Atsushi Ichiro jobb verzió

**Atsushi Ichiro** Vas. Márc. 09 2014, 23:05

Név:Atshushi Ichiro Atsushi Ichiro jobb verzió Images?q=tbn:ANd9GcTb-vjK0JoI12XDQYvCtrM5OGzTVnG2CZ2qub3eI5JFaIw5oBtwVg

Ország:Villámok Országa
Falu:Kumogakure
Kor:15
Nem:Férfi
Vércsoport:A

Felszerelése:6db kunai,6db shuriken,1 db katana a hátán,1 hétig elegendő élelmiszer,jó elsősegélycsomag

Kinézete:Kék szemű,Feketés,Kékes hajú,170cm magas,50kg,Áltálában fehér köpenyt visel és kék pülcsit alatta fekete pólóval,nadrágja fekete,és a ninja lábeli pedig kék

Jelleme:Kedves,Okos,Vicess,Barátságos,Nem szeret agresszíóhoz folyamodni de ha egyszer feldühítik akkor nem igen kerülnél vele szembe,titkolja az érzelmes oldalát,és néha tulzásba viszi a viccelődést,de persze tud komoly is lenni

A születésem:

Hát igen egy faluba születtem nem voltunk gazdagok de szegények se,szóval egy átlagos ninja család.Anya és apa meg még a rokonok is nagyon örültek mikor megszülettem.De sajna apa Jounin volt szóval nem tudott sokat otthon lenni ezért csak anyát és a nagyszüleimet ismertem meg igazán.Mint minden életben az enyémben is volt valaki aki belerondított a felhőtlen életembe nekem ez a bátyám volt.Hát igen a bátyám magasabb volt nálam,fehér volt a haja ezért néha kiskoromban sokszor zaklattam azzal,hogy véngyerek,meg a szeme allat viselt egy kék csíkot nem tudom miért, lehet hogy csak azért mert azt hitte hogy ettől menő lehet.Na igen ő volt az aki nem igen örült a születésemnek ,mert a szüleink többet foglalkoztak velem mint vele és ettől úgy érezhette, hogy már nem is tartozik a családba,másszóval kinem állhatott engem.6 éves lettem és már nagyon sok embert megismertem a falunkból sok barátot szereztem de a legjobbak közülük Yaomi volt és Eigo.Most hogy így rátértem a barátaimra elmondom,hogy is néztek ki.Yaomi magas volt szép és erős általában a szépségével próbált kibújni a tömegből szőke volt.Rövid nadrágot és rövid kis pólót viselt,Eigo barna hajú,hosszú nadrágot viselt és hosszó fekete pólót,ő halk vicess volt ,barátságos, kedves nem igen szokta megmutatni milyen erős és ha Yaomi közelébe kerül folyton elhalkul fura egy srác.Általában velük szoktam lemenni játszani amikor nem kell házimunkát csinálnom vagy csak unatkozok otthon.Az eltelt években nagyon megváltoztam egyre jobban megismert a falu mert folyton valami csínyt csináltam,a barátaimat is egyre jobban megismertem.Hát igen sok minden változott de valami nem és az a viszonyom a bátyámmal, mikor találkozok vele otthon vagy kint akkor általába így mennek le a beszélgetéseink:

-Szia bátyó.-köszöntem neki nevetve,de mintha ott se lennék tovább ment.Szóltam neki mégegyszer:

-Hé bááátyóóó!!-Ezt szinte már üvöltve mondtam.Erre megfordult majd rámnézett.A gyilkos tekintetével ölni tudott volna,majd megszólalt:

-Takarodj innen öcsi mert a végén még megsérülhetsz.-Mondta és megfordult és tovább ment.

Általában így szoktak lemmenni a beszélgetéseink.Apa amikor itthon tudott lenni engem és a bátyámat sokszor szokott levinni a közeli patakhoz vagy folyóhoz edzeni.Már az elején kiderült,hogy a bátyám,erősebb,okosabb,és ügyesebb nálam. Apa mindig megdícsérte őt és azt mondta neki hogy:

-Az én kis zsenim!-Mondta majd felémfordult mosolyogva és a fajemre tette a kezét és annyit mondott hogy:

-Nem baj fiam majd legközelleb megmutathatod milyen erős vagy te igazán.-Így telt el minden edzés ami itt volt.

Néhány nap múlva apa kapott egy üzenetet,hogy el kell mennie egy egy éves küldetésre a fagy országába azt nem mondta miért.

