Katsumi Kawachi vs Inohara

Helyszín
Egy elhagyatott falucska, mindentől távol. A fából készült házak falai már megfeketedtek az időjárástól, itt-ott belátni rajtuk. Nem hallani kutya csaholást, még csak fény sem világít sehonnan. Ember már régóta nem járt erre, de még állatoknak sem látni semmi nyomát. A legkülönösebb az egész helyben, hogy az emberek minden használati tárgyukat itt hagyták. A tűzhelyeken még ott vannak a lábasok, a ruhák a szekrényben, a félig abbahagyott munkák mindenhol. Vajon mi történhetett? Miért hagyta el ilyen hirtelen mindenki az otthonát anélkül, hogy bármit is magával vitt volna?
 
Az eső vég nélkül szakadt. Egy küldetés miatt hagytam el a falumat. Az egész rutin feladatnak tűnt. El kellett vinnem egy üzenetet egy határszéli falucskába. A megbízóm szerint csak egy barátjának lesz az üzenet és csak az a dolgom, hogy átadjam és már ott meg is kapom a fizetségem. Nem tűnt valami nehéz feladatnak és még csak veszélyesnek, sem ha rám, egy geninre bízták. Nem is gondoltam volna, hogy a tekercsben, amit kaptam, a földesúr elleni lázadás terve van rejtve. Valaki a megbízóm ellenségei közül viszont megsejthette a dolgot, mert út közben megtámadtak. Ugyan akkor még nem tudtam mi van a tekercsben, de nem voltam hajlandó átadni. Egyet-kettőt sikerült elintéznem, hogy el tudjak menekülni. Azóta csak menekültem a szakadó esőben. Már kezd esteledni. Ez jó hír. A rejtőzésben jó vagyok. Ha leszáll az este el tudok bújni. 
Sokáig rejtőztem az erdőben egy fa gyökerei köt. Mikor megbizonyosodtam, hogy sikerült lerázni az üldözőimet kimásztam és elindultam. Az eső még mindig esett, de az este már leszállt. Az erdő szélén megálltam, mert valami furcsába botlottam.
Egy kis falu szélén álltam. Az egész sötétbe burkolózott. A szakadó esőben kísértetiesnek hatott az egész. Bár nem volt túlságosan ínyemre a dolog, de mégis találnom kellett valami helyet ahol meghízhattam magam, amíg eláll az eső és kipihenhetem magam. Benéztem több házba is, de egyikben sem találtam senkit. Minden olyan volt mintha csak most mentek volna el. Persze mindent por és pókháló lepett. Behúzódtam az egyik kis házikóba és ideiglenes szállást készítettem magamnak. Nem gyújtottam tüzet, hátha mégis idetévednek az üldözőim és akkor nem lenne jó, ha rám találnának. Bevackoltam magam és megpróbáltam aludni egy kicsit. Észre sem vettem az egyik házról lógó holtestet.

Háború van, engem mégis a falu kiküldött a határvidékre járőrözni. Egyedül vagyok, mert a falu magasabb szintű ninjái máshol vannak, mást csinálnak, máshol teljesítenek küldetést és egy ANBU sokszor egyedül hajt végre, ahogy majd nekem is kell. Célom, hogy a falumat szolgáljam, mint fegyver. Utam egy faluba vezetett. Hátamon a hatalmas zanbato sok mindenkit elijeszthet, hiszen ha nem tudnám használni, akkor nem is hordanám, oldalamon az övtáskám. Nem tudom mikor hagyták el, mert az egész úgy néz ki, mintha csak napokkal ezelőtt távoztak volna az emberek, nem sietve, egyszerűen, mintha elpárologtak volna. Mégis a falu úgy tűnik, mintha évek óta elhagyatottan állna. A házak jó állapotban vannak, mégis, ha betérek, akkor a használati tárgyak úgy vannak ott, mint ami mellől csak leléptek volna az emberek, mint a gőz, elpárologtak. Az utcán az akasztott ember látványa nem igazán hat meg, ugyan nem láttam még ilyet, de hullát már igen, a háború során többet is fogok látni. Az, hogy az eső esik nem igazán érdekel, hiszen a víz az elsődleges elemem, míg a második a villám, így a körülmények ideálisak, akár egy támadáshoz, de akár védekezéshez is. Viszont mi a feladatom a járőrözés alatt? Elvileg egy futárt kell elkapnom, aki egy levelet kell elfognom, ami már elég bizonyíték ahhoz, hogy egy illetőt elfoghassanak. Hosszú ideje figyelnek egy elégedetlenkedő csoportot, akik jelentések szerint a földesúr ellen szerveznek támadást, de eddig nincs bizonyíték. A levél lehet az egyetlen esélye a falunak a szervezkedés lebuktatásához. Nem tudom, hogy ki lehet a futár, erre nem kaptam felvilágosítást, mert a falu sem tud róla. Nem biztos, hogy jó ötlet felfedni a technikáimat, viszont elég könnyű rájönni, hogy vajon egy kirigakurei ninja milyen elemű lenne. Egyelőre nem tudom hogyan kezdjek neki a keresésnek, így pecséteket mutatok, amiknek a hatására 2 klón jelenik meg, amik 10% chakrával vannak feltöltve és azzal a paranccsal, hogy keressenek ők is. Nem tudom, hogy kit keresek, de kérdezés nélkül támadok, ha mégsem ő az illető, akit keresek, akkor utólag is lehet magyarázkodni, de az sem szokásom, ahogy a kérdés sem. Én a fegyverrel tárgyalok.

