Imagawa Takayama vs. Amaken Yoshimitsu

**Imagawa Takayama** Csüt. Márc. 26 2015, 23:31

// Helyszín: Erdőn belüli tisztás melyek a közepén egyetlen tölgy áll//

Kellemes tavaszi idő volt. Éppen Sunagakure határánál járhattam, noha térképeim ezeken a területeken csak nagyvonalú információkkal szolgáltak. A kitaposott ösvények mentén a fák már rügyezni kezdtek, és első bimbóikat hozták. A tavaszi esőzések illata töltötte meg az ember orrát, amikor áthaladt ezeken az ösvényeken. Számomra a tavasz maga a csoda, hisz a Vas országban, nem igazán adódik alkalmunk ilyet látni. Hátamon a kardommal róttam az utat, miközben szemeimmel ittam a látványt. Bár volt egy apró dolog, ami rontott az összképen. Egy Papírlap volt rászögelve az egyik fa törzsére. A lágy tavaszi szél meg-meg zördítette a cetlit. Odaléptem, hogy jobban szemügyre vehessem. Egy egyszerű felhívást tartalmazott:

„Kedves Utazó!

Ha van kedved és bátorságod, összemérni erődet velem, akkor gyere az erődben lévő kis tisztásra, oda hol a magányos tölgy áll. Ha a következő elágazásnál befordulsz, meg is találsz!”

Se név, se hovatartozás, se semmi. A levél ezen információk kivételével nem tartalmazott semmit. Megfogtam és letéptem a fáról, galacsinná gyűrtem majd behajítottam egy bokorba. Ne rontsa már a látképet. És tovább indultam. Pár perc elteltével megérkeztem az említett elágazáshoz. Megálltam és odafordultam. – Ki az az agyhalott, az, aki minden jöttmentet kihív? Semmi értelme nincs annak, hogy összeméregesse mással a farkincáját. - gondoltam. De valahogy a lábaim nem akartak tovább vinni utamon. Tudtam, hogy nincs értelme, tudtam, hogy nagyon megjárhatom. Mégis a kíváncsiságom győzött.
- A fenébe!
Szűrtem a fogaim között, és befordultam az elágazásnál. Mikor beértem a tisztásra nem igazán láttam senkit sem. Viszont a tisztás közepén álló magányos fa, kellemesen hívogatónak tűnt. Szóval mivel senki nem volt a láthatáron, táskámat ledobtam a tölgy gyökeréhez, lehuppantam mellé, és kardomat az ölembe fektettem. – Na, akkor told elő a pofád!

**Amaken Yoshimitsu** Pént. Márc. 27 2015, 18:02

Csöndesen ülök az egyik fa tetején, az egyik ágon, és békésen nézem a kék eget, a hátamat a törzs maradékának vetve. Gyönyörű időnk van ma, és a nap is szépen süt. Szerencsére nem engem, mert én odaégnék az tuti… szóval inkább úgy fogalmazok, hogy a fotonrészecskék bombázása kellő mértékben stimulálja az immunrendszeremet, hogy…. ah nem ez túl tudományos, lehet nem érti meg mindenki. Na, jó maradjunk ennél. Pont jó idő volt, és sehol sincs szinte egy felhő. Egy kimerítőnek nem mondható délelőttnek voltam túl, és bár fáradtnak egyáltalán nem éreztem magamat a kellemes napsütésben mégis hosszas idők telnek el a között az idő között, míg a szemhéjam lecsukódik, majd kinyitódik. Egyszer csak léptek zaja töri meg a csendet, mire én föntről odapillantok a hang irányába. Egy férfi jött a fához, és letáborozott a tövében. Már azon voltam, hogy hagyom békén, és pihenek tovább, mikor azonban felszólalt nem volt éppen kedves stílusban. Fújok egyet, majd megcsóválom a fejem. Jobbra dőlök, és miközben kezemmel az ágat fogom, lefordulok a helyemről, és lejjebb ugrok. Úgy 1- 1,5 méterrel lehettem fölötte most már csak, mire megállok. Leguggolok és rá nézek nyugodt, barátságos tekintettel.

