Nishikawa Karasu vs. Hattori Arata

**Hattori Arata** Szer. Dec. 27 2017, 16:36

Nishikawa Karasu vs. Hattori Arata

Alapkoncepció: A háború véget ért, de a Chuunin Vizsga még nem kezdődött el. A különböző, a háborúban szövetséges Nemzetek úgy döntöttek, hogy egymást közt tartanak egy kisebb selejtezővizsgát, ahol kideríthetik, hogy kit érdemes elküldeni ténylegesen a később megrendezendő, Chuunin Válogató Vizsgára. Persze ez végül az adott falu döntése, azonban kiváló esemény arra, hogy egy ígéretes Genin bemutathassa a tudását, és megmutathassa, méltó lesz elindulni a tényleges vizsgán. A selejtezővizsga a legígéretesebb Geninek képességeinek átlagos felméréséből áll, így különböző akadálypályákon kellett versengeniük egymással, végül pedig egy párharc következett. Ennek alapján került egybe az eddigi akadályokat kiválóan vevő Nishikawa Karasu Kirigakuréből és Hattori Arata Amegakuréből.

Helyszín: A helyszín nem egy aréna, hanem a Víz Országának egy kisebb szigetén lévő, körbekerített terület. A terület nem más, mint egy elhagyatott kis falucska, tele omladozó, roskadozó faépületekkel. Itt-ott kisebb parkocskák szakítják meg az épületegyüttest, Jelenleg elég esős idő uralja a helyet, a zuhogó égi áldás alapvetően megnehezíti a látóviszonyokat.

Arata tulajdonságok:

Chakraszint: 579

Szint: A

Felszerelés: Adatlapi felszerelések

Chakraállapot: 100%

Fizikális állapot: 100%

Nishikawa Karasu vs. Hattori Arata 4119d011

Kezdőposzt

Ahogy a zuhogó esőben állt, Hattori Arata most értette meg igazán, hogy miért is kellett itt lennie. Az előzőek során teljesítette az akadályokat, kiválóan vette azokat, de most itt volt az ideje annak, hogy ténylegesen számot tudjon adni a harci tudásáról. Az elhagyatott épületek között Arata az esőben otthon érezte magát, és ebből a szempontból magáénak tudhatott némi helyzeti előnyt... de a másik... a másik sajnos feladta neki a leckét, már csak a származásával. A híres Kirigakure, amelynek geninjei tán a legjobbnak számítottak az ismert shinobi világban, azok, akik a ködben is olyan otthonosan mozogtak, mintha csak fényes nappal, nyitott szemmel járkálnának egy egyenes úton. Ez a rejtélyes kiképzés, amelyet senki más nem tudott, most nagyon erősen gondolkozásra késztette Aratát, hiszen egyik ütőkártyája, a Kirigakure no Jutsu ez esetben nehézkesen működhetett volna; ha alkalmazza, azzal magát helyezi totális hátrányba, hiszen ő nem fog látni semmit - bár a másik sem - és ellenfele a rejtélyes képzése miatt vélhetően meg fogja találni. De hát... nem ejtették a fejére Amegakure egyik legígéretesebb geninjét, legalábbis ez volt az ő egyik kedvenc helyzete... hátrányból előnyt kovácsolni. Ebben volt jó, és most meg kellett mutatnia mindenkinek. A vizsgabiztosok a távolból nézték őket, figyelő szemeik vélhetően kamerák által még inkább elértek idáig.

A tervezés... a tervezés volt a fontos, mint mindig. Valahogy előnyére kellett fordítania a dolgot. Most, hogy itt állt az északi bejárónál - a másik vélhetően a délinél - gyorsan kellett cselekednie. Bár a látóviszonyok nem voltak a legjobbak - mintha csak köd ereszkedett volna a területre, a sűrű esőfüggönytől az orráig sem látott nagyjából - fel kellett mérnie a területet. Gyorsan, pár ugrással bent termett a házak között, és néhány másodperc alatt képes volt felmérni, hogy melyikben vehet fel jó védelmi állást. Most, hogy rálátott viszonylag jól az épületre, a felmérések alapján alig harminc lábnyi átmérővel bírt, de legalább nem volt túlzottan romos állapotban... pont megfelelő hely volt a rejtőzködéshez. Egy shinobi alapelve a rejtőzés volt, Arata pedig ezek szerint építette fel a terveit... rejtőzködés, és az ellenség totális dezinformálása a képességeiről. Ennek megfelelően, Arata a közeli pocsolyából létrehozott két, viszonylag gyenge Mizu Bunshint - egyelőre spórolni akart a chakrájával - és mindkettőnek külön-külön tervet állított fel. Az egyik a déli bejáró közelébe ment, természetesen rejtőzködve, a másik addig az északi bejáró felé indult, hogy ott vegyen fel védelmi állást; az egyetlen gond, hogy ezek a klónok nem mehettek túlzottan messzire, de a védelmi tervekre pont megfelelőek voltak.

Az A-1 terv egyes és kettes fázisa készen volt, jöhetett a hármas fázis. Amíg a klónok igyekeztek elterelni a figyelmet, addig Arata a kis házikó belsejében minden nyílászárót lekezelt egy robbanócetlivel, majd gyorsan alkalmazta az Awaton: Fuodou Baburu nevű technikát, és felemelkedett vele a levegőbe, bár innen sem látott gyakorlatilag semmit. Szerencsére ez a technika kimondottan jó hangszigetelő volt, de a negyedik, és egyben utolsó fázis még hátra volt... - Awaton: Baburu Kugiri - mondta ki a technika nevét, és odalent több száz, aprócska, alig néhány milliméter átmérőjű buborék szabadult fel elszórva a területen, amelyek, ha kidurrantak, visszajuttatták Arata számára a chakrát a testébe, ezáltal pedig az információt is. Most már csak meg kellett várnia, hogy mi lesz ebből...

