Re: Felhők és Villámok Völgye: Unraikyō

Shimura Danzou Szer. Jún. 14 2017, 19:24

// Akihiro Jaken // ( A türelmedet +5 ch-val honorálnám, ha nem bánod.)

Jaken nem legyőzhetetlen titán, ez igaz. Mindazonáltal nem is kell félteni, képes feltalálni magát. Komoly csapást kapott, ám elsősorban ez lelki pofon volt, még ha a fizikai része sem volt éppenséggel kellemesnek mondható. Kunaiait előrántva megfékezi a lendületet, ami viszi. Harciassága megkérdőjelezhetetlen, azonban önbizalma ingadozik és homlokán érzi a halál pillantását. Már-már agóniáról is beszélhetnénk, ha nem tüzelné fel folyamatosan önmagát, amely által ismételten tettre kész lesz. Nehéz megmondani, hogy mi hajtja. Az eszmerendszer, melyet Konohagakure no Satouban tápláltak bele, az egyéniségében rejlő erő, vagy ezeknek különös elegye?
Sajnos, a gonosz ellen az elrettenthetlen hit sem véd meg. Jakennek végig kell néznie, amint Meirint széttépi ez az iszonytató fenevad és nem csak költői értelemben. Osoi csak áll és nézi, hogyan lehetséges ez? Erisa már a harc eleje óta le van blokkolva. Létezik ily' sötétség?
A leány halála méltatlan, annak ellenére is, hogy háború van. Halálsikolya kiöli a reményt a lélekből, Yami kacaja pedig...már nem is emberi. Ez a harc nem a halálról szól. Nem, már nagyon régen nem. Ez a harc arról szól, hogy az ember képes-e dacolni a sötétség egy gyermekével... Képes-e megállítani egy ilyen vihart? Mert megállítható-e ez egyáltalán? Szinte már megfagy az ember lelke, ha felidézi magában azt a sikolyt. Ha túl is éli ezt, Jaken soha nem fogja elfeledni ezt a lelkébe, bensőjébe égett sebet. Meirin utolsó szólamát...
Osoi arcán nem látszik érzelem. Futni kezd, rohan a szörnyeteg felé. A kezében mintha szorongatna valamit. Jaken alig tudja kivenni, azonban az apróbb jelekből arra következtet, hogy rengeteg robbanócetlit markolhat a chuunin. Aligha kérdéses, hogy mire készül. Őrült egy terv, túlságosan is... Lám, ismét Jakenen múlik, hogy miképpen folytatódik a történet.

Állapot: 49 %
Chakra: 71 %

**Akihiro Jaken** Hétf. Jún. 19 2017, 22:43

//Hát ez szívás Nem akarok meghalni, de meg kell mentenem a csávót, mert nem eshetek ki a karakter jelleméből ^^"//

A kunaik belefúródtak a földbe, így sikerült megállítanom magamat még azelőtt, hogy a mélybe zuhantam volna. A két fegyvert visszatettem a helyére, majd leporoltam kissé magamat, és elindultam előre. Komoly sérüléseket kaptam be, de lélekben még mindig jelen voltam és talán ez volt a legfontosabb. Azonban a látvány ami fogadott ismét megingatta a magamba vetett hitemet. A látvány, amint ez a szörnyeteg valósággal eltörli a föld színéről az egyik bajtársamat. A lány halálsikolya végig nyilallt a levegőn. Sosem éltem még át ilyen megrázó dolgot. A földöntúli sikoly, Yami hátborzongató kacaja és a földet beborító vér és mocsok elegye. Kétségbeeséssel vegyes düh borította el az elmémet. Kezem ökölbe rándult, lépteim megszaporázódtak. Rá akartam vetni magamat Yamira, és addig ütni-verni a fejét, míg bele nem fullad a saját vérébe. Igen, ezt akartam tenni, de tudtam azt is, hogy muszáj higgadtságot erőltetnem magamra, ha ki akarok keveredni ebből az egész helyzetből. Sikerülnie is kell a hidegvérűségnek, elvégre shinobi vagyok. Ez a feladatom nem? Egy higgadt, hidegvérű eszköznek lenni a hatalom kezében… A hatalom keze megvan, elvégre itt vagyok a fronton, ami hiányzik, az már csak egy hidegvérű én…
Ahogy rohantam előre, próbálva elfojtani az indulatokat, megpillantottam a Kumogakurei chuunint. Kezében, ha jobban megnéztem kivehetőkké váltak a robbanócetlik. Nem… az nem lehet, hogy az a terve. Lehetséges, hogy másra gondol? Elég közelre se jutna, és nem tudhatjuk, hogy milyen meglepetései vannak még Yaminak. Ha pedig sikerülne elég közel jutnia… akkor sem fogom végignézni még egy bajtársam halálát!
Egy Shunshinnal olyan közelségbe megyek Yamihoz – igyekszem a háta mögé kerülni -, még lehetőleg Osoi akciója előtt, amellyel már el tudom érni a Bakemono Fuuin no Jutsuval. A technikát legjobb tudásom szerint, annyi lánccal hozom létre, amennyivel csak tudom és villámgyors sebességgel indítom őket Yami felé. Ha sikerül elkapnom, akkor körbetekerem, és ha a sziklaperem elég közel van, akkor a láncokkal megpróbálom lehajítani. Ha nem tudom ledobni, akkor megpróbálom addig lefogni, amíg Osoi nem tudja elhelyezni a robbanó cédulákat. Remélhetőleg annyira nem bolond, hogy – ha az a terve, hogy feláldozza magát – akkor is magát robbantsa, ha kínálkozik más lehetőség is.
Ha Yami kitörne a láncok szorításából, Osoi és Yami közé mennék – Osoihoz közelebb - ismét egy Shunshinnal. Érzem, hogy egyre fáradtabb vagyok, de a rengeteg edzés nem azért volt, hogy ennyitől kidőljek, megyek tovább. Ha Yami ismét a sötét és halál egyvelegének - amely már nem is nevezhető chakrának – kirobbanásával próbálkozna, az utolsó pillanatig várnék, majd aktiválnám a jobb tenyeremen lévő tekercsen a Fuukai Houin pecsétet – amit még korábban úgy készítettem, hogy a lehető legtöbb anyagot elraktározhassa, tehát annyi chakrával hoztam létre, amennyivel csak bírtam – amely így elnyeli remélhetőleg a nagy részét a támadásnak. Ezt követően azonnal feloldanám a bal kezemnél lévő Fuuka Houint, amely így kiereszti a vizet. Ez a kisebb tónak megfelelő vízmennyiség remélhetőleg lesodorhatja a sziklaperemről ördögi ellenfelünket, és talán még Osoi is megküldi a víztömeget egy kis árammal.
Amennyiben a láncokkal elkapni sem tudnám Yamit, szintén a Shunshinnal bemennék közéjük, és végrehajtanám ugyanazokat a lépéseket. Tudom jól, hogy kockázatos, de… egyszerűen nem hagyhatom meghalni a bajtársamat… ilyen vagyok…

Uchiha Itachi Csüt. Júl. 13 2017, 14:40

// Jaken //

A kumogakurei chuunin úgy tűnik teljesen elvesztette józan ítélőképességét és a bosszú járta át lelkét. Bajtársatok elvesztése megrázott mindenkit és csak ketten cselekedtetek. A chuunin kezében egy jó adag robbanójegyzettel vetette magát a démon felé. Yami tovább nevetett ördögi hangján. A hátadon futkározott tőle a hideg, de a bosszú vágy téged is tettre sarkalt. Az ellenség figyelmét elvonta a rohamozó chuunin aki nem úszta meg. A levegőt ismét a halál szaga töltötte meg, amint felszabadította a sötét chakrát és annak kitörését egy pontba koncentrálta, majd a gyilkos hullámot a fiú felé indította el. Osumi szerencséjére elég messze volt tőle, hogy a sötét chakra lökés csak kisebb felületi sérülést okozzon neki és csak lelökje a lábáról, bár ez a mozdulat egy ilyen meredek lejtőn akár az életébe is kerülhetett volna, azonban ekkor kerültél te a képbe. Osumi rohamát tehát feltartóztatta Yami és a kumigakurei chuunin kiejtette kezéből a robbanójegyzeteket, amiket egy fentről érkező kisebb fuvallat közelebb fújt Yami felé. Ezt azonban te csak a szemed sarkából láttad, mert a másik oldalról közelítettél a sötétség gyermeke felé, aki rádfordult és már látod amint koncentrálja ismét a sötét chakráját. Ha ilyen közelségből telibe talál valószínűleg te is egy konohai emlékműnek a márvány falában végzed és csak egy emlékként...
Nem így történt azonban. Amint Osumi elesett te egy Shusinnal azonnal a fiú segítségére siettél és kettejük között teremtél (nagyjából három méterre a robbanójegyzetektől amik szétszórva hevernek a földön de a szél egyre közelebb fújja őket Yami felé)...
Ekkor engedi el a fiú a következő Kasseikent, de ez már közel sem olyan erős mint előtte, ahhoz azonban elég, hogy komoly károkat tegyen benned és a mögötted éppen feltápászkodó chuuninban. Ekkor egy nagyon merész ötlettől vezérelve felemelted a kezedet és aktiváltad a Fuuka Huuint. Nem hiába volt a sok edzés. A pecsét aktiválódott és a belevezetett chakrára reagálva megnyílt. A sötét chakrát vákuumszerűen nyelte el és a pokol csupán csak pár másodpercig tartott. Remekelésed ezek után még nem ért véget. Gondoltál egyet és a haditerv már készen is állt. Megfordítottad a pecsétet és mindent ami eddig benne lakozott kiengedtél. Yami egy pillanatra furcsán nézett, majd láttad amint elkezdett fodrozódni körülötte a levegő és egy furcsa fekete aura kezdett el materializálódni a teste körül. Nem értette pontosan, hogy mi történik, miért nem végzett ki titeket a technikája... A sötét chakra hullámok bár sokkal szelídebbek voltak mint amikor befogtad őket, azért mégis csak felkorbácsolták a pecsétben található vizet és így tulajdonképpen visszaverted ellenfeledre a saját támadását hatalmas mennyiségű vízzel megspékelve.
A gyilkos ár egy szakadék pereme felé lökte Yamit, nem is volt ideje befejezni a technikáját. A démon kétségbe esetten kapálódzott az eleinte derékig érő vízben és a saját sötét chakrája közben felperzselte a bőrét iszonyatos kínokat okozva neki. A víz egyre csak nőtt és már a melléig ért, de valamiért úgy tűnt a fiú mégis csak képes lesz megmaradni a peremen... Ekkor azonban Osumi szólt rád.
- Jaken Vissza!!!
Chakrát irányítottál lábadba és egy hosszú ugrással tértél vissza a fiú mellé.
- Azt hiszem akkor befejezhetjük és megbosszulhatjuk Meirin áldozatát!
Azzal a fiú megformázta a kézpecséteket és a felrobbantotta az alattatok még megmaradt robbanójegyzeteket... A legördülő sziklákkal már nem tudott mit kezdeni Yami akinek testét miszlikre zúzták a víz és sziklák kettőse és a sötét chakra által felsértett teste éllettelnül hullott le a tó irányába miközben a megmaradt robbanójegyzetek még a szakadék alján felrobbantak.
- Jaken köszönöm szépen, hogy megmentetted az életemet. Ezt sosem fogom elfeledni neked! - Mondta Osumi miközben elindult vissza a többiek felé akik még mindig a sokk hatása alatt voltak. - Több ilyen kemény jellemű shinobira lenne szükségünk ebben a háborúban mint te vagy!

