Katsumi Kawachi

**Katsumi Kawachi** Szomb. Ápr. 27 2013, 22:45

Tōga// Kardagyar
Szint: B
chakra: 200

Az utolsó küldetésem során Sora igen csak megizzasztott, így a mesterem úgy érezte, hogy technikai fejlődésre van szükségem. Azt már tudta, hogy víz elemű lennék, hiszen használta a falu által alap technikának számító kirigakure no jutsut a jelenlétében, ahogy a falunak shinobijanak nagy része. Tudta, hogy egy pusztító technikára lenne szükségem, de olyan is, amit könnyű kivitelezni. Végül nem víz elemű technika, hanem egy kenjutsu mellett döntött, de egyenlőre nem árulta el, mert meglepetést akart szerezni. Mivel hosszú utazás után későn érkeztünk meg, így Hyo sensei szabadjára engedett, hogy másnap korán keltsen, ugyanis az estét ismét nálunk töltötte. Este egy gyors zuhany és rengeteg sushi a szervezetembe építése után, elmentem olyan cselekvést csinálni, amit sokan a fontos semmit tevés állapotának hívnak, vagyis aludtam, még pedig mély, álomtalan alvás volt. Az éjszakám tökéletesen nyugodt és álmatlan volt egészen addig, amíg Hyo sensei fel nem keltett hajnali hatkor. Gyors maradék eltávolítás után 7 körül értünk ki a kiképzőterepre, aminek annyira nem örültem, de a jövőben is ahogy egyre komolyabb küldetéseket fognak rám bízni, úgy kell felkelnem minél előbb. igaz ez még messze van, de nem árt minél korábban hozzászokni az ilyenekhez. Mesterem arra nem is tekintettel, hogy még nem igazán fogom fel a dolgokat, amit mond, elkezdte a tanulandó technika alapjait.
- Örülök, hogy itt vagy. Mint tudod, az utolsó küldetésen a célpontunk elszökött, ami mindkettőnk hiányosságait jelzi, azért vagyunk itt, hogy technika ismereted növeljem és közben én is tanuljak, mert a jó tanár, miközben tanít, maga is új dolgokat tanul, mint a türelem vagy egy technika elsajátításának új módja.
- Mitha lenne választásom. - jegyeztem meg magamnak. - Nem kell emlékeztetnie.
Elismertem, hogy az utolsó mondatában benne volt egy alapigazság és egyet is tudtam vele érteni, de jelenleg nem voltam abban a fázisban, hogy értelmes választ adjak. Látszott a senseien, hogy hallotta az első mondatom, de egyik fülén be a másikon ki.
- Rendben, az általam választott technika neve Tōga// Kardagyar. Ez egy kenjutsu technika, a stílusból már korábban a hét kardforgató képzés során is tanultál technikákat, de azok általában c és d szintűek voltak, ez viszont B besorolást kapta, bár nem tudom mért. A technika segítségével meglehet törni az ellenfél rohamát. Ezt a kenjutsu mester úgy éri el, hogy 3 katana-t, amik már korábban a földbe voltak szúrva, egy jól irányzott csapással a levegőbe emeli, így ha a rohamozó nem áll meg, akkor a fegyverek felnyársalják. De így nehéz elképzelni, így inkább megmutatom.
Mesterem előkapott egy tekercsből 3 katanát, majd a földbe szúrva őket létrehozott egy klónt, akit rohamozásra buzdított, majd amikor az elég közel ért a markolatokra csapott oldaról és a kardok felnyarsáltak a klónt. Biztos voltam, ha ellenem használja, akkor nem igazán élem túl a csatát, ha időben meg nem állok. Mivel a háború közeledik egyre nagyobb szükségem lesz az erős technikákra, amivel túlélhetem a csatákat, bár nem tudtam, hogy nekem csata közepén hol lesz időm a földbe szúrni 3 katanát, de arról se kell megfeledkezni, hogy alaptechnikákat se kell elhanyagolni, hiszen nem mindig lesz lehetőségem használni, ha nem lesz megfelelő mennyiségű víz vagy fegyver, hogy használjam őket, tehát az elemtelen technikák is a segítségemre lehetnek, emellett nem ártana tanulni orvosi jutsukat is, hiszen a célom inkább az az irány lenne, de orvosként sem árt, ha ismerek olyan technikákat, amivel meg tudom magam védeni. Mivel a bemutató meg volt a mesterem jelzett, hogy én jövök. Elkértem a három katanát, majd a földbe szúrtam őket. Oldalról a katanák markolatára ütöttem, de nem történt semmi.
- Gondoltam, hogy ez lesz, nem kell elkeseredni. A technika amúgy is B szintű, ahogy már említettem, tehát genninként, még ha C szinten is állsz, igen csak nagy teljesítmény lenne, ha egy lépésből meg tudnád tanulni, tehát lépésekre bontjuk. Első körben egyetlen kardot próbálj, majd ha ez meg van, akkor próbáld különböző méretűekkel.
Ezzel elővett három shirayasa katanát, 3 ninjatot és 3 tachit. A 3 katanát a többi fegyver mellé fektettem, majd egyet kivéve azt a földbe szúrtam. Az első ütés hatása annyi volt, hogy a kard kidőlt a földből és a földön végezte, a további néhány sem jutott jobb eredményre, de ahogy telt az idő lett egyre jobb a dolog. Először gyengébb ütésekkel kezdtem, majd próbáltam egyre erősebbet ütni, hogy végül megtaláljam azt a lendületet, amivel a kard a kívánt pályát írja le. Már a nap lemenőben volt, mire sikerült eltalálnom azt az ütőerőt, ami a kardot a levegőbe dobja és nekem nem esik bajom tőle, ugyanis néhány kisebb vágást sikerült szereznem figyelmetlenség okán, de nem igazán foglalkoztam vele. Mivel még valamennyi időm volt, így a mester által nyújtott többi fegyverrel is kipróbáltam a technika egy kardos verzióját, ami már jóval egyszerűbb volt, mint amikor nulláról kezdtem, igaz itt is volt különbség hiszen a kardok méreténél fogva más volt a súlypont, a forgatónyomaték és az erőkar miatt volt, hogy erősebb, volt hogy gyengébb ütés is elég volt. Általában a kisebb kardok esetében kisebb erő is kellett, mert kisebb volt a súlyponttól való távolság, míg a nagyobb kardok esetében a nagyobb forgatónyomaték miatt jóval nagyobb erőre volt szükség. Amikor a technika első lépésével minden kard segítségével végeztem Hyo elmondta a technika második lépését, amiben a ma gyakorolt technikát fogom 2 karddal véghez vinni. Haza érve gyors vacsora, majd zuhanyzás és fekvés.
Másnap ismét a szokásos időben, korán keltünk és a reggeli eltüntetése után mentünk is terepre. Hyo beszúrta a két kardot, ahogy tegnap este megbeszéltük, a földbe, majd leült egy fa árnyékába és nézte a próbálkozásaimat. Egy karddal már ment, de rá kellett jönnöm, hogy a technika és az erő, amit tegnap használtam kevés lesz, így addig ütöttem a kardokat egyre erősebben, míg végre megmozdultak a nap állása alapján olyan 10-11 óra környékén. Ekkor, Hyo sensei mellém állt, majd szólt, hogy vigyázzak. Miután megbizonyosodott róla, hogy elég távol állok, magának is beállította a két kardot a földbe, majd nem túl erősen, de érezhetően chakrahasználattal, megütötte a két kardot, amik pont úgy repültek, ahogy kellenek.
- Használd a fejed fiú. Addig nem eszel, amíg legalább úgy nem megy, ahogy mutattam.
Meghajoltam és megköszöntem, hogy rávilágított az eddigi hibámra, hogy nekem chakrám is van, nem muszáj erőből megoldani mindent. Tenyerembe áramoltattam a chakrám, aminek már jóval nagyobb hatása volt, mint az összes eddigi próbálkozásomnak, de még mindig nem érte el a kellő hatást. Jó ideig kellett próbálkoznom, hogy rájöjjek, nem elég a tenyerembe vezetni a chakrát, az egész kezembe kell és onnan körülbelül egy szempillantás alatt a kardba, hogy azzal irányítani tudjam a kardokat.Ekkor eszembe jutott, hogy erre már tanultam technikát, a neve Hikage// napfény, igaz nem teljesen hasonló, de ott is az időzítés a lényeg. Megkértem a senseit, hogy vívjunk egyet, mert eszembe jutott valami, csak ki akarom próbálni, hiszen a technikát elsajátítása óta nem használtam. A párbaj nem tartott sokáig, éppen csak addig, amíg fel tudtam készülni a kenjutsu használatára. Meg vártam, míg visszanyeri a látását a mester, majd megköszöntem neki a segítséget és visszatettem földbe a két kardot, majd átitattam a kezem a szerintem megfelelő mennyiségű chakrával és megütöttem a kardok markolatát és a korábbi tapasztalataim alapján beléjük vezettem az energiámat, a hatás nem maradt el, de nem közelítette meg a mesterem bemutatóját. Délután egyre sikerült a hasonló kategóriába kerülnöm Hyo bemutatójához, de még további fél óra kellett a szép munka szavak elnyeréséhez. Sensei engedélyt adott a pihenésre és az evésre, 2 órát, majd az idő lejárta után várt kettő felállított karddal a földben, amik közül az egyiken egy cetli állt:
Nekem dolgom akadt, de folytasd a gyakorlást. Addig ne hagyd abba, amíg nem sikerül, a pihenés és az evés belefér, viszont ne aludj. Tudni fogok róla, ha megszeged a kérésemet. Az eddigi eredményed szépnek mondható, most próbáld meg különböző méretű kardokkal is, ha végeztél térj át a három kardra.
Levettem a cetlit, majd összetépve a földre ejtettem. Nem a tiszteletlenség jeleként, egyszerűen nem tudtam hova tenni és jóval egyszerűbb volt ez, mint elrakni a zsebembe, ahol csak idegesít. Tudtam a feladatom, már csak rá kellett jönnöm, hogy az eddigi tapasztalataim hogyan fognak segíteni, ugyanis kettő karddal már próbálkoztam, de az két katana volt és már kotábbio tapasztalataim alapján tudtam, hogy a Tachihoz, mivel pengéje és a markolata is sokkal hosszabb volt, jóval több erőre lesz szükségem és valószínűleg chakrámat is jobban le fogja szívni. Mivel jobb ötletem nem lévén el is kezdtem, amit eddig is csináltam. A kezembe vezettem a chakrám, majd amint megérintettem a kardokat beléjük vezettem. A repülés nem volt szép és nem is igazán mondhatnám, hogy bárkinek az életére veszélyes lett volna, talán csak az enyémre, az erőt elsőre majdnem eltaláltam, hiszen valamennyi tapasztalatom volt ezzel a karddal is, amikor csak egyet kellett mozgatnom, de még jó két- három próbálkozás kellett, mire úgy repült. Időben sikerült elugranom, bár egy vágást így is sikerült szereznem. A gyakorlás hajnalig tartott, mert volt egy hosszabb vacsora szünetem és egy ismerőssel is összefutottam, akivel elég sokat beszélgettem, mondjuk fura volt, hogy felismert és nem ijedt meg, mert úgy tudtam, hogy a faluban az összes ismerősöm halottnak hisz, de úgy tűnik néhányan ismerik a valóságot. A három kardos verzióra már nem maradt erőm, sőt még annyi sem, hogy haza menjek, ott helyben eldőltem és elaludtam. Reggel két pléd között ébredtem a hajnali nap első sugaraival. Furcsán kipihentnek éreztem magam, mintha valaki feltöltött volna chakrával, bár idegen jelenlétet nem éreztem. Nem messze a fekhelyemtől a földbe állítva várt a három katana és az újabb cetli.
Az utolsó kör kölyök. Holnap délig legyen meg a technika, azt csinálsz, amit akarsz. Ehetsz, alhatsz bármit csinálhatsz, csak a technika legyen elsajátítva.
Az üzenet egyértelmű volt, viszont üres hassal mégsem lehet nekiállni a dolognak, mert az ember éhesen könnyebben lesz rosszul. Nem is törődtem. kerestem valami helyett, ahol vettem valami ehetőt, majd betértem egy fegyverkereskedőhöz, ahol a kunai tartómat eladtam és helyette vettem egy széles övtáskát, amibe majd belerakhatom az eddigi felszerelésemet, ami nem fért bele a kunai tartóba. Most, hogy ezzel végeztem és a hasam sem korgott visszamehettem a fegyvereimhez, hogy elsajátítsam végre a technikát. Pontos időt nem tudtam, viszont eszembe jutott, hogy a nap járása alapján lehet nagyjából mérni az időt. Fogtam egy körlbelül alkaromnyi hosszú ágat, majd nem messze magamtól a földbe szúrtam, pont olyan távolságra, hogy ne legyen útba, de lássam is. Gyorsan kiszámoltam, hogy körülbelül hol lesz délután kettő körül az "órám", ugyanis az volt a terv, hogy az ebédet és egy fél órás pihenést akkora iktatom be. Miután az előkészületekkel meg voltam el is kezdhettem a gyakorlást. Ismét el kellett kezdenem szinte előlről a technika elsajátítását, vagyis inkább az erő és a chakra arányának kitalálását, hiszen eddig ez volt a legnehezebb résza a technikának és bármennyire volt sejtésem, hogy amikor1 kardról áttértem a 2-re körülbelül a dupla erő kellett, bár chakrával csak másfél inkább, nem nagyon tudtam felmérni, hogy a háromszoros erő mekkora lehet. Az ebédszünetig nem is jöttem rá, hogy mi is az a mennyiség, ami túl juttat azon, hogy a kardok ne félúton essenek le a földre. Ebéd után folyrattam a gyakorlást, persze a vacsorát úgy iktattam be, hogy addigra muszáj elsajátítanom minimum katanával a végrehajtását és azt az erőt, ami a vég kifejletthez kell. vacsora időre, este 8- 9 között pontosan nem tudom mikor, végre először sikerült eltalálnom az erőt, majd pár próbálkozás után sikeresen végrehajtanom egy klónon. Vacsorára 2 adag rament és jó pár sushit, végül desszertnek egy dangót ettem.Mivel jobban álltam a terveimnél, így a plédek alatt egy kis alvásra is engedélyt adtam magamnak, talán ha 3 órát aludtam, akkor sokat mondok. Az idő éjfélre járhatott, amikor felkeltem. Elővettem a 3 ninjatot, amit a mester bízott rám, majd földbe állítva gyakorolni kezdtem. Már a katanákkal volt tapasztalatom és a két verziós próbálkozások is a hátam mögött álltak, így a kettő metszeténél próbálkoztam, ami nem is azonnali, de gyors s látványos eredményt produkált. A hosszabb Tachival már a helyzet nem volt ilyen könnyű, de újabb két óra alvás beiktatásával és egy reggeli elfogyasztásának időnyi kihagyással sikerült megtanulnom a technikát, mire Hyo sensei megérkezett. Igaz rendesen aludtam, de a testi kimerültség éppen csak annyit engedett, hogy hallottam a mester mondatát, majd állva elaludtam.
- Szép volt fiú!
nem tudom mennyit aludtam, csak a lányoktól később tudtam meg, hogy körülbelül egy napot aludtam át, miután Hyo a kezében az ágyamhoz vitt.

