Re: Sunagakure Börtöne

**Nanja** Csüt. Nov. 03 2016, 19:07

Kiszabaditani a Kazekage-t... Igen, ez lenne a kötelessége hiszen Ő a falu vezetője , Ő az első számú személy minden sunagakurei shinobi számára , Ő az. . . Viszont van egy aprócska gond. Nem elég erős és tapasztalt ahhoz, hogy csak simán kijelentése Nem, én igen is magával tartok. . Ki akarom Őt szabadítani ! ! Most nincs itt helye az érzelmeknek ez nem az a pillanat és hely. Ahogy eddig is amikor minden egyes mozdulat , vagy megszólalás számít , most is kivárta mi lesz Fuumai illetve a főnök típusú tag következő lépése. Nos, míg magában nem tudta eldönteni mit tegyen, Fuumai megtette helyette. Nem is baj, ezzel csak segített Nanja-n szerencsére. Miután a férfi a megbuggyant alak felé vette az irányt, és a lány is eltette a helyükre a fegyvereket, Nanja is engedhetett a Bo szoritásán majd Shiburu aggodalommal teli hangja őt is szóra bírta .
- A legfontosabb a Kazekage élete. Nem hátráltatunk a kiszabadításában.
~ Épségben hozza utánunk . . .
Szemében ott volt az aggodalom jele , ahogy elfordult . Nem mintha sokat számítana, de a tudat, hogy csak így hátatfordít, hogy a saját bőrét mentse nem igazán volt a kedvére. De mégis mit várhatnak tőle ? Nem sokat, ezt mindenki tudja.
~ Csak legyen már vége ennek az egésznek! >.<
Shiburu-t követve ki a faluból, vagy legalábbis először a börtönből, azon járt az esze vajon mi lesz mindennek a következménye. Megértő lesz és megbocsájt majd? Vagy száműzötté teszi? Nem, talán nem. Reméli, hogy nem.

Jiraiya Szomb. Nov. 12 2016, 12:17

Tehát rávették magukat, hogy kövessék a fickót. Szívükben harag és kétely, mindkettejük hasonlóan érez, mégis, mélységében teljesen más mindkét lány gondjainak magyarázata, bár írmagjuk megegyezik: Ez az elcseszett helyzet...

Kiléptek az ajtón, mindketten tudták, hogy hol helyezkedik el a Börtön, be van építve a Sunagakurét körbevevő Északi falba, odabent viszont acélozott falakkal van ellátva, így ha kívülről át is törnék a földtömeget, az acélfalakat nem tudnák mozdítani. Így viszont a helyzet most teljesen más, az egyik mellékjáraton távoztak. Előttük őrtornyok és egy hosszú kerítés rész, elnyúltan, majd újabb tornyok és épületek, amik mögött Sunagakure no Sato rejtőzik.

Jól látható, hogy a tornyok sima magasra épített "leshelyek" amik nem sok védelemmel rendelkeznek. Az egyik ki is van dőlve közülük a földön pedig, minden torony mellett, egy-egy Iwagakurei holtteste fekszik. Shiburu nem hezitál sokáig, megtalálja a kivezető utat, ami egy jó nagy vágott lyuk a kerítésén, majd átfut rajta, megvárja a két Kunoichit, végül pedig megszólal.

- Rendben, most pedig...

Ám ekkor egy hatalmas robbanás hangja hallatszott, mégpedig A Főkapu felől. Visszhang, így nem volt fülsüketítő, de a felszálló füst is jól érzékelhető. Nyugatról pedig szintén harc hangja hallatszik, az Északi bejárat felől.

- Jól van, a figyelmet sikeresen elterelik. Tudtok a falon megkapaszkodni chakrával?

Teszi fel a kérdést a férfi, miközben folyamatosan a házak felé tekint, amik 20 méterre vannak tőlük. Ott kezdődnek Sunagakure külterületei, a "Gyárterületek Körzete"-ként ismert részek.

Link a teljes képhez: https://i.imgbox.com/Qg33iFb4.png

Ábrázolás: http://vignette4.wikia.nocookie.net/naruto/images/0/09/Sunagakure_2.png/revision/latest?cb=20150129135732

Ábrázolás: http://img4.wikia.nocookie.net/__cb20150108115547/naruto/images/b/b0/Sunagakure.png

Terület Leírások:

1.) - Kazekage Palota              --> Ez a Kazekage és a vezető Jouninok mindennapi tartózkodási helye

2.) - Hivatali Körzet     --> Ide van telepítve a Falu kül-és belügyeit intéző irodák és hivatalok összessége

3.) - Shinobi Körzet      --> Itt található meg a Ninja Akadémia és a Fegyverraktárak, valamint a Shinobi Szállás és az ANBU központja is

4.) - Lakó Körzet         --> Itt élnek a tehetősebb és normál anyagi körülmények között élő polgárok

5.) - Piac és Szórakozó Körzet --> Itt találhatóak meg a mindennapi, speciális és shinobi szükségleteket, valamint itt találhatóak meg a legkülönfélébb szórakozóhelyek és létesítmények.

6.) - Ipar Körzet --> A legnagyobb körzet, ám szükség is van a helyre. Itt találhatóak meg a gyárak, melyek Sunagakure no Sato bevételét képezik. Kőfejtés történik, valamint ásványkincs kutatások, fejtés, tisztítása és ékszer előállítás, vagyis a bányászattól az értékesítésig, minden itt megy végbe. A Víztározó és tisztító üzem, valamint Sunagakure no Sato börtöne is itt foglal helyet. További fából és fémekből készítenek különfélébb ritkaságokat és a szegényebb végek is ide tömörülnek, akik ezekben a gyárakban dolgoznak. Ez egyúttal Sunagakure alvilágának körzetét is jelenti. Ezen kívül az állattartást és a növénytermesztést is ezeken a végeken próbálják meg fenntartani a falu lakói

7.) - Sunagkure "Fala"      --> Sunagakure egy kráterben terül el, amit magasan elterülő sziklaterületek vesznek körbe rétegelten. Itt folynak a bányászatok is, a falban, az alatt és annak mentén.

8.) - Sivatag és Sziklapárkányok --> Sunagakurét több kilométeres körzetben körülvevő, sziklás, köves vidékek, melyek sík felszínével teljesen járható utat engednek, ám iszonyatosan könnyű ezáltal megfigyelni is.

9.) - Északi Bejárat    --> Megfigyelő állások vannak ide tömörülve, hiszen ez egy természetes bejárata Sunagakure no Satonak. Innen a hatalmas "Végtelen Sivatag" nyílik meg a falulakók előtt. Innen kevésbé számítanak támadásra, hiszen a sivatagot túlélni keveseknek sikerül.

10.) - Déli Bejárat    --> Egy hágó, amely kifaragott, lépcsőzete párkányaival kiválóan védhető.