**Akihiro Jaken** Csüt. Júl. 13 2017, 18:57

// Itachi //

Az események villám gyorsan követték egymást. Osoi elszánt tekintete sok mindent elárult, Yami pedig továbbra is őrült kacaját hallatta. Pillanatok alatt felmértem a helyzetet és mozgásba lendültem. Osoi bekapott egyet ellenfelünk gyűlöletes, perzselő támadásából, de komolyabb baja még nem esett szerencsére. Korábban ő mentette meg a bőrömet, így most rajtam volt a sor, hogy törlesszem az adósságot.
Amikor Osoi megsérült, láttam, hogy a kezéből kirepültek a robbanócetlik, amiket szerencsére Yami felé fújt a szél. Ő ismét támadásra készült, így gyorsan közé és Osoi közé kerültem, s egyenesen farkasszemet néztem a gyilkos szempárral. A Kirigakurei támadott, én pedig sziklaszilárd elhatározottsággal szembenéztem a felém száguldó, gyilkos aurával. ~ Na, most vagy nagyon meglepődik ez a fickó, vagy pár másodperc múlva a hullámon fog győzelmi táncot lejteni! ~ Kezemet szembeemeltem vele, majd aktiváltam a tenyeremre tekert pecsétet, amely magába szívta az őrült Jounin támadását. Igen, valóban meglepődött, látszott az ábrázatán. nem volt más hátra, mint ellene fordítani a saját fegyverét, egy kissé megspékelve. Így kell stílusosan legyőzni valakit!
A pecsét feloldódott, s minden tartalma kizúdult belőle, egyenesen Yamit megcélozva. A sötét chakrával átjáratott víz elkezdte felperzseli a bőrét, akárcsak ő tette velünk, valamint elkezdte sodorni a sziklaperem felé. A győzelem a kezünkben volt, már el is könyveltem magamnak. De nem, az a szaros igazán kitartó volt, és képes volt valahogy megmaradni a peremen. Éppen készültem volna melegebb éghajlatra küldeni a Doton: Doryuudannal, de Osoi hátrahívott. Egy másodperc alatt már mellette is termettem, ő pedig aktiválta a földön lévő robbanójegyzeteket. Sziklagörgeteg zúdult Yami fejére, ezzel pedig már nem szállhatott szembe. ~ Játék vége, te mocsok… ~ gondoltam miközben elégedett félmosolyra húztam a számat.
Tehát nyertünk. Nehéz elhinni, de győztesként kerültünk ki a csatából. A furcsa pecsét feloldódott, mi pedig ismét a valóságban találtuk magunkat.
Amikor megtudtam, hogy a frontra küldenek, igyekeztem a pozitívumokat nézni. Egy kis izgalom a rengeteg monoton edzés között, illetve felbecsülhetetlen tapasztalatszerzés. Azt hiszem, hogy most mindkettőből részesültem. Ami pedig az edzéseket illeti, végre éreztem, hogy hasznuk volt. Nem időfecsérlés, ez pedig most egy kissé megnyugtatott a rengeteg izgalom és megrendítő dolog között.

Yami legyőzésével tehát visszatértünk a valóságba. A valóságba, ahol csöbörből vödörbe kerültünk. Osoi gyorsan hozzám lépett, majd megköszönte: - Most kvittek vagyunk – feleltem. Ezt követően elismerő szavakat címzett nekem – ezeket egy biccentéssel nyugtáztam -, amelyek kifejezetten jól estek, elvégre mindig is igazi elismerésre vágytam. A tudatra, hogy nem hiába álltam shinobinak és szükség van rám. Ez eddig nem túl sok küldetésen bizonyosodott be.

Attól függetlenül, hogy még harcok vannak-e itt a kisebb Kirigakurei csapattal, valakit akit tudok elküldök, hogy juttassa el az információkat a parancsnokságra: - A Megfigyelő Szakaszra támadt egységgel összetűzésbe kerültünk. Két hordót szállítottak, arról azonban nincs információnk, hogy a mi, vagy az ő haderejük volt-e a célirány. A két hordón igen erősnek tűnő pecsét van, tartalmukról nincs információnk, de minden bizonnyal fontos dolog lapul bennük a hallottak alapján. Mindenképpen vizsgálat alá kell vonni őket. Várjuk a további parancsokat! – fejeztem be.

Remélem, hogy megtalálja a módját, hogy az információt eljuttassa a parancsnokságra. Ezt követően, ha még itt nem zártuk le teljes mértékben a harcot (azt hiszem a Kirigakureiek közül már csak Shinko van talpon), akkor annak a segítségére sietek akinek szüksége van rá, majd pedig várom a parancsot a feletteseimtől, illetve pásztázom a környéket esetleges Kirigakurei erősítés után.
Micsoda egy nap!

**Katsumi Kawachi** Csüt. Júl. 20 2017, 13:40

//Itachinak tanulós poszt//

Meisai gakure no jutsu // Álcázó rejtek Technika
Chakraszint: 550
Besorolás: A
Időbesorolás: A 2 front közi időszakban a befejezetlen tanulás után

A támadás sikeres volt Kemurigakure ellen és a partszakaszt is elfoglaltuk. Én ugyan egy ideig ki akartam maradni a tábor életéből, de nem igazán tudtam. Különféle feladatokat, leginkább apróságokkal bíztak meg, minket gennineket. Mivel korábban a kórházban dolgoztam, így leginkább az elsősegély részlegen dolgoztam vagy a gyógyszereket osztottam ki a komolyabb sérülteknek. Ugyan én magam nem vettem részt komolyabb harcban, de mindig vannak feladatok. A fegyvereim nagy részét a számomra kihelyezett sátorban kellett hagynom, lévén a betegek között eléggé akadályozott volna a zanbatom. Nem rég ugyan megpróbáltam elsajátítani egy technikát, amit egy tekercsen adott Eisuke, de az félbeszakadt. Nem tudom, hogy ki láthatta, bár nem is érdekel, de valószínűleg valaki láthatta, mert pár napon belül a sikertelen tanulás után az egyik vezető néhányunkat összehívott, leginkább gennineket és néhány chuunint, majd a tábor egy kicsit elszeparáltabb helyére vezetett minket. Gondoltam, hogy tanítani fog, de mivel távolabb mentünk, így reméltem, hogy valami komolyabbat fogunk tanulni. 18- 20 ember volt a csapatban, bár nem tudtam, hogy ki a tanár és ki az, aki valóban tanulni jött. A csoportvezető jouninja megállt és szembefordult a csapattal, majd beszélni kezdett.
- Mint sejtitek tanulni jöttünk, de amit nem tudtok, hogy a genninek közül a legkiválóbbak vannak itt, néhányan már oinin jelöltek is, vannak, akik tudnak erről, vannak, akik nem, de mindennek eljön az ideje. Aki még nem tud róla, az majd megtudja időben, valószínűleg a háború után a legtöbben el is kezdhetik a kiképzést vagy a tudásuk alapján már be is állhatnak, de ahhoz túl is kell élni. A vezetőség úgy döntött, hogy ti alkalmasak vagytok arra, hogy a fronton tanuljatok. Ma egy olyan technikát fogtok megtanulni, ami sokat segíthet. A technika neve meisai gakure no jutsu // álcázó rejtek technika. A technika a fény azon tulajdonságát használja ki, hogy a felületről visszaverődik és így látunk. A technikával a fényt vagyunk képesek elhajlítani, így szinte láthatatlanná válni az átlagos szemnek. Meg is mutatom.
Abbahagyja a beszédet, majd a fél kos pecsétet mutatja, bár a pecsét több másiknak is a fele lehet, és a teste elkezd eltűnni a háttérben. Gyorsan rájövök, hogy a magyarázat kicsit hiányos volt, még ha pontos is. ~ A fény valóban visszatükröződik arról a felületről, amit mi látunk, de itt nem a fényt manipuláljuk, hanem a saját testünket, hogy a fény ne verődjön vissza róla. Akár csak a láthatatlanság köpenye esetén.~ Miközben átgondoltam látottakat a tanárunk megmozdult. Gyorsan rá kellett jönnöm, hogy a technika fejlettebb, mint az akadémián tanult technika, ugyan ez sem tökéletes, bár elég nehéz lehet eleve mozgás közben pont azt a hátteret fenntartani chakrával, ami mögötted van. Ugyanis ahogy mozgott, ugyan nem vált láthatóvá, de a mozgása lekövethető volt, ugyanis a technika tökéletlensége miatt a mozgás közben úgy nézett ki a levegő, mintha délibábot látna az ember. Újra megállt, feloldotta a technikát és beszélni kezdett.
- Remélem mindenki megfigyelte a bemutatót és levonta a következtetéseit, mert most a gyakorlat következik, mindenki megpróbálja létrehozni a technikát. Hajrá!
Ezzel újabb pecsétet mutatott, majd eltűnt, helyette pedig 4 másik tanár jelent meg és 3 fős csapatokra osztottak minket és a csapatok is távolabb is különültünk. A vezető nem mondott semmit, csak átadta a lehetőséget. Átgondolom a látottakat, a magyarázatot és a levont következtetéseket, majd körbenézek és látom, hogy a többiek már elkezdték. Mivel mozogni nem kell, így egy helyben a fél kos pecsétet formázom meg, majd a testfelületemen elkezdem szétoszlatni a chakrámat, ahogy az akadémián tanultam. Egy- két foltba sikerül elérnem a megfelelő hatást, de ez semmire nem elég, maximum viccesen fogok kinézni. Levonom a további következtetéseket és ezúttal egy másik módszert próbálok ki. A jobb tenyerembe kezdem el gyűjteni a chakrám majd a bőrfelületemen kezdem el eloszlatni a chakrám és így kezdem eltüntetni a testem. Lassan sikerül a technika, egész a könyökömig sikerül is létrehoznom a technikát, amikor is elfogy a chakra, amit a technika létrehozására szántam. Lassan kezdem érteni, hogy ez a megoldás sem lesz jó, hogy elindulok valahonnan és onnan kezdem el elosztani a chakrámat, hanem valószínűleg előre el kell oszlatni és majd úgy aktiválni a technikát. Gondolat egy, a gyakorlat a következő lépés. Újra körbenézek, hogy felmérjem a többieket. Mindenki próbálkozik, valakinek már a nagy része meg van, ők azok, akiken ott virít a chuunin egyenruha, de azért egy- két gennin is jobban halad, de van olyan is, aki még el sem kezdte vagy alig haladt, itt is volt fiatalabb és idősebb is. Én is elkezdem végre. Elkezdem szétoszlatni a chakrámat és amint a lépéssel megvagyok, a technikát aktiválom és elkezdem egy helyről, a fejem tetejétől majd egyre lejjebb. A délután folyamán még többször próbálkoztam. Aztán lassan rájövök, hogy túl nagy területtel próbálkozom, így egy újabb stratégiát találtam ki. Az eddigiekkel ellentétben, ahol az egész testemet akartam bevonni, majd aktiválni a technikát, illetve egy pontból indítottam el a jutsut, most úgy döntöttem, hogy lépésről lépésre haladok és egy- egy testrészemmel kezdem. Mivel a kezem egy olyan területe a testemnek, ahova sok technika miatt kell chakrát koncentrálnom, így arra a döntésre jutok, hogy azzal kezdem. A jobb kezem ugyan le volt vágva, de azóta sokat javult az állapota, így kezdésnek ezt választottam, egészen a könyökömig. Ez a terület elég gyorsan ment és még mozgás közben is könnyen fenn tudtam tartani a technikát, így elindultamfelfelé, egészen a vállamig. Ez már valamivel nehezebb volt, ugyanis a terület növelésével a koncentráció is nehezebbé vált, de mikor végre sikerült létrehoznom a technikát, az is javult és pár perc után ezt is megszoktam, ahogy aztán a mozgatás közben is gyorsan meglett a siker. Miután a jobb kezem meglett következett a bal, ami a másik karom után már magában nem volt nehéz, de ekkor jött az, hogy egyszerre hozzam létre mind a két karomon. Ez már nehezebb volt, hiszen a koncentrációm egyre jobban oszlott meg, mint eddig. A délután folyamán sikerült elsajátítanom, hogy a kezem és a mellkasomtól fölfelé már láthatatlanná váltam, de mozgás közben már egy- egy lyuk kialakult a bevont felületen. Vacsoraidő kezdetére már sikerült elérnem, hogy a hasam fölötti részt teljes egészében el tudtam tüntetni és a két kezem is. Miután megvacsoráztunk én visszavonultam a sátramba és ott gyakoroltam tovább. Lassan sikerült növelni a technika által lefedett területet. Körülbelül hajnali 3 óra lehetett, mikor végre sikerült a technikát az egész testemre kiterjeszteni. Most ugrik a majom a vízbe, aktíválom a technikát, majd elindulok a táborba, hátha valaki felfedez vagy tényleg sikerült elsajátítanom a technikát. Pechemre az egyik őrszem kiszúrt, de szerencsére nem fújt riadót, hogy ellenség, mert gyorsan feloldottam a technikát és rájött, hogy egy csapatba vagyunk. Még reggelig gyakoroltam, amikor már sikerült láthatatlanul elhagynom a tábort és vissza is térnem.

