Nozara Shiba
2 posters
1 / 1 oldal
Nozara Shiba
Név: Nozara Shiba
Ország: Víz országa
Rang: Elveszett ninja
Kor: 16
Nem: Fiú
Felszerelések:
Kinézet: Körülbelül 178 centiméter magas, fekete hajú fiú. Fekete felső van rajta, alatta egy fehér atléta. Két nyaklánc van nála, amiket a családtagoknak szoktak adni. 6 éven át két katanával volt látható, de utolsó küldetésén az egyik eltört. Ezt majd gyorsan ki kell küszöbökni, ugyanis egy olyan kardforgatónak, aki két kardot használ az egy kicsit kevés. Van egy sebhely a jobb szeme felett.
Két ninja áll egymással szemben, akár a régi hősök. A párbaj mindjárt elkezdődhet. Vagyis ezt hihetnénk első látásra, de ha jobban megvizsgáljuk a helyzetet, láthatjuk, hogy a párbaj véget ért, amint a kis fiú belépett a vízbe. Igen, a fiú nem más, mint Nozara Shiba. A "kis" kifejezés elég nevetséges, tudván, hogy egy 16 éves geninről beszélünk, de az ellenfele mellett sajnos annak számít. A közelben még egy test is látható, amint a földön nyögdécselve próbál felállni. Shibával szemben egy körülbelül 31 éves férfi áll, aki néhány karcolással, enyhe lihegéssel próbál koncentrálni. De minek? Egyetlen lehelettel elsodorja a Kirigakurei genint. Megfordítva a képzeletbeli kamerát Shibával nézhetünk farkasszemet. Mármint azzal, ami maradt belőle. Jobb szemén egy éles vágás, amiből csörgedezik a vér, az apja hagyatéka, az a gyönyörű katana, amit forgatott, három darabban hever a vízben mögötte. Fekete hajában az ezüst tincs inkább látszik vörösnek, és bal karján is egy vágás éktelenkedik. A harc már elkezdődött 30 másodperce, sőt be is fejeződött, mivel Shiba alig állt a lábán, csak a becsület miatt nem csuklott össze egyből. Az a chakra, ami még megmaradt benne, arra is alig elég, hogy a vízen fenn maradjon. De mit várt egy jounin ellen, amit még a bátyja, egy ANBU harcos sem tudott legyőzni. És most ő is ott fekszik a parton. Igen, aki nyögdécselve próbál felállni, az Nozara Hiroshi, Shiba nagytestvére.
- És most megöllek te kis féreg! - Az ellensége nyers, mély hangja ébreszti fel a nézelődésből. Tudja, hogy nem menekülhet, de legalább a bátyja még él. Hiszen, amikor előbb odanézett, mielőtt megvágták a szemét, még mozgott. ~Szeretlek bátyó, ez az 1 perc. Ennyit tudtam tenni egy jounin ellen.~ Tekintete ismét a part felé vándorol, hogy halála előtt még láthassa a testvére arcát, vagy ha nem az arcát, akkor őt magát, valami kis részét.
- Katon: Zukokku! - Hirtelen jött a technika neve, azon a mély hangon, aztán forróság. És mint valami álomkép, az élete darabokban a szeme előtt pergett le...
...16 évvel ezelőtt született. A testvére már 8 éves volt, szülei nem voltak ninják. Feltalálók voltak. Legalábbis az anyja. Apja kovácsmesterként élte napjait, hogy a falunak mindig mindene meglegyen. Volt egy katanája, amit még egy híres csatában adott neki egy híres ninja. Legalábbis Shiba ennyit tudott a kardról. Amikor először meglátta, a kandalló fölött a falon, rögtön beleszeretett. Az ablakon átszűrődő fény csak úgy táncot járt az éles pengén. A 6 éves fiú nem értett semmit a kovácsmesterségről, de többször halotta, hogy nagyszerűen megmunkált penge... A bátya volt a példaképe. Az ifjú Hiroshi bajkeverő típus volt, nem úgy, mint az öccse. Rengeteg csínyt eszelt ki a család rovására, de nem csak a család, hanem a falulakók is megitták többször a levét. Egy kis bandával lógott mindig, úgy hatan lehettek. Az akadémián ismerkedtek meg, mivel mindannyian ninjának tanultak. Ez szokatlan volt, mivel a Nozara klánban a férfiak a kovácsmesterséget örökölték apjuktól, a szerszámaival együtt. De ez Hiroshit nem érdekelte, így a hagyomány Shibára maradt. Shibát gyerekkorában elkényeztették, így duci kölyök volt, a csúfolódások tökéletes alanya, amit több nap is hallgathatott bátyától, és bandájától. 9 éves korában kezdte el a kovácsmesterség tanulását, és a nehéz fizikai munka megtette a hatását, így 10-11 éves korára erős fiatalember vált belőle. Őt sem nagyon foglalkoztatta ez a mesterség, és többször is bátyja nyomdokaiba próbált lépni, de ezt a szülők megtiltották. Viszont bátyja értette sértődöttségét, és elvitte egy akadémiai tanárhoz, hogy segítsen neki megtanulni az alapokat, hogy genin lehessen, megkérte, hogy vezesse bele a ninja életbe, a shinobik világába. Hiroshitól ez volt az első jó gesztus Shiba 10 életéve alatt. Míg ő otthon tanult apjától kovácsolni, és Takashi senseitől a ninja élet alapjait, bátyja csak fejlődött és fejlődött a shinobik világában. Először Genin, majd szép lassan Chuunin lett. De az nap történt valami. Valami, ami még mindig nem tiszta, valami, ami miatt a testvérek élete megváltozott...
