Hívd ki és harcolj!
+116
Hirota Yukionna
Tensei Zento
Kihara Nana
Mizuho Suzuya
Katsumi Mao
Kureiji Hanaro
Matsuhito Shinroku
Yuriko
Ootsutsuki Kaguya
Kuriyo Iso
Shihouin Aki
Nishikawa Karasu
Tsuuzoku Tomoe
Kenshiro Izuna
Kurita Takashi
Kenshiro Yori
Amori Shuu
Terumi Mei
Ayanokoji Takashi
Misaki Kiyoko
Nashimaru Miuru
Hirano Reina
Nirau Nakumi
Yamanaka Inako
Komimushi Zanami
Togan Hiroshi
Inohara
Nakahara Saki
Koreko Rui
Hyuuga Emiko
Hiromi Akio
Masayo
Rengar
Akihiro Jaken
Kawahara Tadashi
Tsunomi Ai
Inugoya Yukinohana
Shimura Danzou
Kenshiro Erisa
Nara Akane
Yoru
Jiraiya
Kenta Koizumo
Hyuuga Oyoki
Ayokama Makoto
Shiren
Amaken Yoshimitsu
Okisha Aiza
Hyuuga Junpei
Hoshizoku Kaito
Kira
Kitori Musato
Sato Natsuhi
Sato Haruhide
Kitsune Haruka
Hiyama Takeo
Tokuno Feng
Shikotou Sei
Doshiri Asuka
Hachidori Icye
Gonza Sasano
Obake Kaito
Gawakatsu Hikuro
Shiruba Tsuki
Minovara Hitoshi
Bayakoshi Yuukihime
Nozara Shiba
Djuka Ryuu
Baiko Isozaki
Uchiha Itachi
Nagato Tensei
Sesshou Sarasho
Raion Tensei
Uchiha Madara
Obotsu Ryu
Kenshiro Suiren
Kenshiro Sena
Tottori Shinko
Katsumi Kawachi
Djuka Munfurawa
Takeyanagi Tomoko
Fujishima Hana
Yamato
Kaibutsu Hiroto
Matuke Hariko
Azumi Yuurei
Hakkyou Katsumi
Daizo Tensei
Akari Tenshi
Kage
Hara Akahito
Korotsuki Kazeno
Aono Takefumi
Akira
Hiroyasu Karu
Djuka Kodomo
Itanashi
Ayami Remiyu
Shaku Rabito
Hazukage Inu
Djuka Hiashi
Shikamaru(Inaktív)
Kushieda Unazaki Tessa
Iwahara Takuma
Kenshiro Karu
Taidana Kaito
Djuka Katsumoto
Darui
Kazedando Soroshima
Matsuko Kiyomi
Shikoku Naoki
Kusuki Eiko
Kagemare Kuzomi
Wakai Kasai
Hyuuga Shakaku
Huramino Saito
120 posters
13 / 27 oldal
13 / 27 oldal • 1 ... 8 ... 12, 13, 14 ... 20 ... 27
Re: Hívd ki és harcolj!
Kunaiomnak sikerült el találni a karját. Gyorsan elővettem egy másik kunait és a shusin no jutsut használva támadtam rá. Mikor elég közzel értem hozzá a kunaiomat meg próbáltam a szívébe döfni. ~ Ha most eltalálólom akkor nyertünk! ~ gondoltam magamban. A kunaiom megdöbbenésemre az alkarvédőjébe állt bele. Ekkor vetem észre, hogy a tekintette teljesen meg változott. Ebben a pillanatban katanájával sújtott felém egyenesen a mellkasomra célzott. ~ Itt az ideje bevetni egy Jutsut. ~ határoztam el magam. Mikor el talált a katana körülöttem egy füst felleg jelent meg és annak a közepén egy ketté vágott farönk volt. Az egyik közelben lévő fa mellet álltam és az egyik kunaiomra erősíttetem egy robbanó jegyzettet. ~ Engem te nem fogsz csak úgy kinyírni! ~ gondoltam miközben egy hatalmasat villámlott és ebben a pillanatban Sendo felé hajítottam a kunaiomat.
Hiroyasu Karu- Játékos
- Tartózkodási hely : gépnél
Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 120
Re: Hívd ki és harcolj!
Karu megvágta Sendot, aki másodpercek alatt megváltozott a vér látványától. Látszott rajta, hogy mostantól már a gyilkos jár a fejében. Létrehozott két klónt, mivel már korábban láttam tőle ezt a technikát, így sejthettem, hogy nem sima klónok, majd Karu felé futott és kardjával és alkarvédőjével kezdte csépelni őt. Közben a két földklón futott felém. Elővettem 3 kunait, az egyiket a markolatnál a számba vettem a másik kettőre pedig elővettem 1-1 robbanó jegyzetet és feltekertem rájuk. Majd a 2 jegyzettel ellátott kunait a klónok felé dobtam, majd a becsapodás elött fel is robbantottam őket. Mielött a füst elált elővettem a tantom és a kunait kivéve a számból a helyére tettem. Bár ez nincs bekenve, de ha hátba dobom vele, az még fájhat. Lassan elált a füst is. A klónok jelenlététől függetlenül a mérgezett kunai-al a kezembe elmutogattam a shunsin no jutsu kézjeleit, majd el kezdtem futni, ahol a két klónnak kellett állnia. *Ha még ott vannak az egyiket a kunaial leszúrom és Sendo felé veszem az irányt, ha nincsenek, akkor tovább futok Sendo felé és először a tantoval lábon dobom, utána megpróbálom megvágni valahol, hogy bekábuljon vagy elaludjon. Ha nem sikerül, akkor hátraugrom előveszem a fegyveres tekercsem és rázúdítom Sendora, ha még ez se segít, akkor előveszem Keikot és párbajra hívom ki, hogy addig Karu tudjon valamit csinálni.
Akira- Játékos
- Elosztott Taijutsu Pontok : 2192
Elosztható Taijutsu Pontok : 60
Állóképesség : 800 (S)
Erő : 646 (A)
Gyorsaság : 800 (S)
Ügyesség/Reflex : 800 (S)
Pusztakezes Harc : 646 (A)
Tartózkodási hely : Elveszve a nagyvilágban
Adatlap
Szint: S
Rang: Jounin
Chakraszint: 0 (1055)
Re: Hívd ki és harcolj!
Halálra unom magam, akit érdekel egy kis harc és nem érdekli, h a kari nőből van, akkor kihívnám!
Akari Tenshi- Halott Karakter
Adatlap
Szint: B
Rang: Genin
Chakraszint: 396
Re: Hívd ki és harcolj!
//Naka//
- Milyen rég is volt már? Hangzott fel egy kérdés az erdő közepén amire nemsokkal válasz is érkezett. - Közel három hónapja, hogy nem voltunk otthon. - Három Hónap? Biztos csak viccelsz... Hehe, jó lesz újra látni a szüleimet és a falumat. Ha szerencsém van akkor még Temari-sensenpaiba is belefutok, az lenne csak az igazi. - Ha te mondod... A kis társalgás éppen a Tűz országa és Szél országa határán folyt, ugyanis két személy épp, méghozzá Ageha és Saito hazafelé igyekezett. Igencsak régvolt, hogy találkoztam a szüleimmel így érthető, hogy aggódnak is értem, na meg a legutóbbi elrablásos kalandunk után, biztos a pókot is kiharapták a sarokból várakozásuk közben. Nem is lenne meglepő ha egy hatalmas pofonnal indítana az öregem.
Az út amin haladtunk előre, már érződött, hogy közel járunk a szél országához, mivel a hőség igencsak magasabb lett a konohában megszokottnál, de még fák vettek körül minket, jelezvén, hogy nem léptük át a Tűz országának határát. Az eddigi utunk igencsak kellemes volt, mert a nap hétágra sütött, sehol sem volt egy darab esőfelhő sem, nemhogy eső, és azt a szemernyi meleget melytől, ha nem vigyázunk hőgutát lehet kapni, a hébe-hóba lengedező kellemes hűvös szél tova fújta.
- Kívánni se kívánhattunk volna ennél kellemesebb és nyugodtabb hazautat nem? Ahhoz képest, hogy ez az útvonal eléggé ismert, csak alig néhány kereskedőbe futottunk bele... Apropó, te még nem is jártál Sunagakureban igaz? A mellettem gyalogló lány csak bólintott egyet. Nem is kellett ennél több, fejem, legalábbis arckifejezésem szinte azonnal a jól ismert perverz pozíciót vette fel és nem véletlenül. Átfutott a fejemen az a gondolat, hogy egy olyan számára aki még nem járt a Szél országában, meglehetősen megterhelő lesz számára a meleg és kivetkőzik önmagából. - Tessék itt van ez. Tekerd majd fel a fejedre, hogy nehogy napszúrást kapj. Mondtam Agehanak majd átnyújtottam neki az egyik fehér ruhaneműmet (nem, nem az alsógatyámat). - Áhh Saito! Ott egy kisebb tó. Álljunk meg inni, mert nagyon szomjas vagyok. Erre mit mondhattam volna, csak elmosolyodtam, majd a tóhoz mentünk, hogy felfrissítsük magunkat.
- Milyen rég is volt már? Hangzott fel egy kérdés az erdő közepén amire nemsokkal válasz is érkezett. - Közel három hónapja, hogy nem voltunk otthon. - Három Hónap? Biztos csak viccelsz... Hehe, jó lesz újra látni a szüleimet és a falumat. Ha szerencsém van akkor még Temari-sensenpaiba is belefutok, az lenne csak az igazi. - Ha te mondod... A kis társalgás éppen a Tűz országa és Szél országa határán folyt, ugyanis két személy épp, méghozzá Ageha és Saito hazafelé igyekezett. Igencsak régvolt, hogy találkoztam a szüleimmel így érthető, hogy aggódnak is értem, na meg a legutóbbi elrablásos kalandunk után, biztos a pókot is kiharapták a sarokból várakozásuk közben. Nem is lenne meglepő ha egy hatalmas pofonnal indítana az öregem.
Az út amin haladtunk előre, már érződött, hogy közel járunk a szél országához, mivel a hőség igencsak magasabb lett a konohában megszokottnál, de még fák vettek körül minket, jelezvén, hogy nem léptük át a Tűz országának határát. Az eddigi utunk igencsak kellemes volt, mert a nap hétágra sütött, sehol sem volt egy darab esőfelhő sem, nemhogy eső, és azt a szemernyi meleget melytől, ha nem vigyázunk hőgutát lehet kapni, a hébe-hóba lengedező kellemes hűvös szél tova fújta.
- Kívánni se kívánhattunk volna ennél kellemesebb és nyugodtabb hazautat nem? Ahhoz képest, hogy ez az útvonal eléggé ismert, csak alig néhány kereskedőbe futottunk bele... Apropó, te még nem is jártál Sunagakureban igaz? A mellettem gyalogló lány csak bólintott egyet. Nem is kellett ennél több, fejem, legalábbis arckifejezésem szinte azonnal a jól ismert perverz pozíciót vette fel és nem véletlenül. Átfutott a fejemen az a gondolat, hogy egy olyan számára aki még nem járt a Szél országában, meglehetősen megterhelő lesz számára a meleg és kivetkőzik önmagából. - Tessék itt van ez. Tekerd majd fel a fejedre, hogy nehogy napszúrást kapj. Mondtam Agehanak majd átnyújtottam neki az egyik fehér ruhaneműmet (nem, nem az alsógatyámat). - Áhh Saito! Ott egy kisebb tó. Álljunk meg inni, mert nagyon szomjas vagyok. Erre mit mondhattam volna, csak elmosolyodtam, majd a tóhoz mentünk, hogy felfrissítsük magunkat.
Huramino Saito- Játékos
- Tartózkodási hely : Az álom és a valóság határán, hol az édes rémálmok valóra válnak egy lány képében
Adatlap
Szint: A
Rang: Tokubetsu Jounin
Chakraszint: 511
Re: Hívd ki és harcolj!
<Saito>
No igen, az idő valóban tökéletes volt egy kis kiruccanásra. Elvégre is Chie már réééges rég Naka agyára ment. A sok mormogás, a hümmögés, a felvont szemöldökök (az ember nem kap izomlázat a szemöldök felhúzogatása során?), a köhögésnek álcázott perverz kuncogások, meg a végtelenséget számláló sóhajok.
