Furugawa Midori

Név: Furugawa Midori (古川三鳥)

Ország: Fű országa

Vallás: Shoken és Xion

Rang: Vándorszerzetes / Souryo

Szint: D

Chakraszint: 112

Kor: 16

Nem: lány

Felszerelések:

- Dróthuzal, 10m

- Szerszámok (reszelő, penge, drótvágó, fogó)

- Füstbombák, 5db

- Elsősegély készlet

- Energiatabletták, 1 doboz

- 6 kis chakratekercs

- 2 nagy chakratekercs

- 10 db robbanójegyzet

- Shurikentartó

- Széles övtáska

- Hátizsák

- Kunai, 5 db

- Shuriken, 5 db

- Jimbei

- Hakama

- Waraji szandál

- Wakizashi

- Tanto

Kinézet: 

Körülbelül 165 cm magas, 50 kg. Vékony, törékenynek tűnő testalkat, ám a ruhák alatt izmos, jó erőben lévő. Ibolyaszínű szemét hamuszürke haj keretezi, amit vagy lófarokban, vagy a feje tetejére, fonatban felkontyolva hord. Hosszú, fehér, bokáig érő jimbei-t visel, hosszú ujjú, fekete, nyitott kabátrésszel. Mindezt egyszerű, barna obi fogja át derékban, lábszára, valamint alkarja szalagokkal borított, a csendes mozgás érdekében. Derekán állandóan övtáskát hord, amiben szerszámok és főzetek vannak, ami szolgálja a növények és hozzávalók könnyű szedését és szállítását, combjára pedig egy shurikentartó van erősítve. Övén egy Wakizashi rövidkard, derekán egy Tanto kés.

Jellem: Kimért, nyugodt, megfigyelő természetű. Alapvetően szótlan, szűkszavú, nem sokat hallják beszélni. Célratörő, szorgalmas, és imádja a könyveket bújni, tanulni, valamint a természetben lenni. Nagy állatbarát, sokan hiszik, hogy képes az állatokkal kommunikálni, bár számára ez csak a szellemi egység egy finom művelése, szavak nélkül. A természetben érzi igazán otthon magát, jobban ismeri a növényeket, mint az emberi szokásokat. Mivel egy szűk körben nevelkedett, nem sok emberrel találkozott, így néha szeret az erdőben megbújva figyelni másokat.

Pénzösszeg: 5.032 ryo

Technikák:

- Shunshin no Jutsu (Fürge test technika)

- Henge no Jutsu (Alakváltás)

- Kakuremino no Jutsu (Láthatatlanság köpenye)

- Bunshin no Jutsu (Klón technika)

- Kawarimi no Jutsu (Testhelyettesítő technika)

- Tobidogu no Jutsu (Tekercsírás, hordozható fegyverek)

- Jibaku Fuuda: Kassei (Robbanójegyzet aktiválása)

- Függőleges terepen való megmaradás (a fák lombjain levő virágok begyűjtéséhez elsajátított chakra írányító technika, amivel könnyedén mászik meg magasabb fákat is)

Ajándék technika:

Kage Shuriken no Jutsu // Árnyék Shuriken Technika (A technikát támadások elterelésére, elrejtésére használják. Lényege, hogy a használó egy vagy több fegyvert elhajít úgy, hogy az egyiket a másik árnyékában, chakrával rejtve dob el. Ezt a célpont nem, vagy csak nehezen veheti észre így jóval nehezebb is azt kivédenie.)
Chakraszint: 100
Besorolás: D

Előtörténet:

A nyári napforduló ünnepség másnapján, egyszerű földművesek egy gyermeket találtak az egyik salátafej levelei között. Pirospozsgás, békésen szunnyadó arcát látva hitetlenkedve emelték ki a veteményesből, s vitték egyből a falu vezetői elé. Legalábbis ezt állították. Eleinte a közösség újdonsült kismamájára bízták a kislányt, aki sosem sírt, de nem is nevetett. Mindig békésen aludt, evett, vagy figyelte a környezetét. Alig telt el pár év, mikor is éhínség söpört végig a településen, és ahogy fogyott az élelem, a saját családjukat előtérbe helyezve, az idegen kislányt egyik éjjel kitették a falu mellett csörgedező Öreg folyó partján található, kisebb kőszikla tetejére.