...Egy nyári nap, amikor a bátyja nem volt otthon, és Shiba elment Takashi senseijhez, hogy befejezze akadémiai tanulmányait, valami történt a házukban. Shiba boldog volt, hogy elsajátította az alap technikákat, és Takashi sensei megengedte, hogy le is vizsgázzon a következő hónapban, hogy végre genin lehessen. Ennek ép ideje volt, hiszen Shiba már a 13.-dik életévét töltötte be. Mikor hazafelé tartott fekete füstre lett figyelmes a falu széléből. Nem foglalkozott vele, hiszen a házuk mellett rengeteg vendéglő volt, műhely, sütöde, meg minden, amit el lehet képzelni. De ez most másmilyen füst volt. A házukból jött, az nem vitás, csak a házuk már nem állt a helyén. Mintha valami óriási tűz ütött volna ki.
- Apa! Anyja! - kiabálva érkezett a helyszínre Shiba, de a többiek lefogták. Nem engedték a hely közelébe. De miért? Soha egyetlen egy barátja sem volt, miért most kell törődniük vele, amikor a szülei élete a tét? Mennyi értelme van ennek? A helyszínen több falusi is oltotta a tüzet, keresték a túlélőket, vagy a testeket, vagy valamit, ami Shiba szüleiből maradt, de semmit nem találtak. Lehet nem is akartak, legalábbis a kis Shiba fejében ez a gondolat is megfordult. Egyetlen egy dolog maradt a házból, a fekete gerendákon kívül. A kard, ami a kandalló fölött lógott. Mintha tűzálló lett volna, vagy valami még furcsább. A bátyja csak egy hónap múlva érkezett vissza, a hírrel, hogy már chuunin, de ledöbbenve látta, hogy senki és semmi nem fogadja, csak egy 13 éves fiú, aki lehet, hogy az öccse, de egy 21 éves férfinak inkább kolonc, és egy emlékmű a kertben. A falu lakói segítettek újra felépíteni a házat, a szülők iránt érzett tiszteletből, és néha pénzzel is segítették Shibát, de szinte éhezett abban az egy hónapban. Viszont innentől kezdve minden megváltozott. Hiroshi szinte az apa szerepet töltötte be a családban, és kedvese az anyáét. Megteremtették az életkörülményeket a kis fiúnak. De ő sem volt rest, és befejezte az akadémiát, levizsgázott. 14 évesen lett Genin. A vizsga előtt izgult egy kicsit, mint mindenki más, de bátyja segített rajta. Beszélgettek egy egész este át a jövőről, a célokról, a kettőjük közti kapcsolatról, és Shiba végre megismerte a bátyját. Megszerette Hiroshit. Kiskorában folyton csak piszkálta, csúfolta, de most tényleg szerette Hiroshi Shibát. Tanította harcművészetekre, legfőképp kardforgatásra, amit egyébként egy közeli dojoban is tanítottak neki. Repültek a hónapok, szinte már el is felejtette, hogy mi történt két évvel ezelőtt. Igen Shiba 16 éves fiúvá cseperedett, és élvezte az életet. Ugyan barátai nem voltak, és sokan kerülték a faluból, mert féltek, hogy balszerencsét hoz, neki ez nem számított. Az ő bátyja volt a legjobb az egész világban. (Persze majdnem minden kistestvér így érez) A két év alatt Shiba több küldetést is elvégzett kis csapatával, és mesterével Takashi senseiel. Emellett a kardforgatásban is elért eredményeket. A katanát szinte mesterien használta, és két karddal verhetetlen volt kortársai és az egy évvel idősebbek között. Nagy önbizalmat szerzett ezzel a tudással. Szinte beképzelté vált, úgy gondolta bárkit le tudna győzni bármikor...
...Így mikor Hiroshi( aki a két év alatt bekerült az ANBU osztagba, és megkapta jounin címet) azt mondta, hogy tudja mi történt a szüleivel két éve, és tudja hol az elkövető Shiba vele akart menni, hogy leszámoljanak az illetővel.