Állapotok

Chakraállapot: 85% (1-1 darab 1%-os Mizu Bunshin, Fuodou Baburu, Baburu Kugiri)

Fizikális állapot: 100%

**Nishikawa Karasu** Kedd Jan. 02 2018, 19:21

A háború lezárása után várható volt, hogy előbb utóbb sor kerül majd, egy chuunin vizsgára. Rengeteg shinobi tengődik genin szinten, alacsony bérért, sokszor B szintű küldetéseket elvállalva. Elvégre miért kergetnének macskákat, amikor sokkal erősebbek, és jobbak, mint azok a geninek, akik nemrég kapták meg a fejpántjukat. Karasu teljesen átérzi a dolgot. A háború tőle még a mesterét is elvette, sőt két társa is a harcok áldozatává vált. Ő viszont itt van. Minden nehézség ellenére talpon tudott maradni, és most megadatott neki, hogy megvalósítsa céljait. Nem most fogja feladni...
A vizsga előtti válogatás bejelentése eléggé meglepte a fiút, amennyire ő tudja, ilyenre nemigen volt még példa a történelem során. Azonban örül a lehetőségnek, végre megmérettetheti magát, végre bizonyíthat, és felmérheti saját képességeit. Az eddigi próbák sem voltak egyszerűek, még egy olyan shinobi számára sem, mint amilyen Karasu. Még egy akadály amit le kell gyűrni, azonban ami nem öl meg, az megerősít. Vagy megsebesít, és hagyja, hogy elvérezz.

A mostani szituáció nagyon hasonlít a chuunin vizsgára, elvégre egy másik shinobival kell megküzdenie. Érdekes feladat, a fiatal genin vére szinte pezseg. Egy korábbi küldetésen már szembekerült valakivel, aki sokkal erősebb volt nála, ez a fiú pedig szintén nem semmi. Legalábbis az alapján, amit eddig hallani vélt róla.
Karasu nem az a fajta aki fejjel megy a falnak, és az a hír járja, hogy ellenfele is elég türelmes. Nos, talán nem ez lesz a leglátványosabb csata a történelemben, sokkal inkább az ész, és az idegek harca. Aki hamarabb megtörik, az veszít...
~Ne bocsátkozzunk közelharcba ha nem muszáj. Ez nem vérre megy, mégis egy vereség fájó pont lenne számomra. Így a vizsga előtt nem tenne jót az önbizalmamnak. Szóval csak lassan...~

A fiú lassan halad a házak közt, az eső pedig csak esik. Rohadna meg. Karasu nem húz csuklyát, mivel az akadályozza a látásban, haját pedig összefogja, hogy az se legyen útban lehetőleg. Persze minden bizonnyal útban lesz a legnagyobb csatában, ez a haj már csak ilyen.
~Mivel ellenfelem is óvatos, így vélhetően nem fogok vele szembetalálkozni az úton. Ez jó, amennyiben nekem kell megtennem a kezdő lépést. Valószínűleg védekezni fog, és beveszi magát egy biztos rejtekhelyre. Az én dolgom lesz kifüstölni onnan. Meglátjuk mire jutunk. De először is...~
-Bunshin no jutsu

Karasu létrehoz három klónt, és elküldi őket felderíteni. Mindkét útra egyet-egyet, illetve középre, a házak közé. Ő maga jelenleg a kút mellett tartózkodik, azonban nem sokáig. Belehajít egy követ, a mélyből pedig koppanás hallatszik. A fiú bólint, majd kezeibe, és lábaiba chakrát koncentrálva lemászik a kútba.
~Ez a bújócska csak addig kell amíg nem találok valamit. Ha tudom merre keressem, már könnyebb dolgom lesz. Csak ez a rohadék eső ne esne...~

Amint egy klón megsemmisül, a fiú megszünteti a másik kettőt is, majd elindul abba az irányba ahol ellenfelét sejti. A házakat, és a bokrokat használja álcának. Elképesztően lassan halad, sokszor meg-megáll néhány percre, hogy füleljen, és figyeljen. Ha ellenfélbe botlik, a Soushuuha segítségével próbál meg végezni vele, lehetőleg úgy, hogy rejtekhelyét ne fedje fel ellenfele előtt. A házakba nem megy be, elvégre azok potenciális rejtekhelyek ellenfele számára, így marad a nyílt utcán, a házfalak mentén, hogy minél kevesebb oldalról tudják meglepni. Néha felmászik egy tetőre, hogy kémlelőállást vegyen fel, ilyenkor minden egyes ablakot, ajtót, és utcasarkot megnéz. Nem olyan óvatos mint szokott lenni, azonban ha ellenfele végre felfedi magát, más lesz a helyzet.

