Amaken Yoshimitsu Vs Ayanokoji Takashi

**Ayanokoji Takashi** Szer. Dec. 30 2015, 23:27

Reccs-reccs. Áucs. Tudod Dante jó dolog ez a reggeli edzés, de akarva-akaratlanul is érzem ahogy be vagyok rozsdásodva. Mire való az edzés, ha nem arra hogy visszarázódj? Jogos-jogos. Egy 10-15 perce ha várhattam az elhagyatott kiképzőterepen. Vártam valakire, nem is akárkire. Egyik régi mesterem összehozott látatlanba egy idősebb 30-35 közötti férfival akivel - elvileg - edzhetnék akár a maximumig is. Mondanom sem kell kapva kaptam az alkalmon és elfogadtam az ajánlatot. A chuunin vizsga óta egyáltalán nem volt részem kihívásba, itt van az ideje. Kicsit nyújtózkodtam, majd nekidőlve egy közeli fának végig szemléltem a helyet ahol edzeni fogok.
A terep sík volt többnyire, pár fa leledzett a sarkai tájékán, szám szerint négy. A fák mellett egy-egy kisebb bokor is található volt míg a hátam mögött levő fa mellett volt még egy icipici mesterséges tó. Honnan tudom hogy mesterséges? Onnan hogy iszonyat pici. Maximum 2,5 méter lehetett összvissz, majdhogynem egy nagyobb pocsolya. A terep nem régen természet anya álat öntözött fűvel volt tarkítva, alig 2 centis magasságával nem valami lobbanékonynak bizonyulva. Az időjárás enyhén felhős, pont annyira hogy még a nap tudjon nyújtózkodni így kora délután.
- Akkor már csak várunk.

**Amaken Yoshimitsu** Szer. Dec. 30 2015, 23:52

Óh, a rejtélyes Kumogakure. Mily régen jártam már itt… a különcök kedvelt helye, kik nem félnek valami újat kipróbálni, azok paradicsoma, akik nem érik be a szokásos, és unalmas dolgokkal, hanem sokkal inkább az új, a váratlan felé nyúlnak. Ó drága Kumo, imádott Kumom... ejj-ejj de szép és jó volna minden, ha még mindig ugyanolyan békés és csöndes lenne minden, mint a háború előtt. De a háború megváltoztat mindent, még téged ó Különcök Városa. A dúló harcok elnyomták szépséged, és a mindig lelkes emberek, most komoran ültek és néztek fel a komor égre. Pedig ma szép időnk volt. Bár az ég felhős, mégis télhez képest, szokatlan melegség járta át a vidéket. Mindössze egyetlen dolog volt, mely szokatlan volt a városban. Egy csuhás alak, kinek látszólag akkora púpja van, mint saját maga. Botja mindannyiszor koppant a földön, még akkor is, mikor betért a gyakorló területre. Egy ásítást nyomok el a csuklyám rejtekéből, majd körbenézek. Egy ifjút fedezek fel, akihez rögtön is oda is billegek, és álmos hangon kérdezem tőle.
- Mond csak fiacskám te lennél Takashi-kun? A vén kecske azt mondta el kell fenekelnem itt valaki kölyköt… Te volnál az cimbora?

A csuha eltakarta arcomat, így maximum csak mosolyomat láthatta, de én a rejtekemből végig szemmel tartottam. Valójában tényleg azért voltam itt, mert régi nagy cimborám megkért, hogy próbáljak szerencsét tanítványánál. Hát… legyen… nézzük mennyire húzza fel magát.

