Re: Partvidékek

**Gawakatsu Hikuro** Kedd Jún. 11 2013, 19:59

Hikuro észleli a lény nyomát, ami az erdő felé haladva kicsavart néhány fát a helyéről, így egyértelművé vált, hogy ebből az irányból érkeztek, és az is világossá vált, hogy a lény nem ment tovább, vagy csak más alakban, már ha ez lehetséges, hiszen a további nyomok eltűntek. Ekkor aktiválta a technikát, és érzékelte is a menekülőket, illetve Shorgalt, egy hegy oldaláról, másik kettő a mélyéről. A technikát ez után feloldotta, majd hallva társa üvöltését tudta, hogy jó helyen jár. Ágról ágra ugrálva közelítette meg a barlang száját, ami mellet látja a megérkezett Shorgalt, amint szárnyait emelgeti, nem tetszik neki a semmit tevés.
- Itt vannak kölyök! - bök az orrával a barlang felé. - De ez a te harcod, én nem férek be! - figyelmezteti. Hikuro két fatönköt hoz az erdőből, az egyik jóval könnyebbnek tűnik a másiknál, akár egy fáklya lenne.

Partvidékek - Page 2 6c00a86a548850_full

- Értettem sensei! Viszont, ha megtennéd, még meggyújtod nekem ezt? - mutatott vadul vigyorogva a fáklyaszerű rönk tetejére. Tudta ennek nem lesz túl jó vége.
- Gyufának nézel te senkiházi? Adok én neked mindjárt. - ekkor elkapta Hikuro tekintetét, és jól ismerte, a fiú tervez valamit. - Többet úgy sem tehetek. - nyugodott bele, majd egy kis tüzet fújt a fára, majd hatalmas füstfelhő keretében eltűnt, és Hikuro ezt a füstfelhőt használta ki. Shorgal üvöltött, és az egyik chakra jel a hegy oldaláról jött, talán sikerült a cselem, miszerint tudják meg, hogy jövök. A barlang mélye sötét hely, hirtelen fényforrás akár el is vakíthatja az ellenfelemet, és ezt kell majd kihasználnom. Megkezdte a tervét, a füstfelhőben magasra dobta a fáklyát, mintha csak megmenteni akarná ettől a széllökéstől, majd az egyik tekercsét szétnyitva egy fénybombát idézet, amit ráerősített a rönkre. Ez után kiterjeszti rá a chakráját, majd a felületére irányítja azt és alakot, ad neki, a saját alakját, ami el is kapja a fáklyát ez a Kawarimi no Jutsu. Hikuro a helyére teszi a tekercset, majd a Meise Gakure no Jutsu-val saját magát álcázza. A másolat elindul a barlangba, a mélyére, és világít kis farönkjével, míg az igazi az árnyékból követi. Ha megtámadják Hikuro-t a fénybomba is felrobban, a farönknek talán lőnek, de a jounin figyelve hátulról a részleteket, ha tudja, időben becsukja a szemét, és aztán az egyik fegyverével (sai) szíven döfi támadóját.

Uchiha Madara Pént. Jún. 14 2013, 10:37

Sárkányod megmutatta a barlangot, mely ki tudja, miféle veszélyekkel rejteget. Azonban te sem ma kezdted a shinobi művészetet, így egy remek ötlettel előállva létrehoztad a Kawarimihez szükséges Bunshin-t, míg te mögötte megbújtál, és beléptél a barlangba.
Ahogy haladtok befelé a sötétségbe, a halálos csendet egy rémisztő kiáltás töri meg. A kiáltásba a barlang fala is megremegett, igazi halálsikoly volt.
Ha követitek a hangot, akkor egy nagyobb teremszerű üregbe juthattok, ahonnan fény szűrődik ki. Klónod előreküldve azonban azon kapod magad, a Bunshint nem támadták meg, még csak észre sem vették. Belépve a teremben csupán egy tűzrakóhelyet találtál, melyben lángok csaptak fel, ez okozhatta a kiszűrődő fényt. A tűzrakó hely mellett pedig egy test feküdt. Valószínűleg ő adta ki azt a rémisztő sikolyt, mielőtt meghalt volna. De mi végzett vele? Bőre sápadt volt, szemei beestek, szája tágra nyílt, ebből a személyből mintha kiszívták volna az utolsó csepp chakrat is. Az elszürkült bőrt leszámítva rájöhettél, ki is fekszik előtted. Kibura. De ki, vagy mi végezhetett vele, ilyen brutális módon?

Apró csobogás hangja törte meg ismét a csendet, a terem másik végében, ahova már nem ért el annyira a tűz fénye sem, egy apró, földalatti patak csordogált. Úgy tűnt, a teremből nincs más kiút, Kibura gyilkosa és a fegyencnek ebben az üregben kell tartózkodnia, feltéve ha eljött a szigetre.

**Gawakatsu Hikuro** Szomb. Jún. 15 2013, 13:51

Lassan haladnak a Hikuro-k a barlang mélye felé, figyel, nem e les rájuk valami veszély, amikor hirtelen egy kiáltást hall, egy halálsikolyt. Már rohant is volna előre, amikor eszébe jutott, ez lehet csapba is, méghozzá a hang is ismerős volt valamennyire, valahogy a hangszín emlékeztette valakire. Tartották a sebességet, majd egy nagy térbe csöppentek, ahol egy tábortűz volt, és mellette egy élettelen test. Mi történhetett? Várjunk, ez nem Kibura? Egy újabb trükk lenne? Mintha kiszívták volna minden chakráját, erejét, és életerejét, szörnyű vég, még neki is, sajnálom. Várjunk csak, egyszer találkoztam egy hasonlatos technikával, az illető megérintette a másikat, elszívta egy kis chakráját, és aztán tökéletes másává alakult, erről lenne itt is szó? Kibura végig ártatlan volt? Most nem tudom megválaszolni ezzel a korlátozott tudással, és ismeretemmel a kérdéseket, de kíváncsivá tett a felállás. Az elkövető valószínűleg még itt tartózkodj, mert mellettem nem hagyta el a barlangot, és az az egy kiút volt, még elkaphatom. Viszont, ha úgy van, ahogy gondoltam, akkor még két ellenfelem van, és az egyik feltöltötte ennek az embernek a chakrájával a készleteit. Problémák, de nem járhat messze, nem rég hallottam a kiáltást, és talán van, bízhatok valami folyamatba, hogy mire "megemészti" más chakráját, addig nem tudja használni erejét, ki tudja, ez nekem is új. Felállt a guggolásból, és a csobogó patak felé küldte másolatát, ő meg ugyanúgy maradt mögötte, és úgy tette meg az utat, a meglepetés még mindig a legjobb fegyvere ellenfelei ellen, vagy ellenfele ellen, ha már így erősödnek. Hikuro még mindig fürge, így egy gyors csapással meglepheti támadóját a villanás után, és könnyedén végezhet vele. Sok ideje már, hogy ott hagyta a hullát, így megfogalmazódott a fejében, hogy mi van, ha teljesen félre vezették, vagy nincs is itt akit keres, ha kicselezte, mondjuk amúgy ki tudja mennyi idő, a sötétben lopakodva öt perc is örökkévalóság lehet. Mi van, ha az a nyomorult nem is itt van? Vegyük sorba a pontokat, a hajón nem lehet, azzal nem juthat sehova, mert roncsolódott, más hajót nem láttam a környéken, ami felszedné, mint valami szervezett szöktetésnél. A lény hátán voltak emberek, és ide hozták őket, aztán két chakrát érzékeltem a szigeten Shorgal-on kívül, ami ezzel a „testalakítós” technikával még nem kell, hogy itt legyen a főnyomorék. De, miért szívták ki a chakráját, azért, hogy a sajátjukat pótolják, ez Raika-ra vallana, mert neki van most szüksége rá, és nem ritka, hogy a mester eldobja kis követőit, hogy ő túlélhesse, Kibura te bolond. Ha a hajón maradt, már elvesztettem, és nem tudok mit csinálni, viszont valaki még van itt lent velem, és vele végezhetek, lehet, hogy a küldetésem már most sikertelen, de legalább viszek valamit Konohába. Inkább aludtam volna otthon.

