Hívd ki és harcolj!

//Kettő Az egy ellen.//

Nem mozdultam, vagy is a báb nem mozdult. mert aki valójában ott állt most egy jutsu. Pontosabban kawarimi amihez egy fát használtam fel.
Ami a következő pillanatban meg is semmisült hisz hagytam, hogy elérje a végzete. Egy robbanó Kunai ami egyenesen bele állt és fel is robbant a rajta levő cetli.
Amint a füst elszállt és a két ellenfelem fel fedte magát én is meg jelenek. Vagy is ők egy lányra számítanak. Helyette viszont személyesen Konoha Tigrise áll előttük. ( Jövőben hasonló nevet szeretnék.) Tigrise mert nem egy ember állt előttük hanem egy hibrid szerűség. De inkább volt démoni mint édes cukor falat. Szemei mint egy nagy macskáé. Kezei habár emberi volt de körmei helyet karmok voltak. Mintha egy Ádáz vérszomjas tigrist kereszteznének egy emberel.
- Én szóltam előre, hogy mindenki jobban fog járni....
Újra össze teszem a kezem de most már konkrét hatása is van. Apró föld darabkák és levelek meg remegnek körülöttem. Lassan felemelkednek a földről ahogy táncot lejtek körülöttem. A chakra áramlása szinte majd, hogy nem látható. A levegő remeg körülöttem egy kisebb körben. Ahogy a testem körül fel gyülemlik a sejtjeimben rejtőző erő. Egyetlen mondatot kiáltok hangosan. Hangom mintha több torokból törne fel egy szerre. Reszelős és visszhangzik.
- Fuuton: Naibun Neko Sangai Jutsu! ( neve kicsit fura : Szél elem: Titkos macska Pusztitás )
Hirtelen fordulok meg a tengelyem körül egyszer, kétszer sőt gyorsan egymás uránban vagy tucatszor miközben kezeim végig mellkasomnál vannak. Eközben körülöttem egy gömb képződik a gömb maga a tomboló szél. Szél mi még sziklát is meg hajlásra készteti. közben felröppenő kő darabok apró por szemcséké porladnak. miképp a föld darabkák és a más szerves, szervetlen dolgok is hasonló sorsra jutnak.
Majd hirtelen szét tárom karjaim és egy félgömb alakban indul a veszedelem útjára. Minden fa vagy kő ami útjába kerül fel forgácsolódik vagy szét porlad. Nincs mese a két ellenfél nem mást tapasztal meg mint egy tömeg pusztító jutsut közvetlen közelről. A jutsuba ha elég Chakrát fektet valaki akár egy kis települést, vagy egy nagyobb falú felét is eltörölheti a föld felszínéről. Pár méteres közelségből pedig képtelenség túlélni épp börel egy ilyen támadást. Isteni szerencse esetén is súlyos sérülésekkel de meg úszhatja valaki nagy nehezen.

//Kettő Az egy ellen.//

Kodomo
A támadásokra azt hittem, sikerülnek és célt fognak találni, de tévedtem. Egy ismeretlen jutsut használt, és egy chiméra szerű valami állt hirtelen előttünk. Majd egy igen intenzív légáramlat indult felénk, ami felporlasztotta a köveket, fákat, mindent. Ahogy elérte Sendo klónját az egyből füst formájában szétoszlott...a légáramlat tovább haladt felénk. Próbáltam a legmagasabb fa tetejére futni, onnan pedig valahogy átugrani a következőre használva a fürge test jutsu-t.

Sendo
Láttam a légáramlatot, valamint, hogy Kodomo egyből egy magas fa tetejére fut. Nem tudtam mit tenni. Ahogy a lökéshullám elért a bokorba nagy füst formájában eltűntem. Még a csata előtt elbújtam egy fára, ami nem volt közel, ám nem is messze ahhoz, hogy kellőképpen lássak mindent. Ahogy elmúlt a hullám a fa tetejéről tekercsemből kb 20-30 virágot hajítottam felé a Hana Shuriken: Hikarakuyou (Virág Shuriken: Szóró Virágok) jutsuval. ezzel végleg lelepleztem a valódi énem és hollétem