Így hát a lányka úgy döntött, hogy túrázik egyet – s ennek a Vének kivételesen örültek, hiszen annak az esélye, hogy leredukálja a sziklatemplomot porrá és kavics halommá ilyenkor visszaszorult a pár százalék szintjére. Az egyjegyű számok közé.
S így került hát a Vörös hős a tóparton heverő sziklák egyikének felszínére, ahol – női logikájának bókolva – napernyő alatt napozott, méghozzá bikini felső nélkül. Az alsót viselte, mert hát azért nem akart annyira barnulni az árnyékban, de hát azért a cipóknak is sülnie kell néhanapján…
Éppen napozás közben hallotta meg a közeledő páros lépteit és a csöndet megszakító szófoszlányok. Naka felpillantott pont akkor, mikor látókörébe beúszott a két ismeretlen fiatal. Az egyik egy fiú volt (póló nélkül!), a másik egy lány. Az utóbbi mintha szemkötőt viselt volna…
~Híííí!!! A srác biztos elrabolta és szerxrabszolgaságba kényszerítette a lány! És éppen erre jönnek!~
- Kyaaaaa! – sikított fel Naka lányos zavarában, majd pedig felpattant a szikláról, a cuccai felé nyúlt. Villámgyorsan egy kendőt kötött a melleire – noha a textília nem takart valami sokat –, de ugyanazzal a mozdulattal egy kunai-t is indított útra, melynek célpontja az idegen srác feje volt.
No igen, az idő valóban tökéletes volt egy kis kiruccanásra. Elvégre is Chie már réééges rég Naka agyára ment. A sok mormogás, a hümmögés, a felvont szemöldökök (az ember nem kap izomlázat a szemöldök felhúzogatása során?), a köhögésnek álcázott perverz kuncogások, meg a végtelenséget számláló sóhajok.
Így hát a lányka úgy döntött, hogy túrázik egyet – s ennek a Vének kivételesen örültek, hiszen annak az esélye, hogy leredukálja a sziklatemplomot porrá és kavics halommá ilyenkor visszaszorult a pár százalék szintjére. Az egyjegyű számok közé.
S így került hát a Vörös hős a tóparton heverő sziklák egyikének felszínére, ahol – női logikájának bókolva – napernyő alatt napozott, méghozzá bikini felső nélkül. Az alsót viselte, mert hát azért nem akart annyira barnulni az árnyékban, de hát azért a cipóknak is sülnie kell néhanapján…
Éppen napozás közben hallotta meg a közeledő páros lépteit és a csöndet megszakító szófoszlányok. Naka felpillantott pont akkor, mikor látókörébe beúszott a két ismeretlen fiatal. Az egyik egy fiú volt (póló nélkül!), a másik egy lány. Az utóbbi mintha szemkötőt viselt volna…
~Híííí!!! A srác biztos elrabolta és szerxrabszolgaságba kényszerítette a lány! És éppen erre jönnek!~
- Kyaaaaa! – sikított fel Naka lányos zavarában, majd pedig felpattant a szikláról, a cuccai felé nyúlt. Villámgyorsan egy kendőt kötött a melleire – noha a textília nem takart valami sokat –, de ugyanazzal a mozdulattal egy kunai-t is indított útra, melynek célpontja az idegen srác feje volt.
Hyuuga Shakaku- Játékos
- Elosztott Taijutsu Pontok : 2575
Elosztható Taijutsu Pontok : 328
Állóképesség : 805 (S)
Erő : 300 (B)
Gyorsaság : 840 (S)
Ügyesség/Reflex : 805 (S)
Pusztakezes Harc : 805 (S)
Adatlap
Szint: S+
Rang: ANBU Darinin
Chakraszint: 2786
Re: Hívd ki és harcolj!
Lassan haladtunk előre kis tavacska felé melyet sűrű aljnövényzet borított, így utat kellett taposni magunknak. Persze az is egy megoldás lett volna, hogy ágról ágra ugrálva közelítjük meg, csak ezzel az volt a baj, hogy Ageha nem képes így közlekedni, lévén hogy ő nem kunoichi. Természetesen felajánlhattam volna neki, hogy a hátamra veszem és beugrálok vele a tóhoz, de valahogy nem voltam lovagias kedvemben ezen a nyugodt szép napon. Miközben a tavat közelítettük meg, feltűnt nekem egy a tájba nem illő objektum ékeskedett az egyik szikla tetején. - Az mi a fene lehet? Guvadt ki a szemem miközben próbáltam kitalálni, hogy mi is lehet az az izé. Nem is kellett sokáig gondolkoznom, jobban mondva nem is tudtam, mert egy női sikolyt hallottam amire egyből felkaptam a fejem és megláttam, hogy a furcsa objektum alatt egy nő áll és próbál felkapni meztelen felsőtestére egy ruhanemüt, bár kicsit elkésett vele, mert mindent láttam és csak pár szó tudta elhagyni a számat.
- Aree.... arerere?! Pördült meg a nyelvem a számban miközben szemeim még jobban kidülledtek mint eddig voltak. - Tudtam, hogy a mai egy szép nap... Viccelődtem halkan miközben némi vér csurgott végig az orromon, sőt mi több folyt. Eközben a nő felkapott magára egy vékonyka ruhaneműt ami, hát na vékony volt, a dolgokat meg már csak az tehette volna szebbé ha vizes lett volna. Rögtön azután, hogy magára csavarta a ruhadarabot, egy kunait dobott el egyenesen felém amit én persze nem vettem észre, mert mind elmémmel, mind szememmel a cipókra gondoltam, azokra a szép formás cipókra. A Kunai vészesen közeledett felém és még mindég nem állt szándékomban ilyen jelentéktelen dolgokra gondolni, így az utolsó pillanatban Ageha döntött úgy, hogy helyettem cselekszik és isten tudja honnan, bár ezt jobb nem is firtatni, előhúzta azt a Tantot amit adtam neki nemrégiben és egy gyors mozdulattal visszaverte a kunait amit ha nem állít meg biztos a fejembe áll. - Oy oy Saito! Térj már magadhoz! Mondta miközben könyökével oldalba vágott amire kénytelen voltam feleszmélni. - Te is láttad nem? Szép, szimetrikus, kerek, hófehér. Nekem kell egy ilyen! Vágtam rá mint egy türelmetlen kisgyerek a nyalókaboltban. Bal kezemet rátettem a mellettem álló lány vállára amolyan köszönetképp amiért megvédett a kunaitól, majd először a földön lévő kunaira végül a szikla tetején álló nőre figyeltem. - Anoo, ugye tudod, hogy veszélyes ilyen játékszerekkel hadonászni. Kiáltottam fel a sziklára, majd egy gyengéd mozdulattal visszadobtam az előttem heverő kunait, persze visszaadási szándékból, nem pedig azért, hogy megsebesítsem, mert az vétek lenne. A nap erősen tűzött, az ismeretlen meztelenkedőt pedig az ernyő árnyéka eltakarta, legalábbis fejét.
- Aree.... arerere?! Pördült meg a nyelvem a számban miközben szemeim még jobban kidülledtek mint eddig voltak. - Tudtam, hogy a mai egy szép nap... Viccelődtem halkan miközben némi vér csurgott végig az orromon, sőt mi több folyt. Eközben a nő felkapott magára egy vékonyka ruhaneműt ami, hát na vékony volt, a dolgokat meg már csak az tehette volna szebbé ha vizes lett volna. Rögtön azután, hogy magára csavarta a ruhadarabot, egy kunait dobott el egyenesen felém amit én persze nem vettem észre, mert mind elmémmel, mind szememmel a cipókra gondoltam, azokra a szép formás cipókra. A Kunai vészesen közeledett felém és még mindég nem állt szándékomban ilyen jelentéktelen dolgokra gondolni, így az utolsó pillanatban Ageha döntött úgy, hogy helyettem cselekszik és isten tudja honnan, bár ezt jobb nem is firtatni, előhúzta azt a Tantot amit adtam neki nemrégiben és egy gyors mozdulattal visszaverte a kunait amit ha nem állít meg biztos a fejembe áll. - Oy oy Saito! Térj már magadhoz! Mondta miközben könyökével oldalba vágott amire kénytelen voltam feleszmélni. - Te is láttad nem? Szép, szimetrikus, kerek, hófehér. Nekem kell egy ilyen! Vágtam rá mint egy türelmetlen kisgyerek a nyalókaboltban. Bal kezemet rátettem a mellettem álló lány vállára amolyan köszönetképp amiért megvédett a kunaitól, majd először a földön lévő kunaira végül a szikla tetején álló nőre figyeltem. - Anoo, ugye tudod, hogy veszélyes ilyen játékszerekkel hadonászni. Kiáltottam fel a sziklára, majd egy gyengéd mozdulattal visszadobtam az előttem heverő kunait, persze visszaadási szándékból, nem pedig azért, hogy megsebesítsem, mert az vétek lenne. A nap erősen tűzött, az ismeretlen meztelenkedőt pedig az ernyő árnyéka eltakarta, legalábbis fejét.
Huramino Saito- Játékos
- Tartózkodási hely : Az álom és a valóság határán, hol az édes rémálmok valóra válnak egy lány képében
Adatlap
Szint: A
Rang: Tokubetsu Jounin
Chakraszint: 511
Re: Hívd ki és harcolj!
<Saito>
A lány homlokán először lecsordult egy mangacsepp, majd pedig kiült az a leírhatatlan kinézetű dühös jelecske.
- Eroeroeroeroeroeroooo! – visította Naka nagy hangon.
A levegőt lomhán átszelő fegyvert visszaszolgáltatták neki, ő pedig elkapta, noha nem tette el. Felcsatolta magára az övtáskáját, ami valljuk be, elég szexin mutatott a hibátlan alabástrom bőrén, akárcsak az a kendőcske, amit nem éppen melltakarásra szoktak használni, de sebaj.
Kihúzta magát (na nem mintha ezzel magasabb lett volna), lehúzta a napernyő fejét, hozzácsatolta a tartóhoz, majd pedig pilótához hasonló napszemüveget tolt az orrára. Így aztán elég nevetségesen nézett ki: kis, szív alakú arc, nagy szemüveg.
~Maaa… Ez a srác látta az én testemet. Az ENYÉMET, ami csak Kibushához tartozik. Cöh! Hogy merészelt bemocskolt tekintetével az én csodálatosan makulátlan testemre pillantani?!~
A gondolati tirádát hangosan fejezte be, megfogalmazva temperamentumának és dühének kinyilatkoztatását:
- Halál reád…
Azzal a fiú által visszadobott kunai-t felszerelte egy robbanócetlivel, s ismét célba vette a fiút. Ha eléri, ha nem, ha elugrik a fiú, ha nem, ő felrobbantja a cetlit. Elvégre is ő imádja a tüzet, a füst orrcsavaró illatát. S ez az első lépés a káosz eljöveteléhez.
//Bocsi, éppen holnapra tanulok :'D Nem megy most a hosszabb XD.//
A lány homlokán először lecsordult egy mangacsepp, majd pedig kiült az a leírhatatlan kinézetű dühös jelecske.
- Eroeroeroeroeroeroooo! – visította Naka nagy hangon.
A levegőt lomhán átszelő fegyvert visszaszolgáltatták neki, ő pedig elkapta, noha nem tette el. Felcsatolta magára az övtáskáját, ami valljuk be, elég szexin mutatott a hibátlan alabástrom bőrén, akárcsak az a kendőcske, amit nem éppen melltakarásra szoktak használni, de sebaj.
Kihúzta magát (na nem mintha ezzel magasabb lett volna), lehúzta a napernyő fejét, hozzácsatolta a tartóhoz, majd pedig pilótához hasonló napszemüveget tolt az orrára. Így aztán elég nevetségesen nézett ki: kis, szív alakú arc, nagy szemüveg.
~Maaa… Ez a srác látta az én testemet. Az ENYÉMET, ami csak Kibushához tartozik. Cöh! Hogy merészelt bemocskolt tekintetével az én csodálatosan makulátlan testemre pillantani?!~
A gondolati tirádát hangosan fejezte be, megfogalmazva temperamentumának és dühének kinyilatkoztatását:
- Halál reád…
Azzal a fiú által visszadobott kunai-t felszerelte egy robbanócetlivel, s ismét célba vette a fiút. Ha eléri, ha nem, ha elugrik a fiú, ha nem, ő felrobbantja a cetlit. Elvégre is ő imádja a tüzet, a füst orrcsavaró illatát. S ez az első lépés a káosz eljöveteléhez.
