Fusino Kei
2 posters
Naruto Gundan :: Karakter készítés :: Élmények :: Tanulások
1 / 1 oldal
Fusino Kei
Fusino Kei Kedd Május 01 2012, 15:10
1. Tanulás
Hien: Kaizou no Iki (Formázás útja)
Ha valaki csak a fegyverbe vezetett tiszta chakra formázásával törődik, sokkal élesebb, erőteljesebb, és főként nagyobb, akár különleges alakot öltő chakrafegyvert nyer a technika alkamazásakor.
A Hien ilyen téren való legmagasabb specialistái a Vas Országának szamurájai.
Szint: C
Chakraszint: 180
Ha valaki csak a fegyverbe vezetett tiszta chakra formázásával törődik, sokkal élesebb, erőteljesebb, és főként nagyobb, akár különleges alakot öltő chakrafegyvert nyer a technika alkamazásakor.
A Hien ilyen téren való legmagasabb specialistái a Vas Országának szamurájai.
Szint: C
Chakraszint: 180
Miután visszatértem legutóbbi küldetésemről egy furcsa gondolat keringett a fejemben, amit sehogyan sem tudtam kiverni onnan. A küldetésem célja egy kis könyvecske volt amit sikeresen meg is szereztem, azonban a kíváncsiság eluralkodott rajtam és beleolvastam. A könyv valamiféle leírás volt de eléggé régi volt és számomra szinte érthetetlen. Azonban volt egy szó ami jól kivehető volt és rengetegszer megismétlődött. Ez a szó a Hien volt, nem ismertem a jelentését de mégsem tudtam elfeledni.
Elmentem a családunk könyvtárába annak reményében, hogy találók valami információt a Hien-el kapcsolatban. Nem vágytam túl sokra bármilyen kevés információ megtette volna. Azonban több órányi keresgélés után sem találtam semmit a Hien-el kapcsolatban. Miután kudarcot vallottam a könyvtárban elkeseredetten sétálgattam a házunk belső kertjében. Természetesen mint általában most is esett az eső, de abban a pillanatban egyáltalán nem bántam hiszen kicsit olyan érzés volt mintha az időjárás leplezni akarná elkeseredettségemet. Egyszer csak megpillantottam, hogy a vén Kashikoi kint ül az esőben. Odasétáltam hozzá majd letelepedtem mellé és megszólítottam.
- Üdvözlöm Kashikoi-dono, szép napunk van nemde bár? (némi iróniával a hangomban)
- Üdvözöllek Kei fiam és valóban szép időnk van nekünk Amegakure no sato lakosainak tisztelnünk kell az esőt, ha mi sem tesszük ki fogja megtenni? De látom letört vagy mit tehet érted egy ilyen öregember mint én?(az első mondatban szigorú hangon majd a második mondatra meglágyul)
- Tudja olvastam egy érdekes szót aminek nem tudom a jelentését és ez az őrületbe kerget.
- Mi volt az a szó fiam, már sok évet megéltem lehetséges, hogy hallottam valahol.
- A Hien.
- Ó a Hien.
- Csak nem hallott már róla?
- Ó dehogynem, nagyon jól ismerem azt a technikát. Mikor a vas országában jártam rengeteg Hien használóval találkoztam.
- Remek szóval ez valami szupererős jutsu ?
- Haha nagyobbat nem is tévedhetnél fiam, ezzel a technika képessé tesz, hogy a fegyvereidbe vezesd a chakrádat és így sokkal erősebbé teheted azokat.
- Ez nagyon jól hangzik meg tudsz tanítani a Hien használatra?
- Maga a Hien stílus is több technikából áll, de ezek mind eléggé bonyolult technikák. Talán ha összeszeded magadat és mindent beleadsz megtudom tanítani a legegyszerűbbet. A Hien: Kaizou no Iki-t.
- Rendben öreg, ez is nagyon jól hangzik.
- Mi az, hogy öreg büdös kölyök? Hol marad a tisztelet?
- Elnézést Kashikoi-dono.