-Apa kérlek ne menj el!-Mondtam sírva.Apa megfordult és a kezembe nyomott egy nyakláncot és azt modta:

-Amíg ez nálad van addig veled vagyok amikor a kezedbe veszed gondolj rám és ígérem visszatérek.-Majd elindult kifelé de mielött elment volna azt modta:

-Tudom,hogy nehezen megy az edzés de csak ha unva és lazítva csinálod nem fog menni legyen egy élet célod ami hajt téged előre!-Mondta és elbúcsúzott mindenkitől és elment.

Majd belegondoltam mi is lehetne az én élet célom.A sok edzésre gondoltam apával és a bátyámmal,és akkor rájöttem az lesz az életcélom,hogy bármiáron de lefogom győzni a bátyámat.Apa már egy hete elment azóta egyfolytába edzettem vagy a barátaimmal vagy nélkülük.Majd az egyik nap mikor edzettem odajöttek a barátaim és megkérezték miért edzek olyan sokat:

-Miért edzel folyamatosan megállás nélkül?-Kérdezte Yaomi féltő hangon.Erre csa annyit mondtam hogy:

-Megígértem a családomnak,megígértem apámnak és megígértem megamnak hogy addig nem nyugszom amíg le nem győzöm a bátyámat ez az én életcélom!-Mondtam felcsillant szemmel és az izzadtság cseppek csak cseppegtek le rólam folyamatosan.-Majd megszólal Eigo hogy:

-Ichiro gondolod,hogy egyszer én is lehetek olyan erős mint te?-Kérdzte Eigo.

-Hát válassz magadnak egy életcélt ami hajt téged előre akkor talán igen.-Mondtam nevetve,erre halkan megszólal Eigo:

-L..e..het hogy már meg..is ta..láltam.-Mondta dadogva,és elvörösödve miközben Yaomit bámulta.

-Mi a baj Eigo?-Kérdezte Yaomi.

-Ja semmi.-Válaszolt rá.

-Azt hiszem kezd besötétedni haza kellene menni nem Ichiro?-Kérdezte Yaomi.

-Igen valószínüleg,ti menjetek előre én is megyek majd utánatok.-Mondtam és a barátaim már jóval elöttem jártak hazafelé.

Mentem volna én is utánuk, de meghallotam valami furcsa lihegést.Bebujtam egy közeli bokorba nem messze a lihegést kelltő hangtól,és akkor megláttam a bátyám.Mikor megláttam mit csinál megállt bennem az idő.A bátyám ugy edzett mint még soha nem láttam.A fákra felrakott célzó táblákra dobott kunaiokat.Szinte olyan helyekre rakta őket amit én else tudnék találni voltak olyanok amik egy rejtett bokorba voltak és voltak olyanok amik a fák tetején, ágain ,törzsén voltak,és ha ez még nem lenne elég még rá is repültek kunaiok amík a földre és a fákra voltak úgy oda szögezve, hogy ha az elindulási pontól volt egy kis madzag és ha az elszakad az összes feléd repül.Neki is kezdett elszakította a madzagot és repültek felé a kunaiok olyan gyors volt ,hogy alíg láttam mit csinál sikeresen ki tudta védeni a kunaiokat és eldobta az övéit alíg hittem a szememnek de az összes a közepébe ment, az utólsó nem csak a közepébe ment de át is ment rajta majd belecsapódott egy közeli sziklába és még az is megrepedt.Majd mikor befejezte össze esett és csak annyit mondott hogy:

-Na akkor ezzel megvolnánk,haza kellene mennem mert még anya mérges lesz, hogy ilyen sokáig kint vagyok.-Majd felket és elindult hazafelé.

Nekem is már haza kellett mennem hát el is indultam.Mikor hazaértem láttam,hogy annya készíti az ennivalót.Este felé járt mikor anya hívott hogy vacsora van. Leütem az asztalhoz, és nem sokkal később megjelent a bátyám is.Rámnézett mejd leült az asztalhoz és egy szót nem szólt.Mikor befejeztük mentem volna lefeküdni de akkor a bátyám megszólalt:

-Tudom,hogy néztél engem,és már tudom hogy sokkal erősebb vagyok nálad,gondolom te is felmérted a köztünk lévő erőkülönbséget.-Majd megdermett bennem a vér mikor ezt mondta és annyit felletem, hogy:

-Lehet hogy erősebb vagy nálam de nem fogom hagyni hogy lenézz engem mert lefoglak győzni-Mondtam majd megfordultam és tovább mentem.