//Vettem egy széles övtáskát egy kunaitartó helyett (-200 ryot levontam)//

Darui Vas. Ápr. 28 2013, 09:34

Üdv. Nem nagyon kertelek, a tanulást elutasítom a következők miatt:

Egy C szintű játékos csakis kizárólag abban az esetben tanulhat B szintű technikát, ha arra egy staff tag engedélyt adott. Ha az engedély megvan, akkor azt fel kell tüntetni a post tetején, vagy alján.
Mindez azért lett a szabályzatba ültetve, hogy egy Genin karakter ne szaladgáljon Chuunin illetve Jounin szintű technikákkal.
Abban az esetben, ha megszerzed a jutsura az engedélyt (melyhez nyomós, karakterszempontilag felépített indoklás kell) írj ide ismételten egy postot, feltüntetve, hogy ki az a staff aki engedélyt adott rá és mikor.

**Katsumi Kawachi** Hétf. Ápr. 29 2013, 12:30

Jiraiya által engedélyezve a tanulás lebonyolítása

Jiraiya Kedd Május 07 2013, 21:36

Yo!

Igen én engedélyeztem, azonban mivel ez egy B szintű technika, valamint C szinten lett engedélyezve egy magasabb szintű technika tanulása, így kérlek írj róla többet. Még egyszer, de LEGALÁBB még félszer ennyit.
Ez minden Játékosnál így volt akinek engedélyezve lett egy magasabb szintű technika, így kivételezés nem lehetséges.

**Katsumi Kawachi** Hétf. Május 13 2013, 11:52

Meg van a kért mennyiség.

Jiraiya Csüt. Júl. 04 2013, 15:46

Elfogadva!

**Katsumi Kawachi** Szer. Jún. 11 2014, 10:52

Szellemfaló Hasítás (Kuroki Giri)
Ezt a technikát kifejezetten a nagy, és méretes fegyverekhez fejlesztették ki. Azok a ninják használják főként, akik aránytalanul nagyméretű fegyvereket forgatnak könnyedén. A technika légies elemekre épül. Telis-tele van villámgyors és pontos vágásokkal akrobatikus, és kézenfekvő hárításokkal. Az ellenfél szinte képtelen ellenállni. Már önmagába sokkolja a tudat, hogy hogyan képes valaki egy ekkora fegyvert ilyen könnyedséggel forgatni. A technika egyik legismertebb mestere a hatalmas Samehada birtokosa, Hoshigaki Kisame

Szint: A szintű
Osztály: Támadó
Chakraszint: 300

//Rikudou engedélyével//

Az elmúlt két hónap igen csak hosszú volt a fél karom elvesztése igen csak mélyen érintett, főleg, hogy minden nap minden egyes percében emlékeztetett a testem, ugyanis a gyógyulás lassan ment és kezdetben csak az ujjaimat tudtam mozgatni, de azokat is csak egy hónap után. Lassan visszatértem a napi késdobálos gyakorlatomhoz, bár a célzásom bal kézzel nem volt olyan jó, mint a jobbal, de még az nem készült fel erre a gyakorlatra. Mostanában még kevésbé akartam közelében lenni, mint ez előtt, mert még ők is a sérülésemre emlékeztettek, mert még kezet sem vagyok képes fogni. Zuhanyzásnál is az egyik lány segített, ami bizonyos esetekben elég kellemetlen tud lenni, de hát muszáj. Utoljára talán anya látott meztelenül, de neki megbocsájtok, hiszen babaként képtelen voltam másra, mint enni, sírni és telepakolni a pelenkám. Lassan letelt az orvos által kiírt két hónap, de a szörnyűségek csak most jöttek, hiszen újra kellett tanulnom az összes technikát, amihez a kezemet kellett használnom. Kézpecsétek formálása nem nagy kihívás, de hogy egy komolyabb kenjutsu technikát végrehajtsak sok gyakorlásra volt szükségem és persze erősítenem sem ártott, hiszen a fegyverek eldobásához vagy felemeléséhez a nem használt kezem eléggé elgyengült, mint amikor az eltört kezedet először veszed ki a gipszből, kórházban sokszor láttam ilyet, amikor segédkeztem egy- egy ilyen esetnél. A falu helyettes vezetője kiküldött egy felügyelőt, aki folyamatosan figyel és ha segítségre lenne szükségem, akkor ő tette a dolgát, vagyis leginkább a rehabilitációmat segítte. Először nem akartam senkit, aki a gyógyulásomat figyeli, hiszen tisztában vagyok a teendőkkel, de a segítségére nagy szükségem volt, mert ha nem lett volna, akkor bizonyos gyakorlatoknál eléggé bajba lettem volna, ha nincs ott valaki, bár az emberek elleni gyűlöletem továbbra sem enyhült, hiszen az elmúlt két hónap nem tudta velem elfelejteni, sőt megerősítette bennem: az ember az egyetlen faj, aki a saját faját írtja, csak azért mert az nem azt vallja, látja, mint ő vagy csak egyszerűen más a bőrszíne vagy egy másik faluhoz tartozik. A születéséről az ember nem tehet, a cselekedeteinkért viszont igen. A második hónap végére újra használni tudtam az eddig elsajátított technikákat, így a mesterem arra az elhatározásra jutott, hogy képes lehetek egy újabb technika tanulására. Magamban sosem kételkedtem, ahogy most sem, ha a tanár azt mondja, akkor igaza van és ezt be is fogom bizonyítani, erre megesküszöm az isteneknek, minek esküdözöm istenekre, ha én is egy vagyok közüllök, csak azért küldtek a földre, hogy kiírtsam az emberi nemet, ugyan erről nincs bizonyíték, ahogy arra sem, hogy isten lennélk, de hát minden őrültnek kell valami indok az őrültségére, nekem pedig ez, hogy nem hiába hagytak életben, bár a feladatomat még nem végeztem be, és még visszatérek az életbe ha jelenleg nem is vagyok teljesen 100%.. Ugyan meg volt ígérve a tanulás, de még aznap a gyakorlásé volt a főszerep. Másnap több fegyverrel jelent meg, egészen a ninjatotól wakizashi, katanán, shirayasa katanán, tachin, nodachin, odachin át végül a legnagyobb fegyverig a zanbatoig. Nem tudom, hogy mit tudok csinálni és mit akar tanítani, de egy rövid gyakorlás után ez is kiderült. 10 óra fele járhatott az idő, amikor leállított, majd távolabb állított és felkapta a zanbatot, majd olyan mozdulatokat tett, amit én még a balesetem előtt egy ninjatoval sem tudtam volna végrehajtani, de ő egy 10* nagyobb és jóval nehezebb fegyverrel csinálta meg. Remélem nem várja el azt, hogy egyből ezeket a mozdulatokat hajtsam végre azzal a fegyverrel. Szerencsére nem. Mikor abbahagyta a bemutatót meg is magyarázta a látottakat.

- A látott technika Kuroki giri // Szellemfaló hasítás. A technikát kifejezetten a nagy, és méretes fegyverekhez fejlesztették ki. Azok a ninják használják főként, akik aránytalanul nagyméretű fegyvereket forgatnak könnyedén, ahogy láttad például ez a zanbato is ebbe a kategóriába tartozik. A technika légies elemekre épül. Telis-tele van villámgyors és pontos vágásokkal akrobatikus, és kézenfekvő hárításokkal, tudtommal egy Hagane no mamori // acél védelem nevű tai jutsut elsajátítottál, annak az alapján el tudsz indulni. Az ellenfél szinte képtelen ellenállni. Már önmagába sokkoló a látvány, hogy hogyan képes valaki egy ekkora fegyvert ilyen könnyedséggel forgatni. A technika egyik legismertebb mestere a hatalmas Samehada birtokosa, Hoshigaki Kisame az egykori Hét kardforgató egyike.

Valóban lenyűgöző látvány, a tudat pedig, hogy a technikát a legnagyobb kardforgatók egyike használta azzal a fegyverrel, ami valójában nem is fegyver, hanem egy élőlény és valamelyik byuu gyomrából származik, amit valami emberfajzat hozott fel, amikor az említett chakralény lenyelte, de ő kimászott, és elég sokkoló is, amikor valaki olyan mozdulatokat hajt végre egy olyan nagy fegyverrel, mint az a lóvágó kard, de nem sok időm maradt csodálkozni, ugyanis a monológ folytatásra került.

- Alapvetően a chakra a fegyverbe vezetésérő van szó, vagyis a chakra testen kivüli tárgyban való irányításról van szó, amivel könnyebbé teszed a fegyvert, de mindazonáltal rengeteg gyakorlásra lesz szükséged, ezért hoztam ezeket a fegyvereket.

