Re: Árnyékfogadó és környéke

Deidara Szer. Jún. 25 2014, 21:23

Mirubi úgy döntött, hogy ha már mérgező füst veszi körül, ad még hozzá egy kicsit, így legalább az ellenfél látási viszonyait rendesen le tudja csökkenteni. Makoto nem csak füstöt, de egy kawarimihoz használható farönköt is biztosított számára, így azt is felhasználta sebtiben összeállított menekülési tervéhez. Egy kawarimit és egy kage bunshint hozott létre, mindegyiket robbanó jegyzettel látva el. Gyorsan tanult ellenfelétől.

Ezután jött a dolog érdekesebb része. El kellett tűnnie üldözői elől. Egyszerre indult meg a két csalival, ő maga dél felé tartva. Azzal viszont nem számolt, hogy mozgásuk igen különböző lesz. Az illúzió és a klón tempósan haladt, őt azonban sérült lába erős fájdalommal sújtotta a hirtelen mozdulatért. Szerencséjére a füst eltakarta őt, de igen kérdéses volt, el tud-e ilyen állapotban menekülni. Persze ha csak pusztán fájdalomról lett volna szó, az még nem lett volna olyan vészes. Azzal el tud bírni. A seb azonban mély volt, a bestia sokat roncsolt a lábán, mely jelenlegi állapotában egyszerűen képtelen volt komoly teljesítményre.

Elérte a patakot. Senki sem állta útját. Háta mögött hangokat hallott, ismerős zajokat, de jelenleg nem tudta beazonosítani őket. Átevickélt a sötét vízen, ekkor pedig egy robbanás rázta meg a környéket. Ezzel együtt pedig klónja emlékeit is magába szívhatta. Makoto egyáltalán nem foglalkozott a kawarimival, annak a trükknek nem dőlt be, ám az árnyékklónnak igen. A kamu-Mirubi egy számára jól ismert jutsut láthatott, Makoto ugyanis négykézláb állásból ugrott fel és pörögve támadt az árnyékklónra. Amaz pedig végezte feladatát, felrobbantva a nála lévő jegyzetet. Hogy sikerült-e végeznie Makotoval, vagy mennyire sérült meg, azt a klón emlékeiből nem lehetett leszűrni, ahogy Yuuma tartózkodási helyét sem. Mirubi mindenesetre még nagyon közel volt, csak néhány métert haladt. Szaga és vérnyomai alapján pedig pillanatok alatt beérhetik.

**Shiren** Csüt. Jún. 26 2014, 08:56

// Természetesen a karakterhalál és a fogságba esés is játszik, ugyanis Mirubi Elveszett, annak pedig meglehetnek a következményei //

   Miután a három Mirubi megindult, jól láthatóan nehézkes volt az igazi számára a mozgás. Nem számolt azzal, hogy Kage Bunshinja és a Kawarimi egyenletesen mozogva halad, Ő maga viszont kevésbé képes rá. Hiába... Nem gondolkozott ennyire előre. Talán a stressz, vagy a nemtörődömség lehetett az oka? Nem lehet tudni, de egy valami biztos: A fiú egyre szétszórtabb és türelmetlen. Nem tudja rendesen átértékelni a helyzetet. Talán mégsem annyira felkészült, mint ahogy azt gondolta volna? Ha már szorul a hurok, akkor nem képes az összeszedett és józan gondolkodásra? Vagy mindez a személyiségéből adódik? Kérdések tömkelege, amik fontosak lehetnek a fiú számára, de ezeken nem most kell elgondolkodnia.
   Miután szerencséjére elérte a folyót, robbanás rázta meg a vidéket és azzal egyidejűleg Mirubi Chakrája és a Klón emlékei is visszatértek. Makoto nem dőlt be a csali Kawariminek, így az sértetlen maradt. Azonban a klón sikerrel járt és fel tudta magát robbantani mielőtt Makoto megsemmisítette volna. Az már biztos, hogy rendelkezik Mirubi technikáival, de az még nem bizonyított, hogy egy Inuzukával van dolga. Minden esetre gyorsa kellett cselekednie. Táskáját levette a hátáról, majd kivette belőle azt a 14 darabos Energiatabletta szettet, amit még Niyo-sensei adott neki Konohában. Rögtön kettőt is bevett belőle, majd a maradékot az Övtáskájába tette. Ezután a nála lévő egyik 5 méteres dróttal elkötötte a lábát pontosan a harapás felett. Jó szorosra, hogy ne veszítsen több vért, de mindeközben sietett is. Ezután a másik 5 méteres drótot magánál tartva, néhány nehezebb követ pakolt a táskájába a Minilabor az Érzelemfokozó és a 200.000 ryo mellé. Körülbelül kettő nagyobb kő férhet bele ezen dolgok mellé, de a súlya már meglehet egy Kawarimihez. Ha nincs, akkor a Kawarimi elég silány minőségű lesz, de legalább lesz. Hogy miért a táskáját használja? Azért, mert a táska teljesen átvette már Mirubi szagát, így ha esetleg az alapján követnék, akkor a mozgó Kawarimivel aminek szaga van, talán el tudja majd terelni őket. A biztonság kedvéért sebéből még egy kis vért is kent a táskájára, majd megalkotta a Kawarimit, amit Délnek küldött. Ezután övtáskájából elővette a megszerzett fájdalomcsillapítót és kiitta a felét.
   Most már teljesen készen áll a menekülésre. Sebét elkötötte, a Kawarimit megalkotta - habár jelentős mennyiségű pénze és eszmei értékkel rendelkező holmija odaveszett, de mit érnek ezek, ha nincs meg az élete - és nem kevés Energiatabletta valamint Fájdalomcsillapító dolgozik benne. A klón Délnek ment, így Ő beugrik a folyóba és a folyási iránnyal megegyező irányba indul meg. Ha maga a folyó, vagy patak elég mély, akkor testét is belehelyezi, hogy "úszva" száguldjon lefelé. A hangját elnyomja a víz csobogása és így a szagát is elveszíti. Ezek lehetnek az utolsó próbálkozásai, így próbál a lehető legkörültekintőbben eljárni. Mindeközben a drót ott van a jobb kezében, hogy ha esetleg használnia kell majd.