Teltek múltak a napok és azt hallottam,hogy a bátyámnak sikrült elsajátítania henge no jutsut meg bushin no jutsut.De én sem lazsáltam és megpróbáltam én is elsajátítani de nehezebben ment mint gondoltam.1 év telt el azóta mióta apa elment megint nőttem egy kicsitt de ami ekkor történt ahoz még nem nöttem fel lelkileg.Eljött hozánk egy ninja és azt az üzenetet hozta hogy apát és a társait a hazafelé vezető úton megtámadták.Voltak ninjárk akik sérülten hazatértek de voltak olyanok akik meghaltak köztük volt az apám is.De ezt később tudtam meg mert én akkor kint játszottam a barátaimmal.Úgy történt,hogy mikor elbúcsúztam a barátaimtól és hazaérkeztem annyira örültem,hogy végre megmutathatom apámnak mennyit fejlődtem.De amikor bementem láttam hogy anya sír a bátyám meg áll és csak a ablakon bámul kifelé.Odarohantam és megkérdeztem mi történt.Mikor megtudtam hogy apa nem tért vissza akkor mintha egy világ omlott volna bennem össze, és halkan elkezdtem sírni és csak annyit mondtam magamban hogy:

-Miért neki?Miért neki kellet mehalni?Miééééééééért?!!!!!!!-Montam hangosan üvöltve.Majd arra gondoltam amikor apa nekem adta a nyakláncát és arra amit monddott akkor.Később megszólal a bátyám hogy:

-Meg is érdemelte amiért nem figyelt oda és úgy halt meg mint egy gyenge ember-Mondta és mikor ment volna kifelé megállíottam és már nem bírtam magammmal és megütöttem és olyan erősen,hogy neki repült a falnak.Majd megszólaltam:

-Hogy mersz így beszélni róla mégis csak az apánk volt vagy nem?-Mondtam.

-Akkor miért halt meg mikor megígérte hogy vissza jön?-Mondta a bátyám és felált és vissza ütött.

-De mégis csak az apánk volt vagy nem?Szeretett minket, téged tartott annak a fiának aki megmutathatja mennyire erős valaki ha hisz benne,hogy erős lehet.-Mondtam majd anya ránk kiabált:

-Fiúk fejezétek be nem elég,hogy apátok nem tér vissza többet nem viselném el ha még ti is egymásnak esnétek!-Mondta sírva majd szétválasztott minket.

Mikor már befejeztük a veszekedést a bátyám szó nélkül távozott én meg sírva kirohantam.Este felé járt mikor felmentem egy közeli domb tetejére és leültem egy fa ála és ott kezdtem sírni.De sírás közbe azokra a napokra gondoltam apával amikor az egész család vidám volt és volt olyan idő amikor a báytám is velünk nevetett,mint például amikor lementünk halat fogni apa egyből hármat is kifogott.Persze én voltam a legszerencsétlenebb,nem elég ,hogy még halat se tudtam fogni de folyton elestem és vizes lettem.A bátyámnak sikerült kifognia egy halat és megdícsértük milyen ügyes.Ők ketten folyamatosan azon nevettek hogy én ,hogy esek el.Volt olyan is amikor apa is elesett na azon nagyot nevettünk.Néha napján még anya is lejött velünk de persze ő csak kívülről nézte mit csinálunk és amikor elesett valaki ő is nevetett.Végül a napok folyamán nekem is sikerült kifognom egy halat,és éljenezve megszólaltam:

-Sikerült!Sikerült!-Örvendeztem mire apa és a bátyám is mosolyogva rámnéztek és annyit mondtak ,hogy:

-Szép volt fiam tudtam,hogy sikerült apád vére folyik az ereidben!HAHAHAHA!-Mondta nevetve.

-Na szép nagy fogás öcsi ügyes vagy!-Mondta a bátyám vigyorogva.

De ezek a napok elmúltak és én ott töltöttem az estét a fa alatt.Másnap kora reggel felébredtem és láttam ,hogy anya közeledik fel a dombon.Oda jön hozzám és megszólal:

-Tudom nehéz elviselni a bátyád, de tudod nekem is volt egy nővérem még kis korormban-Mondta és leült mellém.

-Tényleg?-Kérdeztem.

-Igen,és kébzeld pont olyanok voltunk mint te meg a bátyád kinem álhattuk egymást.-Mondta nevetve.