Uchiha Madara Vas. Jún. 16 2013, 14:06

A test csak feküdt, mozdulatlanul. Elhagyta már az élet. Úgy tűnt, Kibura rászolgált a sorsára. Mindenkit átvert, csak azért, hogy segítsen egy olyan valakinek, aki szintén átverte őt. Bizony, hiszen a terem végén, ahová nem ér el a tűz fénye, állt valaki. Valaki, aki csak most lép előre a fénybe, aki eddig a sötétségbe volt bezárva, most kilép a fényre. Egy magas, hosszú fekete hajú, erős testalkatú, fél pucér férfi. Raika előrelépett, mosolygott. Látszólag pattanásig telt erővel. És látott. Téged.
- Gratulálok, shinobi-san, rám találtál. Valóban Kibura-t látod a földön. Hűséges segítőm volt, ám nem volt rá szükségem a továbbiakban. Akkor meg minek életben hagyni, nemde? Még a végén kikotyogja a titkokat. - lépett még előrébb, hangja nyugodt volt, azonban mégis volt valami félelmetes, zavartság benne - Ez a baj a világgal, shnobi-san. Tele van olyanokkal, akik nem képesek felülkerekedni a saját nyomorán, és beállva a tömegbe próbál érvényesülni. Azonban azok, akiket mások vezérelnek, azok nem képesek titkot tartani. Akik nem tudják befogni a szájukat, azoknak nincs helyük a világban. - befejezte a lépteit, megállt, tőled vagy 8 méterre. - A világ sajnos kegyetlen, shinobi-san - tette hátra kezét, mintha összekulcsolná - Mindenkinek szüksége van segítségre, a félelem egy általános emberi tulajdonság. Mindenki fél valamitől. Kiburanak is voltak félelmei. Félt, hogy elbukik a küldetése. És mivel maga utánunk jött, el is bukott, félig-meddig. Önként ajánlotta fel erejét, hogy a sikertelen küldetése után boldogan térhessen a túlvilágra. Én pedig, mint mestere, elfogadtam az ajándékot. - szemével a mennyezetről lelógó cseppköveket nézte, vagy talán csak gondolkodott - Bizonyára ön is fél, shinobi-san. AHogy érzem, az ereje az enyémhez hasonló, azonban megértem ha fél, mint mondtam, ez természetes emberi tulajdonság. Azonban mit szólna, ha ez a találkozó nem úgy fejeződne be, ahogyan eltervezte. Hiszen most is arra gondol, miként támadjon rám, majd merre talál fedezéket, nemde bár? Azonban mit szólna hozzá, ha a harcot elkerülnénk és helyette egy másik út felé indulnánk? Mi ketten rendkívüli dolgokra lennénk képesek. Az ön ereje és az én képességeimnek nem lenne párja. - mélyed a szemedbe néz - Mit szól hozzá, shinobi-san?

A következő körökben esélyt kapsz, hogy a karaktered egy teljesen más irányba tereld, a döntés a te kezedben van.

**Gawakatsu Hikuro** Hétf. Jún. 17 2013, 01:06

Meg se kellett mozdulnia a Kumogakure-i jouninak, ellensége maga jött el hozzá, és lépett ki a sötétből a fényre, és szólította meg az igazi Hikuro-t, aki álcázta magát. Szenzor. Nem kellett a színjáték, felállt, és megszűntette lopakodásra alkalmas technikáját. A másolatot még nem semmisítem meg, lehet tudja hol vagyok, lehet tudja, hogy ez mellettem nem egy Kage Bunshin, de fogalma sincs a fénybombáról, ami a másik Hikuro semlegesítésével jár. Meglepődött a szőke harcos, ugyanis ellensége nem akart verekedni, nem akart semmit se tenni, csak felajánlotta a társulás lehetőségét.
- Ajajajaja Raika-san! Nagyon sok gondot okozol nekem, tudod-e. Képzeld, én az elmúlt időkben ki se mozdultam a házamból, csak henyéltem, pihentem, ettem és edzettem, semmi más, se küldetés, se csata. Persze, ha az edzés annak számít akkor az volt, de életre halálra már rég vívtam ütközetet, nem vagyok erőember. Nem szeretem a harcot, és a vérontást, úgyhogy kérlek üljünk le és úgy beszélgessünk tovább. - mondta, és miközben a másolat az igazi mögé állt a jounin leült a földre, megfigyeli beszélgető partnere is így tesz-e, ha igen ha nem, ő folytatja, nem unszolja. - Tehát, csak, hogy összefoglaljam ajánlatod. A kutyád meghalt, nincs ki segítsen, ha mi harcolunk valaki meghal, a másik legyengül annyira, hogy ne tudja elhagyni a szigetet, sőt lehet a mennyezet is ráomlik, tehát ez patt helyzet. Szeretek sakkozni, csak nem tudok, mondjuk kezdő szinten talán még megy. Te szenzor ninja vagy, ezért érzékelhetted a jelenlétem, ez feléd billenti a mérleget, emellett kegyetlen, gyilkos, és vérszomjas vagy, de mégis annyira okos, hogy belásd, ez a harc nem olyan szintű lesz, mint amkkel eddig találkoztál, vagy amiket vívtál. Elismerted az erőm, igaz? - mosolyog, még csak jelét sem mutatja, hogy félne, nem is fél, hiszen falujáért bármit megtenne, még az életét is feláldozná, és ez a küldetés már nem fogolyszállításról szól, amióta megölték a beosztottjait ez már személyes ügy, de ezt nem kell tudnia a másiknak, először kiszed belőle némi információt. - Igen, talán kicsit megijedtem tőled, de, hogy félni? Könyörgöm, a félelem mindig jelen van az emberekben, a kérdés, hogy le tudja-e küzdeni a félelmét, hogy cselekedjen. Aki igen, az lesz erős és bátor, aki nem az lesz gyenge és gyáva. Nincs átmenet. Aki képes bármiért feláldozni az életét az ugyanígy két féle sorsot választ magának, idióta és meghal, vagy edzi magát, hogy minnél több embert megvédhessen a halála előtt, én a második vagyok, illetve az ez előtti opciónál az első. Te melyik vagy Raika-san? - kérdezi a férfit. - Emellett ugyebár kitört a háború, így a pihenésemnek vége szakad, és egymás után kaphatom a nehezebb és nehezebb feladatokat, mint például téged, hol ott nem is tudom miért kell Konohába szállítanom, szerinted miért? - nevet, próbálja az őrültség kisebb jeleit mutatni, hogy akaratlanul is szimpátiát teremtsen kettejük között és kapjon válaszokat. - És mivel én Kumogakure no Sato híres neves jouninja vagyok, mi az az ok, ami miatt magam mögött hagynék mindent, és szövetkeznék veled. Miért választanám a menekültek, és a félők életét, ha lehetek én a vadász, sőt voltam is. És ami a legfontosabb mit tervezel együtt csinálni velem egy háborúban? Én lennék a kutyapótló Kibura után? Válaszolj, és megkapod az én válaszomat is. - fejezi be, ha megkérdeznék tőle miért tette, talán azt felelné: kíváncsi voltam mennyit érek.

