Akira

A kaland kiadása: 0 ryo, mivel a fegyvereket nem megvásároltam, hanem kölcsönkaptam és vissza is adtam a tulajnak

az 50%-os kupont pedig a bátorság próbáért kaptam, amit Gai ellenőrzött és a poszt ugyanezen az oldalon van legfelül az értékelése


Igen, ez így rendben van - Kushina

A halálom napja és egy új élet kezdete, Akira (Genki) és Tsukiko (Kanami) születése
Időben elhelyezés: Tenger országi nyaralás után

A napokban sokat gondolkodtam, hogy mit is kéne csinálnom. Volt időm, így sikerült is kitalálnom egy tervet. Mivel a családon és Kanamin kívül semmi nem kötött a faluhoz, így kitaláltam, hogy elhagyom a szigetet, bár tudtam, hogy a Djuka klán, ha csak úgy kisétálnék a kapun és vissza se néznék, az első dolguk az lenne, hogy utánam iramodnának, és ha kell, akkor erőszakkal is visszahoznának, így a másik verzió mellett döntöttem. Eljátszom a saját halálomat és új néven új életet kezdek egy másik országban vagy, mint elveszett ninja lézengek a nagyvilágban. Még nem tudom mi lesz, de az biztos, hogy illegális dolgokat csak túlélés szempontjából csinálok. Sokáig tervezgettem, majd mikor kifogytam az ötletekből, először Kanamival beszéltem a dologról. Kezdetben megpróbált lebeszélni róla, de mikor látta, hogy hajthatatlan vagyok, úgy döntött, hogy velem jön, de szeretné, ha előtte összeházasodnánk. Igaz a szülőket is meg kell erről győznünk. Az enyémek még csak- csak bele mennek, hiszen tudják, hogy milyen, amikor két ember szereti egymást, de a lányos apukák általában nehezebben egyeznek bele ebbe. Sokáig gondolkoztunk, hogy mégis mivel lehetne az ősöket meggyőzni, aztán arra jutottunk, hogy elmondjuk az igazat. A családom először nem akarta elhinni az ötletemet, de aztán elfogadták. Apa még ötletet is adott. Mivel a testvérem körülbelül 2 hónap múlva látja meg a napvilágot, így tarthatnánk egy hónap múlva. (A bővítmény és az utolsó élményem között két hónap még van.) A terv nehezebb része Kanami őseinek beleegyezésének elnyerése volt. Velük nehezebb dolgunk volt, de Kanami anyjának egy nagy adag sake segítségével sikerült rávennie az apját. A hónap gyorsan eltelt és már a faluban is elterjedt az esküvő híre. Mi, mintha nem terveznénk semmit csináltuk a dolgunkat, Kanami tanított a suliban, én jártam a küldetésekre, közben anya is felmondott a kórházban, mert az utolsó hónapot már pihenéssel szerette volna tölteni. Szülők beszerezték a ruhákat, Kanami szinte minden szabadidejét ruhapróbával töltötte, így rám maradt, hogy az őröket megfigyeljem és feltérképezzem az őrségváltások időpontját és a hiányosságait. Nagyjából meg is voltam ezzel, mikor eljött a nagy nap. Már minden meg volt már csak az esküvő hiányzott. Az utolsó este Kanamival alig tudtunk aludni, hiszen nem volt fogalmunk, hogy mibe is fogunk. A kislány, aki az utolsó küldetésen csatlakozott hozzám elvállalta, hogy lesz a koszorús lány, az apák lettek a tanúk. A házasság előtti reggel már korán felkeltünk. Kanami egy gyors zuhany után egyből elfutott a fodrászhoz, ahol jó 6 órát töltött, mire elkészült a frizurája, majd újabb kettőt a sminkesnél. Ez idő alatt én se tétlenkedtem. Elmentem az ünnepi kimonóért, majd letettem anyáéknál, onnan a fodrászhoz rohantam én is, bár nekem csak egy gyors igazítás volt, majd körbejártam a barátaimat és mindenkivel elvonultunk egy étterembe, ahol egy legénybúcsúnak mondható, utolsó ebéd és ital mellett beszélgettünk. Az este hamar eljött, szinte túl gyorsan. Hatkor már mindenki a falu egy parkjában előkészített helyen volt. Engem elzártak egy rövid időre egy sátorféleségbe, hogy ne láthassam az arát, míg már én nem vagyok a pap előtt. Amikor Kanami eltűnt egy hasonló sátorba, mint én akkor anya jött és kísért az „oltárhoz” sok sikert kívánva. Az 5 perc, amit a leendő feleségemre vártam, fél órának tűnt. Kanami hamarosan kilépett és még szebb volt, mint általában, de ez a ruha választásnak volt tudható. Anya tökéletesen eltalálta a lány stílusát. A leányzó lassan lépdelt felém, apjával az oldalán, hiszen magas sarkúhoz nem volt szokva. A csiga tempó ellenére azért sikerült odaérnie. Ez után a pap legalább egy órát beszélt. Én már szabályosan elaludtam, mikor pedig ahhoz a részhez ért, mikor igent kellett mondani Kanami lökött meg.
- Mi van? – kérdeztem halkan, majd hangosan kinyögtem: Igen!
A násznép felállva tapsolt, majd elcsattant az a bizonyos hitvesi csók. Az este további része csodálatos volt. Kezdve a vacsorától, amit a meghívottak dobtak össze, majd az esti buli is. Reggel Kanami mellett ébredtem, de nem igazán volt időnk semmire, mert intézni kellett a dolgokat. Be kellett szerezni a hideg élelmet a hajóra, majd valamit, amit hűtésre használhatunk, bár ha minden jól megy, akkor pár héten belül akár a Föld országának határán is lehetünk, ahova tervem van letelepedni, bár több ötletem is volt, ezt majd úgy is a jövő válaszolja meg. Nem csak ezt kellett intéznünk, hanem megszervezni, hogy a ruháink és a fegyvereink bizonyos része a hajóra kerüljön, mint az indulás napja, persze ez is úgy volt kitervelve, hogy mindenki úgy tudja, hogy ez a nászútra van előkészítve.
A szülök összesen 2 sporttáskát készített össze fejenként. Egybe kerültek a kaják, víz, önmelegítős ramen, amik körülbelül egy- másfél hétre lesz elég a tengeren, de emellett az összes pénzemet és Kanamijét is visszük, így ha meg kell állni valahol, akkor meg tudunk állni. A másikbw pedig a ruhák és a felfújható ágyak, vagyis csak felülre, alá és a rejtett rekeszekbe mentek a fegyverek. A dolgok, amiket magammal vittem: emlékkunai, 5 kunai, 10 shuriken, 2 fuuma shuriken, 10 senbon, elsősegély készlet, fukiya és a dárdák hozzá, wakizashi, 2 nunchaku, teljes arcos maszk, javított kardom, övtáska teljes tartalma és a kabala párna. Amik a bőrkabátomba kerültek, aminek a belseje tele van olyan helyekkel, ahova el lehet tenni bizonyos dolgokat, a kések, amiknek eddig nem volt tartójuk, most új tokot kaptak, így a kabátomba is el tudtam őket tenni. Ami tehát a kabátomba került: bicska, vadászkés, 1 kunai és 2 tanto. Keiko pedig, aki biztos volt, hogy akkor is az oldalamon lesz, amikor illegálisan elhagyom a falut. Még a hátizsákot is összepakoltam, hogy a fontosabb dolgok mégis csak nálam legyenek. Tehát, ami a zsákba lesz: kulcs a hajóhoz, pénz, öngyújtó, térkép, távcső, toll/ papír, 1- 1 üveg plazma/energiatabletta, Keiko parfümje, pár üveg méreg, tű + cérna, rajzfüzet és színes/grafitceruza.
Igaz, hogy a Djuka névtől akarok megszabadulni, de nem tudtam rászánni magam, hogy a Hold fejpántomat, ahogy Kanami se, a klán jelképének számító maszkot és a családom fényképét ne rakjam el. A bőröndök nem kerültek a hajóra, mert azt majd magunkkal visszük. A készülődéssel már majdnem kész voltunk, minden a helyén volt, már csak az indulás reggele volt hátra. Az este átlagosnak mondható volt, vacsora zuhany, majd lefekvés, vagyis csak majdnem, ugyanis éjfél előtt pár perccel csörgött az óra, mivel pontban negyed kettőkor volt az őrség váltás és ilyenkor a kapuban csak egy őr volt, ami pont kapóra jött, mivel így a házam megtámadását értelmezhetik úgy, hogy valaki betört a faluba és nem csak az őrt ölte meg, hanem minket is, az ifjú párt. Még gyorsan megtárgyaltuk, hogy kinek mi lesz a neve, Kanami a Tsukiko (A Hold gyermeke) nevet választotta, amit én nem tartottam szerencsés ötletnek, ha már a holdból szökünk, én viszont az Akirát néztem ki magamnak. Miután mindent összeszedtünk, amit akartunk és felhelyeztem a robbanó cetliket a ház különbözőpontjára, majd összeszedve a cuccokat az erdő takarásában elindultunk a falu kapujához. Amikor a megfelelő távolságba értünk, akkor robbantottam fel a cetliket, szám szerint 5-t, amit újonnan vettem, arra ügyelve, hogy maradjon nyom, hogy mi benn voltunk, el is indultunk a kapuhoz, ahova épp őrségváltásra értünk oda. Bár igazából egyetlen kapuőrön kívül mindenki a házunkhoz rohant, így nem volt nehéz dolgunk. ~Meg nézném az anyákat, amint eljátsszák a műbalhét, hogy egyetlen gyerekük meghalt.~ Ezt gondoltam, de nem közöltem Kanamival, mert a tekintetén láttam, hogy ő is erre gondol. Elmutogattam a két lánynak, hogy maradjanak itt, majd a sunshin no jutsuval az őr mögött termettem, majd miután végeztem vele intettem a lányoknak, hogy akkor most futás egész a kikötőig, ahol estére kiveszünk egy szobát, persze miután alakot váltottunk mind a hárman a henge no jutsu segítségével. Gyorsan bejelentkeztünk az egyik lepukkant kocsmába, ahol még a maradék időt alvással töltöttük, majd reggel kitudakoltuk, hogy melyik hajó megy a Tea országába, persze ismét az esti alakomba. Az volt a tervem, hogy oda megyünk, majd pedig onnan küldök levelet valamelyik nagyobb nemzetnek, hogy esetleg csatlakoznék a haderejéhez és vállalom az esetleges követelményeket is. Nem tudom melyik válaszol előbb, de jobban mennék Kumoba. Amint megtudtuk, hogy mikor és honnan indul hajó a kapitányt kezdtük keresni. Több kocsmába is be kellett térnem, de sikerült végre valakit találni, aki útba igazított. Kifizettük az utazási költséget, majd megmutatta a hajót és megmondta, hogy mikorra legyünk ott. Én visszarohantam a szobába, majd jeleztem a lányoknak a dolgot, összeszedtük a cuccot, majd egy gyors zuhany után összeszedtük a cuccainkat és az új formánkban mind az öten, Kanami, a kislány, Moon, Izanami, Keiko és én, elindultunk a hajóhoz, ami már kész volt az indulásra, de még fél óra volt addig. Elfoglaltuk az egyik kabint, majd lepihentünk és vártuk, hogy kikössünk.

//Mostantól Genki és Kanami ezen a néven megszűntek létezni, Genkiből Akira lett, míg Kanami a Tsukiko nevet vette fel és jelenleg most mind a ketten elveszett ninják, de a falujukba úgy tudják, hogy meg haltak mindketten.
Végelszámolás:
5 robbanó jegyzet (500 ryu levonva)//

Átírtam, de tudom, h csak novemberbe adhatom be, de úgy gondoltam megteszem

Akkor szeretném berakni ismét a kalandomat, mert már átírtam, hogy nem kell hajót lopnom, csak felszállok egyre, mint utas, 2 lánnyal, egy farkassal és egy sólyommal.

Nos mivel jóindulatú vagyok és mert hiszek az alapvető emberi hülyeségben, elhiszem hogy a szüleitek mindebbe belementek és még az őrön is átjutottál, de a falu akármit csinálsz rájön hogy életben vagytok. Lehet hogy egy nap vagy egy hét de rájönnek. Ha ezt vállalod akkor elfogadom és adok +3 chakrát rá.

Elfogadom a dolgot, mivel ezt tudtam, h előbb- utóbb minden kiderül, csak kérdés, hogy elég korán-e. Ha jól mennek a dolgok, akkor esetleg Kirivel tudok tárgyalni az ügyben, h befogadjanak.

Megismerkedés egy új életvitellel (Ez majd egy hosszabb folyamat kezdete lenne)
időben elhelyezés: Tea országában még az elveszett időszakomba

Nem sokkal a Tea országba érkezésem után történt. Éppen feladat után kutattam, mikor végre sikerült valakit találnom, aki megbízott. Egy öreget sikerült meggyőznöm a kedvességemmel, hogy megbízható vagyok, a személyiségeink alapján mindketten egyből megbíztunk egymásban, bár nekem több veszteni valóm volt, ha kiderül a dolog. A feladatom annyi volt, hogy megtaláljak egy kiscicát, aki a napokban tűnt el. Moon megszagolta a macsek alvóhelyét, hogy legyen szagmintánk. Remélem elég lesz és minél hamarabb megtalálom a kölyköt. Már látszott, hogy vihar közeledik, de ezzel nem foglalkozva útnak indultam az erdőbe, hogy teljesítsem a kérést. Összesem a vadászkésem, bicskám, a kabala kunai, maszkom, öngyújtó, 2 ninjato, rajzfüzetem, ceruzáim, Keiko tekercsben, 1 tekercs (sátor + hálózsák) és 2 nunchaku volt csak nálam. Nem tudtam merre indulhatnék, hiszen egy macska bármerre megtalálja az élelmet, így céltalanul bolyongtam, hátha Moon szagot fog. Sajnos a közben a vihar is kialakulóban volt, ezért búvóhelyet kellene találnom és búcsút mondhattam annak, hogy ha volt is szag, az megmaradjon, mert az eső elmos mindent. A vihar, hiába a keresés, szabadban kapott el. Nem nagyon volt tapasztalatom, így egy fa alatt kerestem menedéket. Ekkor még nem tudtam, hogy ez a tettem meg fogja változtatni az eddigi elképzeléseimet. Moon persze nem akart bejönni a fa alá, nem nagyon értettem, hogy mért, de nem is foglalkoztam vele. A következő pillanatban egy villám csapott le tőlem nem messze lévő fába, így rá kellett jönnöm, hogy nem túl szerencsés a fa alatt tartózkodni elektromos viharban. Éppen kiléptem a fa alól, mikor abba csapott a villám. Szerencsétlenségemre nem jutottam elég messze a fáról, így ha a villám nem is ártott, a robbanás, amit a becsapódás okozott, egy másik fának lökött és bevertem a fejem. Nem tudom mikor keltem fel, de a fejem iszonyatosan hasogatott és szédültem. Nem emlékeztem semmire, arra se, hogy ki vagyok, hogy kerültem ide, de még a családomra se. Kinyitottam a szemem és a fejem fölött egy sátorszerű építmény volt. Próbáltam felülni, de valahogy az erőm cserben hagyott. Hamarosan egy állatbőrökbe öltözött 22 év körüli fiú lépett be. Nem tudtam, hogy mit akar, de gondolom mindjárt kiderül. A fiú mellém ült és bemutatkozott.
- Szia! A nevem Bakin. Jelenleg a Baku, egy nomád állathasználó klán vendégszeretetét élvezed, én lennék a csapat sámánja.
- Mióta vagyok itt?
- 3 napja.
- Az állatom hol van? - Néztem körbe, mert ő volt az egyetlen, akire emlékeztem.
- A farkasod, Moon, nagyon jól érzi magát, jelenleg valahol a többi állattal van.
- Honnan tudod, mi a neve?
- Ahogy mondtam állathasználók lennénk és képesek vagyunk arra, hogy az állatokkal kommunikáljunk gondolatban.
Még sokáig beszélgettünk, a vándorlási útvonalaikon keresztül a szokáaikon át, bizonyos képességeken keresztült szinte mindent kibeszéltünk, majd kiment, hogy ideje lenne pihennem. Kintről láttam, hogy már sötét van és az egyetlen fényforrás a tábor közepén égő tűz. Elköszöntem Bakintól, majd befordultam és már aludtam is. Reggel frissen ébredtem. Körbesétáltam a táborba, majd bemutatkoztam mindenkinek. Egy közösen eltöltött reggeli után, néhányan vadászni indultak, így hát én is csatlakoztam hozzájuk. Az emlékeim továbbra se tértek vissza, így inkább beszélgettem új barátaimmal. Szívesen beszéltek a klánról és a technikáikról. A vadászat sikeres volt, hiszen legnagyobb csodálkozásomra, nem fegyverekkel vadásztak, hanem az általam is ismert Shikyaku no jutsu// Négy láb technika alkalmazásával. Körülbelül egy hetet töltöttem el velük. Ez idő alatt rengeteg technikájukat ismertem meg, mindenféle programokon vettem részt és szinte családtaggá váltam. Megtudtam, hogy a klán elég ismert szerte a világon, de csak nagyon kevesek ismerhették meg a technikájukat. Megígérték, hogy ha egyszer visszanyerem az emlékezetem, akkor megtanítják nekem, mint fogadott testvérüknek, a technikáikat. Éppen a klán alapítójának születésnapján történt, hogy visszanyertem az emlékezetemet. Erre az alkalomra a család egy egész napos ünnepség és verseny sorozatot szervezet. Volt mindenféle verseny. Egyik a focihoz hasonló játék volt. Én is az egyik csapat tagja voltam. Éppen nem mi játszottunk, így a pálya mellett beszélgettem az egyik társammal, szerencsétlenségemre a pályával háttal álltam, így nem vettem észre a felém repülő labdát, a másik meg miattam nem látta. Sajnos későn hallottam meg a kiabálást, hogy felém repül, így jól fejbe kólintott, én pedig elájultam. Valaki egy vödör vizet öntött a fejemre, aminek hatására sikerült felébrednem. Az elmúlt hét nem törlődött ki a fejemből, de szerencsére visszatértek az emlékeim. A tagok nagyon sajnálták, hogy elhagyom őket, így csak másnap reggel búcsúztam el. Megköszöntem a vendéglátást, majd a macska felől érdeklődve megtudtam, hogy az állat már hazatért, így emiatt nem kell aggódnom. Bakin elkísért az erdő határáig, majd egy nyakláncot adott, amin egy farkas fog volt. Emellett adott egy furlyát, aminek a segítségével, ha bizonyos távolságon belül vannak, akkor az állatok és ők is meghallják és a keresémre indulnak. Még egyszer elbúcsúztam a fiútól, majd haza indultam. Otthon már Tsuki várt, mert nagyon izgult. Elmeséltem, hogy egy kedves nomád család fogadott be, arról egyenlőre mélyen hallgatva, hogy milyen különleges képességekkel bírnak. Tudtam, hogy ez a találkozás még a segítségemre lehet és egy olyan úton indít el, aminek a végén valódi állathasználóvá válhatok.