Iwahara Takuma írta://Én jövök?//

Mikor már végleg úgy tűnt, hogy Takumának egyedül kell megküzdenie az összes ellenféllel, akkor döntött úgy a "társa", hogy mégiscsak alkot valamit. Ez a valami elég érdekesre sikeredett, egy lavinát próbált rájuk omlasztani. Szerencsére, mivel a hegy nagyon alacsony volt, így éppen csak a csúcsán volt valami hó, azaz nem volt olyan nagy az a lavina, de arra mindenképpen jó volt, hogy megzavarja a harctéren levőket. Takuma, amikor látta, hogy a veszély nem komoly, elkezdett ellenfelére koncentrálni. Hirtelen a köd, mintha kezdett volna ritkulni, ellenfele úgy látszik elvetette ezt az előnyét, inkább nyíltan támadott. Felugrott a levegőbe, és megsorozta a chunnint pár fegyverrel, aki eddig mozdulatlanul állt a "védelem" közepén, viszont erre a közvetlen támadásra már reagálnia kellett.
Mikor látta, hogy ellenfele a levegőben van, elmosolyodott, hiszen pont ez volt a célja az csapdával, hogy ellenfelei csakis a levegőben tudják megtámadni. Az egy kiszolgáltatott állapot, tisztán nyomon követhető a mozgás pályája, tudni lehet, hogy hova érkezik az ellenfél, aki irányt változtatni nem tud, mert nincs honnan elrugaszkodni. A ninja a levegőben a legsebezhetőbb, és ha egy párharcban az egyik félnek sikerül a másikat a levegőbe kényszeríteni, azzal tulajdonképpen el is dőlt a meccs. Jelen esetben Karu igencsak nagy hátrányba került, amit Takuma nem is habozott kihasználni. Oldalra szökkent, hogy elkerülje a felé hajított fegyvereket, majd összegyűjtött hirtelen egy kis chakrát, és felugrott közeledő ellenfele irányába. Mikor olyan 2-3 m-es közelségbe ért, használta a Kaze no Yiba technikát, egyetlen nagyobb hullámba sűrítve a szél teljes támadóerejét. Ez ebből a közelségből nagyon komoly sebeket okozhat és ellenfele nem tud irányt változtatni, hogy elkerülje. Mindezek körülbelül 4-5 másodperc alatt játszódtak le. 2 másodperc, míg elkerülte a támadást, majd a közel kerülés és technika használat - mivel nem szükségesek kézpecsétek - 3 másodperc. Azaz kivételes reakcióidővel kell rendelkeznie Karunak, és nem mellesleg valami mentő ötlettel, ha meg akarja úszni a dolgot.
Akármit is történik, mivel Takuma már nem ott van, ahol eredetileg állt - a felé dobott fegyverek miatt -, azaz ahova Karu leérkezne, hanem kicsit oldalról ugrott fel, próbált nem túlságosan a magasban, hanem valahol már földközelben "találkozni" ellenfelével, hogy aztán minél hamarabb ismét a földön állhasson, és felkészülhessen a következő támadásra.

Hát nem tehetek mást én ostoba... Tudhattam volna, hogy a levegőbe akar csalni... Most belesétáltam a csapdájába talán még megpróbálkozhatok valamivel. Amilyen gyorsan csak tudom létrehozok magam elé egy víz klónt. Mivel csak 3 kézjel 18 évesen már nem okoz gondot 3 másodperc alatt létrehozni egy ilyen klónt. Mivel a támadást maximum is csak tompítani tudja ezért a két karommal a fejemet védtem. Betalált... Ez jobban fájt mint gondoltam ahogy zuhanok a föld felé igyekszem nem robbanójegyzetre esni... Amint leérkezem elrugaszkodom hátrafelé jó hosszan, hogy a félig megfagyott vízbe érkezzek. A ez jeges... huuuu. azonnal elkezdem a kézpecséteket kb 10 mp múlva be is fejezem...
Ezt védd ki...
Suiton Suiryuudan no Jutsu
A jeges vízsákány azonnal ellenfelem felé veti magát ám előtte még felágaskodik jó magasra, hogy mindenki lássa. Emlékszem azokra az időkre amikor naponta csak egyszer tudtam mecsinálni, de az nem ma volt ugyhogy mindent bele a harc még csak most kezdődik!