(11. - Sunagakure Börtöne --> Ezen a területen tartózkodik most Nanja és Fuumai)

**Sugihara Fuumai** Csüt. Nov. 24 2016, 13:50

Oké, vegyük sorra. Tényleg. Ott hagytuk colos Hófehérkét elintézni WC fejet, mi meg megyünk előre oda, ahova Szépfiú irányít minket, közben véletlenszerűen halott Iwagakureiek hulláival talcsiztunk meg ledőlt őrtornyok, aztán robbanás. Nem mondom, hogy megijedtem, de bennem volt a késztetés, hogy felsikoltsak. csak úgy spontán. Életjelet adni magamról. Kedvem volt nah! A helyzetjelentés körülbelül annyi, hogy mellettünk az északi bejárat és jól vágom, nekünk pont a Déli kéne, bár amenyni infóval ellátott Mr. NemvagyokAndbutag, bármi lehet még. Bólintottam a kérdésére és elnyomtam egy fintort. - Nah kérdés, ha már falon rohangászunk... én mire kellek? - Mert ugye mintha, de csakmintha az lett volna az érzésem, hogy a nem várt vendég a Vöri, én viszont bele voltam számolva a buliba. Azért van egy pici jogom arra, hogy megtudjam, hogy van, nem de bár? Nah! Szerintem is! Aztán meg. Oda-oda pillant vezetőnk a Gyártelütek felé. - Pff ne állj be pokerezni azt tanácsolom. - Szinte már fájt, vagy ez valami utagatás akart lenni? Menjünk oda? Egyelőre használhatja a száját. Tessék. Hajrá. Persze az én hibám is, konkrétan a sok homály között egyelőre csak az idegeimben tudok meg megbízni, azok viszont pattanásig feszültek. Persze a kiscasj nem egy szószátjár tag, ami nem is lenne baj, de én se, és így meg aztán infó nuku. Elhúzom a szám szélét mérgemben, fújok egy sóhajt kifelé. Felőllem mehetünk akármerre is. Már kiértünk. Ami azt illet nem vagyok túlságosan felszerelkezve, a börtön napok eléggé megviseltek és az elmúlt fél óra vagy mennyi is, kivett belőllem egy nagy adagot. Talán ebből is adódhat, hogy minden megmozdulást felhasználok arra, hogy cinizmus tárgyává tegyem. Ez legalább hoz vissza egy kicsit az erőmből.

**Nanja** Szomb. Nov. 26 2016, 11:20

Tehát végre kijutottak. De Nanja-t nem hagyja nyugodni a gondola, hogy minek az árán. Mégis, ha továbbra is ezen járnak a gondolatai, akkor könnyen megeshet, hogy egy óvatlan mozdulat miatt mind a hármukat az ellenség kezére juttatja. Megrázza fejét pont akkor, amikor kikerültek a börtön falai közül és újra megpillanthatták az eget. Valamiért elsönek ez ragadta meg, nem is a kint folyó harcok zaja, vagy a felszálló füst, vagy az a sok iwa hulla, amik szinte a lábaik elött hevert. Nem, Nanja elöször az eget vette észre, ami kicsit meg is nyugtatta, elterelve a gondolatait az elmúlt kb 20 percröl. Azonban nem bámészkodhatott sokáig, Shiburu hangja, majd egy robbanás levetette tekintetét az égröl, majd a férfi kérdésére amolyan 'cöh, micsoda kérdés' fintort és a hozzá illö hangot engedte ki magából.
~ Ez már szinte sértés...
Lévén, hogy nekik nem kellett harcolnik, chakra-ból szinte fullosan vannak. Az meg majd kiderül, hogy a testük mennyire fogja bírni, hiszen az elmúlt idöszakot nem pont edzéssel töltötték el. Fuumai közben feltett egy jogos kérdést, amire Nanja is kiváncsi volt.
- És ha már itt tartunk, miután kijutottunk a faluból, utána merre tovább? Tényleg ennyire nem vagyunk hasznára senkinek, hogy itt maradjunk és mi is harcoljunk?

Csak nem bírta tovább, meg kellett kérdeznie. Mondjuk sejtette mi lesz a válasz, ezért is koncentrálta chakra-ját talpaiba, készen állva Shiburu jelzésére a indulásra.

Jiraiya Hétf. Dec. 05 2016, 18:22

A robbanások hangjával felfordulás és harcok zaja is felütötte a fejét, minden bizonnyal meg van mindennek az oka, a két Genin viszont nem szeretne az ismeretlenbe rohanni úgy, hogy még a szemüket is bekötözik, hogy tényleg ne lássák, hogy a vesztükbe rohanjanak. Így tehát a felmerülő kérdéseik teljesen jogosak, ahogyan a ki nem mondott aggályaik is, mindazonáltal a férfi reakciójából ítélve mindez nem a legjobbkor jött.
- Mindent megtudtok a megfelelő időben, de ez most NEM AZ A HELYZET!
Tekint körbe aggodalmasan, majd felmutat a börtön mögötti óriási sziklafalra, ami körbeveszi Sunagakure no Satot.
- Arra fogunk megszökni, amíg a társaim elterelik az Iwagakureiek figyelmét. A mi feladatunk most a szökés! Ha velem bármi történne, akkor tartsatok Északnak és bújjatok el. Ti jobban ismeritek a sivatagot, mint az Iwagakureiek, de ők többen vannak és tapasztaltabbak! Ha Északnak tartotok, akkor rövidesen eléritek a Madarak Országát, ott majd szövetségesekre találtok! Most pedig mozgás felfelé!
Mondta a férfi, majd figyelte a területet, hogy nem-e érkeznek váratlan vendégek.

Választható Lehetőségek:

1.)
Ha a lányok megindulnak felfelé, akkor nagyjából 20 méter magasság után elérik a felszínt, ami egy magas terület. Ők jól tudják, hogy Sunagakure egy kráterben terül el, így a látszólagos falai csak a körülöttük lévő fennsík területei. Ezek a területek színtiszta kőből vannak és csak idővel válik homokossá. Lenéznek, akkor látják, hogy Shiburu-t megtámadták, mégpedig három Iwagakurei ninja. Éppen esnének egymásnak... A lányok viszont hallották, hogy mit mondott nekik a férfi, az már csak tőlük függ, hogy mit csinálnak.

1/a) Ha tovább mennek, akkor nagyjából 2 perces erőltetett tempó után Nanja és Fuumai lábát egy a talajból kiemelkedő kéz fogja meg, de olyan lendülettel haladtak, hogy egyszerűen csak kirántották magukat a szorításából. Az tőlük függ, hogy megállnak-e, de bármi is történik, mögöttük három alak emelkedik ki a földből. Két fiatal, 12 év körüli fiú és egy 12 év körüli lány. Fejpántjukon Iwagakure no Sato jele díszeleg, mind a hárman kissé megszeppenve állnak, de a két fiú Kunait ránt és eltökélt szemekkel merednek a két szökevényre. Úgy tűnik, hogy egy friss Genin csapatba botlottak. Megállnak harcolni, vagy menekülnek tovább?

1/b) Ha fent várnak, akkor nagyjából 2 perc múlva Nanja és Fuumai lábát is elkapja valaki, majd érzik mind a ketten, hogy a föld alá húzzák őket, ahol egyedül csak a fejük látszik ki.

1/c) Segítetek Shiburunak, esetleg teljesen mást találtok ki.

2.)
Ha a lányok nem indulnak meg felfelé, hanem tovább hezitálnak, akkor Shiburu elmondja azt, hogy miért is vannak itt és hogy kik is ők, valamint, hogy miért választották ki Fuumait és hogy Nanja miért tarthat velük (Ezt csak akkor tudjátok meg ha ezt a lehetőséget válasszátok) Ám ebben az esetben hamarosan feltűnik egy NÉGYFŐS Iwagakurei Csapat a gyárépületek tetején. A csapat kelepcébe került, ha most kezdenek el mászni, akkor könnyű prédává válhatnak. Az egyetlen esélyük ha harcolnak, vagy visszafutnak a börtönbe.

2/a) A lányok visszafutnak a börtönbe, ahol a sötét folyosón bél szag érződik, valamint a lámpák többsége kiéget. A félhomályban egy alakot pillantanak meg, kinek kezében pengéjének fénye csillan meg. Nem vehető ki jól, hogy ki is ez az alak, de sejtik, hogy a bent elméletileg harcoló két fickó közül valamelyik személy...

2/b) A lányok harcba bocsátkoznak ebben az esetben Shiburu megkéri őket, hogy árulják el azt, hogy milyen technikákat ismernek.

