Falu vezetőjének irodája

Itt szokott rendszerint tartózkodni Kabuto, aki a falu jelenlegi vezetője

-Mint mindig, most is gyorsan itt teremsz. - A székét neked háttal állító, és azt elfoglaló Kabuto egy kisebb medencét néz, ami a föld alatti terem mellé van beépítve a talajba. A falu vezetőjének hagyott ablakon át lehet látni, ahogyan a bent tekergőző óriás fehérkígyó éppen lustán hever gömbölydeden meredező dombbal a teste közepén. Kabuto hosszítja a csöndet, majd meg sem fordulva belekezd a mondanivalójába. -Tudod milyen békések ilyenkor, nem igaz? Még ha nem is ismertem volna évtizedek óta, bemehetnék hozzá, és párnának használhatnám. Egyszerűen nem érdekelné, mert meg van elégedve. És ez az, amiért sebezhető. - Végre megfordul, és rád néz. Szemei, mint mindig, okosan csillannak meg a szemüveg mögött, a mindig egy lépéssel előrébb járó vezető pedig csendesen néz rád, hátha válaszolsz. Hagy kibontakozni, vagy csak végignézi, ahogyan megint átkutatod pillantásoddal a termet, és percek múlva folytatja.
-Orochimaru-sama halála óta egyre másra szöknek, vagy éppen csak szabadulnának fel a még őáltala beszervezettek. Tudjuk, hogy ez a kiválasztott kevesek számára sosem lesz kérdés, mert a lojalitás még most is megingathatatlan, de a gyengék már csak ilyenek. - Teszi szét a karjait, ahogy elvonatkoztat rólatok. -Éppen ezért vagy te itt. Fel kell bolygatnod egy a közelünkben megbúvó lázadót. Ha sikerrel jársz, akkor a nyomára akadhatunk egy sejtnek, ami a rejteken belül akar terjeszkedni. Tudj meg amennyit tudsz, hozz nekem fejeket, egy beszédes nyelvet - azt hiszem nem kell tovább mondanom. Egy kezdőpontot ismerünk. - Azzal átad számodra egy tekercset, amiben egy pecsét van, központi jele a kígyó kanjija. Mielőtt elbocsát még hátraszól, újra az akvárium felé nézve. -Abban egy útmutató lesz, mivel már nem igazán bízhatunk a leírt szavak biztonságában sem. A saját biztos helyedről indulj, és ügyelj rá, hogy ne vegyenek észre.

//Shizune//
Rokudo csendesen hallgatja végig Kabuto szavait amik már az egekig untatjáka fiút. ~Közzé még sohasem tette , de kinem állhatja Kabutot , s nem jókedvéból szerepel pont Otogakure-ban. Saját céljai megvalósításának érdekében végzi el a rátűzött feladatot. Ami pedig nem más mint előkeríteni a besúgót. Elsőre elég nehéz feladatnak látszik ugyanis több ezer ember egyike közül kell kiválasztani. De lehet szűkíteni a kört. Rokudo int Kabutonak majd kimegy az irodábol. Majd elindul az osztaga felé és közli vele a hírt.
- Figyelem emberek! Feladatunk előkeríteni egy besúgót. Bármilyen gyanús alakot láttok azonnal szoljatok nekem.
S mikor ki adta a parancsot elküldte az osztagot. Ő maga pedig létrehozott öt földklónt hogy rajta tartsa a szemét az osztag minden tagján , nehogy a tagok között legyen az akit keres!