//Bocsi, éppen holnapra tanulok :'D Nem megy most a hosszabb XD.//
Hyuuga Shakaku- Játékos
- Elosztott Taijutsu Pontok : 2575
Elosztható Taijutsu Pontok : 328
Állóképesség : 805 (S)
Erő : 300 (B)
Gyorsaság : 840 (S)
Ügyesség/Reflex : 805 (S)
Pusztakezes Harc : 805 (S)
Adatlap
Szint: S+
Rang: ANBU Darinin
Chakraszint: 2786
Re: Hívd ki és harcolj!
Tenshi, majd én kiállok ellened Úgy is kevés PvP-t toltam ezzel a karival Viszont inkább nyitok majd 1 másik Topicot a harcunknak, ne zavarjunk bele Naka és Sajtó harcába.
Daizo Tensei- Játékos
Adatlap
Szint: B
Rang: Chuunin
Chakraszint: 423
Re: Hívd ki és harcolj!
//Mily lovagias vagy Daizo //
Miután visszadobtam a Kunait a jogos tulajdonosának, aki mellesleg még mindég sipákol és mérgelődik, egy általam egyáltalán nem érthető okból kifolyólag, bár talán erre szokták mondani azt, hogy a nők szeszélyei kifürkészhetetlenek. - Anooo... nem kellene ennyire felhúznod magad emiatt, elvégre nem az én hibámból láttam mindent, nem?! Fordultam Ageha felé aki szánalommal lóbálta a fejét az előző kijelentésem után, ha szavakba foglalta volna akkor így hangozhatott volna ez a mozdulata: "szerencsétlen idióta, ez csak olaj a tűzre..." és milyen igaza is volt ennek a mondatot magába foglaló mozdulatának. A nő elkezdett pakolászni maga mellett amivel alapvetően nem volt baj, csak akkor vált parányival komolyabbá a helyzet amikor felcsatolt magára egy fegyvertartót. A többi mozdulatát továbbra is figyelve, Ageha felé fordultam.
- Fuss ki az útra amin haladtunk és meny előre. Lehet hogy eldurvulnak itt az indulatok... utánad fogok menni amint ezt a félreértést tisztáztam és majd a határnál találkozunk. Mondtam a lánynak aki megfogadta szavaimat és egyből hezitálás nélkül el is indult. Kicsit megkönnyebbültem amikor már Ageha látóhatáron kívülre került, mert így már nem láthatja azokat amik történni fognak. Na ne gondoljon senki semmi rosszra, vagy éppen harcra, az én fejemben a lehető legjobb forgatókönyv játszódott amiben én segítettem teljesíteni a nő legpiszkosabb vágyait is. Előfordulhat nem? Elvégre miért mutogatná magát egy ilyen helyen. Amikor visszakaptam a fejem, a nő épp egy robbanócetlit szerelt fel a kunaira amit az imént dobtam vissza neki. *Ejj, ejj... visszaadom neki az értékes fegyvert, most meg csak úgy el akarja pusztítani? Úgy látszik nincs mit tenni...* Futott végig a fejemen, ahogyan jobb kezemmel belenyúltam a fegyvertartómba amiből kiemeltem egy shurikent a sok közül és egy kunait, ami az egyetlen volt amit magamnál hordok. Amikor ő eldobta felém a robbanócetlivel felturbózott kunait, nem volt mit tennem, a shurikenemet használtam fel, hogy félúton találkozzon a kettő és ne nekem kelljen félreugranom egy esetleges robbanás elől. Amint a két fegyver találkozott, a cetli be is robbant amiből egy kisebb tűz, de annál nagyobb füst és porfelhő keletkezett. Ekkor éreztem úgy, hogy eljött az én időm. Elrugaszkodtam a földről és a füstön keresztül, mely álcázta eme mozdulatomat, egyenesen a szikla felé repültem a kunaiommal a kezemben. Persze egyáltalán nem volt ártó szándékom ezért nem akartam megsebesíteni a nőt, csak mellette elsuhanva a kezemben lévő rövid pengével fel szerettem volna hasítani a kebleit takaró kendőt, majd mögötte megállva a sziklán gyengéd hangon kezdtem el beszélni.
- Ugyan... van jobb módja is a feszültség oldásának mint a robbantgatás, és gondolom egy ilyen csinos hölgy mint amilyen te magad is vagy, gondolom tudja mire gondolok. Ha esetleg rám vet egy pillantást, akkor csak mosolyogva kacsintok rá egyet. Természetesen feltéve ha ez előbbi mozdulatsor sikerül. Ha nem sikerült, hát akkor vállalom a következményeket és sérüléseket, mert megérte megpróbálni.
Miután visszadobtam a Kunait a jogos tulajdonosának, aki mellesleg még mindég sipákol és mérgelődik, egy általam egyáltalán nem érthető okból kifolyólag, bár talán erre szokták mondani azt, hogy a nők szeszélyei kifürkészhetetlenek. - Anooo... nem kellene ennyire felhúznod magad emiatt, elvégre nem az én hibámból láttam mindent, nem?! Fordultam Ageha felé aki szánalommal lóbálta a fejét az előző kijelentésem után, ha szavakba foglalta volna akkor így hangozhatott volna ez a mozdulata: "szerencsétlen idióta, ez csak olaj a tűzre..." és milyen igaza is volt ennek a mondatot magába foglaló mozdulatának. A nő elkezdett pakolászni maga mellett amivel alapvetően nem volt baj, csak akkor vált parányival komolyabbá a helyzet amikor felcsatolt magára egy fegyvertartót. A többi mozdulatát továbbra is figyelve, Ageha felé fordultam.
- Fuss ki az útra amin haladtunk és meny előre. Lehet hogy eldurvulnak itt az indulatok... utánad fogok menni amint ezt a félreértést tisztáztam és majd a határnál találkozunk. Mondtam a lánynak aki megfogadta szavaimat és egyből hezitálás nélkül el is indult. Kicsit megkönnyebbültem amikor már Ageha látóhatáron kívülre került, mert így már nem láthatja azokat amik történni fognak. Na ne gondoljon senki semmi rosszra, vagy éppen harcra, az én fejemben a lehető legjobb forgatókönyv játszódott amiben én segítettem teljesíteni a nő legpiszkosabb vágyait is. Előfordulhat nem? Elvégre miért mutogatná magát egy ilyen helyen. Amikor visszakaptam a fejem, a nő épp egy robbanócetlit szerelt fel a kunaira amit az imént dobtam vissza neki. *Ejj, ejj... visszaadom neki az értékes fegyvert, most meg csak úgy el akarja pusztítani? Úgy látszik nincs mit tenni...* Futott végig a fejemen, ahogyan jobb kezemmel belenyúltam a fegyvertartómba amiből kiemeltem egy shurikent a sok közül és egy kunait, ami az egyetlen volt amit magamnál hordok. Amikor ő eldobta felém a robbanócetlivel felturbózott kunait, nem volt mit tennem, a shurikenemet használtam fel, hogy félúton találkozzon a kettő és ne nekem kelljen félreugranom egy esetleges robbanás elől. Amint a két fegyver találkozott, a cetli be is robbant amiből egy kisebb tűz, de annál nagyobb füst és porfelhő keletkezett. Ekkor éreztem úgy, hogy eljött az én időm. Elrugaszkodtam a földről és a füstön keresztül, mely álcázta eme mozdulatomat, egyenesen a szikla felé repültem a kunaiommal a kezemben. Persze egyáltalán nem volt ártó szándékom ezért nem akartam megsebesíteni a nőt, csak mellette elsuhanva a kezemben lévő rövid pengével fel szerettem volna hasítani a kebleit takaró kendőt, majd mögötte megállva a sziklán gyengéd hangon kezdtem el beszélni.
- Ugyan... van jobb módja is a feszültség oldásának mint a robbantgatás, és gondolom egy ilyen csinos hölgy mint amilyen te magad is vagy, gondolom tudja mire gondolok. Ha esetleg rám vet egy pillantást, akkor csak mosolyogva kacsintok rá egyet. Természetesen feltéve ha ez előbbi mozdulatsor sikerül. Ha nem sikerült, hát akkor vállalom a következményeket és sérüléseket, mert megérte megpróbálni.
Huramino Saito- Játékos
- Tartózkodási hely : Az álom és a valóság határán, hol az édes rémálmok valóra válnak egy lány képében
Adatlap
Szint: A
Rang: Tokubetsu Jounin
Chakraszint: 511
Re: Hívd ki és harcolj!
Sziasztok! ^^ Vissza kell rázódnom gondolta valaki kihívhatna. Eredetileg Saitora gondoltam, de túl nagy alázás lehet belőle :S vagy oly mindegy, Saito, te is jöhetsz.
Valaki?
Valaki?
Re: Hívd ki és harcolj!
Kazumi: szerintem félreértesz valamit. Számomra ez játék nem arról szól, hogy az erős a gyengét alázza, sokkal inkább élvezem a harcot, legyen az kis vagy nagy szintű. Nem egyszer volt már rá példa, hogy vesztettem egy nálam kisebb szintű ellen, vagy győztem egy nálam erősebb ellen. Az hogy túl nagy falat, szerintem pont hogy jó, mivel sokat tud tanulni belőle az ember
Te döntesz, hogy akarsz e harcolni vagy sem, eleve te kerestél meg engem ezzel, tehát én továbbra is úgy vagy ezzel, ahogy mondtam. Csak szólj és egy kis mókába bármikor benne vagyok
Te döntesz, hogy akarsz e harcolni vagy sem, eleve te kerestél meg engem ezzel, tehát én továbbra is úgy vagy ezzel, ahogy mondtam. Csak szólj és egy kis mókába bármikor benne vagyok
Huramino Saito- Játékos
- Tartózkodási hely : Az álom és a valóság határán, hol az édes rémálmok valóra válnak egy lány képében
Adatlap
Szint: A
Rang: Tokubetsu Jounin
Chakraszint: 511
Re: Hívd ki és harcolj!
Hogy is van akkor egy kettő és három, négy.... van még vagy néhány ezer bárányka amit számolgatok most lehunyt szemekkel. Tűz országának határán vagyok valahol. A forróság lassan egyre erősebb ahogy a nap egyre feljebb kúszik az égen. Hát fix, hogy ropogósra sülök itt és most. Már arról álmodoztam, hogy valami tóparton állok és vidáman lubickolok.
- Nyahu de jól is esne.
Valóságban egy széltől védet árnyékos apró szikláktól egészen a nagyobb darabokig körbe ölelt kis barlang bejáratában ülök. Élvezem a táj szépségét már ha van mit élvezni ekkora hőségben. Meleg miatt a ruhám a környezethez igazodik nem hordom a köpenyem csak a fehér ruhát és könyékig érő fehér kesztyűk mellettem hevernek a földön. öltözetem egy bokáig érő fehér szoknyából és egy fehér hozzá illő felsőből áll. Arcomat félig egy szintén hófehér maszk takarja a jobb oldalán egy nagy karcolással. Mellettem pedig a négy ninjato pihen egy sziklának támasztva.
*[22:43:10] Huramino Saito : hogy +200ch-val +5 random jutsuval (nem engedélyköteles) és 3. szintű Kg-val jöhetsz*
Saito engedélyével harc alatt + 200 ch +5 random jutsu és 3 szintű kg
- Nyahu de jól is esne.
Valóságban egy széltől védet árnyékos apró szikláktól egészen a nagyobb darabokig körbe ölelt kis barlang bejáratában ülök. Élvezem a táj szépségét már ha van mit élvezni ekkora hőségben. Meleg miatt a ruhám a környezethez igazodik nem hordom a köpenyem csak a fehér ruhát és könyékig érő fehér kesztyűk mellettem hevernek a földön. öltözetem egy bokáig érő fehér szoknyából és egy fehér hozzá illő felsőből áll. Arcomat félig egy szintén hófehér maszk takarja a jobb oldalán egy nagy karcolással. Mellettem pedig a négy ninjato pihen egy sziklának támasztva.
*[22:43:10] Huramino Saito : hogy +200ch-val +5 random jutsuval (nem engedélyköteles) és 3. szintű Kg-val jöhetsz*
Saito engedélyével harc alatt + 200 ch +5 random jutsu és 3 szintű kg
Azumi Yuurei- Játékos
- Elosztott Taijutsu Pontok : 197
Elosztható Taijutsu Pontok : 0
Állóképesség : 240 (C)
Erő : 150 (C)
Gyorsaság : 220 (C)
Ügyesség/Reflex : 187 (C)
Pusztakezes Harc : 150 (C)
Adatlap
Szint: C
Rang: Vándor Ninja
Chakraszint: 197
Re: Hívd ki és harcolj!