-De annak ellenére hogy utáltam mindig számíthattam rá amikor bajban voltam, mindig megvédett, és voltak olyan napok amikor együtt nevettünk és játszottunk, nem tudom miért,de azok a napok többnek tűntek nekem egy évnél is ,de lehet hogy csak azért mert ne akartam hogy vége legyen.-Mondta és rámnézett mosolyogva.

-Nekem is hiányzik apátok de sajnos már elment, és most csak annyit tehetünk hogy nem rogyunk össze lekileg hanem apádért tovább folytatjuk az életet,ezzel nem azt akarom mondani hogy felejsd el hanem hogy ő lehet, hogy most nincs veled de mindig ott lesz benned.-Mondta és átölelt.

-Talán tényleg velem van.-Mondtam magamban és a kezembe vettem a nyakláncot.

A vizsga évei:

Már egy éve annak hogy apa elment.Már kihevertem de még mindig gondolok rá.De nem rágódhatok a múlton mert már lassan itt lesznek a vizsga évei.A magam módján nagyon sokat gyakoroltam.Már csak pár nap volt hátra.Mindenki nagyon szorgosan készülődött még a bátyám is.Néhány nap elteltével megérkezett a vizsga napja.Bementünk a terembe talán nem látszott rajtam de én izgultam a legjobban.A barátaim is izgultak főleg Eigo akin látszott hogy mindjárt össze esik.

-Jól vagy Eigo mintha ma nem lennél önmagad?-Kérdeztem

-Nem semmi baj csak vizsgafóbiám van.-Mondta és látszott rajta hogy mindjárt elokádja magát.

-Miért kell pont emellé a két ütődött mellé ülnöm.-Mondta Yaomi halkan,és látszott rajta hogy mindjárt lecsapja Eigot.

Ha nem mondtam volna Yaomi nagyon megváltozott,hát mondjuk úgy hogy sokkal nőiesebb lett.Más szóval parancsolgató,önfejü, és nem bírta ha bárki parancsolgat neki,és folyton minket ütögetett Eigóval ha valami hülyeséget csináltunk.Bementünk a terembe és mindenki leült a helyére.Kiosztották a vizsgalapokat,és eleinte kőnnyűnek igérkezett de mondtam magamban,hogy ne igyunk előre a medve bőrére.A vizsgabiztos legutoljára a bátyámnak osztotta ki és azt mondta neki hogy:

-Na fiam mutasd meg milyen egy Atsushi,úgy is az apád mindeki előtt zseninek tartott, úgyhogy te csak feleannyi időt kapsz.-Mondta nevetve és leültt figyelni.

Magamban azt gondoltam,hogy kicseszett a bátyámmal de egy kis hang a fejeben pedig azt mondta,hogy "ha megérdemelte,nesze neked zseni."Már két perc telt el a vizsgából én még csak bele sem kezdtem mikor a báytám megszólal hogy:

-Kész vagyok!-Mondta és oda ment a vizsga biztoshoz és annyit mondott hogy:

-Az apámmal és a családommal pedig többé ne vicelődjön megértette?-Mondta a gyilkos szemeivel,majd kiment az ajtón.

Már fél órája tart a vizsga és csak a felénél vagyok,és már négy ember befejezte és köztük volt Yaomi.Végül nekem és Eigonak is sikerült befejeznie.A benmaradt tíz ember megbukott.Mikor kiértem és mentem volna kifelé a bátyám megszólal hogy:

-Te kis!Méirt nem tudtad elöbb befejezni ha?A családod hírneve forog kockán,te és az apánk ugyan olyan bénák vagytok.-Mondta majd kifelé még mondtott valamit:

-Tudod a vizsga befejezte elött lesz majd egy párbaj rész.Remélem egymással kell majd harcolnunk akkor majd megutatod mire is képes egy igazi Atsushi,és porig foglak döngölni mindenki elött.-Mondta és kiment.

Utána akartam menni és porig verni de akkor anyára gondoltam és nem akartam hogy újra sírjon.

-Hogy ez mekorra bunkó, ne is foglalkoz vele Ichiro meg tudod verni.-Mondta Yaomi felém nézve.

-Nem csak tudom, de fogom is-Mondtam és abban reménykedtem hogy egymás ellen kell harcolnunk.