Uchiha Itachi Csüt. Júl. 20 2017, 21:41

// Akihiro Jaken //

Bár a csapatotokban nem te voltál a rangidős most pár genin úgy nézett rád mintha te volnál az atya úr isten. Ezzel a mozdulattal, hogy megmentetted Osumi életét, feltehetőleg örökre beírtad magadat a szívükbe. Ez azonban így van rendjén a háborúba bizony kellenek hősök. Olyan hősök akikre fel lehet nézni, akik meg tudják fordítani a harc kimenetelét ha szükséges, akik akár egyedül is szembe szállnak egy hadsereggel és néhány fiatalabb vagy veled egy korú shinobi szemében ezt láttad. Ezt jelentetted te nekik. Osumi megerősítette az ötletedet és mivel most jelen pillanatban ő a rangidős ezért az ő szava szent és sérthetetlen az osztagban.
- Rendben akkor most kér választásunk van és rajtatok áll, hogy melyik irányba indulunk tovább. Először is Akihiro Jaken előléptetlek a szakasz helyettes parancsnokának! - Egy másodpercig felelősség teljesen nézett rád, aztán vissza a többiekre.
- Szóval a helyzet a következő. Bár egy futárt visszaküldtünk és a szakasz légyszáma megcsappant, de még mindig van egy feladatunk amit véleményem szerint még nem teljesítettünk maradéktalanul. Bár kifigyeltük a kirigakurei csapat mozgását a hegygerincen futó úton, de amíg Yami egymaga tartott fel minket, addig a különítmény eltűnt. A mostani ponttól pedig nem fogok senkit sem utasítani rá, hogy kövessen, mert a küldetés ami eszembe jutott talán egyenlő egy halálos ítélettel. Így aki mostantól inkább úgy dönt, hogy az információval amit szereztünk inkább visszatér a főhadiszállásra, annak teljesen megértem a döntését és teljes mértékben támogatom is. Tudom, hogy sokat kérek így aki a most hallottak fejében inkább távozna az még most tegye meg.
Néhányan összenéztek és egy pár genin hátrált két lépést, de senki sem vetette meg őket. Pár neheztelő pillantást azért kaptak a fiatal geninek, de Osumi bólintott nekik, mire azok távoztak is köreitekből. Így összesen heten maradtatok többségében chuuninok és a chuninokat is megszégyenítő bátorsággal rendelkező geninek.
- Nos a tervem a következő. Egy kicsit lejjebb ereszkedünk és teljesítjük a küldetést, talán egy kicsit túl is teljesítjük azt. Lényegében becserkésszük a hordókat szállító kirigakurei osztagot és lehetőség szerint megtudjuk, hogy mi van azokban a hordókban. A mi feladatunk a megfigyelés, ezért nem gerilla módjára támadjuk meg sőt kerüljük a harcot a lényeg a megfigyelésen alapszik. Remélhetőleg nem is számítanak ránk így végig észrevétlenek tudunk maradni. A tervem ennyi lenne van észrevétel, kérdés, esetleg ellenvetés?
Itt egy pillanatra rád pillantott és valószínűleg valamilyen támogatást várt a friss alparancsnokától.

**Akihiro Jaken** Pént. Júl. 21 2017, 12:36

// Itachi //

Osumi, kis csapatunk vezéregyéniségének úgy tűnik elnyertem tiszteletét, mivel kinevezett alparancsnoknak. ~ Király! Egy előléptetés! ~ Nyugodtan mondhatom, hogy kissé még meg is hatódtam, de most nem volt időnk ilyenekre, elvégre egy háború kellős közepén voltunk, csapatunk pedig egyre csak fogyott, apadt a létszám.
Osumi tervét figyelemmel hallgattam végig. Veszélyesnek hangzott, de mi nem veszélyes ilyen helyzetben? Persze a halálos ítélet kissé elrettentett, de úgy gondoltam, hogy ha ezt az állat Yamit túléltük, akkor sokkal nagyobb fába már nem vághatjuk a fejszénket. Vagy csak szimplán szerzünk egy nagyobb fejszét! Plusz a csapaton, ami ellógott amíg Yamival viaskodtunk egyszer már felülkerekedtünk, így remélhetőleg még egyszer sem fog nehezünkre esni.
Tehát Osumi előállt a tervével. Néhány csapattársunkat elrettentette a mondandója, de nem is árt, ha ők visszatérnek a csapatokhoz. Lehet, hogy kissé gonoszul hangzik, de ők most csak valószínűleg hátráltattak volna minket.
Osumi válaszra várva pillantott felém, miután előadta a tervet, s én eltökélve néztem vissza rá: - Kapjuk el a mocskokat!
Amikor indulásra készen álltunk, odaléptem a földön heverő katanámhoz, Inazumához. Felvettem, s visszacsúsztattam a tokjába. Az kéne még csak, hogy itt hagyjam az apám hagyatékát. Annyi mindent átéltünk már együtt!
Emellett még két Iwa Bunshint is létrehozok, amelyek valamennyivel előttünk haladva, óvatosan felderíthetik a környéket. Én magam pedig a csapattal, Osumi útmutatásával haladok előre a kőklónok mögött. Chakrámmmal igyekszem felerősíteni érzékeimet, s ki is terjesztem azt, megpróbálva érzékelni a közelben lévő chakratömegeket. Korábban többször is gyakoroltam ezt otthon (egy-egy élményemben van erről kis részlet), majd most meglátjuk, hogy mennyire eredményesen.

// Bocsánat, ez most kissé rövid lett //

Uchiha Itachi Vas. Júl. 23 2017, 12:23

// Katsumi Kawachi //

Elolvastam a tanulásod és sajnos azt kell mondanom, hogy ez így ebben a formában nem elég. A puszta mérete sem megfelelő, de én inkább azt szorgalmaznám, hogy a technikai részéről -> arról a 6-8 próbálkozásról írjál egy kicsit többet amit megemlítettél de részletezve nem volt. A jutsu technikai része amúgy szerintem rendben van és rájön a karakter a jutsu lényegére de ez még mindig egy A szintű jutsu és lényegében a te karaktered hiába oinin jelölt és A szintű a chja még mindig csak egy genin ezt ne felejtsd el. Lehetnek jók Kawachi képességei de ettől még egy picit "szenvedősebb" leírást szívesebben olvastam volna.

Például: Ha leírod, hogy mondjuk ott délután nem megy Kawachinak a jutsu elsajátítása de ő kitartó ezért egész éjjel próbálkozik és mondjuk sikerül létrehoznia egy idő után de mozgás közben észreveszik, ezért rájön, hogy ahhoz, hogy folytonosan tudja használni a jutsut még többet kell gyakorolnia ezért mondjuk egész éjszaka gyakorol és reggelre már olyan profi, hogy az őrség mellett is el tudja hagyni a tábort észrevétlenül.

A fent említett példa csak egy rögtönzött ötlet volt a lényeg, hogy egy kicsit többet várok tőled. Szeretném ha legalább 1.5x de inkább még egyszer ennyit leírnál a jutsuról. Kérlek PMben jelezd ha ez megtörtént mert közben haladnunk kell a másik oldalon is. Wink