// A táska tartalma itt olvasható: http://narutohun.niceboard.org/t2136-arnyekfogado-es-kornyeke
Eddigi Veszteségek:
- 6db Robbanójegyzet
- 200.000 ryo
- Minilabor
- 2db Energiatabletta
- Érzelemfokozó //

Deidara Szomb. Jún. 28 2014, 19:54

Mirubi fájó szívvel feláldozta táskáját, hogy menthesse saját életét. Némi kő, vér, majd chakra, és kész is lett az új kawarimi, nem tökéletes, de a helyzethez mérten elég jó. A csalit délnek indította útjára, hogy azt üldözzék helyette, ő pedig a patakban folytatta útját. Immár kizárólag a menekülés járt fejében, chakrája ugyanis fogytán volt, lába pedig megsérült. Ifu mérgesen fújtatott a vízi tervre, és a szárazföldön eredt tovább. Nem pontosan ugyanarra, mint Mirubi, de végül bizonyosan megtalálja majd gazdáját. Ha szagok alapján üldözik őket, akkor valószínűleg amúgy se törődnek a macskával, csak a fiú szagával, melyet immár a kawarimi is hordoz.

Mirubi a patakban evickélt, nagyon ügyelve, hogy ne csapjon zajokat, a víz ugyanis nem volt oly hangos, folyása lassúnak tűnt ezen a szakaszon. Ha más nem, lába örült ennek a fejleménynek, bár a beszedett gyógyszer - vagy kissé pontosabban fogalmazva inkább drog – könnyítette fájdalmait. Igyekezett minél messzebbre úszni, nem akart megállni, amíg a fogadó közelében tartózkodik. Ki tudja, mennyi idő után végül kimerülten mászott ki a patakból. Ha követték volna, valószínűleg beérték volna eddigre. Úgy vélte, megmenekült, de szájában nem a győzelem ízét érezte, sokkal inkább a vereségét. Ráadásul a táskájának tartalma is odalett.

Vagy talán mindez csak átmeneti állapot? Felötlött fejében a gondolat, hogy az Ame no Ekibiogami tagjaival visszatér ide. Bosszúból? Információért? Itt lesz még a fogadó és jelenlegi üzemeltetői? Vagy inkább nem kockáztat, és a megszerzett információkat használja fel a szervezet céljaira? Akárhogy is tesz, ez már egy másik történet.

Katt ide...:

