Partvidékek

Sokáig és keményen próbálok rájönni a technika nyitjára, de nem megy, amíg egyszer csak sikerül.Az öreg tapsviharral és ordibálással gratulál, majd felajánlja, hogy még az estét nála tölthetem. Mivel már sötétedik és nem is tudom merre kéne elindulni, így jobb híján a perverz öreggel alszom. Este nyugodalmasan telt, bár az öreg néha bepróbálkozott, de abból csak annyi lett, hogy tökön könyököltem, így a harmadik kör után feladta. Másnap kipihenve, bár a tanárom egy kicsit fájdalmakkal, keltünk. Megköszöntem neki a jutsut és azt, hogy eltölthettem nála az estét, majd meg kérdeztem, hogy merre menjek, hogy épségben eljuthassak a víz országába. A remete rajzolt egy térképet a házától a wagarashi kikötőbe, ahonnan simán eljuthatok a hazámba, hiszen a kikötőt birtokló család a Víz országnak szövetségese. Ismét megköszöntem a segítséget, majd elindultam az említett helyre a rajz alapján.

//folytatás itt//

//Tea kaland -Jiraiya//

A szoba átkutatása sikeres volt, egy, ismeretlen hatású gázbombát találtunk mind a ketten. Az este nyugodtan telt és fel is keltünk időben. Gennosuke kint várt ránk a kikötőben már. Megérkezvén komoly arccal közölte, hogy jó hírt hozott, hiszen Wagarashi engedélyezte a tervet, hogy ne menjünk fölöslegesen a harctérre, ha nem muszáj, hanem akár a színfalak mögött meghúzódva csapjuk le a hal fejét, de csak annyira, hogy ne haljon meg, csak elájuljon. Nem vagyok ennek a híve, de ha ez a terv, akkor követem. Nekem sem juthatott volna jobb az eszembe, de mivel ez Tano terve, így most meghagyom neki az ötletelést. Inkább csöndben meghúzodom és játszom a jófiú szerepét, aki csak akkor őrül meg, ha engedik. Közben Tano elmondta a változásokat a tervbe, hiszen a ruha meg volt, csak sajnos nem épp állapotában, így el kell játszanunk, hogy megtámadtak minket és mi vagyunk az egyetlen túlélők a csapatból. Tano feltette a kérdést, ami nekem is a fejembe volt, de megint ő volt a gyorsabb. Ekkor viszont nekem is eszembe jutott egy ötlet, amivel talán még rájátszhatunk a tervre.
- Gennosuke -senpai ismer genjutsut?
Sajnos én nem ismertem ezt a mágiaágat, de szerencsére az akadémián valamennyit tanítottak nekünk, így volt róla emlékem.
Igenlő válasz esetén a következőt mondom:
- Akkor esetleg a színjátékunkba besegíthetne esetleg vele.
Nemleges válasz esetén. csak egy "értem" hagyja el a számat. Mivel nem tudom a választ még, így ezzel nem foglalkozom. Nem várok Tanora, követem a mesterünket a ladikba, vagy inkább nevezzük úszó koporsónak. Tehát beszállok, végig figyelve rá, hogy ne boruljunk bele a vízbe.
- Mit kentél a kunaiokra? - Fordulok a társamhoz, bár valószínűsítem, hogy méreg és nem gyógyszer.- Ha méreg esetleg annyit kérhetek, hogy a dobókéseket bekenhessem?
Remélem nem irigy és ad egy keveset, mert még a hasznomra lehet, ha azok nem pontosan találnak el valakit.