- Yo! Na mi a hézag doki, miért vagy ilyen morci? Beverted a kislábujjad? – azonban mielőtt dühösen visszaszólna, csak legyintek és elmosolyodok – Nyugalom csak szórakozok. Ammm… ha a szánalmat keresed, aki a hirdetést írta, elvileg valahol ott van még a fán. – mutatok fel a fára, és még valóban ott fekszik az egyik ágon kiterülve eszméletlenül – Nincs komoly baja, de semmi perc alatt elbántam. Nem szeretem a szájhősöket. – végül megvakarom a fejemet, és hümmögve nézem tovább a férfit – Viszont, ha már eljöttél ideáig, ha gondolod, kárpótollak. Mit szólnál egy kis edzéshez?

**Imagawa Takayama** Pént. Márc. 27 2015, 19:20

Nem kellett sokat vári arra, hogy valaki előmerészkedjen az odúból. Egy viszonylag magas, barna hajú emberke huppant le az egyik közeli fáról. És láthatólag túl vicces kedvében volt. Emiatt körülbelül hasonló ábrázatot vehettem fel. Fejem jól mutathatta, hogy nem igazán voltam vicces kedvemben, bár nagyot néztem a közeli fán csüngő embertől. Először azt hittem, hogy én lehet az, aki letöri ennek a nagyszájúnak az egóját, de lám már megtették előttem, és nem is akárhogy. A muki szépen himbálódzott, az egyik faágon a szellő mozgatta eszméletlen testét.
- Hát ezt eléggé helybenhagytad töki. Még látom a vizeletfoltot a nadrágján. Mit műveltél vele? Halálra idegesítetted? De tudod mit Töki? Úgy sem volt alkalmam már jó ideje átmozgatni ezeket a karokat. Jól esne egy edzés. De figyelmeztetlek, nem vagyok az a könnyen feladós fajta. – Gonosz mosoly mászott az arcomra. Katanámat előhúztam, és három lépést hátrébbmentem. Felvettem az alapállást, és kardot tartó jobb kezemet leengedtem. Így várakoztam. Nem ismerem őt, se a gyengéit se az erősségeit. Szóval kivárom, amíg ő mozdul. Ebből a testhelyzetből könnyebben ki tudok térni előle, ahelyett hogy felfognám a csapásait.

**Amaken Yoshimitsu** Szomb. Márc. 28 2015, 09:59

Kisé elmosolyodok. A Köpenyem nem volt rajtam, hanem a bábtartóra volt akasztva, amelyet a fának támasztottam. Persze lopás ellen direkt nem a földre, hanem itt fenn a fán. Egy ugrással, máris a cuccaim mellett voltam, és az övemet felcsatolva, a bábtartót a hátamra kapva kiemelem a Közepes Tekercset a helyéről, és magam melléállítom a tetejét fogva

- Fogjuk rá. Na de akkor készülj fel, mert érkezem. 3… 2.. – az ujjam megbontja alig láthatóan a tekercs szélét – 1… ZERO!

A tekercs szélét lerúgva a tekercs máris bontódik ki, ahogy a megkezdett végett markolva a maradékot húzza le a gravitáció. Egy pukkanás és füstfelhő jelezte, ahogy fő fegyverem előtört. Mire a Tekercs lepattant a földre, az ujjaimból előtörő Chakrafonalak, már a bábon voltak, és az ujjaim „táncával” a támadásom már útnak is indult. A füsfelhő maradékából rejtve indulva kezdte meg a támadást a bábom karjának teleszkópiája hosszasan kinyúlva a kasza az életlen felével száguldott az ellenfelem arca felé. Egyelőre csak így kezdtem, és miközben a báb támad, addig én megpróbálok minél óvatosabban lejutni a földre.

- A nevem Amaken Yoshimitsu, bábhasználó. Sunai vándor chuunin. Ha lebecsülsz, úgy végzed, mint a balek a fán. Ő is lebecsülte a Sáskám erejét.