Karasu:
Chakraszint: 362
TJP: 60
Szint: B
Felszerelés: Adatlapi felszerelések
Chakraállapot: 96%
Fizikális állapot: 100% (éppen ázik)

**Hattori Arata** Hétf. Aug. 20 2018, 17:40

//Az a lényeg, hogy nem késtem...//

/Arata változások

Chakraszint: 697

TJP: 110

Egyéb változások adatlapon/

Való igaz lehetett, hogy ez a harc nem egy szemet kápráztató, területre ható technikák által övezett mérkőzés volt, az indításból legalábbis erre lehetett következtetni. Arata nem tudhatta, hogy mit gondoltak azok, akik figyelték őket, mindenesetre igyekezett a legjobbat nyújtani, de nem a felügyelők miatt, hanem maga miatt. Tudta, hogy egy jó küzdelemmel nem csak sikeresen kvalifikáltatni tudja magát a Chuunin Válogató Vizsgára, hanem felhívja magára Amegakure fontosabb személyeinek a figyelmét is, és így eggyel közelebb kerül majd elérendő céljához; ahogy az sem volt utólsó szempont, hogy dédapját büszkévé teszi, azt az embert, aki megmutatta neki klánjának vérörökségét; azt az embert, aki idős kora ellenére is a shinobi világ mintapéldája lehetett volna, aki nem sajnálta az időt dédunokája tanítására. Bizony... lassan ez az ember jelentette Arata számára a családot, nem is az anyja, nem is az apja... ők elkorcsosultak, vérük felhígult, nem volt alkalmas arra, hogy a Hattoriak örökségét felszabadítsák. Egedül arra voltak jók, hogy a géneket átadhassák Aratának, többre nem voltak hivatottak... na jó, talán atyja még arra alkalmas volt, hogy bevezesse őt a család idézési szokásaiba.

Hogy Arata nem szerette a szüleit? Ez nem volt igaz. Szerette és tisztelte őket, de tisztelettel leginkább már Hisateru-sama felé adózott, a már említett okokból kifolyólag. Persze, valahol még benne volt, hogy a szüleit is büszkévé kéne tennie, de elsődlegesen már dédapja véleménye érdekelte, másé nem igazán... sőt, igazán elsődlegesen magáért harcolt itt és most, azért, hogy magának bizonyíthasson, nem másnak. Az akadályokat jól vette, mostani ellenfele viszont nem olyan volt, mint egy átlagos, frontharcos shinobi, akit más nem éltetett, csak az, hogy frontálisan nekitámadhasson az ellenfelének; a világban túlontúl sok ilyen személy volt, aki nem volt méltó a shinobi megnevezésre. Arata mindenesetre örült, hogy nem valami gyökeret kapott, akit túl könnyű lett volna levernie, hanem vélhetően egy olyan személyt, aki értette a shinobi mesterség alapvető finomságait; az ilyen ellenféllel volt élvezetes és kihívás a harc, és ennek megfelelően, Arata végre meg is tudta dolgoztatni az agyát. Tervek felállítása, kivitelezése, elveszejtése... az egyedüli, ami zavarta, hogy nem igazán gyújthatott rá, mindazonáltal most fontosabb dolga is volt annál, hogy cigarettázzon... majd a meccs végén lesz alkalma rá, s úgy érezte, egy jó szál cigaretta lesz majd az ő jutalma.

A Mizu Bunshinokat végül feloldotta; nem voltak teljesen hasznára, de arra megfelelőek voltak valószínűleg, amire alkotta őket; többre nem is voltak hivatottak, hiszen, a sima klónoktól eltérően ezek csak fizikai testtel rendelkeztek, viszont információt nem tudtak szállítani, ahogy azt a Kage Bunshin tette. Azonban... durr. Durr. A Baburu Kugiri jelzett, méghozzá mozgást kintről. Csak néhány buborék durrant ki, Arata azonban a visszajutó információból le tudta képezni, hogy milyen lehetett a mozgási irány, amely még inkább segített neki megbizonyosodni arról, hogy ellenfele sem volt egy hülyegyerek. Elmosolyodott magában; ezt várta. A házba vélhetően nem fogja tudni becsalogatni, legalábbis abból ítélve, ahogy a kidurranó buborékok szállították vissza neki az információt, a mozgásból arra lehetett következtetni, hogy a másik személy igyekezett elkerülni a házak belsejét. No, nem gond, erre számítani lehetett. Arata a fejében már rajzolta a térképet a másik mozgási irányáról, persze a vakfolt sok volt, hiszen nem tudta a teljes területet lefedni a Baburu Kugirivel, mindazonáltal pont elég volt ahhoz, hogy egy tervhez elég információt kapjon. A Fudou Baburut nem szüntette meg, hiszen a hangszigetelés nagy előnyére vált, azonban a fenntartásához szükséges chakrát valahonnan pótolnia kellett, így hát, szokásos eszközéhez az energiatablettákhoz nyúlt. Gyorsan bevett kettőt a nála lévő dobozból, és ez bár nem adott neki plusz chakrát, azonban a határait tudta vele feszegetni, éberebb lett tőle, és érzékei valamilyen módon kiélesedtek, könnyebben tudott koncentrálni.

A terv a következő volt: Arata maradt a házban, azonban létrehozott egy Kage Bunshint, amellyel természetesen felezte a chakrakészletét, azonban ez a chakra a klón megsemmisülését követően visszajutott hozzá, így az információk is. A Kage Bunshin az egyik ablakon távozott volna, méghozzá azon, amely átellenes irányban volt a Baburu Kugiri által adott információkkal, így az ellenfél nem igazán láthatta a klónt remélhetőleg; a klón végül elindult abba az irányba, természetesen lopakodva, ahonnan az ellenséget lehetett sejteni. Óvatosan, házfaltól-házfalig haladt, néha viszont direkt egy kisebb zajt vert, olyat, amely teljességgel természetesnek tűnt, nem pedig a lopakodás elhibázásának. Végtére is... valahogy dezinformálni kellett az ellenséget. Amennyiben a klón beleakadt a másikba, akkor az nem kezdett azonnali csatározásba, hanem elővette az egyenes shirasaya katanát, és egy félkost formálva, a Shunshin no Jutsu segítségével igyekezett volna az ellen hátába kerülni, hogy onnan támadhasson; direkt karddal, ninjutsut nem is használva. A klón elsődleges rendeltetése az volt, hogy minden létező információt megszerezzen a másikról, első lépésben fel kellett mérnie testi adottságait, majd pedig mozgáskultúráját és csak aztán a harci stílusát.

