Kira

A pályázat célja:    A Kyuuzaki klán megismerése, egy maszk megszerzése
A hossza azért csak ennyi, mert ez a klán nem volt hatalmas és semmi említésre méltó dolgokat nem műveltek, csak furcsák voltak, enyhén szólva.


Kira az utcát járta, hazafelé tartott, este fele járt az idő, úgy 9 óra lehetett. Csak épp kiruccant a rámenes standhoz vacsorázni, ahol 2 tál ráment meg is evett. Nem sok járókelő járta Kumogakure utcáit, csak 2 - 3 Jounin, bár egy csuklyás idegen még így is majdnem fellökte a fiút, ahogy elviharzott mellette.
- Héé! - szólt utána Kira, az idegen hátra nézett és tekintetük találkozott, majd eltűnt az éjszakában.
- Hát ennek mi baja!? Bal lábbal kelhetett. - majd újra útnak indította magát, hogy hazaérjen. Hazaérve levette a lábbelijét, majd a konyhába ment, ahol egyből kiszúrta az asztalon heverő idegen dobozt. Gyorsan körbe futotta a házat illetéktelen behatolót keresve, de mivel senkit se talált, visszament a dobozhoz. Bement vele a szobájába és leült az ágyra, ezek után felnyitotta a tetejét. Egy maszk hevert benne, amit ki is vett, majd hirtelen rideg lett és befogva az orrát elhajította a távolabbi falnak a maszkot, ami csapódásakor behorpasztotta a falat és kissé nagy hanggal csapódott a talajba.
- Ez mindennél büdösebb. Mégis miből készült... - ekkor észre vette a doboz alján heverő tekercset, kiszedte és szétnyitotta.- " Kutasd át érte a világot, ami nálad van, máshol nem találod. Mit kerestél, nem létezik. Mid volt, rég elvesztetted."- olvasta fel azt a pár sort, majd tovább kutakodott egyéb sorok után, a dobozt is átkutatta még egyszer. Semmi.
- Ez eddig oké, de ki küldte!?
Visszapillantott a padlón heverő maszkra, perceken keresztül figyelte azt, miközben kényelmes pózában ücsörgött. Majd feltápászkodott és lassan odament hozzá és felvette. Hátra menetel visszament az ágyra és lehuppant rá, forgatta a maszkot kissé fintorogva a bűze miatt. Felcsatolta magára, ekkor ismeretlen emlékképek sorakoztak fel a fiú előtt, majd egy ismeretlen hang is megszólalt.
- Fiú. Beavatlak a Kyuuzaki-k múltjába, egy titokba, egy ármányba.
- Ki vagy te!? 
- A Kyuuzaki-k szelleme. 

A falu: ismeretlen, ez nem derül ki
A régi időkben az emberek félték a démonokat, akik köztük illetve bennük éltek. Az emberi szív hozta létre őket, a gyűlölet és a negatív érzelmek. A létezésükhöz mindenki másképp viszonyult, volt aki nem hitt bennük, de volt aki imádta őket és fohászkodtak feléjük. Crucio és Moloc azonban, ők ketten más tészták, de ez már egy másik történet. ^^
 A Kyuuzaki klán mind furcsák voltak, hiszen "átok" vagy betegség ült rajtuk. De inkább az utóbbi. 
Betegség avagy átok: Alacsony növésnek egy ismert változatában, az úgynevezett pszichoszociális növekedési zavarban szenvedtek a Kyuuzaki klán egyes tagjai. Pajzsmirigy probléma volt. Itt általában a háttérben súlyos családi problémák húzódtak meg, a gyermek sokszor ingerszegény környezetben nőtt fel és a szociális körülményei is rosszak voltak. Az alacsony növés mögött a méhen belüli növekedés zavara is állhatott, például az édesanya betegsége miatt, illetve ha az anya alkoholt fogyasztott és dohányzott a terhesség alatt, akkor a baba szintén növekedésében visszamaradhatott. Ilyenkor az újszülött kis súllyal és hosszal születik. Visszamaradott magasságban és testsúlyban kortársaik között, 8 évesen 4- 5 évesen néz ki a gyermek, 12 évesen pedig 8- 9 körülinek. Magasságban és súlyban pedig fele akkorka volt mint kortársai.  Az 50 éves ráncos kinézet helyett 20-26 körül néz ki és itt ott megjelenik az arcon egy két ránc, de magasságuk csak 165 cm volt a maximum. Bár ezekben az időkben úgy hitték, hogy hatalmas átok ült rajtuk, hiszen ezt a fajta betegséget még nem nagyon ismerték. Mondhatnám úgy is egy ismeretlen betegséget hordoztak.
/ A növekedési hormon az agyalapi mirigyben termelődik, így logikus, hogy az ezt érő trauma a növekedési hormon hiányát okozhatja. Mivel az agyalapi mirigyben más hormonok is termelődnek, így általában azok hiánya is csatlakozik ilyenkor a növekedési hormon hiányához. Az alacsony növés létrejöttéhez ugyanakkor a pajzsmirigy alul működése, mint genetikai betegség is hozzájárulhat. /