- Rendben akkor kezdjük az edzést.
- Most akar edzeni?
- Miért csak nem valami dolgod van? Megmondtam el kell kötelezned magadat vagy ne leszel képes megtanulni a technikát.
- Rendben akkor mivel kezdjük?
- Első lépésként hozz egy forró teát.
- Hogy mit? Miért hozzak én magának teát?
- Fiam, akarsz tanulni vagy sem?
- Rendben, hozom a teát.
Mikor hátat fordítottam a vén Kashikoi-nak még elhagyta pár kéretlen szó a számat amiket szerencsére nem halott meg. Mikor visszatértem az öreg teájával ott állta a kert közepén egy hosszú fémrúddal a kezében. És azt monda "fiam fogd ezt a rudat és vezesd bele a chakrádat, majd miután úgy véled sikerült menj és az előtted álló két oszlop egyikét próbáld meg szétzúzni." Azok az oszlopok körülbelül fél méter ármérőjű farönkök voltak mélyen a földbe verve. Mikor felfogtam mit akar az öreg elfogott a félelem, hogy én szétzúzzam az egyik oszlopot, ez sosem fog sikerülni. De hát nem volt mit tenni megragadtam a fém rudat és kivettem a kezéből. Ez a hév azonban nem tartott sokáig hiszen a rúd elképesztően nehéz volt alig bírtam megtartani. Az öreg jót kuncogott majd ezt mondta:"Ez a rúd chakra érzékeny fémből készült továbbá a súlya sokkal nagyobb mint egy átlagos bo-nak. Így nemcsak a chakra irányításod fejlődik de az állóképességed is".
Mivel az érdemleges edzést a rúd súlya miatt nem tudtam elkezdeni. először azt kellett megszoknom. Rengeteg időt töltöttem azzal, hogy csak emelgettem, próbáltam vele mozogni és megszokni mintha a testemhez tartozna. De az edzés meghozta gyümölcsét egyre könnyebben tudtam mozogni a rúddal. A vén Kashikoi rengeteg gyakorlatot végigcsináltatott velem. Jó tanárt találtam magamnak azonban a teamániája hihetetlen állandóan meg kellett szakítanom az edzést mikor kiürült a csészéje. De talán ezzel akart alázatra tanítani. Napokat töltöttem edzéssel míg végül sikerült elérnem, hogy szinte észre sem vettem a rúd által rám terhelt súlyfölösleget.
Ekkor Kashikoi így szólt:"Készen állsz fiam, most kezdődhet az igazi edzés". Mikor elhagyták Kashikoi ajkait ezek a szavak, boldog lettem, éreztem a cél egyre közelebb és közelebb van. Odasétáltam az egyik oszlophoz majd megálltam előtte és koncentrálni kezdtem. Próbáltam belevezetni a chakrámat a rúdba azonban ez egy nehéz feladat volt. A rúd hiába készült chakra érzékeny fémből teljesen idegen volt számomra. Mindezek ellenére tovább koncentráltam és próbálkoztam. Egyik alkalommal olyan érzésem támad mintha sikerült volna, gyorsan felvettem a megfelelő pozíciót majd hatalmasat sújtottam az egyik oszlopra azonban az oszlop rendületlenül tűrte az ütést. Mikor a rúdon elindult rezgéshullám elérte a kezemet éktelen fájdalmat éreztem. Majd hátrapillantottam, hogy mit szól ehhez az öreg, a látvány leírhatatlan volt a földön fetrengve nevetett. Ilyen boldognak még sosem láttam, az egyetlen probléma, hogy az én kudarcomon mulatott ilyen jól. De ez nem tört le engem, legalább az egyikünk jól mulatott és én amúgy sem amiatt vagyok itt, hogy mulassak. Újra erőt vettem magamon és a feladatomra koncentráltam. Minden egyes suhintás nagyobb és nagyobb kárt okozott az oszlopnak ez tudatta velem, hogy haladok valamerre és nem egyhelyben toporgok. Percről percre, óráról órára jobban ment a chakra manipuláció. Majd megálltam vettem egy nagy levegőt és minden erőmet a chakra manipulációra összpontosítottam. Egy furcsa de mégis kellemes érzést éreztem melyet ezelőtt még sosem a mellkasomból indult és végigfutott a kezeimig míg el nem érte a rudat. Ekkor meglendítettem és megcéloztam vele az oszlopot. A Rúd szinte akadály nélkül zúzta szét az oszlopot. Faszilánkok repkedtek minden fele, majd egy hangos puffanással eldőlt az oszlop. Rápillantottam az öregre, ö pedig rám nézet majd megitta a csészében lévő utolsó kortyot is. Felállt és odasétált hozzám, megfogta a vállam és azt mondta:"Fiam elfogyott a tea". Majd elvette tőlem a rudat és odaadta a csészét, hogy hozzak neki még. Mikor visszaértem megint ott várt mint az első alkalommal de most egy másik rúd volt a kezében."Ez a rúd már nem chakra érzékeny fémből készült, most ezzel zúzd szét a második oszlopot, de figyelmeztetlek jóval nehezebb lesz a chakra manipuláció".