// Döntsetek a lehetőségeitek közül ^^ Ha van más amit tennétek azt is választhatjátok ezek csak néhány tettetek utáni instrukciók. //

**Nanja** Hétf. Jan. 09 2017, 19:42

Még most sem tudhatják meg az igazságot. Ez így nem fer. Vagy mégis így lenne a legjobb? Talán. Shiburu szavaiból szinte a félelem enyhe sugallatát vélte hallani. Meghozta a döntést, ami most vagy a megfelelő volt, vagy sem. Az majd kiderül később, vagy sosem. Ezek a shinobik tudják csak az igazat és ahhoz, hogy a lányok ezt megtudják, életben kell maradniuk. Tehát ha most még itt hezitálnak még hosszabb ideig lehet, hogy mindenkit a halálba hajszolnak.
- Rendben.
Hangot is adott a biccentés mellé, majd tekintetét a falra szegezte, abba az irányba amit Shiburu megadott. Mivel a feltett kérdések és a kapott válasz némi időbe telt, így Nanja nem folytatta tovább a talpaiba irányított chakra áramlását, úgy hogy most ismét meg kellett tennie. Fuumai-ra nézett. Megfogta a kezét, és ha még mindig hezitálna, akkor magával rántja a falra. Futnak és csak futnak, talán olyan tempóban mint eddig még soha. Egy pillanatra visszanézett a férfi után, és a látvány megint azt az érzést keltette benne, hogy még kell állnia, és segíteni neki. De mégsem tette meg. Ő maga sem tudta miért. Talán mert Shiburu alaposan kioktatta őket, vagy csak félt. Annyi minden érzés, gondolat kavargott benne, hogy már sirhatnékja volt. Így inkább csak futott tovább, szemeit újra előre szegezte most már ténylegesen. Később ráér kibogózni mi is zajlik magában. Ám csak hogy ne legyen unalmas a menekülés, menet közben váratlan meglepetés érte őket. Nem mintha ez megállította volna őket, de akkor sem volt a legjobb, ugyan is megpróbálták a földbe húzni futás közben, de az iwagakurei-k pechjére ez nem jött össze. Nanja most már inkább volt dühös mint nyugodt, de ezt inkább arra használta fel, hogy még gyorsabban szedje a lábait. Most nem nézett hátra, csakis előre. De azért a szeme sarkából figyelte Fuumai-t, és ha véletlenül Ő megállna harcolni, akkor egy határozott mozdulattal megragadja a karját és magával rántja.
- NE legyél dinka!

**Sugihara Fuumai** Kedd Jan. 10 2017, 13:55

ohisashiburi ^^
//16+//

Fáradt vagyok. Az ébresztett erre rá, ami a kérdésem után vágott fejen. A rohadék még mindig nem mond semmit. Nem tudok róla semmit. És úgy szintén semmit a körülményekről. Percre pontosan kiszámolhatná ha akarná, hogy mennyi ideje raboskodom bent a börtönben. A saját börtönünkben! Megalázottan, láncra verve, elvágva mindentől és mindenkitől aki számít. A szabadság halovány rémkép csupán ott bent. Mégsem adtam fel. Feltüzelt az üzenete. Átjárta a bosszú puszta gondolatától is a melegség a bensőmet. És mit kaptam helyette? Menekvést. Testvéreim lemészárlását, homályt, ami fojtogat. Füstgránátként csípi a szemem. Rám üvöltött. Nem az a helyzet! Én pedig megváltoztam. Koszos tincseim babráltam egyik kezemmel, a másik viszont egy kunait pörgetett meg. Azt mondom majd, hogy iwai volt. Felkiáltok. "Kém!" Nem számít rám, háttal áll nekem. Elmetszem a torkát. Pontosan és gyorsan. A Vöri sem állíthat meg. Bal kezemmel megszorítom az ütőeret. Nem telik sok időbe mire kitapintom, hol van, de nem hagyom magára. Ahogy a dagadt fickót sem. Betapasztom a sebet a kezemmel, mintha el akarnám állítani, miközben épp ellenkezőleg. Egyre mélyebbre hatolok a húsban, ő fuldoklik, egymás szemébe nézünk. Megnyugtatna a látvány. Csak akkor állnék fel, ha végleg kimúlt. Első számú szabály, ne bízz senkiben. Főleg fáradtan.
Nem tudom, hogy látta e rajtam bármelyik is és azt hiszem Nanja pont nem. Ő szakított ki a tervezgetéseim közül. A Shiburu nevű viszont észlelhette a vérszomjat. Talán másnak tulajdonította, vagy azt hitte, hogy iwait akarok ölni, pedig a feszültségem akartam csak kiadni. Semmi több. Egyelőre. - Állj! Hé! Hallod?! - Hisztérikus lettem, de hagytam magam rángatni általa. - Semmi sincs rendben! - Megbotlottunk, de ő vitt tovább, én pedig kezdtem magam rongybabaként érezni. Azok a bábok, akiket a sunagakurei speciális shinobik rángatnak a harcok közben. gah - Nem! - Hátra néztem én is. Újoncok. Olyanok mint mi, csak ők nem éltek meg egyetlen poklot sem. Idejöttek "homoktúrót" ölni.
Azt akartam, hogy szenvedjenek ahogy én is. - Én nem megyek! - Kirántottam a kezem az övéből. Még messze voltunk a kis pisisektől, de nem eléggé. Látták a megállást, és jöttek utánunk.
- Nézz körbe! Ez itt Sunagakure! Egyszer elhagytam már a falut, és nem származott semmi jó belőle! Nézd meg mekkora felfordulás van! - Széttártam a karijaim. - Ez talán nem lehetőség inkább? - Vigyorogni támadt a kedvem. Igen. Vért akarok, ami az arcomra tapad. Mások vérét, iwaiakét. - Én nem küldönc leszek, aki segítségért könyörög, meg szánalomért más faluktól. Én shinobi vagyok! Sunagakure rajtunk múlik egyedül! - Megfordultam. A fiú van elöl. Lássuk mink van. Két kunai, nem dobhatom el. Majd az övékkel együtt több lesz. Nem izgatott Shiburu, dögöljön ahol van. A saját büszkeségem után mentem. Még ha bele is halok akkor is. Azt azonban nem engedhettem meg, hogy három szánalmas kis kavics öljön meg. Nem. Ahhoz több kell. Én az utcán nőttem fel, már jóval előbb megtanultam harcolni az életért. Előbb mint mások a drágalátos kis iskolájukat!

Jiraiya Vas. Jan. 15 2017, 21:43

Tehát a két szökevény szinte hátra sem nézve - ez talán nem igazi egyikőjükre sem - haladt előre, végül pedig megálltak, habár Nanja nem szabad akaratából. De vajon tényleg igaz lenne? Sunagakure no Sato valóban a két lányon múlik?
- Ti szökevények vagytok! Adjátok meg magatokat!
Mondta az egyik fiú, miközben mindketten védekező állásban, egy-egy kunaiial a kezükben álltak fel a Kunoichi társuk előtt.
- Ha most megadjátok magatokat, akkor harc nélkül megúszhatjátok a helyzetet!
Ikrek voltak. A két fiú ugyanúgy nézett ki, egyedül a hajuk színe volt más. Az egyik fekete hajú volt, míg a másik világosbarna. Mindkettejüknek rövid, kócos frizurája volt, testüket egy-egy barna kezeslábas és egy barna mellény fedte. Ninja szandált hordtak. A mögöttük álló lány kinézete is kivehető volt, két copfba fogta a haját, ami a hátán lógott lefelé vékony fonatokban. Egy poros, karcos szemüveget viselt és egy nagyobb hátitáskát cipelt.