 A klánt a falu nem szerette, mivel nagyon mogorvák voltak, még a kisgyerekek is eltanulták a viselkedést. Nem sok ninjának való tűnt ki közülük, inkább árusok és munkások, kovácsok voltak, nem szerettek ölni, pedig volt köztük sok chakrá-val büszkélkedő tehetség is. Akik kitűntek a többiek közül. Legtöbbjük szél elemű volt. 
Kezdetek:


Kyuuzaki Haakare a klán legöregebbike, 69 éves, ki rájött ezen állatok létezésére, mikor felesége halálakor Istent ostorozta szavaival. A nő betegség miatt halt meg, ő pedig felakarta támasztani. Egyik nap mikor gyógyfüveket szedett, egy maszkos állatba botlott, aki hazáig követte, megérezte a kínt ami a férfi körül zsongott. A férfi kérlelte, hogy élessze fel a nőt, azonban az állatnak nem voltak ilyen képességei. Az öreget lenyűgözték eme állat képességei, így egy titkos alkut kötöttek, amelynek értelmében Crucio átadja a hatalmát és a chakrá-ját Haakare-nak, átadta neki a maszkját, azonban cserébe neki is kellett valami. Mivel az öreg nem tudott felajánlani semmit se, a dög megölte annak idősebbik fiát, míg a fiatalabbikra "átkot" sújtott. Mivel ez a "démon" a férfi mellett éldegélt, az pedig szépen elmebeteggé vált, mivel ő hallotta csak a hangokat, ez a hang Crucio-é volt, aki telepátiával kommunikált vele, de ezt nem tudhatták, így ebbe őrült bele lassacskán. Ez a férfi ninja volt ugyan, de nem szeretett küldetésekre járni, inkább csak kovácsolgatott. A maszkot is átalakította kicsit. A klántagok egyik nap felkeresték az öreg vezérüket, jelentettek neki, hogy ez a Kiméra társát is áthozta közéjük. Haakare-t ez már nem érdekelte, ugyanis egy technikát tanulmányozott, hagyta az állatkákat játszadozni falujában. Ám mikor a fiának  egy veszélyes technikát mutattak be, amiben majdnem meg is halt, az öreg ezt nem nézhette szó nélkül. A fia elmondta, hogy azért mutatták meg azt a technikát, hogy a háborúkat majd megnyerjék és a halottakat áldozatként elfogyasztják.
Haakare-ben megdöbbenés és a düh kavargott lelkében. Úgy érezte, hogy kihasználták, de nem állt szándékában ilyen könnyen megadni magát, legalábbis nem harc nélkül. Ám tisztában volt saját képességeivel és erejével, így tudta, egymaga nem győzhet ezen állatok ellen. Ám a téboly nem hagyta el, egyre csak sokasodott benne, már nem volt megbízható klánvezető, ezt mindenki észre vette, de az okát nem tudták. Ezért összegyűltek a föld alatti menedékhelyre, megbeszélték a vezető gondjait és hogy milyen gondban lesznek ha ez továbbra is így marad. A 2 állat végig hallgatták a prédikációt és besúgók lettek gazdájuknak, aki ugyan végighallgatta őket, de nem törődött velük, ezért ez a 2 dög újból megkínozta őt lelkileg, hogy tegyen valamit az ügy érdekében. A dolog azonban elmaradt, a férfit elzárták, de pár nappal később meghalt. A 2 állatot a fia vette át, aki küldetéseken használta őket, azonban mint apjánál se, így nála se akartak eltűnni. A maszk pedig