- A szüleinket nem támadták meg Shiba. - kezdte Hiroshi. - Egy ember elől menekültek el, halált színlelve, hogy békét termtsenek nekünk. Ez az ember egy maffia hálózat egyik "kisembere". Az egész hálózatot nem derítettük fel, de úgy gondoljuk, hogy ha megtaláljuk ezt a férfit, akkor meg lesz a válasz arra, hogy most hol vannak a szüleink. Szerintem, ha elült volna a baj, visszajöttek volna, tehát két év alatt még mindig nem történt semmi. Vagy meghaltak. Ez a két lehetőség van, és ki kell derítenem, hogy mi az valós tény a kettő közül. Úgy, hogy most egy ideig távol leszek.
- Nem. Én is megyek. - mondta ki Shiba nyíltan, ellentmondást nem tűrve.
- Rendben! - jött hamar a válasz Hiroshitól, ami kicsit meg is lepte az öccsét. - Mivel ez egy "kis hal", aki nem bír semmi befolyással, és nem is erős, jöhetsz. Erős vagy Shiba, és kell a segítség. - folytatta. - Az információm biztos. A két ninja még aznap este elhagyta a házat, hogy az ügy után járjanak. Shiba a szokásos fekete felsőjét viselte, azzal a nyaklánccal, amit mindenki megkap a családban 5 évesen. Bátyja nyakában is lógott egy. Ez a nyaklánc jelképezte azt, hogy összetartoznak. A hátára két katana volt csatolva. Az egyik az, amelyik az apjától maradt, a másik az, amit először kovácsoltak együtt. A házhoz, ahol az illetőt találhatják hamar elértek tekintve, hogy a Víz országában volt a helyszín. Szép birtok volt, aminek a közepén egy tó kék vize csillogott az esti holdfényben. A házba hangtalanul besurranva haladtak előre, halkan megölve a járőröző őröket. Senki nem vette észre őket. Legalábbis azt hitték. Amikor a célszemély hálószobájához érkeztek óriási erejű széllökések rázták meg a folyosót. A szél egy mély, érdes férfihangot hozott. Shiba nem értette mit mondd, de bátyja gyorsan kapcsolt.
- Vigyázz! - kiáltotta, és az öccse elé vetette magát. A szél hirtelen, egy szemvillanás alatt felerősödött, és kirepítette őket a házból a falon keresztül. A közeli tavon landoltak kisebb sérülésekkel. A tavon előttük egy idegen, magas robosztus testalkatú 30-40 éves férfi állt. Nem volt fejpántja, se felsője. Egy nadrág volt rajta, és egy óriási kard a hátára szíjazva. De várjunk, mikor került oda? Shiba azt is alig vette észre, hogy kirepült a házból. ~Mekkora erő. Ehhez képest én semmi vagyok~ Érezte a levegőben a kettőjük közötti szintkülönbséget. Bátyja viszont észrevette, látta, és kezelte a történteket.
- Te vagy Fujiro Hachi? - kérdezte kemény hangon a férfit.
- Én? Az a patkány? Biztos, hogy nem. - ki lehetett venni az undort a szavaiból. - Én a főnök kérésére vagyok itt, csak is azért, hogy megöljem azokat, akik a patkány unokaöccsét akarják megölni. Engem nem érdekelne, de a főnök megkért, tehát balszerencsés napot fogtatok ki. - ahogy mondta a szövegét, lehetett hallani mennyivel feléjük helyezi magát az idegen. És már támadott is. Hiroshi a partra dobta testvérét, így az első ütést védtelenül bekapta, de aztán keményen folytatta a harcot. Shiba alig látta őket, egyszer itt, egyszer ott tűntek fel, összecsapásaik helyén óriási hullámokat keltve. Az idegen az ökleit használta, Hiroshi mégsem tudta megvágni. ~Miféle technika ez?~ A harc elhúzódott, de Shiba így sem volt képes beleszólni, majd egy ütés után Hiroshi meginogott, és ezt az idegen könyörtelenül ki is használta. Egy szél elemű technikával a tó partjára repítette, és Hiroshi a zuhanás és érkezés után nem mozdult. ~Mi? A szüleim, és most a bátyám? Nem nem. Ezt én nem engedem NEM NEEEEM!!~ A gondolat gyorsan futott végig Shiba agyán , és már elő is vette a két katanát, hogy rohamot indítson. A csatája gyorsan lezajlott. Az idegem könnyedén kikerülte a csapásokat, kombinációkat, majd, mint az apuka, aki megunja gyermeke szórakozását, rettentő gyorsan kikapta a hátán lévő kardot tokjából, és egy függőleges csapást indított Shiba felé. A fiú nem is hitte, hogy egy ilyen könnyű támadással fog előállni az idegen. Az apjától kapott karddal könnyedén hárította az ütést. De nem. Mégsem. Látta a penge hegyét, mégis megvágták. A jobb szemével nem látott, csak egy óriási vörös foltot. De a balszemével tisztán látta, hogy a kard az ő pengéjén fekszik, és el sem éri a szemét. ~Hogy? Genjutsu? Vagy mi?~ A találgatás csak a maradék koncentrációját is elvette, így a következő csapást csak reflexből tudta hárítani. De nem, ez is betalált, végig vágva a bal karját. És a kombináció végén az idegen a meglepett fiú arca felé indította az öklét. ~Nagy hiba, most szétvágom a kezed te szemét.~ gondolta, és már indította is a csapást a jobb kezével, de az ököl meg sem érezte a pengét. A kard, ami apjától maradt három darabra tört, és Shiba vagy 10 métert repült hátra...