// Innentől Tobirama vesz át titeket, küzdelemre kerül így sor, kettő a három ellen. Vajon ki fog győzni? Ez csak rajtatok áll! //

**Nanja** Hétf. Jan. 16 2017, 22:11

~ Bakker Mai... -.-
Na ez egy olyan helyzet volt, amit nem tenne a kedvencei közé. Fuumai kirántotta magát Nanja kezei közül és egy percet sem késlekedve fordult vissza a három fiatal genin felé, miután kiadta magából azt ami nyomta a szívét. Nanja-nak gyorsan, sőt... Még annál is gyorsabban kellett erre reagálnia. És amit tett, azt magában is megkérdőjelezte. Jó ideje nem fordult elő vele, hogy egy ilyen cselekedetre kellett volna folyamodnia. De hát mit ad Isten, hosszabb ideig volt olyan körülmények között, amikor is szükség volt erre. Most viszont nem az volt a célja, mint annak idején, hogy egyszerűen csak ad egy nyaklevest aztán vagy kirabolta az áldozatot, vagy jól megkötözte és miután magához tért, némi fajta kínzás után ki tudta szedni az információt amire szüksége volt. Nem, most a túlélés volt a cél. Hiszen mégis mit tudnának tenni? Már azt sem tudják mióta vannak bezárva saját otthonuk börtönébe. A kaja amit kaptak nem megfelelő ahhoz, hogy a test izomzatot ellássa megfelelő tápanyagokkal. Aztán ott van maga a cellában való időtöltés is. Egy pózban, napi 20 órában legalább a falban kellett lenniük. Mozgás nuku, chakra használat nuku. Fáradtak, mentálisan és fizikailag is.
Az előttük álló három genin valószínűleg sült húst esznek minden nap valamilyen tápláló körettel, meg tuti biztos, hogy valamiféle edzést is tartanak nap mint nap. És most Fuumai ezekkel akar megküzdeni? Neeeem, nincs azaz Isten. Ahogy a lány hátat fordított Nanja-nak Ő azon nyomban a nyakát vette célba. Jobb kezét oldalra fordította, és a külső felével egy jól irányzott mozdulattal tarkón vágta a reménytelen harcba igyekvő Fuumai-t. Amolyan de ja vu érzés támadt benne a mozdulatot követően. Néhány emlékfoszlány jelent meg a szemei előtt, de ez most nem lehetett fontosabb annál, hogy kereket oldjanak.
Ha sikerült, és Fuumai elvesztette eszméletét, akkor Nanja gyorsan a vállára kapja, és a genin-ekkel nem törődve fut tovább. Most jön az, hogy mivel közelebb nem igazán kerültek az iwagakurei kölykökhöz, így az előny még náluk van. Ugyanakkor Fuumai pöppet nehéz. Ez lelassítja őt, de ez alatt a pár másodperc alatt úgy felspanolta magát, hogy az a kis extra erő ami még benne van lehetővé teheti, hogy elég gyorsan fusson ahhoz, hogy az ellenségei ne érjek utol őket.
Ha Fuumai talpon marad, akkor újra a karja felé nyúl, hogy megragadja és vonszolja tovább.
- Ők teljes erőben vannak, mi meg az utolsó tartalékainkat éljük fel, gondolkozz már egy kicsit! >.<
Egy pillanatra a három iwagakure-ire néz, hogy azok közelebb jöttek e vagy sem, mert ha igen, akkor nincs mit tenni, védekező pozíciót vesz vél a Bo-jával.

**Sugihara Fuumai** Pént. Feb. 03 2017, 11:13

//bocsánat, épp csak történt pár dolog ami elvette a kedvem az élettől...//

Megálltunk mindketten, én magamtól eltérően ordítoztam, majd hátat fordítottam a gyanú legkisebb jele nélkül. Bosszantott a kis mitugrász iwai fölényeskedése. A másik hangsávra teljesen ugyanolyan hangja, a kiscsaj copfjai, amik rendezettek és ápoltak, nem úgy mint az enyémek. Minden nemű habozás nélkül mutattam a hátam egy olyan embernek, akit még csak pár órája ismerek, és bárki lehet. Leengedtem a védelmem, arra összpontosítottam csak, ami előttem volt. Sunagakure falva, a hely ahol felnőttem, és szerettem, még ha nem is olyan volt, mint egy átlagos gyerek élet, és amit nem védtem meg. Ami végig mardosott belül az elnyúló napok alatt a börtönben. Meg kellett volna halnom a háborúban. Az életemet adnom a nemzetért, ahogy Chise tette. De túléltem és kellett lennie valamilyen célnak ezzel az isteneknek. Éles szúró fájdalmat éreztem a tarkómnál. Megtántorodtam, két lépést lépve előre. Sikerült állva maradnom, de a látásom egyből romlott. Szédülni kezdtem. Tudtam, hogy nem vagyok teljes erőben, de ez ilyenkor mit számít már? Megteszem amit meg tudok. irdatlan düh kerekedett felül bennem. A lány keze, ahogy a bőrömhöz ért, égetett. Vak ellenszenvvel meredtem rá.

- Ellenem fordulsz áruló?! - Kirántottam a kezem a szorításából, majd azzal a lendülettel elkaptam a ruhája szélét nyaknál. - Egy shinobi utolsó vérig harcol! Mindig! - Ellöktem, bár ledönteni nem volt elég erőm. Kompenzálásként leköptem a földre elé. - Gyáva.

Nem álltam rendesen a lábamon, inogtam. Ez is az ő hibája. A francba is, semmit nem vettem észre belőle. Profi mozdulat volt, a tökéletes chakra pontra. Persze könnyű célpont voltam háttal neki, legyengülve. Ezért még szenvedni fog. Kézjelet kezdtem formálni, ha felkavarom a port, enyém az előny. Gyors voltam mint a villám, nem hibáztam benne, a kézjelek az egyike azon dolgoknak, amiket a legapróbb odafigyeléssel kellett megtanulnom otthon. Összecsaptam a tenyerem, majd az iwaiak felé irányítottam a szelet, egyben felkavarva Sunagakure utcáinak porát.

- Fuuton: Reppusho - Teljes tüdőből kiáltottam el magam, ez majd ledönti a lábukról.

**Senju Tobirama** Csüt. Feb. 09 2017, 04:33

A két lány talán küszködött a csapatmunka hiányával, de ez érthető volt. Nem túl régre nyúló az ismeretségük, s ennél fogva nem is túl bizakodóak a másikkal. Mégis... egy ilyen helyzetben, lehet, hogy jobb volna egymáshoz igazodniuk, egy csapatként megpróbálni funkcionálni, ugyanis a fenyegetés nem is kicsi, se túl távoli, hisz a két fiatal fiú már rég megindult feléjük, míg ők egymással törődtek. Fuumai szerencsére azonban még pont időben tudta végrehajtani technikáját, s hátra repítette kicsit a már közeledő ellenségeket. A lány, ki szintén velük van, ellenben a két fiúval, még ekkor sem mozdult el nagyon helyéről. Hamarosan azonban semmit sem lehetett látni a por és homokfelhő miatt, amit felkavart a szél. Rövidesen azonban szapora lépteket halhattak a lányok. Természetesen azonnal tisztában voltak vele, hogy valaki épp feléjük fut. Viszont csak egy ember lépteit hallották... A látási viszonyok elenyészőek, csupán a hallására hagyatkozhat mindkét fél. Legalábbis, míg a felkavart anyag le nem ül ismét a talajra. Mit fog most hát tenni a két sunagakurei? Kettő az egy ellen nem rossz arány, de ki tudja milyen tervet eszelhetett ki a másik csapat? Mindenesetre jobb ha felkészül Nanja és Fuumai, hisz nem biztos, hogy ez az egész olyan könnyű lesz...