előkerült, viselte, megszokta a bűzt. A vezetőséget átvette a klán felett, szigorúbb volt, mint elődje és ez a küldetéseken látszott is, sosem buktak el, őt is elkezdte megfertőzni a téboly. A küldetéseken akiket meg kellett ölnie, áldozatnak ajánlotta fel állatainak, akik egyre jobban kötődtek hozzá. A klán lázadást tervezett, azonban a fiú összehívott mindenkit, kellett neki egy utód és ehhez egy fiatalabb lányt akart, akit meg is kapott. A hónapok teltek, majd megszületett a gyerek, a tébolyultat pedig elzárták, aki úgyszintén meghalt. Akusha apa nélkül nőtt fel, a nő szigorral nevelte, a 2 állat pedig mellette volt, vigyáztak rá. A klánban és a faluban olyan Legendák és szóbeszédek terjedtek, hogy eme fiú, Akusha, egy démon fattya, és majd a kölyke is az lesz, ha lesz. Természetesen ez nem igaz, a fiú sem hitt ebben, de mégis terjesztette ezt, hogy féljenek tőle, elismerjék  és tiszteljék, amit klánja nem kapott meg / Kira is elhitte, így ő is démonnak tekinti magát, illetve egy félvérnek, de ez csak legenda, egyikőjük sem az... / 
Az évek teltek, a klánban béke honolt, senki se panaszkodott. A fiú ninja éveit békével töltötte, furcsa mód, ő nem kapta el elődei őrületét, ezért az állatok szerződést kötöttek vele, végre a sok év alatt elnyerte valaki a bizalmukat.
A pusztulás és az elfeledettek:
A klánban béke honolt, ridegségükből azonban nem engedtek sohase. Azonban amikor Akusha anyját megölte egy kósza ninja, a fiú bosszút esküdött, azonban ez csak egy felé torkolhatott csak, amit ő se akarhatott, mert őseit követte volna. Egy küldetés miatt Konohába kellett mennie, azonban ott is maradt, letelepedett,  a klán pedig a háború miatt megsemmisült, mindennel és mindenkivel. Ír magjuk sem maradt. 
... Kira lassan felkelt a földről, reggel volt, körülnézett a szobában. 
- Ez csak álom volt? - azonban a maszk ott hevert az ágyon és a bűz a szobában terjengett. 

A maszk: Az állat pofáját eltakaró csontlap volt, azonban egy kis vasat hozzáadva és kis kovácsolással, festéssel egy spéci maszkot kaptak, azonban a szaga förtelmes lett. Egy bőrszíj csatlakozik hozzá, amivel felköthető, a bőr ismeretlen származású, nem tudni mitől, illetve kitől származik. Ez is ad hozzá egy kis szagot, immáron teljesen elviselhetetlen ez a bűz, bár aki hozzá szokik, annak nagy szerencséje...



A következő pályázatom, a következő hónapban a 2 állat leírásáról szólna, illetve azok előídézéséről, szelídítéséről

Tudom, hogy az előző még nincs elbírálva, de ezt fontosabbnak tartottam  



Valahol ahová haza várnak


Pályázat Célja: Pecsét eltávolítás
Időbeli elhelyezés: Fuuton Senpuuken tanulás után és a küldetés előtt( Északi falvak, Rikudou Sennin) egy korai reggelen

Kira bekerült a faluba Gawakatsu Hikuro tanítványaként, megkapta a genin rangot, egy pecsétet helyeztek el nyelvére, ami arra szolgál, hogyha bármit is elárul a faluról és annak helyzetéről, a pecsét aktiválódik és meghal.