**Nishikawa Karasu** Pént. Aug. 31 2018, 20:17

//Karasu változások//

Chakra: 428
TJP: 70
Egyéb: Yumi, nyílvesszők (30db), új technikák, lásd: Adatlap.

Egy nyavalyás kútban ülve, mint valami béka, rongyosra ázva, és éhesen...így aztán lehet harcolni. Micsoda shinobihoz méltó küzdelem. A laikusok nem látják át az ilyesfajta harcmodort, és csak köpködnek ha valaki túl óvatos szerintük. Karasu viszont meg van róla győződve: Nincs olyan, hogy túl óvatos.

Az egyik klón megsemmisül, amire a fiú felfigyel. Szó szerint, ugyanis reflexből felnéz az égre, mintha azt várná, hogy valaki fentről támad rá. Azonban csak a kósza esőcseppek zuhognak lefelé, majd folynak végig az arcán, miközben a szürke felhőket bámulja. Lassan kézjelet formál, majd megszünteti mindkét megmaradt klónját. Egy sunshinnal már kint is van a kútból, a következő pedig egészen a közeli ház tetejére viszi. Egy darabig guggolva fürkészi a környéket, és fülel. Az eső némileg elnyomja a hangokat, így picit nehezebb dolga van, azonban bízik magában. Nem érzi, hogy hátrányban lenne, sőt kifejezetten tetszik neki a szituáció: Olyan mint egy sakkjátszma. Csakhogy Ő nem szeret túlságosan előre gondolkodni. Elvégre ha valami hiba csúszik a tervbe, vagy ha az ellenfél rájön a titkokra, akkor borul az egész. Meglepetés, spontaneitás, és megtévesztés. Ezt tanulta az akadémián.

Egyelőre nem veti be a spéci technikáját, hisz célja nem az, hogy észrevétlenül közelítse meg a helyszínt. Ő meg akarja ismerni ellenfelét, kíváncsi a reakcióira, és a személyiségére. Óvatos? Telerakta csapdákkal a környéket, miközben teknősbékaként védi magát? Vagy a közvetkező pillanatban kirohan egy házból, és szemtől szemben küzd meg vele? Amíg ezt nem tudja, addig nem lesz képes alkalmazkodni hozzá. Nem lesz képes megfelelő tervet összeállítani, csak improvizációk, hirtelen ötletek láncolatát elkészíteni, és alkalmazni. Ez pedig egyenes út a bukáshoz.

Mindenesetre a magaslati előny nála van így sikerül kiszúrnia egy alakot, úgy hetven méterről. A házak közt lopakodik, úgy tíz óra irányában. A fiú neki pont srégen van, így ha picit jobbra fordítja a fejét, a szeme sarkából kiszúrhatja. Karasu ismét sunshint használ, hogy előnyösebb pozícióba kerüljön. Most már konkrétan a srác háta mögött van, úgy harminc méterre tőle. Még a sunshin előtt alkalmazza a Néma gyilkolás technikáját, amivel -reményei szerint- mindenfajta zajkeltést elnyomhat. Ellenfele a fal mentén halad, nagyjából egyenletes tempóban. Kissé kiszámítható...volna ha nem döntene úgy, hogy a közeli bokorba veti magát.
~Remélem megcsíp valami pók, aztán vakarózol...~

Karasu ismét egy háztetőn guggol, miközben ellenfele hátrafordul, mintha megérzett volna valamit.
~A büdös francba~
Azonnal felugrik, és az úton ér földet, mire a másik megjelenik mögötte. Gyors. Az akadémián azonban nem csak azt tanulta, hogyan lepjen meg másokat. Azt is tudja mit kell tenni, ha Őt lepik meg.
Jobb lábát felemeli anélkül, hogy hátratekintene. Felsőteste lendületét átveszi az alsó is, majd ahogy fordul, jobb lába egyenesen ellenfelébe vágódik. A fiút gyomorszájon érte a találat, amitől szét is pukkan...várj, az emberek nem pukkannak szét mikor meghalnak. Ez egy klón, te nagyeszű...

~Szóval óvatos. Az nem jó...el fog húzódni, pedig már így is eláztam. Francnak van ehhez kedve. Ráadásul ennék is. Gyorsan fejezzük ezt be, mielőtt hisztizni kezdek...~

Jelenleg nem igazán tudja merre induljon, így megkeresi azt a helyet, ahol a klónja megsemmisült. Nyomokat nem talál, azonban felfigyel jópár furcsa buborékra...
~Ezek meg? Esik de, ki használ ilyenkor sampont? Azt ne mondd, hogy fürdik, mert visszabújok anyámba. Nem vagyok kíváncsi a meztelen testére. Ez a srác egyre idegesítőbb. Miért nem egy lánnyal kell harcolnom? Nem Karasu, semmi szexizmus, ez nem te vagy! Koncentrálj!~

Még a klón sem volt elég ahhoz, hogy a fiú figyelmét teljes mértékben a harcra irányítsa. Ehhez akarat, és elhatározás kellett. Még néhány másodperc...