**Nanja** Szomb. Feb. 11 2017, 11:36

~ Bakker Mai..
Több sem kellett, mint hogy Fuumai gyávának, és árulónak nevezze. Nem így tervezte. A lány sajnos nagyon elszánt volt, de gondolkodni nem tudott, csak a busszú járt a fejében, nem figyelt oda a részletekre. Viszont ez a kis akciója Nanja-nak, hogy leütve Fuumai-t és így elmenekülve talán eljutnak valameddig nem nagyon jött össze. Nincs más választása, mint harcolni az ellenséggel. Bajtársa Fuuton jutsu-t használva felkavarta a homokot körülöttük, ami megállásra kényszerítette a két iwagakure-i fiút. Néma csend. Nanja becsukta szemeit, így hallása kiélesedik és meg is hallja a feléjük tartó gyors lépteket. De csak egy ember léptei ezek.
~ Ezek Iwagakurei ninja-k. Nagy valószínüséggel birtokában vannak a Föld elem jutsu-ival. Ergo, ha nem tudnak szemből támadni, akkor a föld alól!
Talán jól gondolja, talán nem. Minden esetre nem marad egy helyben, jobban mondva tétlen nem marad. Egy egyszerű Bunshin-t hoz létre, majd felugrik a levegőbe még mielőtt bármi és bárki megtámadná. Egyetlen fegyvere van, ami egy Bo. Csak reméli, hogy a fáradtság illetve az, hogy az elmúlt időszakban a falba volt majd nem szó szerint vésve, nem fogja a halálba juttatni.

**Sugihara Fuumai** Hétf. Feb. 20 2017, 15:42

Huhh. Asszem megállítottam őket, bár elég nehézkesen látok én magam is. Nem modnom, hogy elfelejtettem, de nem volt beletervezve az biztos. Tehát nem számoltam vele, ami majdnem ugyanaz, mintha azt mondtam volna, hogy elfelejtettem, de mégse mondom.... mély levegő, koncentrálj Mai! Levegő ki, majd levegő be. A csaj mellettem már intézkedik, bunshin... nem is rossz ötlet. Bekapok még egy energia tablettát, amit a Nemvagyokanbu tag arctól kaptam és mehet a banzai. Végtére is, genjutsu használó lennék agy mi a szösz. Legalább is ennek mennék ha hagyná ez az átkozott háború. Nevetnek kellett.

Összecsaptam a kezemet, és kimondtam a megfelelő szót, a megfelelő kézjel után.

- Kasumi Jūsha no Jutsu! - Nevettem, és velem együtt hahotázott az egész kompánia, amit létre hoztam. Homokból. EGyszerű ruha volt rajtam, a hajam csapzott volt és összeállt, nem volt semmi az arcomon a koszon kívül. Könnyű volt felállítani úgy hetet... elsőre. De tegyünk hozzá még valamit, amit miután kinevetgéltem magam, meg is jegyeztem az orrom alá mormogva. - Aaahhh, fáradt vagyok....

//sorry a mini hszért, nem megy több QQ //

**Senju Tobirama** Pént. Márc. 03 2017, 05:00

/Fuumai és Nanja/

Szinte azonnal megtéve cselekedeteiket, ösztönből reagáltak szinte a lányok. A börtönben töltött idő, a fáradtság szinte nyomot sem hagyott rajtuk, ahogy az két kunoichitől el is várható. Nanja egy egyszerű, de helytálló gondolattal vetette magát a levegőbe, míg egy bunshint hátrahagyott a földön. Fuumai ennél többet kockáztatva, lent maradt, s egy genjutsut terjesztett ki, egyenest a feléjük száguldó ifjú shinobira. Érezte, ahogy a chakrája a megcélzott ellenfél tenketsuin keresztül, a halló s látóközpontba jut, ami már csak azért is volt nagy szó, mivel sikerre vinni egy ilyen jutsut, csak hallás alapján, nem kis képzettségre vall. Mikor a jutsu kész volt, már csupán a formálás kellett. A hét klón megjelent, s a megadott utasításként ismételték cselekvéseiket. Hamarosan itt is volt a szemből támadó ellenfelük, ki azonnal megtorpant, ahogy látótávba értek egymáshoz. A számára teljesen valósnak tűnő másolatok látványa, ugyanis megállásra kényszerítette. Rövid morgolódás után, szinte azonnal fegyvert rántott, s bombázni kezdte azokat, mire ismét össze-össze álltak. Nanja ebből csupán a vadul dobálózó fiú képét észlelhette, amennyiben Fuumai, rá (Nanjára) nem terjesztette ki a genjutsut. Mindenesetre a lány sokat kockáztatott, hogy klónjai közt maradt, mivel eléggé könnyen találhatja el valami. Ugyanis ezek csupán illúziók, nem fognak fel egy felénk röpülő shurikent. Nanja tervezete sem ment teljesen füstbe, ugyanis a másik srác, ahogy azt sejtette is, a föld alól támadott. Néhány méterre a lány klónjától bukkant fel, majd társát megpillantva felismerte a trükköt, s megállapította a genjutsu tényét, ám nem jött rá, miféle jutsu is ez pontosabban. Nanja-t még nem vette észre, csupán a klónját, de nem is őt támadta, hanem egy villámgyors shunshinnal termett Fuumai közelében, majd vágást próbált intézni egy kunaiial.
Meg kell fontolniuk a lányoknak döntésüket. Két iwagakurei nem feltétlen a legelőnyösebb, ha fáradtak vagyunk és közelharcról van szó. Ha pedig a használó koncentrációját ilyen mértékben megzavarják, a genjutsu szinte azonnal széthullik. A csapatmunka lenne ebben az esetben (is) a legcélravezetőbb, hogy Nanja foglalkozzon a fiúval, míg Fuumai a genjutsut tartja fent, de vajon a két lány felismeri a helyzetet, vagy új tervvel kell előállniuk?

// A következő reagban Nanja élhet a lehetőséggel, hogy az előbukkanó fiúra frissen támad rá, ebben az esetben az onnantól szóló poszt részt hagyjátok figyelmen kívül, mivel nem történik meg. Ha Nanja ugyanis megtámadja, nem lesz képes az iwagakurei a shunshinra, vagy legalábbis hülyeség lenne a részéről, mivel Nanja simán leszedheti hátulról ha az van, ezt pedig nem kockáztatja meg. //

**Nanja** Vas. Márc. 05 2017, 21:11

~ Genjutsu? Oo De jó! Hékás, Te meg mit csinálsz csinálsz?
A levegőből jól látott mindent, és a megérzése is bejött. Csak volt némi gond. Egyrészt nem tud fent maradni örökre, ezért el kell döntenie mit tesz. Mondjuk ez nem tartott sokáig. Nanja klónja közelében lévő iwa fiú egyenesen Fuumai felé tekintett, nem is érdekelte, hogy ki van hozzá közelebb.
~ Na azt már nem!
Látva a Fuumai-ra leselkedő veszélyt nem habozott tovább. Túl sokat nem kellett manővereznie, ahogy zuhant lefelé a testét úgy mozgatta, hogy egyenesen a fiúval egy vonalban legyen. Karjait maga mellé helyezte, hogy minél gyorsabb legyen és még mielőtt elérte volna ellenfelét, kb 2-3-at bukfencezett a levegőben, majd jobb lábának sarkával a fejét vette célba. Hasonlóan, mint Rock Lee Gaara-val vívott első harcában. Hangot nem adott ki zuhanás közben, minek tenné hiszen az a cél, hogy meglepje és kiüsse. Vagyis rúgja. Mind egy
Sikeres támadása esetén a földre nyújtott bal lábbal, behajlított jobb lábbal érkezik, valamint bal tenyerére hiszen jobb kezében Bo-ja van. Közvetlen közel van hozzá, így ha nem vesztette volna el az eszméletét az Iwagakurei shinobi, akkor egy határozott lendületet véve szaltózik hátra, és újfent lábait használva adna amolyan végső csapást az állkapcsára.
Ha ne adj isten nem jön be, akkor kőrözni kezd a fiú körül, nehogy elkapja Nanja-t. Mind e közben figyel a légzésére. Sok hátrányuk van, főleg fizikálisan de ezzel legalább segíthet magán. Elvileg csak a másik srác van és a lány. De.. Hol a lány??