 Szóval a cél : Pecsét eltávolítása nyelvéről jó cselekedete miatt ( 2-3 hónap, ha megbízhatónak tűnik. Már eltelt 2 és fél hónap ) 

Kora reggel volt, hajnalok hajnala de Kira már talpon volt és az egyik utcát járta. Most táskáját nem vitte, hiszen csak reggelizni indult le a rámeneshez. Ahogy befordult a sarkon egy öreg néni sétált előtte úgy 3 méterre, kezeiben teli szatyrok, az egyikből egy burgonya pottyant ki és elgurult a fal mellé, Kira egy csöppnyi ideig figyelte azt, majd odasétált és felvette, majd az öreg néni elé sietett.
- Hé, elhagyta ezt. - nyújtotta felé az elhagyott vásárolt burgonyát, a néni előszór nem is értette mi van, majd elmosolyodott, a fiú vörös szemeit nézve.
- Jaj nagyon szépen köszönöm fiú, megtennéd, hogy beteszed a szatyromba? 
- Inkább segítek. - felelte Kira, majd betette a krumplit a szatyorba, majd kikapta a néni kezeiből szatyrait, elfordította fejét, hogy ne lássa az öreg néni boldog mosolyát. 
- Mi a neved picinyem? - érdeklődött az anyó, Kira lassan odafordította tekintetét és válaszolt.
- Kira.
Végül elindultak az asszony házához, Kira bement és letette a szatyrokat az asztalra, végezetül távozott is minden szó nélkül. Az apró fiú egy sóhajjal sétált ismét a rámenes felé, mikor gyerekek kiáltozását hallotta.
- Korry! Merre vagy? Korry!?
- Kit kerestek ilyen gőzerővel? - érdeklődött miközben melléjük sétált. A gyerekek ránéztek, majd egy fotót mutattak egy macskáról, Kira alaposan megnézte.
- Tudtok adni valamit, ami az övé?
Az egyik fiú elővett egy rózsaszín masnit, Kira elvette azt és a szaglását erősítette fel, a Shikyaku no jutsu alkalmazásával. Alig szagolta meg, de már meg is indult, szagot fogott, a gyerekek összenéztek, hamar utána szaladtak, 2 perccel később a shinobi megállt egy ház előtt és az ajtóra mutatva felelt.
- Itt lesz.
A gyerekek összenéztek, majd az egyikük bekopogott, egy nő nyitott ajtót, karjaiban a fényképen szereplő macska. Kira nem várta meg a folytatást, visszaindult egy ráment enni. De hallotta a gyerekek öröm ujjongását és ahogy azt kiabálták, hogy köszönjük. Kumo Törpéje végül elérte a rámenes bódét és be is ült, majd kért egy ráment. Mellette 3 méterre egy építkezés folyt, állványok borították be az épületet, 5 méter magasan és 6 méter hosszan. 5 ember szorgoskodott a magasban.  Egy kicsit távolabb egy 5 év körüli fiú labdázott.
Kira hallotta a labda pattogását, de nem is fektetett túl nagy figyelmet rá, mindaddig míg a labda neki nem csapódott az állványnak és a gyerek odaszaladt, így ő is odaterelte figyelmét. Az egyik állvány tartóoszlopa elmozdult helyéről, az állványok megmozdultak, az ácsok kapaszkodni kezdtek. A gyerek megragadta a labdát, de amint felnézett már nem mozdult meg a félelemtől. Kora reggel nem sokan mászkáltak, így Jouninok sem voltak jelen, csak Kira aki koránkelő. A civilek sikongattak, jajgattak, mutogattak, Kira egy chh-t szűrt ki fogai közt, majd felpattant ültéből, a