//A kaland a múltban játszódott, de elindított egy olyan folyamatot, ami megváltoztatja a karim életét. Szeretnék engedélyt kérni, hogy a mostani tanulásom után vándorrá válhassak, hogy az általam bemutatott klánnal járhassam a világot. Majd megpályázom és készítek egy leírást a klánról//

Akkor a válaszok a kérdésekre.

1. A karakterem eleve egy kedves, jó kedélyű srác, aki könnyen barátkozik és ez a szökése után se változott, az öreg, tipikus nagymama típus.
2. A céltalanság inkább arra utal, hogy nem igazán tudja, hogy merre induljon el, hiszen az erdő hatalmas.
3. Javítsam, villám is elektromágneses hullám, vagyis fénysebességgel "közlekedik", most, h mondod ez így igaz, tehát tényleg csak megúszta a karim és a robbanás lökte arrébb.
4. Igen, ez nem derül ki, de terveztem, h pályázatban beadom a klánt és ott kiderült volna a fiú az előző sámán, aki valóban a falu legöregebbje volt, halála miatt lett ilyen fiatalon sámán.
5. Nem erre gondoltam. Ők őrzik a hagyományokat és valaha valamelyik falu shinobikjai voltak, de az alapító elhagyta a falut és megalapította a klán kezdetét jelentő vándor csapatot (szintén a pályázatba fogom kifejteni)
6. Állathasználó alatt azt értem, hogy minden klántagnak van egy társállata, amit a harcokban használ. (képességet pályázatban)
7. A karakterem eleve egy bizalmas típus, nem szeret rosszat gondolni másokról, mindaddig a legjobbat feltételezi, amíg az ellenkezője ki nem derül.
8. Attól, hogy vándorolnak ünnepeik nekik is vannak és én pont ebbe csöppentem bele. Amúgy a focira van magyarázat. A tv-ben mutattak egy nomád csoportot és ők is ismerték a focit, amihez bőrből és egyéb állati anyagokból csináltak labdát. Innen jött a programok ötlete.
9. Ebben egyetértek, erre nem nagyon volt ötletem, így valahogy meg kellett oldanom.

Ezek alapján és a kifejtett válaszaim alapján átdolgozom a kalandot.

Harc önmagammal, a menyét remete edzése
Időben elhelyezés: Arany a hegyekben küldetés közben
 
Amint látta az öreg, hogy összeesek és a kő fogságába esek, azonnal egy fél kezes tigrist mutatott, mire egy menyét alakját vette fel, mire a csapatom többi tagja földre térdelt és meghajlással jelezte tiszteletét a menyét felé.
- Mester, ön mit csinál itt?
- A küldetés az egész csapatnak egy felmérő volt és jól teljesítettek. Az egész csak az edzésetek része volt, egyedül Akirának, vagy az eredeti nevén Matari Djuka Genki, van egy sokkal komolyabb feladatom. Ahogy tudjátok, a kőnek varázsereje van, még pedig az, amit elmondtam. Ő neki saját magát kell legyőznie, a többiek kiszabadítása csak egy kitalált történet, az én fejembe pattant ki.
A csapat megszólalni sem tudott, hiszen őket arra kérték fel, hogy derítse ki, hogy mi folyik a hegyekben, fogalmuk sem volt, hogy az egész csak egy felmérő, egy teszt arra, hogyan tudnak együtt dolgozni. Mi lett volna, ha tudják? Valószínűleg akkor is a legjobbat akarják nyújtani, de ebben, való igyekezetben többet hibáznak és talán a társuk halálához is vezethetett volna, ha mindent túl gondolnak, és nem mernek tenni semmit, mert arra gondolnak, hogy mit gondolnak a vizsgáztatók. A menyét bölcs nem véletlenül a leghatalmasabb menyét a faluban, hiszen bölcsessége hatalmas és pontosan tudta, hogy ha azt mondja, hogy most vizsgázni fogtok a feladatotok pedig az, hogy… akkor a vizsga eleve bukásra van ítélve, mert a csapat minden mögött buktatót látott volna. De ne menjünk bele a további részletekbe, hiszen nem azért vagyunk itt. Most hogy mindenki megértette a vizsga lényegét, a menyét bölcs kihúzta a kő vonzásköréből, majd a csapat egyik tagja a vállára vette és visszatértek a szállásukra, ahol összeszedték a cuccaikat, majd haza mentek.
Az első dolog, amit otthon megtettek, hogy letettek a kórházba, majd értesítették Tsukit, hogy mi történt. Pontosan elmondták, hogy mi is az igazi helyzet, hogy nem vagyok veszélyben, de a feleségem mégis úgy döntött, hogy nem hagy el, amíg fel nem kelek.

 Velem közben mi történt? Nem sokkal azután, hogy a valóságban összeestem újra fel is keltem, egy fehér szobába ébredtem, szembe saját magammal.
- Végre felkeltél. Már azt hittem sosem jössz el hozzám.
- Hol vagyok?
- A semmi közepén, ez egy olyan világ, amit halandó nem találhat meg, csak ha segítenek neki. Te neked szerencséd van, mert a legtöbb ember sosem kapja meg ezt a segítséget, te viszont megkaptad.
- Milyen segítséget?
- Azt gondolom tudod, hogy az embernek két fele van, egy sötét és egy világos. Sok ember sosem néz szembe a sötét oldalával, nem mernek, neked viszont most nem csak lehetőséged, hanem kötelességed ez. Addig nem juthatsz ki innen és nem láthatod a szeretteid újra, amíg le nem győzöl.
- Akkor meg mire várunk?
- De türelmetlen lett valaki. Hamarosan kezdődik.
Nem nagyon tudtam, hogy mire gondol, de nem vártam tovább és egyből támadtam az oroszlán kombó technikával, ami sikeres is volt, ellenfelem a levegőbe került, majd utána ugrottam, hogy a földre rúgjam, de ekkor váratlan dolog történt, épp hozzáértem volna, amikor ellenfelem eltűnt, majd fölöttem jelent meg és befejezte a technikát, amit én kezdtem el.
- Nem rossz, de türelmetlen vagy. Mondtam, hogy még ne.
És ekkor a következő pillanatban valahonnan egy gong hangja szólalt meg, majd a sötét énem is.
- Most.
Ekkor támadásba lendült, hogy az általam jól ismert gouwannal támadjon. Természetesen engem sem ejtettek a fejemre, hogy hagyjam, hogy eltaláljon és mivel már álltam, így a lendületét kihasználva az utolsó pillanatban félreálltam, elkaptam a kezét, majd a sípcsontjába rúgva lerántottam a kezét amitől akkorát esett, hogy egy kisebb kráter keletkezett a földbe. Itt volt a lehetőségem és egyből támadtam is az általa használt technika erősebb változatával, a zúzó léglábbal, hogy a földbe döngöljem. Nem tudom hogyan, de iszonyat gyorsan mozdult és a lábam csak a földbe csapódott, tovább mélyítve a krátert. Hirtelen valami elkapta a lábamat, majd a levegőbe emelt. Nem kellett sok, hogy rájöjjek melyik technikámat használta, viszont nekem is van erre technikám, így kézpecséteket mutatok (kutya, ló tigris) és a környezetembe kezdem el a tűz chakrámat gyűjteni, hogy kisebb tűzgolyók jöjjenek létre, amik elégetik a hajat és én kiszabaduljak. A tervem bejött, viszont ekkor ellenfelem újra támadt, mégpedig a nem rég megtanult technikával, ami a tűz elem: szalamandra tűz. Én sem tétlenkedtem, kihasználva, hogy nem lát a tűztől, tigris pecsétet mutattam, majd négykézlábra ereszkedtem és futni kezdtem a tűz felé és az utolsó pillanatban elrugaszkodom és forogva a tűznek ugrom. Szerencsére nem sérültem meg, bár éreztem a perzselő hőt, viszont a technikám betalált és a hatása nem maradt el. A tűz abbamaradt és ellenfelem távolra repült. Mind a ketten vért köptünk, hiszen a becsapódás mind a kettőnkbe kárt tett. ~Vajon az idézés működik ebben a világban is?~ Nem tudom, de minél előbb ki kell találni, mert gondok lesznek. Állathasználó vagyok, még sincs velem a társam.
- A kérdésedre a válasz: nem. Nem működik a technika.
~Francba, ezt a csatát akkor egyedül kell megnyernem.~
- Bizony egyedül maradtál.
Mondta ellenfelem, miközben mind a ketten lihegtünk. pár percről volt csupán szó, de a saját maga ellen vívott csata, ha az ellenfél ugyanolyan erős, mint én magam, akkor igen csak ki tudja fárasztani az embert. Ellenfelem elővett egy kunait, amit felém dobott, így én is ugyanígy tettem de ahelyett, hogy a dinamikus belépő technikával támadtam volna, ahogy ő tette, vártam a támadást és egy sokkal alattomosabb technikát készítettem elő és amint a közelembe ért, nem foglalkozva a késsel, ami felém repült, mert a következő mozdulattal el is kerültem azt és egyből ellenfelem hasát céloztam, hogy bevigyem a sorozás nevű technikát, amivel sikerült eltörnöm néhány bordáját és elég messze is került. Nem vártam meg, míg földet ér, egyből kézpecséteket kezdtem formálni, nagy levegőt vettem és teli tüdőmből elkezdtem kifújni a levegőt, amit a számba lévő tanketsu pontokon keresztül tűz chakrával vegyítettem, de nem az ellenfelem korábban használt technikáját vetettem be, hanem egy hasonló, de alattomosabb tűz technikát. Ellenfelem csak nevetett, mert azt hitte besült a technika, de akkorelővettem az öngyújtóm és meggyújtva azt lángralobbantottam a levegőt. A sötét énemnek sikerült egy haj falat felállítania, így csak az égett meg, viszont így nekem lehetőségem lett támadni és nem is teketóriáztam, hanem bevetettem a haragos nyelv kombót, amivel most sikerült is a levegőbe repítenem az ellenfelem, aki most nem tudott védekezni, mint korábban, viszont amire nem számítottam az a kawarimi, ami akkor derült ki, mikor éppen a földre akartam rúgni ellenfelem. Nem számítottam rá és a robbanás közvetlen közelről ért, jó pár méter magasan a föld fölött, így nem elég, hogy a robbanás lökéshulláma sebesített meg, de a becsapódásnak hála elég komoly sérüléseket is szenvedtem. Az esélyeink egyenlőek, hiszen ellenfelem sem kisebb sérüléseket szerzett korábban, így megegyeztünk, hogy egy kis pihenőt tartunk. Nem sokat hagytunk a másiknak, mert alig telt el egy óra, amikor ellenfelem újra támadt az általam már használt négy láb technikával, majd a tsuugával. Nem volt erőm elmozdulni a támadás elől, de valamit tennem kellett, így a tüskés védelmező technikát használtam fel egyszer a támadás lassítására, majd a becsapódás tompítására. Talán egy másodpercre elvesztettem az eszméletemet, de a következő pillanatban eszembe jutott valami, amihez nem kell semmilyen képesség, így magamra erőltettem, hogy elaludjak. Saját magamat felbőszítettem ezzel és egyből támadásba lendült. Ahogy sejtettem és reméltem az alvó medve morgása nevű tai jutsu technika működött, bár a testi sérüléseim elég komolyan hátráltatták, de kitartott addig, amíg mind a kettőnknek elfogyott az energiája és a chakrája és mind a ketten ki nem döltünk. Nem tudom meddig tartott az állapot, de felkelve a sérüléseim eltűntek és a chakrám is visszatöltődött. Ekkor újabb gong szólalt meg, mire újra megjelentem saját magam előtt és beszélni kezdtem.
- Ugyan nem győztél le, de már tudom, hogy te vagy az erősebb. Mindig a fényben jársz és az emberekben a pozitívat keresed, ha így haladsz nagy harcos és jó ember válik belőled, viszont ne feledd, ha eltévedsz az úton, én ott leszek és várni fogok rád.
Ezzel eltűnt majd minden forogni kezdett és hamarosan a kórházi ágyban tértem magamhoz. Nem tudtam, hogy hol vagyok, de gyorsan felmértem a terepet és észrevéve Tsukit, nagyon megörültem, hogy vége. Az első kérdésem az volt "Mennyi ideig feküdtem ebben az állapotban. A válasz lesokkolt, hiszen két hétig nem voltam magamnál, az orvosok már attól tartottak, hogy vissza sem térek, de természetesen mindennap cserélték az infúziómat és ételt hoztak, majd este elvitték a maradékot, amit Tsuki evett meg helyettem, hiszen ilyen állapotban nem ehetek és mégse menjen pocsékba a drága étel. Elmesélték, hogy a küldetés csak egy felmérő volt az öreg bölcs menyét találta ki az egészet, bár egy valóban megtörtént eset alapján. Mivel komoly bajom nem történt, így még átvizsgáltak és mivel nem találtak komoly gondot, egy kis mentális fáradtságon kívül, amit nem értettek, de hogyan is érthették volna, hiszen nem ők küzdöttek két héten át saját magukkal fejben, ezért hazaengedtek, de szigorúan kikötötték, hogy néhány nap pihenésre szükségem van, míg teljesen kipihenem magam. Tsuki erre olyan pillantást vetett rám, mint aki azt mondja, hogy lekötözlek, ha nem maradsz nyugton arra a pár napra. Egyből megértettem a célzást, így a következő néhány napot Moon társaságában a kerti nyugágyba fekve töltöttem, miközben Tsuki amint kiürült a poharam újratöltötte limonádéval.