//Let's start it! //
Elérkezett ez a nap is. A menyétek faluja, azon belül is a vén bölcs kiadta a Kami no Yuugen legelső feladatát, melyet egyenlőre emberhiány miatt nekem egyes egyedül kell végrehajtanom. Éppen a bölcs előtt álltam aki felpattant a tenyeremre, majd a kezembe nyomott egy aktahalmazt. Nem mondott semmit sem, pusztán mélyen a szemembe nézett, hogy lássa, még mindég alkalmas vagyok e arra, hogy a békéért harcoljak. Miután lélektükreim alapos kivizsgáláska kerültek, megállapította a menyét, hogy bennem lakozó sötétséget, mely eddig éveken keresztül emésztett, mióta Hana eltávozott tőlem, teljesen eloszlott. A bölcs lassan visszamászott a kipárnázott emelvényére, majd egy széles vigyorral engedett engem utamra. Amint kiléptem a szentélyből, azonnal az iratokra tekintettem, ugyanis kíváncsi voltam, hogy mi is lesz a legelső feladatom. A tekercs egy személyleírást tartalmazott meg egy képet, ami azt jelentette, hogy a legelső feladatom egy olyan személy levadászása aki kirobbanthat egy újabb háborút. Egy női személyről volt szó aki fehér maszkot valamint fehér fodros ruhát viselt magán és vélhetően hozzájárult a Fegyverkészítők falujában történtekhez, valamint annak további romlásához.
- Rendben, induljunk! Kiáltottam fel lelkesen, de még mielőtt fordított idézéssel elvittek volna engem a tekercsben leírt utolsó tartózkodási helyéhez, Kamatari és Hiyayaka egy meglepetéssel készült nekem. - Ooooy! Saitooo! Kiáltott utánam a fiatalabbik, aki egy maszkot fogott a kezében, az apja pedig egy fehér yukatát hozott magával. - A bölcs azt üzente, hogy a szervezeti tevékenységeket ha lehet álcában hajtsuk végre, mert ha fény derül valaki kilétére, az komoly bajba kerülhet a későbbiekben. Mondta az idősebb menyét legenda, majd átnyújtotta a ruhát. Hamar magamra öltöttem a ruházatot, azonban nem volt tökéletes az álca. - Oy oy, Fater... ez így nem elég jó, még így is, hogy rajta van a maszk, felismerem azt a bárgyú fejét arról az utánozhatatlan hajról. Ekkor hirtelen kipattant egy ér a homlokomon, majd egy akkora kokit vertem az aprócska menyétre, hogy kétszer is meggondolta az elkövetkező pár percbe, hogy valami rosszat szóljon e, ám igaza volt abban amit mondott. Ennek orvoslásaként a Henge no jutsuval megváltoztattam a hajam színét és némileg annak stílusát. - Na így már rendben leszek? Kérdeztem az ninju állatoktól, akik bőszen bólogattak. - Remek, akkor ideje hogy elinduljak. Készen álltok? Kérdeztem, majd vettem egy mély levegőt. Tudtam, hogy mi fog következni és azt is, hogy elég gyomorforgató érzés lesz, de már lassan hozzászoktam ahhoz, hogy fordított idézéssel dobálgassanak ide oda a síkban. Az egyetlen dolog amit ilyenkor lát az ember, az az, hogy körülötte mindenhol füstfelhő keletkezik, majd egy hatalmas gyomorgörccsel egybekötött földön való landolás a következő lépés ami tudatosul bennünk.
- Ehhez nem lehet hozzászokni... Vakartam meg a fejemet, majd körülnéztem és egy ismerős tájat véltem felfedezni. *Pont itt? Pont Tűz és Homok határán látták a menyét felderítői?!* Nem volt sok időm elmélyülni a gondolataimban, ugyanis pár menyét rögtön mellém is szegődött. - Hamarabb érkezett mint arra számítottunk. A célszemélyt jelenleg is megfigyelés alatt tartjuk. Jelenleg egy barlang bejáratánál ücsörög, mintha várna valamire vagy valakire. Körülbelül öt percnyire van innen abba az irányba. Emelte fel az apró kezét a menyét ezzel megjelölve nekem az utat, így csak bólintottam egyet az apró állatnak, megköszönve ezzel a munkáját, majd elindultam. Az az öt perc út, valószínűleg menyét mértékkel volt számolva ugyanis alig ugrottam párat, máris megpillantottam a barlang bejáratot és a fehér ruhás nőt. A ruha teljesen megegyezett azzal amit a képen láttam, így teljesen biztos voltam abban, hogy megtaláltam azt akit kerestem. Lassan kisétáltam a fák közül, ezzel felfedve a kilétem a nő előtt és egyenesen felé sétáltam.
- Örvendek a találkozásnak.- Köszöntöttem a fehér ruhásat, majd fojtattam. - Bocsáss meg, hogy megzavarlak a pihenőidődben, azonban a tevékenységed melyet folytatsz csak a háborút szítja fel, ezért itt és most meg foglak állítani! Jelentettem ki magabiztos hangon, majd levettem a hátamról a kardomat jelezve, hogy tényleg komolyan gondolom azt amit mondtam.
Elérkezett ez a nap is. A menyétek faluja, azon belül is a vén bölcs kiadta a Kami no Yuugen legelső feladatát, melyet egyenlőre emberhiány miatt nekem egyes egyedül kell végrehajtanom. Éppen a bölcs előtt álltam aki felpattant a tenyeremre, majd a kezembe nyomott egy aktahalmazt. Nem mondott semmit sem, pusztán mélyen a szemembe nézett, hogy lássa, még mindég alkalmas vagyok e arra, hogy a békéért harcoljak. Miután lélektükreim alapos kivizsgáláska kerültek, megállapította a menyét, hogy bennem lakozó sötétséget, mely eddig éveken keresztül emésztett, mióta Hana eltávozott tőlem, teljesen eloszlott. A bölcs lassan visszamászott a kipárnázott emelvényére, majd egy széles vigyorral engedett engem utamra. Amint kiléptem a szentélyből, azonnal az iratokra tekintettem, ugyanis kíváncsi voltam, hogy mi is lesz a legelső feladatom. A tekercs egy személyleírást tartalmazott meg egy képet, ami azt jelentette, hogy a legelső feladatom egy olyan személy levadászása aki kirobbanthat egy újabb háborút. Egy női személyről volt szó aki fehér maszkot valamint fehér fodros ruhát viselt magán és vélhetően hozzájárult a Fegyverkészítők falujában történtekhez, valamint annak további romlásához.
- Rendben, induljunk! Kiáltottam fel lelkesen, de még mielőtt fordított idézéssel elvittek volna engem a tekercsben leírt utolsó tartózkodási helyéhez, Kamatari és Hiyayaka egy meglepetéssel készült nekem. - Ooooy! Saitooo! Kiáltott utánam a fiatalabbik, aki egy maszkot fogott a kezében, az apja pedig egy fehér yukatát hozott magával. - A bölcs azt üzente, hogy a szervezeti tevékenységeket ha lehet álcában hajtsuk végre, mert ha fény derül valaki kilétére, az komoly bajba kerülhet a későbbiekben. Mondta az idősebb menyét legenda, majd átnyújtotta a ruhát. Hamar magamra öltöttem a ruházatot, azonban nem volt tökéletes az álca. - Oy oy, Fater... ez így nem elég jó, még így is, hogy rajta van a maszk, felismerem azt a bárgyú fejét arról az utánozhatatlan hajról. Ekkor hirtelen kipattant egy ér a homlokomon, majd egy akkora kokit vertem az aprócska menyétre, hogy kétszer is meggondolta az elkövetkező pár percbe, hogy valami rosszat szóljon e, ám igaza volt abban amit mondott. Ennek orvoslásaként a Henge no jutsuval megváltoztattam a hajam színét és némileg annak stílusát. - Na így már rendben leszek? Kérdeztem az ninju állatoktól, akik bőszen bólogattak. - Remek, akkor ideje hogy elinduljak. Készen álltok? Kérdeztem, majd vettem egy mély levegőt. Tudtam, hogy mi fog következni és azt is, hogy elég gyomorforgató érzés lesz, de már lassan hozzászoktam ahhoz, hogy fordított idézéssel dobálgassanak ide oda a síkban. Az egyetlen dolog amit ilyenkor lát az ember, az az, hogy körülötte mindenhol füstfelhő keletkezik, majd egy hatalmas gyomorgörccsel egybekötött földön való landolás a következő lépés ami tudatosul bennünk.
- Ehhez nem lehet hozzászokni... Vakartam meg a fejemet, majd körülnéztem és egy ismerős tájat véltem felfedezni. *Pont itt? Pont Tűz és Homok határán látták a menyét felderítői?!* Nem volt sok időm elmélyülni a gondolataimban, ugyanis pár menyét rögtön mellém is szegődött. - Hamarabb érkezett mint arra számítottunk. A célszemélyt jelenleg is megfigyelés alatt tartjuk. Jelenleg egy barlang bejáratánál ücsörög, mintha várna valamire vagy valakire. Körülbelül öt percnyire van innen abba az irányba. Emelte fel az apró kezét a menyét ezzel megjelölve nekem az utat, így csak bólintottam egyet az apró állatnak, megköszönve ezzel a munkáját, majd elindultam. Az az öt perc út, valószínűleg menyét mértékkel volt számolva ugyanis alig ugrottam párat, máris megpillantottam a barlang bejáratot és a fehér ruhás nőt. A ruha teljesen megegyezett azzal amit a képen láttam, így teljesen biztos voltam abban, hogy megtaláltam azt akit kerestem. Lassan kisétáltam a fák közül, ezzel felfedve a kilétem a nő előtt és egyenesen felé sétáltam.
- Örvendek a találkozásnak.- Köszöntöttem a fehér ruhásat, majd fojtattam. - Bocsáss meg, hogy megzavarlak a pihenőidődben, azonban a tevékenységed melyet folytatsz csak a háborút szítja fel, ezért itt és most meg foglak állítani! Jelentettem ki magabiztos hangon, majd levettem a hátamról a kardomat jelezve, hogy tényleg komolyan gondolom azt amit mondtam.
Huramino Saito- Játékos
- Tartózkodási hely : Az álom és a valóság határán, hol az édes rémálmok valóra válnak egy lány képében
Adatlap
Szint: A
Rang: Tokubetsu Jounin
Chakraszint: 511
Re: Hívd ki és harcolj!
Ahogy egy idegent látok közeledni maszkom teljesen arcomhoz rögzítem elvégre most munka közben vagyok. nem engedhetem meg, hogy meglássák az arcom. Információim szerint akire vadászok itt fog elhaladni vagy már el is haladt. Ha ez az alak itt van akkor biztos az üldöztem már nincs a környéken. Egy szót sem szolok csak figyelem a közeledő alakot. Nem is moccanok csak meg vonom a vállam és újra a táj szépségét kezdem csodálni. Csak akkor fordulok oda megint amikor megszólal.
- Szintén örvendek idegen. Oh ugyan hagyd már nincs miért bocsánatot kérned.
Majd én vagyok aki nagyot sóhajt és szomorúan veszem észre, hogy egy harci kakassal akadtam össze.
- Akkor elégé félre informáltak cicafiú, de látom a szándékodtól nem fog eltéríteni akármit is mondok.
Felállok és meg mozgatom minden ízületem amik halk ropogással reagálnak a mozdulatok egész apró sorára. Majd a négy kardot egyen ként kivonom és a földbe szurok belőle kettőt.
- Akkor ahogy a régi szabályok szolnak. Végződjön akárhogyan is a harc, de a végén meg kel, hogy ismerjétek egymást. Az engem kötnek az elveim ehhez.
meg fogom a két kardot nem veszek fel semmi féle alap állást, legalább is látszólag. Lábaim apró terpeszben két kard majdnem lefelé log heggyel a földre mutatva. Csak várok, hogy az ellenfelem mit fog lépni. Vajon rám ront vagy esetleg meg fontolt bölcs harcos módjára fog cselekedni?
- Szintén örvendek idegen. Oh ugyan hagyd már nincs miért bocsánatot kérned.
Majd én vagyok aki nagyot sóhajt és szomorúan veszem észre, hogy egy harci kakassal akadtam össze.