**Ayanokoji Takashi** Csüt. Dec. 31 2015, 11:17

Nézd már Taka még egy csuhás! Itt Kumoban mindenki kapucnit visel? Agyam eldobom! Hmm. Biztos egy vándorló vénember aki vagy árul valamit, vagy útbaigazítást kér. Jobb ha inkább nem veszem fel vele a szemkontaktust. Oldalra tekintettem, remélve hogy a púpos fickó lemond arról hogy beszédbe elegyedjen velem. Természetesen nem jött össze, egyre közelebb jött majd nagy meglepetésemre a nevemen szólított.
- Vén kecske? Azt ne mond... mondja... - Feleltem keresve a helyes megszólítást, közben fürkészve kinézetét, hátha valami hasznos információhoz jutok ez ügyben . - ...Hogy maga az?
Megrázva a fejem, és levéve a kapucnit a fejemről kicsit határozottabb hangnemben válaszoltam a feltett kérdésre.
- Én volnék az igen.
Eldöntve egy kicsit a fejem, kérdően néztem az előttem álló emberre. Tetszik ez a fickó. A mestered azt ígérte hogy egy olyan edzőtársat kapsz magad mellé akivel feszegetheted a határaidat, ne tévesszen meg ez a köpeny és púp kombináció, akármi lapulhat alatta. Milyen igaz. Néha megörülök hogy te is itt vagy Dante, egyébként eléggé átnéznék ezen a fickón. Lassan felemeltem a jobb kezem és rámutattam a köpenyére, majd a szokásos magázós hangnemembe kérdőre vontam. Ha nem ismerném és nem bíznék ilyen téren a mesteremben, akkor biztos nem adnék neki egy fikarcnyi tiszteletet sem.
- Gondolom ez csak hobbiból van magán igaz?

**Amaken Yoshimitsu** Csüt. Dec. 31 2015, 12:18

Úgy tűnik, valaki nagyon nem érdeklődik irányomba, vagy valami nagyon furcsának néz, ugyanis ahogy megszólítom, a fiút hitetlenkedve mered rám. Ó egek-egek… fiatalok. Látszik, még hogy ott a tojáshéj a fenekén. A vén szivar, azt mondta nem rossz a fiú, de egy kicsit el van szállva. Úgy tűnik nem, csak hogy az egójával van a probléma, hanem túlságosan hagyatkozik a szemére. Elég sok embert vertem már át, ezzel az öltözékkel, mert nem gondolnak arra mi lapul alatta. Ez kicsit bosszantó is néha, de mindig csak a tapasztalatlanok dőlnek be ennek. A testi forma semmit sem jelent a shinobi világba. Csak a fejemet forgattam, a fickó hüledezésén, de végül válaszolt a kérdésemre. Rám mutatott és kérdezett, mire én felkacagok. Kis naiv. Ha ismerne, tudta volna, hogy erre úgyis csavarosan fogok válaszolni. Így, hát még mindig válaszolnék, elnyomok egy mosoly.
- Hát tudod, azért hordok köpenyt, hogy az ellenlábasaim ne láthassák meg a rusnya pofám. Van egy kettő, aki jobban érezné magát, ha feldobnám a pacskert. Hehe. – kuncogok, miközben megragadom vállamnál finoman a köpenyt – De ha téged zavar, akkor leveszem, itt úgyse sokan ismernek.

Végül egyetlen mozdulattal le is rántom magamról a takarást… csak a srác pechére, egyenesen felé hajítom chakrafonalaimat ráakasztva pont úgy próbálva irányítani, hogy pont telibe találja. Eközben másik kezemmel megragadom a hátamon hordható tárolóból (ez tűnt a púpnak) a nagyobbik tekercsem, hogy egyetlen rántással kiterítsem magam előtt. Egyetlen nagy pukk, és a chakrafonaljaim már irányítás alá is vonták a Sáskát, majd a rúgószerkezetes lábával az ellenfelem felé tör ki négy kaszáját egyszerre. Persze nem szándékoztam megölni, így csak a pengék tompa felével sújtottam rá. Nézzük mi sül ki belőle.