//
kunai tartó (jobb):
5 kunai, 5 shuriken, 5 senbon, 30m drót összetekerve

övtáska:
5 dobókés, szerencse kunai, 2 füstbomba, 10 senbon, 10 robbanó jegyzet összetekerve

hátizsák:
2 fuuma shuriken összehajtva, elsősegély készlet, mérges könyv, rajzfüzete és a ceruzák hozzá

ruházatban:
nunchaku, 2 ninjato

- 5, + 10 robbanó jegyzet, 1 gázbomba (hatása ismeretlen)//

// Tisztogatás //

Gennosuke figyelmesen hallgatja a tervet és bólogat. Igaz, valószínűleg Ő sokkal képzettebb nálatok, de most Ti vagytok azok a Ninják, akiket felbéreltek, tehát nektek kell vezetni az akciótokat. Valószínűleg Wagarashi-samának nem lenne nagy szívfájdalom, ha elhaláloznátok, azonban a jól képzett "testőrét" nem igazán szeretné elveszíteni. Miután Tano befejezte a terv részletezését és Kawachi is megszólalt, Gennosuke újból kinyitotta száját és beszélni kezdett.
- Először is igen, ismerek Genjutsukat. Igazából nálam jobb Genjutsuhasználót még nem láttam. Másodszor... Én nem vagyok Feng és nem vagyok Kirigakurei ninja, így a küldetés vezetője ugyan Én vagyok, azonban nekem a Ti biztonságotok és a Ti életetek nem számít. Azért megyek veletek, hogy Wasabi-t elkapjuk. Ha nem látom ennek értelmét, akkor megkapjátok a támogatásomat de feleslegesen nem fogom kockáztatni az életemet értetek. Tehát úgy intézzétek a dolgaitokat. - Mondta a férfi komor és rideg hangon, majd felétek lépett és lassan a fejetekre tette a kezét - Most csukjátok be a szemeteket! - Parancsolt rátok, mire mindketten behunytátok a szemeteket. Pár másodpercen belül, egy férfi képe kezdett lebegni a szemeitek előtt. Kristálytisztán láttátok minden vonását és arcának minden egyes részét - Ő Wasabi Jirocho, a célpontunk. (KATT) És most lazítsatok!
Nem igazán tudtátok mire vélni ezeket az utasításokat, azonban tettétek amit mondott, hiszen csak tudja, hogy mit csinál. Még is csak Ő a küldetés jelenlegi vezetője... Szemeiteket becsuktátok, majd "pihentetek". Lassan ellazultok és finoman dülöngéltek előre hátra, ám amikor már mindketten dőltetek volna hátra, a testetek megmerevedett. Rémes érzést váltott ki bennetek valami. Mint ha a chakrahálózatotokkal játszadozna valaki. És amikor kinyitottátok a szemeteket, akkor valóban. Gennosuke-sama kézjelet formálva állt kettőtök előtt és egy, még soha nem látott dolgot tapasztaltatok. A zafírkék chakra mindkettőtökbe áramlott át Gennosuke-samából. Tanultatok arról az Akadémián, hogy nagyon nagy mennyiségű chakrát szemmel is lehet érzékelni, de még tapasztalni egyszer sem tapasztaltátok. Nagyon kevés shinobinak adatik ez meg. Ekkor kezdtétek el érezni, hogy feltöltődtök energiával. Az eddigi rémes érzés most átment kellemes, energizáló érzésbe, majd a kapcsolat megszűnésével, ez az érzés megszűnt. Gennosuke-sama térdre rogyott, majd abban a pillanatban ahogy kezével megtámasztotta magát, már pattant is fel. Valószínűleg nem akar gyengeséget mutatni. Megköszörülte a torkát, majd megszólalt.
- A chakrámat képes vagyok átalakítani olyanná, amilyen számotokra, egyénileg megfelel. Így a szervezetek a bennetek keringő chakrát és a belétek fecskendezett chakrámat vegyíteni fogja és saját maga kezdi el hasznosítani. Így a chakratartalékotok megnő és a technikáitokat eredményesebben tudjátok majd használni. Azonban ez annyiban nehezíti meg a dolgunkat, hogy hamarabb kiszúrnak a szenzor ninják. De így nagyobb az esélye az életben maradásotoknak. Szerintem Induljunk!
Lihegte a férfi, majd beszállt a csónakba.