Uchiha Madara Kedd Jún. 18 2013, 13:04

Beszéded úgy tűnt, meggyőzte a férfit. Elgondolkodott, és végighallgatott, mindvégig olyan figyelemmel kísérve, ami nem épp egy sorozatgyilkos jellemére vall. Azonban ez a férfi valamiért más volt.
- Való igaz, aki évek óta egy falut védelmez, nehezen szakad ki onnan, azonban gondoljon csak bele, shinobi-san. Mi értelme szolgálni, ha mindeközben ráunhatunk? Megemlítette a falut. Önnek mit jelent pontosan a saját falva? A vezetőség? A küldetések, amelyet a vezető oszt? Tudja mi a baj a mai világgal, shinobi-san? A félelem. Az emberek mind félnek, mint ahogy mondta is, ez természetes. Azonban az emberek nagy része nem tesz semmit ellene, hagyja, hogy a félelem irányítsa őket. Tudja, miért alakultak meg a falvak? Hogy legyen valaki, nevezzük ezt a személy Kagenak, Daimyou-nak, vagy egyszerűen vezetőnek. A vezetők feladata a falvak védelme, a rend fenntartása. Hogy megvédjenek mindenkit a félelmeiktől. Azonban vannak vezetők, akik túlbecsülik a jogot, nem tudják, hogy az erejük nem egyenlő a jogukkal, ezért élhetnek vissza vele. És aki visszaél a jogával, az nem való vezetőnek, shinobi-san. Belegondolt már valaha, milyen lenne ha minden ember egyformán élne, egy helyen, egy országként? Az emberiség sajnos soha sem fog idáig eljutni. Mert a félelem irányítja őket, a másiktól való rettegés. Ez a baj a világgal. - hátát megtámasztotta egy sziklának mindeközben - Ön is fél, hisz a klónja még most is itt áll mellettem, várja a parancsot, hogy rám rontson és a véremet vegye. Óvatos, mert fél. - majd megköszörüli torkát - És itt rá is térhetünk a másik részére a beszédének, Kibura-ra, valamint a bizalomra. Kibura igen jó emberem volt, azonban őt is a félelem irányította, nem a hűség. Kibura rettegett, minden parancsot csak azért hajtott végre, mert féltette a saját bőrét. Ezért halt meg. maga viszont nem ilyen. magában látom azt az embert, aki képes legyőzni a félelmeit. Való igaz, elismertem az erejét, shinobi-san, mert első pillantásra éreztem, maga az, akire szükségem van. Pontosan tudom, hogy ez a beszélgetés igen nehéz, de higgye el, én nem képviselem se a jó, sem a rossz oldalt. Számomra egyetlen út van, ez pedig a saját utam. Akik mellém állnak és megértenek, azokat magam is támogatom, akik viszont ellenem vannak és hátráltatnak, azoknak sajnos nem hagyhatok más választást. Tudja, a jó és a rossz igen különleges dolog. Ön mit gondol róluk? Maga szerint mi jó és a mi rossz? - néz a szemedbe.

**Gawakatsu Hikuro** Kedd Jún. 18 2013, 14:32

Megkezdődött a kis baráti csevely, nincs harc, és nincs fáradtság, csak az eszmék és a gondolatok állnak egymással szemben. Miután meghallgatta a férfit ő is rákezdett, hogy saját elképzeéseit mozgosítsa.
- Kezdjük azzal, hogy meguntam ez a shinobi-san elnevezést, hívjon nyugodtan Hikuronak. - mosolygott. Most miért ne árulná el a nevét, úgy sem lesz belőle semmi, talán már rég halott is róla, vagy akár a hajón, esetleg Kiburától. - Hogy érti, hogy ráunhatunk? Igen, nem vagyok az a meggondolatlan katona, aki bezsong, hogy "hűű háború van, most híres leszek", vagy "nem érdekel mit kell tennem, ha parancs akkor végrehajtom". Én látom a szörnyűségeit, és nem tetszik, ám valahol talán elkerülhetetlen. Igen, a háborút a félelem vezérli, de nem az egész világ félelme, csak azoké, akiknek a hatalom a kezében van, ők irányítják a hadműveleteket, és ők robbantják ki. Területeket akarnak szerezni, hogy erősebbek legyenek, hogy az ellenség gyengébb legyen, igen elővigyázatosságból, aminek a kulcseleme a félelem. Viszont a katonák nem félnek, aki annyira elhívatott, hogy minden parancsot képes követni, akármilyen kegyetlen szájból is származik, az már nem ember, nincsenek érzései, ő már báb. Egy figura a táblán, amit bárki kénye kedve szerint tologathat ide-oda, vagy vehet le onnan. - egy levegővételnyi szünetet tart. - Mi értelme szolgálni? Őszintén, nem tudom, de ha vannak társaid, barátaid, akkor őket érdemes megvédeni. Az előbb mondtad, hogy aki melletted áll, azokat támogatod, ugyanez mondható a falvakról is, ott sokan egymás mellett állnak, támogatják és védik egymást, és, ha csak az egyik fél, akkor már láncként húzza be a bátrakat is a harcba, mert számíthatnak egymásra. E láncreakciók következtében bontakozik ki a háború, ahol senki nem akar semmilyen szerettét elveszíteni, ezért másokat foszt meg e luxustól. Ez kezdi meg a bosszú láncolatát, ami egy végeláthatatlan harcsorozatot kezdeményez. Te megölöd a lányát, ő téged, a fiad őt...és így tovább, és így tovább. Hálátlan feladat, és meggondolandó, hogy teljesíti e az ember. Vannak, bizony vannak olyan vezetők, akik nem tudják hol a határ, és a falu feladata, hogy biztosítsa nekik a hatalmat, ez óriási hiba. Igen, a félelem sok embert vezérel, de nem mindenkit. Én nem félek tőled, a klón egyszerűen azért van még mögöttem kezében a fáklyával, mert erre lett létrehozva, és nem akarom, hogy kárba vesszen. Tudod milyen megerőltető egy olyan égő botot folyamatosan tartani? Egy magamfajta lusta ember erre sokáig nem képes, így létrehoztam egy fáklyatartó énemet. Ahogy én létrehoztam őt, úgy a vezetők is felemelnek embereket, hogy csak őket kövessék, vakon. Ezek a bizalmasok nem félnek vezetőjüktől, és épp ez veszélyes bennük, hűségesen követik minden parancsát, az árnyékban élnek, és terrorban tartják társaikat, elérik, hogy behódoljanak imádatuk tárgyának. Kibura félt tőled, mivel nem te emelted fel, nem te tanítottad, nevelted, csak az életét mentette, és ezért állt be hozzád, ezért segített téged, én nem féltem az életem. - ha lenne valami tárgy a közelben neki dőlne, mert kezdi fárasztani az egyenes háttal való ülés, hát igen, mit várunk egy lusta embertől. - A jó, és a rossz relatív kifejezés, én mondhatnám, hogy jó vagyok, te meg a rossz, te embereket ölsz, én meg védem a falumat. De ez nem lenne igaz, hiszen a te szemszögedből nézve te vagy a jó, aki saját eszméit tartja szem előtt, nem engedi, hogy irányítsák, míg én más falvak embereit mészárolom le parancsra. Nincs olyan, hogy jó és rossz, mivel ez két véglet, egy ember nem lehet csak jó, vagy csak rossz. Lehetnek ilyen-olyan tulajdonságai, de nem lehet csak az egyik. Például ismertem egy embert, aki védte saját faluját, a gyerekeket tanította, a nyomorultakat megmentette, a túristákat dicsőitette, majd a faluban emberek kezdtek eltűnni az utcáról is. Mindenki azt hitte a hajléktalanokat is jobb útra tereli, hol ott egy bizonyos felsőbb hatalomnak, amiben ő hitt, áldozta fel mind a halhatatlanság jegyében. Miért? Mert FÉLT a haláltól, és, hogy mi lesz akkor a falujával, attól félt, senki nem fog rájuk vigyázni, ezért a "szükség törvényt bont" elvén embereket gyilkolt, hogy örökké vigyázhasson híveire. Érted milyen groteszk? Azért, hogy jót tegyen rosszat követett el, de ezt gondolhatnánk fordítva is, ha valai meg akarna ölni valakit, és előtte a közelébe férkőzik, a kéjjes élvezetért. Nincs olyan, hogy jó és rossz, ez az átlagember meséje, amivel a világot szemléli, és az okosabbak legjobb fegyvere ellenük, hiszen csak megjátszod, hogy "jó vagy", és egy hét múlva téged követnek, és megölheted őket, és akkor máris "rossz vagy" a szemükben, hol ott te az elejétől kezdve gyilkolni akartál. Ez a két szó egy magyarázat a tehetelenségre, hogy a jót követjük, a rossz ellen meg semmit sem tehetünk. - túl sokat beszélt egyszerre, így tart egy kis szünetet, hogy újra normálisan tudjon levegőt venni. - Tehetetlenség, és félelem ez jellemzi a világot, a rossztól félnek, és tehetetlenek ellene, míg a jót imádják, és tehetetlenségüket hatványozva követik, hogy még csak véletlenül se legyen szabad gondolatuk. Ez az én vélemyényem a jóról és a rosszról, viszont most én kérdezek, hamár ilyen vicces játékot játszunk. Azt mondtad bele lehet unni a szolgálatba, igaz? Melyik faluban voltál, mielőtt "beleuntál" a szolgálatba, és mit tettél, hogy most rabként kell Konohába szállítani, és mi volt a célod azzal a tettel? - kérdezte a jounin. Amiről a férfi nem tudott, hogy voltak olyan társadalmi rétegek, melyeket Hikuro nagyon féltett, és az élete árán is megvédett, és pont az említett indokokért, de nem fejtette ki, mivel nem volt még róla szó.

