A Falu Vezetőjének Irodája

A falu vezetője Batta, aki híresen jó Rovar Használó. Képes hatalmas rovarok megidézésére és jó barátságot ápol a Sáskák Népével, így azok a falu és annak környékén helyenként megtalálhatóak, a legkülönbözőbb méretekben.

Nindzsánk az edzés után tovább várt, de a mester még mindig nem érkezett meg. Úgy döntött, hogy kint tölti az éjszakát. Le is feküdt az egyik fa alá, majd elaludt. Reggel mikor felkelt a Nap, ásított egy hatalmasat, miközben a szemeit dörzsölte, megpillantott egy alakot aki közeledik felé, persze a csipás szemeivel és az erős napfénytől nem látta pontosan, hogy ki jön felé. Mikor az a személy odaérkezett hozzá, először azt hitte, hogy Sora sensei az, de mikor a látása végre kiélesedett, meglepődve nézett a srácra, aki tényleg hasonlított a mesterére. A fiatalember megszólalt, majd feltett pár kérdést, amire Takeo döbbenten válaszolt is.
- Üdv! A nevem Takeo, én vagyok Sora sensei tanítványa. Igen tegnap itt volt, adott nekem egy utasítást, hogy tanuljak meg egy jutsut, majd azt mondta, hogy napnyugtakor visszatér megnézni engem. Azért nem felügyelte az edzésemet, mert nekem azt mondta, hogy megbízták őt egy küldetéssel. Egész este vártam rá, sőt itt is aludtam kint, de láthatod, hogy már reggel van de még mindig nincsen itt. Én sem tudom, hogy hol van! Itt valami nem stimmel. Szóval te lennél a sensei öccse? A mester soha sem említette nekem, hogy van egy testvére. Te amúgy ki vagy, hogy hívnak? Rosszat sejtek. Megyek Battahoz, az irodába és megkérdezem őt, hogy a sensei hol és miféle küldetést teljesít, ha gondolod gyere velem Te is. - mondta shinobink, majd egyenesen a falu vezetőjének az irodájához vette az irányt, mikor odaért bekopogott az ajtón, majd egy hang kiszólt, hogy be lehet menni, ekkor a genin belépett a helységbe, megpillantotta a vezetőjüket Battát aki ott ült az íróasztala mögött, majd így szólt hozzá:
- Jó reggelt Batta mester! Lenne egy kérdésem. Tegnap Sora sensei milyenfajta küldetést kapott? Nekem tegnap azt mondta, hogy este találkozunk edzésen, ha végzett a küldetésével, de még ma reggel sem érkezett meg. - közölte a genin. Ám nem várt válasz hagyta el Batta száját. Sora mester nincsen semmilyen küldetésen. 
- Tessék?! Hogyan?! - kérdezte a genin dühösen, miközben ököllel rávágott az íróasztal tetejére, amúgy sem volt jó kedvében, hiszen tegnap hülyére edzette magát, alig evett valamit, csak minimálisat aludt, ráadásul nem is értette ezt az egész mizériát a mestere körül, szóval meg volt az oka arra, hogy a mai napon kissé agresszívebben viselkedett. Miután lenyugodott, a hangját kicsit megköszörülte egy-két köhintés keretén belül, majd nyugodt hangnemben megint kérdezett a vezetőtől:
- Batta mester, elnézést az előbbiért, de tegnap kissé fárasztó napom volt, és ez a hír sem tett nekem valami jót. Nem látta véletlenül a senseit? Ha nincsen küldetésen akkor hol lehet? - várta a választ Takeo, miközben elgondolkodott magában.
~ Itt baj lesz érzem. Azt már tudom, hogy a sensei hazudott nekem, de biztosan megvolt rá az oka. Nem küldetésen van, szerintem valami dolgát ment elintézni egyedül, úgy hogy még a falu sem tud róla. Tehát titkol a mesterem valamit, és valami problémát ment megoldani. És lemerem fogadni, hogy veszélyes dolgok lehetnek a háttérben. ~ próbálta összerakni a dolgokat. 

