Katana kontra Midori

Valamennyivel dél előtt történhetett ez a bizonyos incidens egy zöldellő erdőben. Nem olyan régen eshetett, ugyanis éreztem az eső illatát és valahányszor hozzá értem egy bokorhoz benedvesedtem tőle. Tisztában vagyok vele, hogy egy hozzám hasonló shinobinak már tudnia kellene nyom nélkül lopakodni, minden zaj nélkül, de mentségemre szólva nem volt könnyű dolgom. Fejem fölött a fákon mókusok szaladgáltak és egy fakopáncs éppen az ebédjét próbálta kivésni az egyik fából. Bizonyára tudták, hogy én is a közelükben vagyok, azonban nem tartottak veszély forrásnak, röviden figyelmen kívül hagytak. Kis várakozás után elfogyott a türelmem ezért hát megráztam magamat, amitől megannyi nedvesség csepp zúdult le a bundámról. Ezután vettem egy mély lélegzetet majd kutyából visszaváltottam emberré. Tudom kissé kínos, de ezen a golden retriever formán kívül másra nem voltam képes, pedig elhihetitek többször próbáltam. Egész pontosan három alkalommal, de mikor az utolsó kísérletem is kudarccal végződött úgy döntöttem ez az egy is bőven elég lesz nekem.
 
Megszokásból köröztem először a jobb utána pedig a bal karommal pedig nem is volt elgémberedve. Rugóztam egy keveset a lábammal majd éles csípő fájdalom hatolt a koponyámba, amitől várakozni kezdtem. Lehet, hogy a golden formát imádják a gyerekek, de a vérszívók is hiába deaktiválom a jutsut.
-Na vajon meddig kell még várnom? – kérdeztem csak úgy magamtól.
Nem volt sok kedvem oda menni, de egy bizonyos személy kért tőlem egy szívességet és neki nem ajánlatos nemet mondani. Elmondása szerint egy ismerősének az ismerősnek szüksége van egy kis edzésre ugyanis mostanában elhanyagolta a fizikai tréninget. Először el akartam utasítani, de úgy nézett rám azokkal a szúrós szemeivel, hogy még az én hátamon is föllált a szőr.
-Mit is mondtál az előbb? – kérdezte ellenkezést nem tűrő hangon.
-Máris megyek. – válaszoltam.
Úgy ugráltam ahogyan ő fütyült pedig még nem is voltunk házasok. Éveken keresztül próbáltam tagadni még magam előtt is ám mikor ott csücsültem a magán zárkámban másra sem tudtam gondolni csakis és kizárólag rá. Úgy terveztem, ha sikerül valamelyest normalizálni a falu ügyét akkor teszek egy nagy bejelentést. Miközben ezen járt az agyam kissé elszégyelltem magamat majd lekentem magamnak egy kisebb pofont. Nem mintha haragudtam volna magamra, de ki kellett zökkennem ebből az álmodozásba hiszen egy erdőben voltam. Bármikor rám támadhatott egy ellenséges bandita vagy egy gyilkos szándékú shinobi. Persze megtettük a szükséges óvintézkedéseket, hogy bizonyos személyek ne tudjanak a hollétemről, de nem tudhattuk mikor lepleződig le a mi kis turpisságunk. Várakozásközben elővettem minden egyes felszerelésemet és megvizsgáltam milyen állapotban vannak. Természetesen tisztában voltam az állapotukkal hiszen reggel ellenőriztem utoljára, de valamivel el kellett ütnöm az időt. A jobb kezem már nem fájt annyira, de még mindig be volt fáslizva ugyanis Akahana megfenyegetett, ha le merem venni akkor letépi a fülemet. Talán nem volt valami bölcs döntés rajta hagyni ugyanis ezzel előnyhöz juthatott az ellenfelem azonban az én mindenem két érvet is felhozott miért maradjon. Ez csak egy barátságos kis edzés lesz és nem is biztos, hogy sor kerül majd harcra. A másik, hogy egy jószívű emberrel fogok találkozni, aki elől nem kell semmit titkolnom. Harmadszor pedig az van, amit ő mond és kész.

Összefoglaló:

Szint: A
Rang: Genin
Chakraszint: 541
Állóképesség : 300 (B)
Erő : 150 (C)
Gyorsaság : 300 (B)
Ügyesség/Reflex : 193 (C)
Pusztakezes Harc : 150 (C)
 
2 db kunai, 5 shuriken, 5 senbon.