//Inu-nak//

Láttam hogy jön egy éles széllökés. Kiraktam a kardom hátha megállítja, de nem így történt. Kiraktam a kardomat, de azt kettévágta és a hasamon egy szép sebet ejtett. Megálltam egy percre fogtam a sebemet majd megint rárohantam. Közben eldobtam egy shurikent, majd a kardomat a földbe döftem átpörögtem fölötte és kihúsztam a kardom.

// Takuma, Kuzomi, Karu, Tessa //

Kuzomi nem volt a láthatáron, ahogy az a fekete pontocska sem ami vagy aki a lavinát okozta. A tétlenül ácsorgó emberke teljesen eltűnt. A csapdás ellenfél pedig, megtámadta a fehér hajú társat. Gondolom mondhatom, hogy társ, mivel egy oldalon harcolnak. Pörögnek az események. Karu a jeges, lucskos, havas trutyiba esett. Mirubi már indult volna megtámadni az ellenfelet, aki a levegőben majdhogynem védtelen. De Karu keresztül húzta a számításait.
- Suiton: Suiryuudan no Jutsu
Ekkor egy hatalmas sárkány emelkedett ki a fagyos vízből.
~ Az mi a franc?! ~
A sárkány magasra emelkedett, majd az ellenfél felé vette az irányt.
~ Nah most mi van? Nem tudok mit csinálni! Ahhj! Mindig velem történnek az ilyesmik. ~
Mirubi mivel tényleg nem igazán tudott mit csinálni, ezért próbált Takuma mögé kerülni. Nagy ívben kikerülte Karut és a sárkányt, majd egy Takuma mögötti fa tövében húzódott meg. Mind ezt a Shushin no jutsu-val pár másodperc alatt tette lehetővé. Gyorsan elővett néhány robbanócetlit, pontosan hármat, amit a senbonjaira erősített, mégpedig úgy, hogy a szandálja fűzőjével ráerősítette. Majd a három senbont, Takuma felé dobta.
Persze ez csak akkor valósul meg, ha nem lép közbe valaki. Mivel ez így 1.5 perc biztos volt. Valamint nem robbantja Mirubi fel a senbonokat, hanem Takuma lábát célozza, mivel akkor el kell ugornia, vagy csak szimplán odébb lép. Vagy, valamilyen teljesen más és érdekes dologgal áll elő.

//Kettő Az egy ellen.//

- Ahhh most meg vagy.
Virág shurikneket egyszerűen elkerülöm kihasználva a mozgékonyságom. Hm egy fa mögé rejtőzök amin koppannak a shurikenek majd lehajolok és le oldom lábaimról a súlyokat. Majd ki nyújtom kezeimet amik kilátszanak így a fa mögül.
- Óh így már sokall jobb.
Majd eldobom a súlyokat és azok a földbe fúródnak a puszta súlyuk miatt. Ez annyit jelent, hogy képes vagyok most már sokall gyorsabban mozogni mint eddig bármikor. Főleg, hogy meg szabadultam két nagy súlytól.
Egy szere csak egyel foglalkozom. Még mindig jutsu hatása alatt vagyok a gyorsaságom miatt nincs szükségem más jutsu alkalmazására. Hirtelen ellen felem előtt jelenek meg és intézek egy gyors ütés sorozatot. Ha egy is betalál az egyenlő a csont töréssel. Viszont ha csak éppen érintem már az is sebeket okoz hisz elég ha csak meg érintem az izmok bőre alatt szó szerint ketté válnak mintha fel darabolná valaki őket. Amikor mellé ütök és a fát találom el az egyszerűen darabokra törik.

//Kettő Az egy ellen.//

Sendo
A virágok nem találtak célt, nem is ez volt a célom. Csupán elterelésnek. Hisz a föld tele volt apró virágokkal, amit később még felhasználhatok. A háttérből figyelem az eseményeket, ahogy Kodomo felé halad a lány. Elég gyors. Kodomo pedig nem mozdul. Mi lehet vele? talán csak egy klónja? De akkor ő hol van?