//Ha segítséget kérsz a faluvezetőtől, ki fog jelölni melléd valakit, de a következményekkel számolnod kell. Természetesen egyedül is a senseied nyomába eredhetsz, Batta így is engedélyezni fogja az akciót. Ha a következő poszt már nem itt zajlik, írd a megfelelő topikba!//

Hősünk gyanakvóan hallgatta végig, Batta mondanivalóját, és noha nem magára a vezetőre gyanakodott, de itt sok minden nem állt össze, több dolog is gyanús volt neki.
- Na várjunk csak! Szépen sorban. Szóval Sora sensei eredetileg sunagakure-i? Egyáltalán mióta tanigakure-i nindzsa? Csak nem...ugye..nem! Sunagakure a Tűz szövetség tagja, aki háborúzik a Víz szövetségével. Értem, szóval Sora mester be akar segíteni a sunagakurei csapatoknak, hogy visszaverjék az ellenségüket. De ilyet nem tehet! Ő már tanigakurei, egy semleges falu shinobija, nincsen köze az ő háborújukhoz. Belekeverheti a háborúba a mi falunkat is! Batta mester, engedélyt kérek arra, hogy visszahozzam a mesteremet. Egyedül mennék mindenféleképpen. Legyen szíves adjon egy támpontot, hogy merre induljak el. - mondta geninünk nem túl boldogan.
~ Sensei miért csináltad ezt?! ~ tette fel a kérdést magában.

//Az adjon, kérlek, ne legyen agyon!  //

// Rikudou Sennin //

Ez a nap is egy csodás reggellel kezdődött. Hősünk a reggelije után elindult a városfalhoz, hogy elfoglalja az őrhelyét. Szokásához híven, teázással indította a napot. A kis tűzön, csak úgy főtt a kis kancsóban a teavíz. Két csészényi mennyiséget főzött magának, úgy mint mindig. Az első csésze lótuszvirágos zöld tea, különösen ízlett neki. Ezt a teát, a faterja teaházából csórta el a raktárból. A mi kis ínyencünk alaposan kielemezett minden egyes kortyot, hiszen ez egy újfajta tea volt. Ilyenkor neki alapos "munkát" kellett végeznie.
~ Fenséges a zamata. Úgy áramlik lefelé a torkomon a nedű, mint tiszta folyású vízesés a zord hegyről. ~ született meg gondolatában a költőien kifejezett vélemény a teáról. Már éppen emelte volna a szájához a második csészényi italt, mikor hirtelen feltűnt mögötte egy kislány, egy 12 éves genin lehetett.
- Gennosuke! Batta az irodájába hívat téged! - közölte a kis kunoichi.
- A francba! Miért van az, hogy amikor, pont a második csészényi teámat akarom elkezdeni meginni, akkor pont hívnak engem?! Miért nem tudom soha meginni a második csészét?! - tette fel magának dühösen a kérdéseket.
- Bocsánat! - mondta szegény kisleány megijedve.
- Áh! Mindegy is, megszokhattam volna már, mindig ez van. Rendben azonnal indulok! - mondta enyhébb hangnemben és lenyugodva, de még mindig nem elégedetten, majd csak úgy a lány kezébe nyomta a csészét, hogy legalább az igya meg az italt, nehogy az kárba vesszen. Ezt követően pedig elindult a falu vezetőjének az irodájába, az ajtón bekopogott, majd mikor jeleztek neki, hogy bemehet, vigyázzba állva így szólt:
- Itt vagyok Batta mestert! Mi lesz a feladatom? -

- Értettem a feladatomat! Minden tőlem telhetőt meg fogok tenni! - mondta Gennosuke kötelességtudóan. Most egy igen komoly feladatot kapott. Ennek valamelyest örült is, viszont annak már kevésbé, hogy a kagerou-iak is meg lettek említve. Már harcolt régebben ellenük, és nem igazán szerette volna újra összeakasztani velük a bajszát. De persze sajnos most benne lesz a pakliban. ~ Na tessék, azok a mocskok tuti, hogy keresztbe akarnak tenni nekünk. De hiába, mert én el fogom vinni a tekercset bármi áron! Alaposan fel kell készülnöm mert ez durva menet lesz.... érzem. ~ jegyezte meg magában a chuunin. Tudta, hogy ez egy komoly kemény menet lesz. Bár elsőnek könnyűnek tűnik a feladat, de ő szerinte biztos, hogy nem lesz az. El is tette a tekercset a táskájába. Majd megvárta még a vezető ki nem küldi vagy esetleg nem mond-e még valami információt.