Megfogtam a rudat, a súlya hasonló volt az előzőhöz de talán egy kicsit nehezebb volt. Odasétáltam a második oszlophoz és megint a chakrámra koncentráltam, azonban az öregnek igaza volt a manipuláció sokkal nehezebbnek bizonyult. Úgy éreztem, hogy elérkeztem a legnehezebb fázisba. Minden próbálkozásom ellenére sem sikerült nagyobb kárt okoznom. Majd egyszer csak így szolt az öreg:"Ne erőltesd csak lazán". Megpróbáltam megfogadni az öreg tanácsát kiürítettem az elmémet majd belevezettem a chakrámat a Rúdba. Majd erős csapást mértem az oszlopra az oszlopot nem sikerült kettétörnöm de a rúd nagyjából 15cm mélyen belefúródott. Tudtam, hogy sínen vagyok már csak a rudat kellett valahogy kiszednem az oszlopból. végül sikerült kiszabadítanom a rudat és egy utolsó végső csapással kettétörtem az oszlopot. Odajött hozzám az öreg és így szólt:"szép volt most már megérdemelsz egy csésze teát". Majd átnyújtott egy csészével a kedvencéből, jóízűen kortyolgattam a forró teát a zuhogó esőben.
Elmentem a családunk könyvtárába annak reményében, hogy találók valami információt a Hien-el kapcsolatban. Nem vágytam túl sokra bármilyen kevés információ megtette volna. Azonban több órányi keresgélés után sem találtam semmit a Hien-el kapcsolatban. Miután kudarcot vallottam a könyvtárban elkeseredetten sétálgattam a házunk belső kertjében. Természetesen mint általában most is esett az eső, de abban a pillanatban egyáltalán nem bántam hiszen kicsit olyan érzés volt mintha az időjárás leplezni akarná elkeseredettségemet. Egyszer csak megpillantottam, hogy a vén Kashikoi kint ül az esőben. Odasétáltam hozzá majd letelepedtem mellé és megszólítottam.
- Üdvözlöm Kashikoi-dono, szép napunk van nemde bár? (némi iróniával a hangomban)
- Üdvözöllek Kei fiam és valóban szép időnk van nekünk Amegakure no sato lakosainak tisztelnünk kell az esőt, ha mi sem tesszük ki fogja megtenni? De látom letört vagy mit tehet érted egy ilyen öregember mint én?(az első mondatban szigorú hangon majd a második mondatra meglágyul)
- Tudja olvastam egy érdekes szót aminek nem tudom a jelentését és ez az őrületbe kerget.
- Mi volt az a szó fiam, már sok évet megéltem lehetséges, hogy hallottam valahol.
- A Hien.
- Ó a Hien.
- Csak nem hallott már róla?
- Ó dehogynem, nagyon jól ismerem azt a technikát. Mikor a vas országában jártam rengeteg Hien használóval találkoztam.