Shunshin no jutsut alkalmazta hogy hamarabb a gyereknél legyen, ez hamarabb meg is történt, megragadta  a fiút aki még mindig a labdát fogta, majd az omladozó állványdarabok elől tért ki, majd az egész teljesen omlani kezdett, a shinobinak figyelnie kellett az ácsokra is, kisiklott az állványok alól, elengedte a nyakában logó fiút, előhúzott egy Fuuma Shurikent és drótot fűzött a középen elhelyezkedő lukba, majd megcélozta az állvány alatt közvetlen és a falnak hajította, ami mélyen bele is állt, majd egy másikkal is ugyanezt csinálta, csak az elsőtől 1.5 méterre és a drótot megfeszítette és egy oszlophoz kötözte, hogy egy szintben legyen, hogy ne dőljön tovább. Addig talán kitart, míg a munkások leszállnak róla. A jelenlévők hirtelen tapsviharban törtek ki, az ácsok is tapsoltak, Kira megsimogatta a fiúcska fejét, aki erre már elengedte és nagy kerek szemekkel figyelte Hősét. Ám a fiú visszasétált a rámeneshez és két ráment elvitelre, amit meg is kapott, majd távozott. A hírek gyorsan terjedtek, a Vezetőség is hamar tudomást szerzett róla.
Kira azonban egy szó nélkül sétált ki a faluból, levegőzni akart egyedül. Sziklát mászott 30-40 méter magasba, hegyi levegőre vágyott, kiült a sziklapárkányra és figyelte a tájat és annak szépségét. Hirtelen a szikla alján egy nőt vett észre, aki egy nevet kiabált. Így egy lendülettel leugrált helyéről és a nő előtt termett, aki meglepődött a fiútól, majd megkönnyebbült és hadarta szavait.
- Óh! Hála az égnek, kérlek segíts megtalálni a fiamat, kiszaladt a faluból a kutyája után, de már annak egy órája.
- Rendben, segítek, de hamarosan vihar lesz, addig térj vissza a faluba. - felelte a fiú miközben a sötét égboltra nézett, majd a tekintetével követte ahogy az asszony elszaladt. Majd ő is sietni kezdett, hogy hamarabb megtalálja a gyereket, mielőtt lecsap a vihar. Chakrával segítette magát a gyorsabb haladás érdekében, fák ágain és sziklákon haladt, alaposan átnézett jó néhány területet, de a gyerek nem lett meg és az időből is/kezdett kifogyni. Eleredt az eső, a szél még nem fújt durván, de éreztette a jelenlétét. Kira felerősítette hallását a Shikyaku no jutsu segítségével, megtorpant az egyik fa vastagabb ágán és hallgatta a zajokat és egyéb zajforrást.
- Gyerünk már! Hol vagy!? Adj egy apró jelet.  
Semmi, így tovább igyekezett, de ezúttal a talajon rohant előre, tekintetét ide oda forgatta, kereste a gyereket. Hirtelen megtorpant, előtte 5 méterre feküdt a földön a keresett gyermek. Hamar odarohant mellé és megnézte a nyaki ütőerét, még életben volt. Óvatosan a karjaiba vette, majd visszaindult vele a faluba, de az időjárás ellene dolgozott, hiába halad előre, a szél hátra taszította, de pár méterre egy barlang száját vett észre, így arra vette az irányt. Nagy nehezen beérkezett a kisgyerekkel és bevonult vele mélyebben ahol biztonságos lehet. A törpe letérdelt és óvatosan lehelyezte a fiút a földre, egy ideig figyelte, majd leült, végül a kinti tomboló vihart figyelte.
