Fujikage Kizashi

//Tudom hogy unalmas és vontatott lett, de igazából egy teljesen átlagos emberke ET-jét akartam most megírni és sajnos nincs meg a képességem hozzá hogy egy ET-t átlagon felüli élvezhetőséggel tálaljam... sry... //
//Hoppá!... Elmaradt a színezés... Na mindegy//

Főkarakter: Fenereshy Erisa

Név: Fujikage Kizashi

Ország:  Tűz Országa

Rang: Genin

Szint: D

Chakraszint: -

Kor:  16

Nem: Férfi

Chakratípus: Ismeretlen

Felszerelések:
 Shurikentartó, melyben két darab kunai / 5 db shuriken van
Hátizsák, (küldetésekre) Élelemmel hálózsákkal, 3 db kunaial, 10 db robbanójegyzettel
Övtáska 10 kunaial, 12 Shurikennel és 5  db füstbombával

Kinézet: Egy 178 cm magas, jóképű fiú. Hosszú, sötét, hullámos haja általában kócos, nem szokta „belőni” viszont mindig tisztán tartja, fontosnak tartja hogy rendszeresen és gyakran mosson hajat. Sötétbarna szemei nyugalmat, magabiztosságot és biztonságot sugároznak. Általában sötét színekbe öltözik, nem kedveli a világos színeket. 78 kg, igen izmos, jó testfelépítésű, a lányok kedvence.

Jellem: Egy igen lusta személy, aki utálja a felesleges beszédet, és nem tisztel semmilyen hatalmat. A szabályokat betartja addig, amíg nem ütközik a személyes érdekeivel, nem jelent többet számára a falu, mint a házának helyét. Magabiztos, viszont az olyan témákat amikhez semmi köze, messziről elkerüli. Ha akar, remekül el tud beszélgetni szinte bárkivel, ugyanakkor a lányok könnyen zavarba tudják ejteni. Célja hogy nyugodt életet éljen, bár megfordul néha a fejében hogy elég erőt szerez, hogy befolyásolni tudja a világot, és így megváltoztatni azt. Viszont mivel ez rengeteg erőfeszítéssel járna, még maga sem biztos a céljaiban, ezért néha edzi magát, ha éppen van kedve, de egyébként keresi a lehetőségeket amikkel ki tud bújni a felelősség alól.  Egyébként kimondja amit akar, amit érez, mint már mondtam, nem tisztel semmilyen nagyobb hatalmat.

Technikák: ???