- Akkor elégé félre informáltak cicafiú, de látom a szándékodtól nem fog eltéríteni akármit is mondok.
Felállok és meg mozgatom minden ízületem amik halk ropogással reagálnak a mozdulatok egész apró sorára. Majd a négy kardot egyen ként kivonom és a földbe szurok belőle kettőt.
- Akkor ahogy a régi szabályok szolnak. Végződjön akárhogyan is a harc, de a végén meg kel, hogy ismerjétek egymást. Az engem kötnek az elveim ehhez.
meg fogom a két kardot nem veszek fel semmi féle alap állást, legalább is látszólag. Lábaim apró terpeszben két kard majdnem lefelé log heggyel a földre mutatva. Csak várok, hogy az ellenfelem mit fog lépni. Vajon rám ront vagy esetleg meg fontolt bölcs harcos módjára fog cselekedni?
Azumi Yuurei- Játékos
- Elosztott Taijutsu Pontok : 197
Elosztható Taijutsu Pontok : 0
Állóképesség : 240 (C)
Erő : 150 (C)
Gyorsaság : 220 (C)
Ügyesség/Reflex : 187 (C)
Pusztakezes Harc : 150 (C)
Adatlap
Szint: C
Rang: Vándor Ninja
Chakraszint: 197
Re: Hívd ki és harcolj!
A nő nem igazán zavartatta magát azok után sem amit én mondtam, pedig elég ijesztő tud lenni, ha az embert azzal fenyegetik, hogy bezárják egy sötét lyukba, vagy esetlegesen megölik. Még a legnyugodtabb emberben is dolgozni kezd az adrenalin amikor ezeket hallja, de rajta nem láttam ennek a legkisebb nyomát sem ami azt is jelentheti, hogy vérprofi vagy esetlegesen tényleg ártatlan, bár az utóbbi elég merész, hisz a menyétek nemigazán tévednek.
- Az információim helytállóak! A fegyverkészítők falujában harcolni láttak téged és még egy gyereket is elraboltál és ezen bűneid miatt vagyok itt. Közöltem vele azokat az információkat amik a kapott tekercsben voltak, majd felvettem egy kezdő alapállást. Mindkét kezemmel erősen megszorítottam a fegyverem markolatát, mely apró terpeszben álló lábaim mellett húzódtak el hátra. Vettem egy mély levegőt, majd alaposan megfigyeltem, hogy mit is fog csinálni először a fehér ruhás. Mielőtt még bármit is tett volna, elmondta nekem utolsó szavait, melyre én meglepődtem. Ritkán találni egy olyan ellenfelet aki tiszteli a szabályokat és követi azokat, így erre csak egyetlen válasz volt lehetséges. Bólintottam egyet, mire ő földbe szúrta két katanáját, kettőt pedig a kezébe vett, azonban nem volt alapállása. *Négy katanája van amiből kettő a földbe van szúrva, kettő pedig a kezében... elég ritka harcmodor az amikor valaki két katanával áll ki, de az még furcsább, hogy ezen kívül van még kettő is mellette, na nem mintha én nem ilyen lennék a minimum húsz fegyveremmel... A lényeg az figyelnem kell minden mozdulatára, mert vagy szimplán csak szereti a kardokat, vagy használni is tudja mind a négyet egyszerre. Hallottam, hogy Kumogakureban a nyolcfarkú Jinchuuriki akár egyszerre nyolc karddal is tudott harcolni megállás nélkül.* Mosolyodtam el a maszkom mögött, majd megindítottam legelső támadásomat, mely akár a döntő csapás is lehet. Egy apró lépést tettem előre, ahogyan meglendítve a karomat, egy gyors és pontos mozdulattal Hanát visszahelyeztem a hátamon lévő helyére, majd egyetlen egy darab shurikent előkapva eldobtam a nő felé, majd utána futottam. A shuriken maga a nő fejét vette célba, ám ezzel még nem volt vége, miközben futottam pár kézpecsétet mutattam fel, aminek nem volt különösebb utóhatása. A pecsétek befejeztével már csak pár lépésnyire voltam a lánytól, így ismét a hátamon lévő kard markolatához nyúltam, melyet előrántva egy erőteljes vízszintes csapás indult meg, melynek a célja nem csak maga a lány volt, hanem a mellette földbe szúrt kardok is. A csapás maga elég erős volt ahhoz, hogy a két földben álló katanát ketté törje, ha esetleg ő a kezében lévő másik kettő fegyverrel próbálja útját szegni, az se szab gátat számomra, tekintettel a fegyverem súlyára és annak erejére.
Kíváncsian várom, hogy mi lesz erre a támadásra a reakciója. Ha tényleg egy kezdő aki csak most ismerkedik a fegyverekkel, akkor akár végzetes is lehet számára ez az ütés, ha viszont gyakorlott harcos és le tudja reagálni a támadást, akkor máris kivívta az elismerésemet.
- Az információim helytállóak! A fegyverkészítők falujában harcolni láttak téged és még egy gyereket is elraboltál és ezen bűneid miatt vagyok itt. Közöltem vele azokat az információkat amik a kapott tekercsben voltak, majd felvettem egy kezdő alapállást. Mindkét kezemmel erősen megszorítottam a fegyverem markolatát, mely apró terpeszben álló lábaim mellett húzódtak el hátra. Vettem egy mély levegőt, majd alaposan megfigyeltem, hogy mit is fog csinálni először a fehér ruhás. Mielőtt még bármit is tett volna, elmondta nekem utolsó szavait, melyre én meglepődtem. Ritkán találni egy olyan ellenfelet aki tiszteli a szabályokat és követi azokat, így erre csak egyetlen válasz volt lehetséges. Bólintottam egyet, mire ő földbe szúrta két katanáját, kettőt pedig a kezébe vett, azonban nem volt alapállása. *Négy katanája van amiből kettő a földbe van szúrva, kettő pedig a kezében... elég ritka harcmodor az amikor valaki két katanával áll ki, de az még furcsább, hogy ezen kívül van még kettő is mellette, na nem mintha én nem ilyen lennék a minimum húsz fegyveremmel... A lényeg az figyelnem kell minden mozdulatára, mert vagy szimplán csak szereti a kardokat, vagy használni is tudja mind a négyet egyszerre. Hallottam, hogy Kumogakureban a nyolcfarkú Jinchuuriki akár egyszerre nyolc karddal is tudott harcolni megállás nélkül.* Mosolyodtam el a maszkom mögött, majd megindítottam legelső támadásomat, mely akár a döntő csapás is lehet. Egy apró lépést tettem előre, ahogyan meglendítve a karomat, egy gyors és pontos mozdulattal Hanát visszahelyeztem a hátamon lévő helyére, majd egyetlen egy darab shurikent előkapva eldobtam a nő felé, majd utána futottam. A shuriken maga a nő fejét vette célba, ám ezzel még nem volt vége, miközben futottam pár kézpecsétet mutattam fel, aminek nem volt különösebb utóhatása. A pecsétek befejeztével már csak pár lépésnyire voltam a lánytól, így ismét a hátamon lévő kard markolatához nyúltam, melyet előrántva egy erőteljes vízszintes csapás indult meg, melynek a célja nem csak maga a lány volt, hanem a mellette földbe szúrt kardok is. A csapás maga elég erős volt ahhoz, hogy a két földben álló katanát ketté törje, ha esetleg ő a kezében lévő másik kettő fegyverrel próbálja útját szegni, az se szab gátat számomra, tekintettel a fegyverem súlyára és annak erejére.
Kíváncsian várom, hogy mi lesz erre a támadásra a reakciója. Ha tényleg egy kezdő aki csak most ismerkedik a fegyverekkel, akkor akár végzetes is lehet számára ez az ütés, ha viszont gyakorlott harcos és le tudja reagálni a támadást, akkor máris kivívta az elismerésemet.
Huramino Saito- Játékos
- Tartózkodási hely : Az álom és a valóság határán, hol az édes rémálmok valóra válnak egy lány képében
Adatlap
Szint: A
Rang: Tokubetsu Jounin
Chakraszint: 511
Re: Hívd ki és harcolj!
Csak kuncogok de a kuncogásomban semmi emberi nincs. Egy démoni lény nevet csak egy vagy egy biju vagy akármi, de a hang akkor se illet egy lányhoz.
- Bűnnők... bűnnők.... a ninja világ az ami bűnnős. Ki írtátok a klánunk azért mert mi mások voltunk. Ugyan azt művelték velünk mint megannyi másik családdal és még én vagyok a bűnös mert egy lánynak jobb életet akartam biztosítani mint amilyen a romok közt várt volna rá egyedül. Vigyáz mert nem fogom vissza fogni magam!
Nyilván való volt számomra, hogy valamilyen módon használni fogja a nagy kardot. Fel ismerés a gondolat csak most igazolódót be egy shurikenel akarja figyelmem elterelni, meg egy áll jutsu kézpecsétes cuccal. Higgadtan reagálom le a támadást ami ha betalál azonnal végem. Vagy is csak végem volna ha az idegen kardja épp nem egy fát szelne ketté. Kawarimi no jutsu (Testhelyetesitő technika) tette a dolgát és én kisétáltam egy szikla tetején állva néztem ahogy. A fát és gallyakat ketté szeli. Négy kard közül kettő a hátamon míg másik kettő a kezemben. mind végig figyeltem a mozgását és meg próbáltam ki elemezni. úgy gondolom, hogy a kardokat jobban kedveli, méghozzá a zanbato méretűeket. A kézpecsétből ítélve pedig a jutsuk terén is jártas lehet. tehát vagy egy szökőt shinobival van dolgom vagy egy vadásszal.
- Bűnnők... bűnnők.... a ninja világ az ami bűnnős. Ki írtátok a klánunk azért mert mi mások voltunk. Ugyan azt művelték velünk mint megannyi másik családdal és még én vagyok a bűnös mert egy lánynak jobb életet akartam biztosítani mint amilyen a romok közt várt volna rá egyedül. Vigyáz mert nem fogom vissza fogni magam!
Nyilván való volt számomra, hogy valamilyen módon használni fogja a nagy kardot. Fel ismerés a gondolat csak most igazolódót be egy shurikenel akarja figyelmem elterelni, meg egy áll jutsu kézpecsétes cuccal. Higgadtan reagálom le a támadást ami ha betalál azonnal végem. Vagy is csak végem volna ha az idegen kardja épp nem egy fát szelne ketté. Kawarimi no jutsu (Testhelyetesitő technika) tette a dolgát és én kisétáltam egy szikla tetején állva néztem ahogy. A fát és gallyakat ketté szeli. Négy kard közül kettő a hátamon míg másik kettő a kezemben. mind végig figyeltem a mozgását és meg próbáltam ki elemezni. úgy gondolom, hogy a kardokat jobban kedveli, méghozzá a zanbato méretűeket. A kézpecsétből ítélve pedig a jutsuk terén is jártas lehet. tehát vagy egy szökőt shinobival van dolgom vagy egy vadásszal.
Azumi Yuurei- Játékos
- Elosztott Taijutsu Pontok : 197
Elosztható Taijutsu Pontok : 0
Állóképesség : 240 (C)
Erő : 150 (C)
Gyorsaság : 220 (C)
Ügyesség/Reflex : 187 (C)
Pusztakezes Harc : 150 (C)
Adatlap
Szint: C
Rang: Vándor Ninja
Chakraszint: 197
Re: Hívd ki és harcolj!
Elsöprő csapásom melyet Hanaval ketten indítottunk meg, kérlelhetetlenül is közeledett a nő felé akit meg kellett állítanom. A cél eleinte az volt, hogy csak a két földbe szúrt fegyvert pusztítom el, míg ő saját magát menti egy hátraugrással, vagy hasonlóval, azonban meglepetésként ért amikor a hús helyett egy farönköt szelt ketté jácint könnyedséggel a kardom. Olyan volt mintha forró késsel vágtunk volna vajat, és lényegében ez is volt a helyzet. A chakrám a penge körül vékony láthatatlan, azonban éles réteget képezett, mely akár egy keményebb sziklát is át tudna vágni. A kawarimi hatásos volt, sőt mi több nem csak magát mentette hanem a földbe szúrt kardokat is.