- Ez a nap, nem az én napom.
A kis srác kinyitotta szemét, majd ijedten ült fel és a megmentőjére nézett, aki a vihart figyelte, aztán ránézett.
- Vihar van, maradj nyugton! - adta ki az utasítást, de az csak őt figyelte nagy kerek szemekkel, majd hasa korogni kezdett, aztán sírt. Az apró shinobi fiú beletúrt kicsit bal kézzel, illetve mutató ujjával a bal fülébe, kibírhatatlan volt számára ez az üvöltés. De nem akarta bántani a kölyköt. Aztán a gyerek sírás elhalkult, majd szipogva megkérdezte.
- Te ki vagy?
- A nevem Kira. 
- És hol vagyunk? - érdeklődött tovább a fiúcska miközben szemeit dörzsölte.
- Valahol a falun kívül, a távoli szegletében, nem tudom pontosan, de... amint elmúlik a vihar, hazaviszlek. Ne aggódj. - felelte teljes nyugodtsággal a ninja fiú, a másik fiú bólintott.
- Én Takeshi vagyok, 6 éves és ninja leszek. - sorolta fel a fiúcska, Kira újból a vihart figyelte.
- Remek.
- Te is Hős vagy? Olyan mint az előző Raikage? 
Kira meglepetten nézett a fiúra, aki érdeklődő arccal figyelte őt, majd kis idő elteltével végül válaszolt rá Kira.
- Igen, valami olyasmi.
A vihar szép lassan semmivé lett, Kira kisétált a barlangból és a fiúra pillantott aki követte őt.
- Menjünk haza, Takeshi.
A kisfiú szaladni kezdett, majd megbotlott lábaiban és elesett, majd sírni kezdett, fájt a lába. Kira az eget figyelte, hallotta a fiúcska sírását, de nem figyelt arra túlzottan, majd odasétált elé háttal, letérdelt, így a fiú felkapaszkodott a hátára, átkarolta a nyakát, Kira pedig a lábait tartotta, amit a fiúcska előre rakott. Így sétáltak vissza lassan. 
- Ha ninja leszek, olyan akarok lenni mint te, Kira. Te vagy az én Hősöm. - felelte boldogan Takeshi, Kira nem reagált erre, ugyan hallotta a dolgot de ő tudta, hogy nem csak önmagáért, hanem másokért is felelősséget vállal.  Képessé válik kézbe venni a saját sorsát és olyan irányba terelni az életét, melyet ő választott saját magának. Kira ebben hisz.
Visszatértek a falu Főkapujához, ahol akkor tűnt fel néhány Jounin és Takeshi anyja is, na meg a kiskutya.  A nő boldogan szaladt a fiúkhoz és sok sok puszit lenyomott a fiának, az egyik Jounin leszedte a fiút Kiráról és elvitte a kórházba egy kis vizsgálatra. A többi jounin tapsolt, elismerték. Hikuro is odalépett hozzá, visszaadta a tanítványának 2 Fuuma Shurikenjét és a drótokat is, az ácsok épségben lejutottak az állványokról, egyik kezét a fiú fejére tette, másikkal béke jelet mutatott a genin felé, aki sóhajtott, végül ő is béke jelet mutatott.
- Szép volt. - jelentette ki a Jounin, ennél több már nem is kellett, Kira már szavak nélkül is megértette Hikuro mondani valóját. Büszke volt rá. Arra, hogy a tanítványa, meg sok minden más miatt is.
 A vezetőség is tudomást szerzett Kira Hőstetteiről, így dönteniük kell, hogy megbíznak e benne, vagy sem ennyi idő után. Leszedhetik e róla a pecsétet, vagy sem.