...Ez volt az utolsó emlék, ami szemei elé került, majd várta a tüzet és a halált, nem bírta már sokáig. Szemei lecsukódtak, és a sötétség mindent beborított. Majd újra fényt látott, és egy ismerős arcot.
- Takashi sensei? - kérdezte fáradt hangon. - Meghaltam? - a kérdés csak úgy elhagyta a száját.
- Nem, nem haltál meg, de nem sok kellett hozzá. Szerencsédre a szemed világát sem vesztetted el, mivel a vágás elkerülte a belsőbb részeket. Hiroshi az utolsó pillanatban eléd ugrott, és egy víz technikával megmentett. Aztán érkeztem én az ANBU osztaggal. Hiroshi jelt adott nekünk. Ezt az akciót máshogyan terveztük. Ne haragudj. - csak mondta, és mondta a szövegét, de Shiba szinte semmit nem értett, majd egy résznél, mikor Takashi könnye a csuklójához ért, magához tért.
- Hogy mi? Hiroshi meghalt? A bátyám? Az egyetlen megmaradt családtagom? Mi? Ez csak tévedés... - nem hitte el a hírt, miszerint Hiroshi nem csak a technikájával, hanem a saját testével is védte az öccsét, és így meghalt. Nem ez lehetetlen volt. Egy olyan erős ninja, mint Hiroshi? Lehetetlen.
- Holnap lesz a temetése. A férfi megszökött, de a harcban súlyosan megsebesítettük, a jobb karját levágtuk. - és mesélte, hogy mi történt, de Shiba tudta, hogy az idegen ezt könnyedén túlélte. Ő látta mire képes. Mikor oldalra fordult az emlék is bevillant, ahogy az ütésétől darabokra hullik a katana. - A darabjait megtaláltuk, és visszahoztuk neked, ezzel együtt. - és átadta Hiroshi nyakláncát. ~De akkor nem is temetés lesz, hanem emlékműállítás. Vagy mi? Én ehhez nem értek. De így engem már semmi nem köt a faluhoz. Nincs barátom, testvérem, családom, életem itt többé. Viszont annál inkább a nagyvilágban. Erősödnöm kell, és az egész maffia hálózatot elpusztítom. Az egészet, még azt a férfit is. Élvezet lesz. Megölöm az egész bandát.~ Másnap esett az eső, az ég siratta az elhunyt shinobit, és Shiba megfogadta a sírjánál, hogy bosszút áll. Majd hazament, elltette a fegyvereket az eltört katana darabjait. Tekercseket, a maradék pénzt. Felvette fekete felsőjét, a két nyakláncot, majd hátat fordított a háznak, a falunak, az eddigi életének, és kimenvén az ajtón hátradobott egy fáklyát. A falu másnap gyászolta az elhunyt 16 éves fiút, aki a ház kigyulladása közben meghalt. A bizonyíték a megégett fejpánt volt, bár a testet nem találták meg. De igen, az a fiú már meghalt, mert Shiba a férfi útnak indult leszámolni egy egész hálózattal.~Jövök ti szemetek! Ezt nem ússzátok meg!~...
Ország: Víz országa
Rang: Elveszett ninja
Kor: 16
Nem: Fiú
Felszerelések:
- 5db Kunai
- 5db shuriken
- 10 méter drót
- 10 db robbanójegyzet
- 1 db katana (és még egy darabokban ha engedélyezett)
Kinézet: Körülbelül 178 centiméter magas, fekete hajú fiú. Fekete felső van rajta, alatta egy fehér atléta. Két nyaklánc van nála, amiket a családtagoknak szoktak adni. 6 éven át két katanával volt látható, de utolsó küldetésén az egyik eltört. Ezt majd gyorsan ki kell küszöbökni, ugyanis egy olyan kardforgatónak, aki két kardot használ az egy kicsit kevés. Van egy sebhely a jobb szeme felett.