Kodomo
Sendo virágai nem igazán találtak célt, de nem hiszem, hogy azokat a virágokat csak úgy eldobálta volna. Amíg a virágokkal bajlódott a lány, én egy klónt hagytam hátra, ami ott várta a lány újabb támadását. Nem is igazán vártam, hogy támadjon, csupán a megfelelő időt. Ahogy a lány előttem termett, és megütött, a testem hollókká vállt, és szétrepültek. Eközben én hátulról a fürge test technikával mögé futottam, úgy 3 méterre, majd egy tűzgolyót fújtam felé. A tűzgolyó hatolt előre, míg a testétől úgy fél méterre. Nem véletlenül foszlott szét. Csupán arra kellett, hogy pár másodperc erejéig elvonjam a tekintetét a külvilágtól. *Mikor szemeit kinyitja a két srácot nem látja, viszont valami morgát hall a háttérből. megfordul és 3 nagy termetű farkast lát közeledni felé, nyálát folyatva, fogaikat fogcsikorgatva. Éhesnek tűnnek, talán azok is. A prédára vadásznak. Aki most ez a lány.*

//Kettő Az egy ellen.//

- Cuki egy genjutsu.
Nem futok el fölösleges, egy genjutsubol nincs menekvés. Csak, hogyha feltörik annak hatását. általában nagyobb felszabadított chakra képes feltörni. Vagy idegen behatású chakra esetleg genjutsu Kai.
Nem még várok a feloldással és inkább játszom a szerepem. Menekülök és futok a farkasok elöl mintha azok tényleg igaziak lenének.

//Kettő Az egy ellen.//

Kodomo
Csak futsz és futsz tovább a farkasok elől, de le nem körözheted őket, így azok szép lassan egyre közelebb kerülnek hozzád, hogy beléd harapjanak. ha mégis kitörnél, Sendo a távolból átköltözött, és létrehozott 3 füst klónt 3 fára, hogy ha kitörsz, akkor megzavarjon téged, és a megfelelő pillanatban támadjon egy újabb technikával.

Takuma egy pillantással nyugtázta, hogy ellenfelét eltalálta a jutsuja, illetve, hogy második ellenfele is bekapcsolódott a harcba, igyekezve mögé kerülni. Mivel minden mozdulatát "érezte" Mirubinak, ezért nem volt szükséges a szemével is nyomon követnie, tudott Karura koncentrálni. Aki nem volt túl jó passzban, hiszen közvetlen közelről kapott be egy szél technikát, amik bizony a nagy pusztító erejükről híresek. Szerencséjére nem volt egy magas szintű technika, hiszen abba azonnal belehalt volna, ráadásul a vízklón is megvédte valamennyire - annak ellenére, hogy látszólag pillanatok alatt megsemmisült -, így pusztán néhány vágást szerzett a karjára. Nem voltak komolyak egy kivételével, ami eléggé mélynek látszott, ömlött is belőle a vér rendesen. Karunak fel kellett készülnie arra, hogy közelharcban mostantól igencsak hátrányban lesz, hiszen sérült karjaival se taijutsut, se fegyvereket nem tud úgy használni, ahogy eddig. Ez azonban nem volt kihatással a ninjutsujára, amit azonnal ki is használt és egy hosszú pecsétsorozatba kezdett. Takuma érezte, hogy valami nagy készül, hiszen a fiú rengeteg chakrát gyűjtött össze, ezért felkészült arra, hogy kitérjen az esetleges támadás elől. Nem számított túl bonyolult feladatra, hacsak nem valami extra gyors ninjutsuról van szó, de ettől függetlenül figyelnie kellett, hiszen az időközben majdnem mögé kerülő ellenfél is bekavarhatott. És a kettő támadás együtt már veszélyes lehetett.
Mikor azonban látta a feltörő vízsárkány jutsut, a szimpla védekezés helyett, inkább a legjobb védekezés mellett döntött. Azaz támadott. Ellenfelein nagyon látszódott, hogy tapasztalatlanok még a harcban, illetve nincsenek is nagyon összeszokva, és ő ezt ki is akarta használni. Karu jutsuja nem volt túl gyors. Még fel is ágaskodott mielőtt elindult volna, így elég ideje volt, hogy kikerülje. Illetve csak lett volna. Ugyanis nem mozdult. Egészen az utolsó pillanatig állt egy helyben, farkasszemet nézve a közeledő víztömeggel. Csupán annyit tett, hogy egy kisebb chakrafröccsöt készített elő, amit a megfelelő pillanatban szándékozott az útjára bocsátani. Figyelnie kellett közben Mirubira is, aki szinte a sárkánnyal egy időben támadta volna meg a senbonokkal, de Takuma hirtelen eltűnt. A helyen, ahol eddig állt, hirtelen felkavarodtak a szétszórt levelek, mintha egy kisebbfajta villámtornádó csapott volna le, majd mire kitisztult a kép, a chunnin már nem volt ott. A többiek tudták miről van szó, illetve Karu felismerte az elemi hatással leplezett shunshin-t, azonban Mirubinak erre nem volt ideje. Egész egyszerűen azért nem, mert Takuma mögött állt, ami azt jelentette, hogy a vízsárkány pontosan felé tartott. Ezzel kellett foglalkoznia, különben alaposan megjárhatta volna. Akárhogyan is tért ki a jutsu elől, Takuma - akit remélhetőleg időközben szem elől vesztett a shunshinja és a támadás miatt - a legsebezhetőbb pillanatban támadja meg, és lendületből megpróbálja kirúgni a lábait, majd a mozdulat sikerességétől függetlenül távolabb szökkent. Ezzel tulajdonképpen egyedül maradt Mirubival, hiszen Karu elég messze van, ráadásul sérült, a többiek meg még nem úgy néz ki, hogy támadnának. Ebben az helyzetben viszont most ellenfelén van a reagálás sora.