- Remek szóval ez valami szupererős jutsu ?
- Haha nagyobbat nem is tévedhetnél fiam, ezzel a technika képessé tesz, hogy a fegyvereidbe vezesd a chakrádat és így sokkal erősebbé teheted azokat.
- Ez nagyon jól hangzik meg tudsz tanítani a Hien használatra?
- Maga a Hien stílus is több technikából áll, de ezek mind eléggé bonyolult technikák. Talán ha összeszeded magadat és mindent beleadsz megtudom tanítani a legegyszerűbbet. A Hien: Kaizou no Iki-t.
- Rendben öreg, ez is nagyon jól hangzik.
- Mi az, hogy öreg büdös kölyök? Hol marad a tisztelet?
- Elnézést Kashikoi-dono.
- Rendben akkor kezdjük az edzést.
- Most akar edzeni?
- Miért csak nem valami dolgod van? Megmondtam el kell kötelezned magadat vagy ne leszel képes megtanulni a technikát.
- Rendben akkor mivel kezdjük?
- Első lépésként hozz egy forró teát.
- Hogy mit? Miért hozzak én magának teát?
- Fiam, akarsz tanulni vagy sem?
- Rendben, hozom a teát.
Mikor hátat fordítottam a vén Kashikoi-nak még elhagyta pár kéretlen szó a számat amiket szerencsére nem halott meg. Mikor visszatértem az öreg teájával ott állta a kert közepén egy hosszú fémrúddal a kezében. És azt monda "fiam fogd ezt a rudat és vezesd bele a chakrádat, majd miután úgy véled sikerült menj és az előtted álló két oszlop egyikét próbáld meg szétzúzni." Azok az oszlopok körülbelül fél méter ármérőjű farönkök voltak mélyen a földbe verve. Mikor felfogtam mit akar az öreg elfogott a félelem, hogy én szétzúzzam az egyik oszlopot, ez sosem fog sikerülni. De hát nem volt mit tenni megragadtam a fém rudat és kivettem a kezéből. Ez a hév azonban nem tartott sokáig hiszen a rúd elképesztően nehéz volt alig bírtam megtartani. Az öreg jót kuncogott majd ezt mondta:"Ez a rúd chakra érzékeny fémből készült továbbá a súlya sokkal nagyobb mint egy átlagos bo-nak. Így nemcsak a chakra irányításod fejlődik de az állóképességed is".
Mivel az érdemleges edzést a rúd súlya miatt nem tudtam elkezdeni. először azt kellett megszoknom. Rengeteg időt töltöttem azzal, hogy csak emelgettem, próbáltam vele mozogni és megszokni mintha a testemhez tartozna. De az edzés meghozta gyümölcsét egyre könnyebben tudtam mozogni a rúddal. A vén Kashikoi rengeteg gyakorlatot végigcsináltatott velem. Jó tanárt találtam magamnak azonban a teamániája hihetetlen állandóan meg kellett szakítanom az edzést mikor kiürült a csészéje. De talán ezzel akart alázatra tanítani. Napokat töltöttem edzéssel míg végül sikerült elérnem, hogy szinte észre sem vettem a rúd által rám terhelt súlyfölösleget.