Tűzzsonglőr ébredése
Kaland célja: Egy új hobbi és taijutsu edzés
időbeli elhelyezés: A front előtti időszakban

A háború már körülbelül 3 hónapja zajlik, eddig Kumgakure nem nagyon érzett belőle semmit. Mindenki tudta, hogy Sunagakure elesett és Iwagakure fennhatósága alá esik. Együtt éreztünk velük, de úgy tűnik, hogy a falu nem tesz ez ellen semmit. Ugyan a tűz szövetségének tagjai voltunk, de ahogy láttam a falu inkább semlegességre törekszik. Az éjszakai élet a faluban kisebb intenzitással folyt, mint a háború előtt, de azért volt. Fiatalok a központban néha koncerteket tartottak, de ezeken nem voltak annyian, mint a háború előtt. Egyik este viszont új csapat érkezett, ők nem koncertet tartottak, hanem egy előadást, mégpedig tűzzsonglőrök voltak különböző eszközökkel, amik némelyike számomra ismeretlen volt. Két órát adtak elő, közben pedig nekem valahogy sikerült a pihenőhelyükre keverednem és beszélgetni kezdtem velük. Valahogy szóba került, hogy kezdték el a gyakorlást, majd arra is kitértünk, hogy esetleg tanítanának-e. Megegyeztünk, hogy holnap reggel legyek a falu szélén felállított táborukba.
Az este további része nyugalmasan telt, nem nagyon csináltam már semmit, még néhány számot meghallgattam és haza mentem. Reggel már korán keltem, gyorsan megettem a reggelimet és miután sétáltam Moon-nal, el is indultam a kijelölt helyre. Valamivel korábban érkeztem, mint mondták, így csak a gyakorlatokat néztem, amíg oda nem lépett hozzám a férfi, akivel megbeszéltem.
- Gyere velem, lassan kezdünk!
Követtem a férfit, valamivel a tábortól arrébb mentünk, ahol a csapat már várt. Mindenki előtt a földön feküdt az eszköz, amivel tegnap a bemutatót tartotta.
- Megnézzük, hogy melyik eszköz, amivel tudsz kezdeni valamit és utána kezdjük az edzést. Vegyél el egy eszközt, ami szimpatikus és a gazdája megmutatja, hogy mit kéne vele csinálni.
Első körben egy egyszerűbbnek tűnő eszközre mutattam, ami egy rövid fémláncra kötött hosszabb bőrdarab. A gazdája felkapta, majd táncolni kezdett, miközben az eszközt maga körül különböző formációkban mozgatta. Megfigyeltem és rögzítettem a mozdulatokat. Miután végzett a vezető megérintette a vállam.
- És most akkor lássuk!
A nő, aki bemutatót tartotta, átadta az eszközt és a helyet, amit eddig ő használt. Kezembe vettem. Remegtem, de szerencsére jó a mozgáskultúrám és sikerült elkezdenem a mozdulatsort és elég sokáig voltam benne a mozdulatsorban, de akkor elbíztam magam és ebben a pillanatban fejbe is vágtam magam a lánccal. Senki nem röhögött, de a férfi odajött hozzám és megveregette a vállam.
- Semmi baj, mindenki fejbe vágja magát az elején, mi még néha ma is. Kezdetnek viszont nem rossz. Még kétszer- háromszor megcsinálod, utána meggyújtjuk.
Egy kicsit megijedtem, de már az első körben megértettem, hogy végig alázattal kell lennem az eszköz iránt, különben fájni fog. A következő próbálkozások már jobban mentek, azt sem vettem észre, hogy mellettem egy vödör petróleumolajat hoztak. Megdicsértek, majd tanáccsal láttak el.
- Amint meggyújtjuk onnantól folyamatos mozgás!
Közben az eszköz tulajdonosa elvette tőlem a szerszámot és belerakta az olajba, majd lerázta és visszaadta, hogy elővegyen egy öngyújtót és meggyújtsa. Miután égett mindenki arrébb állt és el is kezdtem a gyakorlást. A mozdulatok szerencsére már ennyi idő alatt is belém rögződtek és a tai jutsu képzésemnek köszönhetően is könnyen ment. Ugyan a nadrágom alja és a hajam egy kicsit megpörkölődött, de komolyabb bajom nem lett.
- Remek, akkor a következő eszköz a meteor vagy poi. Hasonló elven működik, mint amivel az előbb gyakoroltál és a mozdulatok is ugyanazok, a súlya egy kicsit más.
Ekkor a kezembe nyomtak egy fémdrót végére kötött labdát, amit gyakorlás nélkül meg is gyújtottak. Ez sem volt nehéz, sőt a formáját leszámítva igazából teljesen ugyanaz volt, mint az előző és a nunchakuval való ismertségem lévén nem volt nehéz dolgom. Újabb 3 perc telt el míg a tűz kialudt. Ekkor ismét megveregették a vállamat és gratuláltak.
- Kevés embert láttam, aki ilyen gyorsan elsajátította volna, ha csak nincs előképzettsége. Vagy természetes tehetség vagy esetleg a falu egyik shinobijához van szerencsénk?
- Mondhatjuk. Hosszú történet, ami még a Hold országában kezdődik, de igen jelenleg a falu szolgálatában állok.
- Akkor szerintem egy kicsit komolyabb edzést kezdünk!
Mondta, majd kért fél percet. Miután visszajött két bo volt a kezében, majd az egyiket a kezembe nyomta a másikat pedig az eddig egy hasonló bo mögött álló nő kezébe adta.
- Első körben tűz nélkül harcolni fogsz a hölggyel. Ő majd megmutatja a mozdulatokat és segíteni fog neked. A lány nem is gondolkodott sokat, fogta a botját és forgatni kezdte. Először egyszerű csukló mozdulatokat mutatott, majd bonyolítani kezdte. Hol az ujjai között forgatta a nem vékony fadarabot, majd a tenyere körül is és végül a testén is, a jobb hónaljától a bal vállán át és a másik irányba is. Aztán leállt és várt. A tanárom megint odajött hozzám.
- Láttál néhány mozdulatot, ezek közül harcra nem sok alkalmas, viszont gyakorolni jó lesz. Hajrá!
Mint egy éles harcban támadtam a fegyverrel, de a lány védte és mogorva hangon megszólalt.
- Támadás előtt mutass valami mozdulatot, amit tudsz!
Bólintottam, majd elkezdtem a legegyszerűbb csuklómozdulatot, majd támadtam. Ellenfelem már rég bekészült egy mozdulattal, így könnyen védte a támadást. A gyakorlás fél órát tartott, a kezem majd le akart szakadni, amikor a tanár megszólalt.
- Remek, ügyesek vagytok. Mivel ez mindkettőtöknek új feladat lesz, legalábbis emlékeim szerint a társulatban még nem csináltuk, így a feladat csak 5 perc lesz. Mindjárt hozok másik gyakorló fegyvert, amivel már úgy fogtok gyakorolni, hogy meggyújtjuk.
Ezzel el is ment és visszatért tényleg egy újabb bottal, aminek a égén ugyanaz a fekete anyag volt, mint a másik már ott lévőnek, majd az olajba mártotta és a kezembe nyomta. Megvárta míg a társam is megteszi ezt, majd meggyújtotta a botok végét és félreállt. A tűz körülbelül 5 percig égett mire végeztünk.
- Ügyesek vagytok. Mára ennyi. Holnap ugyanitt, ugyanekkor.
Mindenki bólintott majd összeszedte a fegyvereit és távozott. A délutánt leginkább pihenéssel töltöttem, Moonnal és Izanagival sétáltam, feleségemmel beszélgettem és a "kislányunkkal" játszottunk. Olyan volt, mintha nem is háború lenne, hanem egy egyszerű hétköznap. A nap gyorsan telt el, szinte már várom a holnapi gyakorlást.
Másnap már korán keltem, gyorsan elkészültem, megreggeliztem Moont és Izanagit megsétáltattam és már 8 órakor vártam, hogy indulhassak, nem bírtam a fenekem ülni, hogy induljak. A csapat is várta az edzést, mert hiába voltam ott már fél órával korábban, mint kérték a többiek már gyakoroltak. Mindenkivel kezet fogtam és én is gyakorolni kezdek. Aztán megjött a mester is. Újra átvettük a tegnap gyakoroltakat, majd ismét a botok kerültek elő, majd jó két óra küzdelem jött. Elég kemény volt, a végére a kezünk már majdnem leszakadt, de rajtam kívül mindenki pihenhetett. Aztán lassan elérkezett a dél, kaptunk egy félóra szünetet, hogy megebédeljünk. Az ebédet a csapat megoldotta úgy, hogy egybe adtuk és valaki elment kajáért, amit aztán egy asztalra raktunk és mindenki szedett, amiből akart. Délután folytatódott az edzés. Újabb eszközöket kaptam, amivel először egyszerűen gyakoroltam, majd meggyújtottuk és úgyis gyakoroltunk. Estig csináltuk a feladatokat, majd a következő egy hétben végig gyakoroltunk.

Egy új hobbi és munka
Időben elhelyezés: kb 1 héttel a szabadulásom után

1 hét, hosszú idő, ha az embernek nincsen dolga, mégis mintha valamiféle szabadság is járna hozzá. Nem mondta meg senki, hogy mikor feküdjek és mikor keljek, valamint mindig azt csináltam, amit szerettem volna. Leginkább a kishúgommal és Moonnal játszottam. Este pedig apukámmal beszélgettem a korábbi tapasztalataimról, amiket Kumoban szereztem valamint a háború borzalmairól, de egyéb mindennapos dolgokról is. Ilyenkor pár pohár sake is elfogyott, de nem vittük túlzásba. Egyik este apám előhozta, hogy megkereste egy régi ismerős, aki még nem haragszik rám, amiért itt hagytam a falut, hogy a fia keres embereket és lehet. hogy engem érdekel, de nem tud részleteket. Másnap apukámmal átmentünk az ismerőshöz, ahol egy rövid csevegés után a két apuka elvonult beszélgetni, mi pedig a srác szobába mentünk. Ami tele volt szobrokkal és számomra ismeretlen könyvekkel. Ahogy becsukta maga mögött az ajtót el is mondta miért keresett.
- Örülök, hogy eljöttél. Azért kerestelek meg, mert van egy hobbim, szerepjátékozom- rámnézett és valószínűleg az arcom valamit jelezhetett, mert félbeszakította magát.- Nem, nem olyan. Van egy mesélő, a többiek meg a játékosok. A mesélő felvázol egy világot, amiben a karakterek jelleme és vérmérséklete alapján cselekednek és ahogy a világban, így ott is meg van minden cselekedet következménye. A hétvégén összejönnénk néhány sráccal és hát szükségünk lenne még egy emberre. Ha érdekel, akkor gyere el, a falu határán az apám egyik raktárában lesz a helyszín.
- Meglátom, de így első hallásra érdekel.
- Rendben, akkor szombaton délután kettőkor kezdenénk és tervek szerint este 10ig játszanánk.
- Remek, akkor szombaton.
Még két napom volt addig, így a társam segítségével sikerült megalkotnom egy karaktert, majd papírra is vetnem a képességeivel együtt.
Eljött a szombat és én nem sokkal fél kettő után már a helyszínen voltam. Étel, ital és sok minden egyéb is rendelkezésünkre állt., természetesen én is vittem néhány dolgot. Még megbeszéltünk egy- két dolgot, a csapat ugye az egyéb mindennapos dolgait is, lévén a srácon kívl nem ismertem senkit, így nem igazán tudtam beleszólni a dolgokba, ha kérdeztek udvariasan válaszoltam, de aztán mindenki megnyugodott és a mesélő felvázolta a dolgot.
- Ahogy mindenki tudja ez egy, egyalkalmas játék lesz, tehát a terveim szerint legkésőbb este 10-re végzünk a kalanddal.Szólalt fel a srác, aki engem is hozott.
A mesélő megköszönte a segítséget, majd el is kezdte a történetet.
- Mindenki előtt ott van a kidolgozott karakter?- Miután mindenki bólintott, folytatta.- Remek, a karaktereitek Esagate városában vannak. Ki itt lakik, van aki vándorként vagy zsoldosként került ide. De nem is lényeg, hogy ki hogy van itt, mert mindannyian tudomást szereztetek arról, hogy a várost valami lény támadta meg, ami egyelőre szerencsére nem jutott át a város falain. Még azelőtt, hogy sikerülne áttörnie a falat, meg kéne állítani. Kalandoraitok a Fekete Pisztráng fogadóban vannak. Hakouc, a dwarf kocsmatulajdonos és bárd, Risk, Salune hold istennőjének changeling papnője és Zernol, aasimar paladin és sorcerer, szintén Salune szolgálatában. Éppen arról beszélgetnek, hogy milyen szörnyűséges lény támadhatta meg a falut és hogy tenni kéne valamit. A másik kettő csak hallgatja vagy tesz valamit? De mielőtt bárki bármit tenne, légy szíves írjátok le a karaktereiteket.
A felszólításra Zernolt alakító játékos kezd el beszélni.
- Egy körülbelül 2 méteres férfit láttok, bőre barna, haja arany szemével együtt, közeledik a negyvenhez. Mintha valami isteni fény sugározna belőle, gyönyörű és a kisugárzása is erős vezető, ez az illúzió addig marad fenn, amíg meg nem szólal, ugyanis míg intelligenciája átlagos, bölcsnek nem mondható. Az az igazi harcos, aki ha azt mondják, hogy támadás, akkor addig megy, amíg ellenkező parancsot nem kap. Nem igazán gondolkodik, egyetlen szerencséje, hogy beszélni sem szeret. Titokban szerelmes Riskbe.