Majd eljött az idő hogy megutassuk mire is vagyunk képesek a ninjustu téren.Nekem a ninjustu ment, persze nem úgy mint egy profinak hanem mint egy fiatal kezdőnek.

-Na jó álljatok sorba,először a ninjusut fugjuk tesztelni.-Mondta a vizsga biztos.

-Először hadd lássam mindenkitől a BUSHIN NO JUSTUT.-Majd sorba következett mindenki.

-Szép!Szép!Most te Atsushi Ichiro.A bátyád könyen megcsinálta mos te mutasd.-Mondta a vizsgabiztos szúros szemmel.

-Tessék!!BUSHIN NO JUTSU-Nekem valamiért nem egy hanem egyből kettő klón jött elő.

-Na ez már valami átmnetél.-Mondta és tovább engedett.

Mikor kiértem láttam hogy Eigo és Yaomi is sikeresen megcsinálták.Most már csak a párbaj maradt hátra, nagy meglepetésre a bátyámmal osztottak egybe.Bennem az az érzés volt hogy végre itt az idő hogy megmutassam milyen erős is vagyok.Eljött a nagy nap.Yaomi sikeresen legyőzte ellenfelét aki szintén lány volt és azon csodálkoztam hogy milyen erős is Yaomi ezét az járt a fejemben hogy ha mégegyszer feldűhítem akkor nekem annyi.Eigo egy nagyon nagy darab ellenféllel került össze ahhoz képest hogy milyen nagy volt nagyon gyors volt.Eigo alig tudta hova nézzen csak kapta az ütéseket minden honnan.Majd később nehezen és sérülten és már alig állt a lábán de végűl sikerült legyőznie.Már csak én voltam hátra.Bementem az "arénába" már ha lehet így nevezni azt a helyet.

Később a bátyám is bejött és egymásal néztünk farkasszemet.Mindenki minket nézett és kiváncsian várták hogy melyikünk győz.Még az anya is eljött megnézni minket.Majd végül a bátyám megszólal hogy:

-Készen álsz öcsém,nézd meg mennyien eljöttek megnézni,hogy vesztesz.-Mondta vigyorogva.

-Itt csak te veszíthetsz bátyám!

-Akkor gyere és mutasd meg milyen erős is vagy.-mondta és várta hogy megmozduljak.

A nagy csöndben előkaptam egy kunait és nekirohantam.Meg se mozdult mintha csak azt várná,hogy rátámajdak.Majd hirtelen ő is előkapott egyet és felémhajította.

-Ez kevés lesz ellenem!!-Mondtam,de akkor észrevettem hogy egy robbanó cetli van rajta.Akkor már késő volt és felrobbant,de balszerencsémre mérgező füst vett körül.Gyors felugrottam és azt gondoltam hogy megmenekültem amikor hirtelen a fejem fölött termett a bátyám.

-Gondolod?-Majd belémrúgott olyan erősen hogy belecsapódtam a földbe.

-Csak ennyit tudsz, pedig azt hittem hogy ez egy hosszú harc lesz-Mondta miközben leérkezett a földre.

-Azt hiszed csak ennyit tudok!! BUSHIN NO JUTSU.-Mondtam és csináltam magamból egy klónt és ketten rontottunk rá.

-Azt hiszed ennyi elég lesz!!-Mondta és fura kézjeleket csinált.

-Az meg mi?

-Nesze!Karyuu Endan(Tűzsárkány rakéta)-És hirtelen hatalmas lángcsóva repült felém.Most aztán bajvan gondoltam magamban,és a lángcsóva eltalált engem és a klónomat is.

-Most már végre vége.-Mondta lihegve.Anya a nézőtérből agódott hogy mi történt velem.És akkor amikor felszált a füst, össze estem.

-Mondtam hogy nincs semmi esélyed ellenem.-Mondta a bátyám mikor odasétált hozzám.Ám akkor hirtelen eltüntem vagyis hát csak a klónom.

-hát ez meg!-Mondta csodálkozva a bátyám.

-Nesze neked!!!-És akkor bevetettem egy olyan szélelemű technikát amit apámtól tanultam.

-Senpuuken (Örvénylő szélököl)-A bátyámat olyan hirtelen érte ez a támadás,hogy sikerült eltalálnom és akkora erejü volt, neki csapódott a messzebb lévő köfalnak.