Kizashi. Egy átlagos fiú, átlagos családdal. Apja Chuunin, aki a falu belső védelméért felelős, anyja pedig egy egyszerű kereskedő egy sarki kisboltban. Gyerekkora kellemes volt, szeretett játszani, sok barátja volt, és kitűnt értelmiségével. Nem volt egy géniusz, de remek problémamegoldó képességgel rendelkezett, illetve átlátta a dolgokat, érdeklődő volt az olyan dolgok iránt, amik kíváncsivá tették, és valljuk be, mi az ami nem tesz kíváncsivá egy kisgyereket? Egyszóval egy életerős vidám gyerek volt, biztos és szerető szülői háttérrel, egy átlagos családból. Hogy végül hogy kötött ki az Akadémia padjában? Apja, Fujikage Koudo mindenáron ninját akart faragni egy szem fiából, aki többre viszi mint ő, aki hírnevet szerez a falun belül, kívül, és akinek nagy befolyása lesz az Országban. Leegyszerűsítve azt akarta hogy a fia továbbvigye a saját szakmáját, és sikeres legyen benne.  Azonban volt egy dolog, ami keresztül húzta számításait. A Negyedik Ninja Világháború. Kapcsolatainak hála nem küldték ugyan Kizashi apját életveszélyes küldetésekre, azonban Kizashi kedve a ninjává váláshoz hirtelen megcsappant. Azt gondolta, hogy sokkal jobb döntés maradni az iskolapadokban, mint geninné válni és olyan utasításokat követni, amik az életét is követelhetik.  Bár tudása biztos lábakon állt, gyakorlatilag mindent tudott ami egy geninvizsga elvégzéséhez szükséges, mégis ejtett benne néhány „véletlen” hibát, minek okán két vizsgán is megbukott, két egymást követő évben. Kicsit kellemetlenül érezte magát, hogy mindössze egy év elteltével is mennyire kitűnt osztálytársaitól fizikailag, de elhatározta hogy addig nem lesz genin, amíg véget nem ér a háború. Azonban ez elégedetlenséghez vezetett a szülők részéről, ami sokszor vitákba torkollott. Nem mondta el nekik miért bukik meg folytonosan a vizsgákon, ők ténylegesen azt hitték hogy a gyerekük hülye. Az első vita után pedig Kizashi úgy döntött hogy nem is fogja elmondani. Elvégre, ha ők is úgy gondolkodnának, hogy geninné válni veszélyes háborús időkben, akkor ők maguk mondták volna hogy bukjon meg a vizsgákon. De ez egyébiránt már csak részletkérdés…
Természetesen tudta, hogy ha az akadémián marad még pár évig, akkor komoly lemaradása lesz a többiekkel szemben, ezért valamelyest igyekezett edzeni, már amennyiben volt hozzá kedve. Ez főleg fizikai edzéseken merült ki, csak pár technikát és „kombót” tanult, illetve próbálgatta fejleszteni a chakrakontrollját mely kimerült a függőleges terepen való járáson, és a vízen való járáson. Utóbbi sajnos közel sem megy neki tökéletesen, tekintve hogy magától próbálta megtanulni mindenféle segítség nélkül, könyvek leírásai alapján. Talán emiatt tartott neki sokáig is, hisz az első bukása után már elkezdte az edzéseket, szóval több mint két év kellett neki, míg elsajátította ezeket a képességeket. 
De persze mester nélkül, önerőből sokszor lusta volt elkezdeni is a napi programot. Ez a lustaság hamar átterjedt a személyiségére is. Az Akadémián átaludta az órákat, a délutánjait sokszor fák alatt pihengetve, gondolkodva töltötte. Tényleg csak akkor folyamodott edzéshez, mikor nagyon unatkozott. Nem is nagyon szeretett elfáradni, emiatt inkább elméleti kérdéseket feszegetett magában a chakrával kapcsolatosan. A fizikai mellett a mentális képességeit is igyekezte fejleszteni amit matematikával, fizikával, „Chakratannal”, és jó pár komoly technika leírásának elemzésével tett meg. Persze néhány példától eltekintve nem próbálkozott meg ezen technikák elsajátításával. Ez annak volt köszönhető hogy azokat amiket megpróbált egyszerűen nem tudta végrehajtani, ami miatt elment a kedve a többi megpróbálásától.
Ahogy egyre forrósodott a háború, és egyre több Chuunint és Genint vontak be a harcokba (természetesen a geninek nem harcoltak, csupán a front közelében segédkeztek), az apja is sorra került. Eleinte csak néhány napokra ment el, később hetekre. Szerencsére a képességeihez mérten kapott küldetéseket emiatt sokszor egy karcolás nélkül jött haza. Kizashi persze ettől függetlenül úgy döntött hogy még egy évet lehúz az Akadémián, figyelmen kívül hagyva a tényt, hogy geninként neki sem kellene veszélyes feladatokat végrehajtania. Körülbelül ekkor töltötte be a 16-ik életévét, amit nagyon rossz szemmel néztek a tanárai. Persze nem voltak tisztában a fiú képességeivel, mármint azzal, hogy képes lenne átmenni a vizsgán, emiatt kérvényezték Kizashi kicsapásának engedélyét.  Arról, hogy úgy gondolja az elit, hogy Kizashiból nem lehet ninja, persze maga a fiú semmit sem tudott, így kissé váratlanul érte, mikor egy átlagosnak induló napon valami különleges dolog történt. A chuunin, aki eddig tanította az osztályát nem jött be az órára. Az osztály nem kapott hírt arról, hogy elmaradna az óra ezért tovább vártak, mígnem az óra felénél belépett egy látszólag sokkal tapasztaltabb, és sokkal több mindent megéllt Jounin. Közel sem volt átlagos kinézete, Hosszú, hullámos fehér haja egészen a háta közepéig ért, hátán befigyelt egy igen szép katana, az arcán pedig néhány beforrt vágásnyom. Az osztály elé állt, és szemeivel gyorsan végigfutott a kérdőn néző arcokon, azonban amint meglátta a többi gyereknél igen érettebb, és idősebb Kizashit, rámutatott.