Ezután feláll a a dwarf megszemélyesítője.
- A 120 centimétert sem elérő törp vagyok, a kocsma tulajdonosa körülbelül 100- 150 éve, senki nem tudja a koromat, de jócskán 200 felett járok, így hát sem szép, sem túlságosan mozgékony nem vagyok, viszont, amire büszke vagyok az az erőm és az alkohollal szembeni ellenállásom. Mindenki tudja, hogy a kocsmámban, de még a városban sem nagyon akad, aki jobban bírja az alkoholt, mint én. Talán csak Risk, de róla nem tudom bizonyítani, hogy valóban ő volt, hiszen egy ilyen szeszélyes nőszemélynél nem tudhatja, hogy éppen milyen alakban jelenik meg, de mégis a lányomként szeretem. Mert ha nekem nem is születhetett gyermekem, mégis kicsi korától neveltem, miután a szülei és a klánja itt hagyta, egészen addig, amíg be nem állt Salune szolgálatába.
Ekkor a mesélő felém fordult és bátorított.
- Viszonylag magasnak számítok a fajomba a 177 centiméteremmel, kisugárzásomat és bölcsességemet az egész városban ismerik, nem véletlenül töltök be magas rangot Salune templomában. Ahogy jó néhány társamról is hirlik, így rólam is mindenki tudja, hogy én vagyok a város k.rvája, bizonyítani viszont nem tudja senki, lévén sosem az eredeti alakomba jelenek meg. A bőröm szürke, a hajam fénytelen, mégis aki lát az gyönyörűnek gondol, akár az eredeti formámban is, szemem viszont zöld. Ahogy mondta, Hakoucot az apámként tisztelem.
Miközben én épp befejeztem a mondókámat a mesélő felállt és a már beszélőknek egy- egy kis pohár saket adott, majd maga elé is letett egyet.
- Egészségetekre!
Ezzel lehúzta az italt. Mivel a két társam követte a példáját, így én is lehúztam az italt.
- Remek, tehát, hogy most a kezdő csapat meg van, jöjjön a maradék kettő vándor is. Ők ott ülnek a kocsmában. Mit csinálnak?
Ekkor az engem idehozó fiú szólalt fel.
- Én láthatóan teát iszok, amikor kikértem a törp még meg is jegyezte, hogy ha teázni akarok, akkor ne itt tegyem, de nem igazán foglalkoztam vele, hiszen, aki a derekamig sem ér, az ne pofázzon nekem. Igen, 250 centiméter magas Goliath vagyok, bőr páncélban és egy akkora greataxeot hordok magamnál, amekkora a törp, valamint egy heavy crossbowt 20 bolttal. Nem ismerek varázslatokat, sokkal inkább hiszek a nyers erőben. Erős és szívós vagyok, ritkán iszok alkoholt, azt is csak kulturáltan. A bőröm kékes, hajam nincsen, kopaszra van borotválva, szakállam viszont méretben versenyzik a törp szakállával. Néhány társammal verődtünk a városba miután a klánunkat megtizedelte egy járvány. Feleségemmel és három gyerekemmel én vagyok a klán vezetője, így az én felelősségem, hogy a klánnak meg legyen mindene. Munkát vállalok, amiért pénzt kapok, hogy élelmezzem a klánt, bár a vadászat sem áll messze tőlem. Figyelem a társaságot, de egyelőre nem megyek oda.
- Köszönjük és akkor most a csapat utolsó tagját is kérem mutatkozzon be.
- Rendben. Én is alkoholmentes italt vettem a pultnál, de más célból. Olyan gyorsan, ahogy tudom, szemnek szinte láthatatlanul, főleg, ha az ember nem is figyel, egy kis üvegcséből valamit beleöntök az italba, majd megiszom. Senki nem látja, de tudni kell a karakteremről, hogy egy bizonyos gyógyszer függője, amit 2 óránként be kell vennie, különben rossz dolgok történnek. Senki nem ismer, senkit nem ismerek, a városba is a támadás hírére tértem be. Arra számítok, hogy nekem is csurran cseppen valami, mégis csak egy dark elf rogue vagyok. Sem kiemelkedő karizmával nem rendelkezem, de még a kinézetem is átlagos, viszont elég bölcs és okos vagyok, ami minden mást kompenzál.
- Valaki valamit csinál?
- Én hallgatozom.- Mondja a dark elf rogue játékosa.
- Rendben, dobj egy insightot! Igazából mindent hallasz, de nem mondanak semmi olyat, ami érdekes lehet a számodra vagy már ne tudnál róla.
- Én felállok és a csapathoz megyek, mivel nagyjából tisztában vagyok vele, hogy mind a hárman a város vezetőségéhez tartoznak és rájuk köszönök rekedtes hangommal. " Jó napot uraim és hölgyem! Azt hallottam, hogy a város egy kisebb delegációt akar kiküldeni a szörny megkeresésére. Van-e lehetőség csatlakozni ehhez a csapathoz?"
- Furcsán nézek az idegenre, de rá kell jönnöm, hogy mindig jól jön egy erős ember a csapatba, ha már apám és én is benne leszünk, majd mielőtt bárki mondana bármit felszólalok.- Mondom én.- Holnap reggel 10kor találkozunk a város vezetőjével, ha karsz csatlakozni, akkor gyere fél 10-re a kastély elé.
- Rendben.
- Na de lányom, nem hívhatsz meg bárkit, aki idejön.
- Plusz egy ember mindig jól jön.
- Én csendben figyelek és megjegyzem az információt, majd lehúzom az italomat és eltűnök, mintha ott sem lettem volna.
- Mi érzékelünk ebből valamit? - Szólalok fel.
- Te dobj egy stealth checket, te meg egy érzékelést! Nem tudod megmondani, hogy pontosan mit láttál, de valami gyanús történt. Ennyit tudsz megmondani, téged meg a changelingen kívül senki észre sem vett, bár ő sem tudja pontosan, hogy mit látott. Nap további részében mit csináltok. Jelenleg olyan 7 óra fele jár az idő.
- Mivel nekem úgysem el sok idő az alvásra, így felderítem a várost főleg a kastély környékét.
- Rendben, dobj egy vizsgálatot és egy lopakodás probát.
- Épp befejezed a vizsgálódást, amikor majdnem lebuksz. Az egyik őr ki is szúrja a fekete bőröd és ruhád, de mivel arcot nem tud hozzá kapcsolni, így nem foglalkozik vele, úgy van, hogy biztos egy fekete macskát látott.
- Rendben, észreveszem ezt?
- Nem, azt láttad, hogy közelednek feléd és annyira koncentráltál a menekülésre, hogy nem is nézel hátra. Az éjszaka csendben telik tovább, amennyiben nem akarsz mást csinálni.
- Nem, visszavonulok a szállásomra és meditálok.
- Reggel mindenki kipihenten ébred, megreggelizik, megmosakszik meg amit akar, majd a csapat elindul a királyhoz, aki időben fogadja is őket. Nagyban megy a kérdez- felelek, amikor az őrök behoznak téged.- Mutat a sötét elf játékosára.- Királyom, az úriember ki akarta használni, hogy az őrség nagy része a nagy teremben van és be akart osonni épp a kincstár előtt kaptuk el.
- "Remek, úgyis szükségünk van egy jó informátorra. Hagyjátok itt!" Mondja a király, te meg nem érted, hogy miről van szó. "Büntetésed, hogy a csapattal tartasz és kideríted, hogy mi is támadta meg a falut! Amennyiben elszöksz tőlük a városban körözést adunk ki rád és ha megint elkapunk, akkor kivégzünk."
- Én akkor használnám az Ijesztő jelenlét képességemet és egyedül a dark elfre.- Szólalok fel.
- Akkor a sütét elf urat megkérjük, hogy dobjon egy bölcsesség mentőt!
- Gondolom ez nincs meg, 9-et dobtam, így most egy kicsit megrettenek, bár nem tudom, hogy a király szavai vannak rám ilyen hatással vagy más forrásból érzem. "Igenis királyom!"- Mondom érezhetően gyengén, mintha félnék.
- A király érzékeli a félelmed, de te is látod az arcán, hogy nem igazán érti a félelmed forrását, ennyire nem lehet rémisztő. "Amennyiben mindent tudtok indulás!" Mondja a király.
- Én elindulok!- Mondja a törp, a goliath és az aasimar.
- Én egy pár másodpercig nézem, ahogy a csapat elindul, majd ránézek a dark elfre, megindulok felé, majd ha nem mozdul elkapom a ruháját és elkezdem húzni magam mögött.
- Gondolom megérzem, hogy ő a félelmem forrása?
- Igen, ennyire közel van, így megérzed, próbálsz-e ellene tenni valamit.
- Nem, helyette megpróbálok felállni hogy közben kirántsam a ruhámat a kezéből.
- Dobj egy ügyesség probát, hogy fel tudsz-e állni, majd egy erő próbát, te meg egy ellenerőt, hogy ki tudja-e húzni a kezedből a ruhát. Ahogy megpróbálsz felállni a márványpadlón megcsúszol, sőt többször is sikertelen a próbád, így tovább Húznak a földön, sőt még egy küszöbön is áthúznak, így kapsz 1 sebzést.- Mondja a mesélő, majd felém fordul.- Te tovább húzod a földön, sőt ahogy ficánkol még meg is rántod, hogy nyugodjon le. Egészen ki tudod húzni a kastélyból, amikor is újra meg tud próbálkozni kitörni a félelemből valamint felállni és kiszedni a ruháját a kezedből. "Dobj egy bölcsesség mentőt, egy ügyesség és egy erő próbát, te meg Risk egy ellenerőt.
Miután mindenki megdobta a kért próbákat és evett egy falatot a kirakott ételekből, a mesélő folytatta.
- Igen, valóban félsz, de itt kint valamivel biztonságosabb a talaj, így sikerül felállnod, valamint szószerint kitépned Risk kezéből a ruhát, ami egy kicsit el is szakad.
- "Muszáj volt ennyire megaláznod?" Mondom a lánynak, bár nem túl meggyőzően, lévén még mindig félek tőle.- Fordul felém a dark elf játékosa.
- Visszanézek az úriemberre, majd nem mondva semmit, elindulok a többiek után, amennyiben pár lépés után nem követ visszafordulok. "Nem jössz vagy szóljak a királynak, hogy máris végezzen ki?"
- A mondat végére érzed, hogy megszűnik a hatás, mégis mintha továbbra is minden idegszálad a lányra figyelne és ugyan a hatás elmúlt, de te úgy érzed, hogy félned kell a lánytól. Csúnya szóval élve a csicskájává tett.
- "Élnézését kérem hölgyem, elgondolkodtam."
- Merre indultok?
- "Szerintem nézzük meg a várfalat!" Adok tanácsot a csapatnak, majd elindulok.- Szólal fel a törpöt játszó játékos.
- Én csöndben követem az apámat és intek az új szolgámnak, hogy jöjjön ő is.
- Ránézek az Aasimarra, majd bólintok és elindulok.
- Mivel a csapat elindult, így én is megyek utánuk.
- Rendben, körülbelül 15 percet sétáltok és odaértek a falhoz.
- "Mindenki nézze meg a falat és ha talál valamit, akkor szóljon!" - Mondom én!
- Rendben, mindenki dobjon egyet a vizsgálatra.
A mesélő megvárja mindenki dobását, majd iszik a poharából és folytatja.
- Aki 10-nél többet dobott, elf uram, meg a törp annyit tudnak megmondani, hogy valami furcsa van a fal sérüléseiben, de konkrétan nem tudnák megmondani, hogy mi. aasimar és a goliath látják, hogy ahhoz képest, hogy nagy lényről szólt a támadás, mégis neki olyan térdmagasságban van a falon a sérülés. Míg a csapat egyetlen hölgy tagja biztos benne, hogy nincs semmilyen szörny, ez valami más lesz. Mit csinál?
- Ahogy megvizsgálom és feltűnik a dolog, így rámutatok az elfre és közlöm vele: "Te velem jössz és beszélünk a városőrség parancsnokával! Ti meg addig kutassatok tovább!"
- "Megyek!"
- - Nem kell sokat keresni, mert a katonáktól megtudjátok, hogy éppen a főkapunál van, így tudtok beszélni vele. Mi az ötlet?
- Az elfnek kiadom a parancsot, amíg én a vezetővel beszélek, addig ő beszéljen a közkatonákkal.
- Remek. Akkor az történik, hogy  félrehívod a parancsnokot, aki maga is elmondja, hogy "Furcsa volt, mert ugyan egy hatalmas lényről volt szó, mégis az első támadás után eltűnt és a fal aljában zombiszerű lények maradtak, amik leginkább goblin és kobold formák. Bár miért is lepődünk meg, van az erdőben egy falu, ahol ezek a lények laktak és már jó pár hete nem hallottunk róluk információt, az utolsó az, hogy egy nagyhatalmú varázsló és néhány társa legyilkolta az egész falut és nem rég kaptunk tőle egy levelet, amit mi nem vettünk komolyan, de köze lehet a támadáshoz." Az elf viszont nem tud meg semmi újat, mert katonák nagy része nem volt jelen a támadásnál.
- "Értem és köszönöm az információt!" Majd visszamegyek az elfhez és vele együtt a csapathoz, hogy elmondjam a szerzett információt.
- Mielőtt visszamennétek és a csapat megismerné az új információt, most tartanék egy 15 perces szünetet.

