Hazame Karou

Név:Hazame Karou
Ország:Füst országa
Rang:Genin
Kor: 12
Nem: férfi
Felszerelések
- Kunai (5db)
- Shurriken(5db)
- Robbanó jegyzett(10db)
- Katana
- hátizsák
Kinézet: vörös haj,vörös szem,magas és izmos test. Fekete nyúlékony ruha és ninja cipő.

Jellem: Elszánt,bátor és megfontolt sok esetben de van amikor elveszti a fejét. Csendes és kissé visszahúzódó.


Előtörténet:

Születés:
A füst országának rajtett füst falujának kórházában egy nő fájdalmasan felsikoltott. Orvosok álltak fölötte és beszéltek hozzá. Még egy sikoly...
- Rendben már nem kell sok! – mondta az egyik orvos halkan.
Egymás után egyre hangosabb és több sikoly következett… Majd egyszerre abbamaradtak a sikolyok… Az egyik orvos egy kisbabát fogott és oda tartotta a nő arca elé…
- Karou.. – mondta a nő – Hazame Karou…
A nő szeme lassan üvegessé vált… a kisbaba felsírt… az orvos elvitte, hogy lemossa róla a vért…
- Ki a fiú apja? – kérdezte egy ápolónő.
- Az a férfi ott kint a folyosón – kapta meg a választ a nő.
- Akkor szólok neki…
A nővér kiment az ajtón - közben a halottat mögötte letakarták – az első amit meglátott egy részeg férfi a folyosón pipával a szájában, de a ruháját akarta meggyújtani a pipája helyett. A férfi rákacsintott a nővérre aki visszament a szobába.
- Szegény kölyök… - suttogta és kiment a férfihez – uram... a felesége… és a gyereke… meghalt…
A férfi büfögött egy hangosat és felnevetett…
- Takarodjon… - mondta a nővér undorodva – takarodj…
A férfi csak nevetett tovább… majd megszólalt…
- én..ah..sháááárkhhány… thesthhőőre…vhagyhok… - mondta a férfi és elaludt.
A nővér bement a szülő szobába…és elindult a síró kisgyerek felé…
- Majd én felnevellek… angyalkám…


Gyerekkor:

A nőt aki hazavitte moinak hívják és volt egy kislánya aki csak két hónappal volt idősebb Karounál. Karou nevelőapja egy kedves és szigorú férfi aki mellesleg shinobi. A mostoha testvérével nagyon jól kijött, ugyanúgy ahogy a mostoha szüleivel is. Nagyon sokat játszottak és vérrokonnak tekintették egymást és csak a felnőttek tudták az igazságot. Sok kis barátot szereztek Karou és a testvére.
Egy napon amikor úgy öt évesek lehettek a barátaikkal kint játszottak az erdőben és észrevettek egy részeg shinobit… Odamentek hozzá, hogy kérdezgessenek tőle de a férfi kardot rántott és leszúrta az egyik kisfiút…A vére ráfröccsent az ott állókra… a gyerekek ledermedtek és legtöbbjük elkezdett sírni… a férfi felnevetett…
Karouban több érzés is kavargott de nem igazán tudta mik azok. Valamiért ismerősnek találta a férfit de nem tudta miért. Lassan majd egyre gyorsabban uralma alá hajtotta egy gondolat… Bosszú! Bár nem igazán értette mi az és miért csinálja azt amit csinál de rárontott a férfira és amikor elég közel ért nekiugrott a dülöngélő férfinak. Mindketten elestek. A férfi meglepődött… részeg volt de shinobi lévén az érzékei még így is elég jól müködtek… Lerúgta magáról a gyereket és csapásra emelte a kezét… egy férfi ugrott elő a bokorból és levágta a részeg csapásra emelt kezét…
- mennyetek gyorsan haza – mondta a megmentő shinobi és Karou felismerte benne mostohaapját…
A gyerekek hazáig futottak. Amint a gyerekek elég messzire jutottak Karou mostohaapja bekötözte shinobi társa kezét és elment..


Cél:


Másnap Karounak végig kellet néznie amint megölik mostohaapját és őt pedig a vigyorgó rohadék(magában így nevezte) nyilvánosan elverte egy bambusz rúddal. Miközben a vigyorgó rohadék ütötte Karou akkor, eldöntötte. Hogy shinobi lesz és bosszút ál. Nem csak a vigyorgó rohadékon hanem a falu vezetőjén is amiért úgy döntött, hogy apjának(még nem tudta, hogy ő nem az igazi apja volt) meg kell halnia.
Karou ezután megváltozott de nem csak ő hanem a mostoha családja is. A boldogság szinte kihalt belőlük és a két gyerek folyamatosan edzették magukat és nyolcéves korukban jelentkeztek az akadémiára. Habár mostanra valamivel vidámabbak lettek mint az elején az elszántságukból semmit sem vesztettek…

Az akadémiai évek

Az akadémia első két éve alatt szinte szóba se álltak egymáson kívül senkivel, csak egymással beszélgettek. A tanáraikkal is csak ritkán álltak szóba. Gyakran még órán se ezért a majdnem megbuktak csoportjában voltak az első két évben.
A következő évben elkezdtek kinyílni és komolyabban ismerkedni társaikkal és Katsumi(Karou mostohatestvére) Egyre jobban felfelé haladt a ranglistán és egy idő után Karou is. Anyjuk súlyosan megbetegedett ezért egy időre szorosabbra kellet húzniuk a nadrágszíjat. Néhány hónap múlva minden rendbe jött bár még így is szegénynek számítottak…
Eljött a negyedik és egyben utolsó év. Karouék rákapcsoltak az edzésre és észre sem vették, hogy a tavalyi betegség nem tűnt el teljesen… Az év vége felé az egyik sensei tájékoztatta őket arról, hogy mikor lesz a genin vizsga.
Katsumi és Karou keményen edzettek a vizsga előtti napokban…

Az igazság


A genin vizsga előtt két nappal Karuoék amikor hazaértek arra lettek figyelmesek, hogy édesanyjuk az ágyában fekszik és őket hívja.
- Azt hiszem nekem itt lejárt az időm – mondta Moi.- Karou el kell mondanom valamit…
Katsumi elkezdett sírni és Karuo szemén is végig csordult néhány könny.
- Nem mi vagyunk… az igazi családod…
- Sejtettem… - mondta Karou.
Moi pedig lassan és akadozva elmondta a kórházban történteket és lassan meghalt.
Karou még így is nagyon szerette a mostoha családját de elrohant amikor megtudta, hogy az apja valójában a vigyorgó rohadék…
Az eseményektől feldúlva mentek be az akadémiára. Nem izgultak, nem is jutott eszükbe, hogy van olyan is , hogy izgalom…
Mindketten átmentek a vizsgán de még ez sem dobta fel őket… Karou még jobban elkezdett vonzódni Katsumihoz mint eddig…

Üdv!

Jó kis szappanoperát dobtál össze, amit elfogadok, viszont a helyesírásra ügyelj jobban a jövőben!

Chakra: 100
Pénz: 2000 r.
Ajándék jutsu: Füstklón