**Ayanokoji Takashi** Csüt. Dec. 31 2015, 13:59

A férfi válaszán Dante kacagásban tört ki ami kifejezetten zavaró volt. Hahaha! Ő a mi emberünk! Hallottad mit mondott? Hallottam. Jól kijönnénk, engedj a kormányhoz Taka! Na még mit nem. Ember, mindig elrontod a mókát. Miután befejezte mondandóját le is hullott a lepel a shinobiról.
Hirtelen furcsa érzés kerített hatalmába, mintha egy kapcsolót kapcsoltak volna át a világban. Nem is hiába éreztem ilyet, újdonsült edzőtársam egy pillanatig sem habozva nekem támadt. Mivel a reflexeim egész jók megpróbáltam hátra ugrani ezáltal balra rugaszkodva a fáról, de pechemre a hátam mögött lévő terebélyes növény kifejezetten göcsörtösnek bizonyult, így a pillanat hevébe kicsit egyensúlyt vesztve kerültem ki a férfi chakrafonalait.
Amint leérkeztem kicsit imbolyogva gurultam egyet, de mire feleszméltem már egy bábszerű szerkezet volt előttem ami teljes fegyverzetben támadott rám. Sose láttam még ilyen szerkezetet. Én is csak hallottam róla, de nem rossz.
Még időm se volt arra hogy kitérjek teljesen. Egy félszökkenést hajtottam végre hátra fele aminek hatására egy fegyvert eltudtam kerülni de azt is épp hogy csak. A maradék három eltalált egy-egy a vállaimat, (jobbat és balt egyaránt) az utolsó pedig a mellkasomat. Hátrálásra kényszerültem amellett hogy még hogy a fegyver ütései is hátra taszítottak.
- Nem rossz!
A fickó nem habozik, még egy kunai elővételnyi időt se hagyott neked. Na ja. Ahogy elnézem távolról irányítja, közel kell kerülnöm hozzá. Ketten vannak ha úgy vesszük, itt az idő nekünk is kiegyenlíteni. A kis táskámból kivéve egy füstbombát hajítok a földre majd a kézjelek formázása és ujjharapás után megidézem Hanshout. A füst eltakarná a farkast úgy ahogy engem is. Amint megjelenne egy csekély beszélgetés folyna le:
- Hanshou edzés van, menj föld alatt.
- Parancsolgatsz itt mindig... Rawr.
A farkas a szaglásával kiegészített Föld elem: Lefejezés jutsu-t alkalmazva akarná elkapni és föld alá húzni a férfit míg én a füstből egy-egy kunaival a kezembe törnék ki a bábjára koncentrálva, lehetőleg lefoglalva, de ha nyílik rá lehetőség akár ártalmatlanná téve is azt. Sok szerencsét Taka.

// Remélem a tompa rész nem félélest takar, én végül is nem így tekintettem rá. //

**Amaken Yoshimitsu** Szomb. Jan. 02 2016, 16:03

A harc kezdetét vette, és a srác egész jól kikerülte a meglepetés rohamomat, de a bábom úgy tűnik eléggé meglepte, hogy ne tudjon időben védekezésre szorulni. A sáska elvégezte dolgát, és életlen pengék mindegyike szép találatot vittek be neki. Ha mást nem, egy ideig legalább sajogni fog remélhetőleg. A fiú azonban olyat tett, aminek jelentőségét… nem láttam át. Füstbombát használt a közelébe. Ahm… az szupi, hogy nem látom… de most már ő sem engem. Hát.. végül is… ő tudja. Egyelőre a Sáska visszajött a közelembe, nem akartam felelőtlenül előreküldeni a füstbe, de ekkor egy kis pukkanást hallok meg.
- Hoppá. Lehet, hogy most bajba vagyok? – mosolyodok el.
Lábam hegyével a földet ütögetve készültem az esetleges rohamra, és kész voltam bármelyik pillanatban védekezni. Chuunin, fejvadász lennék, vagy mifene, mégse tenne jót a hírnevemnek, ha kikapnák a kölyöktől. A bábom harcra készen várt, és én se voltam kevésbé feltüzelt. Míg egyszer csak finom remegést érzek alattam.
- Meh...

Épp utolsó pillanatban ugrottam fel a levegőbe, mielőtt a valami elért volna, de ez a kis pillanat is elég volt, hogy túlkésőn vegyem észre a bábom felé haladó fiút. Őszintén nem számítottam rá, hogy valaki a bábos fegyverét veszi célba a bábos helyett, így nem nagyon tudtam időben reagálni, így a fiú akár bele is tudta volna szúrni a kunaikat a bábba… még ha ezzel nem is okoz olyan nagy kárt benne. A karokat már nem tudnám időben sújtásra emelni, így e helyett, amikor amint fiú közel ér a Sáska karja kiegyenesednek elzárva az oldaljáratokat és a Sáska szája kinyílik. A szerkezet kattan, és egy kunai repül ki a fiú válla felé. Miközben leérkezve én magam a fa irányába próbálok sietni, szemet azért rajta tartva a bábomon, hisz vaktában még én sem tudok harcolni. Mindenesetre, ha a kunai mellé megy, a bábot „halálos ölelésre” utasítom, remélhetőleg be tudja zárni a fiút a karjai közé.