Uchiha Madara Csüt. Jún. 20 2013, 13:38

A férfi csendben hallgatta beszéded, látszólag gondolkodott, ám ő már fejben eldöntötte a beszélgetés sorsát.
- Ön igen okos ember, Hikuro. Kár lenne magáért. Azonban ahogy szavaiból kivettem, a támogatására semmi esélyem. Kár, milyen kár. - roppantotta ki oldalra a nyakát - Pedig azt hittem, hogy a beszélgetésünk tovább tart. - lökte el magát a faltól - Hogy melyik falut hagytam ott? A Tűz országának egy kicsinyke falvát, szinte ismeretlen még az ország shinobijainak is. Hogy mit tettem? - ekkor mélyen a szemedbe nézett, elmosolyodott. Szemeiből tűz áradt, gyilkos tekintetek - Eltöröltem a korrupt vezetést, elmostam az igazságtalanságot és eltöröltem a bűnt. A falu megérdemelte sorsát, a méltó büntetést. Senki sem kért rá, én magam döntöttem úgy, hogy véget vetek. Sajnálom, Hikuro, de az, aki nincs velem, az ellenem van. És aki ellenem van, annak távoznia kell. Aki ellenem forul, az megkapja méltó büntetését, megtanulja, mi az igazi félelem. - miután befejezte, kezeivel hihetetlen gyors kézpecséteket formált, ekkor a barlang falán lévő cseppkövek nőni kezdtek, majd a talajból is hirtelen dárdák nőttek ki, körbefogva téged, egy henger alakú börtönbe zárva. A férfi lassan sétált melletted el.
- Pedig azt hittem, hogy meg tudunk egyezni - sétált el a börtön mellett, kifelé a barlangból.
Az üreg végén lévő patak vízszintje lassan növekedni kezdett, alig 5 perced van kijutni a börtönből, mielőtt a vízszint teljesen ellepi a barlangot. A férfi kifelé sétál, ha gyorsan ki tudsz szabadulni, még a barlangban elkaphatod és elfoghatod. Először azonban ki kell szabadulnod a sziklarudak fogságából.

**Gawakatsu Hikuro** Csüt. Jún. 20 2013, 16:21

- Gyerekeket, és nőket semmilyen eszme oltárán nem lehet feláldozni, és aki megteszi, azt ellenségemnek fogom tekinteni. Az, hogy itt magyarázkodsz, hogy mégis miért tetted, azt még te sem hiszed el saját magadnak, egyszerűen élvezed a gyilkolást. Találkoztam már a fajtáddal, megrészegít a vér látványa, és a sikolyok hangja, esetleg a hulláktól indulsz be? Undorító, és én is sajnálom, hogy a küldetésem nem tudom elvégezni. - mondta a börtönben a távolodó férfinek, aki még csak annyit sem volt képes megtenni, hogy siessen kifelé, elbízta magát, azt hiszi, hogy egy sikeres csapda felállítása maga a győzelem, de ezt a jounin most megcáfolja. Az, hogy pillanatok alatt képes volt ezt előidézni, megmutatja, hogy igen is erős az ellenfelem, de biztos nincs a chakrája maximális értéken, akárhogyis próbálja mutatni. Kiburában nem volt annyi, különösen a klónok, az idézések után, hogy feltöltse urát. Plusz ez a technika, és a víz eddigi elzárása is ezt sugallja. Az én technikáimat is számba vetve, körülbelül most azonos szinten lehetnek a készleteink, talán én kicsit jobb vagyok, de nem használhatom az érzékelést, nincs erre most időm. - Sajnálom, mert most megöllek! - préseli ki fogai között a szavakat, hallkan. Kézjelek után a Raiton természetű chakráját a jobb kezébe összpontosítja, és azt a földre helyezi, így kapcsolatot kialakítva azzal. Ezután vezetőként használja azt, és chakrájával az elektromosságot ellenfele lába felé irányítja, mindezt a lehető leghallkabban.
- Denpō Sekka! - a technika ájulásig sokkolja ellenfelét, ha betalál, de erre egy ilyen kaliberű félnél kevés az esély. Bár a víz erősítheti támadását, ha elér odáig, de ez csak egy elterelő terv, a lényeg később jön. Ha a támadás betalál, Hikuro nyert, vagy megsemmisíti a másolatot, amit a férfi itt hagyott, hátra hagyott. Ha nem, akkor megszünteti a támadást, csak egy rohamot indít, ha a férfi észreveszi valamilyen módon, akkor abba hagyja, mert ezzel próbálja futásra, eltűnésre sarkalni ellenfelét, hogy ő anélkül törhessen ki, hogy valami meglepetés várja odakint. Viszont, ha valamilyen külső tényező miatt ne sikerül, vagy veszély leshet miatta a jouninra, akkor felfüggeszti a technikát. A kitörést két fázisra bontja, segítő hívása, majd a sziklák áttörése, a lehető legkevesebb chakrával, igaz a ásolata mellette van, de őt most nem tudja használni, így elharapja ujjbegyét, és legjobb barátját invitálja meg a barlangba.
- Kuchiyose no Jutsu! - Hakurou, a jounin társa megjelenik kisebb pukkanás és füstfelhő keretében, és vadul fordítgatva fejét gondolkodik, hogy kire kéne ráugrania, üdvözölve barátját, hogy melyik az igazi Hikuro.
- Hakurou, örülök, hogy itt vagy! - hangjából és tekintetébl megállapíthatta a farkas, hogy ez most nem a boldogság ideje, cselekedni kell. - El kell kapnunk egy embert, elkövette a legfőbb bűnt. - A farkas tudta barátjánál mi számít annak, és értékrendjük megegyezett, így vicsorogva szólt társához.
- Terv? - persze, hogy volt, és miutn elmondta a farkasnak, mindketten megpördültek a tengelyük körül, közben chakrát összpontosítva a lábukba elrugaszkodtak hatalmas erővel.
- Gatsuuga! - a szikla fogak megadják magukat, vagy ha nem, akkor addig próbálkoznak, majd a másolat, az igazi, és a farkas egymás mellett rohanva indul meg a férfi után. Roham közbenmegtörténik az aakzat váltás, és Hakurou és Hikuro hátra kerül, míg a mozgú fénybomba előre siet. Ennél tovább nem tud tervezni a jounin, mert a körülmények is fontosak.

Uchiha Madara Szomb. Jún. 22 2013, 19:06

A börtön hirtelen bezárult, te pedig a fogságába estél. A férfi eltűnt a tűz fényéből, elnyelte a sötétség. Halk csobogást hallhattál a távolból, a veremben lévő patakocska vize egyre jobban nőni kezdett, mígnem a tüzet eloltva emelkedett, hamar a bokádig ért a víz, és nem állt meg. Gyorsan ki kellett valamit találnod, mielőtt megfulladsz a barlangban. A villámtechnikák szóba sem jöhettek, elvégre magadnak okoztad volna a legnagyobb sérülést. Így inkább egy segítő társat hívtál, az idézett lénnyel pedig egy közös taijutsuval sikerült kiszabadulnotok. A férfi után indultál, elől a klónod, te pedig mögötte társaddal haladtál, aki egyre nehezebben haladt a vízben, mely már a térdedig ért. A klónod fáklyafénye világította az utad, azonban sietnetek kellett a víz miatt.

