Yukinohana vs Aiza

**Okisha Aiza** Csüt. Szept. 24 2015, 00:34

A háború még nem ért véget. A harcok továbbhúzódtak, s egyre csak nagyobb teret hódít magának. S a háborúba olyan országok is becsatlakoznak, kiknek nem áll semmilyen érdekükbe, csupán a nagyobb hatalmak látták meg bennük a potenciális területeket, központi bázisnak, nyersanyag vagy fegyver, végső soron embertartományuk feltöltésében. A Hó országa is ily területnek számított, az ország mind nyersanyagban, mind erős fegyverrel rendelkezett, melyre a fehér kígyó szemet vetett. Parancsára egy osztagot rendeltek ki az országba, hogy szerezzék meg az országban termelt különleges fegyverek néhányát. A feladat elvégzéséhez mindenben szabad kezet kaptak, s ennél többet nem kellett mondani otogakure bátor és vakmerő shinobiai számára. Bármilyen eszközzel, de teljesíteniük kellett a feladatot.
Aiza is tagja volt ennek az osztagnak, s egy hajón utazott a kiválasztottakkal.
A fiatal chunnin, miután a kikötőbe érkezett a hajójuk, lilás, fehéres, vastag köpenyét magára terítette, arcát elfedve az elé lógó csuklya alatt, térképet rejtegetve a dunyha alatt és fegyvert, megindult a csapattal, hogy teljesítsék a feladatot.
Egy pró falu a havas pusztaság közepén. Már látóhatáron belül érkeztek, mire a csapat fele a megbeszéltek szerint, egyszerűen eltűnt a semmibe, s csupán a jó fülű, igen képzettek hallhatták láthatatlan lépteinek recsegését a hóban. További két tagja szakadt le a csapattól, mígnem Aiza néhány lépés után egyedül maradt. A falu shinobiai már érzékelték őket és láthatóan mozgósították erejüket. A bal szélen indulók máris harcba keveredtek.
- Hát ennyit a csendes bejutásról. - jegyezte meg a fiú, majd csuklyáját feljebb hajtotta, hogy tökéletesen láthasson mindent. Hátán nagy táska függött, mégis lépései egyre gyorsabbnak bizonyultak. A szél kissé felerősödött, s havat hozott magával.

**Inugoya Yukinohana** Csüt. Szept. 24 2015, 01:40

Nyárillatú idegenek szaga száll az északi szél metsző szárnyán. A kunoichi mohón szippant az ismeretlenek izzadtságától terhes, fagyos levegőből, s hosszan visszatartja lélegzetét, hogy a hűvös lég csillapítsa az ereiben vágtázó, vadászösztöntől fűtött vér forróságát. Festett arcán lobot vet a féltékeny harag, amikor arra gondol, hogy hívatlan vendégek zavarják tágabb értelemben vett falkája - Yukigakure - területeinek nyugalmát. A lába alatt ropogó hó és szívverésének dübörgő hangja, akár az üllőn csattanó pöröly robaja visszahangzik érzékeny füleiben. A zuzmó- és fenyőillatba keveredő emberszag egyre erősebbé válik... Közel járhatnak.
Füttyszó jelzi, hogy ideje a nyíl alakú formációnak kettéválni, hogy két irányból mérhessen csapást a betolakodókra. Enyhén balra helyezi a testsúlyát, hogy irányt változtasson, miközben próbál szorosan honfitársai nyomában maradni. A jobbján ügető dérszín ordas néma, fenyegető árnyként lohol mellette. Azon kevesek egyike, akiket sikerült megszelídíteni a Hó Országának ősi és hatalmas méreteket elérő farkasai közül. Accalia csupán tíz éves szuka még - fajtájának mércéjével szinte még kölyök - de már így is nagyobb, mint bármelyik ismert kutyafajta hím egyedei. Vad és szeszélyes természete ellenére azonban meglehetősen gyengéd és figyelmes állat, mázsás súlyával időnként enyhén nekidől világtalan gazdája oldalának, ha az túl közel szaladna el egy-egy vastag fatörzshöz. A bestia legalább olyan izgatottnak tűnik mint gazdája - ujjnyi agyarakkal szegélyezett pofáján habos tajték csorog, sárga szemei vad indulattól csillognak.
Egyre többen és többen hagyják el a bekerítőalakzat védelmét, ami azt jelenti, hogy az ellenség közel van. Egyesével tűnnek el mellőle a fehér terepmintát viselő hófalusiak és csatazaj hangja szól a szélrózsa minden irányából. Az egyik határsértő szagába nem keveredik honfitársainak ismerős bukéja, s mozgásának hangja is arra utal, hogy még nem bocsátkozott harcba senkivel. Felé iramodik. Amikor már egészen közel ér, pár kőhajtásnyira mély férfihangot hall. Fakó szája vicsorra húzódik, hosszúra nőtt szemfogai majdnem alsó ajkának alját súrolják. Megáll pár méternyire a betolakodótól, s fehérre festett ébenfa botját mélyen a keményre fagyott hóba vágja. A nyomában léptető nőstényfarkas acsarogva morog a fiúra, s Yukinohana sem reagál szívélyesebben:
- Ki vagy és mit akarsz ebben a faluban?

Hidan Hétf. Jan. 25 2016, 13:59

A harcot érdeklődés hiányában lezárom, chakra nincs.

Ajánlott tartalom

Yukinohana vs Aiza

Yukinohana vs Aiza

Re: Yukinohana vs Aiza

Re: Yukinohana vs Aiza

Re: Yukinohana vs Aiza