15 perccel később
Miután mindenki evett, ivott, elvégezte a szükségleteit újra összeülünk.
- Na, tehát a csapat újra összeállt és az új információkat megismervén a goliathnak eszébe jut, hogy ismeri azt a falut kb fél napi járóföldre van innen. Amikor a városba jött ki kellett kerülnie, mert lakói akkor sem voltak túl kedvesek, meg amúgy sem szereti sem a koboldokat, sem a goblinokat, sem egyéb gyíkszerű lényeket. Megosztja az információt?
- Igen, kihagyva azt az információt, hogy a szimpátia hiánya volt a kerülés oka, hanem azt mondja, hogy kora délelőtt járt arra, így nem volt értelme bemenni.
- Rendben, nem igazán van miért kételkedni a vezér szavában, így nem is firtatjátok, hogy miért kerülte, pedig nektek sem a kedvenceitek ezek a gyíklények, mármint, ami a koboldokat illeti. Lehet, hogy goblinokkal üzleteltetek már, de bennük sem igazán bíztok. Tehát a csapat a elindul a goliath vezetésével vagy csinál még valamit?
- Menjünk!- Vágjuk rá mindannyian egyszerre.
- Jó van. Igazából estefelé jár az idő, már szürkület van. Kb Fél órányira a falutól táboroztok le. Mi a terv?
- "Én előreküldeném a roguet, hogy felderítse a terepet, hiszen közöllünk neki van a legjobb esélye, hogy ne vegyék észre." - Mondom a tervemet.
- "Támogatom az ötletet." - Szólal fel a törp.
- "Rendben, akkor, ha 2 óra múlva nem térek vissza, akkor induljatok el a város felé!"
- "Rendben!"
- Elindulsz a falu felé, kérek egy lopakodást! Rendben, látsz egy pár darab goblint, de mintha nem is figyelnének, csak üveges tekintettel mennek számodra nem logikus útvonalon.
- Megvizsgálnám őket!
- Akkor dobj a vizsgálatra! Oké, igazából ahogy jobban megvizsgálod őket, rá kell gyere, hogy ezek zombik és valószínűleg csak agyatlanul mennek minden irányba. A faluba érve furcsa vibrálást érzel, dobj egy intuíciót, hogy be tudod-e azonosítani a forrását! Nem teljes bizonyossággal, de körülbelül 3 házra le tudod szűkíteni. A faluban további számtalan goblin és kobold járkál, mindegyik üveges tekintettel.
- Miután felmértem a terepet visszatérek a csapathoz és közlöm velük az információkat.
- Már sötétedik, amikor elindulsz vissza, így látod, hogy egy emberszerű lény és körülötte jó néhány, bár megszámolni nem tudod, 5- 10 vámpír jön ki az egyik házból, amiből érezted a furcsa vibrálást. Néhány szó jut el hozzád "tervünk a végéhez közeledik" meg "ma este újra támadunk!" Innen viszont már nem hallasz semmit, mert túl messze vagy. Gondolom megosztod az információt a csapattal.
- Teljes mértékben, mert ugyan nincs meg a félelem hatás a changelingtől, mégis az emlékeimben él és nem merek vele ellenkezni.
- Akkor a csapat megegyezik, hogy elindulnak?
- "Igen!"- Szólalok fel! - Mondom, majd el is indulok.
- Igazából nem kell sokat mennetek, mert kb 10 perc séta után egy 5 fős goblin zombi hordába. Dobjatok kezdeményezést!
- Én még a támadás előtt használom magamon az Éjszaka áldása képességemet.
- Rendben, akkor dobjatok! Aasimar kezd!
- Én akkor rávágok a greataxe-szal a legközelebbi lényre.
- Dobj támadást! Ez mellé megy!
- Akkor rávágok még egyszer, de előtte feláldozok egy 2-es spell slotot, a divine smitehoz, ami 3d8!
- Ez betalál és dobj sebzést! Hogyan akarod kivégezni?
- Igazából csak félbevágnám.
- Rendben, akkor a következő changling kisasszony! A zombik meg vannak lepődve, így nekik kell ez a kör, hogy rájöjjenek, hogy mi történt.
- Fogom a warhammeremet két kézre fogom és lecsapok!
- Akkor dobj támadást! És most dobj sebzést!
- Lecsapok és azt látjátok, hogy Isteni fény járja át a fegyveremet és 10-et dobtam, valamint kap további 7 fizikai sebzést kap.
- Egyelőre nem hal meg, de elég rossz bőrben van. Törp uram jöjjön.
- Akkor előveszem a kalapácsomat és ráverek egyet a már haldokló zombira.
- Akkor egy támadást és egy sebzést! Ahogy leütnéd a zombit és már érzed, ahogy meghalna újra, de nem esik össze. És akkor most jöjjön a sötét elf!
- Én a még nem támadott zombit ütöm meg a rapierommal. Sneak attack mehet?
- Igen, mivel meglepetés kör, így nem előnyből támadsz, de nem fogták még fel a támadást. Dobj támadást! Mellé ment, így most megint az aasimar jön.
- Meglendítem a fegyveremet, de gondolom az  5 és a 7 nem találnak be?
- Sajnos nem, ahogy meglendíted a fegyveredet valahogy sikerül mellé ütnöd kétszer is, most a changeling kisasszony jön. Dobj támadást és egy sebzést!
- Akkor meglendítem a warhammerem és rácsapok a rossz bőrben lévő zombira.
- Sikerül kivégezned, hogyan akarod befejezni?
- Szétverem a fejét a kalapáccsal, majd egy oldalsó mozdulattal ellököm az útból.
- Sikerül. At első zombi támad és ráüt a goliathra! Mennyi az AC-d?
- 16 vagy 18, ha használom a pajzsom.
- Akkor melléd üt és most akkor jöjjön a törp!
- Támadom azt a zombit, amelyik megpróbálta megütni a goliathot!
- Hajrá támadást és egy sebzést!
- Akkor még rácsapok kétszer! 9 és 7.
- Az első betalál, a második nem, így kérek egy sebzést!
- Most az elftől kérek egy gyorsaság próbát, módosító nélkül! Dobj 1d20-al! Akkor előtted még egy zombi támad, ami rád csap. 15 betalál?
- Igen!
- Akkor vonj le 4 hp-t és most te jössz!
- Akkor kölcsön kenyér visszajár alapon rácsapok a rapierommal és sebzek 9-et.
- Meghalt, hogyan akarod kivégezni?
- Megfogom a rapierom és olyan erővel vágok oda oldalról, hogy lerepüljön a feje.
- Egy zombi marad, aki ismét a goliathot támadja, de ahogy a kezével lecsap sikerül elugranod előle. És akkor jöhet az aasimarunk.
- Én a lay of handet használom és gyógyítok 4 hp-t az elfen és ennyi a köröm.
- Rendben Risk te mit csinálsz?
- Mennyire állnak a zombik hozzánk képest?
- Az egyik 5 ft-re az elftől, míg a másik 5 ft-re a goliathtól.
- Akkor ellövök egy fire ballt úgy, hogy a zombikon kívül senki ne legyen a rangeben.
- Sikerül találnod egy pontot, hogy csak a zombik sérüljenek, egyiknek sincs meg!
- Akkor sebződnek 30 hp-t!
- Gyakorlatilag mind a 2 zombi hamuvá ég és sikerült elfelejtened, hogy erdőben vagytok, így hatalmas erdőtüzet okozol, ami még a fél órányira lévő faluban is látszik.
- "Futás!" Kiáltom el magam és elindulok oldalra, majd a falu felé, remélve, hogy a többiek is jönnek. - Mondom.
- Elindulunk a changeling után!- Mondja mindenki egyetértően.
- Sikerül elmenekülni a tűz elől, de látjátok, hogy jó néhány zombi fut a másik oldalról. Őket megkerülve indultok el a falu felé. Futva 20 perc alatt értek el oda, de elég fárasztó volt.
- Felmutatom a szent szimbólumomat és félhomály kezd belőlem sugározni, ami mindenkinek ad 8 ideiglenes hp-t, majd pedig az éber áldással megérintem magam.
- Ezt még gyorsan el tudod intézni, mielőtt kiléptek a fényre, ahol további 10 zombi, 4 vámpír és egy ember, aki valószínűleg a necromancer lesz, aki irányítja a zombikat. "Na megérkeztek a gyújtogatók, köszöntsük őket falusi vendégszeretettel." Mondja a Necromancer, majd látjátok, hogy a vámpírok egy félkörbe állnak védelmezve a mesterüket! Mindenki dobjon kezdeményezést! Ti hogy helyezkedtek el egymástól?
- Szerintem kb 10 ft-re egymástól félkörben, goliath, én, Risk, a törp és az elf sorrendben.- Szólal fel az aasimar
- Igen.- Értünk egyet.
- Rendben. 80 ft-re vagytok a vezető ötöstől, míg köztetek körülbelül 10 zombi helyezkedik el. Kérem a Goliathot, hogy támadjon.
- Odamozgok az első zombihoz, majd rácsapok a Battleaxe-ommal és 7et sebzek, majd még egyszer rácsapok és 13-at sebzek.
- Nagyon rosszul néz ki a zombi, de még él. Az egyik vámpír furcsa aurát kezd el árasztani és dobj egy bölcsesség mentőt! Érzed, hogy valamit próbált a vámpír, de megrázod a fejed és nem történik semmi. Majd ugyanezt érzed a másik vámpír felől is, így kérlek dobj még egyet. Ez viszont betalál és úgy érzed, hogy a vámpír lett a legjobb haverod. Törp uram jöjjön.
- Előveszem a javelinem és megdobom azt a zombit, amit a goliath előttem megütött. 14-el támadok, majd 8at sebzek.
- Sikerül eltalálni és a zombi holtan esik össze, ahogy a fejét áttöri a javelin.
- Akkor még van két támadásom, így a legközelebbi zombit támadom kétkézbe fogva a battleaxe-t. 17 és 12 támadás és összesen 21 sebzés.
- Végezzetek már rendes munkát, 1 hp-ja maradt a zombinak, de most a necromancer támad és létrehoz cloudkill varázslatot, így a goliathon kívül mindenki dobjon egy állóképesség mentőt majd ha ő jön. Aasimar uram jöjjön!
- 19 állóképesség mentő és akkor használom a tisztító érintést a goliathon, majd kimozdulok a felhőből és átadom a lehetőséget Risknek!
- 11 állóképesség mentő és akkor kimozgok a ködből, majd az eldritch blast varázslatommal a nekromantát célzom meg mind a két sugárral. Először 25-tel támadok és 8 hp-t sebzek, majd 21-el támadok és 4-et sebzek.
- A testőrség maradék két vámpírja ismét mozdulatlanul áll, de ők is furcsa aurát kezdenek árasztani, így kérem a goliathot és a changelinget, hogy dobjanak egy bölcsesség mentőt! Goliath újra haverkodni akar a vámpíral, de Risk is érzi, hogy egy pillanatra a vámpír barátja akarna lenni, viszont a saját aurája meg is szünteti a hatást. Goliath uram jön vagyis jönne, de a vámpír kiadta a parancsot: "Támadd a legközelebbit!" Mivel elbűvölve vagy így rá is támadsz az aasimarra de mellé ütsz. A következő két vámpír ismét a charmolással próbálkozik a changelingnél és a törpnél, de mind a ketten Risk aurájában vannak, így nem hat rájuk a hatás. Most pedig a törp jön!
- Fogom a battleaxeom, majd a korábban 1 hp-n maradt zombira csapok 24-el és 7-et sebzek rá!
- Sikerül kivégezni a zombit, már csak 7 maradt! Most viszont a nekromanta támad egy chill touch-csal mégpedig a sötét elf ellen. 16-tal betalál?
- 16 az AC-m!
- Érzed, ahogy egy kéz érint meg és 4 nekrotik sebzést szenvedsz el! (A132) és most te jössz!
- Felkapok 1 javelint és megdobom a necromantát és 1-et sebzek. (N36) Ezek után elindulok az ellenséges csoport felé, majd a legközelebbi zombira csapok két kézzel a battleaxeommal a divine smite-ot alkalmazva. 13 támadás 7-et sebezve és hozzájön a kettes spell slotot felhasználva további 16-ot sebzek rá!
- Sikerül lecsapni a zombit, már csak 6 maradt és Risk jön.
- Én bemegyek a zombik közé és használom a channel divinity képességemet a turn undead-et, így minden zombitól, aki 30 ft-en belül van az dobjon egy bölcsesség mentőt, akinek nem sikerül az megsemmisül!
- 2 zombi maradt, de most újra a 2 vámpír támad. Mind a ketten közelítenek 30 ft-et, így kb 10 ft-re vannak az aasimartól és 20-ra Risktől és mind a ketten sármolni akar, de az aasimar aurája megmenti őket. Most a Goliath jön, de ezúttal a törp van hozzá legközelebb, így őt támadja, de a 17 nem talál be. Akkor ismét 2 vámpír érkezik, kb 10 ft-re közelítik meg a goliath és a törp párosát, de ezzel a körül véget is ér. Tehát a törp jön.
- Akkor első körben odamegyek a javelinemért és felkapom, majd háromszor megszúrom a legközelebbi vámpírt!
- Akkor dobj támadásokat! A harmadik betalál, dobj sebzést A nekromanta jön és újra chill touch varázslatot használ, ezúttal goliathra. Ugyan a varázslat nem talál be, de a goliath dobjon egy bölcsesség mentőt! Nos a varázslat nem talált mégis mintha egy pillanatra megszűnt volna a bájolás, de aztán mégsem. Most pedig jöjjön az aasimar!
- Mozgásommal megkerülöm a vámpírokat, így ha minden igaz, akkor 20 ft-re vagyok a nekromantától, akit meg is dobok és ha szükséges, akkor használom a channel divinity-t, amivel +3 bónuszt kapok támadásra.
- Dobj 2 támadást!
- 18 és 27, valamint 11-et és 10-et sebzek.
- A nekromanta elég rossz bőrben van, de még él! Risk jön!
- Én egy kicsit körbenézek, hogy mi a helyzet, majd elkezdek szövegelni és a misty steppel a nekromanta mellé teleportálok és a warhammerrel rácsapok a nekromantára amivel 7-et sebzek és további 4-et az isteni csapással.
- A két vámpír, aki utánad jön egyből feléd fordulnak és az aasimart kikerülve támadnak feléd. Épp elérnek, így külön- külön meg próbálnak ragadni, de egyiknek sem sikerül. Most pedig a goliath jön, aki ismét a törpre céloz, de csúnyán mellé üt. A további két vámpír is megpróbál megragadni, úgy helyezkedve, hogy körbefogják a changlinget. Az elsőnek sikerül megharapnia és kapsz 10 piercing és 18 necrotic sebzést. A második vámpír is megpróbál megharapni, de nem sikerül neki, viszont sikerül elkapnia és a törp jön!
- A legszívebben mennék a lányomnak segíteni, de első körben a goliathra csapok rá, megpróbálva pronera ütni. 23 betalál?
- Igen, 17 az AC-m.
- Akkor sebződsz 13-at és prone vagy, én megindulok segíteni és ha elérem, akkor két vámpírra is azt a sorsot próbálom mérni, amit a goliathra.
- Akkor csapasd a támadásokat! A hozzád legközelebb eső vámpírt pronera ütöd, viszont a másikat nem sikerül elérned. Nekromanta támad és ismét a chill toucht használja, ezúttal Risk ellen, de nem sikerül. Aasimar uram jön.
- Közel megyek a nekromantához, már amennyire tudok és kétszer megszúrom.
- Mind a kettő betalána, de reakcióból magára nyomja a mage armort és az levédi a támadást, így csak a második szúrásod talál be. Dobj rá sebzést! Elég rossz bőrben van, már látszik, hogy haldoklik és Risk gyere!
- Turn undead gondolkozás nélkül!
- A vámpír, ami eddig fogott elenged, majd menekülni kezd! Lenne esélyed kihasználni az esélyed, hogy rácsapj, de legendás akciójával megakadályozza ezt, valamint a vámpír, aki az apád előtt szokott jönni, szintén menekülőre fogja. Közben pedig a maradék vámpírok közül az utolsó a körben ismét megpróbál megharapni, majd rád ütni, de mind a kettő félremegy. És most a goliath jönne, de ő jelenleg prone, így csak annyit tesz, hogy feláll és vége. A vámpír érzi a vesztét, így ő is menekülőre fogja, ahogy két társa is. Törp jön.
- Közel lépek a nekromantához és háromszor rácsapok. 27, 20 és 25-öt dobok, így összesen 8-at sebzek rá.
- Sikerül kivégezned, hogyan akarod?
- Az első két vágással levágnám a kezét, majd a harmadik csapással a fejét.
- Sikerült kivégezni és sokkal gyorsabban, mint terveztem, este 9 óra van, így mindenki mehet pihenni. Azért a maradék ételt egyétek meg.
Felálltam és átmozgattam a testem, ahogy a többiek is követték a példámat, majd megtámadtuk a szendvicses asztalt és miközben a maradék szendvicseket ettük megbeszéltük a tapasztalatokat és egy következő időpontot, majd mindenki ment az útjára.