*Érdekes... vagy alaposan elemezte a támadásomat és látta, hogy ezzel jön ki a legjobban, vagy mint a legtöbb kisiskolás, minden támadást Kawarimivel véd. Tehát annyi biztos, hogy ő is shinobi, így legelőször meg kell akadályoznom, hogy pecséteket alkothasson a továbbiakban, ezzel meggátolva a jutsuk használatát.* Gyorsan futott végig a fejemben eme gondolatmenet, miközben a barlang tetején állóra tekintettem. - Hmm... nem is rossz, bár jobban örültem volna, ha harc nélkül megadod magad! Jelentettem ki mosolyogva, majd lehajoltam a kettévágott farönkhöz és az egyik felét felvéve, nézegetni kezdtem azt. - Ahogy elnézem ez a rönk már sok esztendőt megjárt és erről a rajta lévő nyomok, melyek a gyűrűiben vannak is tanúskodnak. Mondtam higgadtan, majd felnéztem a nőre. - Na de vége a mesedélutánnak! Mondatom végeztével már csak arra vártam, hogy vége legyen a harcnak, mely akár talán most be is következik, ugyanis a shuriken melyet a támadásom előtt eldobtam, és a kézpecsét melyet utána mutogattam el, nem csak elterelés volt, hanem egy tényleges jutsu, az álcázott támadásom végrehajtásának egyik kulcsa. A shuriken pont a lány felett lebegett a levegőben hangtalanul várva az utasításomat, melyet meg is kapott anélkül, hogy akár csak a szemem rebbent volna. A dobófegyver irdatlan sebességgel vészesen közelről kezdett el repült minden előjel nélkül és a célja nem más volt, mint a nő jobb kézfeje. Ugyanis egyetlen dobófegyver nem éppen halálos, pusztán a megsebzésre szolgál, ahogyan ebben az esetben is. A csukló a kulcsa a jutsuk többségének, ugyanis ha nem tudunk pecsétet formálni, akkor a jutsu maga sem jön létre.
*Érdekes... vagy alaposan elemezte a támadásomat és látta, hogy ezzel jön ki a legjobban, vagy mint a legtöbb kisiskolás, minden támadást Kawarimivel véd. Tehát annyi biztos, hogy ő is shinobi, így legelőször meg kell akadályoznom, hogy pecséteket alkothasson a továbbiakban, ezzel meggátolva a jutsuk használatát.* Gyorsan futott végig a fejemben eme gondolatmenet, miközben a barlang tetején állóra tekintettem. - Hmm... nem is rossz, bár jobban örültem volna, ha harc nélkül megadod magad! Jelentettem ki mosolyogva, majd lehajoltam a kettévágott farönkhöz és az egyik felét felvéve, nézegetni kezdtem azt. - Ahogy elnézem ez a rönk már sok esztendőt megjárt és erről a rajta lévő nyomok, melyek a gyűrűiben vannak is tanúskodnak. Mondtam higgadtan, majd felnéztem a nőre. - Na de vége a mesedélutánnak! Mondatom végeztével már csak arra vártam, hogy vége legyen a harcnak, mely akár talán most be is következik, ugyanis a shuriken melyet a támadásom előtt eldobtam, és a kézpecsét melyet utána mutogattam el, nem csak elterelés volt, hanem egy tényleges jutsu, az álcázott támadásom végrehajtásának egyik kulcsa. A shuriken pont a lány felett lebegett a levegőben hangtalanul várva az utasításomat, melyet meg is kapott anélkül, hogy akár csak a szemem rebbent volna. A dobófegyver irdatlan sebességgel vészesen közelről kezdett el repült minden előjel nélkül és a célja nem más volt, mint a nő jobb kézfeje. Ugyanis egyetlen dobófegyver nem éppen halálos, pusztán a megsebzésre szolgál, ahogyan ebben az esetben is. A csukló a kulcsa a jutsuk többségének, ugyanis ha nem tudunk pecsétet formálni, akkor a jutsu maga sem jön létre.
Huramino Saito- Játékos
- Tartózkodási hely : Az álom és a valóság határán, hol az édes rémálmok valóra válnak egy lány képében
Adatlap
Szint: A
Rang: Tokubetsu Jounin
Chakraszint: 511
Re: Hívd ki és harcolj!
Egy szó annyit se mondtam csak lehunytam a szemeim vártam két szívdobannásnyi időt. Kezeimen mivel nem volt rajtam a fehér kesztyű látszót mintha az ereim kirajzolódnának bőrömre tetoválás szerűen. Vöröses feketés minták behálóztak még nyakamnál is felehetett fedezni egy egy vonást. Szemeimet nem nyitottam ki. A shuriken sebessége drasztikusan csökkent éppen annyira, hogy kezemet eltudjam venni az útjából. Fémes csendülést lehetett hallani ahogy a fegyver sziklának csapódott. Csak mikor hallani lehetett a hangot nyitottam ki szemeim és lehetett látni, hogy az fájóan emlékeztet a vér színére. Íriszemben pedig ezüst szín kör van jelen. Az aki ilyen képességgel rendelkezik képes egyszerre több dologra figyelni és azokra összpontosítani. mintha megosztaná az elméjét vagy valami hasonló. Erre még régebben rá jöttem, de soha senkinek nem árultam el ezt eddig. Az egész meg nyilvánulás csak egy pillanatvolt nem tartott tovább mint pár másod perc. Két kardal a kezemben le ugrottam a szikláról. Egyenesen ellen felem elé egy igen különös alap állásba érkezve.
- Akkor táncoljunk cica fiú.
Démoni penge tánc ahogy elneveztem a stílust hatékony volt ha elég ügyes voltam. És itt általában kihasználtam az oldottságaim. kisebb vagyok és a kússza legtöbbször ki ismerhetetlen mozdulatok adta előnyöket. Úgy tűnt mintha derék magasságba vágnák de le mentem spárgába, hogy elkerüljek egy elsöprő csapást és lentről szúrtam felfelé míg a szabad kardommal ellen felem kezét céloztam. Úgy tünetet mintha kaméleon lenék mert mind két kardot úgy irányítottam mintha csak ara az egyre koncentrálnák.
- Akkor táncoljunk cica fiú.
Démoni penge tánc ahogy elneveztem a stílust hatékony volt ha elég ügyes voltam. És itt általában kihasználtam az oldottságaim. kisebb vagyok és a kússza legtöbbször ki ismerhetetlen mozdulatok adta előnyöket. Úgy tűnt mintha derék magasságba vágnák de le mentem spárgába, hogy elkerüljek egy elsöprő csapást és lentről szúrtam felfelé míg a szabad kardommal ellen felem kezét céloztam. Úgy tünetet mintha kaméleon lenék mert mind két kardot úgy irányítottam mintha csak ara az egyre koncentrálnák.
Azumi Yuurei- Játékos
- Elosztott Taijutsu Pontok : 197
Elosztható Taijutsu Pontok : 0
Állóképesség : 240 (C)
Erő : 150 (C)
Gyorsaság : 220 (C)
Ügyesség/Reflex : 187 (C)
Pusztakezes Harc : 150 (C)
Adatlap
Szint: C
Rang: Vándor Ninja
Chakraszint: 197
Re: Hívd ki és harcolj!
A legelső támadásom egy elég ügyesen felépített kombináció volt, mely lényegében elhiteti az ellenféllel, hogy az első fő támadásom nem más mint egyszerű elterelés és így könnyen meglepetésszerű győzelmet arathatok, de ez a helyzet más volt. A lány nem láthatta és még csak nem is hallhatta a shuriket, mégis kitért előle, de nem ez volt a legfurcsább, hanem az, hogy a dobófegyver az utasításaim ellenére lassulni kezdett, mintha valami visszatartotta volna. *Nem egy átlagos ellenfélbe botlottam bele az már biztos. Többnyire az elbizakodott kis szintű shinobik már ezután a támadás után kidőlnek. Ez ellen nincs mit tenni, majd...* Gondolatmenetem azonnal félbemaradt, ahogyan megláttam, hogy a lányon egyfajta jelölések bukkannak és cikáznak a kezén keresztül végig az egész testén. Az első gondolatom azonnal az volt, hogy egyfajta átokpecsét amit Orochimaru is használt, de a sötét gonosz aurát nem éreztem körülötte ami még jellemzője az átokpecsétnek. *Jobb lesz óvatosnak lennem vele, már a szeme sem áll jól!* Jegyeztem meg, majd felkészültem a támadására, ugyanis ő sem tétlenkedett, leugrott a barlang tetejéről kezében két katanájával, majd nekem esett. Szinte pillanatok alatt került a közelembe a célpont, majd leguggolva szúrt fel felém, legalábbis guggolás látszatában létem, helyette azonban mélyebbre, spárgába ment és úgy indította meg döfését, ami egy pillanatra megdöbbentett, de nem volt túl nehéz dolgom a védekezésben. A kezemben lévő kardomat magam és a lány között a földbe szúrtam és a penge lapos oldalával blokkoltam a szúrást, ám a másik katana sem volt tétlen és a kezemet vette célba. A második támadása már jóval egyszerűbb volt mint az első, így arra időben tudtam is reagálni azzal, hogy belerúgtam a kardom pengéjébe - szintén a lapos oldalába - ezzel a kard kitört a földből, magával sodorva némi humuszt, mely egyenesen a lány szeme felé tartott. Mindeközben elengedtem a kardom markolatát, melyet így elvesztettem, de esélyem nyílt egy újabb nagy erejű rúgásra, melynek a célpontja a földön spárgában lévő lány.
A támadás után, függetlenül attól, hogy sikeres vagy sem, azonnal hátrálni kezdek és hátrálás közben Hanát a kardomat is - a földről felszedve - megpróbálom magammal vinni. Amint biztonságosabb távolba érek kiegyenesedek a harci állásból és egyenesen a lány felé nézek. - Elismerem a képességeidet és azt, hogy remek kardforgató vagy, ezért ez megköveteli, hogy felfedjem önmagam. Mondtam, ahogyan levettem a fejemről a maszkot és feloldottam a henge technikát, így visszaváltoztam önmagammá, bár a személyiségem mit sem voltázott, még mindég tisztelettel tekintettem ellenfelemre annak ellenére hogy lány, holott legtöbbször ilyen esetben ujjongva pattogok vérző orral miközben perverz gondolatok bombáznak folyamatosan. - A nevem Huramino Saito és mindent el fogok követni annak érdekében, hogy megóvjam a békét! Jelentettem ki és azzal újra harci állásba álltam fel.
A támadás után, függetlenül attól, hogy sikeres vagy sem, azonnal hátrálni kezdek és hátrálás közben Hanát a kardomat is - a földről felszedve - megpróbálom magammal vinni. Amint biztonságosabb távolba érek kiegyenesedek a harci állásból és egyenesen a lány felé nézek. - Elismerem a képességeidet és azt, hogy remek kardforgató vagy, ezért ez megköveteli, hogy felfedjem önmagam. Mondtam, ahogyan levettem a fejemről a maszkot és feloldottam a henge technikát, így visszaváltoztam önmagammá, bár a személyiségem mit sem voltázott, még mindég tisztelettel tekintettem ellenfelemre annak ellenére hogy lány, holott legtöbbször ilyen esetben ujjongva pattogok vérző orral miközben perverz gondolatok bombáznak folyamatosan. - A nevem Huramino Saito és mindent el fogok követni annak érdekében, hogy megóvjam a békét! Jelentettem ki és azzal újra harci állásba álltam fel.
Huramino Saito- Játékos
- Tartózkodási hely : Az álom és a valóság határán, hol az édes rémálmok valóra válnak egy lány képében
Adatlap
Szint: A
Rang: Tokubetsu Jounin
Chakraszint: 511
Re: Hívd ki és harcolj!
Sikerült meglepnem de az ellenfelem nem épp gyenge shinobi. Tudta és fel ismerte a hejzetett, hogy most hátrálni kell egy pillanatra. Ügyességét bizonyítja, hogy próbálta helyzetet hasznára fordítani. Az arcomba szóródó földet nem igen tudtam kivédeni csak szememet csuktam be, hogy ne vakuljak meg ideiglenesen. Ez elég volt, hogy egy rúgást bekapjak. Szerencsére az erejét tompítani tudtam épp, hogy résnyire zárt szememmel láttam valamit. Ezért a tánc és stílusom adta előny miatt képes voltam spárgában is hátra hajolni. Így habár eltalált a rúgás de testem kicsavarva mint egy citromot annak hatását letudtam redukálni. Felállok és két kardom a földbe szúrom ismét majd leporolom a ruhám. Szavaira felkapom a fejem és elmosolyodom.
