Ogawa Ruru

ADATOK
név Ogawa Ruru
ország: Villám ország
rang: genin
kor: 14
nem: lány


FELSZERELÉSEK

• 1 db elsősegély doboz
  
• 10 méter dróthuzal
  
• 10 db robbanó jegyzet
  
• 10 db senbon
  
• 5 db füstbomba
  
• 5 db shuriken
  
• 5 db kunai

KINÉZET

• alkat: 155 cm magas, 50 kg, alacsony, karcsú
  
• haj: Félhosszú, barna haj, jobb oldalon elválasztva. Elöl két tincs meghagyva, a többi haj hátul két copfban összefogva.
  
• bőr: sötét
  
• szemszín: sárga
  
• fejpánt: fekete, homlokon hordja
  
• ruha: fehér ujjatlan felső, sötét barna rövidnadrág, türkizkék „ujjatlan köpeny” mell alatt egy övvel átfogva, fekete térdcsizma, fekete levágott ujjú, könyökig érő kesztyű
  
• tartók: a különböző kis fegyvertartó tokok a oldalt/hátul, a derekán lévő övre fogatva

JELLEM
Ruru alapvetően vidám, kíváncsiskodó természetű, ez utóbbit azonban gyakran túlzásba viszi. Szeret mindig mindenről tudni, ám titoktartásban elég pocsék… Egy „kissé” pletykás, így amit ő megtud, azt hamarosan a fél falu is tudja… Kedvelt időtöltése a csapattársaival, ismerőseivel való kötekedés, azok bosszantása.
Kíváncsi természetéből fakadóan szeret új dolgokat megismerni, tanulni, ám attól függetlenül, hogy mennyire lelkes tud lenni, a türelme annál végesebb. Nem szeret sokáig tétlenül, egy helyben ücsörögni, kell valami, amivel lefoglalja magát.
Alapvetően jó helyzetfelismerő képességgel rendelkezik, ám ha felbosszantják, hajlamos arra, hogy előbb cselekszik, és csak utána gondolkozik. Emellett makacs, és önfejű is.