Kawachi
Chakra: 150% - Gennosuke technikája
Állapot: 100%

Tano
Chakra: 150% - Gennosuke technikája
Állapot: 100%

// Beszéljétek meg, hogy akartok e még a kikötőben beszélni vagy bármi. Ha nem, akkor a postokba írjátok bele, hogy elindultatok és már félúton jártok //

//Tisztogatás//

Miután ismét felvezettem a haditervet, vezetőnk foglalt álláspontot, bár mondandója nem is annyira lepett meg, sőt kellemes érzés futott át rajtam, úgy tűnik a tényleges vezető én lettem. Jót fog tenni a hírnevemnek a klánnál, így is túl nagyok velem szemben az elvárások és nem is tartják előrehaladásom megfelelőnek, az hogy egy ilyen komolysággal rendelkező akció vezetője lehetek, nagy megtiszteltetés és dicsőség. Elégedetten bólintok Kawachi felé, majd miután fejemben megjelent a kép, jó alaposan megfigyeltem a vonásokat. Minden apró jelre figyeltem, ami megtévesztő lehet, sosem lehet tudni, hogy az ellenség nem-e fogja jutsuval magát vagy a célpontot megmásítani.
- Megértettük Genosuke sama, nem fogunk kétségbe esni, ha eltűnsz mögülünk. - válaszoltam egykedvűen, miközben szó nélkül társam felé nyújtottam az idegméreggel telített tégelyemet. Nem titkos alapanyag, még csak nincs is rá szabály, hogy tilos lenne megosztanom társaimmal, főleg most, hogy a helyzet megkívánja.
Azonban, amikor Genosuke a fejemre teszi kezét, és kezdem érezni, hogy a chakrahálózatom egy pillanatra megbolondul, elkapom a fejem. Remélem anélkül megérti a dolgot, hogy félbeszakítaná koncentrációját, amint végzett Kawachi chakrájának megerősítésével, elmagyarázom neki "engedetlenségem" okát.
- Mint ahogy te is említetted Genosuke sama, nem az erőnkre kell most hagyatkoznunk, hanem a gyors ítélőképességünkre, álcázóképességünkre és nem utolsó sorban besurranó tudásunkra. Nincs szükség extra chakrára, csak azért hogy a célpont mellé beosztott szenzor kiszúrja a nem természetes chakrámat. Mivel egyedül fogok bemenni az épületbe a célpontunkért, nem szabad erősebbnek tűnnöm, mint egy egyszerű Wasabi katona. Másodszor a Dokujaku-k büszke nép, utálnak mások erejére és segítségére támaszkodni, mestereim elvárják, hogy saját erőmből érjem el céljaimat. Ha minden jól alakul, nem lesz szükség extra chakrára, sőt, saját forrásainkat sem használjuk el. A felesleges harcokat kerüljük, színjáték lesz és meglepetés akció. Azonban lenne egy kérésem. Az íjamat meg tudja-e genjutsuval változtatni, hogy úgy nézzen ki, mint a szigeten használatos daraboké? - kérdeztem tőle.
- A ködöt még az út felénél jóval előbb hozd létre, hiszen a falu mentén már partot érünk. Ne csináld túl sűrűre, távol leszünk a parttól, elég egy kevéske köd ahhoz, hogy láthatatlanok maradjunk, ez azért is szükséges, mert kétszer, háromszor meg kell ismételned a műveletet, nincs szükség chakrapazarlásra. A köd megalkotásától számítva próbáljunk koncentrálni a csónakra, mivel mi sem fogjuk annyira látni a partot, nem árt, ha irányban maradunk. - mondtam neki, miközben el kezdtem bekoszolni jól látható testfelületeimet. Végül elővettem egy méregtől mentes kunait, és pár kisebb karcolást ejtettem magamon. Remélem a többieknek leesik a dolog, hiszen "megtámadtak" minket, tisztán és karcolás mentesen nem járulhatunk Wasabi úr színe elé. Át is öltözök a Genosuke által hozott ruhába és készen állok a partraszállásra. Kezeimről a súlyokat is lecsatolom, ha véletlen észrevesznek minket, minél gyorsabban ártalmatlanná teszem őket, egyet közülük mérgezett nyílvesszővel célzom, a többit normálissal halálos területen.