Végül a távolban megláthatod a barlang kijáratát, a fény felé haladva hamar elérheted. Társad már úszik, és te is nehezen küzdöd magad át a vízen, de végül kiértek a halálos barlangból. Ha körbenézel, ellenfeled semerre sem találod, ekkor azonban a hátad mögül, pontosabban valahonnan feljebb, tőled úgy 15 méterre, a hegy oldaláról hallod a hangját.
- Tudtam én, hogy egy ilyen kis akadály nem okozhat gondot egy hozzád hasonlónak, Hikuro-san. - szólalt meg a férfi, miközben a barlang bejárata fölött állt, talpában chakraval fennmaradva a meredek falon. - Azonban nem hagyhatod el ezt a szigetet élve, amiért ellenszegültél nekem. -
A férfi úgy tűnik valóbana véredre szomjazik, ez meg is mutatkozik következő támadásában, a gyors kézpecséteket először apró, majd egyre nagyobb darabú sziklatörmelék sodrása eredményezett. A hegy oldala lassan megindult feléd, kisebb-nagyobb morzsolódott törmelékdarabok csúsznak lavinaszerűen feléd. Gyorsan kell cselekedned, mert ha a lavina elkap, abból nem szabadulsz ki.

**Gawakatsu Hikuro** Vas. Jún. 23 2013, 13:59

Gyorsan közelítik meg a barlang száját, majd ki is futnak rajta, utánuk egy kisebb víztömeggel, de túlélve ezt a csapdát. Ekkor meghallja ellenfele hangját, és egyből akcióba lép, egy egyszerű tervvel próbál ellenfelének rontani, aki közben nem rest egy technikával a hegy oldalát rájuk szabadítani. A terv egyszerű, olyan szempontból, hogy megtévesztés, majd lesúlytás a fő mozgatórugója, de ezt hogyan tudja elérni Hikuro úgy, hogy ne hagyja ott a fogát, ezen agyalt egészen a barlangból való kijutásig, mert biztos volt benne, hogy nem onnan fog rátámadni az ellensége, hanem az időt felhasználva fegyverként helyzeti előnybe helyezi magát, mint ahogy az összes katona. Miután ezt a gondolatsort végigvezette az agyán rájött, hogy ellensége volt katona, vagy testőr lehetett, így nehezebb dolga lesz, mert élve nem fogja megadni magát, nincs olyan ok amiért megtenné, és még veszteni valója sincs, így talán élete egyik legnehezebb csatáját fogja megvívni. Amikor meglátta a hegy oldalán Raika-t, akkor elkapta másolatának a karját, majd minden erejét beleadva, kicsit rásegítve chakrakontrollal az ellensége irányába hajította azt a saját Kawarimi-ének a pusztulása miatt. Ez a másolat mindenképp meg semmisül, vagy a hegybe érkezve, vagy Raika által, a lényeg utána jön, a fénybomba. Hikuro és Hakurou becsukják a szemüket abban a pillanatban, viszont így sem áll le az akció, ugyanis Hikuro kézjelet formáz.
- Juujin Bunshin! - és chakráját kiterjeszti mellette álló társára, majd alakot fomráz neki a saját elképzelései alapján, tehát a saját tükörképét. A szemük a fényt érzékeli, így tudják mikor lehet kinyitni, mikor tűnik el a hirtelen villanás, és akkor lépnek akcióba. Ha nem sikerül ezzel elterelni a férfi figyelmét, akkor is a saját támadása során keletkezett porfelhő enyhén elrejtheti pont annyi időre a két Hikuro-t, amíg a támadásukat megkezdik, ami egy a legerősebb állathasználó taijutsu-k közül. A támadásuk lényege és szintje annyivval másabb a Gatsuuga-nál, hogy a "feloldott" erő és a gyorsaság miatt helyből is képesek levegőbe emelkedni, így kikerülvén a lavinát, és a támadás erőssége azon alapszik, hogy a végén két oldalról lefelé irányuló csapást hajtanak végre, így a gravitáció is az ő oldalukra áll és erősíti őket. Chakrát összpontosítanak a talpukba, hogy a "kilövés" kellő erővel történjen, majd megpördülnek a levegőben, és, mint két óriási fúró, indulnak meg Raika felé.
- Garouga! - valószínűleg a támadása a hegy egy részét ugyanúgy lebontja, de talán nem is a célbaérés és a harc gyors eldöntése a célja hősünknek, inkább csak a gyors helyvátoztatás, esetleges sérülés okozás, és a közelebbi harc megkezdése, előkészítése. Védekezés gyanánt is a sebességére fog építeni, illetve egy-egy kontra támadásra, ami lévén, hogy éppen ketten vannak könnyen végződhet ugyancsak sérülés okozással, hiszen Raika sem képes két tapasztalt shinobi ellen harcolni, akkor is, ha az egyik csak egy farkas emberbőrben, Hakurou az egyik legtapasztaltabb ninjuu klánjában.

Uchiha Madara Szer. Jún. 26 2013, 10:54

Az eldobott fénybomba meghozta hatását, a klónt belehajítva a lefelé zúduló sziklákba hamar felmorzsolódott, majd a fénybomba aktiválva magát beragyogta a hegy oldalát, világosságba borítva a sötét éjszakát. Habár a por és a sziklák miatt nem láthattad, hogy a támadás első fele sikerrel járt, avagy sem, nekikezdtél a második fázisnak, amely a gyors helyváltoztatást és a kontratámadást ötvözte. Társad hamar felvéve a te formádat elrugaszkodtatok, éppen az utolsó pillanatban, hisz a sziklák már a talpatokhoz értek, majd két irányból megkerülve a lavinát a férfi elé sikerült becsapódnotok, kinek lába alatt úgyszintén megindult a föld, majd csúszni kezdett egy újabb sziklaomlás társaságában.
A hegyen végiggurulva ért földet ellenfeled, rengeteg szikla börtönözte őt be, bezárva őt. Néhány pillanatig nem hallottatok mozgást, csupán az utolsó kavicsokat, ahogy leértek a hegy oldalán. Ha közelebb sétáltok, szintén nem hallhattok semmit, még. Majd hirtelen füst kezd előtöri a sziklák rései között, a füstből pedig egy hatalmas kapu nő ki, szétszórva a ráépült sziklákat. A kapun egy rémisztő démon arca található, oldalán láncokkal – Kuchiyose no jutsu: Rashomon -. A férfi valószínűleg a kapu mögött fekszik, már ha fekszik. Egyelőre nem hallotok semmit, csupán a földre érkező sziklák hangját.

**Gawakatsu Hikuro** Csüt. Jún. 27 2013, 12:56

A terv kezdetben sikeresnek tűnt, igaz a jounin nem látta a fénybomba hatását, de a támadása pont ellensége lába előtt érte a földet, ami esésre késztette őt. A hegy oldala kissé leomlott a Garouga hatására, és sziklák raja temette maga alá Raikát.
- Úgy tűnik végeztünk Hakurou! - és már fordult is volna el társával, amikor hatalmas remegést érzett a földben, és egy óriási kapu emelkedett ki a sziklák közül, hosszú röppályára állítva azokat. Ez egy démoni technika, ezek a festmények, láncok, nem tudom miért, de mintha gúnyolódna velem. Vigyáznom kell, egy ilyen hatalmas Doton technika, nem gondoltam volna, hogy ennyire magas manipulálással bír az elemén, még ezt a technikát se láttam soha, miközben már sokszor harcoltam Iwagakure-i elveszett ninjákkal, akik hazánk területén kóboroltak. Viszont nem látom sehol, biztos, hogy megérezte a sziklákat, de az még nem jelenti, hogy meghalt, inkább kisebb sérülések, esetlegesen törött végtag, még nem tudom. Emellett a harcunk legnehezebb fázisa következik, hiszen most a sértett vadként fog támadni, és veszteni valója sincs, nem úgy, mint nekem. Nem baj, állok elébe.[font] Hikuronak eszébe sem jutott, hogy ez valami idézés, vagy valami más féle technika, ő még nem látta ezt a jutsu-t és mivel szilárd, így a Doton-hoz kötötte, emellett azok a technikák képesek szilárd falak emelésére tapasztalatai szerint.[/font]
- Hakurou, érzed valahol? - a farkasnak kiváló a szaglása, és mind a barlangban, mind a támadás pillanatában, amikor a közelébe kerültek megérezte Raika szagát, így könnyen követheti, megérezheti, ha nem "árnyékolja le" magát valahogyan. Ha megérzi, akkor a föld felszínén helyezkedik el a shinobi, és ezt fogja Hikuro kihasználni, mivel Hakurou tudja hol van, hallkan közli társával, aki a behatárolás után a földre csap, és elvégzi a barlangban már tervezett technikát. - Denpō Sekka! - kiterjesztve Raiton chakráját a földet használva vezetőként, támadja meg az ellenfelét. Ha a farkas nem érzi meg, akkor csak egy helyen lehet egy Doton specialista, és az a föld alatt van, így a két barát felugrik a levegőbe, és a következmények alapján fog a jounin cselekedni, ha kidugja a fejét ellenfele, akkor a kezében lévő sai-t felé hajítja, majd a hegy oldalára érkeznek, és várnak a következő lépésre. Ha pont egy támadást úsz meg a felugrással, akkor egyből kézjeleket mutat, és lefelé támad. - Katon: Hiendan! - a tűzlövedék gyorsasága növeli a találati esélyeket, és mivel nem is túl nagy, így őt, vagy társát nem éri a tűz. Viszont, ha a levegőbe ugrás során nem tűnik föl Raika, akkor sem marad rest, a kézjelek elvégzése után egy hatalmas erejű Raiton technikával támadja a földet, a kaput, és mindent ami alatta van. - Raiton: Gian!