A Sáska elém árva a kezét visszahúzva támadásra készen állva fordítja a pengék hegyét a férfi felé. 4 kar, 4 láb. Nézzük mennyire mozgatja meg kevesebb végtagú ellenfelemet.

**Imagawa Takayama** Szomb. Márc. 28 2015, 13:23

A megérzéseim mindenképpen helyesnek bizonyultak, abból a szempontból, hogy elkerülni és nem hárítani akartam. Egy gyors mozdulattal a másik előrántott egy tekercset, és valami furcsa bábot idézett elő belőle, mely szinte azonnal megindult felém. Karjai hosszúra nyúltak, de a pengének az életlen fele közelített az arcom irányába. Egy gyors mozdulattal kilépek balra, és jobb kezemben megforgatom a katanám, hogy az is az tompa felével csapjon oda, és egy fölfele irányuló csapással, a báb jobb karját a magasba csaptam. Ezután a báb visszatért a gazdájához miközben az bemutatkozott.
- Örülök Töki. Én Imagawa Takayama vagyok, vándor Szamuráj a Vas országából. És vigyázz, mert ha te is alábecsülsz, akkor nem csak új gatyát kell majd venned.
A sáska nevű báb, eléggé morcosnak látszott, és kiengedte a maradék 2 karját és 2 lábát.
- Mi a pacipimpili? Ennyire billegális az a báb, hogy négy láb kell neki? Mi volna, ha kurtítanék rajta?
Mondtam és már meg is indultam ellenfelem felé, közben a négy karra fókuszáltam. Sajnos a négy kaszás kar négyszer nagyobb fenyegetés jelent. Mikor már két lépés távolságra voltam a bábtól becsúsztam, hogy a végzetes karok alá kerüljek. Markolatgombbal támadtam rá a báb egyik közeli lábára, miközben a pengével az esetleges csapásokat próbálom védeni. Ha betalál a csapás, a bábosnak kell egy kis idő, míg stabilizálja a bábot, és én ez idő alatt kirúgom a lábát, hogy fel se tudjon állni.
~ Gyerünk Töki, mutasd mit tudsz!

**Amaken Yoshimitsu** Szomb. Márc. 28 2015, 14:28

A férfi kikerülte a csapásomat, és félreütötte a Sáska karját. Végül ő ő is bemutatkozott, és ő is közölte honnan származik. Szóval még nincs földesúr, akihez hűséges lenne. Ez tetszik. A szamurájok, míg járják az országot mindenkinek segíthetnek, vagy árthatnak, de miután elszegődött valahova, már ahhoz a néphez hűséges. És nekem a szabadság az alapelvem. Támadásba lendül, bár még nem kardozik, ahogy úgy tűnik. Nem gondolt bele, hogy én mivel távolról látom a dolgokat sokkal jobban átlátom a helyzetet, így mikor a kirúgással próbálkozott, talán még hallhatta is a lábakban lévő szerkezet kattanását, ami nagy lendülettel kilőtte. A szökkenés közben az ujjaim eszeveszett gyorsan mozogtak, hogy irányítsák a bábot. Ugrás közben a báb egy szaltót ír le, miközben mind a négy karja kinyúl. 2 a köztem és közte lévő szakaszt metszi fel, hogyha felém indulna, akkor kicsit megnyisszantsa, miközben a másik kettő ívesen őt veszi célba két oldalról. Végül ha nem próbálja a levegőben zargatni a kiindulási ponttól a hozzám közelebb levő irányba érkezik le. Majd vissza húzza a karjait. Elmosolyodok, miközben a férfit nézem, akinek remélhetőleg még a helyén lesz a feje.

- Kegyetlen egy edzőpartner vagyok, azt azért vedd figyelembe. - kacsintok rá.
Még akad egy-két trükk a tarsolyomban, szóval ha nem figyel hamar meghúzhatja a bokáját... már ha nem vágom le neki. Hehe..