Ennyi az elmélet, majd kezembe adja az első fegyvert, ami a ninjato. A kezem nem teljesen százas, de elvileg ennek nem kell akadályoznia. Meg is indítom a chakrámat a pengébe, bár tudom, hogy egyelőre nincs szükség sokra, így nem is viszem túlzásba. Megpróbálom a fejembe idézni a mozdulatsort, de semmi nem jut eszembe, pedig figyeltem. Mesterem a rövid próbálkozásomat megunva el is mondta az első mozdulatot, amit hosszú órákig gyakoroltatott velem, nehéz volt a frissen gyógyult és valamivel gyengébb karommal. A technika igen fárasztó és nehéz volt, de végezve vele az ebédemért nem mehettem be, az egyik lány hozta ki a lakásból, ebéd utáb jött következő rész a mozdulatnak, ugyan a technika nem teljesen begyakorolt mozdulatokról szól, de valahogy mégis el kell sajátítani a fegyver forgatását és ennek a legjobb módja a formagyakorlat, ugyanis az megedz a fegyver élesben való használatához. Ami már néha igen csak próbára tette a fémet a könyököm helyén, bár az bírta, de uzsonnára ezzel a mozdulattal is végeztem. Végül a harmadik modulatsor jött, amit sötétedésre el is sajátítottam. A mesterem az egészségi állapotomra tekintett nélkül még megcsináltatta velem ötször mind a három fázist, majd az egészet is egybe. Elköszönt, majd én is elmentem zuhanyozni. Két hónapja először végre először segítség nélkül le tudtam magam mosni a fegyveres gyakorlásnak köszönhetően és annak a ténynek, hogy a kezem végre teljesen rendbe jött. Másnap ugyanabban az időben jött, mint szokott, majd egy rövid gyakorlás után a következő fegyverhez jutottunk, ami a wakizashi volt. Nem volt sokkal nagyobb és nem is kellett több chakra, így a fegyver forgatásának megtanulása újabb napot vett csak el. Reggel kezdtük de most másik mozdulatsort hozott, míg tegnap egy egyszerűbb, néhány vágásból és forgásból álló mozdulatokat hozott, ma már olyan mozdulatokat is kellett végrehajtanom, ami már nem csak szemtől szembeni támadás ellen véd, hanem a hátam mögül érkező csapásokra is figyelnem kellett, nap végén pedig rám uszított egy víz klónt, aki napközben gyakorolt technikának megfelelő támadásokat zúdított rám, persze nem abban a sorrendben, amiben tanutam, hanem mindig úgy támadott, hogy el kellett döntenem, hogy mivel védekezek, bár nem sok időm maradt erre. Szerencsére a klón csak fafegyvert használt, így a vágások, amiket bekaptam nem lettek veszélyesek sokkal inkább csak belilultak. Másnap jött a katana, majd másfél nap múlva a shirayasa katana, ami igazából csak egy speciálisabb fegyver az egyszerűbb katanánál. Itt nem volt különösebb nehézség, bár a keresztvas hiánya más forgatási módot követelt, hiszen míg az egyszerűbb szamuráj kardnál a keresztvas megvédi a kezemet a lecsúszó pengétől ezt a keresztvas nélküli fegyvernél nem történik meg, így ha az ellenfél kardja lecsúszik, akkor a harcnak gyakorlatilag vége, hiszen ujjak nélkül senki nem képes a fegyverét fogni, egy újabb nap ment el ennek a megtanulására. A két fegyver forgatásához majdnem azonos mozdulatokat használt, hiszen a fegyverek Másnap a tachin volt a sor. Ez már majdnem három napot vett igénybe, hiszen legalább kétszer nehezebb egy katanánál és hosszabb is, így veszélyesebb is, viszont végre láttam a végét és ez volt az első fegyver, amivel a gyakorlás végén már egymás ellen is harcoltunk, ha a klónos harcot nem számítjuk, hiszen ott egy előre meghatározott technikára, ugyan változó sorrendben, jöttek a támadások, most viszont már három mozdulatsort is elsajátítottam elvileg, így a férfi támadásai mindhárom mozdulatsorra érkeztek. A nodachin és a tachi megint nem volt nagy lépés bár így is két- két nap gyakorlás volt, hogy tökéletesen hajtsam végre a technikát, bár most is újabb mozdulatsort tanultam, vagyis kettőt, ami néhány módosítással gyakorlatilag 1 volt. Most jött volna a legnagyobb lépés az utolsó fegyver, de mesterem máshogy döntött. Utolsó pár napban a gyakorlatokat végeztem, de ezúttal nem csak a levegőbe, hanem a mester ellen. Nem várta, hogy győzzek, hiszen jóval képzettebb kenjutsus, még ha alapvetően csak néhány technikát ismer ebből az ágból, hiszen a fő iránya a gyógyítás, hiszen valamikor a falu jouninja volt, de egy bukott küldetés után, amiben ő volt a csapat gyógyítója „nyugálományba” vonult. Nem nagyon ismertem a küldetés részleteit, de ismertem a kórházból és tőle hallottam ezt a történetét. A gyakorlás egy- egy fegyverrel addig tartott, amíg mind a ketten el nem fáradtunk és amíg miden vágást ki nem tudtam védeni, a shirayasa katanához jutottunk, ahol végre az eddig csak védekező mozdulatokba támadó mozdulatot is végre tudtam hajtani, aminek egy dicséret lett az eredménye. Hosszú gyakorlások és pihenések miatt az utolsó lépés két nappal tolódott el. Kora este volt már sötétedett, mire az utolsó fegyverrel is végeztünk a gyakorlással. Elköszöntem, majd a mesterem le is lépett. Végül a másnap is eljött, sajnos igen esőssé vált az idő, így a fegyverekkel való gyakorlást hanyagolnunk kellett pár napig, helyette az elsajátított víz technikáimat gyakoroltam, ami a köd technika és a vízmásolat technikák voltak. Ugyan nem vagyok mókamester, de nem tudtam, hogy mit csináljak a klónokkal és a köddel, így a klónokat egymásnak eresztettem, hogy kiderítsem, hogy melyik a legerősebb, végül az utolsó kijött. Mesterem egy nagy zanbatoval jelent meg, hogy akkor most ezzel fogunk gyakorolni és ezzel kell elsajátítanom az eddig gyakorolt mozdulatsort és egy újabbat. Ugyan az utolsó fegyver már megközelítette ennek a nehézségét, de a súlya körülbelül olyan, mintha a ninjato után egy nodachit próbálnál forgatni. A gyakorlás a kezemnek és a fegyver súlyának köszönhetően, vagyis azoknak a nehezítő körülményei miatt két napot vett igénybe, ahogy az elején is volt. Letelt a két nap, mesterem megdicsért és egy rövid pihenés után elővett két súlyban és méretben megfelelő, de jóval veszélytelenebb fa fegyvereket vett elő, amivel a gyakorlatokat egymáson gyakorolhattuk. Ugyan már az összes mozdulatsor a fejembe volt, de a gyakorlás más, mint a valódi harc. Mesterem már nem foglalkozott az eddig elsajátított mozdulatokkal, azt akarta, hogy akár azzal akár bármilyen mozdulattal, ami az adott helyzetben eszembe jut védjem ki a támadásait és ha lehetséges akár támadjak vissza. A gyakorlás, hogy ne csak védekezzek, hanem támadni is tuddjak még 3 napot vett igénybe, de megérte. Az utolsó kört már éles fegyverrel hajtottuk végre, de míg ő klónokat küldött és azokat is fa fegyverrel, addig nekem fém fegyverrel és magamnak kellett kiállnom a klón ellen. Ugyan egy klón jóval könnyebb ellenfél, mint egy valódi hús- vér ellenfél, de nem volt olyan, aki feláldozható lenne és értene ehhez a technikához, így ezzel kell beérnem, de majd éles helyzetben úgyis kiderül, hogy sikerült a technikát elsajátítanom.

Jiraiya Szer. Jún. 11 2014, 14:00

Elutasítva!

Egy A szintű technikáról többet kérek. Főleg, hogy B szinten kaptál rá engedélyt. Legalább még egyszer ennyit.
Ha engedélyezünk egy magasabb szintű technikát (Főleg ha A vagy S) akkor elvárjuk, hogy sokkal többet írjanak a játékosok, mivel abból látszik, hogy megdolgoznak érte. Még nem olvastam el, de többet szeretnék olvasni, szeretném látni az igyekezetet és azt a munkát, amivel kiérdemled egy magasabb szintű technika tanulását.

**Katsumi Kawachi** Szer. Jún. 11 2014, 15:56

Remélem most már jó lesz, megpróbáltam kiegészíteni, ennél többet nem tudok.

Jiraiya Vas. Júl. 06 2014, 13:56

Oké ez már jobb. Elfogadva!

**Katsumi Kawachi** Hétf. Aug. 04 2014, 12:35

Suiton: Gousuiwan no jutsu/ Erős víz kar technika
A technika lényege, hogy a vizet felhalmozza és a chakrájával keverve a karjába irányítja. Ez által a kar megduzzad, eres és izmos lesz. Sziklákat zúz szét vagy súlyos dolgokat emelhet meg.
besorolás: B
Chakraszint: 300

A kezem még nem tökéletes, bár ez nem hátráltatott abban, hogy elsajátítsam a technikát a zanbatoval és azóta be is vethettem, ugyan nem sok időm volt, hiszen hamar leütöttek, de szerencsére a fegyvereim visszakerültem a tulajdonomba és az életem is megmaradt, ami jó, de ami a legjobb, hogy ezúttal nem akarták egyik végtagomat sem amputálni. A gondolatra megsimogattam a könyököm, majd egy kicsit meg is mozgattam. A fegyvereim nagy része a szobában volt, de mióta meg volt a zanbato az ajtóval szemközti falra került, ahol mindig szem előtt lehetett, és ha valaki belépett az egyből tudta, hogy kivel van dolga. Kopogtak, de mire felálltam az egyik lány már kinyitotta az ajtót. Egy fiatal srác állt az ajtóban, aki először rám nézett, majd a mögöttem lévő hatalmas fegyverre vetült a tekintete. Láttam az arcán, hogy ritkán lát ekkora fegyvert, viszont a megdöbbenés helyett az a tekintet nézett vissza rám, amiről az ember tudja, hogy a gyerek is valamikor egy ilyen fegyvert akar használni. Nem tudom honnan voltak ismerősek az arcvonásai, de mintha láttam volna már ezt az arcot. Másodpercekig megszólalni sem tudott, de az ajtót nyitó lány megszólította, hogy mit szeretne, mire átnyújtott egy levelet, majd elköszönt és eltűnt. A borítékon annyi állt, hogy „Kawa”. Átvettem a levelet, kinyitottam és olvasni kezdtem. Nem tartalmazott sok mindent. „Délután várlak a kiképzőterepen. Hyo sensei” Nem tudtam, hogy mit is akarhat, de hát ő a mesterem, ő tudja, mit akar. A várakozás órái az ismeretlen cél miatt mintha napok lennének, de eljött végre ez is. Az ebédemet rekord sebességgel fogyasztottam, majd kaptam fel a zanbatot és az övtáskámat, majd el is indultam a kiképzőterepre hátamon a hatalmas karddal és az övemen a táskával, hogy az utolsó küldetés óta nem látott mesteremmel találkozzak. Kiérve a terepre még nem láttam a senseit, így arrébb vonultam, ahol senki sem zavar, nem azért, mert zavarna, ha valaki túl közel jönne, akkor akár meg is ölhetem, annyival kevesebb féreg lenne a földön, egyszerűen zavart, ha néznek, és a ló vágó fegyvert levéve a hátamról gyakorolni kezdtem. Hamarosan Hyo hangját hallottam, így abbahagyva a gyakorlást a forrást kezdtem keresni. Meg is találtam egy közeli fán, tőlem biztonságos távolságban guggolt.

- Ezek szerint találkoztál az unokaöcsémmel, aki átadta a levelet.
Ez inkább egy magának tett megjegyzés volt, mint kérdés és én nem is válaszoltam, így folytatta.
- Ahhoz képest, hogy nem rég gyógyultál fel elég jól bánsz azzal a nagy karddal. Ma viszont egy elemi technikát szeretnék tanítani neked. Ugyan tudom, hogy chakra elméleti tudásod jóval az átlag fölött van, mégis azt mondják, hogy az ismétlés a tudás anyja. Ugyan szerintem ez hülyeség, ismételni annak kell, aki nem biztos a tudásában, de hát ezt várja el a falu, ezt kell szeretni. A technika, amit tanítani fogok az a Suiton: Gousuiwan no jutsu/ Erős víz kar technika.
Gyorsan elmondta a technika lényegét, majd felszólított, hogy szerintem ezen leírás alapján melyik chakra irányítási módszert fogom használni a technika elsajátítása során.
- A technika során a chakra testen belüli irányítását használjuk, mint az akadémián tanult shunsin no jutsu esetén.
- Rendben, már ismered a technika működését, már csak a gyakorlás van hátra, de nekem most mennem kell.
Kézpecséteket formált, majd egy füstfelhő után egy klón jelent meg mellette.
- A klónom figyeli az edzést.
~Ha egyszerű bunshin lenne, akkor sokra nem megy vele, hiszen az csak egy illúzió, a víz klón pedig nem mehet túl messzire a létrehozótól, ugyanis akkor megszűnik. Vajon milyen klón lehet?~ Erre a kérdésemre nem kaptam választ, ugyanis a sensei eltűnt. ~Akkor kezdjük.~ Zanbatom a fának támasztva feküdt, de jelenleg nincs is rá szükségem rá. Bár ismerem az elméletet, de sosem próbáltam még elemi chakrát keringetni a testembe. A technika alapja az akadémián tanult shunsin no jutsu, így hát ezt a technikát veszem alapul, hogy a kezembe irányítsam a chakrámat. Behunyom a szemem, hiszen az előttem lévő terepet felmértem és tudom, hogy nincs előttem semmi akadály, aminek neki mehetnék és az érkezési pontot is kinéztem magamnak és a lábamba irányítom a chakrám, majd szabadjára engedve pár méterrel arrébb jelenek meg az említett technika segítségével. Most hogy a módszert felelevenítettem jöhet a gyakorlás. Átmozgattam a karomat, az ujjaimat, elfeledkezve a mester klónjáról, majd újra behunytam a szemem és gyűjteni kezdtem a kezembe a chakrámat. Közben kinyitom a szemem, de nem történt semmi, bár érzem, hogy a chakrám összegyűlt a kezembe. Oda megyek egy fához és megütöm. Ugyan a fa nem repül el, de az ütés jóval nagyobb kárt csinál a fában, mint vártam, egy kisebb kráter keletkezett a törzsén. ~Az elindulás jó, de ezek szerint a víz elemi chakrát nem kevertem bele.~ Most nem csukom be a szemem, csak egyszerűen magam elé emelem a kezem és újra elkezdem a chakrám bele vezetni. Az öklöm duzzadni kezd, de nem az a cél. Ebből kiindulva kezdem a kezembe felépíteni a chakrámat, amikor nem messze tőlem a fába csapódik egy kunai. ~Ki az, aki ilyen bénán céloz?~ Biztos vagyok benne, hogy nem én voltam a célpont, de ha ez így van, akkor valakinek nagyon el kellett hibáznia a valódi célt, hogy itt kössön ki a dobókése. Oda sétálok a fához, amibe a kés állt, kiveszem a kunait, majd körbenézek. Tőlem nem messze látom a jelöltet, aki volt olyan szerencsétlen, hogy erre dobta és meglátom a céltáblát is. Még nincs közelebb a célnál, így nem okoz gondot, hogy odadobjam neki, egyenesen a tábla hátsó részén arra a helyre, ahol a tábla középpontja lenne, ha szemből dobnám. Mivel a szerencsétlen egy kezdő gennin volt, aki a mesterével és két társával gyakorolt, a dobásom nagy meglepetést okozott a fiatalnak, de a mester arcán egy mosolyt és egy elismerő biccentést kaptam. Nem nagyon foglalkoztam vele, de azért udvariasan biccentettem egyet köszönetképp. Mivel ezen a dolgon túl estem, így vissza is tértem a gyakorláshoz. Már meg volt a tapasztalat, ami a tovább lépéshez kellett. Újra visszafordultam a saját irányomba és meg is kezdtem a chakra keringetését. Nem csukom be a szemem, csak elkezdem a megfelelő gyakorlatot. Lassan kezdem a kezembe irányítani a chakrát, szépen lassan építem fel és ugyan nem látványosan, de lassan a kezem kezdett olyanná válni, mint ahogyan a mester elmondta. Szépen lassan elkezd a kezem duzzadni és végre el is éri azt a kinézetet, amit kell. Első lépésben egy fát vettem célba, ami az ütésem hátasára egyszerűen kidőlt, majd felkaptam a zanbatom, ami a technikának köszönhetően nem volt nehezebb, mintha egy deszkát emelnék fel. Letettem a hatalmas fegyvert és megszüntettem a technikát, majd a mester klónjához mentem, jelezve, hogy elkészültem, így az megdicsért, majd egy kézpecsétet mutatott és eltűnt. Mivel más dolgom nem volt én is felkaptam a fegyverem és haza mentem, ahol a kardom a tartóján kötött ki én pedig egy gyors zuhany után az ágyamba mentem pihenni, de egy rövid pihenés után már újabb terv fogalmazódott meg a fejembe.