/// Hát mivel senki nem írt, én meg szeretnék játszani ezért írtam ^^ ///

A senbonok repültek Takuma felé, de sajnos nem értek célt. Ugyanis, Takuma egy szempillantás alatt eltűnt. A "helyén" egy nagy vízsárkány volt. Vészesen közeledett Mirubi felé. Könyörtelenül elnyelte a senbonokat, amik a víztömeggel együtt közeledtek a srác felé. Mivel egy fa tövében ült eddig is, csak annyi volt a dolga, hogy a fa másik oldalára menjen. Nem akarta elkapkodni, csak olyan Takumásan megvárni az utolsó pillanatot. De ellentétben ellenfelével, Ő közel sem olyan hidegvérű. Pár másodperc múlva, már a fa másik oldalán is volt, éppen hogy elkerülve a hatalmas víztömeget. Hallotta ahogy a fa ágai és a kisebb bokrok recsegnek ropognak a jutsu pusztító ereje miatt. De, Mirubit nem érte a víz, mivel a fa volt annyira erős és kitartó, hogy megtörje a vízsárkányt. Teljesen félbevágta.
~ Legalább most nem látnak! Szánalmas próbálkozás volt... Közel sem vagyok olyan tapasztalt mint az ellenfelem. Miért nem azt a csinos lányt kaptam?! Össze kell dolgoznunk! Ezt a senseitől már megtanultam. És még mit is... Azt, hogy ha nincs esélyem, akkor fussak el! De itt most látok esélyt a győzelemre! Akkor... ~
A gondolta menetet nem volt idő befejezni, ugyan is Takuma ugyan azzal a gyorsasággal ahogy az imént kitért a jutsu elől. Nem várt, csak támadt... sikeresen kirúgta Mirubi lábait, majd hátrább ugrott. Gyorsan kellett reagálnia Mirubinak, nehogy fölénybe kerüljön az ellenfele. Pff... ha ez nem lett volna már így a csata eleje óta. De hát Mirubi így gondolta, ez ellen nincs mit tenni. Gyorsan felállt, majd egy gondolat futott át az agyán.
~ EZ így nem lesz jó! Karu mesze van, én meg egyedül vele. Nagyon erős! És okos, és ügyes! De most nekem kell nyernem! Valamivel össze kell zavarnom... Meg is van! ~
- Oboro Bunshin no Jutsu!
A jutsu sikeres volt, immáron 20 Mirubi állt Takuma előtt, nagyjából egy szabálytalan kört alkottak Mirubi körül. - Mivel a jutsut pár nappal azután sajátított el, hogy genin lett és akkor 10 klónt sikerült létrehoznia, így nem meglepő, hogy most a dupláját sikeredett, ugyan is az elmúlt pár hétben komolyabb fejlődéseken ment keresztül - Takuma nem láthatta Mirubit, ugyan is a klónok teljesen eltakarták. Most Takumán van a lehetőség ismét, hogy támadjon. Ugyan is Mirubi itt nagyobb előnyt élvez, mint ha szemtől-szembeni harcban lennének.