**Imagawa Takayama** Szomb. Márc. 28 2015, 15:19

A sáska nem várta meg, hogy eltörjem a kecses kis patáit. Helyette felszökkent a magasba, lábaiban a rugók megpendültek, ahogy az elmenekült a kardgombom elől. A magasban tett egy akrobata mutatványt, talán azért, hogy a mestere mutogathassa, hogy ez annyira sokat tud. Mindenesetre engem ennyivel nem lehet legyőzni. A fél fordulat közben a bogárka a négy karjával elkezdett szabdalni. Kettővel úgy hogy ne érjem el a mesterét kettővel pedig úgy, hogy az én kobakom se maradjon a helyén. A csúszásomat gyorsan lefékeztem, bal karomat magam alá szorítottam és kigurultam balra, miközben az épp lecsapó kart felfogtam a jobb karomban szorongó katanával. Így ki tudtam gördülni a botsáska karmai alól, ami a mutatvány után mestere mellett landolt ismét. Persze azt hozzátenném, hogy nem volt valami kellemes fekvő helyzetből kapni egy csapást, még ha ki is védtem a karom rendesen megérezte a bábu erejét. Fölpattantam, és elnevettem magam, katanám szintén leengedtem, hogy ha netán támadna, ismét el tudjam könnyedén kerülni.
- Hát Töki le a kalappal! Rég volt alkalmam ilyen csontropogtató edzésben. De ne hidd, hogy ilyen könnyen feladom. Még csak most kezdek bemelegedni!
Szemeimben az elszántság, és már-már az őrület lángjai csillognak. De nem támadok. Had ismerjem csak ki ezt a rondaságot, akit olyan nagy becsben tart a mestere. Majd rájön, hogy egy Szamurájjal nem lehet csak úgy szórakozni.

**Amaken Yoshimitsu** Szomb. Márc. 28 2015, 15:52

Taka nem metszette le a lábait a támadásom ellen, sőt még a másik két kart is kikerülte, amivel direkt őt céloztattam. Hm... Nem is rossz. De kíváncsi vagyok meddig tart ki a szerencséje, vagy a fizikuma. Általában a szerencse rövidebb életű, ha a birtokosa tápos csibe. Viszont úgy tűnik eddig nem merült ki ettől a pár mozdulattól, így egyelőre jól elvan a saját kis dolgocskájával. Kicsit megmozgattam a vállamat mielőtt akcióba léptem. Egyetlen gyors rántással aktiválom ismét a rugókat maximumig kihúzva, és mindegyiket egyszerre indítom el, hogy teljesen függőlegesen induljanak el. Nagy valószínűleg Taka most arra fog koncentrálni, hogy honnan fog támadni a bábom. Én eközben elszakítom a Chakrafonalakat, majd a felét visszaküldöm a sáskára, míg a másik kezemmel a kis tekercsem szélét fogom meg, és kigurítva magam előtt 5 pukkanást követve 5 chakrafonalat indítok útjának. A Tücsköket a fiú felé indítom, miközben én teszek egy-két lépést balra, így az éppen leérkező báb nem teljesen takarta el a kilátást. Rögtön el is szabtam a fonalait, és újraraktam őket a Tücskökre, hogy jobban tudjam őket irányítani. A sáskám most nem fog elkalandozni, de ha sikerül a tervem akkor már nem is lesz rá szükségem. Az egyik Tücsök Taka felé ugrik. Kivárom azt a pillanatot, amikor közel ér hozzá, vagy Taka megpróbálja átvágni, majd aktiválom a bombát. Próbálok nem halálos közelséget használni, csak hogy kicsit megpörköljem. Persze ha közben menekül, akkor akkor a tücskökkel üldözőbe veszem.