Egy arra járó Nichijou pap talált rá a gyermekre, akit három madár őrzött. A szerzetes érkezésével a madarak felreppentek, köröztek a levegőben párat, majd kicsit messzebbről figyelték tovább az eseményeket. A férfi ekkor szemügyre vette lányt, aki időközben felült, és ibolyaszínű szemekkel méregette az idegent. Hamuszürke haja rakoncátlanul keretezte néma arcát, és földöntúli nyugalommal várta sorsának következő fejezetét. Amikor a férfi karjába vette, a madarak örömtelinek hangzó csiripelések közepette felreppentek, és eltűntek az erdő sűrűjében. Így kapta a lány a nevét: Furugawa (古川 jelentése: öreg folyó) Midori (三鳥 jelentése: három madár).

Midori egy erdő mélyén megbúvó, kisebb templomban nevelkedett, eleinte csak játszott a háttérben a tanórák alatt, ám ahogy megtanult beszélni, kiderült, hogy mindent magába szívott a hallottakból. Mestere, Takumi sensei innentől kezdve külön időt fordított a lányra, és bevonta Shion és Xion istenek tanításaiba. A Gyógyítás és a Járványok istenei, a mondák szerint ikertestvérek, kik eltávolodva egymástól, külön utakon fejtették meg az erdők titkait. Egyikük gyógyításra használta fel tudását, segítve ezzel másokon, míg a fiatalabb megismertette híveivel a leghalálosabb mérgek alapanyagainak helyét. Taníttatásai során Midori megismerte a természetben található virágok különféle felhasználási módját, mérgek és gyógykenőcsök elméleti összeállításának alapjait. Egy maréknyi szerzetes tanonccal nőtt fel, akik sosem tudtak igazán mit kezdeni a lány furcsaságával. Sokan hitték például, hogy Midori képes az állatokkal beszélni, mert állandóan megkörnyékezték az arra járó madarak, rókák, kóbor macskák. Bármi került a szeme elé, rögtön kialakult köztük a bizalom, és még a legvadabb jószággal is hamar kapcsolatot tudott kialakítani. 

A lány mindig nagyon élvezte az istenekről szóló meséket, a növénytant, a gyakorlati órákat, és rengeteg időt töltött mindennek a tanulmányozásával, gyakorlásával. Számára sosem volt kérdés, hogy milyen utat kell járnia, nagyon kötődött Takumi sensei-hez, akinek az életét köszönhette. Az érzés, ami a természetben elfogta, semmivel nem ért fel, és sokat beszélt magában, állandóan beszélt a növényekhez is, mintha ez teljesen magától értetődő lenne. Társai éppen ezért mindig furcsán néztek rá, és igazán senkihez nem tudott kötődni, csak mesteréhez, aki próbálta ugyan közelebb hozni egymáshoz a tanoncokat, de a különbözőségük az évek alatt irigységbe csapott át, és az egyik kisfiú, Nara kifejezetten sokat piszkálta Midorit. Egy nap, amikor éppen az erdőket járva a növényeket tanulmányozta a lány, egy arra járó, harctól kifáradt férfibe botlott. A lány segíteni szeretett volna rajta, ám az illető gonoszsága kerekedett felül, és maga alá gyűrte a lányt. Midori sikítani, kapálózni kezdett, de még legyengülten is jóval erősebb volt nála a nagydarab katona, aki elkezdte leráncigálni róla a ruhát, miközben torkánál fogva igyekezett kiszorítani a szuszt a lányból. Ezt a találkozást csupán a Nichijou-nak köszönhetően élte túl, aki épp időben érkezett, és habozás nélkül végzett a férfival. Ez volt az azonban az a pont Midori életében, amikor eldöntötte, hogy igenis megtanulja megvédeni magát. Takumi sosem erőltette a szerzetes út tematikáját a lányra, így a harci kiképzést csak ezután az eset után kezdték el, amikor a lány úgy döntött, hogy eljött az ideje. Midoriban valami megváltozott ezután az eset után, az odaadó kedvessége eltompult, helyét átvette egyfajta konok elszántság. Több fegyvert próbáltak ki, míg végül mestere segítségével beszereztek neki egy Wakizashi és egy Tanto tőrt a környező falukból, ami a legelőnyösebbnek bizonyult. Nagyon jól bánt a rövidkarddal és a késsel, ami belesimult mozgékony, kecses mozdulataiba, és ügyesen használta ki a meglepetés erejét is közelharcban. 