bocs ennyire telte, belekell még jönni :/

Ahogy haladnak egyre lejjebb az alagutakban, úgy a hőmérséklet változással érezhető válik, hogy bizony egyre mélyebbre mennek a föld alatt. A kigyók sziszegése is a hely jellegzetességére utal, ami Kurono adatai szerint azt jelenti jó helyen járnak. Ezek az adatok inkább Orochimaruról szóló mondák, amikben bizony a kígyó a fő jellegzetesség. Pár perccel később a szemükről lekerül a kendő, és bizony Nezumi is hallathatja a hangját, ami azt jelenti Kabuto itt van, így Kurono nem is lacafacázik tovább.
-Üdvözletem Kabuto-san. A Bishamon szervezet küldött, hogy szövetséget ajánljak neked.-
Fogja rövidre a mondandóját, és előveszi a tekercset.
-Nekem csak ezt nyomták a kezembe, amit neked szántak. Remélhetőleg ebbe minden benne lesz, amire kíváncsi vagy.-
Mondja el és oda dobja a tekercset. Nem érdekli mi van benne, neki csak át kellet adnia és szövetséget kötni, de mivel nem tud semmit a tervekről, így csak oda adja a tekercset, hátha majd az beszél helyette.

//Bocsi csak felszöktem írni így elég rövidke lett.//

Kissé zavaró volt lefelé haladni ugyanis így az esélyünk egy esetleges erő próba során jócskán csak csökken. Csak egy kijárat van és mi pont háttal vagyunk neki, ezen felül lehet, hogy csapdák is vannak amiket ugye mi nem látunk bekötött szemmel. A lépcsőzést követően megérkeztünk oda ahova. A sötétség miatt nem tudjuk, hogy hol vagyunk és ki merre van. Ám a kígyók csúszásainak apró zajai tudatják velünk, hogy ki előttünk van állítólag az Kabuto. Nem bízhatunk meg annyiban, hogy ők Kabutonak neveznek egy számunkra láthatatlan valakit. Mindenesetre a tisztelet megköveteli a bemutatkozást.
-Üdv Kabuto. Jómagam az Ishida nevet kaptam ő pedig a jobb kezem Futsu, nagyon örvendek.
Ezt követően megpróbálok Nezumira és Yaboura nézni, hogy arcukról leszűrjek pár dolgot, hisz sose lehet tudni.~Reméld a legjobbat, ám készülj fel a legrosszabbra.~ Idézem egy bölcs mester szavait a fejemben ahogy enyhén meghajlok jelezve a tiszteletadást. Igaz, hogy nem látok a többi érzékszervem ilyenkor csak még jobban működik. A hallásom kiélesedik a szaglásom pedig el van nyomva a kígyók tömegének szaga miatt.

Kurono ugyan nem, de Ishida bemutatkozott Otogakure vezetőjének, amit mondjuk ő maga nem kért, sokkal jobban foglalkoztatta azt, hogy mit is kerestek ti ketten ott, őelőtte. Hát de Kurono nem hazudtolta meg önmagát, hiszen azonnal a tárgyra is tért, ahogyan elővéve a tekercset azt a főúraság felé dobta, persze előtte jelezve, hogy ők csak a küldöncök és nem mások.
A semmiből egy kígyó vágódott ki, ahogyan elkapva azt eltűnt újra a sötétben, ahogyan néma csend volt halható, bár a papír jellegzetes zöreje és ahogyan a tekercs kinyitódik, azt tisztán és érezhetően lehetett hallani. Majd váratlanul a kinyílt tekercs kivágódott a sötétből, ahogyan a Kabuto kiáltását lehetet hallani.
Ez meg mi? -kiáltotta el magát, ahogyan Yabou és Nezumi is azonnal a tekercs és az uruk közé ugrott, ahogyan a papír a földre hullva hatalmas füst keletkezett. Mind a ketten láttátok még a levegőben, hogy mi volt ráírva, vagyis annak hiánya és a jelek, mely egyértelműen jelezték, hogy a tekercs nemmás mind egy idézőtekekecs mely í nyitásra aktivizálódik.
A füst lassan kezdett eloszlani, ahogyan három alak körképe vált egyre jobban láthatóvá. Egy magas és összes emberé, akit Kurono már sokszor látott, de jelen pillantban nem emlékezett rá. Egy alacsony férfié középen, aki nagyon is ismerős volt Kurono-nak, de nem tudta honnan. Míg a jobb széles egy női vékony test köralakja, amelyet sohasem lesz képes elfelejteni, bár kissé megváltozva, hiszen az egyik keze hiányzott, de a kisugárzása megmaradt.
- Nahát, pont te? -nézett hátra a kunocihi, ahogyan nem volt ezúttal rajta a maszkja, de te tudta ki is ő. Aware, akit minél jobban megakartál ölni. - Ez meglepetés, te tudtad Shoami? -nézett oldalra, ahogyan az öreg csak felemelte a kezét és újból elárasztottak az emlékek, bár ezúttal fájdalmasabban, mind eddig akárhányszor.
- Igen! Bár gondolom, arra már nem lesz szükség! Igaz mester? -kérdezte a középső férfitól, akinek a nevét immáron tudat.
- Igen, ő már velünk van. - halottad a középső fiú hangját, ahogyan ledermedtél. A süt lassan elszállt és a középső fiú alakja kivehetővé vált. Tudtad ki ő, de nem akartad elhinni. Hogy ezen két alak közt, a vezetőjűként, éppen Ruken fog állni.