ELŐTÖRTÉNET
15 évvel ezelőtt születtem, a Rejtett Felhő Faluban, az Ogawa család második gyermekeként. Szüleimtől a Ruru nevet kaptam. Hogy miért? Az jó kérdés… Maga a név „bagoly”-t jelent, talán a sárga szemeim miatt neveztek el így, ki tudja. Mondjuk a sárga szemszín elég gyakori „kis” falunkban, más ilyen nevű emberrel pedig még nem találkoztam. Vagy, hogy én is olyan bölcs ember legyek… Na, ez majd idővel eldől Na de kezdek elkalandozni, vissza a történetemhez…
A családom, hát, hogy is mondjam, egy kissé bonyolult… Apám, Ogawa Suguru, az elismert medikus ninja, akinek már az apja is gyógyítással foglalkozott, és az ő apja is, és az övé is… Ahogy állítja, már generációk óta apáról fiúra száll ez a hivatás. Többnyire a felhő falusi kórházban gyógyít, viszont tudása miatt elég gyakran osztják be több napos küldetésekre.
Anyám, Ogawa Miyako… akarom mondani, most már Sasaki Miyako, foglalkozását tekintve fazekas. Egy helyi fazekasműhelyben dolgozott, egészen addig, amíg bele nem szeretett egy szintén ott dolgozó Sasaki Noboru nevezetű férfiba. Egy ideig titkolták a dolgot, de aztán 5 éves koromban elhagyta apámat, illetve az egész családot, és vidékre költöztek, új életet kezdeni. Azóta talán 2-szer, ha találkoztunk, nem emlékszem pontosan, hiszen még nagyon fiatal voltam. Arra azonban emlékszem, mennyire maga alatt volt apám ezekben az időkben, egy időre el is tiltották a munkájától, nehogy valami bajt okozzon.
Nem is tudom, mi lett volna velünk, ha nincs bátyám… Souta, az egy szem testvérem, 10 évvel idősebb nálam. A nagy korkülönbség ellenére jól kijöttünk egymással, mivel anyával nem éltünk együtt túl sokáig, apa pedig sokat van távol a munkája miatt, ezért Soutával töltöttem a legtöbb időt a családban, mondhatni többnyire ő nevelt fel. Ő is követi a családi hagyományokat, és medikus ninja lett belőle. Azonban nem maradt a faluban, 20 éves korában a Villám országában egy apró, északi falucskában telepedett le. Mivel a közelben más orvos nem igazán volt, a helybéliek hamar megszerették. A munkája is lefoglalja, így eddig se gyakran járt haza, viszont mióta 3 évvel ezelőtt megnősült, csupán csak évente egyszer látogat haza egy pár napra.
És most arról néhány szót, hogy miért is lettem ninja. Hogy az anyai ággal mi a helyzet, azt nem tudom, tudtommal főleg kézművesek voltak a felmenőim. De ahogy eddig már láthattátok, nálunk ennek már szakmának hagyománya van, férfiágon számos medikus ninja volt a családban. Nem volt kérdéses, hogy én is ilyen pályán akarok elhelyezkedni. Már egészen kis koromban kijelentettem, hogy én csak azért is orvos leszek, ám akkoriban még csak megmosolyogták a dolgot, „Majd eldöntöd, ha nagyobb leszel”, mondták. Miután látták, hogy évek múltán se sokat változott az elképzelésem, lassacskán megtanítottak néhány alapvető dolgot. Főleg Souta, kimondottan élvezte, hogy tovább adhatja a frissen megszerzett tudását egyetlen húgocskájának, aki szinte itta a szavait.
Amikor 8 éves lettem, beírattak a helyi ninja akadémiára. Azt hittem, hogy itt egyből orvosi jutsukat tanulhatok, de úgy tűnik, ez még odébb van. Megtanultuk az alapokat, a chakra irányítását, nagyon alapvető anatómiai ismeretek, egy kevés társadalmi ismeretek, harcbéli technikák, taktikák, tanácsok… Néhány fontos jutsut is megtanultunk, amikre később még nagy szükségünk lehet. Voltak, akik sokkal jobban teljesítettek, mint én, de nekem egyelőre ez is elég volt. Minek törjem magam? Ha a gyakorlatban használom, előbb utóbb úgyis fog nekem is ilyen jól menni. Ha meg nem lesz rá szükségem, minek strapáljam magam feleslegesen? Ahogy már mondtam, ez az 5 év tanulás főleg az alapismeretek megszerzésével telt. Utána pedig következett a genin vizsga.
A vizsga két részből állt. Első körben egy tesztlapot kellett kitöltenünk, amiből tanáraink azt tudhatták meg, hogy az általuk leadott elméleti anyagból mennyit jegyeztünk meg. A kérdések között volt néhány szituációs is, amiben leírtak egy adott helyzetet, amivel pl. küldetésen találkozhatunk, majd arra kellett válaszolnunk, hogy hogyan cselekednénk az adott pillanatban. Sok rizsa, az életben úgy se így mennek a dolgot, de ha ez kell ahhoz, hogy genin lehessek, akkor muszáj ezt is megcsinálni. A vizsga második felén az elmúlt évek alatt megtanult jutsuk közül kellett hármat bemutatni. A tanult technikákat leírták 1-1 papírcetlire, ezek közül húzással dőlt el, hogy mi lesz a vizsgánk tárgya. Nekem a Henge no Jutsu, a Shushin no Jutsu és a Kawarimi no Jutsu jutott. A gyakorlati dolgok mindig is jobban érdekeltek, mint a magolós elméletiek, ez a vizsgaeredményemen is meglátszott. Míg a Jutsukat jól végrehajtottam, az elméleti rész alig néhány ponton múlt, hogy sikerüljön. Na de ez már csak részletkérdés, úgy se nézi később a kutya se, hogy hány ponttal teljesítetted, a lényeg, hogy sikerült! Most már nekem is van saját Felhő Falu szimbólummal ellátott fejpántom!
A vizsga után elkezdtünk küldetésekért jelentkezni, több kisebb, egyszerűbb feladatot már meg is csináltunk, amiket kimondottan a zöldfülű, akadémiáról kiszabaduló geninek energiájának és lelkesedésének csökkentéséért tartanak meg a küldetések között. Ilyen például a keresd-fogd-és-vidd-vissza-a-macskát, az irathordás-a-padlásról-a-pincébe, a takarítás minden mennyiségben, és a többi ehhez hasonló, fantasztikus elfoglaltság.
Nos, egyelőre itt tartanék… Remélem, most azért lassan most már komolyabb feladatokkal is megbíznak, illetve komolyabban nekiláthatok orvosi tanulmányaimnak.