-=Előtörténet=-
Két ninja áll egymással szemben, akár a régi hősök. A párbaj mindjárt elkezdődhet. Vagyis ezt hihetnénk első látásra, de ha jobban megvizsgáljuk a helyzetet, láthatjuk, hogy a párbaj véget ért, amint a kis fiú belépett a vízbe. Igen, a fiú nem más, mint Nozara Shiba. A "kis" kifejezés elég nevetséges, tudván, hogy egy 16 éves geninről beszélünk, de az ellenfele mellett sajnos annak számít. A közelben még egy test is látható, amint a földön nyögdécselve próbál felállni. Shibával szemben egy körülbelül 31 éves férfi áll, aki néhány karcolással, enyhe lihegéssel próbál koncentrálni. De minek? Egyetlen lehelettel elsodorja a Kirigakurei genint. Megfordítva a képzeletbeli kamerát Shibával nézhetünk farkasszemet. Mármint azzal, ami maradt belőle. Jobb szemén egy éles vágás, amiből csörgedezik a vér, az apja hagyatéka, az a gyönyörű katana, amit forgatott, három darabban hever a vízben mögötte. Fekete hajában az ezüst tincs inkább látszik vörösnek, és bal karján is egy vágás éktelenkedik. A harc már elkezdődött 30 másodperce, sőt be is fejeződött, mivel Shiba alig állt a lábán, csak a becsület miatt nem csuklott össze egyből. Az a chakra, ami még megmaradt benne, arra is alig elég, hogy a vízen fenn maradjon. De mit várt egy jounin ellen, amit még a bátyja, egy ANBU harcos sem tudott legyőzni. És most ő is ott fekszik a parton. Igen, aki nyögdécselve próbál felállni, az Nozara Hiroshi, Shiba nagytestvére.
- És most megöllek te kis féreg! - Az ellensége nyers, mély hangja ébreszti fel a nézelődésből. Tudja, hogy nem menekülhet, de legalább a bátyja még él. Hiszen, amikor előbb odanézett, mielőtt megvágták a szemét, még mozgott. ~Szeretlek bátyó, ez az 1 perc. Ennyit tudtam tenni egy jounin ellen.~ Tekintete ismét a part felé vándorol, hogy halála előtt még láthassa a testvére arcát, vagy ha nem az arcát, akkor őt magát, valami kis részét.
- Katon: Zukokku! - Hirtelen jött a technika neve, azon a mély hangon, aztán forróság. És mint valami álomkép, az élete darabokban a szeme előtt pergett le...
...16 évvel ezelőtt született. A testvére már 8 éves volt, szülei nem voltak ninják. Feltalálók voltak. Legalábbis az anyja. Apja kovácsmesterként élte napjait, hogy a falunak mindig mindene meglegyen. Volt egy katanája, amit még egy híres csatában adott neki egy híres ninja. Legalábbis Shiba ennyit tudott a kardról. Amikor először meglátta, a kandalló fölött a falon, rögtön beleszeretett. Az ablakon átszűrődő fény csak úgy táncot járt az éles pengén. A 6 éves fiú nem értett semmit a kovácsmesterségről, de többször halotta, hogy nagyszerűen megmunkált penge... A bátya volt a példaképe. Az ifjú Hiroshi bajkeverő típus volt, nem úgy, mint az öccse. Rengeteg csínyt eszelt ki a család rovására, de nem csak a család, hanem a falulakók is megitták többször a levét. Egy kis bandával lógott mindig, úgy hatan lehettek. Az akadémián ismerkedtek meg, mivel mindannyian ninjának tanultak. Ez szokatlan volt, mivel a Nozara klánban a férfiak a kovácsmesterséget örökölték apjuktól, a szerszámaival együtt. De ez Hiroshit nem érdekelte, így a hagyomány Shibára maradt. Shibát gyerekkorában elkényeztették, így duci kölyök volt, a csúfolódások tökéletes alanya, amit több nap is hallgathatott bátyától, és bandájától. 9 éves korában kezdte el a kovácsmesterség tanulását, és a nehéz fizikai munka megtette a hatását, így 10-11 éves korára erős fiatalember vált belőle. Őt sem nagyon foglalkoztatta ez a mesterség, és többször is bátyja nyomdokaiba próbált lépni, de ezt a szülők megtiltották. Viszont bátyja értette sértődöttségét, és elvitte egy akadémiai tanárhoz, hogy segítsen neki megtanulni az alapokat, hogy genin lehessen, megkérte, hogy vezesse bele a ninja életbe, a shinobik világába. Hiroshitól ez volt az első jó gesztus Shiba 10 életéve alatt. Míg ő otthon tanult apjától kovácsolni, és Takashi senseitől a ninja élet alapjait, bátyja csak fejlődött és fejlődött a shinobik világában. Először Genin, majd szép lassan Chuunin lett. De az nap történt valami. Valami, ami még mindig nem tiszta, valami, ami miatt a testvérek élete megváltozott...
...Egy nyári nap, amikor a bátyja nem volt otthon, és Shiba elment Takashi senseijhez, hogy befejezze akadémiai tanulmányait, valami történt a házukban. Shiba boldog volt, hogy elsajátította az alap technikákat, és Takashi sensei megengedte, hogy le is vizsgázzon a következő hónapban, hogy végre genin lehessen. Ennek ép ideje volt, hiszen Shiba már a 13.-dik életévét töltötte be. Mikor hazafelé tartott fekete füstre lett figyelmes a falu széléből. Nem foglalkozott vele, hiszen a házuk mellett rengeteg vendéglő volt, műhely, sütöde, meg minden, amit el lehet képzelni. De ez most másmilyen füst volt. A házukból jött, az nem vitás, csak a házuk már nem állt a helyén. Mintha valami óriási tűz ütött volna ki.