**Ayanokoji Takashi** Szomb. Jan. 02 2016, 17:13

A két részre osztott tervem félig mód sikeresnek mondható. Hanshou meglepte a férfit annak ellenére hogy nem sikerült elkapnia én pedig belevájtam a késem a bábjába... Nem túl sok eredménnyel. Egy picit belefúródott a fegyver, de éreztem hogy bőven van még mögötte fa, ami még a hosszabb fegyvereket is megállásra kényszeríti. Ez így nem lesz jó. Meglepetések, meglepetések hátán. Egyre jobban tetszik a fickó. Lehetnétek puszipajtások! No ha persze addigra nem veritek össze egymást. Amint a késem célba ért egyből hátráltam, ami kis idő múlván bölcs döntésnek minősült hisz a szerkezet kattant egyet és egy kunai repült felém amit a hátrálásomnak hála kikerülhettem. Jobb lesz nem közel engedni magamhoz, ki tudja mi lapul még abban a bábban.
Amint ezt eldöntöttem magamban a báb már szétnyitotta karját. Biztos még a kunaivetés előtt történt ez, csak nem vettem észre. A farkas bőrbe bújt társamat nem láttam, de nem is fókuszálhattam rá, nagyobb feladat volt előttem. Gyorsan akartam támadni így még fegyvert se vettem elő. Chakrát összpontosítottam a karomba majd neki iramodtam a báb felé. Nézzük mennyire kemény ez a szerkezet! A tervem az volt hogy a Gouwan // Erős kar technika alkalmazásával áttöröm a bábot, vagy legalább akkorát üssek belé hogy ártalmatlanná tegyem. Azonban amint oda érkeztem a a szerkezet szétnyílt mintha átakarna ölelni. Mi a...?
Természetesen eddigre már nem tudtam megállni és nem is akartam, a tervem ugyanaz maradt, sőt még nagyobb elszántsággal akartam áttörni rajta. Eközben Hanshou morogna párat a férfi jó reflexei miatt.
- Ne ficánkolj már annyit!
Ezután a farkas a bábmester irányába szaladna azzal a céllal hogy ráharaphasson a kezére. Nem azért mert tudta hogy kivel, vagy mivel áll szemben, sokkal inkább csak azért mert az tűnt a leghatásosabbnak abban a szituációban. Ha ártalmatlanítja az egyik kezét akkor már nagy előnyre tehetnénk szert...

**Amaken Yoshimitsu** Pént. Jan. 15 2016, 19:36

Sajnos a Sákámra igen rájár a rúd mostanság. A kiskrapek, ahelyett, hogy engem támadna, a bábomat kezdi el agyalni, pedig nem kis mulatság megjavítani az én kicsikéimet! A kunaivető, bár elsült, sajnos nem volt olyan pontos, mint reméltem, de a találat híján is azt hittem nem fog gondot okozni a bábnak leszorítani a fiút. Nos, úgy tűnt azonban ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna. A fiú ahelyett, hogy védekezni próbált volna, előreindult és öklével egy hatalmas ütést adott a bábnak, mely bár csak a bal felső vállán érte a hangokból ítélve igen csúnya kárt tett bele... hm. Egy kar mínusz. Bár a lökés hatására, a báb teste balra lendült, és hátralökődött az egyszerű fizika elvén a két túloldalt levő kasza elég csúnya sebet fog okozni rajta a fiú által bábra kényszerített „forgás” révén, ha nem reagál időben. Én eközben elszakítottam a fonalakat, így mikor a báb a földre került, nem mozdul tovább, helyette az övemhez kapok és a kis tekercsem kibogozva előidézem a drága „aranybogárkáimat” Tíz darab tenyérnyi fabogár pukkanva jelenik meg, majd futás közben már repkednek is fonalaim ráakasztatva és mozgásra bírva őket... mindet kivéve egyet. Amazon, bár volt chakrafonal, nem mozdult, így a földre esett… egyenesen az engem üldöző (és egyre közelebb kerülő) kutyaféle útvonalára. Természetesen ez nem véletlen, és ha kiértem a hatóköréből, és a kutya is bekerült a robbanósugárban aktiváltam a Tücsköt, ami felrobban. A robbanást próbáltam úgy időzíteni, hogy a kutya se ne túl távol, se ne túl közel ne legyen, csak kiüsse a robbanás, ne pedig megölje. Én eközben, ha elérem, a fárad ugorva egyik ágára lépve, a fiúra pillantok ujjaimat finoman mozgatva.
- Nos fiú? Ennyire futja csak? – kérdezem, mosollyal az arcomon, miközben a földön közelítem a fiúhoz a bábjaimat.