**Senju Tobirama** Pént. Ápr. 07 2017, 01:30

// A megbeszéltek alapján, Fuumai nem tud tovább részt venni a kalandban, így eszméletét vesztett NJK-ként folytatja tovább. A következőkben lesz lehetősége visszaállni, ebben az esetben kérem a felhasználót, hogy jelezze erre irányuló szándékát! //

Nanja klónja nem lepleződöt le, viszont tény, hogy egy gyors, cselnek szánt mozdulattal kerülte ki azt az ifjú shinobi. Kunoichink tökéletesen pozícionálta tagjait, annak érdekében, hogy esése a számára kijelölt célpont felé sodorja, s megtörje a gravitáció keltette tehetetlenséget -némiképp. Elferdítve tehát röppályáját az iwagakurei célját jelentő Fuumai felé kezdett sebesen haladni. Mivel a fiú a fürgetest technikáját alkalmazta, ezért hamarabb céltért, ám egyáltalán nem sokkal. Kunoichi létére ugyanis tökéletesen irányította az esését, s ellőtt íjhoz hasonló sebességgel termett a csapásra készülő áldozata felett, ki az utolsó pillanatban volt képes csak reagálni a támadásra. Megfordult, s kikerekedett szemmel figyelte ahogy a pördületéből kicsapó láb közeledik felé. Elugrani azonban nem volt már képes. Nanja a meglehetősen gördülékenyen kivitelezett kalapácsrúgást tehát tisztán képes volt bevinni, tervezetének többi részét azonban nem vethette be, vagy inkább nem volt szükség rá, ugyanis a fiú fejjel előre zuhant össze, mintha csak ólomból öntött golyóra cserélték volna hirtelen koponyáját. Ekkor azonban Nanja is belekerült a kunaiok és shurikenek tűzvonalába, melyeket a genjutsu hatása alatt álló shinobi dobált. Sérülés azonban néhány kisebb vágáson kívül egyáltalán nem keletkezett rajta. Fuumai -amennyire technikája fenttartása engedte- elhajolgatott a felé érkező fegyverek egy részétől, ám néhány felszíni sérülés keletkezett. Egy-egy shuriken felszántotta karján a bőrt, s arcán is egy apróbb vágás volt megfigyelhető. Szerencsésnek mondható, hogy csupán ennyi kapta még el. A támadást, mely hátulról célozta volna meg, s amit Nanja sikeresen elhárított, nem igen vette észre az utolsó momentumig, ami a shinobi összezuhanását jelentette. Nem is meglepő eme tény, hisz egy genjutsu fenttartása sok koncentrációt igényel, egyszerre pedig nem lehet mindenre figyelni. Nem zökkent ki most sem, folytatta chakrájának megfelelően precíz irányítását. Azonban ahogy azt korábban is felfedezhette már, nem tanácsos a fizikai testtel NEM rendelkező klónok között állni egy ilyen helyzetben. Ezt egy kósza kunai is bebizonyította, mely csodával határos módon, de nem éllel kapta el a kunoichit. A tompa fémgyűrű hangos csattanása a koponyán megtette az élettani hatását is. Fuumai lassan, de határozottan esett össze a találattól. Pár másodpercre rá pedig tisztán látszott a shinobin, a genjutsu hatása is megszűnt. Egy az egy ellen állt Nanjával szemben, mikor felfedezte társa és testvére testét a földön heverve. Összeszorította fogait, s feszülten, dühvel telve nézett a kunoichi szemébe. Várva a kezdeményező lépést.

**Nanja** Szomb. Ápr. 08 2017, 11:59

Támadása sikeres volt olyannyira, hogy még saját maga is meglepődött a sikerén. Ennek viszont nem tudott olyan sokáig örülni, hiszen mind-e közben a másik iwa srác Fuuami genjutsu-jának hatására pár fegyvert engedett szabadjára, amik a két lány felé irányultak, noha nem pont ők voltak a célpontok.Ideje nem sok volt kitérni a kunai-ok és shuriken-ek elöl, de szerencsére Nanja pár karcolással megúszta a dolgot. Mondjuk maga a vágásoknak az érzése nem volt túl kellemes. Ugye nem mostanában adódott, hogy harcolnia kellett, főleg nem úgy, hogy közben meg is sérül. Felegyenesedve látta, hogy Fummai viszont nem járt ilyen szerencsével, ugyan is őt az egyik kunai pont fejen találta.
- Mai!!
Nagy mázli, hogy a tompa végével. Nem is mert belegondolni, hogy mi lett volna, ha a másik vége találta volna el. Ellenben most viszont szembenézve egyedül az ellenséggel kicsit ijesztően hatott Nanja-ra. Bunshin-ját feloldotta, hiszen már semmi értelme, hogy fenntartsa. Látja a fiún a dühöt, hiszen Nanja pont a testvérét ütötte ki, nem is kicsit.
~ Most...most van lehetőségem megmutatni...csak jó lenne tudni, hol a lány. És, hogy mire képes... de most erre a fiúra kell figyelnem jobban. Viszont mivel mérgesnek tünik, elég, ha egy kicsit még az orra alá dörgölöm, hogy a testvére milyen béna, és akkor nagyobb eséllyel csinál valami hülyeséget, ami a hasznomra válhat...hm..lássuk ehhez mit szól...
Bo-ját vállára helyezi, majd amolyan nagyképű hangnemben szól a fiúhoz.
- Tudod, többet vártam tőletek. Vagy csak ez a kis mitugrász nem volt képes figyelni amikor "kiképzésen" voltatok? Tsk...
Pozícióját még tartja, de attól függetlenül résen áll, hátha a lány megjelenik, vagy a fiú csinál valami eszeveszett marhaságot, amire gyorsan kell reagálnia. Lévén, hogy Iwagakure-e shinobi, valószínűleg képes Doton jutsu-kra. De ki tudja.

**Senju Tobirama** Pént. Ápr. 21 2017, 03:19

/Nanja/

A harci szellem nem vonzott magához túlzottan, képes voltál higgadtan, kimérten végiggondolni a helyzetet. Eszedben volt az a bizonyos lány, aki -a veled szemben állóhoz hasonlóan- számodra még ismeretlen képességek birtokában volt. Azonban nem ma jöttél le a falvédőről, így azt is tudtad, hogy ha annyival erősebbek lennének, már rég vége lett volna a küzdelemnek. Mindenesetre hűvös gondolkodásmódod látszólag ellenfeledre is át ragadt, ki feszülten kezdte várni támadásaid, ügyet sem vetve mondandódra. A por melyet a széltechnika kavart, már-már leülepedőben volt, a lányig azonban egyáltalán nem láttál el még, de nem kellett rá sokat várnod. Egyszer csak hirtelen, a vezényszóként elhangzó "rajta" a lány torkából, egy villámgyors, jól begyakorolt manővert vont maga után. A fiú előtted termett, s kunai-át pusztakezével kombinálva kezdett bele a rohamozásba, melyre hirtelen, ösztönszerű reakcióként csupán védekezni tudtál egy rövid ideig, mely pont elég volt a porfelhőből előtörő lánynak, hogy a kiütött testvért felkapva, biztos távba szökkenjen. Jelenlegi helyzeted tehát, hogy egy fizikai harcról is ismert falu geninje rohamoz éppen taijutsujával, rajta túl pedig egy lány a kezét a kiütött áldozatod felett tartva, furcsa energiát bocsájt ki. Pontosan nem tudtad kivenni mi is lehet az.