//Felőlem tarthatunk félúton. Az extra chakrára, mint a reagban kiderül, nem tartok igényt.//

Az extra chakra mindig jól jön, bár lehet, hogy most hátrányt fog jelenteni. A köd egész jól eltakart minket és ki is sikerült kötnünk a parton feltűnés nélkül, vagyis csak azt hittük. Igaz, hogy nem járhatot későre az idő, amikor furcsa hangokra lettünk figyelmesek. Gennosuke az egyik kezét a háta mögé tette, majd közölte velünk a tény állást, hogy 4 anbu, de legalább jounin szintű ellenséggel van dolgunk. Ellenség vagy barát, amíg nem mutatkoznak ezt nem tudjuk meg. A vezetőnk, vagyis inkább a legerősebb csapattag, hangján hallható volt az aggodalom, viszont a haldokló katona szerepét jól játszotta. Hirtelen a szél fújni kezdett. Éreztem, hogy ez nem szokványos, még ha a parton ez nem is szokatlan, valószínű, hogy anbukba bukkantunk. Jól sejtettem, hamarosan négy maszkos ember jelent meg előttünk. Nem tudtam eldönteni, hogy melyik oldal ninjái lehetnek, de a térkép alapján kicsi az esélye, hogy konohaiak, mégse fedném fel magam, amíg nem vagyunk biztosak ebben. Társamra nézek és ha nem akar mondani semmit, akkor én kezdem el.
- Melyik oldalon vagyok? - Próbálom kideríteni a hova tartozásukat. - Igen ninja vagyok, de tudni szeretném, hogy ti kinek az oldalán álltok.
Emelem fel a kezem, hogy fegyvertelen vagyok és nincsenek támadó szándékaim. Remélem, hogy kirigakure oldalán állnak, mert különben nagy bajban leszünk, ha nem. Érzem, hogy kedvem lenne harcolni, de jelen helyzetben nem lenne ideális megoldás, hiszen nem ismerek nagyon olyan jutsut, amivel végezhetnék velük, persze közben próbálom felmérni a terepet ideális kawarimi eszköz után kutatva, hogy ha támadnak, akkor ki tudjam magam cserélni.

//bocs a rövidségért//

Kawachi látta, hogy társa cselekvésre kész, így nem reagált semmit, csupán figyelte, hogy Tano mit akar tenni. Gennosuke eközben pedig, össze-vissza remegett. Lábai és kezei is feltűnően mozogtak, valamint homloka verítékezett. Kezét törzse mellé eresztve, kissé meggörnyedt testtartással állt. Talán színészkedik, vagy valóban fél ezektől a ninjáktól? Mindenképpen van félnivalója. Akkor is ha Kirigakurei de akkor is ha Konohai ninjákról van szó. Akkor leginkább, ha Kirigakurei ninjákról. Nem véletlenül lett Elveszett Ninja... valószínűleg innen a környékről szökött meg és nem egy távoli nemzettől. Egy azonban biztos, hogy volt már része harcokban. Ezeket a régi, beforradt vágások is tanúsítják az arcán. Hasonlóan Tanohoz, Ő is térdre rogyott, de Ő csak nézett üresen maga elé, lógatta maga mellett a karjait és nem szólt semmit. Kawachi is hasonlóképpen tett, hiszen nem volt ostoba, hogy ne mérje fel a helyzetet. Amint Tano elmondta a szövegét, Gennosuke is megszólalt, kissé remegő, de még mindig mély hangon.
- Ő a fiam. - nézett Kawachira - Egy Hónapja fogott el minket egy Wagarashi őrjárat. Az anyját megerőszakolták és lemészárolták. Ha az ellenséghez tartoznak is... Legyen szívük.
A négy ninján semmi reakció nem látszott. Tulajdonképpen a maszkjuk miatt, csak a testbeszédükből tudnátok valamit leszűrni, de még csak meg sem mozdulnak. Ugyan jól láthatóan Kirigakurei ANBU egyenruhát viselnek, azonban a Mizukage csak Vadász Ninjákból álló alakulatokat említett, anbukat egy szóval sem... Az egyik férfi előrébb lépett, majd megszólalt.
- Ködben utaztatok mindvégig... Az nem véletlenül jött létre. Wagarashiból jöttök, tehát vagy igazat szóltok, vagy ellenséges kémek vagytok. Elfogunk titeket és Wasabiba szállítunk. Az információs központ tagjai majd kiszedik belőletek az igazságot.
Mondta a férfi, majd a három társa, hirtelen megjelent mögöttetek, egy-egy dróttal a kezükben. Most vajon mit fogtok tenni?