- Apa! Anyja! - kiabálva érkezett a helyszínre Shiba, de a többiek lefogták. Nem engedték a hely közelébe. De miért? Soha egyetlen egy barátja sem volt, miért most kell törődniük vele, amikor a szülei élete a tét? Mennyi értelme van ennek? A helyszínen több falusi is oltotta a tüzet, keresték a túlélőket, vagy a testeket, vagy valamit, ami Shiba szüleiből maradt, de semmit nem találtak. Lehet nem is akartak, legalábbis a kis Shiba fejében ez a gondolat is megfordult. Egyetlen egy dolog maradt a házból, a fekete gerendákon kívül. A kard, ami a kandalló fölött lógott. Mintha tűzálló lett volna, vagy valami még furcsább. A bátyja csak egy hónap múlva érkezett vissza, a hírrel, hogy már chuunin, de ledöbbenve látta, hogy senki és semmi nem fogadja, csak egy 13 éves fiú, aki lehet, hogy az öccse, de egy 21 éves férfinak inkább kolonc, és egy emlékmű a kertben. A falu lakói segítettek újra felépíteni a házat, a szülők iránt érzett tiszteletből, és néha pénzzel is segítették Shibát, de szinte éhezett abban az egy hónapban. Viszont innentől kezdve minden megváltozott. Hiroshi szinte az apa szerepet töltötte be a családban, és kedvese az anyáét. Megteremtették az életkörülményeket a kis fiúnak. De ő sem volt rest, és befejezte az akadémiát, levizsgázott. 14 évesen lett Genin. A vizsga előtt izgult egy kicsit, mint mindenki más, de bátyja segített rajta. Beszélgettek egy egész este át a jövőről, a célokról, a kettőjük közti kapcsolatról, és Shiba végre megismerte a bátyját. Megszerette Hiroshit. Kiskorában folyton csak piszkálta, csúfolta, de most tényleg szerette Hiroshi Shibát. Tanította harcművészetekre, legfőképp kardforgatásra, amit egyébként egy közeli dojoban is tanítottak neki. Repültek a hónapok, szinte már el is felejtette, hogy mi történt két évvel ezelőtt. Igen Shiba 16 éves fiúvá cseperedett, és élvezte az életet. Ugyan barátai nem voltak, és sokan kerülték a faluból, mert féltek, hogy balszerencsét hoz, neki ez nem számított. Az ő bátyja volt a legjobb az egész világban. (Persze majdnem minden kistestvér így érez) A két év alatt Shiba több küldetést is elvégzett kis csapatával, és mesterével Takashi senseiel. Emellett a kardforgatásban is elért eredményeket. A katanát szinte mesterien használta, és két karddal verhetetlen volt kortársai és az egy évvel idősebbek között. Nagy önbizalmat szerzett ezzel a tudással. Szinte beképzelté vált, úgy gondolta bárkit le tudna győzni bármikor...
...Így mikor Hiroshi( aki a két év alatt bekerült az ANBU osztagba, és megkapta jounin címet) azt mondta, hogy tudja mi történt a szüleivel két éve, és tudja hol az elkövető Shiba vele akart menni, hogy leszámoljanak az illetővel.
- A szüleinket nem támadták meg Shiba. - kezdte Hiroshi. - Egy ember elől menekültek el, halált színlelve, hogy békét termtsenek nekünk. Ez az ember egy maffia hálózat egyik "kisembere". Az egész hálózatot nem derítettük fel, de úgy gondoljuk, hogy ha megtaláljuk ezt a férfit, akkor meg lesz a válasz arra, hogy most hol vannak a szüleink. Szerintem, ha elült volna a baj, visszajöttek volna, tehát két év alatt még mindig nem történt semmi. Vagy meghaltak. Ez a két lehetőség van, és ki kell derítenem, hogy mi az valós tény a kettő közül. Úgy, hogy most egy ideig távol leszek.
- Nem. Én is megyek. - mondta ki Shiba nyíltan, ellentmondást nem tűrve.
- Rendben! - jött hamar a válasz Hiroshitól, ami kicsit meg is lepte az öccsét. - Mivel ez egy "kis hal", aki nem bír semmi befolyással, és nem is erős, jöhetsz. Erős vagy Shiba, és kell a segítség. - folytatta. - Az információm biztos. A két ninja még aznap este elhagyta a házat, hogy az ügy után járjanak. Shiba a szokásos fekete felsőjét viselte, azzal a nyaklánccal, amit mindenki megkap a családban 5 évesen. Bátyja nyakában is lógott egy. Ez a nyaklánc jelképezte azt, hogy összetartoznak. A hátára két katana volt csatolva. Az egyik az, amelyik az apjától maradt, a másik az, amit először kovácsoltak együtt. A házhoz, ahol az illetőt találhatják hamar elértek tekintve, hogy a Víz országában volt a helyszín. Szép birtok volt, aminek a közepén egy tó kék vize csillogott az esti holdfényben. A házba hangtalanul besurranva haladtak előre, halkan megölve a járőröző őröket. Senki nem vette észre őket. Legalábbis azt hitték. Amikor a célszemély hálószobájához érkeztek óriási erejű széllökések rázták meg a folyosót. A szél egy mély, érdes férfihangot hozott. Shiba nem értette mit mondd, de bátyja gyorsan kapcsolt.