Uchiha Madara Csüt. Jún. 27 2013, 20:26

A hatalmas kapu csak állt egy helyben, téged nézve, szinte gúnyolódva rajtad. Mintha halk suttogásokat hallanál, olyannyira rémisztő volt kisugárzással bírt. Halk nyögést hallhattál, kavicsok hangját, ahogy csúsznak egymáson. Nem kellett talán még a társ érzékszerve sem, hogy megállapítsad, a férfi a kapu túloldalán van, azonban a biztonság kedvéért, mert egy shinobi sohasem tévedhet, megerősítette a hallott hangokat. Létrehoztad technikádat, melynek következtében a gyilkos villámok megindultak a föld alatt, mint egy cápa a vízből támadott a kapu mögött tartózkodó férfira. Nem hallottál kiáltást, csupán egy puffanást, kövek mozgását. Hamarosan a kapu eltűnt, nyomot sem hagyva maga után. Te pedig megláthattad a földön fekvő férfit.
Szakadt ruházata alig takarta testét, bőre különös sötét színű volt, a hegek alig látszódtak rajta, azonban ez a barna szín lassan eltűnt, ismét a cellában fakult bőr tért vissza. Talán valamiféle magas szintű Doton elemű védelmi technikának köszönhette, hogy testén alig látszódtak a sebesülések, melytől ájultan feküdt ott. fejjel a földben, lábai szétcsúszva, életjelet alig mutatva terült el a köveken.

Közelebb lépsz, majd felveszed a férfit a válladra, kitől már nem kell félned, elfogtad. Kiáltásokat hallasz a partról, néhány pislákoló fényt látsz, talán lámpások. A harc téged is kiárasztott, így a férfit nehezen viszed le a hegy oldaláról. A fények közeledtek, a hangokat már tisztán hallhattad.
- Ott van, siessünk.
- Gyorsan, gyertek.
A hajó legénysége, a kapitánnyal és a szakáccsal együtt indultak utánad, hogy megtaláljanak. A férfit levették válladról, téged pedig ketten támogatva egy kis csónakba tettek. Idő közben egy kisebb hajó ért az öbölbe, ahol a rab megszökött, hallotta a hajón a robbanást, segítségért indult.

Kopogást hallasz. Miután kinyitod szemeid, észreveheted, hogy egy kisebb kabinban vagy, sebeidet bekötözték, komolyabb bajod nem történt, csupán a fejed hasogat, megterhelő volt a múlt éj csatározása ennyi lazulás után.
- Hikuro-sama. Megérkeztünk. A Tűz országának kikötőjében vagyunk. - szólt be az egyik hajón munkálkodó férfi. Kilépsz a kabinból, majd a fedélzetre sétálsz, ahol már vár téged a kapitány, valamint egy igen nemesi külsejű férfi, négy, talpig páncélba öltözött katonával.
- Szép napot, Hikuro-san. Köszönöm, hogy elhozta a foglyot. Innentől átvesszük - intett embereinek, kikből ketten megindultak, hogy átvegyék a férfit. Kivezették őt, majd elhagyták a hajót. A nemesi férfi csupán bólintott, megfordult, biccentett egyik emberére, azzal ő is elhagyta a hajót. A katona előre lépett és egy kis ládát nyújtott át neked. A küldetésed sikerrel járt, indulhatsz haza, remélhetőleg most már nyugodtan pihenhetsz, miközben a tenger hullámai ringatják a hajót.

Ezzel befejeződött a küldetésed. A nagyszerű játék, a logikus lépések, a karakter jellemének megváltozhatatlanságának tartása és minden, ami jellemezte a játékodat + 31 chakraval és további 15,000 ryo-val jutalmazom. Köszönöm a játékot:) Záróposztot ha szeretnél, írhatsz.

**Gawakatsu Hikuro** Pént. Júl. 26 2013, 13:58

//Bee//

A játék nem tetszett annyira a jouninak, ugyanis mint férfi, nehezen figyel egyszerre két dologra, különösen, ha kicsit magasabb koncentráció kellene az esetleges követők felfedésére, de mivel a saját célja ebben a küldetésben nem csak a lány megvédése, hanem az életébe bevinni egy kis boldogságot, nem mondhatott nemet. Nem szeretné a gyermeket így látni, hogy ilyen szörnyű élete van, egy kis játék még nem ölt meg senkit.
- Személy?
- Nem. - felelt a lány.
- Esetleg tárgy? - mi másra gondolna. Ekkor esik le neki, hogy ez a játék talán tökéletesíti az emberismerő képességeit, hiszen mindennek megvan az oka, hogy miért pont arra gondol az illető vagy sem. Természetesen ez a "vicc" semmit nem erősít, de így már két okot talált a folytatására, ugyanis két kérdés után elkezdte unni. Az első ok az emberi, a második a ninjai, és pontosabban az edzési.
- Igen. - felelte a kisasszony.
- Most mi éppen látjuk? - ez nagyon leszűkítené a kört, tekintve, hogy alig látnak valamit.
- Nem.
- Fegyver? - mi másra gondolna egy jounin? De ő sajnos csak egy kislány.
- Dehogyis, azok gonosz tárgyak. - felelt a lány, és közben egy kisebb barackot nyomott Hikuro homlokára. Tehát jó tárgyak után kell gondolkodnom.
- Hm......nem is tudom....Talán a házakban találhatunk ilyet? - kérdezi újra a jounin.
- Igen. - mosolygott a lány.
És így sétáltak a menedékház felé, boldogan, nevetgélve, és játszva, de még meddig lehet ilyen jó napjuk?

Killer Bee Pént. Júl. 26 2013, 14:07

/a menedékben lesz mészárlás Razz

/

Sötét háttér

- Bátyám, képesek leszünk győzni? Láttad a shinobi képességeit, a tengerben majdnem észre vett minket! Ráadásul a hugunk kezdi megkedvelni, ha látja majd vérezni átfog alakulni és a béklyó se köti majd le! Vonuljunk vissza! - Szólt a fiatalabbik mely ezek szerint gyáva.
- Baka! Nelegyél ennyire ostoba, ha átváltozik az csak jó nekünk! Titkos technikával majd lekötjük és hála a lekötésnek ha átalakul megöljük vele mind a családunkat mind a shinobit mellyel meggyűlik még a bajunk! - immáron az idősebbik beszélt.