Uchiha Itachi Kedd Júl. 25 2017, 20:47

// Akihiro Jaken //

Osumi bólintott neked határozottan majd az élre lépett. Mögötte te létrehoztad a a földklónjaidat és előre küldted őket, de nagyon messzire nem tudtak eltávolodni tőled mert még mindig az előző harcnak a fáradalmait pihented ki és legyünk őszinték nem pihentetek annyit, hogy teljesen feltöltődj. Végül a kis csapat elindult és a hegygerincen megindultatok arrafelé amerre az ellenfelet sejtettétek. Megpróbáltad kiélesíteni az érzékeidet de ez jelen helyzetben nem ment olyan egyszerűen mint az edzéseid során. Bár nem voltál szenzor shinobi a sok gyakolásnak köszönhetően azért egy átlag embernél jobb érzékeid voltak amit most teljesen a környezetre hangoltál. Ekkor azonban előlépett a csapatból egy magasabb kissé zömök fiú aki melléd és Osumi mellé lépett.
- Osumi parancsnok szeretnék veletek jönni mivel a szenzor képességeimet most remek módon ki tudnám használni. Talán előbb megtalálom az ellent mintha csak úgy kószálnánk itt a hegygerincen.
A fiú kijelentése teljes mértékben helytálló volt Osumi pedig számba vette azt is, hogy a csapatban lévő három szenzor shinobi közül a fiú maradt meg egyedül mert a másik két illető kereket oldott az előző terv ismertetést követően.
A felállás tehát a következő volt. Ti hárman mentetek elöl mögöttetek pedig két oldalon kicsit kijjebb húzódva haladt két másik chuunin a két konohai genin pedig picit lemaradva követtek titeket úgy mond hátvéd pozíciót betöltve. Nagyjából fél órát haladhattok előre feszített tempóban előre amikor a még névtelen zömök fiú megkocogtatta Osumi vállát egy pillanatra mire az azonnal felemelte a kezét és megállította a csapatot. A fiú odasúgott pár szót a csapatvezetőnek amiből te csak egy töredéket értettél meg.
- Nagyon picivel lejjebb az úton van valaki viszonylag nagyobb chakratömeg... - Bár a mondat folytatódott nem vettél ki mást belőle.
Ha egy kicsit hunyorogsz akkor meglátod, hogy a távolban valóban egy alak van tőletek lejjebb a hegygerincbe vágott úton. Ilyen távolságból viszont nem lehet kivenni a részleteket. Lehet akár ellenség vagy szövetséges is háborús időben ki tudja, talán egy kumogakurei eltévedt őrjárat utolsó túlélője? Vagy egy lemaradt hátvéd a kirigakurei kötelékből. Osumi összehívta a csapatot.
- Rendben... Helyzet van hölgyeim és uraim. Nagyjából ötszáz méterre előttünk kicsit lejjebb az úton van egy személy akiről nem tudjuk, hogy melyik hadtest katonája lehet. Éppen ezért most hárman előre megyünk. Take és én előre megyünk felderíteni a terepet. Amíg távol vagyok Jaken vezeti a csapatot. - Majd felelősségteljesen nézett rád. - Jaken ha a helyzet melegszik inkább vonuljatok vissza. Nem szeretnék több embert veszíteni...
Azzal Osumi és a szenzor fiú el is indultak a fickó felé egy nagyobb ívben kerültek és a felől közelítették meg az illetőt.
Hirtelen egy hatalmas robbanás rázta meg az egész tavat és környékét. A hang pedig Osumiék irányából jött.
Mit tesz most Jaken? Meghátrál, kivár vagy esetleg a csapatvezető segítségére siet? Tied a döntés és a csapat jövője is a kezedben van!

**Akihiro Jaken** Szer. Júl. 26 2017, 21:39

// Itachi - Ha előfordulnak hibák elnézést, telefonról született a poszt //

A megmaradt csapattal elindultunk hát levadászni a meglógott kirigakurei csapatot. Osumi elől, a két kőklónom felderít, azonban sajnos nem tudtam messzebbre küldeni őket, mivel túlságosan kimerített a Yamival folytatott harc. Elgondolkodtam egy energia pirula bevételén, de őszintén szólva nem szerettem az efajta dolgokat - ha elérek valamit, akkor azt a saját erőmből érjem el, ne pedig ilyesmivel - így azokat elraktam végkimerülés esetére.
Az ellenfelek megtalálásában a csapatunk megmaradt szenzora segédkezett - mivel volt szenzorunk, bizalmamat belé helyeztem, s érzékeim élesítését befejeztem, inkább megpróbáltam pihenni -, így jelentősen megnőttek az esélyeink, már nem tűt kerestünk a szénakazalban. Idővel rá is akadtunk valakire, de ekkora távolságból nem tudtuk megállapítani hovatartozását. Osumi és a szenzor elindultak, hogy kiderítsék ezt, azonban előtte a kumoi chuunin rámbízta a csapat vezetését.
~ Hű, nem hittem, hogy alparancsnokként vezetnem kell majd bárkit is, de ezek szerint rosszul gondoltam... Az életük most az én kezemben lesz... Vajon fel tudok nőni majd a feladathoz...? ~
Nagy felelősség szállt hát a vállamra. Osumiék elindultak a hegygerincbe vájt út irányába, hogy megtudják, barát vagy ellenség van-e ott?
Mi pedig csak vártunk: - Mindenki legyen résen, figyelje a környezetet. Bárhol rejtőzhetnek ellenfelek.
Kis idő múltán nagy valószínűséggel megkaptam a helyes választ a korábban megfogalmazott kérdésre: ellenség.
A robbanás megrázta a környéket, én pedig legszívesebben azonnal Osumi és Take segítségére siettem volna, de ezúttal nem hozhattam önkényes döntéseket, nem csak a saját bőrömet kockáztattam.
- Senkit sem fogok kényszeríteni, hogy velem tartson - fordultam elszántan a csapat irányába - Most ismét lehetőségetek van visszafordulni... De ahogy Osumi, úgy én sem fogom hagyni, hogy más bajtársam életét veszítse, így én a segítségükre sietek, és hiszem, hogy ti is így éreztek! - néztem eltökélten az emberek szemébe - Ki tart velem?
Miután ezen túlvagyunk a csapat maradékával - ha van egyáltalán - megindulunk a robbanás irányába. Továbbra is a klónjaim haladnak elől, majd utánuk a csapat maradéka, velem az élen. Ha elértük a harc színhelyét, és lehetőségünk van rá, akkor először rejtőzködve felmérjük a terepet. A láttottak alapján a lehető legjobban próbálom felosztani a csapatot. Megpróbáljuk bekeríteni az ellenfelet - persze az se biztos, hogy csak egy van belőle - majd lesből igyekszünk több irányból lecsapni. Ha csak egy ellenféllel állunk szemben, akkor a lehető leggyorsabban igyekszem mögé kerülni, majd a Bakemono Fuuin no Jutsuval elfogni.
Ha több ellenfél van... Nos, akkor majd gyorsan ki kell találnom valami új tervet. Ebben az esetben technikáim tárházából a leghatásosabbakat próbálom kiválasztani, mindig a szituációtól függően.

Uchiha Itachi Vas. Júl. 30 2017, 18:11

// Katusmi Kawachi //

Még mindig nagyon az alsó határát nyalogatjuk annak a minimum teljesítendő limitnek, azonban én nem szeretnélek tovább kínozni. Végül is a kért pontoknak többé kevésbé megfeleltél és a jutsu sem azonnal sikerült, hanem tartottad magad ahhoz, hogy egy genin szintjén kivitelezted a jutsut. Mindezek mellett a gyakorlás részletesebb lett és azt kis extra szenvedést is talán érezni lehetett néhány sorban amit kértem tőled. A tanulásodat így már Elfogadom. Felírhatod magadnak a jutsut.
Külön chakra jutalmat azonban a mennyiség miatt nem tudok megajánlani neked és ezek mellett még szeretnélek arra is megkérni, hogy jelenleg a jutsut meg tudod csinálni, de koránt sem tökéletes technikád és azért még elfér ott bőven a gyakorlás. Ezt esetleg későbbi élményekben, postokban amik nagyobb időt ölelnek fel, jelezheted nyugodtan.

A postolást akkor folytathatod onnan ahol abbahagytad (harcolsz Konohai geninek ellen). Arra szeretnélek megkérni, hogy bijuukat szállító csapatot ha ábrázolod a postoban akkor nagyjából úgy írd le, hogy a csapat ketté vált egy hirtelen konohai rajta ütésnek köszönhetően és csak nektek sikerült eljutnotok Kumogakure közelébe a háromfarkúval. A 6 farkút szállító csapat még lemaradt a völgyben és jelen pillanatban nincs kapcsolatotok velük.

Uchiha Itachi Hétf. Júl. 31 2017, 21:33

Katsumi Kawachi írta:Öt másodperc, ennyi kellene ahhoz, hogy előkészítsem két technikámat is, amihez a füst éppen elég időt adna. Még szinte ki sem gondoltam a tervem és épp csak a földhöz vágtam a füst bombát máris kész voltak arra, hogy elfújják a füstöt. Szinte egy másodperc sem telt el a füst megjelenése és eltünése között olyan gyorsan küldték a szél technikát. Jó lenne tudni, hogy milyen technika volt, amivel ekkora távolságot ilyen gyorsan át tudtak hidalni és a létrehozása sem tartott néhány millisecundomnál tovább. Vagy nagyon ügyes, vagy mázlija volt és tudta, hogy mire készülök. Már kezd körvonalazódni, hogy valami komolyabb dolog van a háttérben, mint, hogy valaki szenzor a csapatban, lassan biztossá válik, hogy byakugan van a dologban és szinte biztos, hogy a mögöttem lévő tulajdonában van, ami azt jelenti, hogy a többiekkel végezhetek. Az nem lehet, hogy valaki egy klónról ilyen gyorsan megmondja, hogy milyen típusú. Ugyan nem számítottam a füst eloszlatására, de a klónok a parancsot úgy kapták, hogy amint a füst eloszlik, így felkapva egy- egy katanát, amit én leszúrtam a földbe támadásba lendülnek a két oldalsó ellenfél ellen, én pedig lekapom a hátamról a zanbatot és felkészülök a kuroki giri // szellemfaló hasítás nevű technika használatára, de egyelőre nem támadok, a klónok eredményeit várom. Három technika van beléjük kódolva, egy általam kitalált, ami a nagareru ohijo // folyó víz ütés, amennyiben közelharcra kerülne a sor, Mikazuki no mai // növekvő hold tánca, amivel eleve indítanak, ha elég közel kerül, de ezt anélkül, hogy a klón további klónt hozna létre, tehát csak frontálisan támad, míg a harmadik technika a hikage // napfény technika, amennyiben védenék a felülről érkező támadást. A klón a következő támadás kombinációkat ismerik:
A kombináció: A növekvő hold tánca technikához hasonlóan felugrik a levegőbe és felülről támad, de ahelyett, hogy az éllel támadna az utolsó pillanatban oldalára fordítja és a lapjával támad. Amennyiben ez sikeres, akkor az ellenfele csak elájul.
B kombináció: Ugyanúgy a növekvő holddal támad, de ha az ellenfél elugrik a támadás elől, akkor a lendületét kihasználva a senput használja, hogy sikeres támadással elsodorja az ellenfelét.
C kombináció: Amennyiben a mikazuki no mai felülről érkező támadását egy fegyverrel, kunai, ninjato vagy bármi egyébbel védi, akkor a hikage // napfényt veti be és amint elvakul az ellenfél megpróbálja valahogy leütni.
Nem biztos, hogy a két klón ugyanazt a kombinációt kell bevesse, így mind a kettő megkapta mind a három parancsot és egymástól függetlenül cselekszenek.