**Imagawa Takayama** Szomb. Márc. 28 2015, 16:38

Töki könnyed vállmozgatások közepette, ismét útjára bocsájtotta a sáskáját. Nem látszott rajta, hogy nagyon megerőltetné magát. Hisz eddig csak támadott, én meg kerülgettem. A Bogárka magasra pattan, mint ha csak rugókon állna… vagyis azokon áll. Utána néztem, de most nem csinált sok mindent csak vészesen közeledett felém. Két lépést hátráltam az meg előttem érkezett a földre, és az szinte élettelenre fagyott. ~ Mi a halál? ~ gondoltam magamban. De azzal, hogy a nagydarabra fókuszáltam, nem vetem észre, hogy a Töki elmozdult, és már mással próbálkozik. Egy fél pillantás oldalra, és láttam amint valami apró szörnyike pattog felém. Az utolsó pillanatban sikrült ugranom egyet hátra, de nem volt elég a szerencsém. A picúr hang nélkül akkorát robbant, hogy a hajam vége, és a szemöldököm is lesült, az arcom kellemesen megpörkölődött, és jó kormos is lett.
- Ó hogy mennél el oda ahová Én gondollak! – Kiáltottam oda, mikor sikerült feltápászkodnom. Mert persze az ugrás és robbanás együttes ereje a földre kényszerített. – Ki engedte meg, hogy ilyen kis csipszarokkal hadakozz?! Legyen már egy csöpp becsületed Töki, és ne vess be ilyen aljas trükköket!
A kormot elmaszatoltam az arcomon, majd visszafordultam Töki felé. De onnan ismét csak jöttek ezek a kis csótányok. De a sáska még mindig nem mozdult. Szóval odarohantam, de mindig próbáltam kellő távolságban maradni a kis rovaroktól. Katanám megvillant a napfényben, ahogy lecsapott a sáska két élettelen bal karjára. Ha itt robbannak a hangyák, akkor az a Sáskában is szép károkat fog okozni. De ha nem robbannak és a sáska sem hagyja magát, akkor marad a futás.

**Amaken Yoshimitsu** Szomb. Márc. 28 2015, 17:00

A bombás tervem pont úgy sült el, ahogy terveztem. A srác nem menekült el a robbanás hatóköréből, így egy picit megpirítva, illetve a földnek csapva kicsit kifárasztottam. Eddig jó mókának ígérkezett, és valóban élveztem a harcot, még ha nem is vérre ment. A számonkérésére nem feleltem. Túlzottan nem akartam belemenni egy vitába, és be kell vallania, hogy az ő hibája, hogy nem figyelt. Azonban máris indult, amint tudott. Nem felém szaladt, hanem a bábom felé. Amilyen gyorsan csak tudom ismét leválasztom a chakrafonalakat megpróbálva megjegyezni a maradék Tücsök helyzetét, majd a Tücsökre ismét felhelyezem. Ha pechem van ez bőven elég idő volt neki, hogy legalább egy kezét lecsapja, de ha szerencsém volt, talán sikerül megelőznöm. A karokat semmiképp sem lenne elég időm megmozdítani, így amint ráakaszkodnak a fonalak, az utasításaim szerint a báb kitátja a száját, és a benne levő kunai vetőből, már el is indít egy kunait a fiú mellkasa felé. Ezek után ismét a teleszkópia jön, és ha sikerül megpróbálkozok egy Sáska féle öleléssel, miszerint 2 karját teleszkópikusan kinyújtva megpróbálom "átkarolva" lefogni. Ha ez sikeres úgy érzem a harcnak vége, ám ha nem, kíváncsi vagyok mi sül ki ebből. Persze próbálom úgy elkapatni, hogy a kardja ne szoruljon a báb karja és az ő mellkasa közé.