Meglepetésként ért, hogy három alak jelent meg a tekercs általi idézés miatt, így nem is igazán tudtam mi tévő legyek. Futsunak mutattam, hogy semmit se csináljon amíg nem adok jelet, és csak tétlenül álltam, hogy mi zajlik éppen. Kurono bemutatott kettőt a háromból és tudatta, hogy ők lennének a szervezet vezetői.
-Üdv Ishida vagyok, nagyon örvendek mindannyitoknak.-mutatkozok be nekik is.
Remélhetőleg nem kerül sor harcra, mert küzdelem esetén hátrányos helyzetben lennénk a terep ismeretlensége miatt. Sötét van és nem tudjuk kihasználni a környezet előnyeit.

A helyzet egy pillanatra kiélesedett, ahogyan a három shinobi megjelent a semmiből és olyan természetesen semmibe vették a Kabuto-t őrző, számukra gyermek shinobikat, hogy az már szemtelenség volt a részükről. Bár ezt csakis Yabou vette a szívére, aki hangosan adat tudtukra, hogy mi nem tetszik neki!
- Héh... ti ki a francok vagytok! - kiabálta hangosan, ahogyan te előtte ugyan bemutattad őket Ishida-nak, egy kivételel, ami Aware-t nem nagyon zavarta, őt sokkal jobban Yabou viselkedése kötötte le, ahogyan felemelve a kezét, ő is a náluk kisebb fiú felé fordult.
- Megölhetem? -kérdezte Ruken-től, aki csak elmosolyodott, bár ezt Kurono nem láthatta.
- Nincs szükség rá! -lépett előre- Nem azért vagyunk itt, hogy háborút kezdeményezünk, hanem hogy szövetséget kössünk! -nézett a sötétségbe- Nem igaz Kabuto-kun?- kérdezte tőle- Lehet, hogy nem ismersz meg, de amikor utoljára láttalaak csak egy taknoys kis kölyök voltál, de Orochimaru-san-tól már halhattál rólam. A nevem Izanami Jurojin!
Aware eközben érdeklődve nézett hátra, ahogyan téged és Ishida-t vett szemügyre és te egyből kiszúrtad, hogy bizony az egyik keze valóban hiányzik, nemcsak káprázott a szemed. Lágyan elmosolyodott, ahogyan Shoamira nézett.
- Most tényleg muszáj volt ezt a gyereket is beavatni? Leteszteltem kétszer is és nem mutatta a jelét annak, hogy lenne elég potenciál? -kérdezte halkan Shoami-tól.
- A te tesztjeid mindig egyszerűek és barbárak! Kurono-kun majd Yun-chan is! Még jó, hogy megtaláltam őt! Ha nem tettem volna, nem tudnánk Kensei-t is féken tartani! -mondta annak a férfinak a nevét, aki úgymond legenda volt Kumogakure-ban. És az a tudat, hogy ő is meletetek lesz, kicsit rémisztő is volt.
- Fogd be! -nézett vissza Yabou-ra, ahogyan ezzel háttérbe is szorultatok!