Deidara Vas. Aug. 10 2014, 11:21

Elfogadva. +2 chakrát is adok, elég jól fel volt építve.

**Katsumi Kawachi** Csüt. Okt. 23 2014, 00:38

A fegyvertelenség előnyei

Tanulandó technika: Kuchiyose: ikkounoken no odori// Idézés: kardok tánca (saját, link)

Chakra: 320, szint: B

//Rikudou azt mondta, ha a módosításait beleírom, akkor elfogadva, én pedig meg is tettem, ezért úgy vettem, h elfogadva//

Ideje már erősen gondolkodom, főleg mióta beszereztem a zanbatot, hogy túl sok a fegyverem, egyszerűen ennyi mindent képtelenség cipelni, még ha egy jól képzett shinobiról beszélünk is, és ahogy egyre jobban elmerülök, majd a kenjutsu világába, egyre több fegyverem lesz, ezt valahogy orvosolni kell. Jó ideig gondolkodtam a megoldáson, míg az élet megadta a választ. Tekercseket cipelni, főleg, ennyit, ugyanolyan macera, mint magát a fegyvert, az időről nem is beszélve, míg egyesével előidézem a fegyvereket, az maga a pokol. Nem engedhetem meg magamnak, hogy egy ilyen miatt veszítsek el egy harcot vagy esetleg az életemet. A technika sürgősen szükséges, lévén háború van, és így bármikor bevethetnek, ki tudja mennyi időm lesz, akkor, hogy rendesen összeszedjem a fegyvereimet és akkor bajba juthatok, ha éppen nincs nálam a megfelelő eszköz, hogy végrehajtsak bizonyos technikákat. Szerencsére nem rég ismertem meg Katsumi Eisukét, aki a legutolsó kalandunkon mesélt egy saját fejlesztésű fegyver idéző technikáról. Ugyan pár napja már velünk él és ez így is lesz, addig, amíg a legendás fegyver, ha egyáltalán létezik, bár erről egy éven belül úgysem tudok meg semmit, hiszen a szerzetesek nem adják ide a fegyver hollétéről származó írást, míg be nem töltöm a tizenhetet, az még két év, de türelmes vagyok, meg nem lesz. Egy ebédnél végül felhozom a témát, hogy szeretném megtanulni a korábban említett technikát, amit új rokonom jóvá is hagy, majd ebéd után neki is esünk.

Végeztünk az ebéddel és a mesteremmel együtt kivonultunk a kertbe. Nem akarta egyből a technikával kezdeni, előtte érdekelte az elméleti tudásom, így bele is kezdtem.

- Alapvetően a technika az akadémián tanult tobidogu no jutsun alapszik, ami pedig a chakra testen kívüli irányításával való átalakításon alapszik, vagyis valamilyen módon az odaidézendő tárgyat meg kell jelölnöm egy bizonyos pecséttel, ami a chakrámat tartalmazza, ehhez az említett technikát és a kawarimi no jutsut használom, ami esetében megjelölöm a tárgyat, majd létrehozom a klón jutsut.

Bőven ki lehetett volna fejteni, de szerintem a chakra irányítási mód neve igen csak beszédes. Eisuke elégedett volt, de még a pecsétekről egy rövid beszédet tartott, bár nem igazán értettem ehhez a jutsu ághoz. Mivel a technika legidőigényesebb része a pecsét megalkotása és ahhoz nincs meg a megfelelő képzettségem, megtanítani azt az ágat, pedig igen sokáig tartana, ezért Eisuke nem akarta ezzel húzni az időt, helyette maga alkotta meg a megfelelő pecsétet, majd átadta, hogy tintával rajzoljam meg én is, majd helyezzem el, egy, a kertben egy katana súlyával megegyező, ágon. Ágat találni nem volt nehéz, hiszen jó néhány fa volt a kertben és még a találkozás előtti napokban nagy vihar tombolt, ami jó pár ilyen ágat leszakított a fákról. Nem vagyok válogatós, így az éppen a kezem ügyébe akadó ilyet kaptam fel, ami egy igen strapabíró juhar ág volt.

Eddig nem csináltam semmi eget rengető dolgot, amit más ne tehetett volna meg, akár egy átlag civil is, hiszen a minimális chakra használaton kívül minden utánozható bárkinek. A chakra használat sem lehet túl nehéz, hiszen már különböző bunshinok esetében, legyen az a két akadémián tanult változat, vagy az elemi technika, a chakrám érzékelését már megtanultam, viszont a magamhoz való idézést nem tanították az akadémián, hiszen azon a szinten nem is lenne rá képes egy átlag tanuló. A dolog bonyolultnak tűnt, de Eisuke segítségével könnyen részletekre tudtam bontani, akár az evésnél, hiszen ha van egy tál levesed és csak kanalanként eszed, akkor is a végén elfogy és ez a lényeg, amiből majd összeáll az egész. Arról már korábban értekeztem a tanárommal, hogy a technika alapja az akadémián tanult tekercsbe zárás, itt viszont nem egy tárgyba zárom el, hanem chakrává alakítva juttatom el A-ból B-be, majd ha már nincs szükségem a tárgyra, akkor vissza. A chakra távolról való irányítását talán a Víz klón és a fuubaku houjin technika esetén gyakoroltam, bár az utóbbi technikát még élesben nem sikerült bevetnem mióta megtanultam. Nehéz, de mindent egybe vetve igen csak érdekes feladat. Nem számítottam azonnali sikerre, így a gyakorlás egy hetet vett el, de mivel faág volt dögivel és még ingyen is, az időt pedig nem sajnáltam a technika kifejlesztésére, végül ez a szakasz is meglett, sőt egy idő után át is térhettem a valódi fegyvereim ilyetén módon való megidézésére.

A következő része a feladatnak a visszaidézés az eredeti helyére. Az első szakasz alatt a rengeteg gyakorlás mellett a ház egyik szobáját kijelöltük fegyverraktárnak, de az idő itt nem arra kellett, hanem arra, hogy olyanra alakítsuk ki, hogy a fegyvereimnek tökéletes tároló helye legyen a szoba. Eisuke abban is segített, hogy a különböző fegyverekhez, leginkább a ninjato és annál nagyobb fegyverek tartóit külön- külön megjelöljük, így téve alkalmassá arra, hogy vissza is kerüljön a fegyver a helyére, míg a kunaioknak, shurikeneknek, különböző kések és más tárgyaknak, osztályozva őket, egy- egy dobozt alakítottunk ki, amibe be lehet idézni őket anélkül, hogy a kés vagy a tartó sérülne, mégsem kell arra figyelnem, hogy pontosan odaidézzem a fegyvert, ahova kell, mert rengeteg pecsét lenne, ha minden egyes kunait, shurikent stb. egyesével kellene megjelölni, így a legegyszerűbb.
Okos srác vagyok, így könnyen rájöttem, hogy a technika esetleg más, további lehetőséget is nyújt, például képes vagyok olyan tárgyakat is haza idézni, amik korábban nem voltak még a lakásom közelében sem, így például ha szükséges, akár veszélyes küldeményeket is haza küldhetek és amikor megérkezünk a feladóhoz, egyszerűen magamhoz idézem és átadom teljesen bontatlanul és sértetlenül, így hát a szoba egyik sarkát kineveztem az ismeretlen dolgok szentélyéve, ahova esetleg az ilyen eszközöket idézhetem, megjelölve a pecséttel a helyet, de rengeteg más ötletem is volt a felhasználását tekintve, viszont felsorolni nehéz lenne. A technika magamhoz idézős része meg volt, már csak az elpakolás maradt meg, amit Eisukével karöltve ki is találtunk, hogy pont az ellenkezőjét kell tenni, mint amikor magamhoz idézem, de a gondolkodás sem teljesen ugyanaz, lévén, hogy amikor magamhoz idézem, akkor én találhatom ki a fegyver vagy eszköz helyét, míg a visszapakolásnál pontosan oda akarom elhelyezni, ahova korábban kialakítottam neki a megfelelő tároló rekeszt, így a technika használata az iránytól függően igen csak eltérő működést produkált.

Jó néhány hét ment el azzal, hogy a fegyverek ne méterekkel, de még centiméterekkel se arrébb jelenjen meg, attól a ponttól, ahova én szeretném, hogy megjelenjen, végül ez a részt is ügyesen megtanultam. Lassan, de egyre pontosabban haladtam a technika gyakorlásában, amiben rengeteget segített Eisuke. Végre valahára csökkenthettem magammal kötelezően szállítandó fegyverarzenált, ami így végül is csak a zanbatomra, ami jelen pillanatban így is túl sok időt venne el, hogy magamhoz idézzem és egy újonnan vásárolt shurikentartóra és a benne lévő 2 kunaira redukálódott. Eisuke is meg volt elégedve az eredményeimmel, de azért még gyakoroltunk, mivel mégis csak pár méterről volt szó. Ugyan én nem hagyhatom el az ország területét, de rokonom megoldotta a helyzetet, ugyanis engedélyt szereztünk, hogy az országot körülvevő, még Kiri felségterületéhez tartozó különböző szigetekre mehessünk gyakorolni. A falu pontosan tudta a menetelünk célját és a technika ötletességére tekintettel engedélyezték a dolgot. Rengeteg kisebb sziget van az ország körül és még úgy is, hogy gyakorlást egy- egy szigeten egy napnál tovább nem erőltettük, utazással együtt újabb hónap ment el, de úgy érzem, hogy megérte és végre elsajátítottam a technikát és nem csak közelről, de már távolabb pontokról is képes vagyok egy- egy fegyvert magamhoz idézni, legyen szó kunairól, shurikenről vagy akár egy katanáról, ahogy a visszahelyezés is sikerrel járult, bár erről csak a hazatérés után győződhettünk meg.

//A szobák kialakításának, vagyis a fegyver tartók, 6 darab, és a kisebb fegyverek tárolására alkalmas dobozok, 3 darab, egy a kunaiok, shurikenek és senbonok részére és kettő pedig különböző kések számára, amiből van egy pár Kawachi tulajdonába, árát a mesélőre bízom, emellett -100 ryu a shurikentartó és eladtam a 2 széles övtáskát, aminek árát szintén a mesélőre bízom, mivel már használtak és nem akarom új árát kapni érte.//

Shimura Danzou Csüt. Okt. 23 2014, 01:00

Yo!
Válaszolj őszintén: Te ez megírtad húsz perc alatt és felraktad hátha lesz valami alapon,vagy legalább egyszer át is olvastad? Mert ez utóbbit bizony kötve hiszem!