Jelen

A játék unalomba torkolódott miután találgatásaid szinte már már lehangolóan képzetlenek voltak, eszméletlen vajon mire gondolhatott a kislány, hiszen induláskor csak egy bizonyos térben lehettetek jelen ami megdobbantotta a szívét.
- Segítek Hikuro, folyékony, és remek vendéglátáskor.
Igazad van már már olyanokon ábrándozik amit átlag gyereknek soha se kéne. De nem hibáztathatod kis szívét, tudod jól te is, valaki aki úgy él hogy soha se lehet gyereke, vagy barátja, nem tud máson ábrándozni, csak azon mit veszít el a jövőben. Menetelésed töretlenül zavartalan és találgatsz miután a lány segített. Jelen pillanatban az árnyakat úgy érezted hogy megelőztek, és kis fejedben megfordulhat a kérdés, hogy vajon előre sietve csapdákat állítanak fel, vagy szimplán máshol van tervük veletek. Immáron beigazolódott hogy valakik, illetve te is jól tudod, a testvérei követnek.

**Gawakatsu Hikuro** Szomb. Júl. 27 2013, 19:07

Ahogy sétálnak egyre több kérdést tesz fel Hikuo, de sajnos egyáltalán nem közelíti meg a megoldást, és a játékot is egyre jobban kezdte unni, a szórakozáshoz siker kell, és abban most nem részesült a jounin. Miközben mentek, egyszer csak abbahagyta a kérdezgetést, hiszen azt érzékelte, hogy ketten megelőzték, hogy elmentek mellettük, és ez aggodalmat okozott. Képesek felmérni a terepet, csapdákat állíthatnak, az apjával is végezhetnek, és akkor nem tud hazajutni, nem engedhetem, rá kellkapcsolnunk nekünk is, nem lehetnek előnyben, a lánynak biztonságban kell maradni, és lehetőleg nyugodtnak, ha már egyszer egy démon lakozik benne. A lányt leemelte a nyakából, és a hátára helyezte, hogy úgy át tudja karolni a nyakát, és nagyobb sebességre tudjon kapcsolni, bár valahogy meg kell oldania azt, hogy ezzel negatív gondolatokat ne ébresszen benne, hogy ne tudja az okot. Mert ha tudja, hogy előttük vannak már, megijed az apja miatt, ha meg nem mond semmit, azt hiheti, hogy azért kapcsolt rá az ifjú jounin, hogy minél hamarabb megszabaduljomn tőle, így a tökéletes hazugságot kellett megalkotnia.
- Ne haragudj, de a séta már unalmas volt, és elzsibasztja a lábam. Ha tényleg követnek, és követni fognak a bátyáid, ahogy mondtad, fittnek kell maradnom, hogy megvédhessem az új barátom, nem igaz? - részben igaz, részben hazugság, hiszen az a kettő valószínűleg már elé került.
- Áááá, folyékony, és jó vendéglátáskor? Víz? Tea? Viasz? Vízágy? Üditő? - kezdte el a találgatást, már unta a játékot, így valahogy rá kellett jönnie arra, hogy a lány mire gondol. - Tej? Tó? Patak? - a fele ugyanaz volt, de egyszerűen már nem tudott mit mondani, bár talán eltalálta ezzel a sok lövéssel a célt.

Killer Bee Vas. Júl. 28 2013, 12:29

A gyerek tudta hogy hiába találgatsz úgyse jössz rá, már az elején elrontottad, de mivel megkedvelt így elhitette veled hogy győztél
- Ooo ég, a tea volt, ügyes Hikuro...de mond csak ugye nem azért sietünk hogy gyors ledobj és ott hagyj?
Tört fel a szakavatott kérdés, melyhez nem volt kétség, vagy kétely, butaságnak is tartható hiszen a lány irónikus akart csak lenni most.
Lassan a közelbe értek, főleg hogy villámok országából származtál rövidebb utat választottál, ami meghozta az eredményt, egy szirten álltatok meg ketten miután a fákon ugrálva kiértetek egy erdőből. Meg álltál és gyönyörködtél az első, már már szűzi pillantás volt. Meg pillantottad a szép falucskát amit sziklák védenek.

Partvidékek - Page 2 Images?q=tbn:ANd9GcQcNuKjZLjt9qmZOZ2NzduEiPEXBVclSeBbCbVq7GhnBZfjA_Fq

Leereszkedtetek a sziklákon, és egy útra tévedtetek ami egyenesen a faluba vezet, ahol elbújtatott ezrek vannak, régi klánok maradékai, villám mesterek, és erős ide rendelt Jouninok. Mind betöltött már egy szerepet országodban, és mostanra itt lelték nyugtukat. Raboltak, fosztogattak országodért, ezért hát itt bújtatja őket a Raikage. Az utad ennek a falunak a legvégére vezet, Számos nevezetesség mellett haladsz el, a legjobb tea ház, köz kedvelt gőz fürdő, és sorolhatnám. Viszont ideje indulnotok a falu végébe, hogy találkozzatok a várt édes apával.

/Megsiettetem egy kicsit, mert innentől is még hosszú lesz Very Happy

!! Ez a post a záró ide, Menedék - amit nyitottam oda írj. kedvedre alakíthatod a helyíséget/

**Hyuuga Emiko** Szomb. Aug. 06 2016, 21:43

[Jiraiya]

A jounin ilyenkor nagyon is örült a Kekkei Genkainak, aminek a birtokában volt - pedig egyébként eléggé megnehezítette az életét. Alaposan szemügyre vehette a terepet, valamint így nagyjából elkerülhette a nem kívánatos ninjákat. A faluban egyébként sem szándékozott benézni, de amikor meglátta a samuraiok chakráját, még nagyobb lendületet kapott a tovább haladáshoz. Kihasználta az erdő sűrűjét és a sötétséget, ami pont neki kedvezett. Ha csak nem különleges érzékelésű, vagy szenzor ninják őrködtek, jó eséllyel megúszhatja az újabb harcokat. Egy nagyobb fa tövénél megállt, hogy egy kicsit összeszedje a gondolatait. Visszafelé nem mehetett, talán már elindult az erősítés, amit a Raiton technikával próbáltak hívni. Mivel nem sokáig maradhatott egy helyben, pár perc után ismét nekiindult az ismeretlen terepnek. Na meg az állandó Byakugan használat is merítette a chakráját, amivel igyekezett spórolni, hiszen sosem tudhatta, mikor kerül sok harcra. Túl sok chakrával rendelkező egyénbe futott bele majdnem.
*Tényleg nagy a készültség. A háborúval kapcsolatos pletykák tehát nem voltak alaptalanok. Ha a határvidéken átjutok, talán el tudok rejtőzni a hegyekben.* Amint ezen gondolkodott, ismét aktiválta Dojutsuját, hiszen nem lett volna túl kellemes újabb őrökbe futni.
Hamarosan meg is pillantotta a sziklapárkányon állomásozó négy shinobit. Kezével Kígyó pecsétet formált, de egy kis eltéréssel, jobb mutató ujját ugyanis egyenesen tartotta. Kezdő Byakugan használóként még szüksége volt ezekre a kézjelekre, később viszont teljesen elhagyhatta. Azt viszont észrevette, hogy jobban tud olyankor egy bizonyos helyre fókuszálni, amikor előtte megformálta ezt a speciális formáját a Kígyónak. Ebben az állapotban alaposabban fel tudta mérni a négy ember chakrakészletét és ettől egy kicsit megnyugodott. Sajnos a létszámfölény miatt mégis úgy ítélte meg, hogy jobb lenne elkerülni az őröket.
Az óceán hangja megcsapta a fülét, szóval jobbra fordította a fejét és így megerősítést nyert a gondolata. Amennyiben adhatott a pletykákra - és eddig egészen pontosnak bizonyultak -, akkor a tengerparton Kirigakure erőibe ütközhetne.
*Na, akkor úgy tűnik egy út maradt!* Ahogy ezt megbeszélte magával, balra fordult és követte a folyót, ahogy elkanyarodott eddigi útvonalától.
*Így még talán Suiton is jutsukat is be tudok vetni, ha esetleg harcba keverednék.* Emi minden eshetőséget számításba vett. Korábban a Raitonra és a Taijutsu képességeire támaszkodott, most viszont egy harmadik támogatást is kapott. Csak pár Víz elemű technikát ismert, de sosem tudhatta éppen melyik lesz a segítségére.
A folyót követve kissé volt ideje gondolkodni a pár órával ezelőtt történteken. Amegakure kiképzett kunoichije volt egykoron, hozzászokhatott volna a gyilkoláshoz, azonban néhány évnyi kihagyás talán túlágosan ellágyította. A harc hevében rájött, hogy már nem szabad menekülnie, ám így utólag visszagondolva talán megoldhatta volna másként is. Az éjszaka friss levegője és a víz összetéveszthetetlen illata némileg nyugtatólag hatott rá. Ettől függetlenül továbbra is óvatosan közlekedett, illetve figyelte a környezetét nehogy meglepjék valahonnan.

