Masaru Ibuka

**Masaru Ibuka** Hétf. Jan. 04 2016, 14:53

Masaru Ibuka

Küldetés célja: Plussz pénz egy kis chakra és egy kard.
Időben elhelyezés: A vízen járás megtanulása utáni nap.

Egy levelet kaptam miszerint jelenjek meg a "Falu vezető palotájában" és, hogy szedjem össze a cuccom mert küldetésre fogok menni. Egy egy személyes küldetés? Kissé fura, nem nagyon szoktak egy 12 éves genin-nek egyszemélyes küldetést adni. De mindegy is, szerintem amúgy sem lesz olyan nehéz ha elég leszek én is a küldetés elvégzésére. Hát el is indultam a palotába, hihetetlen, hogy mennyi őr volt ott, ahol ennyi őr van ott valamit nagyon őrizhetnek. Bekísértek a palotába és ott volt egy ismeretlen kissé fura kinézetű pasas aki elmagyarázta a küldetésem.
- A küldetésed a következő, menj ki a Dohányföldre és hozz egy kis mintát az ott termelt dohányból. Mivel ez nem egy nagy feladat, ezért úgy döntöttünk, hogy képes leszel egyedül is véghez vinni. Viszlát.
Nem is kérdezhettem semmit, azonnal kikísértek a palotából. Úgy tűnt mintha nem szerették volna, hogy tovább ott tartózkodjak, nagyon gyanúsan viselkedtek de nem foglalkoztam velük, nem akartam beleütni az orom más dolgába. Hozok egy kis mintát a dohányföldről, fizessenek ki aztán pedig hagyjanak békén. Így hát elindultam, még utoljára belenéztem a hátizsákomba, hogy ellenőrizem, hogy biztosan megvan-e az összes cuccom. Szerencsére megvolt minden így hát neki indultam elvégezni a küldetést. Kb. fél úton járhattam amikor már egy kicsit elvoltam fáradva ezért úgy döntöttem, hogy lepihenek, olvasgatok egy kicsit stb. Miközben olvasgattam az egyik kedvenc könyvem fura hangokat hallottam. Valaki felém közeledett méghozzá sebesen. Nem tudhattam, hogy egy magasabb szintű ninja az, vagy csak pár bandita akivel könnyűszerrel elbánhatok ha belém kötnek. Épp a közelbe volt, egy jó magas fa, ezért gyorsan annak felmásztam a tetejére, hogy elbújhassak. Pár perc múlva oda is értek, 3 bandita volt nem tűntek valami erősnek, úgy tűnik, hogy gyilkolni és fosztogatni szerettek volna, ezért inkább távol tartottam magam tőlük hisz nem tudhattam, hogy hányan lehetnek még a környéken, az is lehet, hogy rengetegen vannak és nekem meg semmi kedvem nem volt ahhoz, hogy banditák ellen harcoljak amikor én csak egy kis dohányért jöttem. Nagy szerencsétlenségemre pont ott pihentek meg az alatt a fa alatt amelynek a tetején én bújtam meg. Már kezdett sötétedni, és akkor csatlakoztak még hozzájuk 3-an, így 6 banditával tölthettem az éjszakát, persze ők nem tudtak rólam. Tűzet gyújtottak, iszogattak, beszélgettek majd elaludtak. Hát nekem sem kellet több szép csendben lejöttem a fa tetejéről, kizsebeltem őket, olyan részegek voltak, hogy észre sem vették, mindegy, hogy mit csináltam volna velük akkor sem kelnek fel valószínűleg. Nem annyira sok pénz volt náluk, egy kevéske de az is jobb mint a semmi az egyik banditának volt egy szép kardja is, elvolt hajítva bele volt állítva a földbe, egyáltalán nem foglalkoztak semmivel sem, így hát azt is elvittem magammal. Így mondhatni elég jól telt az az éjszakám azt leszámítva, hogy mivel egy fán pihentem egy kicsit fájt a hátam de még így is megérte. Este volt és sötét, nem a legjobb ötlet lett volna ha így folytatom az utam ezért keresetem egy másik helyet ahol megpihenhetek. Egy barlang? Nagyszerű, szépen lepakoltam és ott töltöttem az éjszakát, tüzet nem gyújthattam mivel akkor valószínűleg a banditák észre vettek volna, így hát csak elaludtam. Majd hirtelen arra keltem fel, hogy hangokat hallok, már kezdett világosodni. A hangjukból ítélve azok a banditák voltak akiket kizsebeltem.
- Tudom, hogy itt vagy valahol - kiabálta az egyik bandita.
- Szerintem már nincs itt, messze járhat - mondta neki a másik.
- Nem hinném, hogy a sötétbe ment volna tovább, ő is megpihent valahol. - válaszolta vissza.
Hát muszáj volt valamit tennem, mert a hangokból ítélve a barlang felé jöttek. Kinézetem, hogy megtudjam, hogy hányan vannak és az egyik pont ide figyelt, pont akkor látott meg.
- Ott van, megvan az a kölyök lesz az, gyere már siess. - kiabálta a társának.
Csak ketten voltak, valószínűleg a többiek is engem kerestek és ezért váltak el, szerintem ez a kard lehet nekik ennyire fontos.
- Te kis nyomorék, add vissza a cuccainkat - kiabált az egyik.
- Add vissza a kardom - kiabálta a másik.