Az utam folytatódott a hegy felé. Sziklák és fák mellett futottam el és közben ésszrevettem, hogy a két-két shurriken még mindig a kezemben van. A fák lassan ritkulni kezdtek a sziklák pedig szaporodni. Néhány szegmenssel később elértem a hegy lábát. Így közelebről megvizsgálva ez a hegy nem is olyan túlságosan nagy. Vártam egy kicsit, hogy a légzésem stabilizálódjon, majd halkan és lehetőleg minél jobban elrejtőzve elindultam fölfelé... Ennek következtében nagyon lassan haladtam, de hát valamit valamiért.
Remélem nem konohai a csaj, mert hát azért mégsem nyírhatom ki az egyik "társamat"... báááár...
Araszolgattam felfelé a hegyen amikor is ésszrevettem valakit... egy gitár volt a kezében és meg kell hagyni elég csinos alkat... a fejpántján visszaverődött a fény és emiatt nem láttam melyik faluból származik... Egy szikla takarásában voltam így lehetőleg nem vett észre... Halkan letettem a földre a két-két shurrikent, majd létrehoztam néhány kézpecsétet és ezután felvettem a shurrikeneket.
Jó, most, hogy be van készítve ez, szóval mehet a menet...
Kiléptem a szikla takarásából és a két-két shurrikent a lány felé dobtam...


( Eddig, azért nem írtam, mert Tessára vártam, de ez esetben itt az én postom is Ja és mielőtt kérdezné valaki, azok a kézpecsétek nincsennek semmi hatással a shurrikenekre.)

Mivel a harcunk az ellenfél miatt inaktívvá vált /és amúgy se volt egy "értelmes harc"/ ezért a harcot Ayami Remiyu-val befejezem

Kauru Mirubi írta:/// Hát mivel senki nem írt, én meg szeretnék játszani ezért írtam ^^ ///

A senbonok repültek Takuma felé, de sajnos nem értek célt. Ugyanis, Takuma egy szempillantás alatt eltűnt. A "helyén" egy nagy vízsárkány volt. Vészesen közeledett Mirubi felé. Könyörtelenül elnyelte a senbonokat, amik a víztömeggel együtt közeledtek a srác felé. Mivel egy fa tövében ült eddig is, csak annyi volt a dolga, hogy a fa másik oldalára menjen. Nem akarta elkapkodni, csak olyan Takumásan megvárni az utolsó pillanatot. De ellentétben ellenfelével, Ő közel sem olyan hidegvérű. Pár másodperc múlva, már a fa másik oldalán is volt, éppen hogy elkerülve a hatalmas víztömeget. Hallotta ahogy a fa ágai és a kisebb bokrok recsegnek ropognak a jutsu pusztító ereje miatt. De, Mirubit nem érte a víz, mivel a fa volt annyira erős és kitartó, hogy megtörje a vízsárkányt. Teljesen félbevágta.
~ Legalább most nem látnak! Szánalmas próbálkozás volt... Közel sem vagyok olyan tapasztalt mint az ellenfelem. Miért nem azt a csinos lányt kaptam?! Össze kell dolgoznunk! Ezt a senseitől már megtanultam. És még mit is... Azt, hogy ha nincs esélyem, akkor fussak el! De itt most látok esélyt a győzelemre! Akkor... ~
A gondolta menetet nem volt idő befejezni, ugyan is Takuma ugyan azzal a gyorsasággal ahogy az imént kitért a jutsu elől. Nem várt, csak támadt... sikeresen kirúgta Mirubi lábait, majd hátrább ugrott. Gyorsan kellett reagálnia Mirubinak, nehogy fölénybe kerüljön az ellenfele. Pff... ha ez nem lett volna már így a csata eleje óta. De hát Mirubi így gondolta, ez ellen nincs mit tenni. Gyorsan felállt, majd egy gondolat futott át az agyán.
~ EZ így nem lesz jó! Karu mesze van, én meg egyedül vele. Nagyon erős! És okos, és ügyes! De most nekem kell nyernem! Valamivel össze kell zavarnom... Meg is van! ~
- Oboro Bunshin no Jutsu!
A jutsu sikeres volt, immáron 20 Mirubi állt Takuma előtt, nagyjából egy szabálytalan kört alkottak Mirubi körül. - Mivel a jutsut pár nappal azután sajátított el, hogy genin lett és akkor 10 klónt sikerült létrehoznia, így nem meglepő, hogy most a dupláját sikeredett, ugyan is az elmúlt pár hétben komolyabb fejlődéseken ment keresztül - Takuma nem láthatta Mirubit, ugyan is a klónok teljesen eltakarták. Most Takumán van a lehetőség ismét, hogy támadjon. Ugyan is Mirubi itt nagyobb előnyt élvez, mint ha szemtől-szembeni harcban lennének.