~Nem történt semmi, pedig biztos belementem néhányba. Sőt, a klónom is, elvégre valahol itt kapták el. Ha nem csapda, ellenfelem pedig óvatos...teknőstaktika.~

Karasu látta, hogy a buborékok egy egész nagy területet fednek le, azonban biztos volt benne, hogy a létrehozójuk a központban tartózkodik. Elvégre logikus. Ha ezek a dolgok valamiféle jelzők, akkor ellenfele a lehető leghamarabb szeretne értesülni mindenről. Úgy, hogy Ő maga biztos távolban van. A fiú egy közeli ház tetejére ugrott, hogy jobban átlássa a helyzetet. Innen könnyű volt kideríteni, hogy a célpont hol tartózkodik: A lefedett terület egységes képet alkot, melynek központja egy ház.

Mivel nem akar chakrát pazarolni, úgy dönt, egy nyílvesszőt enged útjára, amit belő az egyik ablakon. Mivdl nem történik semmi, a ház tetejére ugrik, majd leül a szélére. Alatta van az ablak, amit nemrég belőtt. Miután lerakja maga mellé az íjat, megvágja az ujját egy kunaitőrrel. A tőrre igyekszik szemet festeni, miközben próbálja védeni a lehulló esőcseppektő

~Túl sokáig tart...bassza meg, száradj már!~

Miután sikerül a művelet, a Tatsu teichi no jutsut, illetve a Soushuuha-t egyszerre használva, belebegteti a tőrt a lyukon. A robbanójegyzet egy elég régi, ám jól bevált technika. Nos...valakinek biztos beválik. Ennek a fickónak határozottan nem.

-Tudod mit? -néz fel az égre, majd lehunyva szemeit, folytatja- Én nem megyek be. Túl macerás, túl kockázatos. Túl hosszú. Bár szívesen lennék bent inkább, mint idekint az esőcseppekkel. Mégis, valamiért úgy érzem, nem vagy valami vendégszerető. Gyere ki, mielőtt magadra robbantod a házat. Te kis teknősbéka.

A hang olyan mintha mindenhonnan jönne. Tisztán hallani, mégsem bántja a fület, már-már suttogás, mégis erős.

Ez az Utsusemi no jutsu.

Karasu kezd unatkozni. Az ilyen védelem áttörése rengeteg munkát igényel. Ő azonban elázott, éhes, és kezd fázni. Úgyhogy abbahagyja a sakkjátszmát, és valami teljesen más játékba kezd bele...

**Hattori Arata** Pént. Aug. 31 2018, 23:57

/Csapassuk akkor!/

A kopogó eső és a terület viszonylag kedvezett Aratának; úgy érezte, mintha otthon lett volna, és ez adott neki még erőt ahhoz, amit tervezett... a tervéhez, amely nagyon úgy nézett ki, hogy bevált. A Kage Bunshin visszaküldte az információt a rövidke kis harcról, amelyet ellenfele vívott vele, és ez több mint elég volt Aratának... no persze lehetett volna egy kicsikét több is időben az a harc, mindenesetre Arata ebből már megfelelő mennyiségű információt tudott ahhoz leszűrni, hogy alapszinten fel tudja térképezni a másikat. Magasság, becsült súly, kinézet... továbbá taijutsu stílus, már amennyire azt ki lehetett következtetni ennyiből. No meg, nem utolsó sorban azt még fel tudta fedezni, hogy milyen irányba haladt a másik, ez pedig igen nagy előnyt jelentett neki. Ahogy azt sejtette, az epicentrum megkeresése lesz az elsődleges a másiknak, legalábbis a kipattogó buborékokból és a Kage Bunshun által visszaküldött információból erre a következtetésre jutott, ez pedig bőven elég volt neki ahhoz, hogy életbe léptesse a terve következő szakaszát... amely abból állt, hogy várt. Hogy mire? Nos, arra, hogy a rejtekhelyére érkezzen a másik, vagy legalábbis annak a közelébe.

Persze, ahogy az várható volt, a kirigakurei sem ugrott bele rögtön egy agyoncsapdázott területre, viszont az epicentrum felé sűrűsödő buborékok jól dezinformálhatták őt arról, hogy ide kell jönnie... márpedig ez volt az a hiba, amit Arata ellenfele elkövetett. Az ablakon berepülő nyílvessző kicsit megzavarta őt, azonban a tervében nem akadályozta. Sőt, még elő is segítette... ahogy az várható volt, a buborékok jeleztek neki, szerencsére nem mindegyiket tudta kikerülni a másik, amennyiben azzal próbálkozott. Sőt... nem mindegyik buborék volt ám arra hivatott, hogy az ellenfele közeledését tudassa vele. Néhány bizony nem vitt vissza információt, azonban pont annyi chakra volt bennük, hogy bejuttathassa a másik szervezetébe azt, így pedig megágyazzon egy genjutsunak, aminek el is jött az ideje... abban a szent pillanatban, amikor a másik a ház tetejére lépett. Arata nem teketóriázott; a Hamis Terület technikát alkalmazva teljesen átalakította a ház belső képét, az egyik félreeső ablakot még "arrébb is helyezte", továbbá megalkotta képben önmagát is, amint a ház másik sarkában kuporgott rejtőzve. Nem szerette a túlzottan grandiózus hatásokat, mindazonáltal ez a kis trükk kifejezetten jól használható volt; egy-két plusz válaszfal hozzáadva és elvéve a megfelelő helyen épp elég előnyt nyújthatott számára. A technika segítségével még elrejtette a nyílászárókon lévő robbanócetliket is, mindegyiken, kivéve az egyiken... Mindezek mellé még alkalmazta a buborékon a Kakuremino no Jutsut, azaz a láthatatlanság köpenyét, amely reményei szerint megfelelően elrejtette őt.