// Amennyiben Nanja látott már Irio ninjutsut, nehezen, de felismeri a lány alkalmazásában, azonban nem azonnal, tekintve a távolságra és az éppen folyó harcra. //

**Nanja** Pént. Ápr. 21 2017, 14:53

~Hát úgy látom ez nem hatotta....
Még saját gondolatát sem tudta befejezni, de máris egy ököl nézett szembe vele. Szíve is dobbant egy nagyot az ijettségtől, bár ez voltaképpen fel is ébresztette. Ahogy az ököl majdnem hozzá ért az orrához, úgy hajolt hátra, majd először hídba ért le, aztán lábait az égbe emelve, és karjait enyhén berogyasztva, majd ellökve magát a földtől próbált távolságot tartani a fiútól. Nem volt könnyű, úgy látszik ezt a fajta támadást jól begyakorolta főleg, ha parancsszóra teszi.
~Tehát nem ment messzire.. De mit csinálhat?
Csak egy pillanatra látta meg a lányt, aki vélhetően a kiütött fiú segítségére ment. Akkor látott valami fényt, de nem tudta mi az. Nem vehette jobban szemügyre, mert éppen a gyors ütések és vágások elől kellett kitérnie. Mindazonáltal át kell vennie az irányítást, ha hamar véget akár vetni ennek. De hogyan? Pörögnek a kicsi kerekek a fejében, de nem tud olyan jól koncentrálni. Bo-jával főleg a kunai által való támadásokat hárította, míg a puszta kezes ütések elől csupán elhajolt. Fizikálisan nem tudja felvenni vele a versenyt. Talán még akkor sem, ha teljesítmény erejében lenne. Mai ki van esve a játékból, rá nem számíthat. És minél tovább harcolnak, annál nagyobb az esélye, hogy több iwagakurei jön, és akkor mehet vissza a cellába. Vagy lehet, hogy megölik. Olyan megoldást kell találnia, amire nem számít az ellenfele. De még a másik sem. Ki kell zökkentse a támadások alól a fiút, hogy aztán Nanja megfordithassa a helyzetet. Jelen pillanatban egy megoldás lehet. Nem tűnik olyan tipikus elmeháborodott gyereknek. Sőt, ez az. Gyerek! Fiú. Khm...
~Csak ne tudja meg senki u.u
Mikor a fiú éppen a kunai-val támad, azt Bo-jával fogja fel, és még mielőtt kapná az öklös ütést,, szabad kezével megfogja ruházatának felső részét, és egy határozott mozdulattal lehúzta azt magáról, megmutatva mi is az a 75F :v.
Most történhet sok minden. Például az, hogy ügyet sem vet rá, annyira mérges amiért a testvére el lett intézve. Ebben az esetben nem csak kellemetlen lesz a helyzet, hanem fájdalmas is, hiszen nem tud védekezni. Az utolsó pillanatban még megpróbál oldalra hajolni, aztán majd folyt.köv.
Ha a fiú ledermed, és az ütéssel is habozik, akkor Nanja meglendtíti jobb lábát, és álkapcson térdeli, majd megragadja a fiú ruháját, magához rántja és lefejeli. Amint ez megvan, kebleit visszahelyezi ruhája takarásába.

**Senju Tobirama** Kedd Május 09 2017, 23:33

/Nanja/

A lány terve, mely egy cseppet sem mondható szokványosnak, helytálló érveken alapozta meg saját magát, s minden esély meg volt rá, hogy sikerüljön is. A közelharci képességek szinte kiegyenlítettek voltak, leszámítva, hogy a kunoichi erőnléte nem volt túl fényes, a raboskodásra tekintettel. Az edzés hiánya, azonban -mint ahogy itt is bebizonyosodott- nem a tudás hiánya. Sokat dobott a tapasztalat Nanja helyzetén. Talán ez is vezette el érdekes tervéhez. A heves támadások közepette, nőiességének napfényre hozatala mellett döntött, melyet az ifjú nem feltétlen korából adódóan, habozással viszonzott, mely pont elég időt hagyott Nanjának az ellentámadás megkezdésére. Egy jól irányzott térdrúgás állcsúcsra, majd a ruhájának megragadása, s egy elegáns fejelés. A gyönyörű mozdulatsor végzetes kombinációnak hatott, mely hatására ellenfele zsákként esett össze, majd nyugtázva a dolgot visszaigazítja ruháját. Két célpont maradt csupán hátra. A medikus -hisz Nanja sikeresen megismerte az Irio ninjutsut- valamint a sérült, eszméletlen másik srác. Mivel ismeri az orvos ninják fajtáját, tudja, talán ő jelenti a legnagyobb veszély, látszólag mégis csak egy társain segíteni próbáló leány. A kérdés azonban fent áll, mit is fog tenni ezek után Nanja?

**Nanja** Szer. Május 10 2017, 12:31

Elegánsan még egyet kettőt igazított keblein míg a fiú a földre esett. Ez a tripla támadás biztos csökkentette a egoját.
~Tsk, gyerekjáték az egész. De azért elég kemény feje van a kölyöknek. Ohh tényleg...
Ha minden igaz, akkor már csak a lány maradt. De ki tudja, hogy pontosan mire képes. Mint medikus ninja lehet, hogy fizikailag nem jelent veszélyt, és látva, hogy Nanja milyen gyorsan és egyedi módon terítette le a két srácot lehet, hogy megszeppenve és remegve üldögél Nanja első áldozata mellett, míg igyekszik őt gyógyítani. De az is lehet, hogy ravasz a kicsike, és míg Nanja harcolt addig a lány megtett bizonyos előkészületeket, hogy még tudja védeni magát. Csak az a gond, hogy Nanja már jócskán érzi erejének határát. Ha harcra kerülne a sor, akkor egy következőre már nem lenne esélye a győzelemre. Mai még mindig ájultan fekszik.
~ De sok bajom van miattad Te kis kócos... Bah... u.u
Elvette a kunai-t legyőzött ellenfele kezéből, majd egyenesen a másik lány felé indult. Lépteni nyugodtak voltak, mozdulatai finomak. Egyik kezében a Bo, másikban a kunai. Arca elszánt, már már dühösek mondható. Ahogy csökken a távolság, annál jobban igyekszik kifejezni azt a tényt, hogy nem fél attól, ha folytatnia kell a harcot. Úgy öt méterre az iwagakurei lánytól, és - remélhetőleg még - eszméletlen fiútól megállt. Fél perc, egy percig nem tett semmit, csak a számára ellenséges kunoichi szemébe nézett. Aztán megszólalt.
- Mind a ketten ugyan azt akarjuk. Megvédeni a társainkat. Neked most kettőt, nekem egyet.
Hangja egy pillanatra sem tört meg, és míg beszélt, rámutatott a két földön fekvő fiúra, majd a szintén földön heverő Mai-ra. Úgy döntött inkább a lelkére próbál hatni, mintsem támadást kezdeményezzen.
- Maradjunk annyiban, hogy én most fogom a társamat és szépen elhagyjuk a falut. Te pedig addig el tudod látni őket. Semmi csel, semmi hátba támadás.
Mondandóját ezzel be is fejezte. Ha a lány beleegyezik, akkor odamegy Mai-hoz, bal vállára helyezi, hogy jobb keze szabad maradhasson fegyverének. Még egy utolsó pillantás erejéig az iwagakurei kunoichi-re néz, megbizonyosodva, hogy nem támad, és szépen elhagyja a helyszínt. Először lassú kocogásba kezd, majd ahogy megszokja Mai súlyát, úgy gyorsítja fel lépteit is.
Ha a fentiek nem úgy történtek, ahogy kellene, akkor védekező pozíciót vesz fel, aztán jöjjön aminek jönnie kell. Remélhetőleg a lány nem akkor fogja megtámadni a menekülő sunagakurei-eket, amikor azok már háttal vannak nekik...