- Szóval becsületes ellenfélre akadtam. Akkor a tisztség úgy kívánja, hogy én is bemutatkozzam. Egyébként te sem vagy rossz Saito.
Meg fogtam maszkom és levettem. Arcom maszk alatt furcsa de mosolygós vidám volt mint aki az élet minden apró örömét élvezi és minden formáját tiszteli. Így most már minden jól kivehető volt az arcom a szemeim.
- Azumi Yuurei vagyok a fehér démon klánom utolsó elő tagja. Járom a világot, hogy megbüntessem azokat akik rászolgáltak és te ebben akadályozol.
Megfogtam a két kardot és az igazán meglepő dolog most következet. A másik két Katana meg mozdult a hátamon ezzel egy időben szemeimben újra megjelent az ezüst kör és jelek is kirajzolódtak testemen. Majd felvettem az alapállást ami saját stílusom volt.
- Démoni penge tánc második szint.
- Szóval becsületes ellenfélre akadtam. Akkor a tisztség úgy kívánja, hogy én is bemutatkozzam. Egyébként te sem vagy rossz Saito.
Meg fogtam maszkom és levettem. Arcom maszk alatt furcsa de mosolygós vidám volt mint aki az élet minden apró örömét élvezi és minden formáját tiszteli. Így most már minden jól kivehető volt az arcom a szemeim.
- Azumi Yuurei vagyok a fehér démon klánom utolsó elő tagja. Járom a világot, hogy megbüntessem azokat akik rászolgáltak és te ebben akadályozol.
Megfogtam a két kardot és az igazán meglepő dolog most következet. A másik két Katana meg mozdult a hátamon ezzel egy időben szemeimben újra megjelent az ezüst kör és jelek is kirajzolódtak testemen. Majd felvettem az alapállást ami saját stílusom volt.
- Démoni penge tánc második szint.
Azumi Yuurei- Játékos
- Elosztott Taijutsu Pontok : 197
Elosztható Taijutsu Pontok : 0
Állóképesség : 240 (C)
Erő : 150 (C)
Gyorsaság : 220 (C)
Ügyesség/Reflex : 187 (C)
Pusztakezes Harc : 150 (C)
Adatlap
Szint: C
Rang: Vándor Ninja
Chakraszint: 197
Re: Hívd ki és harcolj!
Érdekes és egyben nem várt szituáció alakult ki. A nő, akiről később kiderült, hogy a Yuurei névre hallgat, egy érdekes spárgás kombinációt alkalmazva támadott meg ami elől egy rutinos mozdulattal kitértem, majd hátrálni kezdtem. Éreztem, hogy egyenlőre ő is csak játszadozik, meg-meg mutatja az ereje egy részét pontosan úgy ahogyan én. Mondhatni izgató volt a tény, hogy egy körülbelül olyan erős ellenféllel találtam szembe magam mint amilyen én is vagyok, bár ez egyenlőre csak egy elhamarkodott becslés.
- Azumi Yuurei?! Pompás neveddel már csak szépséged vetekedhet. Bókoltam egyet a lánynak, majd amit megláttam, hogy újra harci állásba állt, kicsit én is változtatni kényszerültem a harcmodoromon. - Lehet, hogy akadályozlak abban amit teszel, ám én ezzel csak a békét óvom meg. Azzal, hogy embereket vadászol le falvakból csak a háború javát szolgálja és ez ellen tennem kell! Mondtam, miközben alaposan megvizsgáltam Yuureit aki alaposan megváltozott valamitől. *Most már biztos, hogy Kekkei Genkaial rendelkezik... Ez megmagyarázza, hogy hogyan tudta kivédeni a legelső támadásomat. Valószínűleg dojutsuja van és 360 fokos térlátással rendelkezhet mint a Hyuugák. Valószínűleg a szemei is ezért változtak el, de a dojutsu nem magyarázza a testen kirajzolódott jeleke...* Itt egy pillanatra abbamaradt a gondolatmenet ugyanis megláttam, hogy Yuurei kezébe vette két katanáját, sőt mi több a hátán lévő két katana is megmozdult. *Mi a... Óvatosan kell eljárnom. Ki tudja milyen erők birtokában van... bár ez rólam is elmondható, még én sem ismerem pontosan a saját korlátaimat sem.* Jelent meg a fejem felett egy mangacsepp, majd komolyra fordítottam a szót. A kezemben lévő Hanat visszatettem a hátamon lévő tokjába, majd felmutattam egy egykezes pecsétet aminek következében egy új, eddig még nem látott fegyver került, pontosabban fogalmazva repült a kezembe. A fegyver melyet megidéztem egy cseppet sem átlagos, négy pengéből álló gyönyörűség, mely a chakrámra reagál és anélkül, hogy hozzáérnék, hajtja végre az utasításaimat. A szó legszorosabb értelmében a kezemben lebeg a fegyver, mely a Yuuken névre hallgat. Kezemet magam elé nyújtottam ki, így a fegyver is előttem lebegett, a másik üres kezemmel pedig a lány felé intettem, ezzel megadva neki a kezdő támadás lehetőségét.
//A Yuukenem leírását az adatlapomon megtalálod ^^ //
- Azumi Yuurei?! Pompás neveddel már csak szépséged vetekedhet. Bókoltam egyet a lánynak, majd amit megláttam, hogy újra harci állásba állt, kicsit én is változtatni kényszerültem a harcmodoromon. - Lehet, hogy akadályozlak abban amit teszel, ám én ezzel csak a békét óvom meg. Azzal, hogy embereket vadászol le falvakból csak a háború javát szolgálja és ez ellen tennem kell! Mondtam, miközben alaposan megvizsgáltam Yuureit aki alaposan megváltozott valamitől. *Most már biztos, hogy Kekkei Genkaial rendelkezik... Ez megmagyarázza, hogy hogyan tudta kivédeni a legelső támadásomat. Valószínűleg dojutsuja van és 360 fokos térlátással rendelkezhet mint a Hyuugák. Valószínűleg a szemei is ezért változtak el, de a dojutsu nem magyarázza a testen kirajzolódott jeleke...* Itt egy pillanatra abbamaradt a gondolatmenet ugyanis megláttam, hogy Yuurei kezébe vette két katanáját, sőt mi több a hátán lévő két katana is megmozdult. *Mi a... Óvatosan kell eljárnom. Ki tudja milyen erők birtokában van... bár ez rólam is elmondható, még én sem ismerem pontosan a saját korlátaimat sem.* Jelent meg a fejem felett egy mangacsepp, majd komolyra fordítottam a szót. A kezemben lévő Hanat visszatettem a hátamon lévő tokjába, majd felmutattam egy egykezes pecsétet aminek következében egy új, eddig még nem látott fegyver került, pontosabban fogalmazva repült a kezembe. A fegyver melyet megidéztem egy cseppet sem átlagos, négy pengéből álló gyönyörűség, mely a chakrámra reagál és anélkül, hogy hozzáérnék, hajtja végre az utasításaimat. A szó legszorosabb értelmében a kezemben lebeg a fegyver, mely a Yuuken névre hallgat. Kezemet magam elé nyújtottam ki, így a fegyver is előttem lebegett, a másik üres kezemmel pedig a lány felé intettem, ezzel megadva neki a kezdő támadás lehetőségét.
//A Yuukenem leírását az adatlapomon megtalálod ^^ //
Huramino Saito- Játékos
- Tartózkodási hely : Az álom és a valóság határán, hol az édes rémálmok valóra válnak egy lány képében
Adatlap
Szint: A
Rang: Tokubetsu Jounin
Chakraszint: 511
Re: Hívd ki és harcolj!
- A bókod jól esik talán még el is pirulok, de a fehér démont nem lehet csak így le kenyerezni.
Nem mozdulok csak két kezemmel földbe szúrom a kardokat. Míg szelem kezekben továbbra is ott a két kard.
- Szóval te ezért vagy.... kezd egy kicsit dühíteni..... hol volt a fajtád amikor a klánom és népem ki írtátok félve attól amik voltunk. Egy semleges klánt aki élhatárolódót minden félle harctól és vérontástól....
Majd mosolygok és hirtelen lehető leggyorsabban ahogy mozdulni tudok Saitoba csapódom. Ezt úgy érem el, hogy chakrám egy részét lábamba irányítom. Szándékomban nincs semmi agreszió, vagy támadás jele.
Majd ha sikerül a földre döntenem rá mászok é meg simítom az arcát. Majd meg csókolom és kacagva odébb táncolok. Ahogy a szelem kezek lebegnek meg érezheted egy pillanatra a chakrám, ha figyelsz és nem a csókkal törődsz.
*** Ha nem döntenélek le a lábadról:***
Nagyon szorosan hozzád préselődöm érezheted testem melegét Szelem kezek távol maradnak lebegtetve a kardokat. én pedig meg simítom az arcod.
- Aranyos vagy szerintem inkább lányok szoknyája után kellene futnod. Az jobban illik hozzád.
Majd meg csókólak és eltávolodom. Ahogy meg csokolak és meg érintelek meg érezheted a chakrám ahogy fodrozódik a testem körül ingadozva fellángolva. A csók pillanatában szinte fellángol mintha egy pillanatban ki akarna törni a világra rontva.
Távolabb állva tőled még mindig szabadon vannak hús vér kezeim.
- Kérlek hagy fel a harccal és egyezünk meg döntetlenben különben nem lesz más választásom mint komolyan venni a párbajt.
Két kezem feltartottam, hogy meg formáljak egy kéz jelet, de még vártam a válaszra.
Nem mozdulok csak két kezemmel földbe szúrom a kardokat. Míg szelem kezekben továbbra is ott a két kard.
- Szóval te ezért vagy.... kezd egy kicsit dühíteni..... hol volt a fajtád amikor a klánom és népem ki írtátok félve attól amik voltunk. Egy semleges klánt aki élhatárolódót minden félle harctól és vérontástól....
Majd mosolygok és hirtelen lehető leggyorsabban ahogy mozdulni tudok Saitoba csapódom. Ezt úgy érem el, hogy chakrám egy részét lábamba irányítom. Szándékomban nincs semmi agreszió, vagy támadás jele.
Majd ha sikerül a földre döntenem rá mászok é meg simítom az arcát. Majd meg csókolom és kacagva odébb táncolok. Ahogy a szelem kezek lebegnek meg érezheted egy pillanatra a chakrám, ha figyelsz és nem a csókkal törődsz.
*** Ha nem döntenélek le a lábadról:***
Nagyon szorosan hozzád préselődöm érezheted testem melegét Szelem kezek távol maradnak lebegtetve a kardokat. én pedig meg simítom az arcod.
- Aranyos vagy szerintem inkább lányok szoknyája után kellene futnod. Az jobban illik hozzád.
Majd meg csókólak és eltávolodom. Ahogy meg csokolak és meg érintelek meg érezheted a chakrám ahogy fodrozódik a testem körül ingadozva fellángolva. A csók pillanatában szinte fellángol mintha egy pillanatban ki akarna törni a világra rontva.
Távolabb állva tőled még mindig szabadon vannak hús vér kezeim.
- Kérlek hagy fel a harccal és egyezünk meg döntetlenben különben nem lesz más választásom mint komolyan venni a párbajt.
Két kezem feltartottam, hogy meg formáljak egy kéz jelet, de még vártam a válaszra.
Azumi Yuurei- Játékos
- Elosztott Taijutsu Pontok : 197
Elosztható Taijutsu Pontok : 0
Állóképesség : 240 (C)
Erő : 150 (C)
Gyorsaság : 220 (C)
Ügyesség/Reflex : 187 (C)
Pusztakezes Harc : 150 (C)
Adatlap
Szint: C
Rang: Vándor Ninja
Chakraszint: 197
Re: Hívd ki és harcolj!
Érdekes lány ez a Yuurei, akárki akármit mond, nem tudom elképzelni, hogy szándékosan ölne embereket és a háborút pártolná. Az arcán megülő mosoly nem hazudik, tiszta akárcsak az alább hulló eső mely a talajt áztatja. Mindazonáltal mégis van benne sötétség, mely meggátolja őt és furcsa cselekvésre készteti... a legmegfelelőbb jelző az lenne, hogy maga a lány egy nagy talány.