// Katusmi Kawachi //

A klónjaid még éppen ki tudták használni a köd által keltett kisebb elterelést, de aztán érkezett az az istenverte szél jutsu ami meghiúsította a terved egy részét és így már teljesen láthatóvá vált, hogy mire is készülsz ellenfeleid számára. A Byakugan használó fehérhajú lány azonban végképp a tűz szövetségének geninjei felé billenti a mérleg nyelét. Bár megtanultad, hogy milyen felállásban lehet bekeríteni a prédát, de jelen esetben te voltál a préda és a túlerővel bizony számolnod kell. Hiába geninekkel állsz szemben a számok teljesen az ő oldalukon vannak. Az egyik klónod sikeresen elkapja a földbe helyezett kardot, aztán az általad kitalált kombinációval úgy látszik sikeresen hatástalanítja az egyik genint. Így már egyel kevesebb problémád van, de eközben valami furcsa dolog történik.
A másik klónod éppen megragadná a fegyvert és kihúzná a földből amikor hirtelen egy pillanatra megmerevedik, majd egy pillanat alatt elpárolog. Ezzel azonban a belé ölt chakrát azonnal vissza is kapod, így legalább a chakrád miatt nem kell aggódnod. Léynegében két klónt egy ilyen helyzetben létrehozni talán nem is okos dolog. Ekkora túlerőnél gondolnod kell a visszavonulásra is. Bár az osztagod a megfelelő helyen rakta le a csomagot, de szétszéledtetek és jelen pillanatban esélyetek sincs harci alakzatot felvenni.
A klónodat a fehérhajú lány intézte el egy föld elemű jutsuval. Csupán csak ennyit tudsz meg a Kagebunshin által továbbított emlékekből. Legalább már tudod, hogy a lány nagyon veszélyes a környezeti adottságok is talán neki kedveznek. Érdemes lehet elgondolkoznod és beáldoznod azért a klónodat, hogy nyerj magadnak egy kis egérutat. Végül is a küldetést teljesítettétek, de arról fogalmad sincs, hogy a másik osztag hogyan járhatott. Vajon nekik sikerült eljutniukl a kijelölt helyre, vagy őket is megtámadták idő előtt.
Lehetőséged van folytatni a harcot és egy újabb kombinációt vagy támadást megkockáztatva felvenni a harcot a megmaradt geninekkel, vagy dönthetsz a visszavonulás mellett is. A hátrébb elhelyezkedők közül páran máris célba vették a Kagebunshinodat, de a fehér hajú lány téged néz. Nyilván számára egyértelművé vált, hogy közelharcban jó vagy. Meg fogja-e kockáztatni, hogy a közeledbe jöjjön, vagy csak egyszerűen a túlerőre alapozva hagyja, hogy felőröljenek? Egy lélegzetvételnyi időd marad most kitalálni, hogy miként cselekszel. Mivel a bekerítés szellős ezért ha most rákapcsolsz még lehet esélyed elmenekülni, de ha nem akkor lehet, hogy később már nem lesz rá esélyed.

Kawachi
Chakra: 50% - Kagebunshin: 15% (Az egyik KB chakrája visszatalált hozzád!)
Fizikai állapot: 90%

Uchiha Itachi Hétf. Júl. 31 2017, 21:56

// Akihiro Jaken //

Felelős voltál most már mások életéért is de vajon felnőttél ehhez a feladathoz? Annyi biztos, hogy Osumi látott benned valamit, hogy rád bízta a többieket is, de figyelmeztetett, hogy vész esetén fussatok. Ennek te most éppen az ellenkezőjét készültél tenni. Valahol érthető, hogy mi mozgatott amikor elhatároztad magad, de ettől függetlenül a döntés most a tiéd volt. Gyorsan megkérdezted a csapatot, de csak elszánt arcokkal találkoztál. Ezeket a "gyerekeket" már nem lehet elrettenteni a harctól és ha arról van szó az életüket is fel fogják áldozni a bajtársukért ezt kiolvastad az arcokból, szemekből. Földklónjaid hamarabb odaérnek a robbanás helyére, de mikor odaérnek hirtelen megszakad velük a kapcsolatod...
Határozottan indultatok el a hang irányába, de nem voltatok annyira felelőtlenek, hogy beleszaladjatok a harc kellős közepébe. Tudni illik, hogy ilyenkor a körülmények felmérése legalább olyan fontos a shinobi számára mint a megfelelő jutsu kiválasztása harc közben. Ezt még talán az akadémián belétek verték. A kis csapatnak sikerül észrevétlenül megközelítenie a támadás helyszínét, ahol annyit láttok, hogy Osumi életét kockáztatva harcol lent három kirigakurei shinobival az úton, de vajon hol lehet Take?
- Pszt! Itt vagyok srácok!
Szólal meg hirtelen egy nagyjából tíz méterrel feljebb egy hang. Take az és egy szikla mögül kukucskál ki. Leugrik mellétek egy mozdulattal majd beszélni kezd.(!)
- Osumi megmentette az életemet, amikor ideértünk kiderült, hogy csapda, valószínűleg a hordozó csapat hátvédjeivel lehet dolgunk, Osumi elvonta a figyelmüket így nekem sikerült fedezékbe vonulnom, de...
Ekkor azonban valami olyan dolog történik amit legvadabb álmaidban sem gondoltál volna. Take hirtelen előránt egy kunait és a mellette lévő egyik genin karját meg is vágja vele, aztán egyenesen rád veti magát. Áruló... ez egyértelmű számodra, de most mit teszel. Itt maradsz és elintézed ezt a kétszínű árulót egyszer s mindenkorra, vagy kitérsz és Osumi segítségére sietsz. Ha egy kicsit belegondolsz a többiek talán el tudják intézni Taket a segítséged nélkül is, de talán Osuminak meg vannak számlálva a percei a segítséged nélkül 3 az 1 elleni felállásban. A döntés ismét rajtad áll de ezúttal életek múlnak rajta. Egyszerre két helyen nem tudsz ott lenni...

**Akihiro Jaken** Kedd Aug. 01 2017, 19:48

// Itachi //

Senki sem fordított hátat Osuminak, ezért pedig nem lehettem elég hálás a csapatnak. Öröm és büszkeség töltött el, hogy ilyen embereknek az oldalán harcolhatok, amikor végigtekintettem az elszánt arcokon. Megindultunk hát Osumi és Take megsegítésére, a robbanás irányába. Földklónjaim felderítették az utat, de egyszer csak hirtelen már nem éreztem a jelenlétüket, ez pedig igen nagy nyugtalansággal töltött el, így azonnal elő is húztam Inazumát, hogy növeljem biztonságérzetemet. Hamarosan oda is érkeztünk a helyszínre, s gyorsan felmértük a terepet. Osumi lent harcolt három Kirigakureivel, Takét pedig nem is láttuk egy darabig, de idővel felfedte nekünk búvóhelyét. Take leugrott hozzánk a fedezékéül szolgáló szikla mögül, majd tájékoztatott minket a történtekről. A tájékoztatás közben azonban egy kifejezetten váratlan dolog történt… Take előrántott egy kunait, majd az egyik csapattársunk kezébe vágta azt. ~ Szóval ez történt a klónjaimmal… Na várj csak te mocskos áruló! ~ Take felém vetette magát, én pedig nem tétlenkedtem. ~ Mivel szenzor – már ha valóban az, akinek mondja magát – akkor közelharcban remélhetőleg felül tudok kerekedni rajta! ~ Mikor ő megindul, én is a lehető legnagyobb lendülettel indulok felé. Igyekszem kivédeni a támadását, majd a lendületemet kihasználva felöklelni őt, hogy ledöntsem a lábáról. Akár sikerül ez a művelet, akár nem, futok tovább Osumi irányába, hogy az ő segítségére siessek, elvégre igencsak szorult helyzetben van. Miközben megyek felé, még hátrakiáltok a csapatnak: - Rendezzétek le a szemét árulót, én segítek Osuminak! Ha sikerül, akkor tartsátok életben, hogy információt szerezzünk tőle!

Még mielőtt Osumi harcának sűrűjébe vetem magamat, ismét felmérem a helyzetet. Katon technikáimmal nagy területet tudok lefedni nagy sebzéssel, ezért a Karyuu Endanhoz fordulok, hogyha valaki, vagy valakik olyan távolságban vannak Osumitól, hogy őt magát nem sebzem meg.
Amennyiben Osumit közrefogják, s én nem tudom a pusztító Katon technikát használni, akkor egy Shunshinnal kerülök az ellenségekhez minél közelebb. Ekkorra Inazumát már átjárja a Katon chakrám, s én a Rai Kougeki technikával felgyorsítom támadássorozatomat, és ahol érem az ellenséget ott meg is támadom.

//Amikor megtanultam a Rai Kougekit, akkor 2 másodperc alatt 10 vágást 1 célpontra, 5 célpontra viszont 5 másodperc alatt fejenként 2 vágást tudtam véghezvinni. Ekkor viszont súlyokkal tanultam (kezeken és lábakon 15-15 kilósak, derék körül 30 kilós), viszont most ezek a súlyok nincsenek rajtam, illetve nem is először van használatban a technika//

**Katsumi Kawachi** Hétf. Aug. 14 2017, 21:39

Tervek ideje lejárt, meg amúgy is az ellenfeleim nem igazán hagyta, hogy tervezzek. Egyetlen lehetőségem maradt. Megzavarni annyira a csapatot, hogy lehetőségem legyen a menekülésre és közben megszerezzem azokat a szemeket. Van egy újabb tervem. A még meglévő klónomat chakrán keresztül utasítom, hogy aktiválja a shoudou // első osztály nevű kenjutsut, majd támadjon rá a velem szembe álló kisebb csapatra, amíg én aktiválom a junsui kai // vízpajzs lövedék technikát, aminek egyetlen célja van. Amint a technika aktív, kezembe a zanbatoval megfordulok a byakuganos lány felé és ha nem akadályoznak meg benne, lassan elkezdtem a lábamba gyűjteni a chakrám és a következő pillanatban, amennyiben nem akadályoz meg semmi, a lány mögött termek a raiton sunshin technikát használva. Ha látta is, hogy mire készülök, akkor is ennél gyorsabban úgy sem tudnak reagálni. Kell a szem és ha ezért némi sérülést el kell viselnem, hát legyen, de a föld nem ellenfele a villámnak és a szél használó ellen nem igazán mennék neki, lévén a villámot lenyomja a szél, de a sebességben akkor is gyorsabb vagyok.