Harcot folytatjuk, lévén úgysem kaptunk érte chakrát

Érzem, hogy két klón is eltűnt márpedig nem azért, mert kívülre kerültek a hatósugaramból, hanem valaki leszedte. Egyelőre nem fedném fel, hogy mit tudok, bár a hatalmas zanbatou és a további kardgyűjteményem elég nyilvánvalóvá teszi, hogy értek a használatukhoz. A klónjaim nem tudnak messzire menni a tulajdonságaikból adódóan, így amikor észreveszek valakit mozogni az árnyékban a hozzá legközelebbi klónt küldöm majd robbantom fel, mire a válasz egy robbanás. Jól sejtettem. Van itt valaki, de ő is hasonló taktikát vet be, mint én, vagyis egyedül van, akár csak én. A kos pecsétet mutatom, mire elég nagy terület egy sűrű ködöt hozok létre. Eső és a köd, ez az én világom, nem sok esélye van az ellenfelemnek ebben az esetben. Sőt lassan azt is kezdem felfedezni, hogy merre van. A ködre figyelve a néma gyilkolás technikáját vetem be, amivel nem csak hogy hangtalanul tudom megközelíteni az ellenfelemet, de kiképzésemnek hála sokkal pontosabban mozgok a ködben, mint egy átlagos ember vagy akár shinobi. Már nagyjából tudom, hogy merre rejtőzik a patkány, így arra veszem az irányt, de egyelőre nem támadok, megvárom, hogy ymit reagál a ködre az ellenfelem.

Van egy olyan érzésem, hogy sokkal képzettebb vagyok ellenfelemnél, de ez nem jelenti azt, hogy alá becsülöm. Nem tudom, hogy mi a célja az ellenfelemnek, ahogy azt sem, hogy ki az illető. Semmit nem tudok, egyetlen feladatom, hogy a tekercs és a benne rejlő információ semmiképp ne jusson el a címzetthez, ha ehhez az kell, hogy megöljem a futárt, akkor kérdés nélkül megteszem. A köd és a falu technikája miatt pontosan tudom, hogy merre van az illető. Egyelőre várom, hogy mi fog történni, nem reagálok, de van tippem, hogy mire készül. Ha képzetlenebb, mint én, akkor biztos, hogy elterelő hadműveletet tervez, de fogalmam sincs, hogy mit. Ha csak az alap technikákat ismeri, akkor is tud olyan technikát, aminél nem tudom, hogyan kell megkülönböztetni. Nem tudom, hogy mire készül, így csak várok. Jobb nem jut eszembe, viszont elfutni semmiképp nem fogom hagyni.

Nem tudom, hogy mit tervez, de nagyjából tisztában vagyok, hogy milyen taktikát használnék a helyzetben. Valószínűleg klónokat fog használni. Az elemét nem tudom, így ebben nem tudok tervezni. A köd továbbra is az én szolgálatomban áll. Nagyjából tisztában vagyok a helyzetével és a mozgásával. Nem nagyon értem, hogy mit csinál, mert nem látom, csak érzékelem. A stratégia, amit kitaláltam, hogy mit tennék a helyében, bejött, ugyanis klónokat létre is hozta és elküldte. ~Ha így, akkor én is.~ Kézpecséteket mutatok és létrehozok egy újabb klónt és az övé után küldöm, én viszont nem mozdulok. Nem tudom, hogy mit készített elő, így csak várok.