Egy újabb egy alkalmas, az életút kampány előszele

Alig telt el két nap az előző játék alkalom óta, mikor is kedves játékos társam, aki belevitt a "rosszba", újra megkeresett, hogy a hétvégén újra játszani szeretne a csapat és érdekelne-e a dolog. Természetesen igent mondtam, hiszen munkám továbbra sem volt, néhány kisebb feladatot leszámítva, amit leginkább anyukám adott. A szomszédok nem igazán bíztak bennem, így ingyen sem alkalmaztak, még levél seprésre sem. Viszont hozzátette, hogy ezúttal már szeretnék, hogy a játékosok maguk csinálják meg a karakterüket 14-es szintre, de drága barátom felajánlotta, hogy segít megalkotni a karaktert, lévén új vagyok ebben a világban és nincs is igazán semmilyen forrásom hozzá. Az alkalmat aznap estére meg is beszéltük. Segítségével az én karakterem egy sárkányszülött pap lett, de hogy jobban belejöjjek a dologba végignézhettem, sőt közben magyarázta is a dolgokat, ahogy ő egy Gyíkszerzet szerzetest alkot meg. Természetesen beszélgettünk a játék világáról, a nagyvilág dolgairól és néhány pohár sake le is csúszott. Nem sokkal hajnali 1 előtt értem haza, hogy csendben a szobámba osontam, ahol Tsuki vagy újra a régi nevén, Kanami édesdeden aludt. Valószínűleg valamit álmodhatott, mert mozgott a szája, de hangot nem adott ki. Arcon pusziltam, majd lefeküdtem én is aludni. Reggel korán keltünk, ugyanis meg volt beszélve, hogy este tartjuk Tamiko és apa születésnapját. Ami ugyan pár hete volt, de a hazatérésem híre és a körülötte lévő gondok közepette nem igazán volt alkalom megünnepelni. A következő alkalom a szülők házassági évfordulója. de az még messze van. Az este jól sikerült. Tamiko rengeteg ajándékot kapott, többet ki is kellett próbálni. A vacsora is fonom volt, de Tamikot a játékai jobban lefoglalták, mint a tortája. Még egy kisebb hisztit is csapott, amikor anya felemelte és az asztalhoz ültette, hogy "márpedig most eszünk!" Még percekig hüppögöt, de végül megette a vacsorát és a tortát, majd folytattuk a játékot. A következő hiszti a lefekvéskor volt, ugyanis "Nem volt álmos." mégis anya profi módon kezelte. Ahogy nézem, feltörnek régi emlékek, hogy anya velem is így bánt ennyi idősen, de hát érti a dolgát. A következő napokban a türelmetlenség szinte tapintható volt körülöttem, ugyanis annyira vártam a hétvégi játékot. A feladataimra sem igazán tudtam koncentrálni, majdnem sikerült is eltörni az egyik poharat, amit az mentett meg, hogy Tami pont alattam volt és elkapta. Igaz a leejtésének is ő volt az oka. A hét további része probléma, baleset és törés mentesen zajlott.
A megbeszélt helyszínre és időben, valamivel korábban, ott voltam és vártam a többieket. A múlt heti csapat hamarosan megérkezett, a mesélő pedig már bentről jött ki, hogy üdvözöljön mindenkit és beinvitáljon. Mindenki magához vett némi enni és innivalót, majd leült az asztalhoz. Ekkor a mesélő felállt.
- Sziasztok, örülök, hogy mindenki ráért. Ez is egy hasonló kaland lesz, mint az előző alkalommal, vagyis ezen az alkalmon vége is lesz a tervek szerint, a következő alkalom elvileg már egy hosszabb kampány kezdete lesz, de ha minden jól megy, akkor a feladataim egy része lezárul. A héten mindenkit megkerestem vagy szóltam valakinek, hogy szóljon a dologról a többieknek. Elvileg mindenkinek van egy kész 14es szintű karaktere.- Megvárta, míg mindenki bólint, majd folytatta.- De akkor kezdjük. Ti mind szörnyvadászok és kincskeresők vagytok. Régebb óta vagytok együtt, mint csapat, de van, aki együtt kezdte, van, aki később csatlakozott. Nem ez a lényeg, hanem, hogy ismeritek egymást és képességeiteket, viszont átadom a szót, mindenki mutassa be a karakterét.
Néhány pillanatnyi csend volt, aztán valaki felszólalt, majd egyesével elmondtuk azt, hogy milyen karaktert hoztunk.
- Sziasztok, egy közel 1,4 méter magas törp vagyok, fajtámhoz méltóan elég nagy darab, valamivel több, mint 80 kg. A fajtámban kb középkorúnak számítok. Varázsló vagyok, ami a fajtámban ritka. Canath-nak vagy Can-nak hívhattok.
- Hali, 180 centi magas, majdnem 90 kg-os gyíkszerzet vagyok, én is közelítek a 40-hez, ami nálunk és az embereknél is körülbelül a középkorú jelzőt érdemelné ki. Szerzetesként erősítem a csoportot. Buhy a nevem.
- Üdv, Elf druida vagyok, leginkább a hegyekben éltem valamikor, a csapathoz képest nem, de a fajtámhoz képest igen fiatal vagyok a 234 évemmel. 160 centimmel és 60 kilóval elég sportosnak mondható a karakterem. Sakuvnak hívjatok.
- Hali, egy fehér sárkányszülött vagyok, a tudás papja vagyok, aki a csapat legfiatalabb tagja a maga 28 évével, viszont a legmagasabb is a 2 méterével és a legnehezebb 123 kg-jával. Tynlutaur-ként ismertek, de Tynként rövidíthetitek.
- Üdv, 180 centiméter magas Aasimar vagyok, picit kevesebb, mint 80 kg. Azt már tudjátok rólam, hogy nem iszok alkoholt, valamint, ha varázsolok, akkor nem biztos, hogy szerencsés a környezetemben lenni, mert néha a varázslataim mellékhatásaként különböző dolgok történnek. Ridwan a nevem és én vagyok a csapat vezetője.
- Rendben, most, hogy mindenki bemutatkozott vázolom a szituációt. A csapat körülbelül fél éve nem látta egymást, össze- összefuttok, de ilyenkor csak információt cseréltek. Most viszont találtatok valami érdekeset és újraösszegyűlt a csapat Zlark városának Óriás Ásó nevű fogadójában. Információtok szerint a falu közelében lévő bányákat le kellett zárni, mert egy nagyhatalmú lich elfoglalta a járatokat és ott őrzi a kincseit, valamint a falut is zargatja a zombijaival. A falu vezetősége küldetést irt ki a kifüstölésére. A falu szegény, viszont a küldetést sikeresen teljesítők megtarthatják a kincseket. Ti éppen a kocsmában ültök, újraösszejöttök és másnap már tudjátok, hogy a falu vezetőjével találkoztok dél környékén egy fogadás keretében. Ki mit csinál?
- Szerintem a csapat nevében mondhatom, hogy beszélgetünk, eszünk, iszunk, ki alkoholt, ki csak a megszokott teáját vagy bármi mást. Én csak teát iszom, mert rossz emlékeim vannak az alkoholról és nem is nagyon bírom.- Szólal fel a csapatunk vezetője.
- Akkor, aki alkoholt iszik az este folyamán fejenként dobjon 3 constitution mentő dobást! Törpünk jó ideje nem jutott alkoholhoz, így az első kör egy kicsit megcsapta, de ahogy eszik és mulatozik már kezdi összeszedni magát. Elfünk már nem ennyire szerencsés, az első néhány kört jól bírja, de ahogy halad előre az este egyre rosszabbul. Kimondottan részeg nem vagy, mivel ésszel iszol, de hajnalban érzed, hogy ha folytatod, akkor annak rossz vége lesz. A gyík visszafogottabb, az első kör után érzi, hogy szédül és szinte egyből a részegség állapotába leledzik. Ahogy halad előre az este inkább az étkezésére figyel, így sikerül összeszednia magát, az este folyamán még iszik, de korán elmegy aludni, így nem kap negatív hatást. A gyíkon kívül mindenkitől kérek egy dexterity mentőt, aki ivott az este. A törp érzi, hogy valami nem stimmel vele, de némi dehidratáltságon kívül nincs baja. Elfünk sem kimondottan másnapos, de fáj a feje és zavarják a hangos zaj. Reggelijét is inkább a szobájában fogyasztja el és csak a fogadásra való indulás előtt csatlakozik a csapathoz. A fogadáson nem tudtok meg újat ahhoz képest, hogy amit eddig is tudtatok. Esetleg bármit tesztek, ami nem átlagos?
- Felszólítom a csapatot, hogy a fogadás ideje alatt egyetlen sört ihatnak és a welcome drinken kívül ne fogyasszanak alkoholt, valamint ne egyék túl magukat!
- Rendben az egész fogadás rendben lefolyik, mindenki megebédel, a csapatok nagy része úgy dönt, hogy a kajakómát elkerülendő még pihennek, de bölcs vezetőtök tanácsára, bár inkább hű jobb keze, Tyn bölcsességének köszönhetően a csapat egy rövid készülődés után el is indul a barlangba, ahol az ellenség rejtőzik. Könnyen megtaláljátok a helyet a gyíkszerzet útmutatásával. A bejáratnál van lehetőségetek ekrejtőzni, ugyanis 2 zombit, meg egy ghoulszerű lényet láttok. Mi a terv? Egyelőre az őrzők nem vettek titeket észre.
- Mint a csapat vezetője elmutogatom a csapatnak, hogy rejtőzzenek el és elmutogatom a varázslónak, hogy a cloudkill varázslattal tüntesse el a lényeket.
- Mivel régóta ismerjük egymást és a jelzéseket, így egyből létre is hozom a kért varázslatot.
- A 2 zombi elég közel áll egymáshoz, hogy rájuk robbantsd a varázslatot, viszont a ghoul elég messze van, hogy sérüljön. Egyből keresi a forrását a méregfelhő robbanásának, de nem igazán tudja megállapítani a varázslat forrását. Lizard jön, mit tesz?
- 2 másodpercet arra használok, hogy magamban kiröhögjem a megzavarodott ghoult, majd egyből futásnak eredek, majd a ghoult támadva rácsapok a rövidkardommal, majd még kétszer ököllel.
- Mind a három betalál, de a ghoul még él. Most pedig az elf támad.
- Gondolkozás nélkül az acid splash nevű cantripemet vetem be a ghoul ellen.
- A varázslat betalál és most dobj egy sebzést! A ghoul a méreg felhő hatására felrobban, így kérem a gyíkot, hogy dobjon egy Akrobatikát vagy egy Atlétikát! Ugyan a ghoul felrobban, sikerül annyira hátraugranod, hogy nem kapsz sebzést a robbanásból, viszont pechetekre további három zombi kerül elő a barlangból, viszont a körük annyiban ki is fúj, hogy előjönnek, körülbelül 20 lábnyira vannak a gyíktól. Új kezdeményezést nem dobatok veletek, így most a sárkányszülött jön.
- Már nincs értelme rejtőzködni, így ránézek vezetőnkre, majd elindulok. Sajnos nem tudok elég közel menni hozzájuk, így az egyes zombit meglövöm a nyílpuskámmal.
- Hát ez a lövés nagyon nem sikerült, társadat találod el, aki nagyon nem örül neki és dobj egy sebzést. Szerencséje van, mert a kemény bőre felfogja a nyilat, viszont az eltört. Most pedig az aasimarunk jön.
- Körbenézek és érdeklődnék, hogy van-e a barlang közelében bármi éghető, ami akár komolyabb gondot is okozhatna, ha begyullad.
- Néhány bokor található, de nagyobb bajotokk nem lesz, ha felgyújtod.
- Akkor viszont bónusz akcióként felhasználok egy sorcery pontot a Carefull spell nevű metavarázslatomhoz, amivel kizárom a két társamat, akik az útban vannak, majd elsütöm a lighning boltot.
- A lizardfolk időben észreveszi, hogy mire készülsz, így ő kiugrik a hatóköréből, viszont a sárkányszülött nem ilyen szerencsés, mégis érzi, hogy mintha kevésbé hatna rá a varázslat. A zombik nagyon rossz bőrben vannak és most újra jöhet a törp. De mielőtt bármi történne eszembe jutott, hogy még a cloudkill varázslat aktív, viszont visszamenőleg nem akarok gonosz lenni, így sem a zombik, sem a két főhösünk nem szaladt bele a felhőbe, sőt a zombik sem, de a lightning bolt el is fújta a felhőt.
- Ezúttal a barlangon belül robbantok egy fire ballt úgy célozva, hogy a zombik benne legyenek, de senki más nem.
- A robbanás elég komoly, messze hallatszik, még 100 lábnyi távolságban is madarak repülnek fel és a zombik ha fel is támadnának sem igazán tudnak, mert rájuk omlik a barlang. Most vagy kiássátok a bejáratot, ami kb fél órát vesz igénybe vagy kerestek egy másik bejáratot.
- Megkérem a gyíkot, mint a csapat leggyorsabb tagját, hogy induljon el egy irányba, ha 15 perc múlva nem talál másik bejáratot, akkor forduljon vissza. A csapattal meg elkezdjük kiásni a barlangot.
- Rendben a lizardot kérem dobjon egy investigation próbát és egy 1d100-al. Vagyis nem kell, natural 20 bőven elég, hogy annak ellenére se találj semmit.- Mondta a mesélő gonosz mosollyal.- Ti pedig sikeresen kiássátok a barlang bejáratát.
- Akkor elindulunk!
- Ki megy elől és milyen sorrendben akartok haladni
- A gyíkszerzet vállalja ezt a feladatot.
- A többiek pedig úgy mennek, hogy druida, a varázsló és mágus egymás mellett, én pedig leghátul.
- Rendben, akkor kérek az elsőtől egy Akrobatika és egy észlelés próbát! Ahogy mész, iIgazából nem történik semmi. Sorrendben mindenkitől kérek egy- egy próbát. Ahogy a druida megy egy mélyedésben megbotlik de még időben sikerül a földrevetnie magát. A folytatás előtt a mágustól és a varázslótól is kérek egy észlelést. Ugyan a varázsló nem vett észre semmit, de olyan szerencséje volt, hogy a mágus észrevette a dolgot, így még őt is visszarántja a társa, így senki nem sebződik. Haladtok előre és megérkeztek egy nagy terembe, amiből 3 folyosó indul különböző irányokba. Most viszont nekem kell egy 5 perc szünet.
Ezzel felállt, majd a raktár hátsó felébe sétált, hogy egy ajtó mögött eltünjön. Néhány másodpercig elgondolkodtunk, majd én álltam fel először és hozam magamnak valami ennivalót. A többiek ugyanígy tettek. Éppen befekeztem a szendvicset, amikor visszajött a mesélő.
- Na akkor merre? A teremben van néhány asztal, szék és bányászfelszerelés.
- Igazából van bármiféle térképünk a barlangról?
- Nincsen.
- Akkor megvizsgálom a falakat és az asztalt, látok-e bármi olyat, ami segíthet.
- Dobj egy vizsgálat próbát! Ahogy vizsgálódsz az asztalokon megpillantasz valami rajzféleséget, ami talán a járatokat ábrázolja sematikusan, nem méretarányosan. Épp csak felemeld újabb zombik, pontosan három, jelennek meg a középső járatból, viszont újdonság a bepólyált, járkáló páncél. Dobjatok kezdeményezést. Rendben, akkor kezdjen az elf.
- Én maradok a tömegben, majd elkezdek dumálni és hadonászni, amit a többiek már jól ismernek, ez bizony a fire storm varázslatom, amit úgy helyezek le, hogy az élőholtak mindegyike benne legyen a körében.
- Igazából meg tudod tenni! 2 zombi meg is semmisül és a páncél is megsinyli a dolgot. Most pedig a dwarf jön.
- Én is követem elf barátom példáját és szintén egy fireballt sütök el. Mégsem, inkább egy ray of frostot.
- Rendben, akkor dobj egy támadást, ami be is talál. Akkor jön a gyíkunk.
- Mivel valószínűleg dim light van, így actionből láthatatlanná válok, majd 2 ki pontért elvarázsolok egy silence-t a zombi és a páncél felé.
- Oks, akkor pedig most jöjjön a járkáló páncél. Kérek mindenkitől constitution mentő dobást. Mert ugyan a varázslat, amit elsütött beszédhez kötött, de annyi esze volt, hogy kisétáljon a körből és most jön a maradék zombi, aki csak annyit csinál, hogy elindul felétek, de kiér a silence köréből. Aasimar jön, de előtte még annyit elárulok, hogy a gyíkszerzettől kérni fogok a körében egy intelligencia vagy történelem próbát.
- Én igazából a circle of death nevű varázslatomat vetem be, úgy helyezve a pontot, hogy a zombi és a páncél is benne legyen. Ha sikerül, akkor kérek egy constitution mentőt mindkettőtől, ha nem, akkor a páncélt sebzem.
- Sikerül, a páncél megdobja, a zombi nem, így az igazából meg is semmisül. A sárkányszülött jön.
- Én sem nagyon gondolkodom a dolgon és a flame strike-ot lövöm el a páncélra és kérek egy ügyesség mentő dobást.
- Nem sikerült, így dobd ki a sebzéseket. Rendben, megérezte, de egyelőre nem hatja meg. Elf kezdi az új kört.
- Acid splash és ennyi volt a köröm.
- A kezedben robban fel a sav, így sebződsz. Dobd ki a sebzést és a felét vond le, majd a dwarf jöjjön.
- Ray of frost és végeztem.
- Rendben, nem sikerül eltalálni, így most a gyík jön, de előtte dobjon próbát. SZinte egyből eszébe jut, hogy a varázslatot ismeri, amit korábban a páncél használt és ebből rájön, hogy milyen lénnyel is állnak szembe, viszont egyéb előnye nem származik ebből.
- Shadow step-pel a death knight-hoz teleportálok, majd egy Ki pontért négyszer megcsapom, valamint kihasználva a láthatatlanságomat ellépek erre a death knightól. 
- Rendben. Akkor most a páncélunk jön, aki egyelőre meg van zavarodva, hogy valaki megütötte és nem látja a támadót. Összeszedi magát és a földre csap, a korábban látott varázslatot süti el és mindenkitől kérek egy constitution mentőt. A dobások alapján mindenki vonja le a sebződést és jöjjön az Aasimarunk.
- Úgy mozgok, hogy senki ne legyen az útban, miközben elrakom a térképet és egy cone of coldot varázsolok.
- Rendben, dobd ki a támadásokat és a sebzéseket! Majd, ha ezzel megh vagy, akkor jöjjön a sárkányka.
- Kinek van a legkevesebb hp-ja?
- Szerintem nekem! - Szólalt fel az Aasimar tulajdonosa.
- Rendben, akkor Cure woundsot varázsolom el mégpedig 5-ös szinten, ami azt jelenti, hogy 4d8+5-öt.
- Most, hogy a főnökötök kevésbé haldoklik, jöjjön az Elf!
- Mass Cure wounds mindenkire a csapatban, 3d8+5!
- Igen, gyógyításra is szükség van a csapatban, hiszen eléggé el van húzva hp-ban a páncél. Jöjjön a törp.
- Nekem nem tetszik, hogy ennyire elszabadult a páncél, így választok egy olyan pontot ahol biztos, hogy nem érem el a láthatatlan gyíkot és egy confuison varázslatot lövök el és kérek egy bölcsesség mentőt a lénytől.
- 18!
- Meg van.
- Remek és jöjjön a lizardfolk.
- Akkor minusz egy Ki pont és négyszer rácsapok a páncélra, valamint bónusz akcióként 40 ft-re teleportálok a shadow steppel a death knighttól.
- Most pedig a death knight jön, aki a hellfire orb-ot varázsol, tőletek 20 ft-re, így gyakorlatilag mindenkot eltalál, így kérek egy dexterity mentőt.
- Szeretnék egy isteni közbeavatkozást, aminek sikerült is megdobnom az esélyét, mégpedig a Holy aura formájában, így mindenkinek, a jelenleg láthatatlan gyíknak is előnye van a mentő dobásra.
- Rendben, akkor kérem a gyíkokat, hogy dobjanak újra. A gyíknak meg lett, a sárkány viszont a teljes hp-t sebződik. Most pedig jöjjön az Aasimar megint.
- Én elhelyezek egy delayed blast fireball-t és egyelőre megtartom.
- Sárkány, most, hogy majdnem elhalálozott!
- Harm és kérek egy consti mentőt!
- Nem sikerült és dobd ki a sebzéseket, majd jöjjön az Elf.
- Fire storm és kérek egy dexterity mentőt a lénytől!
- Nincs meg! Nagyon gyenge, gyakorlatilag 1 hp-ja maradt, így kéretik kivégezni a törptől.
- Ray of frost!
- Nem lenne meg, ha a pajzsát használná, de ez egy feledékeny death knight, aki a pajzsát nem vette elő, így betalált és el is pusztult. A csapat elég rossz bőrben van, van, aki gyógyítana?
- Én egy mass cure woundot eltolnék az utolsó 6-os spell slotomból, valamint a sárkányra egy cure woundot 5-ös spell slotból.- Mondja az elf.
- Én meg a vezetőnkre rárakok egy cure woundsot 7-es spell slotból és egyet 4-es spell slotból törpre.- Szólalok fel.
- Mennyi az idő?
- Délután 4 óra lehet, tehát még messze van az este.
- Akkor a gyíkokat kiküldöm, hogy feltérképezzék a környéket, míg az elfet kiküldöm a barlang elé őrködni és a törppel megvizsgáljuk a térképet, majd felállítunk valami akadályfélét a barlang belső folyosói elé.
- Rendben a két gyíktól kérek egy vizsgálat próbát, attól, akinek nagyobb és előnyből dobja. Nem találtok semmit, legalábbis, ami élőholtakra utalna, korábbi kalandozók nyomait felfedezitek, de ennyi.
- Visszatérve összegyűjtöm az élőholtak csontjait és a következő pár órában dartsokat gyártok!
- A csapatot korán aludni küldöm, olyan 8 óra körül már aludni küldöm és kiosztom az örködés sorrendjét, viszont nem a barlangban alszunk, hanem a bejárattól nem messze az erdőben.
- Az este folyamán nem történik semmi, így már hajnalban tudtok bemenni a barlangba. Igazából a térkép nagyjából helyes volt, így megtaláljátok a Lich barlangját, amiben 3 zombit, 2 ghoult láttok, valamint magát a lichet. Viszont ezt a következő alkalommal fogjuk lejátszani, mert nekem van még egy kis dolgom. Ha minden igaz, akkor tervek szerint 2 nap múlva rá fogok érni. Ez sem lesz rövidebb harc, mint az előző, viszont reméltem, hogy gyorsabb megcsináljuk. Örültem, sajna nekem mennem kell.
Ezzel felállt, kezet fogott mindenkivel és rohant ki az ajtón. Egy rövid beszélgetés alakult ki, hogy ki félt attól, hogy esetleg meghal a karaktere vagy mi történhetett volna. Még mindenki evett, ivott, majd elköszöntünk és mindenki ment az útjára.

Kezdődjék az életút kaland!