- Vigyázz! - kiáltotta, és az öccse elé vetette magát. A szél hirtelen, egy szemvillanás alatt felerősödött, és kirepítette őket a házból a falon keresztül. A közeli tavon landoltak kisebb sérülésekkel. A tavon előttük egy idegen, magas robosztus testalkatú 30-40 éves férfi állt. Nem volt fejpántja, se felsője. Egy nadrág volt rajta, és egy óriási kard a hátára szíjazva. De várjunk, mikor került oda? Shiba azt is alig vette észre, hogy kirepült a házból. ~Mekkora erő. Ehhez képest én semmi vagyok~ Érezte a levegőben a kettőjük közötti szintkülönbséget. Bátyja viszont észrevette, látta, és kezelte a történteket.
- Te vagy Fujiro Hachi? - kérdezte kemény hangon a férfit.
- Én? Az a patkány? Biztos, hogy nem. - ki lehetett venni az undort a szavaiból. - Én a főnök kérésére vagyok itt, csak is azért, hogy megöljem azokat, akik a patkány unokaöccsét akarják megölni. Engem nem érdekelne, de a főnök megkért, tehát balszerencsés napot fogtatok ki. - ahogy mondta a szövegét, lehetett hallani mennyivel feléjük helyezi magát az idegen. És már támadott is. Hiroshi a partra dobta testvérét, így az első ütést védtelenül bekapta, de aztán keményen folytatta a harcot. Shiba alig látta őket, egyszer itt, egyszer ott tűntek fel, összecsapásaik helyén óriási hullámokat keltve. Az idegen az ökleit használta, Hiroshi mégsem tudta megvágni. ~Miféle technika ez?~ A harc elhúzódott, de Shiba így sem volt képes beleszólni, majd egy ütés után Hiroshi meginogott, és ezt az idegen könyörtelenül ki is használta. Egy szél elemű technikával a tó partjára repítette, és Hiroshi a zuhanás és érkezés után nem mozdult. ~Mi? A szüleim, és most a bátyám? Nem nem. Ezt én nem engedem NEM NEEEEM!!~ A gondolat gyorsan futott végig Shiba agyán , és már elő is vette a két katanát, hogy rohamot indítson. A csatája gyorsan lezajlott. Az idegem könnyedén kikerülte a csapásokat, kombinációkat, majd, mint az apuka, aki megunja gyermeke szórakozását, rettentő gyorsan kikapta a hátán lévő kardot tokjából, és egy függőleges csapást indított Shiba felé. A fiú nem is hitte, hogy egy ilyen könnyű támadással fog előállni az idegen. Az apjától kapott karddal könnyedén hárította az ütést. De nem. Mégsem. Látta a penge hegyét, mégis megvágták. A jobb szemével nem látott, csak egy óriási vörös foltot. De a balszemével tisztán látta, hogy a kard az ő pengéjén fekszik, és el sem éri a szemét. ~Hogy? Genjutsu? Vagy mi?~ A találgatás csak a maradék koncentrációját is elvette, így a következő csapást csak reflexből tudta hárítani. De nem, ez is betalált, végig vágva a bal karját. És a kombináció végén az idegen a meglepett fiú arca felé indította az öklét. ~Nagy hiba, most szétvágom a kezed te szemét.~ gondolta, és már indította is a csapást a jobb kezével, de az ököl meg sem érezte a pengét. A kard, ami apjától maradt három darabra tört, és Shiba vagy 10 métert repült hátra...
...Ez volt az utolsó emlék, ami szemei elé került, majd várta a tüzet és a halált, nem bírta már sokáig. Szemei lecsukódtak, és a sötétség mindent beborított. Majd újra fényt látott, és egy ismerős arcot.
- Takashi sensei? - kérdezte fáradt hangon. - Meghaltam? - a kérdés csak úgy elhagyta a száját.
- Nem, nem haltál meg, de nem sok kellett hozzá. Szerencsédre a szemed világát sem vesztetted el, mivel a vágás elkerülte a belsőbb részeket. Hiroshi az utolsó pillanatban eléd ugrott, és egy víz technikával megmentett. Aztán érkeztem én az ANBU osztaggal. Hiroshi jelt adott nekünk. Ezt az akciót máshogyan terveztük. Ne haragudj. - csak mondta, és mondta a szövegét, de Shiba szinte semmit nem értett, majd egy résznél, mikor Takashi könnye a csuklójához ért, magához tért.
- Hogy mi? Hiroshi meghalt? A bátyám? Az egyetlen megmaradt családtagom? Mi? Ez csak tévedés... - nem hitte el a hírt, miszerint Hiroshi nem csak a technikájával, hanem a saját testével is védte az öccsét, és így meghalt. Nem ez lehetetlen volt. Egy olyan erős ninja, mint Hiroshi? Lehetetlen.