- Tudod, a fajtám valószínűleg még anyámék tervében sem volt, nemhogy azon a napon amikor szükség lett volna rá. Én magam voltam az aki kitalálta ezt és szándékomban áll az is, hogy megtartsam a szavamat amelyet másoknak tettem... Itt veszek egy mély levegőt és az égre tekintek mely máris kezd egy kicsit borússá válni akárcsak a mostani helyzet. Az ismeretségünk nem indult túlzottan jól, ám a "fehér démon" kis megmozdulása alaposan megváltoztatta ezt. Igaz a kis kirohanása nem vett le a lábamról, de még így is meglepett, főleg akkor amikor telibe talált a személyiségemmel kapcsolatban, majd egyszerűen megcsókolt. *Komolyan, egyre nagyobb talány nekem... Lehet hogy direkt csinálja? El akarja csavarni a fejem, hogy aztán ha arra kerülne a sor, megkegyelmezzek neki.*
- Hozzád is inkább a szende kislány szerepe illene aki másokat oltalmaz. Mondtam lágyan, majd amint el akart távolodni tőlem, megragadtam karját és visszahúztam magamhoz. Szorosan magamhoz szorítottam őt, annyira, hogy a lehelete simogatta az arcomat, de ami fontosabb, mélyen a szemeibe, a lélektükreibe tudtam nézni. Alaposan megnéztem magamnak és kíváncsian fürkésztem benne, a gondolataiban, az érzéseiben, de nem találtam semmit, az egyetlen amire felfigyeltem az az volt, hogy amikor megcsókoltam, megremegett körülöttünk a levegő. Kicsit tartottam ettől a "remegéstől" ugyanis a két katana felettünk volt, habár még mindég nem értettem miért, ezért elemeltem tekintetem egy pillanatra, majd immáron én csókoltam meg a lányt. A hatás természetesen nem maradt el, a levegő újra megremegett kettőnk között, majd elengedtem őt.
- Sajnálom, de meg kell tennem azt amiért ide jöttem. Készülj fel mert innentől nem fogok komolytalan viccekbe burkolózni. Mondtam, és hogy bizonyítsam szándékaimat végrehajtottam egy idézést is.
- Ninpo:Kuchiyose no Jutsu! Kiáltottam fel, majd miután a földre csaptam tenyeremet, egy apró menyét jelent meg kinek vállán egy kézi kasza ékeskedett. - Oy Aibo! Ideje hogy kamatoztassuk tudásunkat! Mondtam, ahogyan a menyét elvigyorodott, majd a vállamra pattanva készen állt ő is a harcra. - Aztán nehogy elszúrd nekem Tesó! - Ez rád is vonatkozik Hiyayaka!
- Tudod, a fajtám valószínűleg még anyámék tervében sem volt, nemhogy azon a napon amikor szükség lett volna rá. Én magam voltam az aki kitalálta ezt és szándékomban áll az is, hogy megtartsam a szavamat amelyet másoknak tettem... Itt veszek egy mély levegőt és az égre tekintek mely máris kezd egy kicsit borússá válni akárcsak a mostani helyzet. Az ismeretségünk nem indult túlzottan jól, ám a "fehér démon" kis megmozdulása alaposan megváltoztatta ezt. Igaz a kis kirohanása nem vett le a lábamról, de még így is meglepett, főleg akkor amikor telibe talált a személyiségemmel kapcsolatban, majd egyszerűen megcsókolt. *Komolyan, egyre nagyobb talány nekem... Lehet hogy direkt csinálja? El akarja csavarni a fejem, hogy aztán ha arra kerülne a sor, megkegyelmezzek neki.*
- Hozzád is inkább a szende kislány szerepe illene aki másokat oltalmaz. Mondtam lágyan, majd amint el akart távolodni tőlem, megragadtam karját és visszahúztam magamhoz. Szorosan magamhoz szorítottam őt, annyira, hogy a lehelete simogatta az arcomat, de ami fontosabb, mélyen a szemeibe, a lélektükreibe tudtam nézni. Alaposan megnéztem magamnak és kíváncsian fürkésztem benne, a gondolataiban, az érzéseiben, de nem találtam semmit, az egyetlen amire felfigyeltem az az volt, hogy amikor megcsókoltam, megremegett körülöttünk a levegő. Kicsit tartottam ettől a "remegéstől" ugyanis a két katana felettünk volt, habár még mindég nem értettem miért, ezért elemeltem tekintetem egy pillanatra, majd immáron én csókoltam meg a lányt. A hatás természetesen nem maradt el, a levegő újra megremegett kettőnk között, majd elengedtem őt.
- Sajnálom, de meg kell tennem azt amiért ide jöttem. Készülj fel mert innentől nem fogok komolytalan viccekbe burkolózni. Mondtam, és hogy bizonyítsam szándékaimat végrehajtottam egy idézést is.
- Ninpo:Kuchiyose no Jutsu! Kiáltottam fel, majd miután a földre csaptam tenyeremet, egy apró menyét jelent meg kinek vállán egy kézi kasza ékeskedett. - Oy Aibo! Ideje hogy kamatoztassuk tudásunkat! Mondtam, ahogyan a menyét elvigyorodott, majd a vállamra pattanva készen állt ő is a harcra. - Aztán nehogy elszúrd nekem Tesó! - Ez rád is vonatkozik Hiyayaka!
Huramino Saito- Játékos
- Tartózkodási hely : Az álom és a valóság határán, hol az édes rémálmok valóra válnak egy lány képében
Adatlap
Szint: A
Rang: Tokubetsu Jounin
Chakraszint: 511
Re: Hívd ki és harcolj!
Eltáncolnék de nem menekülhetek. Újra egy csókban fórnak össze ajkaink majd szétválunk. A kölcsönös nyálcsere tehát kétszer is megtörtént sőt még vissza is csókoltam amikor magához húzott.
- Ha te mondod... kedves Saito. Én más leveket követek mint te azt gondolod.
Ismét eltávolodok tőle és kezem felemelem a kéz jelre várok, a kellő pillanatra, hisz lehet egyszerűnek tűnik a lépés, de tökéletes időzítést követel meg a következő támadás. Idézésre viszont nem számítottam a menyétet meglátva szemeim kikerekednek és elmosolyodom.
- ohh olyan aranyos vagy. Sajnos nekem az idéződel van egy kis nézet eltérésem.
Mikor Saitora nézek a mosoly és kedvesék leolvad arcomról. Látszik, hogy sajnálom a dolgot előre és leginkább egy jó tea vagy valami másra vágyom ami mellett elehetett volna ezt is rendezni.
- Sajnálom Saito.
A következő pillanatban meg formálom a pecsétet és a jutsu hatása azonnal érvényesül is. Hisz az elő készületeket már megtettem meg érintettem ily módon egy kapcsolatot létesítettem kettőnk közt. igaz erre nem lett volna szükség, de talán így a hatás magasabb fokú lesz és tovább tart egy kicsit.
(2)Kanashibari (Paralizáció) nevezetű technikát használom ami képes pár másodpercre megbénítani a kiszemelt áldozatot. Majd gyorsan újabb kézjelet formázok és tenyerem a földre csapom míg szabad kezemmel egy füst bombát dobok magam elé.
(1)Jibaku Fuda no Jutsu // Robbanó Jegyzet Technikát használom látszólag mintha idézés lenne de valójában azt a négy robbanó jegyzetet irányítom vele Saito lábai alá amit még korábban helyeztem el a földbe, hátha meglepnek. Amint az két jegyzet a lába alá ér és másik kettő a közelébe már robbantom is. Még a robbanás előtt elköszönök. Majd eldobom a füst bombát.
- Viszlát Saito, remélem még látjuk egymást.
(1)A ninja a szükséges kézjelek után a földre helyezi a tenyerét, chakrakapcsolatot hoz létre maga és a kiszemelt célpont között a talaj segítségével, majd aktiválva a jutsut pár jegyzetet küld az ellenfél lába alá nem láthatóan, hasonlatosan az idézések jellegéhez. Ettől a ponttól kezdve az aktív chakrakapcsolaton keresztül irányíthatóak a jegyzetek, vagy akár azonnal robbanthatóak; a technika elsődleges célja a kivédhetetlenül gyors és észrevehetetlen küldés.
A legendás Salamander Hanzo egyik kedvenc jutsuja volt ez.
(2)Ezzel a technikával a használó az ellensége testébe, pontosabban a teste köré irányított chakrával bénítja meg annak mozgását, amihez folyamatos koncentráció kell. A technika létrehozásához az ellenfél megérintésére van szükség, vagy egy közvetítő anyagra, amin át képes áramoltatni a chakráját a használó. Kivételesen magas chakrakontroll esetén a használó már képes érintés nélkül is létrehozni a hatást. Mivel a Kanashibari a támadó chakrájával blokkolja le az áldozat testének egészét, chakra felszabadításával lehet ellene küzdeni; azonos szintű használók esetén a hatás maximum pár másodpercig tart ki, ha az ellenfél próbálkozik megtörni azt.
- Ha te mondod... kedves Saito. Én más leveket követek mint te azt gondolod.
Ismét eltávolodok tőle és kezem felemelem a kéz jelre várok, a kellő pillanatra, hisz lehet egyszerűnek tűnik a lépés, de tökéletes időzítést követel meg a következő támadás. Idézésre viszont nem számítottam a menyétet meglátva szemeim kikerekednek és elmosolyodom.
- ohh olyan aranyos vagy. Sajnos nekem az idéződel van egy kis nézet eltérésem.
Mikor Saitora nézek a mosoly és kedvesék leolvad arcomról. Látszik, hogy sajnálom a dolgot előre és leginkább egy jó tea vagy valami másra vágyom ami mellett elehetett volna ezt is rendezni.
- Sajnálom Saito.
A következő pillanatban meg formálom a pecsétet és a jutsu hatása azonnal érvényesül is. Hisz az elő készületeket már megtettem meg érintettem ily módon egy kapcsolatot létesítettem kettőnk közt. igaz erre nem lett volna szükség, de talán így a hatás magasabb fokú lesz és tovább tart egy kicsit.
(2)Kanashibari (Paralizáció) nevezetű technikát használom ami képes pár másodpercre megbénítani a kiszemelt áldozatot. Majd gyorsan újabb kézjelet formázok és tenyerem a földre csapom míg szabad kezemmel egy füst bombát dobok magam elé.
(1)Jibaku Fuda no Jutsu // Robbanó Jegyzet Technikát használom látszólag mintha idézés lenne de valójában azt a négy robbanó jegyzetet irányítom vele Saito lábai alá amit még korábban helyeztem el a földbe, hátha meglepnek. Amint az két jegyzet a lába alá ér és másik kettő a közelébe már robbantom is. Még a robbanás előtt elköszönök. Majd eldobom a füst bombát.
- Viszlát Saito, remélem még látjuk egymást.
(1)A ninja a szükséges kézjelek után a földre helyezi a tenyerét, chakrakapcsolatot hoz létre maga és a kiszemelt célpont között a talaj segítségével, majd aktiválva a jutsut pár jegyzetet küld az ellenfél lába alá nem láthatóan, hasonlatosan az idézések jellegéhez. Ettől a ponttól kezdve az aktív chakrakapcsolaton keresztül irányíthatóak a jegyzetek, vagy akár azonnal robbanthatóak; a technika elsődleges célja a kivédhetetlenül gyors és észrevehetetlen küldés.
A legendás Salamander Hanzo egyik kedvenc jutsuja volt ez.
(2)Ezzel a technikával a használó az ellensége testébe, pontosabban a teste köré irányított chakrával bénítja meg annak mozgását, amihez folyamatos koncentráció kell. A technika létrehozásához az ellenfél megérintésére van szükség, vagy egy közvetítő anyagra, amin át képes áramoltatni a chakráját a használó. Kivételesen magas chakrakontroll esetén a használó már képes érintés nélkül is létrehozni a hatást. Mivel a Kanashibari a támadó chakrájával blokkolja le az áldozat testének egészét, chakra felszabadításával lehet ellene küzdeni; azonos szintű használók esetén a hatás maximum pár másodpercig tart ki, ha az ellenfél próbálkozik megtörni azt.
Azumi Yuurei- Játékos
- Elosztott Taijutsu Pontok : 197
Elosztható Taijutsu Pontok : 0
Állóképesség : 240 (C)
Erő : 150 (C)
Gyorsaság : 220 (C)
Ügyesség/Reflex : 187 (C)
Pusztakezes Harc : 150 (C)
Adatlap
Szint: C
Rang: Vándor Ninja
Chakraszint: 197
13 / 27 oldal • 1 ... 8 ... 12, 13, 14 ... 20 ... 27
13 / 27 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.