Uchiha Itachi Kedd Aug. 15 2017, 21:26

// Akihiro Jaken //

Rohamoztál Take felé és egy darabig a fiú szemében megdönthetetlen elszántságot láttál, aztán amint egyre közeledtél úgy kezdett egyre rémültebb képet vágni. A végén, amikor már biztossá vált az ütközés talán még meg is próbált volna kitérni, de ezt a ballépést kihasználva sikeresen lökted fel őt. Azonban rohamozásod lendületéből veszítettél. Most viszont lesz lehetőséged visszaszerezni az elvesztett lendületet, mert nagyjából 50 méterrel lejjebb ott harcolt Osumi. Te oldalról érkeztél meg és láttad, hogy ellenfelei vele szemben állnak, mintha feltartanák őt és nem akarnák tovább engedni. Valami itt nem stimmelt. Így azonban lehetőséged volt ellőni a Karyuu Endant. Magasról érkeztél és a meglepetés ereje is veled volt így hatásos volt a jutsu. Mint egy élő lángszóró okádtad a lángokat ellenfeleidre akik közül ketten sikeresen kitértek a jutsu útjából, azonban a harmadiknak nem volt ilyen szerencséje és későn vett észre. A technika telibe találta és a lángok szinte azonnal elemésztették a kirigakurei shinobit. Csupán csak egy vörösen izzó homlokvédő maradt utána.
- Jaken! örülök, hogy jöttél, de mondtam, hogy forduljatok vissza ha meleg a helyzet. Ez nem egy csapásmérő osztag... Na mind egy, a továbbiakat megbeszéljük ha ezekkel végeztünk. Remélem Take nem talált meg titeket, az a mocskos áruló... Egyenesen belesétáltam a csapdába. Kis szerencsém volt csak, hogy még mindig életben vagyok...
Csupán csak ennyit tudott mondani, mert az ellenfeleitek máris rendezték soraikat. A két shinobi egyszerre mutogatta el ugyan azokat a kézjeleket, majd mondták ki a jutsu nevét. "Kirigakure no jutsu".
A köd úgy szállt le az útra mintha valóban a természet erői válaszolnának az iménti élénk tűzviharra, de ez nem szokványos köd volt. Ezt te is tudtad nagyon jól. Egy kis idő elteltével már Osumit sem láttad magad mellett olyan sűrű lett a pára.
- Figyelj Jaken most koncentrálj. Amint megérzel valamit azonnal csapj oda és ne közelíts felém.
Azzal a fiú hangja hirtelen félbe szakadt mintha a föld nyelte volna el. Remélhetőleg csak egyikük fog rád támadni, de valószínűleg ebben a ködben neki is nehezebb lehet a tájékozódás, vagy mégsem?!
Itt a lehetőség, hogy ismét bizonyítsd rátermettségedet. A harci morál teljesen átjárja testedet és az adrenalin teljesen felpörget, itt az idő kirigakurei vért ontani...

Jaken:
Chakra: 93% (Karyuu Endan)
Fizikai állapot: 99% (nagy sprint miatt kezded érezni a lábaid és a hegymenet miatt is)

**Akihiro Jaken** Szer. Aug. 16 2017, 22:10

//Itachi//

A tervem végül is bejött, megrendíthetetlen elszántsággal rohamoztam Take felé, akit megtört az akaratom. Láttam a szemében, hogy még csak ahhoz sem elég tökös ez a féreg, hogy szemtől szembe menjen velem, így amikor oldalra próbált kitérni én sikerrel ökleltem fel. Őt a földön hagyva, a többiek gondjára bízva rohantam tovább Osumi segítségére. Alattam nézett farkasszemet a támadókkal, az idegek játékát játszották. Jól láthatóan fel akarták tartani Osumit, ezért arra a következtetésre jutottam, hogy jó nyomon kell járnunk. A hordóknak a közelben kell lenniük! Na viszont a jelen helyzetre visszatérve, most rajtam a sor, hogy feldöntsem a sakktáblát! Szabályos lángtengert zúdítottam a kirigakurei patkányok fejére, akikből az egyik telibe is kapta azt, míg a másik kettő szerencsésen kitért. Abból az egyből viszont nem maradt sok. ~ Ilyen erős lenne a technikám? Éles helyzetben még nem igazán volt lehetőségem kipróbálni. Na de most már ezt is tudom! ~
A két megmaradt kirigakurei elhátrált, így gyorsan válthattunk egy szót Osumival: - Tudod jól, hogy nem hagyunk hátra senkit. Ami pedig Takét illeti, a többiek éppen elintézik odafönt!
Ennél többre már nem is igazán volt időnk, mivel ellenségeink sűrű ködöt eresztettek a területre. ~ Már megint ez a fránya köd! Idefele, a Villám Országába is ezt használta ellenünk a Kitsune maszkos Kunoichi. És milyen tehetetlen lettem egyből! Sürgősen meg kellene szabadulnunk ettől a fránya ködtől, mert tényleg az idegeimre megy a tehetetlenség! ~
Osumi eltávolodott tőlem, így teljesen egyedül maradtam. A köd olyan sűrű volt, hogy még csak az orrom hegyéig se láttam el. Amerre ellenfeleink voltak, gyorsan három gyors Issent indítok derékmagasságban, a lehető legnagyobb területet lefedve velük, próba szerencse alapon, hátha eltalálom valamelyiküket. Szívem a fülemben dobog, s én lélegzet visszatartva várom a fejleményeket. Minden érzékszervemet kiélesítem, s várom a támadást. Ezt követően még két Iwa Bunshint hozok létre, amelyeket magamtól kicsit távolabb küldök, egyet jobbra, egyet pedig balra. Így ha valamelyikkel megszűnik a chakra kapcsolat, akkor tudni fogom, hogy merről számítsak támadásra. A legapróbb rezdülésre is odakapom a fejemet, s Inazumával a kezemben várom a támadást. Amikor megtámadnak, megpróbálok blokkolni, de ha sikerül, ha nem, amennyiben van rá lehetőségem kézpecséteket alkotok, s körülöttem, s a támadóm körül létrehozom a Higakure no Jutsut, ezzel egy tűzgyűrűbe zárva magunkat. Amint ezzel végeztem, azonnal chakrát koncentrálok a lábamba és a levegőbe ugrok amilyen magasra csak tudok csak lehet, s közben újabb kézjeleket követően a Goukakyuuval lángba borítom a tűzgyűrű belsejét, így pedig remélhetőleg meglepem ellenfelemet.
~ Csak remélni tudom, hogy a blokkoláshoz, vagy ha ahhoz nem is, akkor a támadássorozathoz elég gyors vagyok. Annak kell lennem nem igaz? Elvégre, miért volt értelme a súlyokkal edzeni, ha aztán azok nélkül nem vagyok gyorsabb másoknál? ~

//Kicsit módosítottam a poszton: 2017. 08. 19. 11:23//

Uchiha Itachi Vas. Aug. 20 2017, 14:15

Katsumi Kawachi

Bár egy embert sikerült kiütnöd az előző akcióddal, de ellenfeleid még mindig nagyon komoly túlerővel álltak előtted és hiába, hogy a többségük genin, ismerjük a mondást, sok lúd disznót győz. Kawachi agyában tehát átfutott a menekülés teljesen jogos gondolata. A klónodat sikeresen utasítottad és a kenjutsu segítségével ő könnyedén lefoglal két genint ám a másik két shinobi még mindig Kawachi védelmén keresik a gyenge pontot. A Junsui Kai nevű jutsut azonban csak lekészíteni van időd, mert érkezik feléd a maradék két konohai shinobi által eldobott robbanójegyzettel szerelt kunai kés. Aktiválnod kell a Raiton shusint, aminek a célpontja a Hyuuga lány. Sikeresen kitérsz a robbanások elöl, amelyek nagy mennyiségű port löknek a levegőbe. Talán ez lenne a tökéletes lehetőség a menekülésre, te azonban megcélzod a lányt és Zanbatóddal a kezedben a háta mögé kerülsz. Ekkor azonban még mielőtt a Junsui kait aktiválhatnád hirtelen egy kék chakra burok bontakozik ki előtted, amint tested az emberi szemmel is látható normális sebességre lassul vissza. A Hyuuga lány akcióba lendült és valószínűleg látta, még a füstön keresztül is Byakuganja segítségével, hogy felé igyekszel és még időben lépett. A chakra burokról lepattam a Zanbatod is és téged is messzire repít a part irányába. Ha az előző alkalom a tökéletes menekülési lehetőséget hordozta magában akkor ez most mindenképpen a legmegfelelőbb alkalom. Kikerültél ugyanis a gyilkos körből és most a klónod lefoglalja a vele viaskodó két genint, ellenfeleid pedig a Hyuuga lány mögött éppen most bukkannak ki a porfelhőből mely egy kicsit talán megzavarta őket, de a Hyuuga lány abbahagyja a pörgést és ismét veled néz farkas szemet. Most azonban nagyjából hat-hét méterre repültél tőle. Még nem aktiváltad be a junsui kai-t de lehet, hogy ebben az esetben inkább a menekülésre kéne most már tényleg fordítanod a chakrádat, mert itt abszolult túlerővel nézel szembe.

Kawachi:
Chakra: 48% - KB 14% (Amennyiben a KB-t feloldod az ő chakrája most még visszatér hozzád azonban ha túl távol kerülsz tőle ez már nem lesz megjátszható. A Junsui Kai még nem került levonásra.
Fizikum: 80% (A Hakkeshou Kaiten // Nyolc Látnoki Jel, Mennyei Forgás által bekapott ütés miatt.)

Hyuuga:
Chakra: 78%
Fizikum: 90%

Többiek:
Chakra: 80-75-70-75-80%
Fizikum: 90%

// Az ötleted nem volt rossz de egyszerre túl sokat szerettél volna és nem figyeltél arra, hogy egy KBval nem fogsz tudni 3 Genint és egy Chuunin-t lefoglalni. Ne felejtsd el, hogy Kawachi is Genin szinten van hiába van A szinten. Az adatlapokban annyi változás van, hogy a Hyuuga Chuunin B szintű 450 chval rendelkezik, illetve azok között az egyik lány aki a KBval küzd az egyikőjük egy 400 Ch-s chuunin a többiek szintje marad, tehát geninek. //

Uchiha Itachi Szer. Aug. 23 2017, 20:29

// Akihiro Jaken //

Az Issenek elhúztak a ködben tulajdonképpen a semmibe így ezzel maximum is a ködöt kavartad fel egy kicsit de ez annyira nem elég, hogy ne álljon vissza eredeti állapotára. Tudod pontosan jól, hogy ez nem lesz elég jelen helyzetben ezért sikeresen létre is hozod a földklónokat amiket kiküldesz tőled egy kicsit távolabb aztán leszáll a gyilkos csend. Óráknak tűnő másodpercekig nem történik semmi, aztán hirtelen a jobb oldalra kiküldött klónnal megszakad a kapcsolatod. "KAPÁS" gondolhatod magadban, de aztán egy fél pillanattal később a bal oldali klónnal is megszűnik az összeköttetés. Mi lehet itt? talán mindketten téged támadnának?
Ezt valószínűleg sosem fogod megtudni, mert időközben aktiváltad a Higakure no Jutsut aminek a segítségével már megzavartad a ködöt és valószínűleg támadóidat is. Közben pengéddel pedig felfogtál egy kunai csapást. Érdekes mintha csak kóstolgattak volna és nem támadnának meg nyíltan, mintha fárasztani akarnának vagy csak heccelnek? Ekkor élesedett a Higakure és a tűz elkezdte nagyon gyorsan elpárologtatni a ködöt. Ekkor viszont egy erős kar ragadt meg hátulról, teljesen váratlanul érve majd taszított rajtad egy nagyot. A tested a levegőbe emelkedett és kirepültél a tűzgyűrűn kívülre, de a látvány ami fogadott nem volt szívet melengető.
Szépen lassan felszállt a köd és láthattad Osumit, amint tehetetlenül áll, vele szemben pedig az utolsó megmaradt Kirigakurei hátvéd aki azonban a tűzgyűrűben maradt és így csapdába esett vele ott. Osumival azonban valami nem stimmelt. Ha egy pillanatra körbe pillantasz, megláthatod a másik kirigakureit tőletek nagyjából tíz méterre holtan heverni a földön. Osumi azonban továbbra sem mozdul. Ekkor a kirigakurei hátralép és kihúzza Osumi testéből a kunaikését amit eredetileg neked szánt. Úgy látszik a fiú nagyot kockáztatott, hogy megvédjen és a tervének egy része sikerült is mert te kint vagy a pácból, ő azonban már nem volt elég gyors. Teste magatehetetlenül rogy össze, de látod, hogy van benne élet. Mellkasa még emelkedik és süllyed, de az idő múlásával egyre lassabban. Mit tesz most Akihiro Jaken az osztag parancsnoka?