**Ayanokoji Takashi** Vas. Jan. 24 2016, 11:26

// A chakrát elfelejtettem jegyezni, gomen. Very Happy

//

Amint sikeresen eltaláltam a bábot szembe kellett néznem a tettem hátulütőjével. Mivel nem tudtam megállni és a lendülettel együtt vittem be a találatot a báb másik oldala automatikusan a véremet követelte. Ez a fránya fizika. A bénázásom gyors felismerése és egy jó adag szerencse által buzdítva végrehajtottam egy Raiton shunshin no jutsut amivel még pont ki tudtam térni a támadás elől. Amint a bábtól pár méterre balra megérkeztem észrevettem hogy az lerogyott a földre. Ezek szerint őt már nem használja. Lehet azért mert annyira megsérült? Nem hiszem.
Ezután nem sokkal egy robbanásra lettem figyelmes. Mi a? A füst mögül Hanshou csúszott ki aki rám pillantva morgott egy félig lehunyt szemmel.
- Még a bundámat is kifüstölte... Ezért még elkaplak kölyök.
Egy pukkanás keretében eltűnt a farkas magamra hagyva a férfival. Miért van az mindig hogy még az utolsó pillanatában is engem szid? Van oka rá Taka, én bírom őt. Ezután a férfi neki állt kicsit hergelni, ami miatt átfutott rajtam egy gyors gondolat. Ahogy elnézem körül vette magát bábokkal. Ki tudja mikre képesek? Az előbbi húzásom miatt is majdnem lenyestem valamimet. Lehet erre a tettemre alapoz, forrófejűnek gondol így jogosan gondolja hogy egy kis hecceléssel simán a közelébe tudhat, így gyorsan pontot téve az edzés végére. Hát ja, oda én se mennék szívesen.
Előkaptam egyik tekercsemet és megidézve a kardomat el is hajítottam azt, ne legyen útba. Mire megidéztem a fegyvert azt tapasztaltam hogy a bábok elkezdtek felém jönni nyilvánvaló szándékukat jelezve. Távolsági vagy közeli, esetleg mindkettő? Holott ugyanolyan bábokról beszélünk, nem feltétlenül tudhatják ugyanazt. Elhajítottam egy kunait a fán lévő férfi felé, ezután nyolc darab sima bunshint alkottam meg miközben tartottam a távolságot. A tervem egyszerű volt, kiakartam tapasztalni a bábjait, vajon tényleg mindegyik robban-e. Mindegyik bábra jutott egy klón, sőt még nekem is jutott egy szerkezet. Amint lehetőségem nyílik rá a klónokat szétosztom a bábok között kitapasztalva hogy mivel támadnak ellenük. Elhelyezkedésem közép-hátul lenne a klónokhoz képest. Ha leghátul lennék az túl egyértelmű lenne, de így még a támadásokat elemezni és kikerülni is lehet lehetőségem. Ha kettőnél több báb robban be akkor hátrálnék amennyire csak tudnék. A tervem a megismerésre és elemzésre alapulna, nem támadnék.