Idézlek: "Ideje már erősen gondolkodom, főleg mióta beszereztem a zanbatot, hogy túl sok a fegyverem, egyszerűen ennyi mindent képtelen, még egy jól képzett shinobi sem, cipelni és ahogy egyre jobban elmerülök, majd a kenjutsu világába, egyre több fegyverem lesz, ezt valahogy orvosolni kell, de mégis mivel. "

Ez az első mondat. Ráadásul heteket, sőt hónapokat írsz le... akarom mondani, leírod, hogy elteltek... Ezt Bíz' el kell utasítanom. Régóta pampogok, hogy jó lenne kicsit konkretizálni a dolgokat, kicsit többet írni a tanulásról, próbálkozásokat, vagy legalábbis ténylegesen leírni, hogy egy-egy feladattal konkrétan mi a célod. Ráadásul nem egyértelmű, hogy ki mondja a szöveget, illetve, hogy annak mikor van vége. Kicsivel több ígényességet kérnék, legalább a szöveg legyen érezhetően és jól láthatóan elkülönítve. Nem akarlak megsérteni, de ez egy eléggé "összecsapott" íromány. Ráadásul, ha a számokat is betüvel írnád le és nem próbálnál rövidíteni ahol csak tudsz, akkor jobban novellaformája lenne. Nem bántani akarlak, csak amit egy ideje mondok a tanulásaiddal kapcsolatban, ráadásul miután mondom, hogy ez nem oké, azután sem javítod túlzottan - itt tanulások alatt nem kifejezetten az élményekre gondolok. Nézd át, bővítsd, vagy akár írd újra, rajtad áll. Utóbbit jobban javaslom és akár készülhet egy hétig is, lehet rajta ülni, nem kell nagyon hamar megírni. Ha pepecselsz vele egy kicsit, az nem lehet olyan nagy baj...

**Katsumi Kawachi** Vas. Okt. 26 2014, 15:23

Írtam pm-et és várom a leveled, így ha nem baj, akkor várom az újabb értékelést a levél függvényében.
Köszi

Shimura Danzou Kedd Okt. 28 2014, 12:09

Igen, valamivel jobb, mégis újra Elutasítom. Egyrészt én értem amit mondasz, de nem is azzal van a bajom, hogy milyen koncepció alapján csináltad meg a dolgot, hanem azzal, ahogyan. Elmondom mit kéne sűrgősen korrigálni:

- Rakd be wordbe, a helyesírási hibák és vesszők hiánya miatt.

- Közben olvasd át és adj értelmet a mondatoknak, rengeteg hiányos, be sincs fejezve, szavak hiányoznak

- Gondold át ezt a "Hónapok hosszú sora ment el, de még mindig nem tökéletes a technika, mert az idézés pontos helye néha akár méterekkel, bár gyakorlás során ez a távolság redukálódott centiméterekre." részt és redukáld le az időt ( ez utóbbi nem kötelező, csak tanácsos).

- A Technika veled egy szintű, ezért nehezen sajátítod el, hosszabb írományt várok.

Nos, ezek voltak a nagyobb problémák.

Danzou voltam!

Shimura Danzou Kedd Nov. 04 2014, 11:18

Oké, Elfogadom, De...
- Amikor azt mondom, hogy hosszabb írományt várok, az nem azt jelenti, hogy bővítsd három mondattal és vedd fel a betűméretet...

Viszont a többi követelményt teljesítetted, ezért lett Elfogadva. Írd fel a Technikát. A Tárolóhelyiség kialakítása egységesen 10000 ryou.

- Fegyverállványok

- Kunai és Shuriken tároló, vízhatlan dobozok.

- Tekercstároló.

- Speciálisan kialakított polcok.

Mindez Szükséges ahhoz, hogy a fegyverek megfelelően legyenek eltárolva, és mellőzésük esetén se sérüljenek, vagy csökkenjen a harci értékük egy-egy kellemetlen jelenség miatt.

Ebből lejön az 500 ryou, tehát összesen 9500 ryout vonj le.

**Katsumi Kawachi** Hétf. Ápr. 06 2015, 22:37

Nagareru ohija // folyó víz ütés (saját technika)
típus: kenjutsu
A technika egy igen egyszerű kenjutsu technika. Főleg közelharcban használjuk egyenlő ellenféllel szemben. Amikor az megpróbál gyorsan elszakadni, ellépni, ellökni (hosszú) kardodat, akkor testünket (és szellemünket) és kardoddal széles és erős ütést mérsz, mintha a folyó víz ömlene a szakadékba. Egy fentről érkező erőteljes, zuhanáshoz hasonlatos ütést mér a használó az ellenfélre a test és a kard teljes súlyát belevíve az ütésbe, így lehetetlen vagy nagyon nehéz a kivédése, akár sziklát is darabokra lehet vele törni.
Szint: B
Chakraszint: 300

Nem rég értem vissza a végzetes küldetésről. Még nem tudom elhinni, hogy sosem látom többet Kayo mosolyát, nem érinthetem meg, nem nevethetek vele és nem lehetek vele. Ahogy azt sem, hogy Hyo sensei sem lép be hívatlanul, hogy aztán zuhanyozzon, hiszen mindig esős időben érkezett és kellett valami, ami felmelegítse, hogy utána tanuljunk vagy küldetésre menjünk. Ez már nem lesz soha többé, viszont legalább az az ígéret meg volt a falutól, hogy valamikor az ANBU soraiba emelkedhetek. Igen, de mikor? Egy kérdés, amire csak a teljesülés pillanatában derül fény. A lányok nem tudom merre vannak. A városban, tudtommal nincs ismerősük, vásárolni nem kell és nem hallom, hogy takarítanának. Nem számít. A szobában ülök és a saját szobámat fejlesztem. Eldobom a kunaiomat, amit a levegőben magamhoz idézem. Már egyre jobban megy, bár a technika alapvetően statikus dolgok idézésére van kitalálva. Ezt csinálom, amikor kopogtatnak. Ki kiáltok, hogy szabad, majd fel is állok és az ajtóhoz sétálok. Kinyitnom nem kell, hiszen a hívatlan vendég már kinyitotta az ajtót. Nem lepődöm meg, hiszen számítok rá, hogy a falu mostantól több feladattal fog ellátni, hiszen egy leendő ANBU képzéséhez hozzátartozik az is, hogy az illető bármikor kész kell álljon egy küldetés teljesítéséhez. Az ajtóban egy chuunin egyenruhás ember állt, bár ereje alapján simán jouninnak is elment.
- Szia! A nevem Geisuke, Katsumi Kawachit keresem. Az ANBU központból küldtek, hogy legyek én a mestered.

- Örvendek! Én lennék.
Ő bemutatkozott és elmondta, hogy kik küldték, én pedig közlöm, hogy én lennék.
- Rendben, az első feladatom, hogy tanítsak neked valamit. A falu ismeri a képességeidet, de egy ninja képzettségéhez az is hozzátartozik, hogy képes létrehozni egy saját technikát. Ugyan te már létrehoztál egy igen hasznos saját technikát, de biztos van olyan technika, amit már korábban kitaláltál és szeretnél elsajátítani.
Nem kellett sokat gondolkodnom ezen. Még a végzetes küldetés előtt találtam egy könyvet, amiben láttam egy leírást, amiből végül egy saját technika ötletem is támadt, így kézpecsételésbe kezdtem és létrehoztam a technikát, amiről korábban az új mesterem beszélt, mire megjelent a kezembe egy jegyzet, amit az illető technikáról készítettem pár napja, majd átnyújtottam azt az új mesteremnek. Még Hyo sensei szárnyai alatt akartam elsajátítani, de hát ő már nem él. A mesterem átolvassa a technikát és elismerően bólintott.
- Szedd össze a fegyvert, amivel el akarod sajátítani és 5 perc múlva várlak a kertbe. Ne késs!

Mondta, majd a tekerccsel együtt kisétált. Most kivételesen nem esett az eső, így tudtunk egyből kezdeni, három fegyverre akartam elsajátítani a technikát, így azzal a hárommal vonultam ki, egy katanával, 2 ninjatoval és a zanbatommal. A mesterem nem szólt semmit, csak elvette a három fegyvert, majd a földbe állította.
- Tudom, hogy jól bánsz a fegyverekkel, hiszen sok kenjutsu technikát ismersz, de először szeretném felmérni a képességedet.

Mondta megérintve a csuklóján lévő két pecsétet, mire két fakard jelent meg a kezében, amik közül az egyiket átnyújtotta nekem. Pár másodpercet hagyott, hogy szokjam a fegyver fogását és aztán lecsapott. A fejemre célzott egy felülről lefelé haladó csapással, amit én sikeresen védtem, majd hozzá hasonlóan támadtam, de én félkörívben az oldalát támadtam, mire ő csak hátra ugrani tudott, majd ellentámadásként egy szúrást indított felém, amit a kardmarkolattal védtem, bár nem akarattal, hanem az előző támadásomból adódó fegyver visszahúzásából adódó mozdulattal. Ezt mesterem is pontosan látta, de hát a feladatom az volt, hogy hárítsam az már nem számít, hogy akarattal vagy véletlenül sikerült a dolog. Amíg a következő támadáson gondolkodtam mesterem egy oldalról indított fejre irányuló támadást indított, amit én elhajlással védtem, majd én is szúrtam, de a kezem nem volt elég hosszú, így éppen csak súroltam ellenfelem ruháját. Mivel vesztes helyzetben kerültem az által, hogy le kellett guggolnom mesterem támadás sorozatot indított meg felém, amit én az acél védelem nevű tai jutsu segítségével és néha a kardommal sértetlenül megúsztam. Éreztem, hogy mesterem képzett harcos, de a kardot, mint fegyver keveset használja és nem is ez az elsődleges eszköze. Az utolsó támadása után sikerült hátraugranom, majd gyorsan pecsétekbe kezdtem és a virágokon és a földre esett vízből létrehoztam két klónt, akik oldalról támadták a mesteremet, míg én magam szemből ugrottam rá a Növekvő hold tánca technikát alkalmazva. Ő nem törődött a klónokkal, hanem kézpecséteket formált, aminek a hatására a háta mögött egy nagy sárkányfej kezdett kialakulni, ami engem vett célba. A levegőbe nem nagyon tudtam ellene védekezni, így sikeresen el is talált, majd lökött hátra. Érzem, hogy a technika ennél jóval erősebb is lehetne, de a mester nem azért van itt, hogy megöljön. Újra átgondoltam a technika repertoáromat, majd pecsételésbe kezdek és lassan megjelenik a falum szeretett technikája, amit a kirigakure no jutsuval hozunk létre, vagyis a pecsét, amit valószínűleg felismert a mesterem, ködöt hozott létre. Valószínűleg számított rá, hogy ez után mi következik, hiszen a technika, amit bevetni készülök falunk titkos technikája. A köd és a technika megzavarhatta, de nem remélem, hogy annyira, mint azt, aki először találkozik a technikával. Megindulok és lecsapok mesteremre, de ő védi és rövid belharc alakul ki. Ugyan a technikát, amit el akarok sajátítani, már elméletben tudom, de még nem gyakoroltam. Mégis amikor el próbál lökni magától, elindítom a támadást egy felülről lefelé irányuló, széles és erős ütést mérek, amibe a testem és a kard teljes erejét beleviszem, így a kard, ami a mesteremnél van, darabokra törik és a sajátom egyenesen a mesterem fejébe áll, mire az egyszerűen szétfolyik és valahonnan mesterem tapsát hallom. Anélkül használtam az általam kitalált technikát, hogy azt valaha is gyakoroltam, ez volt az első alkalom, hogy a Nagareru ohija // folyó víz ütés technikáját használtam.
- Ügyes, ugyan nem gondoltam volna, hogy elsőre létrehozod a kitalált technikádat, sőt reflexből felismered a lehetőséget, de azért van mit csiszolni rajta. A falu leírásai tényleg nem tévednek, ha rendes képzést kapsz, akkor egyszer felérhetsz a legnagyobb ANBUk sorába. Pályám során nagyon kevés ninját láttam, akik reflexből használtak olyan technikát, amit még csak elméleti síkon ismertek. A képességeid kiemelkedőek, nem véletlenül vett észre a falu.