Chakra: 80%
Fizikum: 80%

**Akihiro Jaken** Szer. Aug. 23 2017, 22:13

Az átkozott köd közepén állva minden másodperc egy végtelenségnek tűnt. Nem láttam, s nem is hallottam semmit, ez a tehetetlenség pedig szinte felőrölte az idegeimet. Minden figyelmemet összpontosítottam, hogy a totális kiszolgáltatottságomat kompenzáljam egy esetleges támadás során. Létrehoztam két klónt, azokat kicsivel odébb küldtem, hogy elterelésként, illetve nekem afféle jelző bójaként szolgáljanak, majd jéggé dermedve, mozdulatlanul vártam a támadást.
Puff, a kapcsolat megszakadt az egyik földklónnal, tekintetemet azonnal abba az irányba kaptam, erre azonnal eltűnt a második klón is. ~ Na basszus, ez nem jó… ~ futott végig az agyamon. Két ellenféllel nehezebb elbánni, mint eggyel, ez ilyen egyszerű. Még jobban összpontosítani kezdtem a védelmemre, mert a fenyegetettség megnőtt. Egy pillanattal később már a kunai levegőben süvítő jól ismert hangját hallottam. Reflexszerűen fordultam abba az irányba, majd egy jól irányzott mozdulattal hárítottam a támadást. ~ Na gyerünk srácok, ennél többet is tudtok! ~
Azonnal aktiváltam a Higakure no Jutsut, így létrejött a tűzgyűrű, amely egyből elkezdte eltüntetni a ködöt. ~ Még az egyik leggyengébb tűz technikám is ilyen jól eltünteti a ködöt? Legalább már tudom, hogy legközelebb csak magam előtt kell kitartanom egy Goukakyuu, és nyoma sem lesz a ködnek. ~
Mielőtt teljesen kitisztultak volna a látási viszonyok, valaki hátulról megragadott, majd nemes egyszerűséggel kidobott a tűz zárásából. Esésemet a lehető legjobban tompítva próbáltam földet érni.
Mikor végre rendesen láttam, Osumit pillantottam meg a tűzgyűrűben az egyik kirigakureivel – a másikat holtan, vagy legalábbis nagyon rossz állapotban láttam kicsivel messzebb -, aki túlságosan is közel állt hozzá. Nagyon rossz előérzet fogott el, s mire talpra álltam, sejtésem beigazolódott. A kirigakurei kirántotta Osumi mellkasából a fegyvert, ő pedig összerogyott.
A düh elöntött, én pedig azonnal pusztulást akartam zúdítani a mocskos kirigakurei patkány fejére. Megígértem magamnak, hogy nem látom több bajtársam elestét. Pláne egy olyan bajtársét, akit lassan már barátomnak nevezhettem. Konohában kizárólag az edzésnek szenteltem az időmet, hogy megvédhessem a barátaimat - a sors fintora, hogy így nem volt időm megvédhető barátokat szerezni -, s lám, az ember akit barátomnak nevezhetnék,a földön fekszik egy lyukkal a mellkasában. Így tehát érthető, hogy tomboló dühvel indítottam legpusztítóbb kombinációmat ellenfelem irányába, hogy totálisan megsemmisítsem. A Doryuudan-Karyuudan kombinációval számos lángoló földrakétát indítok villámgyors sebességgel felé. Ha valahogy mégis megoldaná azt, hogy túlélje ezt az elemi erejű kombinációt, emberfeletti sebességgel eredek a nyomába. Egy szusszanásnyi időt sem hagyok neki, ha menekülni próbálna mindig a nyomában vagyok. Remélhetőleg a rengeteg közelharci edzés meghozza a gyümölcsét, és felül tudok kerekedni rajta. A helyzettől függően Taijutsu technikáimat, illetve Kenjutsu tudásomat használom. Fáradtság helyett azt érzem, hogy elönt az energia. Tényleg ennyit számítanak a heves érzelmek a csatában?

Amint sikerült felülkerekednem az ellenségen Osumihoz sietek, s táskámat ledobom mellé. Előkerítem belőle az elsősegély készletemet, majd legjobb tudásom szerint ellátom a sebet.
- Meg ne halj nekem te idióta! Meg ne halj!
Ekkorra talán már a többiek is odaértek, miután Takét lerendezték.

Uchiha Itachi Szer. Aug. 30 2017, 20:48

Elöntött a pulykaméreg, de teljesen jogosan. Egy bajtársad vérbe fagyva, talán holtan rogyott össze a szemed előtt most, nem is olyan rég, hogy elvesztettél egyet. Lassan strigulázhatni kezdhetnéd, de hát ilyen a háború, a veszteségre fel kell készülnöd, ezt elmondták még mielőtt a frontra vezényeltek, de talán Hatake Kakashi is megemlíthette. Te azonban nem voltál hajlandó beletörődni és elkeseredett támadást indítottál a kirigakurei ellenfeled ellen, aki villámgyorsan próbál meg eltávolodni Osumi testéhez és talán ezzel menti csak meg a tehetetlen csapatvezetőt aki valószínűleg az utolsókat rúgja, ha a közelében let volna amikor a lövedékek becsapódnak Osumi biztosan életét veszti ráadásul a te tombolásod által de szerencsédre ez nem következett be. A jutsu párosítás remek és halálos kombináció, de ellenfeled már nem csak egy kunaiokat dobáló genin. A férfi kézjeleket formál és egy nagy vízörvényt idéz meg maga köré amelyek többé kevésbé felfogják a támadásodat, de nem minden lövedéket képesek hárítani, így csak a tűzkörön kívülre vetődő shinobi árnyékát látod amikor felszáll a tűz és víz találkozásából keletkezett pára. A férfinek hiányzik a jobb lába, de valami nem stimmel, mert még mindig talpon van. Az bőven lehetséges, hogy az egyik lángoló földdarabnak sikerült leszakítania a lábát még a rögtönzött védelmen keresztül is, de ekkor a vízből ismét alakot ölt a lába, aztán pedig materializálódik és ismét két lábbal áll a földön ellenfeled. A kirigakurei shinobi végig mér téged aztán egy shusin no jutsut használva tovább is áll. A tűzkör ekkor kezd kialudni körülötted és a félholt Osumi körül. Még mielőtt az ellenség után vethetnéd magad meghallod, amint mögüled Osumi nyögdécselve próbál magához hívni. A méreg feltehetőleg azonnal elhagyja lelkedet.
Amennyiben tovább üldözöd a férfit, nagyjából egy 5 perces hajsza után észreveszed, hogy sokkal gyorsabb nálad és valószínűleg esélyed sincs utol érni. Amennyiben ezt az opció választod Osumi elvérzik ott a földön és a csapat későn ér oda hozzá így meghal.
Ha odamész hozzá, akkor sikerül ellátnod és nyersz neki talán még pár órát, de világos neked is, hogy komolyabb orvosi kezelés nélkül a fiú nem éli meg az estét sem. Ekkor azonban megérkezik a csapat is akik elképedve látják, hogy a haldokló fiúban próbálod tartani még a lelket. Az egyikőjük a lefegyverzett és megkötözött árulót hozza aki agyba főbe van verve. Úgy látszik nem a baráti módszert választották a gyors kihallgatására.
- Jaken san... Elcsuklik a hangja amint megpillantja a vérző Osumit a földön, de erőt vesz magán és jelent neked. - Megtudtuk, hogy a mit szállít Kirigakure azokban a hordókban, de nem fogsz örülni a hírnek. Bijuuk vannak azokban a hordókban nem véletlen a számozás rajta. Azt is megtudtuk, hogy kettő ilyen csapat volt az egyik eljutott Kumogakuréig, de ez a másik csapat akiket mi üldöztünk nem volt már olyan szerencsés, azonban ők is a város felé tartanak, mert ott akarják bevetni a démonokat... Most mitévők legyünk? Nem hagyhatjuk itt Osumi parancsnokot, de a bijuut szállító csapatot sem hagyhatjuk, hogy elérje a városhatárt, mi tévők legyünk Jaken san?

Chakra: 68%
Fizikum: 80%

**Akihiro Jaken** Csüt. Aug. 31 2017, 14:12

//Itachi//

Tomboló dühvel indítottam útjára halálos technikámat, amely még a Kirigakurei védelmét is áttörte, s miután kitisztultak a látási viszonyok, jól látszott, hogy sikerült eltrafálnom a lábát. Ami viszont megdöbbentett az az volt, hogy a lába ismét materializálódni kezdett víz segítségével. ~ Úgy látom nekik is van még egy két trükk a tarsolyukban… ~ gondoltam, majd azonnal a távozó férfi irányába szegődtem volna, de meghallottam Osumi fájdalmas nyögéseit. Megtorpantam, s egy pillanatig tétováztam. ~ Ha most hagyom elszökni a férfit, lehet, hogy nem tudom még egyszer elkapni… ~ Egy másodperccel később azonban már döntésre jutottam, s odasiettem a földön heverő Osumihoz. Legjobb tudásom szerint elláttam a sebet, amelyből dőlt a vér. Mikor kész voltam ezzel, végre odaért a csapat többi tagja is, maguk előtt Takét taszigálva, s nem éppen a legkellemesebb híreket hozták magukkal.

- Bijuuk… - kezdtem hangosan gondolkozni – San és Roku állt a hordókon, minden világos… Hallottam már a Bijuukról, nagybátyám élménybeszámolója az évekkel ezelőtti Konohai esetről nem éppen a legjobb, majdnem otthagyta a fogát. Tehát a Háromfarkú már elérte Kumogakurét? Francba! Ha elég erős lettem volna megállíthattam volna őket idejében! – szorult ökölbe Osumi vérétől áztatott kezem – Megállíthattam volna a még nagyobb vérontást! Rohadt Kirigakure! Hát nem tisztelik egyáltalán az emberi életet?! Meg kell állítanunk, hogy egyszerre két Bijuu legyen Kumogakuréban… Meg kell állítanunk, hogy elszabaduljon a pokol!
Egy pillanatra gondolataimba merülök, majd kiadom az utasításokat: - Ti ketten – mutatok rá két emberünkre – gondoskodjatok róla, hogy Osumi biztonságba jusson, ahol megfelelően elláthatják a sérülését! Vigyétek magatokkal Takét is, minket csak hátráltatna. Ha nálatok is baszakodna, akkor ösztönözzétek, hogy szedje a lábát, nem kell félteni a rohadéknak a csinos kis pofiját! Most pedig indulás, meg kell akadályoznunk egy katasztrófát! – mondom elszántan, majd elindulok arra, amerre az ellenfeleinket sejtjük; Kumogakure irányába.
Figyeltem rá, hogy a velem tartók között legyen olyan, aki birtokolja a Raiton elemet, mivel az majd ütőkártya lehet, ha találkozunk a fura vizes csávóval. Figyelmeztettem a többieket, hogy legyenek résen, mivel már tudja az ellenség a közeledtünket, de ne csak shinobikban, hanem csapdákban is gondolkodjanak.
Így haladtunk tehát előre, amilyen gyorsan csak tudtunk, hogy megállítsuk a Bijuut szállító csapatot. Már nem lehettek sokan, mivel már többször is összetűzésbe kerültünk a csapataikkal, de sajnos mi is egyre kevesebben maradtunk. S egyre kimerültebbek voltunk… Már éreztem a fáradtság jeleit, de hajtott tovább a tűz. Nem volt itt az ideje a pihenésnek.