**Imagawa Takayama** Szomb. Márc. 28 2015, 17:29

Amint megindultam a Sáska felé Yoshi kapcsolt, és valamit matatott az ujjaival. A mögöttem pattogó kis tücskök lepottyantak, és ezzel egyidejűleg a Sáska ismét életre kelt. ~ Áhááá! Szóval nem tudja egyszerre irányítani őket! Ez lényegesen sok információ a számomra.~ Már készültem lecsapni a bábu karjait, amikor az sűrű kerregés közben, - ahogy a belső szerkezet mozgott – kitátotta undorító pofáját, és én hirtelen egy csővel néztem farkasszemet.
- Áhhh!
Kiáltottam fel amint realizáltam, hogy semmi jó nem származhat belőle, ha sokáig bámulom az üres szájat. Gyorsan elpördültem jobbra mielőtt az onnan előröppenő Kunai mellkason talál. De már olyan közel voltam, hogy nem hagyhattam annyiban. Így a fordulatból egy lefele ívelő csapással megpróbálom lecsapni, vagy legalább átvágni az egyik karját ennek a rémnek. Majd akár bejön akár nem, tovább hátrálok kikerülve a hirtelen ölelést, és így pont a báb és a mestere között fogok elhelyezkedni. Nem merném megkockáztatni, hogy megrohamozom Tökit, mert nem merek hátat fordítani a bábnak. De Yoshi is egy potenciális veszélyforrás, már ha a tücskeihez nyúl. Szóval ismét szökelltem egy-kettőt oldalirányba, hogy egy háromszöget alkossunk. Természetesen a tücskökkel átellenes irányban vagyok én. Jobbomon, a sáska balomon Töki. Rendesen zihálok már, és irritálóan bizsereg a jobb karom, jelezvén, hogy nem tetszett neki az, hogy a sáska megsimogatta, amikor a földön voltam. És sajnos kezdtem érezni, hogy az ellenfelem jóval erősebb énnálam.

**Amaken Yoshimitsu** Szomb. Márc. 28 2015, 17:50

A kunai célt tévesztett, és az ölelés is peches volt. Ám a Taka sem volt rest, és egy ügyes kis vágással lemetszette a bábom egyik karját... eh... most javíthatom ki. Azonban a dolgok még nem végeztetett be. A srác végül közénk került, így könnyen elérhetett volna, de ő inkább hátrálni kezdett, hogy mindkettőnket lásson. Okosfiú. Nem lett volna szerencsés ő részéről, hogy meg támadjon. A chakrafonalak közül egyet leválasztok, és az egyik szabadon lévő, legközelebb levő Tücsökre akasztom. Próbálom a fűben rejtve Takahoz közel vinni. Mivel ő a Sáska másik oldalán van lehet, hogy a Taka nem fogja észrevenni, viszont, ha túl sokáig mozdulatlan maradok lehet, hogy nyakon csíp. Így hát a Sáska ép karjaiból az egyiket a fiú felé nyújtom ki, majd ha kivédi, vagy ellentámadni próbál, abban a pillanatban, amint a penge visszafelé húzódik a Tücsök szökken a fiú elé, és roppantom is. Majd a utasíto ma Sáskát is, aki a levegőbe ugratva, megpróbálom a fiú mellkasára érkeztetni, és az oldalra gurulások ellen a kaszákat a két oldala felé irányítom.