2 nap telt el az előző játék alkalom óta és valóban a srác, aki behozott, még a reggeli sétám alkalmából keresett meg, hogy délután akkor játszunk és közben meg kéne alkotni az egyes szintű karaktert is, mert a másik kaland harcának végén elkezdődik az első kalandszál, ami már tovább fog tartani, mint egy alkalom. Izgatottan vártam a délutánt. Négy órakor kezdtük a játékot. Ebéd után már alig vártam, hogy mehessek. Szerencsére a kishúgommal „sikerült” leszervezni egy kutyasétáltatást, így vele a nyakamba indultam útnak Moon-nal a lábam mellett. Körülbelül két hét telt el a szabadulásom óta és éreztem, hogy az emberek mintha egy kicsit barátságosabbak lennétek, de még mindig számos szúrós tekintettel találkoztam, de inkább a tesómmal beszélgettem. Sok mindent mondott el, hogy mi történt az óvodában és elmondta, hogy nagyon várja az akadémiát, hogy ő is ninja lehessen. Féltettem, de tudtam, hogy erős kunoichi lesz és ha rajtam múlik, akkor mindenben segítek nekik. Ezt már sokat beszéltük anyával és apával, hogy jövőre tölti a hatot és elindul a ninjává válás útján. Mivel a szülőknek nincs sok tapasztalata a ninja léttel, bár anya elvégezte az akadémiát, de fiatal kora óta a kórházban dolgozik, így kevés harci tapasztalata van, míg én azért megjártam a frontot, lehet, hogy többet tudok segíteni neki. Anya azt szerette volna, hogy a kislánya is az ő útját követi, de tisztában volt vele, hogy bár jobb a chakra kontrollja, mint nekem, sokkal elevenebb gyerek annál, hogy el tudja viselni, hogy egy kórházban dolgozzon. Féltette, de tudta róla, hogy előbb akar küldetésekre menni, mint betegekkel és sérültekkel foglalkozni. Engem leginkább az érdekelt, hogy milyen elemet fog birtokolni. Ha apán keresztül örököl, akkor valószínűleg víz vagy tűz elemű lesz, amennyiben anyára üt, akár villám elemet is birtokolhatja, bár személyiségéből adódóan én a vízre tippelnék, mint első elem. Ezt meg is kérdeztem tőle, hogy milyen elemet szeretne. Rövid gondolkodás után rávágta, hogy ő a víznek örülne a legjobban, mint első elem, de a tűz sem lenne baj. Aztán lassan hazaértünk. Egy gyors zuhanyzás után Moon-nal az oldalamon elindultam a helyszínre.
Megérkeztem, a csapat már várt. A kalandmester szétosztotta a lapokat, amik korábban is a mienk volt, majd még ettünk pár falatot és ittunk, majd leültünk az asztalhoz, hogy kezdődjék a játék. A kalandmester bele is kezdett a mondandójába.
- Ha minden igaz, az előző kalandot ott fejeztük be, hogy a rajzolt térkép alapján megtaláljátok a lich búvóhelyét, valamint 3 zombit és 2 ghoult is találtok. Kérek mindenkitől egy kezdeményezést.
Mindenki megfogta a kockáját, majd egyesével kidobtuk a kezdeményező dobást. Aasimarunk és Dwarfunk mind a ketten 21-et kaptak eredményül, majd a sárkányszülött 16-ot, az Elfünk 14-et és én 13-at.
- Rendben, felirtam a sorrendet, most én is kidobom a kezdőket, addig pedig döntse el az Aasimar és a törp, hogy ki kezd közületek egy- egy ügyesség csekkel.
A társaink újra dobtak a kockával, amiből a törp jött ki győztesen.
- A Lich is 21-et dobott, de az ügyesség check gyenge lett, így ő csak a harmadik lesz. Szinte be sem léptek a terembe a Lich észrevesz titeket és utasítja a szolgáit, hogy támadjanakk meg titeket. Körbenézve a terembe elég sok mindent láttok, de felbecsülni az értéket és a mennyiséget nincs időtök, hacsak egy kört nem szántok erre. A törp kezd.
- Rendben, akkor bevetem a legerősebb varázslatomat, a finger of dead-et, amennyiben szükséges 60 feeten belül mozgok a lichnek és ráküldöm. Kérek egy Constitution mentő dobást DC 20-ra.
- Meg lett neki. Mi történik?
- 7d8+30 felét sebződik.
- Rendben felírtam, de tudnod kell, hogy rezisztens a necroticra, így ennek is a felét sebződi.És akkor most jöjjön a sorcerer.
- Én úgy mozgok, hogy a lichtől maximum 60 lábra legyek, valamint egy 60 ft-es kúpban a lich-csel együtt minél több élőholt legyen benn.
- Sikerül úgy mozognod, hogy a 2 ghoul és a 3-as számú zombi benne legyen a lich mellett.
- Rendben, akkor én ellővöm a con of cold nevű varázslatomat és kérek egy constitution mentő dobást a lényektől DC 16-ra.
- Lichnek nincs meg, egyik ghoulnak sincs meg és a zombinak sincs meg.
- Akkor sebződnek fejenként 50 hp-t és van három jégszobrunk a 2 ghoul és a zombi formájában.
- Ez a csata mintha egy kicsit gyorsabb lenne, mint a korábbi, de sebaj. Most jöjjön a lich. Vagyis nem, először dobjon a wild magicet a sorci uraság, annyi különbséggel, hogy egyes dobás helyett akkor is aktiválódik a „képessége”- Mutat a levegőben 2 idézőjelet a mesélő- ha 4-nél kisebbet dob.
Feszült figyelemmel néztük a dobást és reménykedtünk, hogy nem sikerül. Érdekelt, hogy mi fog ebből kisülni, mert ugyan a csapat látott már ilyet, de én csak az elmondásokból tudtam, hogy mire lehet számítani. A sorcerer eldobta a 20 oldalú kockát, de az 9-en állt meg, így sikerült visszafognia a dolgot.
- Ahogy mondtam, a lich következik, viszont egy dolgot elfelejtettem, hogy véletlenül a checket néztem és a lichnek meg lett a mentődobás, így ő csak felet sebződik. Beszélni kezd, majd a rá többet sebző aasimarra néz és elindítja a Power word stun nevű varázslatot, amitől jó uram stunned lesz, majd meg is parancsolja a zombinak, hogy támadjon téged, és most az egyes számú zombi jön, ami tőletek 30 ft-re van. Ő el is indul az aasimar felé és lecsap rá. 6-tal nem talál szerintem. Ebben az esetben pedig a sárkány jön.
- Nem igazán akarok varázslatot bevetni, helyette felemelem a szent szimbólumomat és chanel divinity: turn undead képességemet használom, hogy elfussanak a zombik. DC 15-re kérek egy bölcsesség mentőt, valamint ha 3 vagy kisebb a challange ratingjük, akkor el is pusztulnak.
- Egyiknek sincs meg, így gyakorlatilag a lich marad életben,, aki viszont elcastol egy ray of frostot, mint legendary action és az aasimart támadja. 23-al betalál és sebződsz 8-at. Most pedig az elf jön.
Éppen evett a csapattársunk, így gyorsan összerágta a falatot, majd egy pohár üdítővel le is nyelte, majd megszólalt.
- Kimozgok a többiek közül és elsütök egy lighning boltot egyenesen a lichre küldve, mégpedig 5ös szinten, kérek egy ügyesség mentő dobást DC 17-re. Ha nem sikerül, akkor sebződik 8d6-ot, amúgy a felét.
- Természetes egyest dobtam, simán eltalálod. Dobd ki a sebzést.
- Szeretnék kérni kockákat!
Összegyűjtöttünk négy db 6-os kockát, így sikerült két körben kidobnia a sebzést, ami így 35 lett.
- Elég rossz bőrben van, ki is gyullad rajta néhány helyen a ruhája, de végül sikerül eloltania és reakcióként el is küld feléd egy ray of frostot, 15-tel, ha jól tudom éppen betalál és sebződsz 1-et. A hatalmas villámnyaláb egy kicsit elvakította és nem sikerül tökéletesen eltalálnia téged.
Az aasimar gazdája feláll és gratulál a társának, hogy ilyen ügyesen elvakította a lichet. Erre mindenki nevetésben tör ki. A mesélőnk is elenged egy halvány mosolyt, majd megvárja, míg befejezzük és folytatja.
- Most, hogy kiröhögtük magunkat, jöjjön a gyík szerzetes.
- Azt hiszem, hogy a darkvisionom aktív, de ha nem, akkor 2 ki pontért aktiválom, valamint mivel dim light vagy sötétebb van, én láthatatlan vagyok, így bonus actionból a lich mellé teleportálok és ha minden igaz, akkor kétszer megpróbálok rácsapni ököllel, mert a bonus akciómat teleportálásra használtam. Gondolom a 10 nem talál be, főleg, mert krit 1-et dobtam, viszont a 24-nek be kell találnia, így sebződik 6-ot.
- Rendben, akkor újra a törp jön.
- Rárobbantok egy fireballt mégpedig 6-os szinten, ami azt jelenti, hogy 11d6 tűz sebzést kap, amennyiben nem dobja meg a DC 11-re az ügyesség mentőt.
- Természetes 1-est dobtam. Nem tudom mi van ezzel a Lich-csel, még mindig a villám hatása alatt áll.
Próbáltuk komolyan venni, de valahogy ismét röhögésbe torkollott a csapat a kijelentés után. Pár percig még hergeltük egymást, majd sikerült összeszedni magunkat és újra visszatérni a játékhoz. Megint négy 6-os kockával dobta ki a sebzést, ami végül 55 lett.
- Hát alig kezdődött el a második kör, de már most leamoirtizáltátok szegényt, most viszont ő jön. Vagyis előbb az aasimar, hogy az előző körben véletlenül kifelejtett állóképesség mentő dobást sikerül-e teljesítenie.
Ismét feszült figyelem, ahogy várjuk az eredményt, ami sajnos 12 lett.
- Nincs meg, de dobj mégegyet, hogy a következő körben már támadhatsz-e.
Újabb dobás, ami ezúttal 20 lett végeredményben.
- Sikerült a dobás, így már nem vagy stunned és most már tényleg a Lich jön, aki a power word kill nevű varázslatot alkalmazza az aasimaron.
- Én megpróbálom a counterspellt!- Szólal fel a törp varázsló.
- Dobjál egy DC 19-re mentőt!
- 18-at dobtam, de a Improved abjuration miatt hozzáadhatom a proficiencymet, ami 5- így meg van és a varázslat besült.
- Elkezd varázsolni, de ahogy beszélni kezd, mintha folytogatnák és valahogy megakad a nyelve és a varázslata besül. Sárkányszülött jön.
Újabb röhögés, ahogy a mesélő eljátsza, hogy beszél a lich, majd fuldokolni kezd.
- A sárkány kölyök úgy fönt, hogy ezúttal nem hibázza el és ő akarja kinyírni a lichet, így egy fire stormot idéz meg körülötte és kérek egy ügyesség mentő dobást DC 13-ra Fail esetén 7d10 fire sebzés, siker esetén felét sebződi.
- Meglett neki, ettől függetlenül dobd ki a sebzést.
Ismét figyeljük a kockákat, sajna d10-ből csak 2-t találtunk, így azokkal dobja ki a 7d10-et.
- 43 az össz sebzés, de mivel meg lett neki, így csak 22-öt sebződik.
- Nagyon rossz bőrben van, de még él. Elfünk jön.
- Hasonló elhatározással esik neki a Lichnek, mert már kezd elege lenni a küldetésből és már menne haza. és a flame strike-ot veti be és kérek egy bölcsesség mentőt DC 15-re.
- Meg van.
Figyeljük a társunkat, aki elkezd dobálni.
- 8 fire és 6 radiant sebzést kap.
- Akkor ebben a körben utoljára a gyík jön.
- Elege van a harcból, de hát ő csak egy monk, így 1 ki pontért rácsapok négyszer az élőholtra, amiből gondolom a 19, 18 talált, míg a 11 és a krit 1 nem talál, valamint sebződik 18-at.
- Haldoklik, de még mindig él.A köre végén ellő egy utolsó ray of frostot egyenesen a mellette álló gyíkra, aki sebződik 10 hp-t, már csak azért is, mert krit 20-at dobtam és most jön a törp, valószínűleg a csatában utoljára. Mit tesz?
- Mivel egyetlen támadó varázslatom maradt, így ellövöm a fireballt a lichre, akitől kérek egy Ügyesség mentőt.
- Igazából annyira kevés a hp-ja, hogy lusta vagyok dobni, így legendary resistance-t használ, amiért instant meg van a mentő, de te dobd ki a sebzést.
Társunk elkezdi dobálni a kockákat, vagyis elkezdené, mert a mesélő az első kocka után leállítja a sorozatot
- A varázslat máshogy sül el, ahogy tervezted, 8 kicsi tűzgömb kezd el lebegni a lich körül, majd egyesével robbannak fel, de már az első robbanás gyakorlatilag hátralöki és ahogy repül egy második gömb felé, ami szintén felrobban, ezzel együtt ő maga is eltünik.Akinek van historyra vagy arcanara jártassága, azt kérem dobjon egy checket rá.
- Én mindkettőben jártas vagyok.- Szólalt fel a törp
- Nekem meg történelemre szakértő vagyok.
Nézzük a két társunkat, ahogy magához vesznek egy- egy 20 oldalú kockát, majd dobnak. A törp sikeresen kritikus 1-est dobott, bár a 11-el meglenne, amit jelez is a mesélő, viszont a sárkány 13-at dob, amivel a végeredmény 25 lesz.
- A törpnek is dereng valami, hogy nem igazán örömteljes a győzelem, de a sárkányka pontosan emlékszik, mintha olvasta volna, hogy a lich képes bizonyos idő után regenerálódni és feltámad. Ha jól emlékszik, akkor legalább 10 nap kell neki. Játékon kívül mondom, hogy 10 napon belül újra feltámad, de addig nektek sikerül kipakolni mindent, eladni és már rég messze jártok. Most viszont, így este fél 6 körül tartanék egy- másfél órás szünetet. Nekem van egy kis dolgom, ti meg addig egyetek, igyatok és alkossátok meg a karaktereket vagy csináljatok bármit, ami belefér. 7-re itt vagyok én is. Egyelőre egy első szintű karaktert alkossatok, ami átmeneti lesz, mert az alkalom végén elkérem az adatlapokat és véglegesítem a karaktereket.
Ezzel felállt és kiment az ajtón. Előkerültek a könyvek és mindenki nagy bőszen elkezdett karaktert alkotni, vagy a tapasztaltabbak leléptek enni. Társam úgy döntött, hogy segít nekem, lévén neki már volt egy ötlet a fejében és nagyjából mindene meg is volt, így nem lenne neki sok idő karaktert alkotni. Beszélgetéssel, evéssel, ivással és egyéb teendők elvégzése után lassan le is telt az idő és a mesélő másodmagával visszatért, majd 5 perc múlva a csapat eddigi negyedik tagja is. Éppen csak leültünk az asztalhoz a mesélő megszólalt.
- Kedves társaim. Két változás fog történni a csapat felosztásában. Kiyoshi senpai, első mesélőm és legjobb barátom, bizonyos kötelességei miatt itt hagyja a csapatot, helyette viszont barátnőm Mayumi fog belépni helyette. Már az első alkalommal  tudtam, hogy így lesz, hiszen, mint mondtam, hogy legjobb barátom, sokat beszélgettünk erről. A számotokra kialakított kalandot is így alakítottam át. Nem sokban fog változni a dolog, de először átadom a szót.
- Örülök, hogy ezt a két kalandot végigjátszhattam veletek, nagyon élveztem a játékot veletek, valamint az aasimar mágust. Munkába előléptetést kaptam, valamint találtam egy lehetőséget, hogy pénzt keressek azzal, hogy mesélek, így rengeteg időm lett lefoglalva, valamint a családommal is foglalkozni kellene, így arra jutottam, hogy sajnos ezt a csapatot le kell adnom.