13 éves korában mestere elvitte a Fények városának vizsgaközpontjába a többi tanonccal együtt, hogy letegyék a Souryo vizsgát, ami egy elméleti és egy gyakorlati részből állt, amin a lány kisebb megpróbáltatások által, de sikeresen átment. Az elméleti részben ugyan megszenvedett az anatómiával, hiszen alapismeretekre tudott csak szert tenni az erdei szerzetesközösségben, ám a gyógy- és mérgező növények ismerete mindenkiét felülmúlta. A gyakorlati vizsga utolsó feladata során összeeresztették a tanoncokat, hogy egy magas szikla tetejéről szerezzenek meg egy beletűzött egy zászlót. Eleinte mindenki egymás torkának esett, villogtatták fegyverforgatási készségeiket, amit Nara, a fiú, aki utálta Midorit, rögtön ki is használt, és megtámadta társát. A lány azonban, mintha valami kattant volna benne, és ismét az erdőben lenne a férfi mázsás teste alatt, percek alatt mozgásképtelenné tette a fiút (tőrét a fiú térdkalácsába vájta, majd másik kezében lévő rövidkardjával a másik bokáját tette működésképtelenné), majd amíg a többiek egymással voltak elfoglalva, ő egy alakváltó jutsuval vegyült el a tömegben, és míg mindenki egymással volt elfoglalva, végül győztesként emelte ki a zászlót a kősziklából. 

A vizsga végeztével a Nikko vizsgabiztosok felajánlották, hogy befogadják és tovább képzik, mert szerették volna a lány tehetségét a seregükben látni, ám ő ezt visszautasította. Szerette volna, ha minden visszatér a régi kerékvágásba, Takumi mellett szeretett volna maradni, és ennek hangot is adott. A válaszra azonban nem volt felkészülve, ugyanis elég egyértelmű célzást tettek rá, hogy nem sok választása van, ha szeretné az élők közt tudni kedves mesterét. Midori fájó szívvel búcsúzott el sensei-étől, aki mit sem sejtett erről, és aki aggódva ennyit kérdezett csak a lánytól:

- Biztosan ezt szeretnéd?

Midori könnyes szemmel ölelte meg Nichijou-ját, aki pontosan tudta, mi zajlik a lányban. Hálás volt mindazért, amit érte tett, ám képtelen volt a szemébe nézni többé. Elfordult, és hagyta, hogy Yamamoto, a katonai felelőse új otthonába kísérje. 

Midori 3 évet töltött a Fények városában, ahol tovább folyt harci- és szerzetesi taníttatása, reggeltől estig tanult, edzett, és a szabadulását tervezte. Próbálták ugyan Nikko isten tanításait belé nevelni, ő azonban mindig hű maradt elvéhez: "Egy szerzetes csak a természetben bízik igazán." Számára a város közepén fénylő meteoritdarab korántsem volt természetes, és csak akkor nyugodott meg igazán, amikor álmában Takumi senseit látta maga előtt. 

Mire Midori betöltötte a 15-ik életévét, már elkezdték kisebb küldetésekre küldeni a környező falvakba, szigorú felügyelet alatt. Egy piciny faluba többször is visszatért, ahol megismerkedett Hakumival, egy medikus tanonccal, aki furcsamód jól kijött a lánnyal. Többször bérelte fel Midorit, hogy gyógynövényeket és hozzávalókat szerezzen neki az erdőben, cserébe pedig (a fizetségén túl) mindig egy finom teával várta. Mindig kaptak fél órát a lány felettesétől, amit kettesben, teázgatva tölthettek, és így alakult ki köztük a szoros barátság, aminek hatására Midori elmesélte saját történetét. Hakumi nagyon megsajnálta a lányt, és eltökélte, hogy megszabadítja őt a Fény városának uralma alól, így ötölték ki a tervet, miszerint a következő találkozóra Hakumi egy olyan mérget kevert a lánynak, amitől órákra leállt a szíve. Ezt egy kis fiolában meg is kapta, majd a küldetés végeztével, úton visszafelé megkérte felettesét, hogy álljanak meg a közeli pataknál egy korty vízre. Ekkor vette be a lány mérget, és míg hatni kezdett, mint aki lázálmot lát, felkiáltott a nap felé:

Monológját követve Midori azonnal eszméletét is vesztette. Felettese nem tudta mire vélni az esetet, milíciás háttere nem éppen hirtelen halált haló emberekre specializálta. Kultúrájában elterjedt volt az a nézet, hogy Nikkot szolgálni a legnagyobb megtiszteltetés, a katonák amúgy is gyorsan hullnak, így nem volt mit tennie, egyedül tért vissza a Fény városába. 

Hakumi rögtön beadta a lánynak az ellenszert, majd kérte, hogy maradjon vele, és bár pár hónapra a medikus mellett szolgált, füveket gyűjtött be neki, mégis nyughatatlan volt. Hívta a természet, és a szabadság íze. Na meg kíváncsi volt, mi lett Takumi sensei-jel. Így kelt útjára Midori, hogy saját vándorútját járja, felkutasson kisebb szerzetesrendeket és felajánlja segítségét, tovább művelje ismereteit, és kisebb munkákból tartsa fent magát az útba eső falvakban.