Chakra: 70%

**Amaken Yoshimitsu** Csüt. Márc. 03 2016, 20:21

A robbanás beborította a ninjuu állatot, és biztos voltam benne, hogyha megölni nem is ölte meg, legalább megsebezte. Eközben a srác kikerülte a saját maga okozta kutyaszorítót, és mikor felém fordult, még láthatta, ahogy a társa a füstből előkászálódva mormog (legalábbis ahonnan én voltam), de kifejezetten nem aggódtam emiatt. Ujjaim fürgén jártak, ahogy egy új formációt vettem fel, és csatasorba állítottam az én kis drágáimat. Úgy terveztem megpróbálom mindenféle probléma nélkül becserkészni, még mielőtt észrevenné a bábjaim közeledtét, de úgy tűnik az előző robbanás következtében sokkal éberebbé vált, ugyanis olybá tűnt, hogy kiszúrta, vagy legalábbis érzékelt, hogy nincs valami rendben, ugyanis ahelyett, hogy nekem jött volna, okosan elkezdte a védelmét felépíteni. Elmosolyodok, ahogy a klónok megjelennek. Persze az előzményül szolgáló kunai elől csak egy másik ágra szökkenek, miután meggyőződtem, hogy nincs robbanójegyzet a kunain, tekintetem a férfira szegeződik ismét. Végül továbbra is mosolyogva aprókat mozgatok a fonalakon, és egyesével indítom meg a bábjaimat. Rúgós lábukkal rugaszkodnak el a klónok felé, és ha ezek csak sima hétköznapi bábok, nem fogják tudni kikerülni az apró szerkezeteimet, ráadásul az érintkezés hatására ugye szét is pukkannak, így szépen ráérősen, de figyelmesen próbálom követni a klónok mozgását, hátha sikerült felfedeznem az igazit. Persze ha ezek fizikai testtel rendelkező bábok ez esetben sokkal nehezebb dolgom akad, hisz muszáj egy-két tücskömet aktiválnom, de ez esetben csak a tőlem legközelebbi és a tőlem legtávolibbiakat céloznám meg, hogy az egyszerre indított robbanás hullámai és törmelékei megsemmisítsenek még bár klónt. Jó taktika volt az igaz a sráctól, de chuunin volnék vagy mifene… egy bábhasználót egy ilyen trükkel nem vernek át. Ha bármi árulkodó dolgot veszek észre, a legközelebbi tücskömet rögtön aktiválom is. Mindenesetre amennyire csak tudom megpróbálom a klónok között szétszórva elhelyezni a tücsköket.
- Ne becsülj alá kölyök. Vagy meghalsz. Ezek nem holmi játékplüssök. Ha felrobbansz nem tudlak összerakni. - figyelmeztettem a kölyköt - Viszont nem fogok kegyelmezni készülj fel. Megállok, hogyha a csapás biztosan halálos lesz, de figyelj oda, mert lehet későn reagálok...
Végül választ várok, vagy valami visszajelzést. Persze, ha kapok rögtön indítom is a Tücsköket, hisz ezzel elárulná, hogy ki az igazi, de az emberek többsége hajlamos ezt figyelmen kívül hagyni, egy edzésen.

Terumi Mei Kedd Május 03 2016, 14:55

Az agresszivitások ellenére is egy barátságos küzdelmet láthattunk, köszönjük, hogy velünk voltak. Very Happy

Jutalmatok +7 chakra.
(Érdeklődés hiányában került lezárásra.)

Ajánlott tartalom

Amaken Yoshimitsu Vs Ayanokoji Takashi

Amaken Yoshimitsu Vs Ayanokoji Takashi

Re: Amaken Yoshimitsu Vs Ayanokoji Takashi

Re: Amaken Yoshimitsu Vs Ayanokoji Takashi

Re: Amaken Yoshimitsu Vs Ayanokoji Takashi

Re: Amaken Yoshimitsu Vs Ayanokoji Takashi

Re: Amaken Yoshimitsu Vs Ayanokoji Takashi

Re: Amaken Yoshimitsu Vs Ayanokoji Takashi

Re: Amaken Yoshimitsu Vs Ayanokoji Takashi

Re: Amaken Yoshimitsu Vs Ayanokoji Takashi

Re: Amaken Yoshimitsu Vs Ayanokoji Takashi

Re: Amaken Yoshimitsu Vs Ayanokoji Takashi

Re: Amaken Yoshimitsu Vs Ayanokoji Takashi