**Imagawa Takayama** Szomb. Márc. 28 2015, 19:05

Szemeim jobbra-balra cikáznak Yoshi és a Sáska között. Próbálok minden apró rezzenésre reagálni, de egy ideig egyikük sem mozdul. Majd egyszerre két dolog történik, ez egyik egy apró mozdulat, Yoshitól, a másik a Sáska egyik kinyúló karja. A kar túl egyenes, de túl hirtelen jött, így nem volt más választásom, mint hogy a katanámmal hárítsam. Egy lentről indított vágással próbáltam másik irányba terelni a teleszkópos kart. Ekkor Dejavu érzésem támadt. A Sáska egyszerű mozdulata… Yoshi furcsa ujjmozgása.
- A P*csába!
Kiáltottam fel, mert tudtam mi fog következni. És nem is tévedtem az arcom felé egy apró báb reppent, de most valamelyest felkészülten ért a támadás. Emiatt egy hatalmasat ugrottam hátra, és néztem, ahogy a bogárka szétrobban. Érdekesen érkeztem a földre. A bal karommal támasztékot adtam magamnak, és a görnyedt állásból előre löktem magam, hogy a füstben meglephessem Tökit. Vagyis megleptem volna, de valami a futás megkezdése után keményen landolt a kinyújtott bal lábamon. A Sáska volt az, aki miután leérkezett két épp kezét kiette a két oldalra, és testével nyomta a bal lábamat. Akaratlan nyögés hagyta el a torkomat, miközben a bestia rátehénkedett a bokámra. Majd a következő pillanatban éreztem, ahogy a nagy nyomás és a föld között a bokám megadja magát és egy könnyed reccsenéssel kényelmesebb helyet talál magának.
- Állj! Állj! – szaladt ki a számon – Vége!... Nyertél – ismertem be. Nem tudtam tovább harcolni, nem volt mire ráhelyeznem a testsúlyom. Fél lábbal már nem tudtam olyan gyorsan mozogni, hogy egyszerre kerülhessek ki két különálló támadást. Katanámat magam előtt a földbe szúrtam, majd azon feljebb tornásztam magam, hogy Yoshi szemébe nézhessek.
- Köszi, hogy a szart is kiverted belőlem. Jól esett, már rég nem hagytak így helyben, szóval tiszteletem. De ne gondold, hogy kifizetem a kar javítását! – itt megpróbálok vigyorogni, de a fájdalom miatt csak egy erős grimaszra futja – És tegyél meg egy szívességet. Vedd le ezt az átkozott farönköt a lábamról!

**Amaken Yoshimitsu** Szomb. Márc. 28 2015, 20:08

A tücsök karját a srác egyszeriben sikerült kivédenie, és az arrébb ütéssel is sikerrel járt, mert nem sokat bajlódtam vele, csak arrébb akartam vinni, nehogy mínusz két karban legyek. A vágást még vissza tudom nagy nehezen rakni, vagy ha nem is a maradékból még tudnék tücsöknek valót faragni, ám a ripityára szétrobbantott állapotban lévő karral sok minden nem tudnék kezdeni. A kis bogárkám is ügyes volt, és sikerült hátrataszajtani a fiút.. vagy lehet ő ugrott hátra most nem tudom eldönteni így hirtelen, mivel a báb mozgatásával voltam elfoglalva. A Sáska magasra ugrott, és ahogy terveztem lezúgott a fiúra, aki bár nem abban a pózban volt, amire számítottam, de így is megfelelt. A báb bár nem találta el a hátát, de kíméletlenül érkezett le a fiú lábára. Nem vagyok egy nagy medikus, de ahogy elnéztem az arcát, a lábát, és a bábom súlyát, úgy össze tudtam rakni kb mi zajlhatott le annál a lábnál. Nemsokára Taka fel is adja a harcot. A bábomat arrébb lépegetek, és odasétálva hozzá a hóna alá nyúlok, és ha engedi odatámogatom a fához, majd nekitámasztom, és odamegyek a bábaimhoz, hogy elrakhassam őket. Miközben ezt teszem, hátraszólok.
- Nem kell kifizetni, ha nem gond, ha én sem fizetem a kórházi ellátásod. - majd hátra fordulok és elmosolyodok - Ne aggódj. Állni fogom, és bocs a lábadért. Ammm... Merre van a legközelebb olyan hely, ahol elláthatnak? A környéken még viszonylag új vagyok. - nézek Takara miután kész voltam a pakolással.