                                               Kuchiyose Speciális Idézés     ( N.T.   Engedélyezte speciális idézésként  )




                                                      A Kyuuzaki - k öröksége  ----  Crucio és Moloch
                                                                    Csak együtt lehet őket megidézni, ők ketten egy párt alkotnak.


                                         A vér mellé húst is kell áldozni. Lehet akár egy kisebb húscafat, élő ember vagy állat.
                                         Az emberi szív szülöttei, vagy akiket kitaszítottak a ninjuu-k még kölyökként, ki tudja.

Múltjuk: "Láttam őt, mint villámlást lehullani az égből. ... Belelátnak a szíved legmélyére, megkínozzák a maradék lelkedet is. Istentelen ivadékok." --- Ezek a hiedelmek, szóbeszédek voltak róluk halhatóak, még a Kyuuzaki klán idejében, de a klánnak lejárt az ideje. Azóta már más idők járnak és más más szóbeszédek terjednek ezekről. Haakare lelkiállapotára reagálva követték hazáig. Ő megtartotta őket, amolyan háziállatként, de ők többek voltak annál. Akusha Konohába költözött, ahol már Nin-juu-ként voltak jelen életében, hiszen vérszerződést kötött velük. Akusha számtalan küldetésein vettek részt, vele fejlődtek, együtt nőttek fel. Volt mikor azért idézte meg őket, hogy a magányos pillanataiban beszélgethessen valakikkel. Akusha 40 éves korában halt meg az utolsó S osztályú küldetésén ( előtte még találkozott fiával / Kaland 2 / ) Összesen 97 alkalommal idézte meg őket. A konohaiak, akik 40 év körüliek és Akusha csapattársai évfolyamtársai mind ismerték a két állatot.


Küldetéseik: 
 S: 3
 A: 8 
 B: 34
 C: 8
 D: 24 


Mindkét állat szülei halottak, mivel a nin-juu-k kitaszították a kölyköket maguk közül, ők a halálba menekültek. 


Név: Crucio 
Faj:  Kiméra : félig macska félig kutya vagy farkas
Méret: 2 m 30 cm magas, 4,5 m hosszú farokkal együtt, 100 kg 
Jellem: Büszke. Makacs, agresszív.   Külsőleg kutya, de a tulajdonságai a macskáékéhoz hasonlítható, mosakszik, dorombol. Okosan csillogó tekintete félelmet kelthet másokban. 
Erősség: Magas intelligencia, kitűnő chakraérzékenység.
Gyengeség: Suiton technikák , NEM TUD BESZÉLNI !
Különleges képesség: Szenzor : Negatív energiák, érzelmek észlelése 
Elemi Beállítottság: Katon 

Technikák: 
                - Genjutsu Kai 
                - Shunshin no jutsu 
                - Katon Endan  
                - Katon Hiendan 

Szint: B   ( mivel Akusha állata volt, együtt fejlődtek tanultak... ) 
Chakraszint: 470 





Név: Moloch 
Faj:  
Méret: 2 m 70 cm magas, 4 m 90 cm hosszú 170 kg
Jellem: Hihetetlenül kíváncsi, minden új dolog érdekli őt és mindent tudni akar. Memóriája  felülmúlhatatlan, egy kis probléma van ezzel az állattal. Mindig játszani akar, még az ellenfélnek is odavisz egy faágat, hogy az eldobja neki. Idióta, mint egy kölyökkutya. Hiéna röhögéséhez hasonlítható hangkiadás. 
Erősség: A levegőben nagyon gyors, követni is lehetetlen a mozgását ott fent 
Gyengeség: Bohóckodás, a talajon lassabb, lomhább 
Különleges képesség: Nem tud beszélni, de képes emlékképekkel tudatni gazdájával mit is szeretne, mit látott és mit is tapasztalt. A nyála nagyon büdös és ragacsos, gyúlékony és tűzveszélyes
Elemi beállítottság: ?


Technikák:
               - Vízen járás chakrával
               - Szárnyaival légáramlatot kelt
               - Doku Gasu ( Gázlehelet )


Szint: C 

Nyála: A levegővel érintkezve egy része ( 5% ) gázállapotúvá válik, a szaga amiért annyira büdös mert a levegővel érintkezett . Csatornaszag és záptojás szag keveredése.
Gyúlékony és tűzveszélyes

Igen érdekesen lehet lovagolni rajta, egyesek szerint egyszerűen képtelenség hiszen se fogás nincs rajta, a hátán meredező tüskékre pedig még én se ülnék rá. Tehát, egyfajta guggoló pózt vesz fel az idéző, lábai az állat mellső lábain kilógó csontszerűségeken helyezkedik el, a kapaszkodást pedig lánccal kell megoldani, amit hasonlóan mint a lovaknál kell felkötni, vagy csak be kell kapnia az állatnak. 




 

 ////        Egy szintezést szeretnék kérni, hogy mennyi chakra kell ahhoz hogy Kira megidézze őket             ////