Büszke voltam magamra, bár tudtam, hogy a képességeim sokkal többre hívatottak, mint amit eddig elértem.
- Rendben, miután leszálltál a földre, azt is hozzá kell tennem, hogy a képességeid nem tesznek tökéletes shinobivá. A tehetség kevés, nálad szerencsénk van, mert a tehetséged mellé szorgalom is társul, de így is sok dolgod lesz addig, míg eléred azt, hogy ANBUvá válhass. A szinted egyelőre kevés, de már nem vagy messze attól, hogy elkezdhesd a kiképzést. Most viszont nem azért vagyok itt, hanem azért, hogy megtanítsam a technikát. Mivel a technikának különös chakra elméleti alapja nincs, így ezt nem kérem, de adok segítő társat. - Pecséteket mutat, mire felemelkedik 5 klón. - Ennyi lehetőséged van. Mindig egy klónnal harcolsz, addig nem támadhatsz, amíg nem lesz rá lehetőséged és csak azt a technikát használhatod, amit most el akarsz sajátítani.

Elég hosszú volt a mondandója, de megértettem a feladatot. Mesterem elővett 5 ninjatot, majd szétosztotta a klónjai között.
- Válasz a fegyvereid közül és azt kell használnod mind az 5 klón ellen.
Első gondolatom a zanbato volt, mint a legjobb fegyverem, de a harc alatt ez iszonyat nehéz lenne, hiszen elég komoly csata 5 klón ellen, így a katana mellett döntöttem. A mesterem nem szólt semmit, ő csak a kert egyik fájának árnyékából figyelt. Amikor elkészültem a fegyverválasztással az első klón megindult a támadással. Szinte bármelyik technikámmal megsemmisíthettem volna, de az volt a feladat, hogy azzal az eggyel támadhatok, így egyetlen dolgot tehettem, ami nem más, mint a védekezés. A támadásai egyszerűek voltak, hiszen a mesterem célja nem az volt, hogy megöljön, így egy idő után kiszámítható volt. A megfelelő időpont a negyedik sorozat után érkezett el, amikor is sikerült is létrehoznom a technikát. A második klón már egy kicsit nehezebb volt, ugyanis ez már 2 mozdulatsort használt váltakozva. Alapvetően sosem volt gondom az apróságok megfigyelésével, így a hatodik mozdulatsor, vagyis a harmadik kettes sorozat után sikerült megfejtenem, majd a következő, vagyis a hetedik mozdulatsor közepén újra sikeresen hajtottam végre a technikát és törtem el a második ninjatot is. A harmadik klón ugyanazt a két mozdulatsort használta, de már nem felváltva, hanem össze- vissza, de ennek is meg volt a szabályossága. Mesterem bosszúságára a harmadik fegyvert is összetörtem és a klónt is megsemmisítettem. A harmadik negyedik klón Már három mozdulatsort használt, míg az előbbi sorban, addig az utóbbi véletlenszerűen használta. Sok lehetőség volt, végül hosszabb csatározás, körülbelül 5 percig tartott, mire sikerült megfejtenem a mozdulatok rendszerét, de végül ez a kard és klón is megsemmisült. Az utolsó klón aztán 5 mozdulatsort használt, aminek a megfejtésére 10 perc kellett és még további 2 perc, hogy ezt a klónt is eltüntessem a föld színéről.
- Jössz nekem 5 ninjatoval, de ügyes vagy, ugyan egy kiképzés alatt álló ANBU jelölt körülbelül ötöd ennyi idő alatt végzett volna a dologgal, de vegyük bele, hogy te még nem kaptad meg azt a képzést, amit egy ANBU jelölt megkap. Ügyes vagy, a technikát elsajátítottad.
Ütögette meg a vállam, majd kézpecsétet mutatott és eltűnt.

Deidara Kedd Ápr. 21 2015, 11:06

Látom, kedveled a klónok elleni edzéseket. Néhol keveredett a jelen-múlt idő, illetve ezek a sötét színek nem igazán látszanak a sötét háttéren. A végét kicsit levágtad, érdemes némi gondolatot vagy valamiféle lezárást tenni oda ilyenkor. A technikát elsajátítottad, és felírok +2 chakrát is.

**Katsumi Kawachi** Szer. Jún. 17 2015, 15:13

Raiton: Hiraishin // Villám elem: Villámisten (B szint, 350 chakra)
Ne tévesszen meg senkit a név! Ez a technika nem egyezik a Yondaime Hokage által kifejlesztett, megegyező nevű technikával, ez "csupán" egy B szintű Raiton ninjutsu. Tulajdonképen a Raiton: Jibashi módosított változata. A kézjelek után az elektromosság végigfut a használó testén, és erős kisülés formájában kicsap belőle. Így nagyon hasznos a technika például közelharcban. A hatásfokot pedig csak tetézi, ha a harc vizes területen zajlik.
Időben elhelyezés: 2. elem feloldás után

1. nap - kezdők szerencséje
Kiderült a második elemem, ami a villám. Nem volt könnyű a feloldás, de nagyon örültem, hogy vége. Nem értem haza, már útközben megtalált a mesterem és közölte, hogy meghív egy ebédre, ha most visszafordulok és megtaníthat nekem egy technikát az újonnan feloldott elememből, mert fontos küldetésen fogok részt venni, amihez jól jöhet a technika. Alapvetően sem vagyok ellene az edzéseknek, hiszen a shinobi igazi ereje a technikáiban és a fejében van. Ezek kölcsönösen kiegészítik egymást. Ugyan, ha okos vagy, akkor az akadémián tanult technikákkal is képes vagy legyőzni ellenfeleid, de fordítva nem igaz, hogy ha erős technikákkal rendelkezel, de tök idióta, akkor nagy valószínűséggel előbb halsz meg, mint hogy bármelyiket használni tudd. Természetesen hallgattam a mesterre, nem az ebéd miatt, hanem mert egy új világ nyílt meg a számomra. Eddig is birtokában voltam erős technikáknak, de a villám elem két lehetőséget is megnyit. Az elsődleges elememmel igazán ütős kombináció, mind amellett a nem rég elsajátított Hiennel a kenjutsu technikáim is új dimenziót kaptak. Megfordultam és visszatértem a nemrég elhagyott edzőterepre. Mesteremnek még el kellett intéznie valamit, de mire visszaértem addigra már ő ott volt. Azt tudtam, hogy neki is az első eleme a víz, de mivel nem más érkezett, így arra a következtetésre jutottam, hogy a második eleme a villám lehet.
- Örülök, hogy úgy döntöttél, hogy érdekel a technika. Mert nem hiszem,hogy az ebéd vonzott ide. A mai technika a raiton: Hiraishin // Villámelem: Repülő villámisten technika, a név ne tévesszen meg, ez nem azonosaz egykori negyedik hokage technikájával, ez egy B szintű technika, de nem kevésbé hasznos. Először nem is a technika elsajátításával fogjukkezdeni az edzést, hanem lesz két edzőtársad.- Mutat tőlünk nem messze gyakorló párosra, akik mintha számítottak volna, főleg az idősebb,abbahagyták az eddigi próbálkozásokat és odasétáltak.- Ők lesznek az első gyakorlathoz a partnereid. Ő a falunk kevés villám mestereinekegyike- mutat a chuunin egyenruhás egyénre- a tanítványa pedig nem rég fejezte be az akadémiát és nem rég oldotta fel az első elemét, ami avillám. Mestert megkérem, hogy mutassa be, hogy a villám egy egyszerű technikát hogyan változtat halálos fegyverré. Kérem!
Akkor a felszólított hirtelen eltűnt, majd megjelent. Nem nagyon értettem, hogy mi történt, hiszen a shunsint én is ismerem. A mester látta az értetlenséget az arcomon így egy versenyre küldött minket a tanítványával. A verseny a shunsin no jutsu használatán alapult. Mindketten chakrát kezdtünk gyűjteni a lábunkba, hogy a mester parancsára meginduljunk. Pár másodperc és elhangzott a parancs. Versenyben alul maradtam, a 20 méteres táv felét sem tettem meg, amikor ellenfelem már végzett.
- Lassú vagy! Ezen viszont tudunk változtatni, hiszen az elemed tökéletes ahhoz, hogy ezzel a technikával felgyorsítsd magad. A shunsin elemi hatással való ötvözéséről van szó.Nem bonyolult, de sokat fog segíteni abban a technikában, amit a mester tanítani akar. Szerencséd van vele, hiszen az egyik eleme a villám, én is az ő keze alatt váltam villám specialistává. Bár ő is lehetne villám mester, de ő inkább szerteágazó tudást szerzett szinte minden technika ágban. A tudása egykori harmadik hokage tudásával vetekszik, akiről azt tartották, hogy falujában létező összes technikát ismerte...
A világ tele van különleges képességű ninjákkal és én is egy akarok lenni.
- Visszafelé rá kell jönnöd, hogyan is tudnád a testeden is alkalmazni azt, amit már a papírral megtettél.
Bólintok, mert nagyon mást nem tudok tenni. Egyetlen lehetőségem van, hogy megtaláljam és alkalmazzam a villám elememet a shunsin no jutsuhoz.
- Verseny vissza?
- Rendben.
- Adok pár másodpercet, hogy rágyere a megoldásra, utána kezdünk.
Kézpecsétet mutatok és elkezdem a testembe áramoltatni a chakrát, aztán lassan, de biztosan megtaláltam a villám elemi chakrámat, éppen időben, mert ellenfelem már kész volt és elhangzott a rajtot jelző indulás vezényszó. Természetesen veszítettem, de a mester bátorított.

- Ügyes.- Ezúttal a mester szólt.- Ügyes voltál, ő egy képzett villám mester és az elsődleges eleme a villám, neked valamivel tovább tart megtalálni magadban a másodlagos elemet és még csak fél napja tudsz róla. Köszönjük a segítséget. Egyelőre a shunsin ilyen fajta használatát félretesszük.

Bólint a tanítvány, majd a saját diákjával folytatja az edzést.
- Ahogy mondtam, a raiton: hiraishin // villám elem: villámisten technikát fogjuk, vagyis fogod megtanulni. Lehet, hogy egy egyszerűbb technikával kellene kezdeni a képzésedet, de kevés az időnk ahhoz, hogy megtanítsak neked két- három egyszerűbb technikát, hogy aztán abból építsük ki a tanulandó technikát. Egy hét és komoly küldetésre megy a Víz ninjáinak nagy része, azt akarom, hogy te is ott legyél, így muszáj használható technikát elsajátítanod. A háború lehetőség, hogy terjeszkedjünk és a falu erre készül, mi is részt veszünk a háborúban.
Egy kis szünetet tart, míg felfogom a mondandóját. Hazudnék, ha nem lenne figyelemfelhívó és nem érdekelne a háború, sőt a gondolat, hogy egy ilyen dologban vehetek részt a falum oldalán feltüzel.
- Rendben, a technika a Raiton: jibashi technika módosított változata és a korábban elsajátított technikán alapul, de annak egy erősebb verziója. A technika a megfelelő kézjelekkel kezdődik, ahogy minden más technika ritka kivételektől eltekintve, ezek elmutogatása után a használó testén végigfut az elektromosság és erős kisülés formájában kicsap a használóból, leginkább közelharcban veszélyes, hatásfoka, ahogy az összes villám technika esetében, vizes közegben csak tovább nő. Gondolom tisztában vagy a víz vezető képességével, ezért megfelelő, hogy az első elemed a víz. Nem nagyon tudom ennél jobban leírni, az alapjait tudod, ahogy arra is rájöttél, hogy a chakra testfelületi irányításról van szó...
A mondat befejezetlen volt, így arra kellett következtetnem, hogy átadta a lehetőséget, hogy elkezdjem megtanulni. A kézpecséteket már ismerem, így azokat kezdem formálni, hogy aztán megindítsam a testembe a villám chakrát. Az első próbálkozásom sikertelen volt, egyetlen jele, hogy sikert értem el, hogy a bicepszembe enyhe csípést éreztem. Folytattam a gyakorlást és jó néhány óra kellett míg veszélyt jelenthettem az elemmel nem rendelkezőkre, de még egy óra volt, hogy elérjem azt a szintet, amit a technika megütött.
- Gratulálok. A mai napra elég volt, gondolom elfáradtál, holnap nem megyek érted, de remélem a folytatod a tanulást, mert ez még bőven nem elég. Még egy heted van, ha minden nap gyakorolsz, akkor menni fog. Amint megtudtam, hogy villám a második elemed neki ültem, hogy megírjam a technikát. Mindenre kitértem benne, hogy könnyen elsajátíthasd a technikát. Amíg nem gondolod úgy, hogy meg akarod tanulni, addig ne nyisd ki. Ha rám hallgatsz, akkor nem a hajó úton akarod elsajátítani. Még egyszer, ügyes vagy és sok sikert a küldetéshez.
Anélkül, hogy megvárta volna a válaszomat a tigris pecsétet mutatja és eltűnik. Komolyan meg kell tudnom, hogyan csinálják, talán egy klón technika, de talán majd a kiképzésem során kiderül. Mivel nem tudok többet tenni az ügy érdekében, így elindultam haza. Otthon meleg vacsora várt, majd zuhanyoztam és hullafáradtan az ágyba estem.