**Shiren** Hétf. Jún. 30 2014, 12:14

Miután útnak eresztette a Kawarimit, Ifu is feltűnt a színen, aki természetesen nem igazán örül a patakos megoldásnak, így Ő a part Fogadó felőli oldalán az erdőben eredt útnak. Mirubi csendben és nyugodtan haladt előre. Persze ez a nyugodtság csak a mozdulataiban volt jelen. Belül a lelkében hatalmas vihar tombolt. Izmai duzzadtak az erőtől és teste majd kicsattant az Energiától. Igazából kissé félelmetes érzés volt az Energiatabletták ennyire fokozott hatása, de Ő csak ment előre töretlenül. Szervezetében már a fájdalomcsillapító is dolgozott, aminek ugyan nem örül, de a meneküléshez elengedhetetlen. Legalább így a fájdalom helyett koncentrálhatott másra. Persze amellett is lehetett volna, de így nem zavarja meg őt. Ha más lenne a helyzet, akkor hagyta volna fájni sebét, hiszen a fájdalom számára jó barát... Jelzi számára, ha komolyabban megsérült és ha még fájdalmat érez, akkor biztosan életben van. Ez pedig ebben a Kiszámíthatatlan és Rémes világban nagyon is jól jön. Nem lehet tudni, hogy az élő vagy hol az ember. Az sem tudható, hogy mi van a hál után... Mi van, ha minden ugyanúgy folytatódik csak egy másik Világban? Egy másik dimenzióban? Akkor vajon a fiú hibázhat? Lehetséges, hogy valahol máshol az emberek elérik azt, amire mindig is vágytak? Hogy örök létezést kapnak azért, hogy megvalósítsák azt amire hivatottak?! Szép is lenne, ha minden ennyire tökéletesen működne. Mirubi fejében a gondolatok és az érzések csak úgy kavarogtak. Olyan érzés volt számára, mintha fejében az érzések és a gondolatok egyik faltól a másikig vetődtek volna... Nem találták a helyüket, csak kavarogtak és nyüzsögtek. Amint úgy érezte, hogy elég messzire vetődött már a Fogadótól és remélhetőleg nem követik, arccal előre dőlt bele a vízbe. Testében tombolt a már-már túladagolt drog, amit a felbolydult szervezet kiadott magából. Amint arca a vizet érte és feje elmerült benne, kiürítette gyomra tartalmát és mint egy gyenge ember, fuldokolni kezdett. A vízben való hányás nem éppen a legkellemesebb dolog. A hányást köhögés és szipogás váltotta fel. Belekapaszkodott a kövekbe, majd csuromvizesen kimászott a partra. Arcát az Égnek, hátát a Földnek fordítva meredt felfelé üres tekintettel és vizes szemekkel... Víz... Ez csupán számára csak víz volt. A fiú dühös volt, de megtört. Nem érezte győzelmének édes ízét. Nem győzött... El kellett menekülnie és fel kellett adnia. Ez még nem lenne ekkora baj, de megszégyenítve érezte magát. Nem volt képes szembeszállni ellenfeleivel, akik sorozatosan lepték meg és gyűrték maguk alá. Persze ezért csak magát hibáztathatja. Újfent csak Ninjutsujára hagyatkozott... A Túlzott arroganciája és önteltsége által, saját felsőbbrendűségében bízva, idő előtt pazarolta el chakráját és erejének nagy részét. Az Istenek hatalma is véges, nemhogy egy haladóé ezt Ő is tudja. Igaz, saját maga szerint, hatalmas erővel és mindenek felett álló Ninjutsuval rendelkezik, mégsem bizonyult elég jónak, hogy egy pöccintéssel söpörje el ellenségeit. Neki pedig erre az erőre van szüksége. Az erőre, amely mindennél és mindenkinél hatalmasabb. Amivel eldöntheti majd a Világ Sorsát! De ehhez nem elég Önmaga. Mások is kellenek...
Ekkor arcára a gyűlölet és a harag ült ki. Szemöldökét és homlokét összehúzva meredt az egére, mintha az lenne az ellensége és a szenvedés forrása. Kezét ökölbe szorítja. Olyannyira erősen, hogy vér szivárog ki tenyerei közül. Feje és teste elvörösödik a felgyülemlett méregtől és vértől. Gyermeteg arca most egy Démonéval vetekszik, aki hatalmas és mindent elsöprő átkát akarja szórni az Emberiségre. Rádöbbent arra, hogy Ő maga nem elég ahhoz, hogy a saját magában felgyülemlett gyűlöletet olyan szintre fokozza, amivel akár az Ős Ninják is rendelkeztek. Ő is hallott Uchiha Madaráról és Senju Hashiramáról. Az Ő erejük megközelíthetetlen a Mai Ninják számára és MINDKETTEN kitűntek valamilyen velük született adottságokkal. De Mirubinak nincs ilyesmije... Számára csak az erőgyűjtés maradt. Ezt pedig csak azzal érheti el, ha információt gyűjt és kutatni kezd az erő után. Ezt pedig ITT fogja kezdeni. Visszatér majd ide, újult erővel és végigsöpör majd erejével a Fogadón és azokon az ANBU porszemeken, akik most ennyire megszégyenítették. Az Amegami lesz a kulcs az erő gyűjtéséhez és a Világ Megújulásához... "A Ninja Világ Napja Meg Vannak Számlálva! Az Ismert Világ, Hamarosan Megszabadul Ezektől Az Undorító Férgektől! Egy Új Korszak Eljövetele Közeleg... Hamarosan Beköszönt A Káosz!"

// Köszönöm a Játékot és a Jutalmakat! Nagyon élveztem!! A levonni való levonva és a folytatással kapcsolatban majd küldök egy PM-et ha lehet Smile

A többit pedig nem bánom, ahogy Mirubi sem. Így látta jónak akkor szívja csak meg >< //

Ajánlott tartalom