Feszülten figyelt, és szerencsére a ház azon sarkában volt, ahonnét könnyen beláthatott mindent; hamarosan meg is érkezett egy lebegő kunai, amin kis odafigyeléssel, de ki tudta szúrni a festett szemet. Elmosolyodott; hallott már erről a technikáról, és tetszett neki az, ahogy a másik alkalmazta. Azonban, egy harmadik szem, vagy egy ilyen megfigyelés is gyenge volt a genjutsuval szemben, és Aratának több sem kellett; azzal a lendülettel elindult a lebegő buborékban, fenntartva a Kakuremino no Jutsut, amelyet az előbbiek folyamán a buborék felületére koncentrált, és kilebegett az egyik ablakon, méghozzá azon, amelyet a másik számára falnak álcázott. Ha minden jól ment, akkor az a véres szem semmit sem látott ebből az egészből. Azonban, egyszer csak ellenfele hangja mindenhonnan hallatszott egyszerre, Arata pedig összeráncolta a homlokát. Valószínűleg valamilyen technikát használhatott erre, viszont nem igazán ismert ehhez hasonlót; no persze ez nem azt jelentette, hogy nem létezett ilyen a nagyvilágban. ~ Ó, ne aggódj, kijövök és nem sokáig fogsz ázni... ~ gondolta, és folytatta tervének kivitelezését.

Ahogy ezzel megvolt, rögvest felfelé vette az irányt, és amint meglátta a másikat, azonnali hatállyal megszüntette a Baburu Kugiri technikát, hogy a chakrája ne fogyjon túlságosan; már így is viszonylag sokat kivett belőle a lebegő buborék, de egyelőre ez volt a legjobb védelme az ellen, hogy lássák és hallják őt. A Baburu Kugiri megszüntetését úgy tette, hogy a buborékok direkt nagyot durranjanak, ezzel is elvonva a következő lépésről a figyelmet, ami nem volt más, mint a biztonságos távolba érést követően az összes robbanójegyzet - kivétel azoké, amelyeknél az ablakon belebegett a véres kunai, hiszen azt láthatta ellenfele - azonnali hatályú aktiválása; ha minden jól ment, akkor a sistergés hangját a kidurranó kis buborékok hangja elnyomta, és ellenfele nem hallotta, amint a jegyzetek aktiválódtak. Azt persze már hallhatta, amint alatta a ház gyakorlatilag szétrobbant... És, hogy még inkább jobb legyen a hatás, Arata a robbanást követően aktiválta azt a két robbanójegyzetet is, amelyet ellenfele láthatott, így egy újabb robbanás rázhatta meg a területet.

Amennyiben ez a terve sikerült, Arata egy másik háztetőre lebegve figyelte tovább az eseményeket. Elgondolkodott azon, hogy megszüntesse-e a buborékot, azonban egyelőre ez volt a legjobb fegyvere, a Meisai Gakure no Jutsu pedig sokkalta többet kivett volna belőle. Majd megszünteti akkor, amikor előnyére válik, hogy szabadon mozogjon, egyelőre azonban a rejtőzés és a megfigyelés volt a lehető legjobb taktika... hacsak a másik abban a robbanásban nem semmisült meg. Bár ekkora szerencséje nem lehetett, azonban, ha nem is jött be a dolog, akkor is bőven elég volt ahhoz, hogy egy nagyobb hatással elrejthesse a mozgását és újratervezze a dolgokat. Egy jó shinobi tervezett, nem pedig fejest ugrott a dolgok sűrűjébe... ezért is örült annak, hogy ez a személy volt az ellenfele. Végre megdolgoztathatta az agyát, nem úgy, mint az eddigi próbák során...

//Arata állapotok

Fizikális állapot: 100%

Chakraállapot: 75% - Hamis Terület technika + Lebegő Buborék fenntartása, viszont a Baburu Kugiribe fektetett chakra majdnem teljesen visszatérült//

**Nishikawa Karasu** Szer. Szept. 05 2018, 15:47

A robbanás váratlanul éri, ám mivel az a jegyzet, amit korábban kiszúrt, nem robban fel egyidejűleg a többivel, így a tőle távolabb lévők azok, amik "figyelmeztetik". Ha az alatta lévő robban fel először, talán már agonizálna.
A lökéshullám miatt leesik a tetőről, és jópár ütést, valamint felületi sérülést is elszenved. Komolyabban nem vágja meg magát, szerencsére egyetlen üvegszilánkba sem fetrengett bele. Eltűnik az útról, még mielőtt az utolsó cetli is felrobbanna, és a szemben lévő épület falánál húzza meg magát. Ez megvédi az esetlegesen bekövetkező, további robbanásoktól, így átnézheti a testét, nincs e valami komolyabb sérülése.