-Na ez szép volt!Szóval elhiteted velem hogy a két klón közül az egyik te voltál és közben az igazi mögém tudott lopózni és bevetni azt a technikát.Okos.De nehogy azt hidd hogy veszítek ellened!-Mondta miközben felált, és ő alig bírt a lábán állni akárcsak én.Mindketten túl sok chakrát használtunk fel, de ahhoz még volt elég hogy bevessünk egy utólsó technikát.

-Na akkor végre komoly ellenfélként küzhetünk öcsém.

-Úgy néz ki bátyám adj bele mindent.

-Akkor kezdjük!Goenkyu (Óriás Tüzgömb)-Mondta a bátyám és egy hatalmas tüzgömböt lőtt ki rám.

-Ezt kapd ki!Kami Oroshi (Szent Lökéshullám)-És akkor a két technika egymásnak csapodott és hatalmas robbanás történt.

A bátyám technikája erősebb volt így engem eltelált míg a bátyám csak kicsit kapott az enyémből.A földön hevertem és a bátyám odajött hozám és annyit mondott

-Mondtam hogy győzök ellened öcsém akármilyen nagy is az akarat erőd ellenem nem győzhetsz.

-Ez nem igaz!Lefoglak győzni mert megígértem apámnak magamnak, és addig nem adom fel, megverheszt eltörheted a csontjaimat de fel fogok állni és tovább harcolok mert addig nem állok le amíg le nem győztelek!-Akkor pedig előkaptam a nyakláncot amit apa adott.

-Erre esküdtem fel szóval legyőzlek!-Kibáltam neki és neki rontottam.

Mikor a bátyám látta hogy neki rontok előkapott egy kunait és azzal akart megállítani és ö is nekem rontott.majd mikor támadott én megállítottam a kunait a puszta kezzemmel. A vér csöpögött le a kezemről és a bátyám alig hitt a szemének és nem tudott megmozdulni mert elkaptam a karját.

-Most megmutatom neked milyen ha valaki szívvel harcol-És a másik kezzemmel akorát ütötem a bátyám fejémbe ,hogy a levegőbe repült és leesett.

Mikor felszált a por mindenki látta hogy a bátyám a földön és én nyertem.A bátyám még magába annyit mondott hogy:
-Most már értem mit akart tanítani nekünk apa.Köszönöm öcsém.-Mondta és alig bírt felkelni de amikor próbálkozott ,elesett, de odarohantam és megfogtam.

-Jól vagy?Elkéne vinnem téged a korházba

-Engem de hisz te sérültél meg jobban te ostoba.

-De te fekszel a földön vagy nem?

-Miért csinálod ezt,hisz mennyi rosszat tettem neked és ennek ellenére....

-A bátyám vagy, vagy nem?És megsérültél az most mindegy hogy mit tettél velem korábban.

-Te ostoba!Ugylátszik apa tévedett, nem én vagyok az aki megmutatja az embereknek, hogy ha szível harcolnak minden elérhető, hanem te.-Erre elkezdett sírni

-Te most sírsz?!Ugye nem nyomtam meg valahol ahol fáj?

-Dehogy is csak annyira hülye vagy.

A további évek:

Már 3 hónap telt el és megkaptam a genin rangot a bátyám is újra akar próbálkozni mejd jővőre.A kapcsolatom a bátyámmal egyre csak javul, már eggyütt megyünk ki játszani a barátaimmal vagy csak mi ketten megyünk edzeni.Örülök hogy így alakult az egész, de annak anya örül a legjobban és egyszer láttam kimenni a dombra és utána mentem. Ott megláttam apa sírját és anya virágokat hozott neki és mondott valamit nem igazán értettem mert távol voltam tőle de valami ilyesmit:

-Mégis csak neked volt igazad.A fiúk egyre jobban kedvelik egymást és ezt neked köszönhetem.

A genin vizsga óta egy év telt el. A bátyám sikeresen befejezte.Engem pedig beraktak egy csapatba amibe én Yaomi,és Eigo voltak.Remélem majd a bátyámmal is mehetek küldetésre.DE először még a legelsőt be kell fejeznem.

Deidara Kedd Márc. 11 2014, 09:40

Üdv nálunk! Ha körülnéztél, tudhatod, hogy az alap jutsukkal lehet kezdeni, néha adunk egy ajándék technikát is, a te előtörténetedben viszont már két elemi jutsu is szerepel, így ezt a részt át kell írnod, és akkor el lesz fogadva az előtörténeted. Írj üzenetet, ha megvagy vele.

**Atsushi Ichiro** Kedd Márc. 11 2014, 16:18