Épp ideje volt már kipróbálni az új taijutsu-t amit tanultam, elővettem a táskámból egy kunait és az egyik felé hajítottam, nem találta el, ügyesen kitudod térni előle, de csak úgy, hogy közben elesett. Így ő lemaradt, és szemtől szembe már csak az egyik futott felém.
- Most véged - ordította.
- Muso Goendan - Hatásos Vadtűz
Az ellenfél mögé kerülve kigáncsoltam majd a levegőbe repítettem, ekkor fölé kerekedve a vállával a földre taszítottam, majd földre érkezéskor páros lábbal a gyomrába taposva kiütöttem azonnal. A társa ezt végig nézve látta, hogy nem sok esélye van egyedül ezért elszaladt, utána mehettem volna és akár végezhettem is volna vele, de inkább nem, nem volt már messze a dohányföld így hát inkább fojtattam az utam, de előtte megkerestem azt a kunait amit elhajítottam, hisz minden eszközre szükségem van. Nem sokkára oda is értem, a dohány földre, ahol már várt is egy ott dolgozó, már tudta, hogy miért vagyok ott valószínűleg oda szóltak neki, hogy majd menni fogok.
- Késtél.
- Sajnálom, de út közbe volt egy kis dolgom. - válaszoltam.
- Banditák? - kérdezte.
- Azok - válaszoltam.
- Nem lepődöm meg, mostanában elég sokan vannak a környéken, vigyáz velük fiam. - figyelmeztet rájuk.
- Tudok, vigyázni magamra. - válaszoltam neki.
Elmosolygott a válaszomon és közben a kezembe nyomot egy zacskót amiben, ott volt a dohány.
- Viszlát - mondta és el is indult vissza fele, valószínűleg dolgozni.
Én is vissza fordultam és elindultam haza fele, mivel megvolt az árú. Kb még negyed utat tehettem meg vissza felé amikor ismét észrevettem a banditákat, még mindig engem kerestek de már sokkal többen voltak, nem számoltam meg de kb. 20-an lehettek. Úgy tűnik nagyon fontos lehetett nekik ez a kard, mondjuk nem is csodálom, hisz nagyon szép volt. De ha annyit ért nekik akkor jobban kellet volna rá vigyázni, és nem csak úgy elhajítani. Na mindegy, ki kellet valami tervet eszelnem ha tovább szerettem volna haladni és volt is egy jó kis tervem. Készítettem egy klónt, aki egyszerűen kiment eléjük ekkor még nem támadták meg , majd csak akkor amikor oda hívták az összes többi tagot, ekkor körbevettek.
- Támadás - ordította az egyik.
Amikor már elég közel voltak hozzám, eldobtam egy füstbombát, vissza vontam a klónt és mivel ők egyáltalán nem láttak semmit a füstbomba miatt, amilyen gyorsan csak lehetett elszaladtam mellettük. Mire a füstbombából kiszabadultak addigra én már messze jártam, ők pedig valószínűleg még mindig azt hitték, hogy a környéken vagyok és kerestek. Lassan kezdett besötétedni, de mivel már csak pár percre voltam az otthonomtól nem álltam meg piheni. Szerencsémre nem találkoztam több banditával, ezért biztonságba haza értem. Épp a kapuban találkoztam a sensei-el, vele volt még Ao és Mai is.
- Gratulálok Ibuka - valószínűleg a sensei tudott erről a küldetésről.
A többiek eléggé elvoltak fáradva, nagyon úgy néztek ki mint akik ismét sokat edzettek.
- Holnap ha ráérsz, és szeretnéd taníthatod neked is egy jutsu-t, mint a többieknek. - folytatta.
- Hát az nagyon jó lenne. - válaszoltam
- De most mennem kell - folytattam.
- Persze, menj csak. - válaszolt a sensei.
Ao még a szemembe sem nézett, annyira hidegen hagyta, hogy mi van velem, mondjuk Mai sem nagyon nézett rám de valószínűleg azért csak mert ő szégyenlős volt, de ezt már megszoktam.
- Viszlát - és tovább mentem egyenesen a palotába.
- Masaru Ibuka, sikeresen teljesítetted a küldetést aminek nagyon örülünk, volt valami a küldetésen amiről beszélni szeretnél? - kérdezték.
- Nem nincs, minden a legnagyobb rendbe volt. - válaszoltam.
Nem akartam nekik elmondani ezt a banditás sztorit, elég ha csak én tudok róla és kész, meg amúgy sincs olyan nagy jelentősége szerintem.
- Akkor tessék itt a fizetséged és a következő küldetésig pihend ki magad.
- Köszönöm, viszlát. - válaszoltam.
Mire haza értem hulla fáradt voltam.
- GENIN - ordított az anyám amikor meglátott.
- Hát épségben hazajutottál? - folytatta.
- Hát amint látod, de most lefekszem pihenni ha nem baj, mivel nagyon fáradt vagyok.
Miért kell még mindig így hívniuk, nem csak én vagyok genin ebben a faluban, jó tudom, hogy a családban még nem volt senki sem ninja és ez egy kicsit fura nekik de akkor is le állhatnának már erről, nagyon ciki.

Elhasznált eszközök:
- 1 fütsbomba

Hidan Szomb. Jan. 09 2016, 07:19

GENIN!

Ez csöppet rövidke volt, volt így a kard és az elzsebelt 2000 ryou mellé csak 8 chakra jár. Használd őket egészséggel.

Masaru Ibuka

Masaru Ibuka

Re: Masaru Ibuka