Ekkor Kashikoi így szólt:"Készen állsz fiam, most kezdődhet az igazi edzés". Mikor elhagyták Kashikoi ajkait ezek a szavak, boldog lettem, éreztem a cél egyre közelebb és közelebb van. Odasétáltam az egyik oszlophoz majd megálltam előtte és koncentrálni kezdtem. Próbáltam belevezetni a chakrámat a rúdba azonban ez egy nehéz feladat volt. A rúd hiába készült chakra érzékeny fémből teljesen idegen volt számomra. Mindezek ellenére tovább koncentráltam és próbálkoztam. Egyik alkalommal olyan érzésem támad mintha sikerült volna, gyorsan felvettem a megfelelő pozíciót majd hatalmasat sújtottam az egyik oszlopra azonban az oszlop rendületlenül tűrte az ütést. Mikor a rúdon elindult rezgéshullám elérte a kezemet éktelen fájdalmat éreztem. Majd hátrapillantottam, hogy mit szól ehhez az öreg, a látvány leírhatatlan volt a földön fetrengve nevetett. Ilyen boldognak még sosem láttam, az egyetlen probléma, hogy az én kudarcomon mulatott ilyen jól. De ez nem tört le engem, legalább az egyikünk jól mulatott és én amúgy sem amiatt vagyok itt, hogy mulassak. Újra erőt vettem magamon és a feladatomra koncentráltam. Minden egyes suhintás nagyobb és nagyobb kárt okozott az oszlopnak ez tudatta velem, hogy haladok valamerre és nem egyhelyben toporgok. Percről percre, óráról órára jobban ment a chakra manipuláció. Majd megálltam vettem egy nagy levegőt és minden erőmet a chakra manipulációra összpontosítottam. Egy furcsa de mégis kellemes érzést éreztem melyet ezelőtt még sosem a mellkasomból indult és végigfutott a kezeimig míg el nem érte a rudat. Ekkor meglendítettem és megcéloztam vele az oszlopot. A Rúd szinte akadály nélkül zúzta szét az oszlopot. Faszilánkok repkedtek minden fele, majd egy hangos puffanással eldőlt az oszlop. Rápillantottam az öregre, ö pedig rám nézet majd megitta a csészében lévő utolsó kortyot is. Felállt és odasétált hozzám, megfogta a vállam és azt mondta:"Fiam elfogyott a tea". Majd elvette tőlem a rudat és odaadta a csészét, hogy hozzak neki még. Mikor visszaértem megint ott várt mint az első alkalommal de most egy másik rúd volt a kezében."Ez a rúd már nem chakra érzékeny fémből készült, most ezzel zúzd szét a második oszlopot, de figyelmeztetlek jóval nehezebb lesz a chakra manipuláció".
Megfogtam a rudat, a súlya hasonló volt az előzőhöz de talán egy kicsit nehezebb volt. Odasétáltam a második oszlophoz és megint a chakrámra koncentráltam, azonban az öregnek igaza volt a manipuláció sokkal nehezebbnek bizonyult. Úgy éreztem, hogy elérkeztem a legnehezebb fázisba. Minden próbálkozásom ellenére sem sikerült nagyobb kárt okoznom. Majd egyszer csak így szolt az öreg:"Ne erőltesd csak lazán". Megpróbáltam megfogadni az öreg tanácsát kiürítettem az elmémet majd belevezettem a chakrámat a Rúdba. Majd erős csapást mértem az oszlopra az oszlopot nem sikerült kettétörnöm de a rúd nagyjából 15cm mélyen belefúródott. Tudtam, hogy sínen vagyok már csak a rudat kellett valahogy kiszednem az oszlopból. végül sikerült kiszabadítanom a rudat és egy utolsó végső csapással kettétörtem az oszlopot. Odajött hozzám az öreg és így szólt:"szép volt most már megérdemelsz egy csésze teát". Majd átnyújtott egy csészével a kedvencéből, jóízűen kortyolgattam a forró teát a zuhogó esőben.
Fusino Kei- Játékos
- Tartózkodási hely : Amegakure
Adatlap
Szint: C
Rang: Genin
Chakraszint: 231
Re: Fusino Kei
Akasuna no Sasori Kedd Május 01 2012, 21:42
Üdvözletem!
A technikát elsajátítottad! Más hozzáfűzni valóm csak annyi lenne, hogy a helyesírásra jobban oda figyelj(de az is lehet, hogy az én látásommal van baj a mai nap után).
A technikát elsajátítottad! Más hozzáfűzni valóm csak annyi lenne, hogy a helyesírásra jobban oda figyelj(de az is lehet, hogy az én látásommal van baj a mai nap után).
Akasuna no Sasori- Inaktív
Naruto Gundan :: Karakter készítés :: Élmények :: Tanulások
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.