- Te ott! Fujikage Kizashi vagy, igaz? – Kérdezte mély férfi hangon. Igen mert férfi volt, ahhoz képest milyen hosszú haja van. Kicsit félrevezető.
- Igen. – Mondta unott arccal és unott hanggal a fiú, ahogy felemelte a fejét a padról, mert a Jounin éppen a kedves álmából ébreztette fel.
- Gyere ide az első padba. Dolgozatot írsz! – Mondta, majd elővett egy borítékot a háta mögül, amit igazából senki sem látott eddig, és azt sem hogy honnan húzta elő azt a nagy darab papírost. Kizashi fáradtan odavánszorog, leül a padra, majd ránéz a férfira unott tekintettel, mint akit épp ki akarnak végezni. A férfi szó nélkül kivesz a borítékból négy lapot, amire feladatok vannak nyomtatva, majd elé teszi a fiúnak.
- Nos hát akkor sok sikert. – mondta, majd elindult az ajtó fele, a többi tanulót figyelmen kívül hagyva. – Óra végig van időd megcsinálni. Szimpla feladatok vannak benne, olyanok mint egy általános geninvizsgán. – mondta miközben nyújtózott egyet az ajtó fele menet, de a küszöb előtt megállt és mosolyogva visszafordult. – Ja, és ha nem éred el a minimumot, beosztunk egy genincsapatba. – fejezte be vigyorogva, majd kiment és bezárta maga mögött az ajtót. Kizashinak kellett egy perc mire rájött milyen problémába esett bele.  Persze maga a gond nem volt valami nehezen magyarázható, de az elkerülése annál inkább. Hogy maradjon Akadémiai tanuló? Ha jól írja meg a tesztet, biztosan előlép geninné. Az viszont nem biztos hogy ha rosszul írja meg tanuló marad. Lehet csak blöffölt. De ha mégis igazat mondott, akkor hogy kellene megírnia hogy ne legyen genin? Persze ez egy lehetetlen feladatnak tűnik, elvégre, vagy eléri az elvárt szintet, vagy nem. Mielőtt azonban hozzákezdene a feladatokhoz, mindenképpen elő akart állni egy tervvel. Ekkor gondolt rá hogy lehet rossz szemmel nézik hogy még mindig itt van, és most meg akarják tudni hogy direkt hibázik-e folyamatosan. Ha 0%-ot érne el nem lennének biztosak a tudásomban, de ha elhiteti velük hogy próbálkozik átjutni de mégsem megy akkor talán békén hagynák. Szóval csak annyit kell tennie, hogy kicsit jobban írja meg 50%-nál, de nem éri el a 60%-ot, vagyis a minimumot, amivel át lehet jutni. 56%-ra esett a választás elvégre ez a szerencseszáma. Kikövetkeztette melyik feladatra mennyi pontszámot lehet kapni (mert ebben a feladatsorban nem volt odaírva a feladatokra kapható maximális pontszám valamiért), majd találomra megcsinálgatta a feladatokat hogy elérje az 56%-ot. 15 perc alatt kész lett, a maradék időben pedig úgy tett mintha gondolkodna, ide-oda írt néhány kamu választ, lehúzogatta, mert akár az is megtörténhet hogy figyelik miközben írja, és elég gyanús lenne hogy egy pont után hirtelen abbahagyja az írást.
Percre pontosan ahogy letelt az idő újra megjelent a fehérke. Elvette a lapot Kizashi elől, egy pár percig nézegette, majd megszólalt.
- Hmm… Elég sok hibát vétettél… Emiatt nem érted el az elvárt szintet… Ez sajnálatos… De, ami a jó hír, hogy akármilyen bőszen próbáltál itt maradni, holnaptól egy új genin csapatba leszel beosztva. – Kizashi meglepődött. Szívesen írnám, hogy „elhűlt a meglepődöttség miatt”, de ez nem volt teljesen igaz. Próbálta eljátszani hogy örül amiért végre genin lehet, de legbelül folytonosan azon gondolkozott hogy hol rontotta el. Ekkor újra megszólalt a Jounin.
- Hiába mosolyogsz, pontosan tudom hogy azon töröd a fejecskédet, hogy hol rontottad el. – Ekkor ráfagyott Kizashi arcára a mosoly, ami már közel sem volt hiteles. – Képzeld, onnan tudom mindezt, onnan tudom hogy ha akartad volna 100%-ra is megírhattad volna a tesztet, anno én is ugyanezt csináltam. – mondta, majd látván Kizashi arcán kétségbeesettség jeleit, még nagyobb vigyor villant fel arcán – Nem gondolod hogy kicsit gyanús, hogy néhány olyan kérdést is hibátlanul válaszoltál meg, amit egyébként nem várunk el egy geninvizsgán? – Csak ekkor fogta fel Kizashi hogy hol volt a buktató. Mivel véletlenszerűen csinálta a kérdéseket, fel sem tűnt neki hogy volt benne néhány „akna”, amit egy átlagos akadémiai végzős nem tudhat. Ezeket az ismereteket pedig a külön tanulmányainak köszönhette. Arról nem is beszélve, hogy néhány olyan kérdést is kifogástalanul válaszolt meg, ami egyébként igényelné azokat az ismereteket, amikre egy másik, meg nem válaszolt feladatban tesznek fel kérdésnek. Ezek bár elég nyilvánvaló csapdák, Kizashi mégsem vette észre, ami valószínűleg annak volt köszönhető, hogy csak arra koncentrált, hogy pontosan 56%-ot érjen el.
- Azt hiszem itt valami tévedés történt… - Kezdett bele Kizashi, de a férfi félbeszakította.
- Nincs itt semmilyen félreértés. Akkor holnap találkozunk. Még ma kapni fogsz egy levelet a részletekről. – mondta vigyorogva, majd kisétált az ajtón, de mielőtt becsukta volna azt, visszaszólt. – Minek ülsz még ott a padban? Már genin vagy, semmi keresnivalód az Akadémia padjában. – mondta majd háta mögül elővett egy fejpántot Konoha jelével, és odadobta a fiúnak aki könnyedén elkapta, majd végül bezárta azt a bizonyos ajtót. Egy ideig csend volt a teremben, Amit Kizashi mormogása tört meg.
- Na basszus...