- Holnap lesz a temetése. A férfi megszökött, de a harcban súlyosan megsebesítettük, a jobb karját levágtuk. - és mesélte, hogy mi történt, de Shiba tudta, hogy az idegen ezt könnyedén túlélte. Ő látta mire képes. Mikor oldalra fordult az emlék is bevillant, ahogy az ütésétől darabokra hullik a katana. - A darabjait megtaláltuk, és visszahoztuk neked, ezzel együtt. - és átadta Hiroshi nyakláncát. ~De akkor nem is temetés lesz, hanem emlékműállítás. Vagy mi? Én ehhez nem értek. De így engem már semmi nem köt a faluhoz. Nincs barátom, testvérem, családom, életem itt többé. Viszont annál inkább a nagyvilágban. Erősödnöm kell, és az egész maffia hálózatot elpusztítom. Az egészet, még azt a férfit is. Élvezet lesz. Megölöm az egész bandát.~ Másnap esett az eső, az ég siratta az elhunyt shinobit, és Shiba megfogadta a sírjánál, hogy bosszút áll. Majd hazament, elltette a fegyvereket az eltört katana darabjait. Tekercseket, a maradék pénzt. Felvette fekete felsőjét, a két nyakláncot, majd hátat fordított a háznak, a falunak, az eddigi életének, és kimenvén az ajtón hátradobott egy fáklyát. A falu másnap gyászolta az elhunyt 16 éves fiút, aki a ház kigyulladása közben meghalt. A bizonyíték a megégett fejpánt volt, bár a testet nem találták meg. De igen, az a fiú már meghalt, mert Shiba a férfi útnak indult leszámolni egy egész hálózattal.~Jövök ti szemetek! Ezt nem ússzátok meg!~...
Nozara Shiba- Játékos
- Tartózkodási hely : Árnyékfogadó
Adatlap
Szint: C
Rang: Halottnak hitt // Jutsetsu
Chakraszint: 175
Re: Nozara Shiba
Legtöbben kiirtják a családjukat az Előtörténetben, de itt most oka is volt. Az Előtörténetedet ELFOGADOM, szépen összeraktad.
Kezdő chakra: 110
Pénzösszeg: 1000 ryo -Tekintettel az anyagi helyzetedre.
Szint: D
Rang: Elveszett Ninja -Hivatalosan Nozara Shiba már nem létezik így nem is kerülhetsz be a Bingo Könyvbe. Feljegyzések maradtak Kirigakuréban, így a múltbéli létezésedet lehet igazolni, de hivatalosan meghaltál. Amint tudomást szerez rólad Kirigakure azonnal felkerülsz a Falu körözött személyeinek listájára.
Ajándék:
- Mivel nem átlagos Akadémiai diák voltál, így a Ninjutsukban nem vagy annyira jártas mint a többiek, viszont a Kenjutsu jártasságod sokkal kifinomultabb mint egy átlag Geniné.
Írj Adatlapot és jó játékot, valamint majd az Adatlapodon ne felejts "Jellemet" is írni a karakterednek.
Kezdő chakra: 110
Pénzösszeg: 1000 ryo -Tekintettel az anyagi helyzetedre.
Szint: D
Rang: Elveszett Ninja -Hivatalosan Nozara Shiba már nem létezik így nem is kerülhetsz be a Bingo Könyvbe. Feljegyzések maradtak Kirigakuréban, így a múltbéli létezésedet lehet igazolni, de hivatalosan meghaltál. Amint tudomást szerez rólad Kirigakure azonnal felkerülsz a Falu körözött személyeinek listájára.
Ajándék:
- Mivel nem átlagos Akadémiai diák voltál, így a Ninjutsukban nem vagy annyira jártas mint a többiek, viszont a Kenjutsu jártasságod sokkal kifinomultabb mint egy átlag Geniné.
Írj Adatlapot és jó játékot, valamint majd az Adatlapodon ne felejts "Jellemet" is írni a karakterednek.
_________________
!! Visszavonultam, ha bármi kérdésetek van, azt a Staff mostani Főadminisztrátorának esetleg a Staff többi tagjának, vagy a Kalandmestereknek küldjétek!
Egyébiránt Shiren karakteremnek írhattok, bárkinek szívesen segítek ha tudok !!
Jiraiya- Főadminisztrátor
- Specializálódás : Mekkenteni a mekkenthetőt
Tartózkodási hely : Félkarú Rablózik valahol
Adatlap
Szint: S
Rang: Kiégett Játéktechnikus
Chakraszint: Kecske :|
Similar topics
» Shiba Akisame
» Nozara Shiba
» Nozara Shiba vs Djuka Ryuu
» Kitsune Haruka & Hiraga Natsu VS Akari Tenshi & Nozara Shiba
» Norio Nozara
» Nozara Shiba
» Nozara Shiba vs Djuka Ryuu
» Kitsune Haruka & Hiraga Natsu VS Akari Tenshi & Nozara Shiba
» Norio Nozara
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.