~Talán elhagyta az épületet mielőtt összedőlt. Vagy nem is tartózkodott bent. Nem láttam semmit amikor szétnéztem, de akkor hol van? Nincs most ínyemre ez a macska-egér játék.~

Ismét felvesz egy magaslati pozíciót, mégpedig annak a háznak a tetején, ahol meghúzta magát. A környéket pásztázza, figyel minden apró rezdülést. Az összes eddig fenntartott jutsut megszüntette, így vesztett egy kunaitőrt is. Néhány zúzódása fáj, például a jobb térde, és szintén a jobb felkarja. Ezek elég szépen tompították az esést. A fejét nem verte be -nagyon-, ellenben több sebéből is vér szivárog.

~Értem, hogy próbálsz okosan játszani, de nekem ehhez most nincs kedvem. Se megfelelő felszerelésem. Apropó...~

Gyors ugrásokkal indul meg az összedőlt ház romjaihoz. Az első néhány robbanás lökéshulláma lerepítette íját a háztetőről, azonban néhány másodperce sikerült kiszúrnia. Amint odaér felveszi, és már rak is egy vesszőt az idegre. Ellenfele nem kedveli a közelharcot, ami neki csak kedvez. Nem sokkal ezután, már ismét egy tetőn van. Egyelőre várakozik, nem tesz hirtelen mozdulatokat, pusztán a környezetet figyeli. Egészen elképesztő ez a fickó, ha képes volt ilyenfajta megtévesztésre. Karasu jelenleg azt sem tudja, mi történt az előbb pontosan. Amikor azt hiszed megtaláltad az ellenfeled, majd kiderül, hogy az egész egy csapda...az elég lelombozó tud lenni.
A fiú szinte látja maga előtt mestere goromba arckifejezését...

Mivel még bőven van chakrája, és most már terve is, ismét az egyik kedvenc technikáját veti be. A nyílvessző végén egy chakrafonál van, aminek kiindulópontja bal kezének mutatóujja. A háztető nyílt terep, itt nem lehet okoskodni, nem lehet rejtőzködni, csak a szemtől szembeni támadás lehet eredményes. Ha ellenfele az összes házat szétrobbantja, akkor is csak neki kedvez. Fogynak a lehetőségek, és egyelőre nem látott olyat, ami miatt aggódnia kéne. Bár ezek a buborékok furcsák...mégis furcsán hatástalanok.
De tényleg, annyi jó különleges képesség van, ki találta ezt ki? Buborékok....

Amint ellenfele -vagy egy klónja- megjelenik, egy sunshinnal megpróbál mögé, illetve fölé kerülni, hogy minél kényelmetlenebb testtartásból kényszerüljön védekezésre. A támadást a levegőből indítja meg: Az ellenfél hasát célozza, és ha a lövés talál, két változat lehetséges: Amennyiben klónról van szó, úgy felveszi a kilőtt vesszőt, és újra az idegre helyezve azt, tovább vár. Ha azonban ellenfele valódi(nak tűnik), úgy pengéjével próbálja meg rávenni arra, hogy adja fel. Amennyiben a lövés célt téveszt, vagy kettévágják, elkezdi mozgatni a nyílvesszőt. Amilyen gyorsan csak tudja, egyetlen kört tesz meg vele, ellenfele nyaka körül, és fojtogatni kezdi. A végeredményt nem várja meg, egy sunshinnal kerül mögé, hogy pengéjét a torkának szegezhesse. Ezen terv megfelelő, amennyiben sikerül kivitelezni, na és persze a megtámadott illető nem egy klón.

Állapot: 98% kisebb zúzódások, horzsolások, illetve törmelék által okozott vágások.
Chakraszint: 91,5%
//Három Sunshin az előző postban, kettő itt. Tatsu teichi no jutsu, illetve két Soushuuha. //

**Hattori Arata** Hétf. Okt. 15 2018, 00:09

Tervezés, tervezés, tervezés és kivitelezés, majd újratervezés. Ez volt Arata mottója. Most, hogy a háztetőről figyelte a másikat, a lebegő buborék és az egyszerű akadémiai technika, a láthatatlanság köpenyének pofonegyszerű kombinációja által elrejtve, mindent fel tudott mérni. Nézte, amint az visszaszedte az íját és ráillesztett egy vesszőt az idegre... nem avatkozott közbe. Hadd legyen fegyvere. Az íj távolsági fegyver volt, és eddig jól dezinformálta ellenfelét a képességeiről, aki még a buborékokat sem kerülte ki. Ezt szerette vérvonalának képességében, hogy az emberek általában nem ismerték, és ezért nem tudták, hogy miként lehetett felvenni vele szemben a harcot. Ez a képesség nagyban segítette őt a harcban eddig is, és most is hasznára fog válni... s bár a robbantás nem vált be, Aratának volt még jó pár trükk a tarsolyában. Folyamatosan előre tervezett, és már akkor kész volt ezzel a tervvel, mielőtt még az előző "befuccsolt" volna. Grandiózus hatású volt a robbantás, amivel remélhetőleg sikerült demoralizálnia ellenfelét, hiszen nem volt annál rosszabb, amikor kiderül a célvonalról, hogy egy jól megtervezett csapda volt csupán. Azonban, itt volt már az ideje véget vetni a dolognak... vagy legalábbis megpróbálni véget vetni a harcnak. A felügyelők vélhetően már idegesek voltak, bár ez Aratát egyáltalán nem érdekelte. Ő olyan harcot akart bemutatni, amelyre dédapja is büszke lehetett...