//Utána olvastam, elvileg az animében is így működtek a kézjelek, vagyis egy kezdőnek még szükséges a használata az aktiváláshoz, illetve ezzel fel lehet erősíteni egy kicsit a hatást.//

Jiraiya Vas. Aug. 14 2016, 16:00

// Nagyon jól tudod ^^ //

Emi tehát nem kockáztat, felfelé indult útnak a folyóhoz, ami hamar kanyarodott el. Úgy gondolta, hogy a legjobb ezen a részen maradni, hiszen a környezet nagyon is kedvez neki. A folyópartot határoló mindkét oldalt lévő sűrű erdő - egy idő után a folyó túlpartján lévő sziklás, hegyes rész eltűnt - megnehezítette ellenfelei dolgát azzal, hogy ők nem látták tisztán őt, viszont Emi a Byakugan segítségével - ha éppen aktiválta - nagyon is tisztán látta őket. És mivel az útja sokáig tartott, a chakrájának is volt ideje regenerálódnia. Azonban fél napi járóföld után a folyó vonulatában egy kisebb hídra lett figyelmes, ami a folyó két partját köti össze. Mivel nem számított rá, így nagyjából 100 méterre áll tőle a folyó bal oldali partszakaszán és 100 méterről vette észre. Mit tesz?

// Elnézést a rövidségért, nem is ezt akartam írni, hanem akartam tovább vinni a történetet, de meg kell adnom a lehetőséget a döntésre ^^ //

**Hyuuga Emiko** Csüt. Aug. 18 2016, 22:34

Mintha ezt a terepet a lopakodásnak, vagy egészen pontosan egy harcot elkerülő ninjának tervezték volna. A Hyuuga lány rejtve maradt az őrszemek, a figyelő tekintetek elől, hála a sűrű erdőnek. A folyótól sosem távolodott el nagyon, főként a víz miatt, amit gyors támadáshoz vagy védekezéshez használhatott, ha úgy alakult volna. Néha aktiválta a Byakugant, mert kíváncsi volt rá, hogy merre mozdultak el - egyáltalán megváltoztatták-e a helyüket - a sziklapárkányon állomásozó shinobik. Igyekezett minimálisra redukálni Dojutsujának használatát, mert a chakrájának töltődnie kellett. A harcban nem sokat vesztett a testében keringő energiából, mégis inkább biztosra akart menni.
*Azt hiszem az a négy, kisebb szintű ninja nem jelentene akkora gondot, de jobb óvatosnak maradni. Ki tudja, milyen technikákat rejtegetnek, amik ellen talán hatástalanok lennének a jutsuim.* Összegezte magában a helyzetet, miközben igyekezett tartani a mozgási sebességét.
Néha inkább futott, bár a fák között gyakran kellett irányt változtatnia. Az ágakon való ugrálásról letett, úgy gondolta a lombkorona mozgása felkeltheti az őrök figyelmét. Na meg a chakra használatot is vissza fogta ezzel, újabb előnyét fedezte fel a sima futásnak. A legtöbbször viszont csak gyorsan sétált, így nem fáradt el olyan olyan gyorsan, mint más utazási módok alatt.
Az ég lassan világosodni kezdett, a sötétség már nem fedezte, maradtak a fák. Ebből tudta, hogy mennyi idő telt el, mióta a fallal körülvett falunál döntést hozott és a folyót kezdte el követni. Chakrát irányított a szemébe és aktiválta a Byakugant, mert úgy érezte ismét körül kéne néznie. Mivel semmi gyanúsat nem látott, folytatta tovább az útját. Mivel eléggé arra koncentrált, hogy ne fusson bele más ninjákba, valami sokkal hétköznapibb majdnem teljesen elkerülte a figyelmét. A folyón egy gyaloghíd ívelt át, valószínűleg gyors átkelésre lett létrehozva. Kikapcsolta a Dojutsuját, mert szabad szemmel is tisztán látta az építményt.
*Hm, ezt biztosan okkal építették ide, talán valamilyen útvonalhoz csatlakozik.* Amint erre gondolt, kíváncsisága egyre inkább úrrá lett rajta. *Ameddig ellátok a Byakugan segítségével, nem vettem észre embereket, vagyis tiszta a terep. Az nem árthat, ha megnézem, mit rejt a túlpart. Esetleg valami pihenőhely félét is felfedezhetek arra. Viszont elég nagy az esély arra, hogy meglássanak a nyílt terepen. Merjek kockáztatni?*
Egészen idáig a biztonságos utat választotta, egy kis izgalom még belefért a keretbe. Kiszaladt a hídhoz, aztán kézjeleket kezdett el mutogatni. A Shunshin no Jutsu segítségével tervezett átjutni a hídon, talán úgy kellő ideig maradhatott észrevétlen. Amint átér a túlpartra, igyekszik újra fedezéket keresni.

//Ha úgy látod, hogy lassabban haladunk a többiekhez képest, akkor nyugodtan vidd tovább az eseményeket. A következő körben úgyis lesz lehetőségem lereagálni. Remélem. ^^"//

Jiraiya Csüt. Aug. 25 2016, 16:34

Emi használta ugyan a Byakugant, de idő előtt inaktiválta azt... Elvégre túl közel merészkedett a hídhoz és ha nem koncentrál eléggé, a tárgyak mögötti rejtett dolgok, igenis láthatatlanok maradnak a számára. Kockáztatott és nem mérte fel, hogy mi van a túlparton, bele is gondolt, hogy mi van, hogyha van ott netán búvóhely? Nos... A Byakugan elmesélte volna, de Emi vakmerő volt és úgy gondolta, hogy lesz ami lesz. Ebben a helyzetben ez nem túl szerencsés, de nem várt, izgalmas kalandok elé sodorhatja...

Használva a Shunshin no Jutsut, azonnal a túlparton termett az erdő előtt és már vetette volna be magát, amikor érzékei megálljt parancsoltak! Azonnal használta a Byakugant és meglepve tapasztalta, hogy mindössze maximum 15 méterre tőle, 10 Ember áll. Messziről talán még fának is tűntek volna, ha nem lett volna látható a Byakugan számára minden közelről, ahogyan a chakrájuk is. Az egyik közölük nagyon erős, a többi talán alacsonyabb szintű, mint Ő! Azonban visszavonulni nincs idő, bár meg kehet próbálni, mert hátra még mindig tisztább az út, mint előre. Ám mindenek előtt, még mielőtt Emi reagálhatott volna, Három Kumogakurei ninja ugrott ki a fák takarásából valószínűleg a Shunshin no Jutsut használva. Meglepettnek tűnnek! Az egyik balra a másik pedig jobbra mozdult, Emitől 10-10 méterre és átlósan a háta mögött álltak meg. A harmadik pedig Emi előtt 10 méterrel, pont az erdő kezdete előtt. A többieket látta a Byakugan, szétszóródtak és elrejtőztek egy-egy fa mögé. A helyzet viszont az, hogy bár gyengébb, a határon lévőnél valószínűleg nem erősebb ninják ezek a Kumogakureiek, de bekerítették a lányt...
- Ki vagy? Kaptunk egy jelentés, hogy egy Kitsune Maszkos erőszakos behatoló tört át a határon, ahonnan a Konohaikat vártuk. Add meg magad!

Ismertette a helyzetet a férfi, majd felszólította a behatolót a megadásra. Lehet, hogy érdemes lenne megfontolni?

// ide kérem a posztot: http://narutohun.niceboard.org/t112p225-erdosegek

határidő: 2016.09.04/ /

Ajánlott tartalom