A dolgok igencsak gyorsan zajlottak és hiába próbáltam leszűrni és kiszűrni az információt nem nagyon sikerült. Lassan már fel is hagytam minden próbálkozással, mígnem Kurono végre megszólalt és utána intett is, hogy tartsak vele. Végig hallgattam mit szándékozik mondani, majd reagáltam a dolgokra.
-Tudtam, hogy ez a feladat egy személy vállára fog nehézkedni, de nem számítottam rá, hogy pont az enyémre. Csak remélhetem, hogy még összehoz minket a sors és akkor majd megváltozik minden. Nem tudom mit lenne illendő mondani, vagy mit nem, így hát csak annyit mondhatok zárásként...jó létet...viszlát.
Majd kinyújtom a jobb kezem a szám szélét enyhén megemelve egy baráti mosolyt mutatok és várom a kézfogást. Nem vagyok tisztába, hogy pontosan mekkora terhet vettem a vállamra, de bármekkora is meg próbálok megbirkózni vele. Majd a többiek felé is meghajlok és jelzem, hogy itt ezzel így már nincs több dolgom és ideje távoznom.

Félrevonultatok, ahogyan semmit sem halottatok abból, ami kissé odébb zajlott, hogy milyen szövetséget kötött ez a két félelmetes shinobi és hogy miként is fog alakulni a ti sorsotok, főleg Ishida-é, hiszen bár eddig nem nagyon foglalkoztak vele, de lényegében őneki nem lett volna itt helye és csak idő kérdése volt, hogy ez kitudjon, vagy inkább a figyelem rá összpontosuljon De akárhogyan is, néhány érdekes szót mégis halottatok, bár összerakni a dolgokat ebből a pár szóból igencsak nehéz lett volna.
- ...igen... ha akkor letudod foglalni … a technikáddal akkor nagyban segítesz nekem. - halottátok Ruken hangját, - Ha sikerrel járok megígérem … Shinsei Souken / Isten teremtését titkát átadom neked. -és bár ezen szavak közt, elég sok kimaradt, az egész tízperces beszélgetésből, csak ezt a néhány szót tudtátok kivenni.
Azonban érdekes dolog történt, amikor is, váratlanul Shoami lépett hátra, miközben még a tárgyalások folytak, ahogyan csendben odasétált hozzád, majd megállva ellőttetek Ishdia-ra nézett.
- Ő ki? -kérdezte tőled barátságosan, de egyben immáron tudtátok azt is, hogy ez a választól függ Ishida sorsa is, így nem kapkodhattad el a válaszodat.

//Most egy kicsit lehet, hogy várni kell majd, mert Shikaku fog jönni, mivel ő Otogakure moderátora, így hogy elfogadják-e az ajánlatot, az rajta áll! //

A beszélgetésből nem sokat tudtunk kihámozni és ezáltal nem is tudtuk összerakni a dolgokból. Lassan közeledett felénk az egyik számomra újonnan megismert ninja, majd érdeklődött a mivoltomról. Itt eldönthettem, hogy mit is kezdjek a sorsommal így hát húztam volna az időt a válaszommal, mert eltartott volna egy darabig mire düllőre jutok ezen témában. Kurono láthatta rajtam, hogy nem vagyok biztos a dolgomban így hát ő válaszolt helyettem.
-Ahogy mondta.-helyeseltem Kurono válaszát.
-Ishida a nevem már halhattad az előbb, és amint kikísérne innen valaki folytatnám a klán helyreállítását kezdve a hat nagy fegyver felkutatásával hisz ebből csak kettő van a birtokunkban és csak másik kettőnek tudom a hollétét.