A több lépcsős terv első fele nem volt más, mint első sorban a buborékok felszabadítása; most nem a Baburu Kugirit használta, hanem az egyszerű, Awaton: Kaitou technikát, azonban azt kombinálta az Awaton: Genwaku Baburu no Jutsuval, azaz a buborék felszabadítást a vakító buborékkal. Azt akarta, hogy a területen újfent szétszóródjanak a buborékok, mint eddig, és vélhetően ez ellenfelét nem fogja meglepni, hiszen eddig sem úgy viselkedett, mintha zavarta volna... viszont, a vakító buborékokat a másik arca előtt hozta volna létre, és abban a pillanatban durrantotta volna ki egy egyszerű feloldással, amikor a másik megmozdulna; ezzel remélhetőleg sikerült ideiglenesen megzavarni a koncentrálását és el is vakítani őt. Ha ez sikeres volt, akkor Arata a következő lépésben kifigyelte volna, hogy a másik merre mozog el, és mivel ez a kis elvakítás már elegendő volt ahhoz, hogy bejusson a kellő mértékben a chakrája, létrehozná a Kasumi Jousha no Jutsut, azaz a Köd Szolga technikát, amely egy genjutsu volt. A terve nem volt más, mint az, hogy az elvakítást követő kijózanodásnál a másik bekerüljön a genjutsu hatása alá, és azt lássa, hogy anyagérzettel rendelkező, a földből kijövő klónok támadják meg őt.

Ám, ezzel még nem volt vége. Arata még létrehozott volna egy Kage Bunshint is, pont a genjutsuval egy időben, hogy ne tűnjön fel a másiknak az árnyékklón külön feltűnése. Ez az árnyékklón együtt mozgott volna az illúzióklónokkal, mindig úgy helyezkedve, hogy a kirigakurei háta mögé kerüljön; no persze, nem ő egyedül. Az illúziót is úgy építené fel, hogy azok az anyagérzettel, de valós testtel nem rendelkező illúzióklónok körülvennék a másikat, és folyamatosan helyezkednének, így elrejtve a Kage Bunshin mozgását. Remélhetőleg megpróbált a másik keresztüllőni rajtuk, ez esetben rájöhet, hogy pusztán klónokkal állt szemben; a nyílvessző hatására a "meglőtt" illúzióklón szétesne, csakhogy aztán "újraépüljön a földből", mintha csak földklón lenne. Ez volt a legfontosabb eleme a tervnek, s Arata nem sokáig játszana, most nem a kifárasztásra, hanem a totális elterelésre ment, amire ez a technika kiváló volt, hiszen... erre találták ki. Az illúzió lényegi eleme az volt, hogy a másikat lekösse, amíg ő előkészítette a valódi csapást, azt, amit kivédeni már nem lehetett...

Pár másodpercet, annyit se adott volna az illúzióknak. A terv az volt, hogy a lent lévő Kage Bunshin igyekezett volna megvágni ellenfelét; nem kellett sok, csak egy karcolás, amin keresztül megfelelő mennyiségű chakrát juttathatott be a másik szervezetébe, hiszen az nem volt elég, amelyet a genjutsura használt el. Egy vágás... csak ennyi kellett neki, hogy létrejöhessen a chakrakapcsolat. Amennyiben ez is sikeres volt, Arata rögvest feloldotta volna az illúziót és a Kage Bunshint is... ~ Itt a vége... ~ gondolta volna, és még abban a minutumban megindítaná az Awaton: Baburu Korosu technikát, azaz a Buborék Gyilkosságot, amely a chakrakapcsolat segítségével ellenfelének véráramában hozott volna létre egy légbuborékot, egészen pontosan ezt a nyaki ütőérbe koncentrálta volna. Kegyetlen és gyilkos technika volt, tán vérvonalának egyik leginkább találó nevű jutsuja, amely nem hagyott kiutat az ellenfél számára. Ha ez sikeres volt, ellenfele biztosan trombózist kapott, ott helyben... és ezzel a harcnak is vége lehetett. A shinobi világban ölsz, vagy téged ölnek, ez volt a szabály. És a szabály alól senki sem mentesült... két olyan falu ifja harcolt egymással, akik a legkeményebb ideológiai kiképzést kapták, épp ezért, Arata nem engedhetett meg magának semmilyen hibát. Véget kellett vetni ennek... végleg. Erre képezték, erre nevelték. És legalább eggyel kevesebb aggodalma lesz majd a Chuunin Válogató Vizsgán...

//Arata állapotok

Chakraállapot: 48% (ha minden sikerült, ebbe bele van számolva a KB által visszajutott ch-mennyiség is)

Fizikális állapot: változatlan//

**Hattori Arata** Vas. Nov. 04 2018, 03:08

Közös megegyezéssel, kérjük Karasuval a párviadal lezárását

**Senju Tobirama** Vas. Nov. 11 2018, 01:33

Üdv!

Megnéztem a PvP-t ugyan nem volt sok kör, szép harc volt.

Jutalmatok:
+12 Ch
+10TJP

Ajánlott tartalom

Nishikawa Karasu vs. Hattori Arata

Nishikawa Karasu vs. Hattori Arata

Re: Nishikawa Karasu vs. Hattori Arata

Re: Nishikawa Karasu vs. Hattori Arata

Re: Nishikawa Karasu vs. Hattori Arata

Re: Nishikawa Karasu vs. Hattori Arata

Re: Nishikawa Karasu vs. Hattori Arata

Re: Nishikawa Karasu vs. Hattori Arata

Re: Nishikawa Karasu vs. Hattori Arata

Re: Nishikawa Karasu vs. Hattori Arata

Re: Nishikawa Karasu vs. Hattori Arata