Amikor észrevettem, hogy a jutsum nem talált gondolkodóba estem csak egy pár másodpercre. Amikor feleszméltem ellenfelem már jóval odébb volt és éppen a szövetségesemet Mirubit szadizta. A srác viszont találékony volt látszott rajta az elszántság. Nem hagyhatom, hogy egyedül szálljon szembe ezzel a shinobival. Bár egyik kezem sérült kézpecséteket még tudok formázni vele ez bőven elég is számomra.
Jöhet a köd... Kirigakure no Jutsu segítségével.
Én már közben futásnak eredtem teljes erővel. Amint a köd eléri őket még jobban felgyorsítok. Ha sikerült megzavarnom Takumát akkor most jöhet egy egyszerű ám mégis gyilkos kombináció. Muon Satsujint használom. A ködben el tudok rejtőzni. Közben figyelek Mirubira is aki most úgy tűnik segítségre szorul. Amennyiben a néma gyilkolás nem válik be. Vissza húzódom Mirubi mellé és eldobok egy shurikent Takuma felé!

// Kaito //

Ellenfelemre pillantatom és gyorsan végig mértem. Mondhatnánk teljesen feketében volt és igen vékony volt.
Gyorsan átgondoltam a tervemet. ~ Amilyen vékony olyan gyors is lehet. Jobb lesz ha vigyázok.~
- Ha- sóhajtottam el magam. És egy merész vigyorral az ellenfelemet néztem és gyorsan a bal kezemmel elő rántottam s ninjatomat és harci pozícióba álltam. Újra közönyösen néztem rá és ezt mondtam:
- Hát akkor kezdhetjük is!!- jelentetem ki és rontottam neki. A jobb kezembe vettem át a ninjatot míg a bal kezemmel elővetem két shurikent és azonnal felé dobtam őket...

// Karu //


(Bocsi a rövid postért, de most sok dolgom van ...)

AMint aktív tag leszek (előtörténetem még nincs elfogadva) Bármilyen kihívást szívesen elfogadok

// Kaito //

Ahogy arra számítottam az ellenfelem gyors volt. De mikor hátúról ledöfött, körülöttem egy füst felleg jelent meg aminek a közepén egy farönk volt. Én a fák sűrűjében gondolkodtam a következő lépésen. Közben pedig átvettem a bal kezembe a ninjatomat. El vigyorodtam és ezt mondtam magamban ~ Na és erre mit lépsz!? ~ meg idéztem tíz Bushint és indítottam az újabb támadást...

// Karu //

Támadásom sikerült, de kissé csalódottan vettem észre a farönköt, így már tudtam hogy Kawarimi no jutsu használt, nocsak nem csak úgy feleslegesen támadt meg se baj ... így legalább izgalmas lesz. Kis mocorgást halottam a fák felől mikkor láttam hogy az ifjú shinobi 10 klónnal közelít felém tudván hegy ezek csak illúziók, nem rettentem meg, 10 kunait dobtam szélles ívben úgy célozva hogy mindenkire jusson egy. Ha az igazi meg van azt pedig támadom tőrrel, kíváncsi vagyok hogy vív a kölyök ...

// Kaito //
Mint eddig most is tökéletesen úgy történt minden ahogy terveztem. Tíz kunai-al támadta meg a klónjaimat akik azonnal el is tűntek. Én meg álltam és az ellen felemre néztem. ~ Nézzük menyire vagy jó közel harcban. ~ mondtam magamban miközben meg fordítottam a ninjatomat, hogy a pengéje hátra felé álljon. Ez után lassan de biztosan el indultam az ellenfelem felé...

Jóó! A helyszínt te alkotod meg. Kezdheted is Vácáá