2. nap- Szerencs múltával
Másnap valamivel később keltem, mint szoktam. A lányok elmentek a dolgukra, a lakás üres volt, a reggeli az asztalon. Megettem majd kimentem a kertbe, Szerencsém van, hiszen a kert elég nagy ahhoz, hogy mindenkitől rejtve gyakoroljak. Végig gondoltam, hogy a technikához, amit gyakorolni akarok melyik kézpecsétek szükségesek és gyorsan átgondolom, hogy az akadémián mit tanultunk a különböző kézpecsétekről, mert ahogy a technikáknak is van elemük, úgy a kézpecsétek is köthetők egy- egy elemhez. Ha egy kézjel, alapvetően a villámhoz tartozik az nem jelenti, hogy csak abból az elemből lévő technikához használható, de az adott elem technikái nagyobb hatásfokkal jönnek létre, hogyha a kézjel sorozat tartalmazza azt a kézpecsétet. Az átgondolás után a majom kézpecsétet mutattam és elkezdtem a lábamba gyűjteni a chakrámat. Ne tudtam, hogy jól csinálom-e hiszen ez csak akkor derülhet ki, ha kipróbálom. Már jó pár másodperce gyűjtöm a chakrát, így szabadon engedem. Szinte éreztem a villám chakrát, ahogy a testemben áramlik, valamivel gyorsabb voltam, mint szoktam lenni, de messze nem voltam a várttól és ha visszagondolok, akkor az ellenfelemből mintha villámok is csaptak volna ki. Chakraelméletet átgondoltam, majd újra a majom jelét mutattam, de ezúttal a lábam helyett az egész testembe áramoltatni kezdtem a villám chakrámat és amikor elszabadítottam a technikát végre sikerült elérnem a sebességet, ami messze gyorsabb volt a shunsinnál és a villámok is kicsaptak, bár nem olyan intenzíven, mint a mesternél. Nem tudom meddig gyakorolhattam ezt, csak valamelyik lány hangja jutott át az összpontosításom falán, hogy "Kész az ebéd." ~Akkor próbáljuk ki amit eddig gyakoroltam.~ Ezúttal nem mutattam a szokványos jelet, hiszen az utóbbi pár próbálkozásnál már anélkül is ment, hanem csak a villám chakrámat kezdtem el a testembe keringetni, majd egy robbanással szabadítottam fel a chakrámat, hogy a következő pillanatban már az ajtóban álljak. Ebéd csendben tet, csak figyeltem, ahogy a két lány cseverészik, hogy ma miket látott és mit hallott a faluban. Ebből arra is következtethettem, hogy a mesternek igaza volt és a falu tényleg arra készül, hogy beszáll a háborúba. Amint befejeztem az étkezést a kertbe mentem. A shunsint elsajátítottam, így a másik, ennél komolyabb technikára fordíthattam a figyelmem. Elmutogattam a kézpecséteket, majd elkezdtem a chakrámat gyűjteni a testembe, de az elektromos kisülés helyett komoly hányingerem lett és aztán ki is tört rajtam. De az ebédem helyett csak egy nagy adag vizet voltam kihányni. A chakrám megviccelt, mert ahelyett, hogy sikerült volna villámokat szórnom, a gyomromba összegyűlt a víz, amit a chakrám hozott létre a villámok helyett, aztán az jött ki belőlem. Úgy tűnik, hogy egyelőre a szervezetem még nincs hozzászokva vagy nem annyira szereti a villám chakrámat, de ez be tudom annak, hogy egyből egy B szintű technikát akarok megtanulni és nem fokozatosan jutok el a komoly technikához. Nem baj, már egy napja tudom, hogy a második elemem a villám. Valószínűleg a tegnapi siker csak annak volt betudható, hogy nagyon akartam, hogy sikerüljön és sikerült is, most pedig nem koncentrálok eléggé. Már lemenőben volt a nap, amikor végre sikerült kicsikarnom némi izomrángást a testembe és megjelent az első szikra, de az a bizonyos isteni nem akart jönni. Késő estig gyakoroltam, de ami kisülést produkáltam talán egy hal megölésére sem lett volna elég, én pedig embert akarok ártalmatlanítani a technikámmal. Csalódottan tértem vissza a lakásba, ahol vacsora után zuhanyzás és fekvés.

3. nap- Siker
Másnap reggel ismét korán keltem, reggelit alig ettem és szinte azonnal a kertbe mentem. Már az ajtóból a majom kézpecsétet mutattam, hogy a kert közepén jelenjk meg újra, szerencsére a shunisin működését már megértettem és az már jól működött. Valami hasonló dolgot kell művelnem a raiton: hiraishin //villám elem: repülő villámisten technikánál is, de még nem jöttem rá hogyan. ~A francba.~ És megérkezett az isteni szikra. Én egészen eddig a chakra testen belüli irányítást használtam, pedig a chakra testfelületi irányításáról van szó, ahogy a henge no jutsu esetében. Elmutogattam a kézjeleket és ahelyett, hogy a testembe kezdtem volna áramoltatni, mint a shunsinnál, a bőröm felületén kezdtem mozgatni a chakrámat, aminek gyorsan meg is lett az eredménye, az els villámnyalábok elkezdtek ki- kitörni a testemből, de még kevés volt. Lassan éreztem rá és már épp kezdtem kifogyni a chakrából, amikor a koncentrációmat ugyanaz törte meg, mint tegnap, hogy "kész az ebéd."Bementem és amilyen gyorsan tudtam megettem. Ugyan ez visszatöltött valamennyi energiát a testembe, de nem kockáztattam, inkább lefeküdtem aludni. 2 órát aludtam. Nem gondoltam, hogy ki kellene mennem a kertbe, hanem a szobában elmutogattam a pecséteket és a teljes testem felületén villám elemű chakrát mozgattam. Az eredmény megrázó volt, a kisülés nem volt túl nagy, de sikerült. Innen már csak további pár óra volt és sikerült elérnem a technika megfelelő szintű használatát.

//Tekercs tartalma:

Denpō Sekka // Távoli Villám technika (B szint, 300 ch)//

Hidan Szer. Jún. 17 2015, 17:59

Szervusz.
Szeretném elfogadni, tényleg szeretném, de egyszerűen nem tudom. A tanulási érdemi része egyszerűen eltörpül a körítés mellett, alig pár sor van benne a technika elsajátításáról. Ebben az Élményben két képességet is tanultál, de nem is ezzel van a baj, hisz az egyik csak a Shunsin elemi használata, hanem hogy mindkettőt letudtad pár szóval. Ilyen lazán senki nem tanul meg B szintű ninjutsukat. De mivel tudom, hogy idő szűkében vagy, mielőtt elkezdődne a Partraszállás, és ott szükséged lesz minden képességedre, ezért engedélyt adok, hogy akkor is használhasd a technikát a küldetésen, ha az elfogadó poszt később érkezne, mint a fórumkaland kezdete. Szeretném, ha megpróbálnál kicsit többet írni a Hiraishinről, ha kell, használd a fantáziádat, nem szükséges szigorúan a leírásra szorítkoznod, amikor részletezed a tanulás folyamatát. Nem akarok szőrösszívű lenni, de kb plusz egy oldalra szükség lenne ahhoz, hogy ne sántítson a Tanulás. Írhatnál pár sorral többet az elemi Shunshinról is akár.
Majd értesíts ha bővítetted.

Hidan Pént. Jún. 19 2015, 01:18

A tanulást elfogadom, írd fel a technikát az adatlapodra ^^ +3 chakra

**Katsumi Kawachi** Szer. Jún. 29 2016, 16:32

Suiton: Suiryuudan no jutsu // víz elem: Víz sárkány jutsu
besorolás: B rangú
Chakraszint: 300

Közelgett a front, nem rég oldottam fel a második elememet, de jó lenne még tanulni technikát, mielőtt elmegyek. Nem nagyon tudtam, hogy mihez kezdjek, így nézegettem a tekercset, amit kaptam Eisukétól,de aztán úgy döntöttem, hogy Eisuke döntésére bízom magam, hogy ő mit tanít nekem, mert ugyan a távoli villám technika remek, de úgy érzem, hogy azt egyedül, csak a tekercs alapján is meg tudnám tanulni. Odamentem hozzá és így szóltam:
- Sokszor segítesz nekem, te vagy a tanárom, tanítanál nekem valami technikát?
Talán az életben először fordult elő velem, hogy én kértem meg, hogy tanítson nekem valaki technikát, eddig mindig a tanár jött oda, hogy szeretne valamit tanítani. Ezen a megmozdulásomon még a férfi is meglepődött, így csak annyit tudott mondani.
- Természetesen, két óra múlva legyél a 17. kiképzőtéren, addigra kitalálok valamit.
A két óra csak úgy elrepült. Nem tudom, hogy mi történt velem ez idő alatt, de nem is érdekelt. A következő dolog, amire emlékszem az az, hogy a zanbatommal a hátamon Eisuke előtt állok és várom, hogy mit fog tanítani.A zanbatom volt az egyetlen fegyver, amit szinte mindenhova magammal vittem, mert annyira hozzám nőtt, el sem tudtam volna képzelni nélküle, hogy akárhova menjek. A fegyvereim többsége szinte "karnyújtásnyira" volt, mert elég volt két- három kézpecsét és a kezemben volt, de a zanbatot megidézni sokkal tovább tartana. Nélküle fegyvertelennek érezném magam, még ha nem is lennék védtelen. Eisuke az érkezésemet csak egy biccentéssel nyugtázza, majd el is kezdi az oktatást.
- Ma egy nehéz technikát tanítok, amihez összesen 44 kézpecsét szükséges. A pecsétek elméleti részét már átvettük egy korábbi tanulás során, így most azzal nem foglalkozok, mert tudom, hogy tudod.
Itt szünetet tartott, várva a kérdésemre, majd mivel az nem érkezett, így folytatta.
- 44 kézjel, amit már megtanulni sem egyszerű, de azt is meg kell tanulnod, hogy körülbelül 5 másodperc alatt hajtsd végre, fele annyi idő alatt, mint amennyire egy átlagos sebességű shinobinak szüksége van rá, a technikát így is körülbelül 10 másodperc lesz létrehozni, így elég veszélyes és csak olyan helyzetben érdemes bevetni, ahol az ellenfél elég messze van vagy valamivel mozgásképtelenné tetted.
Ezzel befejezve a mondandóját villámgyorsan kézpecséteket mutat, aminek hatására egy hatalmas vízsárkány emelkedik ki a közeli folyóból és szemből nekimegy a kiképzőterep közepén lévő zuhatag sziklájának, ahol egy két méter átmérőjű, 20- 30 centi mély krátert hagy maga után, ahogy szétoszlik. A kézpecsétek sorrendjét nem figyelem, ha kell, akkor úgyis meg tudom jegyezni, maximum ad egy listát, hogy leírja, hogy mik is ezek a kézjelek.
- Most láttad a technikát, az lesz a feladatod, hogy az enyémhez hasonló krátert vájjál a falba. A tanulást több részre fogjuk osztani. Elsőként egy 5 méteres vízoszlopot fogsz kiemelni. Ilyet már csináltál, amikor a víz klón technikát tanultad. Most egyelőre kézpecsétek nélkül kell megalkotnod ezt, ha ezzel kész vagy, akkor folytatjuk.
Még megmutatta, hogy mit is kéne csinálni, majd jelezte, hogy mehet. 2 méterig nem okoz gondot a dolog, mert azt már tudom, de a gondok 3 méternél kezdődnek. A kézpecsétek hiánya miatt nehéz kontrollálni a chakrámat, így össze is borul a torony, ami annak is köszönhető, hogy nem fektettem be elég chakrát és az is instabil volt. Összeszedem a tudásomat, sajnos a klón technikán kívül nem nagyon ismerek más hasonló elven működő technikát, de talán elég lesz ez a tudás. Lassan újra elkezdem kiemelni a víz oszlopot, most figyelve a mennyiségre, sajnos a stabilitás megint a gyengeség, így a chakrám mennyisége eljutattot a 4 méterig, de ott már annyira összezavarodik a keringése, hogy végül összeomlik. Még két próbálkozásra van szükségem, hogy sikerüljön. Az első próbálkozásnál a mennyiséget becsültem túl, aminek az lett az eredménye, hogy ugyan elértem az 5 métert, de a vízoszlop felrobbant, mikor megállítottam, végül a következő próbálkozásra már elértem, amit akartam és ami a feladat volt. Ez volt az első lépés, de így is többet pepecseltem vele, mint szerettem volna. Eisuke a sikeren felbuzdulva nem is várta meg, míg elengedem a technikát, hanem azonnal folytatta a mondandóját.
- Ügyes, a következő feladatod hasonló lesz, viszont itt majd a kutya kézjelét fogjuk használni, hogy irányítsd a víz oszlopot. Nem úgy, mint én, a feladat csak arra kell, hogy megérezd milyen az, amikor egy ekkora vízoszlopot te irányítasz.
Nem nehéz kitalálni, hogy miért éppen a kutya, bár furcsa, hogy egy szél elemű pecsétet választ, de a pecsét alapvetően is nagy gyorsaságot igénylő technikákhoz van kifejlesztve a nagy aktivizáló ereje miatt.Nem sokat gondolkodom a kivitelezésen, hanem egyből cselekvésre szánom el magam. Gyorsan kiemelem a vízoszlopot, majd bemutatom a kutya pecsétet és szépen lassan mozgatni kezdem a víztömeget. Furcsa érzés és látvány, ahogy az a nagy mennyiségű víz az én akaratom szerint mozdul. Órákig tart mire rendesen és szinte gondolkodás nélkül megcsinálom azokat a feladatokat, amiket Eisuke mond, hogy milyen mozdulatokat tegyek meg a vízzel. Lassan haladok, de a végére sikerül megtennem a legtöbb mozdulatot, igaz sokszor robbantom fel a vízet vagy éppen hullik szét a nem megfelelő chakrakontroll miatt, de szépen lassan belejövök, mint kiskutya az ugatásba. Amikor elkészülök, akkor Eisuke tovább is léptet.
- Már nincs sok időnk, de tovább lépünk a harmadik szintre, ahol már az ökör és a kutya kézjel segítségével kell kidöntened egy általad választott fát.
A kutyát már tudom, az ökrön egy kicsit el kell gondolkoznom, de gyorsan rájövök. Az ökör a suiton és katon elemű technikáknál használatos nagy erejű és nagy tömeget képviselő technikáknál alkalmazzák, tehát a kutyához hasonló tulajdonságokkal bír. Valóban, eleve nem korán reggel kezdtük a gyakorlást, hanem kora délután, így már nem sok idő marad sötétedésig. Kinézem a fát, egy parton álló szomorú fűz, ami elég masszívnak tűnik, hogy akár egy ember ellenállását fejtse ki.Nem gondoltam, hogy nehezebb lesz, mint az eddigiek, hiszen most a mozgáson kívül csak az erőt kell belevinnem, amit az ökör kézjel pontosan szimbolizál. Felemelem a vizet, majd a kutya kézjel segítségével mozgatni kezdem, néhány egyszerű mozdulat után pedig irányba állítom és az ökör kézjel segítségével megindítom a "támadást" a fa ellen, ami körülbelül annyira volt elég, hogy a fa ne halljon szomjan, mert kárt nem okozott benne. Igaz a fa így sem szomjazik, hiszen folyó mellett van, de ez nagyon gázos első próba volt. Eisuke meg is szólt érte.
- Ne az elindításhoz használd az ökör jelet, hanem egyszerre a kutyával, ahogy minden más technikánál is csinálod.
Csak intettem a fejemmel és újrakezdtem. A kézpecsétek után elkezdtem kiemelni a vizet és amikor elég magasra emeltem, akkor megindítottam azt. A próbálkozás sikeresebb volt, mintk korábban, hiszen végre több karcolást is okoztam a fán, de valószínűleg egy embernek, főleg egy ninjának ez max annyi, mintha leöntötték volna egy vödör vízzel. További négy próbálkozás kellett a sikerhez. Ez körülbelül meg is lett mire sötétedni kezdett. Eisuke ismét nem várt.
- Remek, késő van, így is túl sok chakrát pazaroltál, holnapra szükséged lesz rá, mert az én technikám ellen kell majd helyt állnod. Ha az meg van, akkor pedig neki kezdünk a valódi technikának. A pecséteket nem nézzük át, mert úgyis tudod, ha gondolod, akkor gondold végig, de igazából annyira nem lényeges. Itt van egy cetli a kézjelek sorrendjéről, holnap reggelre tanuld be, mert fontos lesz a tanuláshoz.
még nem volt késő, igaz már sötétedett, de a chakrám tényleg fogyóban volt, talán ha egyszer még meg tudnám csinálni, aztán kiborulnék, mint a bili. Este szokásosan telt, vacsora, zuhanyzás és irány az ágy. Ugyan aludni készültem, de nem tudtam. A testem zsibbadt a sok chakra felhasználástól, de mégis nem fáradtságot éreztem, hanem büszkeséget. Mivel nem tudtam, hogy mit tehetnék, hogy elaludjak, arra jutottam, hogy átveszem a kézpecséteket. Arra nem volt elég erőm, hogy kikeljek az ágyból és jegyzetekkel foglalkozzak, mert nem is volt, de fejben meg volt az összes pecsét és a hozzá tartozó jelentés. Gyorsan át is vettem, szinte egy jegyzet formájában.