**Imagawa Takayama** Szomb. Márc. 28 2015, 20:37

A fájdalom enyhülni látszott, amikor a báb lecammogott a bokámról. Ránehezedni nem is próbáltam, hisz tudtam, hogy csak rontanék a helyzeten. Próbáltam nem mozgatni, de nehéz volt. Főleg mikor Yoshi odajött segíteni. Nem volt választásom elfogadtam a segítségét, és rövid úton az öreg tölgy árnyékában kötöttem ki. Csatakos fejemet hátrahajtottam, és erősen ziháltam. Akaratlanul is nevethetnékem támadt.
- Hát mindenesetre köszönöm, hogy felajánlod a számlám rendezését. És mi lesz a levágott karral, és a két csipszarral? Meg tudod őket javítani? Amúgy halvány lila fingom, sincs, hogy hol lehet a legközelebbi kórház. De ha majd megleljük, akkor meghívlak egy Sakéra vagy Sörre. Ja és érdemes lenne kibicegni az útra… mivel letéptem a hirdetést, nem hiszem, hogy bárki idecsámborogna, hogy segítsen rajtam.
Láttam amint Yoshi még éppen elcsomagolja a maradék bábját, majd megint hátrahajtottam a fejem, és vártam, hogy a fájdalom csillapodjon.
- És ha majd felépültem… akkor jössz nekem egy visszavágóval! – teszem hozzá nevetve.

//Köszönöm a játékot ^^//

**Amaken Yoshimitsu** Szomb. Márc. 28 2015, 21:42

Takayama elfogadta a segítségemet, és én máris odatámolyogtam vele a fához, és miután kényelembe helyezte magát, máris mentem lepecsételni ismét a bábjaimat. 2 tücsök, és egy levágott Sáska kár. Ez nem is olyan rossz. A készlet még ki fog tartani egy darabig. Bár eltartott, míg a maradék 3 Tücsköt is megtaláltam, végül minden a helyén volt. A közepes méretű tekercsemet visszahelyeztem a tartóba, míg a kis tekercset az övemre csatoltam. A fiú kérdésére csak legyintek.

- Pótolhatóak ne aggódj, és a Sáska direkt ezért is rendelkezik több karral. Egy elvesztésétől nem dől össze a világ. Hm.. de az italban benne vagyok. Bár mondjuk fogadó ügyben sem vagyok tájékozottabb, mint a kórház esetén. - majd egy kis szünet után közli a visszavágós dolgot, mire én csak felkacagok - Oké rendben, a kövire a bordáidat töröm el. Na de majd máskor találkozunk bye. - majd elindulok, ám 5-6 lépést követve megfordulok, és szemét mosollyal az arcomon visszamegyek Takahoz, és felsegítve eltámolygok vele az útig, és elindulok vele abba az irányba, amelybe a legközelebbi helységet sejtettem.
Jó kis harc volt ez, és élveztem is, sőt még komolyabb sérülés nem is történt, csak egy kis bokatörés. Már alig várom a következő harcot, és már csak azt remélem, hogy sikerül majd egy újabb bábbal meglepnem.

// Köszöntem én is a játékot //

Shimura Danzou Szomb. Ápr. 25 2015, 16:27

Részletes értékelést most nem adnék, kicsit egysikú harc volt. Plusz három chakra fejenként.

Ajánlott tartalom

Imagawa Takayama vs. Amaken Yoshimitsu

Imagawa Takayama vs. Amaken Yoshimitsu

Re: Imagawa Takayama vs. Amaken Yoshimitsu

Re: Imagawa Takayama vs. Amaken Yoshimitsu

Re: Imagawa Takayama vs. Amaken Yoshimitsu

Re: Imagawa Takayama vs. Amaken Yoshimitsu

Re: Imagawa Takayama vs. Amaken Yoshimitsu

Re: Imagawa Takayama vs. Amaken Yoshimitsu

Re: Imagawa Takayama vs. Amaken Yoshimitsu

Re: Imagawa Takayama vs. Amaken Yoshimitsu

Re: Imagawa Takayama vs. Amaken Yoshimitsu

Re: Imagawa Takayama vs. Amaken Yoshimitsu

Re: Imagawa Takayama vs. Amaken Yoshimitsu

Re: Imagawa Takayama vs. Amaken Yoshimitsu

Re: Imagawa Takayama vs. Amaken Yoshimitsu

Re: Imagawa Takayama vs. Amaken Yoshimitsu

Re: Imagawa Takayama vs. Amaken Yoshimitsu

Re: Imagawa Takayama vs. Amaken Yoshimitsu

Re: Imagawa Takayama vs. Amaken Yoshimitsu