Menet közben aktivizálom, halmozom, s keringetem a chakrámat, minden mozgósítható erőmet összegyűjtöm a következő ütközetre. Ha rátalálunk ellenfeleinkre rengeteg chakrát juttatok a földbe, majd a Chidokakut használva próbálom elsüllyeszteni a hordót szállító csapatot úgy, hogy esélyük se legyen kijönni a mélyedésből, így ejtem csapdába őket – ha pedig esetleg egy másik társam is ismerné ezt a technikát, akkor vele együtt használnám a még gyorsabb kivitelezés érdekében. Eközben a többiek remélhetőleg fedeznek engem – vagy éppenséggel minket -, így közbeavatkozás nélkül végrehajthatom ezt a műveletet. Amennyiben nem ér támadás még a tetejét is megpróbálom lezárni a mélyedésnek, majd nagyon kicsire szűkítem a lyukat, így zárva ellenfeleinket a föld mélyére. Ha netán támadás érne a föld mozgatáas közben, akkor egy vastag kőfalat emelek magam elé és úgy folytatom az eltervezetteket. Ha netán még a földfal sem lenne elég, akkor kénytelen vagyok félbehagyni a technikát így nem tudom bezárni őket, de remélhetőleg így is elég mélyre sikerült juttatnom őket, hogy nehézkes legyen a hordó kiszedése.
Ha pedig nem sikerült bezárnom őket, s harcra kerül a sor… Nos… Azt majd meglátjuk, de abban biztosak lehetnek, hogy nem hagyom magamat, és mindent beleadok. Nem hagyom, hogy még egyszer meglógjanak!

//Alternatív verzió: Áhh, le van szarva, menjünk haza aludni, és nézzük meg, hogy Naka, Kodo és Makoto két bijuuval is elbír-e!//

**Katsumi Kawachi** Kedd Szept. 05 2017, 20:37

6 helyett már csak 5 emberrel nézünk farkasszemet, én és a klónom. Gyorsan utasítom a klónom, ami sikerrel végre is hajtja a parancsot és 2 ellenséges gennint le is foglal. Így már csak 3 ember ellen kellene felvennem a harcot, de valószínűleg még így is túl nagy a túlerő, ha külön külön le is tudnám őket győzni, együtt már nagyobb erőt képviselnek. Mert ahogy mondani szokták 3 ember csapatban több, mint 3 ember külön- külön. Lassan, de biztosan tudtam, hogy itt nincs esélyem. Jó lenne az a szem, de biztos lesz rá lehetőségem vagy nem. Haza akarok térni és lehetőleg élve, ahhoz pedig menekülnöm kell, hiszen a ninja mindig fel tudja mérni, hogy mikor kell visszavonulni. Ugyan a robbanó cetliket nem látom, de éppen időben indulok neki. Egy utolsó próbálkozás a lány ellen. A terv jó lett volna, bár ha ismertem volna a byakugan képességeit, akkor meg sem próbálom, viszont arra jó volt, hogy a körön kívül kerültem. A kardok nem túl nagy veszteségek, hiszen az idézőjutsummal bármikor magamhoz tudom idézni, inkább a zanbatot kéne megtartani, hiszen az egy kicsit nehézkesebb, ha idézni akarom. Amint a földre kerülök ,felállok és kihasználva a két, füstből éppen előkerülő ellenfelem zavartságát a hátamra takom a lóvágó fegyvert, majd futásnak indulok az ellenkező irányba, menekülőre fogva a dolgot.

Uchiha Itachi Szomb. Szept. 16 2017, 14:09

// Akihiro Jaken //

Döntésre jutottál és két csapattársadra bíztad Osumit és az árulót. A fiúnak nagyon komoly sérülése volt és a nyomó kötésed is lassan kezdett átázni vérétől. A két genin gyorsan mozgásba lendült, egyikük Osumit vitte, másikuk pedig Takét kezdte el a megfelelő irányba, tehát vissza a bázis felé taszigálni. Remélhetőleg take volt annyira rossz állapotban, hogy meg sem fordul a fejében a szökés. A ti feladatotok viszont most sokkal fontosabb volt mint, hogy most ilyen apróságokkal foglalkozz. Maradtatok hárman és már látszódott rajtatok a fáradtság, talán itt lenne az ideje annak az energia pirulának...
Viszonylag hamar utolértétek a másik hordót szállító csapatot, de valami nem stimmelt. A környék túl csöndes volt. Csupán csak hárman vigyáztak a hordóra, mintha a többiek elmentek volna valamerre. Azt valószínűleg sejtetted, hogy többen lesznek és feltehetőleg nálatok nagyobb szinten. Két csapattársad közül az egyik chuunin aki a raiton elemet is birtokolta nagyjából egy, vagy két évvel idősebb lehet nálad. Elszántság ült a szemében és látszott, hogy kész akár az életét is kockára tenni étetek és a küldetés sikere érdekében. Másik csapat társad egy nagyjából veled egy idős genin lehetett, ő volt a legjobb állapotban közöttetek. Ő sima jutsukat ismert, illetve a Katon elem használatában jeleskedett inkább. Szerencsédre azonban a chuunin, Kaito otthon volt a raiton elem használatában. Megbeszéltétek a taktikát, aminek az volt a lényege, hogy minden áron lassítsátok le őket vagy akadályozzátok meg, hogy tovább tudjanak haladni. A környéken nem láttad a férfit, aki majdnem végzett Osumival, ebből egyértelmű lehetett, hogy várnak rátok. Éppen ezért a távolból próbáltad meg kivitelezni a föld jutsudat, ami többé kevésbé sikerrel is járt és a hordó le is süllyedt, nagyjából másfél méterre a földbe. Ebben a pillanatban teljesen felbolydult a lenti tábor és a genin csapat társad egy másodperccel később holtan rogyott össze melletted. Észrevettek titeket, de még időben sikerült Kaitoval fedezékbe vonulnotok és a lejtő felől érkező kunai késeket elkerülni, azonban a melletted elhelyezkedő konohai genin fiút három kunai is telibe találta, az egyik éppen a nyakán, esélyetek sem volt megmenteni. A háború borzalma ismét belehasított elmédbe. Sikerült valamennyire lelassítani őket, megakasztani a szekeret, de vajon meddig? Ha velük is van esetleg egy dotonos akkor nem túl sok esélyetek van az ilyen trükkökkel. És vajon miért csak kunaiokkal támadnak, amikor náluk van a helyzeti előny is? Feltehetőleg spórolnak a chakrával. A hordó amelynek falán rengeteg pecsét foglal helyet, most a föld alatt van és jelen pillanatban sehova nem megy. Ti azonban már csak ketten vagytok ők meg legalább négyen. Nem túl rózsás a helyzet... Ha valahogy fel tudnátok robbantani a helyet, talán a hordóval együtt akkor elképzelhető, hogy a kiszabaduló bijuu először fogva tartóira támadna rá, de vajon elég messzire tudnátok jutni tőle? Az biztos, hogy ez lenne a legegyszerűbb megoldás, azonban a fedezéketek másik oldalán, pont a tűzvonalban van a genin fiúcska holt teste és a legtöbb robbanójegyzet nála van...

// Sajnálom a késést ezért +5 chakrát írok jóvá (ez nem kerül levonásra a kaland végi jutalomból ha megéled)! Csak ügyesen a tervel, most nagyon nagy esélye van annak, hogy ott hagyjátok a fogatokat. //

Uchiha Itachi Hétf. Szept. 18 2017, 22:36

// Katsumi Kawachi //

Kis szerencsével de végül sikerült meglógnod a tűz szövetségeseinek harcosai elől. Ebben az esetben azonban tiéd volt a dicsőség hiszen kevés kirigakurei harcos volt képes túlélni egy találkozást ennyi ellenséggel és utána mondhatni ép bőrrel elhagyni a harcmezőt. Neked azonban ez most sikerült. Az elkövetkezendő órák sok magánnyal és még több futással teltek azonban nagyjából fél napnyi erőltetett menet után megpillantottad a kirigakurei tábort. Bár voltak rossz előérzeteid, mi lehet ha az ellenség rajtatok ütött amíg távol voltál, vagy esetleg más szörnyűség történt, de a hely teljes mértékben épen volt, ahogy hagytad.
Ami azonban egy megdöbbentő tény, hogy nagyon úgy tűnik, hogy szedik szét az átmeneti tábort és főhadiszállást. Amint beérsz a táborhelyre egy őrszem ugrik eléd.
- Fiam te meg mit keresel még itt? Szedelődzködj nem sokára indulunk!
Erre csupán csak tátott szájjal reagáltál és ekkor jött az információ ami hirtelen felrázott a megdöbbenésből.
- Ne állj ott és tátsd a szádat fiam Kirigakurét megtámadták, ha kedvesek neked a hazaiak akkor kapd össze magad mert indulunk haza. Minden egységet visszarendeltek a frontról. Az egyik bijuut sikeresen elengedtük Kumogakure kapuinál, ám a másikról egyenlőre nincs hírünk. Viszont nincs több időnk kapd magad, mert ez a hajó nem vár sokáig és még a rakodásban is elkélne a segítség.
Cseberből vederbe, tartja a mondás és ez most teljes mértékben igaz volt rád. Bár egy kisebb fajta győzelemmel ért fel amit véghez vittél, ezt jelenleg csak magad ünnepelheted, ugyan is a frontot úgy néz ki Kirigakure hadereje mégis vesztesként hagyja el. Hogy érhetett ilyen titeket ilyen támadás? Talán a felső vezetőség nem számolt valamilyen tényezővel? Egy dolog biztos, minden fáradtságodat elfelejtve azonnal pakolni kezdesz...

// Katsumi Kawachi számodra a front ezennel véget ért! //

Értékelés:

65 chakrával gazdagodsz: 50 a játékminőségért a kalandon, 10 a kitartásodért, amiért lelki ismeretesen végig csináltad, 5 az utóbbi időben a késésekért és a három staff által levezetett kalandért!
Mindezek mellett pedig a sátrad mellett találsz 3 darab ikerpengét amelyek raiton chakrára érzékenyek, mert azt már bőven megbeszélted. Ezt a három "ikerpengét" felvezetheted az adatlapodra. (nagyjából úgy kell elképzelni mint Sai mini katanáját! "nem tudom a japán nevét")

Edit: Elnézést elfelejtettem TJP-t adni. A kalandért 4 TJPvel gazdagodsz.

Ajánlott tartalom