Madár (Tori)- villám elem, nagy mennyiségű chakra sűrítés és chakrastabilitást adó kézjel
Ökör (Ushi)- víz és tűz elem, nagy erőt és nagy tömeget képviselő technikáknál használják
Ló (Uma)- Yang feloldáshoz, madárhoz és az ökörhöz hasonló, de a chakra sebességét is fokozza
Vadkan (I)- elemtelen, Yin chakraműveletekhez
Tigris (Tora)- tűz elem, legnagyobb halmozó és aktivizáló erő
Majom (Saru)- víz elem, nagy halmozó erejű, chakrakontroll könnyítése
Kutya (inu)- szél elem, ami esetében ritka, nagy gyorsaságot igényló technikáknál, nagy aktivizáló erő
Kígyó (Mi)- föld elem, leginkább a mennyiségért, lassabb irányítás --> pontosság
Nyúl (U)- mértékletesség és a kiegyensúlyozottság, sok technikába megtalálható
Sárkány (Tatsu)- tűz elem, fokozott aktivizáló és halmozó hatása miatt
Patkány (Ne)- elemtelen, Yin- Yang chakra együttes használatához
Kos (Hitsuji)- chakra és a test közötti kapcsolat kiaknázásában, így meditációban és érzékelésben használják

Másnap Eisuke már korán keltet és egyből mentünk a kiképzőterepre, ahol gyorsan belevágott a beszédbe.
- Tegnap megtanultad az első három szintet, ma egész napot azzal fogjuk tölteni, hogy az én technikám ellen kell helytállnod. Addig maradunk itt, amíg le nem győzöd vagy én azt nem mondom, hogy megfelelő. Valószínűleg az érdemi tanulás holnap fog elkezdődni, de addig is jó, ha megjegyzed a kézpecséteket, amiket leírtam, pont abban a sorrendben, ahogy leírtam. Kezdjük!
Ezzel hátrébb ugrott és várt, hogy elindítsam a támadást. Abban a pillanatban, amikor én elkezdtem a pecséteket, ő is megkezdte, de amíg én azzal voltam elfoglalva, hogy kiemeljem a vízoszlopot és onnan indítsam el, ő egyből a vízből támadt, ebből adódóan az első próba bukásra volt ítélve.
- Nem kell minden technikát úgy létrehozni, mint egy megszeppent gennin, aki életében először tanul komolyabb technikát. Támadj úgy, mintha az életed múlna rajta, mert éles helyzetben az is múlik. A háborúnak egyetlen szabálya van: Győzöl vagy meghalsz. Nincs köztes út, nem úgy, ahogy az életben. Háborúban a hiba nem elfogadott, míg az életben igen. Akkor a következő próba.
Tényleg olyan vagyok, mint egy megszeppent tanuló, akinek megmondták, hogy így kell csinálni és úgy is csinálja. Gyorsan tanultam belőle és átgondoltam, hogy mit kéne máshogy csinálnom, mert így tényleg elég gyorsan meg fogok halni a fronton. Újra elmutogatom a kézjeleket, majd most már tanulva a hibámból nem küszködök a kiemeléssel, hanem azonnal támadásba lendülök és a vízből indítom a támadást, de ahogy a két víz tömeg találkozna Eisuke sárkánya összeomlik, majd a következő pillanatban az enyém alól támad, a támadás pedig lerombolja az enyémet. Ugyan ez sem szép húzás, de nem ütközött szabályokba, amit mondott, sőt igazából csak egy kreatív használatát mutatta be a technikának, ami teljesen beleillik a korábban említett szabályba. A győzöl vagy meghalsz! Igen a front harcnak, de bármelyik küldetésnek is ez a mottója, mert még egy egyszerű feladat során, legyen az banditák likvidálása, egy hiba vagy egy eltévedt shuriken is okozhatja a halálodat. A következő két próbálkozást aztán már szabályosan játszottuk le, de az pont elég volt arra, hogy rájöjjek mi az, amit rosszul csinálok. A vizet megindítom és fenn tartom a lendületét, de ahhoz, hogy komoly erőt fejtsen ki folyamatosan gyorsítani kell, nem mellesleg az egészet a kiinduló ponttól, egészen a sárkány fejéig. Lassan jöttem rá, hogy ezt hogyan tudnám elérni, de végül sikerült, olyan délután 2- 3 óra körül. Mi volt a titok? Lassabban kell elindítani a támadást és a chakrát folyamatosan fenn kell tartani, figyelve arra, hogy a chakra egyben maradjon, az egész víztömeg egyszerre mozduljon és gyorsuljon, miközben a folyamatos víz után pótlásra is figyelni kell. Ez egyszerre sok, de ha néhányszor elgyakorolja az ember, akkor menni fog. Nehéz, viszont egy idő után automatikusan ráérzel.
- Remek. Nem mondom, hogy mára befejeztük, de kapsz 4 óra kimenőt, este hatra legyél itt és folytatjuk az edzést. Nem kertelek, tanulás hosszú lesz, de erre visszatérek este.
4 óra pihenő, nem nagyon kellett erőlködnöm, hogy pihenéssel töltsem, mert otthon az ebéd után egyből a fotelbe döltem és mint akit kiütöttek aludtam. Induláskor Eisuke ébresztett és együtt mentünk ki a terepre, ahol bemutatta a kézjeleket, amit már megtanultam, majd a technikát, amit már korábban láttam. A pusztítás sokkal nagyobb volt, mint eddig láttam, sőt az eltörpült mellette, hiszen egy egész sziklát robbantott le a zuhatag oldalát képező hegyből. És aztán jelezte, hogy jöhetek.
- Mielőtt elkezded, előre szólok, hogy nem lesz egyszerű tanulás, a te szinteden körülbelül három- négy alkalommal tudod létrehozni, így valószínűleg három napig fog tartani minimum, ami még hozzám képest is rekord lenne, hiszen nekem hasonló szinten körülbelül 5 napot vett igénybe, igaz ebben benne volt egy nap kóma, amit a túlerőltetés miatt szenvedtem el. Hajrá!
A pecsétek már a fejembe voltak, de jó fél- háromnegyed óra kellett hozzá, míg megfelelő sebességgel, szinte gondolkodás nélkül hajtsam végre a hosszú sorozatot. Természetesen az idő alatt, amíg újra sötétedni nem kezdett, háromszor tudtam megcsinálni a technikát, de egyetlen érdemem, hogy egy kis éppen fejlődő, körülbelül a derekamig érő fát el tudtam hajlítani, mert annyira hajlékony volt, hogy nem tört el, csak elhajlott. A gyakorlás hosszú volt és fáradalmas, három napig gyakoroltam, hogy a megfelelő sebességgel hozzam létre, fenn tartsam a technika lendületét, sőt növeljem és egybevéve létrehozzam a megfelelő pusztító erőt, amihez az is társult, hogy a kézpecséteket a megfelelő gyorsasággal mutogassam el. A harmadik nap végén ugyan nem használtam el az összes chakrám, de annyira legyengültem, hogy a kórházban kötöttem ki.

Jiraiya Szer. Jún. 29 2016, 16:48

Nem ellenőrzök csak rápillantottam de már első ránézésre is kérlek, hogy írj még félszer ennyit. Bonyolult technika egy az a másik, hogy egy ilyen bonyolult technikához tartalmasabb élményre van szükség, stb. Tehát ha nem is a technikáról írsz, legalább megdolgozol érte. Hajrá! Smile

**Katsumi Kawachi** Szer. Jún. 29 2016, 19:27

Nem ez a technika volt, amire kérdeztem, hanem egy másik, amit majd meg szeretnék írni egy másik karimmal, de hozzáírtam még valamennyit, mind technikailag, mind egy kis körítést.

Ajánlott tartalom

Katsumi Kawachi

Katsumi Kawachi

Re: Katsumi Kawachi

Re: Katsumi Kawachi

Re: Katsumi Kawachi

Re: Katsumi Kawachi

Re: Katsumi Kawachi

Re: Katsumi Kawachi

Re: Katsumi Kawachi

Re: Katsumi Kawachi

Re: Katsumi Kawachi

Re: Katsumi Kawachi

Re: Katsumi Kawachi

Re: Katsumi Kawachi

Re: Katsumi Kawachi

Re: Katsumi Kawachi

Re: Katsumi Kawachi

Re: Katsumi Kawachi

Re: Katsumi Kawachi

Re: Katsumi Kawachi

Re: Katsumi Kawachi

Re: Katsumi Kawachi

Re: Katsumi Kawachi

Re: Katsumi Kawachi

Re: Katsumi Kawachi

Re: Katsumi Kawachi

Re: Katsumi Kawachi