**Senju Tobirama** Csüt. Jún. 22 2017, 03:19

/Nanja/

Harcod végével, a lányhoz sétáltál, ki látszólag társa segítésén fáradozott épp, mikor azonban odaléptél kunai-t rántott, védekező pozíciót vett fel. Szavaid hallatán azonban megértette, mit is akarsz, s látszott rajta, tudja mi a fontosabb számára. Első sorban a társai segítése, így beleegyezett abba, hogy menjen ki-ki a maga útján. Saját erődnek köszönni azonban balgaság lett volna a történteket. Meglehet, lerendezted a két fiút, ám fejedben ott élt a kép, a gyorsaságról és az erőről, amivel szinte szempillantás alatt termett az ájult fiúnál, s vitte több mint tíz méterre. Jól lehet, nem féltél folytatni a harcot, ezen tények alapján viszont felmerülhetett benned, hogy ha arra kerül a sor, jelenlegi állapotodban legalább pokoli nehéz harcot kellene vívnod. Erre azonban nem került sor -mint említve volt-, hisz társait fontosabbnak tartotta a harcnál. Vissza térdelt a fiú mellé némán, majd ismét gyógyítani kezdte, s szótlanul hagyta, hogy te is elvidd magaddal Fuumai-t. A futás, melynek célja egyenlőre mindegy volt, csak valahol távol legyen az, megkezdődött hát. A kérdés azonban, hogy mi is fog ezután következni.

// A kaland alatt meglehetősen sok türelmet tanusítottál a mesélőváltások miatt felmerülő gondok közben is, valamint a további késéseknél is. Ez azonban nem minden. Szép, teljes értékű posztokat olvashattam az elejétől mindkettőtöktől, tény, Fuumai sajnos nem tudta végig csinálni velünk ezt. A jutalmazás azonban nem marad el. A kicsivel több, mint egy éve tartó kaland, melyet tisztességes posztszám is követett, természetesen nem marad jutalom nélkül. Nézzük hát, mit is ért.
Jutalom:
-100 Chakrát írok jóvá, tekintve a már alapból megviselt állapotban történő heves eseményekre, valamint a kaland alapvető hosszára, s írásod minőségére.
-30TJP, szintén a meggyötört állapotban való harcra.
-Pén zösszeggel sajnos nem tudok szolgálni.
További jó játékot! ^^
UI: Ha Fuumai szeretne kapni a kalandért dolgokat, írjon egy PM-et majd és átbeszéljük a dolgokat. Ebben az esetben Edit-tel bekerül ide az ő jutalma is majd.//

**Kenshiro Shinju** Pént. Május 04 2018, 18:32

//Terumi Mei – Megszoksz vagy megszöksz

Mesélői engedéllyel a posztot újraírtam.//

Fájdalom, szenvedés tükröződött vissza a lakók szemeiben. A nagy háború által okozott sebek súlyos veszteséggel járnak, ami lehet fizikai, vagy akár mentális. Sajnálom is a falusiakat, amiért keresztül kellett menniük a borzalmakon. Nem tudok semmit a külvilágról, nem tudom, mi zajlott itt, hiszen engem messzire elkerült a háború. Sajnos nem mindenki volt ilyen szerencsés, hogy épp bőrrel és épp lélekkel megússza az indokolatlan mészárlást, a tömegpusztításokat. Számomra nem volt ismeretlen érzés az, hogy valaki elveszít valamit, ami fontos számára... eszembe jutott az édesanyám. Hét év körüli lehettem, mikor elveszítettem. Bár halványan, de emlékszem rá.
A lassan nyugodó napra néztem, mely vöröses-sárgás fénycsóváit szórta szerteszéjjel az égen. Gyönyörű látvány volt. Imádom nézni ezt a jelenséget, s számomra ezt adja az igazi kikapcsolódást...
Hirtelen a hátam mögött megjelent egy ANBU.
- Ginmori Shinju? – szólalt meg karcos, mély hangján, mire megfordulva az álarcosra néztem, aki szótlanul a kezembe nyomott egy papírt és választ sem várva eltűnt, amiért egy kicsit morogtam. Mondjuk mondhatott volna valamit, vagy megvárta volna a válaszomat... bah, mindegy is.
Kihajtogattam a fecnit, és a tartalmát elolvasva felszaladt a szemöldököm. Szóval fegyenc vallatás. Halványan elvigyorogtam. Remek lehetőség első információ szerzésre. Nehéz a kémélet. Ez van. Lássuk is... egy óra. Összesen ennyi időm van, hogy felkészüljek erre.
Még egyszer a lenyugvó napra néztem, majd a börtön felé vettem az irányt, miközben a gondolataimba mélyedtem. Miket is kérdezzek a fogolytól? Előnyösebb lenne, ha más faluból származna, így legalább a falvának helyzetére is rá tudok kérdezni, illetve azt, hogy... huh, nem is tudom. Abban biztos voltam, hogy ez fárasztó feladat lesz, de nem akarom feladni. Nem is fogom.
Ahogy az utcán sétáltam, láttam, ahogy az emberek lassan befejezik a mai munkát, és nyugovóra térnek. Megszaporázva a lépteimet betérnék egy boltba, és vennék magamnak enni- és innivalót. Kifizettem a kért összeget, majd távozva a boltból tovább sétáltam, miközben majszoltam az ételt. Néhány gyermek kergetőzött egymással, s eszembe jutott az a nap, akkor én is boldogan játszottam a korombeli társaimmal...
Hirtelen kiáltásra lettem figyelmes, s a hang irányába fordultam. Láttam, ahogy egy árus meg akar ütni egy rongyos öltözetű, ápolatlan kislányt, amiből azt a következtetést vontam le, hogy valószínűleg árva, és nincs senkije. Gyorsan odaléptem az eladóhoz, s megragadtam az épp lendülő kezét.
- Kérem, várjon - kértem kedvesen, mire az árus rám szegezte a jéghideg pillantását. - Kérem, mondja el, mi a baj. Talán tudok segíteni.
- Az a parasztgyerek egy piszkos, rühes tolvaj! - kezdett dühöngeni a férfi, mire nagy levegőt vettem, és megpróbáltam lecsendesíteni az elmémet.
- Lehet, hogy éhes.
- És? - vágott vissza az árus, s látszott rajta, hogy már-már mérges. - Azok a mocskos iwaiak minden élelmet elhordtak innen, nekünk meg alig maradt valami, be kell osztanunk! És ez rá is vonatkozik.
- Nem tudom, mi történhetett itt, mit éltetek át, de kérem, engedje el. Nemcsak ön van bajban, hanem az egész falu, és a kislány is. Biztos vagyok benne, hogy a vezetőség és a ninják azon vannak, hogy talpra állítsák a rendet. Reménykedek benne, hogy ez a falu képes lesz talpra állni, és erre mindenkire szükség van, önre és a kislányra is. A poronty miatt lehet, hogy unalmas lenne az élet - próbáltam kedvesen, s türelmesen elmagyarázni az eladónak, hogy most ki kell tartanunk. Láttam, ahogy egyre lassabban lenyugszik, és megenyhült. Úgy döntöttem, becsempészek még egy mondatot. - Mindennek megvan a jó oldala, vannak nagyon apró dolgok az életben, amelyek nem kerülnek semmibe, és mégis boldoggá teszik az embert.
- Igazad van, kölyök - láttam, ahogy a férfi halványan elmosolyodik, és leguggol a kicsihez. - Ne haragudj a korábbiakért. Ingyen odaadom. Menj.
- K-köszönöm... - halk pityergés, végül a kislány, vélhetően árva, elszalad. Elköszöntem az eladótól, és folytattam tovább az utamat. Sajnáltam a kicsit, csak szóban tudtam megvédeni őt... nagyon remélem, hogy jól fog alakulni majd a sorsa.
Újra elmerültem a gondolataimban, miközben nagyot nyújtózkodva érkeztem meg a kijelölt helyre, és körülnézve igyekeztem mindent memorizálni. Odaköszöntem a többieknek, akik ott végezték a feladatukat. Bár nem tudtam, hogy melyik fegyencet kell vallatnom, úgy döntöttem, hogy inkább megkérdezem. Biztos, ami biztos. Odaléptem az egyik ninjához, s köszönés után feltettem a kérdésem.
- Fegyencet kell vallatnom. Ki lenne az illető?

Ajánlott tartalom