- Sajnáljuk, hogy így döntöttél, de elfogadjuk a döntésedet.- Szólalt fel Ishin, aki a törpöt játszotta.
- Tényleg remek játékos vagy, remélem, hogy megtalálod a számításaidat.- Jougo, az elf, és Baku, a sárkányszülött tulajdonosai, akik egyszerre szólaltak meg.
- Sok sikert.- Vettem szükszavúra, hiszen mindenki elmondta, azt, amit akartam.
Ezzel felállt és mindenkivel kezet fogva, mégegyszer megköszönte a lehetőséget és tovább is állt.
- Sajnálom, hogy így alakult, viszont szeretném, ha mindenki bemutatná a kalandot. Először is tudnotok kell, hogy a karakterek évek óta ismerik egymást.
- Akkor kezdem én.- Szólalt meg Jougo. - A változatosság kedvéért High Elfet hoztam, viszont ezúttal Clericet választottam classnak. Egy pikkely páncél van rajtam, oldalamon egy hosszú kard és egy buzogány található, a hátamon pedig egy pajzs, amit előszeretettel használok. Nevem Gilmithrie Sasek.
- Leszek én a következő.- Szólalok fel.- Én is elégedett voltam a fajommal, így maradok a Lizardfolknál, azonban a warlockot választottam, mint osztály. Ronchonak hívnak, elég sötét gondolkodású vagyok, ha nem tudnátok, azt mondanátok, hogy depressziós vagyok, de tudjátok, hogy csak a patronom ilyen, valamint nem szeretem beszélni, helyette telepátiával kommunikálok. Bőr páncélt hordok, valamint egy könnyű nyílpuskát és egy quarterstaffot viselek magamon.
- Lord Celinar, a Kitaszított a nevem, egy Dark elf Paladin vagyok, általában láncinget, valamint ezen egy teljes csuhát hordok napközben. Fegyvereim egy dárda, valamint egy hosszúkard és nekem is van egy pajzsom. - Mondta el gyorsan Ishin.
- Akkor utoljára, de nem utolsósorban én is bemutatnám a karakteremet. - Szólalt meg Baku.- Egy Ezüst sárkányszülöttet hoztam, kinek neve Cinluwyrm, a Dícső. Mágus class-sal rendelkezem. Talán a csapat legpozitívabb karaktere, még ha a zord külső, nem is ezt sugallja.
- Még egy társatok kimaradt, aztán felvázolom a helyzetet.
- Sziasztok, az én nevem Mayumi, a karakterem pedig [url=data/jpeg;base64,/9j/4AAQSkZJRgABAQAAAQABAAD/2wCEAAkGBxMTEhUSExMVFhUXFhcbGBcYFxcdFxobHR4YFxcYHhYZHSggGxolGx0WITEiJikrLi4uFx8zODMsNygtLisBCgoKDg0OFRAQFy0lHx0tLS0vLS0tLS0tLS0tLS0tLS0tLS0tLS0tLS0tLSstKy0tLS0tLSstLS0tLS0tLSstNf/AABEIAQEAxAMBIgACEQEDEQH/xAAcAAEAAQUBAQAAAAAAAAAAAAAABwMEBQYIAgH/xABCEAACAQIEAwYDBQUGBQUAAAABAgADEQQSITEFQVEGBxMiYXEygZEUUqHR8EJicoKxFSMkQ5LhM4OywfEIc6LC0v/EABcBAQEBAQAAAAAAAAAAAAAAAAABAgP/xAAeEQEBAQEBAAMBAQEAAAAAAAAAARECIQMSMUFhE//aAAwDAQACEQMRAD8AnGIiAiIgIiICIiAiIgIiICIiAiIgIiICIiAiIgIiICIiAiIgIiICIiAiIgIiICJ8Bmldpe2v2etakodFPh1XqP4dBKhK5QKmVmZlBbOFU2DKSRlIgbtEiLtB3mNRxOErMKZpAVBVGHrpWV1fKLrbKbqVU2YA7jnPr95FN6323DmmtNRkq0auJy1qiA2DjDEWUqTfMrFiMwIOlglyJZcOxTsXSoFDIV1UkqQwuCL69R8r85ewEREBERAREQEREBERAREQEREBERA+E21kVYmtxTi9SocLWXD4NKjolRXYeLlJXOGQXYG3ovLW1zuveDRrPw7EpQzeI1OwyglrEgPYDUnJm0mW4Tw9MPRp0KYslNFVR6AWv7ncn1gQtxzg3GOGN49OtVrUk8xdXZkH3s9JibDqbEc79JT7C9p14hhVrhcrglKi8lcWJt6EEEe9uUzHEcKKtKpSJsKiOhPTMCt/xkMd1Hayjw1q/DsYVokVnPiG+XOtqbKx5L5QQ22/pA2HtB27/sniFalXpO+Hr5aqMtsykqqOBmNmXMu1wRc73EhftH2kbEVSVutMCyAnXLzYkaZnbM7fvOd5Mvbbi3BXqnGYnEYfFquGalTw6MtRs5YsWGQkKxFlzG1rbznlCPyH9BeBcJrqW36SpjqQWw0Hod5TpOAQd+Uv6yLWUCwDA3JHTXSBK/cn2ur18U2Hq1M4NJmN8t7p4SIb2v8ABcW52J3uZNU444BiXw2JoVlYhqdVW0NtLjML68iRtz5zsSnVVhdSCDzBBH4QPcREBERAREQEREBERARExHaDtNhMEobFV0pXvlBuXa2+VFBZuWw5wMvEjDE992BDEU6OIqD7wFNQfYM4b6gTZuz3eBgMWBkrqlQ/5VUhHHoLmzfykwNpiUmxKAXLqB1zC0w+P7Z8Po3FTG4ZSN18VC3+kEn8IGXxeLp0lL1XSmo3Z2CqOe5Nus1HiXelwyjV8I1y5vZmpIzovu6ixt+7eQ33vdsUx+KQYclsPRSyEgjM5N3cKdbWyqLgbHrNJokneB1jhO2XD6pCpjsMWOy+MgY/yk3mi95Xd3gqtU4x8dTwZqHzGoFKMbAXW7qc1rEi5v6XkH1aFx6/L+spVsY7eGtR3ZKYsqMxIRSfOFB+HW50ijZO1HDuE0EVcLi6uLrEjOcoFILY3INgb3tYAtNNr+Um23LWXmJwuV7DofwJ/KWtZbHUfreZnWtYpq9rXl1SqONBz/X19JsvDuztOpQLsw3B0Azbfe+7fW02nD9kMNZKnmzZQWDWINxc6EfjM3uR1nwWtB4Ng2NQaXIymxvckmyqBuTfl6Tp/sR2ZTBUFBUeOyr4rab75ARsik2AHS+p1nOfHgabkUSUAZSCuhuputj0H9RJs7q+3n21ThsSw+10wTfQeKn3gBpnH7QHoettT/XPrJ5EhxETTBETxWqhQWJsB+vrA9xNV4J2papjsTg6mQeESUcMLkZvhsbXIzAaDTKb3uCdqgIiICIiAkb9re6dMfi6mKrYyqM2UKiotkVQBlBJNxe55fEZJEQOdO2Pc3icLTath6n2mmoJZcuWqo6hQSHA52sfSRzSrkaHUTtGQr3nd0zMz4vh6DW7VMONNdy1L33KfTpAh5UQ7BfoL/Se8o5S0dLEqwsQSCCLEEaEEHUG8+FOkCuzAby84bgTUK30Vr2A1cnQDKLEHzMotqddtjMQ62l5w7GlbC+gINjsfMpsRfbyjax9ZRKNHsPRq4cGkdcpIqZz5hoitk1sxa5ym21rdIu49g2o1mptfQaGxGZT8LAMAbEflym8dlu1LUSq5yygUgQxAvYuptYhF8zDViDrfUmZPtRw7CY+n4lKoBVy5l01AISwcC2jEp5iB8dxzuRHdVsyq/VPx2P43jE0brmG4A+kqU+HVFotoCL5lIvaxAJ0NiBqvK+vK4vdYTCls4FiypmKgg6A2fY6EdN/ScLLPx1lj5w7HNSvTJ8oJAJ99Ljp+c2ejxUimEzoxI0VOQ+82pIG3P0HKafW0cKATmUe118p15DKF+svBVSimVdWO56n16KOQ/ObnEuVf+t5lirxCqWfKly3pv8Aq1z85ecEKL5WooxNjmK5n/lb9g72I1uBLDhSAuzEm6210tcnW55Df5XmZ4eoD012Y+Y3sSo30ttobA33vqLa4+W7s/kZ5Sr2B7YV2qjBYxSWP/Bq6EkWJyVCP2rDRhvzsdTIs5wxGIrL56eIKBVBp2ADX1ZW0uNCNdNzY62MnTsb2gTHYSniF0JFqi80qC2dbe+o6gg85fi7+09TqYzc0jvfcrgDUVmVlq09VNrgmxUne2x91WbvI/77XI4eoH7VemD7Wdv6gTpfxmIz7B4NsXxGihJtn8RzuSE89j/EbA/xGdGSKu43gtkq4xhqx8Knp+yLGowPq1l/5Zkqyc/i0iImkIiICIiAiIgYjjfZjB4tWXEYek5YWzlR4g9RUHmU+oMjHiXcOhYnD41kX7tWkHI/nVl/pJliBz0/cXxDMR4+Fy8mLVbn+Xw9/nNg4P3C0gt8ViqjNzFEKqj0zOGJ97CTLECN8f3MYBreE9egQD8L5gT1PiAn6ESOe2Pd3xDA03dWGIw4uS1MEOg08zUt12W7KW0QX0E6OiByXhceXUm5y3szB9VzBgpKqF/aRDe5tZdzKRxboy1GVUq0st2BZDVQ2GtrXNjo62JF730I6O7Rd3uBxQZvCWjWOvjUlVWv+8LZag6hgb/jOaO03CGwmLr4VtDTa3QEWDK1uhBBHvJR4vpa56rt/p+Y/ECUaQzeYnnb0H6/OUUr2GVvkZ4eodSOe/5/raZ5arP8NcebNa4A6G9zYAX0udh1v6y5ZWaoKw/huBY882+4Hm10Op6aazhazZ1y7316W2IPpabbgKy6IDY8wTuB7MCNPQ895j5Nk8XnKuyq3zs4VTTCgkndQLDbY7Zee3vnO4ztCMLWqYes6rRrvZGJIVaoAstzoAwNvcKOc1rijkUXCm1tQM9mK2YMSW3FwDpz59MLwTAYnFlkw1J6qUUZ2VbXAJALZb3Yk/src9BvM/Fv8XrHXomj98qA8Lqk7rUoke5qKv8ARjNf7ku2BqqcBWa70xeiTe5pj4kv1XSw6HTRdK/eYz8QxmH4Rhz8J8bEuDpTX4RfkSAzHKeZT3He+xhvfZKkq4HChAAvgUrW21RTf5nW/rMtKGAwiUaVOjTFkpoqKOiqAqi/sBK8qEREBERAREQEREBERATHYzj2FpErVxNCmw1IeqinTfQmaF3pUeN4gmhgaJXDAeZ0rUlqVbgE7sGVRqLDU68tJC2M7GcSo3zYLEADcrSLL9UBEDobinehwujvilqHpRDVP/kgK/jMWvfNw4i+XE+3hD/9WnOHiuCQbXG4I1B6Ecp6XFEbgf0gdRYXvN4W65vtSp6Orq30K/0mmdqqHA+MOaw4guGrqApd/IrAXy3SrlzgdVYevKQwmLU+nv8AnPQcchf5y4mqvaXhiYau1Fa9LEoACKtIgowIvyJAYcxczGUqJOx+suKlReSmel11K29xM4umCIXNcXbmv5S7w3EmBGRQLkXvr76y2ekcwfYj6H1lZyubYg+m30lyXxNZDi9VfBOTOCxylAfLmN9bdSBy+c37up4rgeEUn+2VSmJrglkyMfCWmWVKZyg+djmb6A20vpfZbANicdhqVzYPnOuy0/7xj6Xyge5EpdsqYOIdhcDO4ANydPNqTqTY6nrMzn6xd1X4z/juI1n4dRqWrVCaaAAPcqPFbQ2UFs7XvoG5Se+7bsiOH4XK+U16hzVmHXkgbmF19yWPOaz3LdiqmGX7dWK5q1ICki2IFN8lTMSP2jYaDYDnfSU5YEREoREQEREBERAREQEREBESP+3HephcEfCo2xNfzAqjrkpkaWdxezXv5QCdDe2kDcOI8Dw1cEVsPRqXFjnpqT9SLyDO1nd/gfGy4DFWAYiqrsHp0gPitUGt1s1wxOxFwdDrHaLvD4jiy2fEMlNv8ql5EA6XHmPzJ/7T1wCn4mGcqBloqniXI0zM2U2tqpI16XliVqlXCvvlJW9gwByn1BttL2j2dxDAN4ZCsLqxsAwva4Pvf6TbFw7MLBKq+TPY+XyaeYZt1NxbLvyuJSTEGm6ee60mJVTcBb7qMouLi9wLXBPWMTVXgPd2z2esbix0F7G66W5mxamb+4tzlTtr2fw1BFqYVtLDyedg4JCqysRYA5ahvt5dhcX+8S7wqxyim5XTUgk2OuVs1gc6sb6aNcdNdPxnFnaxZmY2FmLEspsARmOpXnlFhdvrRUFQEA/rpKNWooNyLnb9frlLSnVJ5c59pUyTexJ/CTVxsXY+oEq+PUd6aqQpKGz2NiwU7A2sLk2GbXSW3Hsd49UvYAM5YAXsB6XFyLWUE2JCXsLzGkBB52LWN8mtrm5GYj56bz4yuQah0uL3PMcrAaAenpMdXWpHQ/cTinfhmRgbUq9REJvqtlqaegZ2HykiTB9hsOtPh2DVUyD7PSYr0ZlDvc8yWJJPUzOTSEREBERAREQEREBERASz4xxSlhqFTEVmy06a5mNr/IAbkmwA9ZeSO+/kt/ZLZb28ajm9s3P0zZYEcdu+9Wvjf7rDZ8Ph+dmtWqfxMp8q/uqdeZOwjxiANJRpXMrVqVludOnWTRRYy94XxN6IqKuq1FCsL2vY3HLlr9ZaUE0LdB+PKXtHDpo2+nrv7CS9Ysmsziu1GbD06eWz01ZV30U7C/3QLWHUTAIrObMx/Ez29Acgx99AJVw1LLqfx2El68Wc+qNTAnrf2lP+zNbki369JcVuIAaLr68pZVcQW3PymZelsi8apTX94/h9TLWrjnbQaA8l/PeUQhaZvh/ClyksCSLaa3uTa1uvp/4mrk9qe38OGYcsuWy5hZWBOjITcM3Qo2mb98dNbrjnC2pUWfymnewKujFSQfK2Q3U+Ut5gpObbpXxeC8BlRip0DWVjZrG+UtzBItqDt6S4rV2xFLwPEdksyr5AGW7BspFgGOcahSw0bzbXks7mxPx0pwNbYagOlKn/ANIl9LHglYPh6TD7ig+hAsw+RBEvp0QiIgIiICIiAiIgJ5qOFBLEADUkmwHzmD7d8afB4DEYqmFL01BUNcrcsq6gEHn1nNPGe2mMxjf4quzUyfgHlpr/AMtdGt63Mlonnj/evw/D3Wm7Yl+lGxT51SQv0JPpIu7ad4eK4gjUCiUcMxW9MeZ2ykMM1QjqFNlA23M1M0wv6/WkpM85Xu1v6wp0gNhLaut7sdth8za8u76S3qugNncC/KxP1ttJNWvNAAaHaegrX8pB+X6EvKeEUDr+t5VSlUd1pUKbVazfCiKSfViB+yOu0m7fFzP1YV6uQedteSrufnyEx9auz76DoNv958qXJJJuTzmY7Ldl8Tj6wo4dMx0zubinTB5s3LY2G5sbAzrOWLWT7I9j0xGExuNru9OjhqZyFQv95Vyk5Lt0PhjbXxBqJphknd5NJOGYWlwai7uWIxGJc6B2PlRQvJbpe1/2V1JvI1oJmcDqZplnOF0PKpA+LlztzmcwqBDmW9uR6c7gc/8AeYmmw1uD6WOota0uPGJU+huSTcDl822nDuWunNxd8YqGopb4tc17k26gA63/AKX5TDcCpVq1RaaZj5mIsL5b2Qa2OhqOo10zP6mVMVjOS5grfE2W5sN9NBb0223kidx/ZkV6WLrvmCN4dOk/wsGRhWLrbaziieYuhHKa+Pm8+J1dSL3a0a9PDVKeJsKq13LDpnCVv/vz1m2zVOwRx/8AiPt9FKbeIuVlYHxCFCM4sbBLKlhYc7i82udmCIiAiIgIiICIiBHnfrxJafC3ok+evUpoo5+VlqubdAFtf94dZznSoFiFVSzHYAEknoANSZNtbu/xHFeI4jFY1npYZahp0lsRUdENgFv8CHU5rakm3WSdwXs5hMILYbD0qWliyoM5H7z/ABN8yZBzjxHshjMJh6dTFUvDDMQoLKWA3swUm3O2vPW0wopg7zqntHwWnjKD0KmzDRuatyYfrUEjnOdu1vYfG4NyDTapTv5aii6np7H0Os59c++NStbruB8tfpqZhQpJvzM3XBd3vFK4suEqC+5qWpgDf/MIJvbkLfWSd3d90yYcrXxqq9QfDRNmVTf4m1IY7EDYep2vMwqM+AdkuItSR1wdV6dT/hNpbXa4vdU55iAOexm5dpuw/EqSLg8BQzU3or9qrq1JHr1SWzqXdwwogZQEFhqb3k4gRNzmT1Nc54fuY4m2/wBmT+Kqx/6UMmDgvD8JwTh/944VE81WrY3qVDYXCi510AUX0A95tkhb/wBQHaBs1Lh6jy5Vr1D11dKa26Ahm/0yoiXtDxepi8TVxNS+ao5axN8q7Il+irZflMfhb5wQL2jrK3Dxrc8rf7fjMjL5bgEmw/WvrKtArzFwNlvYdddPMTrpcS38TMf+34T74tgb2sfQX+RtpJ9auretqb9b6dPT+k6b7tsGtLheDVRYGhTc+rVB4jn/AFMZzHWcew9fw/8AM6t7LYM0cFhqJYMadCkhYG4OVFFweY0m8RlIiICIiAiIgIiICIiAiIgIiICIiAiIgJz/AN/GBdeILWKnJUoIFbkShbMPcZl+onQE1TvO4RRxHDsR42nhU3qo/NWRSR7g7EcwetjJRyw2wn3D1cp9/wBCGEpuun6+skVlFqj9GeajjnMapP5GVQ1vimmcXGlwx5bDpOj+5ri6V+GUUFTPUo5kdTbMgDN4a2+74eUA8wPQzmbxOklLuEwztxCoy3CU8O2cg6FnZMinrs5H8EK6AiIgIiICIiAiIgIiICIiAiIgIiICIiAkad/XFWpYFKCG3j1Qr9SiAuwv6sKYPoSOckuaT3odim4jSpmm4WrRzlFb4HzZbqTup8osdfbmJRzlTpDLcyydbTLY3CvSdqVVGR0NmRhZlPqPob7EEETGVPMTbYc+UxGqtaglak9xabz3cd3L8TLVKjNSwyXGcAZnf7q3FrDmeWg1N7btxXuKpCk5w2Kq+KBdBVyFCfukqoIv15X2M3GUIKba3tJw/wDTk39xjP8A3aev8p/IyFeIcOq0Kz0a6GnUptZkNrg7jbQggggjQgyUu5XjtPDY2rhmISniVpmnc6CoLlUB6srkepQDcyieYiICIiAiIgIiICIiAiIgIiICIiAiIgJZcU4tQw6569VKY/eOp9huT7Svi6GdSuZlvzQ2b5HlNZ4h3c8PrKRVpO7Hd2rVi9+uYvvfXpAhDvN4/Qx2ONekGCCmqcgXKlznNtACCANzZRcDYU+7zsdU4liFUqRhabXrMDYW3CBubtp6gG+ml5Ywfcvw1CS5xFUcleoAB86aqfqZvvDeHUsPTWjRprTpqPKqiwHM+5J1J3MzIuqmCwlOki0qSKiILKqgBQOgAlaImkc7d96irxUhUyZKNNajmwzk3YMBuwAIW43KkcppDMjBnOdcu9rHQaLbUFW269Z013jcCXF8PxFMrdxTZ6ZA8wdPOgB9SAPYmcvUahdRfXbXmdCBfra8DrzhFNloUleoarCmt6h3c2Hm06y7mp91nF2xPDaDv8aA0m9fDOUE+pUKT7zbICIiAiIgIiICIiAiIgIiICIiAiIgIiICIiAiIgeaiAgg7EEH2M5FGBYMKCqS2coANSWBykabm868nMvEldeJYymjW/xlXIdsrtUNiDytmIhK33uB4pdcVhujJVX1zDI4+WVP9Ul2QD3F0HTidRCCpTDVQw9RUogD9dJP0KREQEREBERAREQEREBERAREQEREBERAREQEREBId70u79hVPEMNcguGrUxe6tcXqrbXLzI/ZJLbXtMUQNB7sOyj4Y1sVWYGpV8q21/uwScxPVzr7AdTN+iICIiAiIgIiICIiAiIgIiICIiAiIgIiICIiAiIgIiICIiAiIgIiICIiB//2Q==]Olaso Uyors[/url] half elf monk. Szintén elég komor gondolkodású csajszi, ami a ruházatában is látszik. Leginkább feketét hord, magasabb szinten szeretném felvenni a way of shadow monk traditiont. Fegyverei egy rövidkard, valamint csontból készült dartsok, amit Roncho készít neki.
- Most, hogy mindenkit ismerünk elsőkörben vázolom a helyzeteteket. Lord Celinart a faja kitaszította és nincstelenként érkezett a városba. Itt tanulta ki a paladinságot és végül akkora hírnévre tett szert, hogy a városon kívül kapott egy kastélyt és hozzá járó birtokot. Kalandozásai során találkozott a többiekkel, akik végül úgy döntöttek, hogy csatlakoznak hozzá. A Drow elég ideje van a napon, hogy megszokja azt. Elvileg a szabályok szerint elvesztené a superior darkvisionjét, viszont megengedem, hogy mégsem. Na tehát a csapat elosztása. Cinlu, mint Celinart udvari mágusa szolgálja, Uyors és Gilmithrie féltestvérek, ugyanattól az anyától származnak, viszont Uyors apja egy ember. Drága Roncho pedig érdekes módon került a csapatba, ugyanis még Cinlut ismerte nagyon régről az apján keresztül, aki először csak egy feladattal bízta meg az ifjút, majd egyre több alkalommal találkoztak, végül megkérdezte, hogy nem-e akar csatlakozni a csapathoz. Az ifjú először vonakodott, de aztán megismerve társait, egyből beleszeretett Uyorsba, viszont a lány először nem viszonozta ezt. Már egyikőtök sem emlékszik pontosan, hogy mi változtatta meg a helyzetet, de azóta együtt vagytok, mint egy pár. Bár a városban elég furcsán veszik a fél elf és a gyíkember kapcsolatát, viszont titeket annyira nem érdekel. Egy picit beszélgessetek, ismerjétek meg egymás stílusát, amit a karakterrel hozni akar és utána folytatom.
A beszélgetésre körülbelül 5 percet adott, aztán folytatta.
- Viharos éjszaka volt, mindenki aludt, egyedül a szolgák dolgoztak, ha még fenn voltak. Egyszercsak a nagy kapu erőszakos nyílására ébredtetek. Talán egyszerre, bár ezt csak a hölgy és a gyík tudta volna megmondani, hiszen egymás mellett feküdtek és egy hangot hallotok. "Lord Celinar! Letartoztatom nem engedélyezett tevékenység folytatásáért. Az ellenállás haszontalan!"
Mindenki felkapta a fegyvereit és elindultatok lefelé. Meglátva a hatalmas sereget, amit hoztak, Celinar elkiáltja magát! "Nem vagyok hajlandó koholt vádakért börtönbe menni. Támadás!" A harc jó ideig eltartott, több katonával végeztetek, de a túlerő maga alá gyűrt titeket és mikor felkeltetek már egy- egy cellában ébredtek.
- A csapatból mindenki 30 ft-en belül van?
- Igen, de most nem fogjuk elkezdeni a kalandot. A következő alkalomra vázolt szituációt írtam körül.
- Rendben.
- Akkor mára ennyi volt. Köszönöm mindenkinek az alkalmat és elkérném a papírokat, hogy pontosítsak rajtuk.
Mindenki odaadta az adatlapot, majd elköszöntünk és mentünk a dolgunkra.