// A Kawarimi no Jutsu leírása megváltozott, azonban ebben a körben még engedélyezem azt a fajta használati módot, ami a post megírásának idején volt feltüntetve. Már ha használtok Kawarimit. A döntés a ti kezetekben van. SORREND: Tano --> Kawachi //

A lehető legkedvezőbben alakultak a történtek, még csak most tudatosult bennem, hogy ANBU ruhákban még könnyebben be tudunk jutni a főhadiszállásukra. Az, hogy elhitték a mesénket, pedig szinte bebiztosította tervem sikerességét, hiszen taktikai szempontból, pont jó helyzetben állnak fel ellenfeleink. Látszik rajtuk, hogy valójában nem ANBU osztagosok, egy gyanús alak mögé lépni közvetlen közel, nagyon rossz húzás és én most meg is mutatom nekik, bár, ha minden jól megy, már nem lesz számukra tanúságos a történet.
Tervem a következő, mialatt játsszuk a gyenge, megkínzott Wasabi katonát, megvárom, hogy az ANBU shinobi közvetlenül közel érjen hozzám, majd kihasználom íjam és Genosuke genjutsujának erejét. Az íjam végein ugye tőrök vannak behelyezve, amiken idegméreg pihen, (Adatlapomon és az előtörténetemnél található rajzon is fel van tüntetve) ezt ellenfeleim nem látják, sima íjnak látszik csupán vezetőnk illúziójának köszönhetően.
A legkedvezőbb pillanatban megfogom a testemre aggatott íjat és "összecsuklok", lehetőleg úgy, hogy előre rántom a fegyver tetejét, az alja hátracsuklik, így a mögöttem lévő ANBU-t megszúrom vele. Ha sikerül, valószínűleg összecsuklik a hirtelen fájdalomtól, aztán pedig a méreg teszi a dolgát, én kihasználom még a pár másodperces káoszt és sajnálkozom.
- Jajj, de ügyetlen vagyok, sajnálom, ez az íj útban van, oda is adom. - mondom botladozva, majd leveszem a vállamról, megadást színlelve, de ebben a pillanatban kikapok egy mérgezett vesszőt és megcélzom vele a velem szemben álló ninját. Ha a mögöttem lévő ninját nem sikerül megszúrnom "véletlen", akkor ezt pótlom most már akaratosan, egy nyílvesszővel, remélhetőleg így, hogy levettem a csuklópántokat, gyorsabb leszek náluk. Gennosuke biztos elintézi saját ellenfelét és remélem Kawatchi is elbír sajátjával, főleg, hogy a botladozásomnak köszönhetően rám terelődik a figyelem.
Ha mégis valamelyik ANBU menekülni kezd, vagy időben kapcsol a veszélyhelyzetre, íjammal próbálom meg elkapni, de semmiképpen nem akarok halálos sebet ejteni rajtuk, ugyanis Genosuke majd belenézhet a fejükbe információ után kutatva.
Ha tévedek és megvan ellenfeleinkben az ANBU szint, amit kétlek, hiszen én elővigyázatosabb lennék náluk, akkor fel veszem ellenük a harcot íjammal és remélem társaim is így tesznek. Mindenképpen le kell őket fegyvereznünk és meg kell szereznünk a ruháikat...utána átöltözünk, feltesszük rájuk saját ruháinkat és betesszük őket a csónakba. Ha kérdik, miért csak hárman vagyunk, azt mondjuk, egyikőnk itt maradt őrködni, hiszen "ellenség" van a közelben, "megöltek három Wasabi katonát". Kockázatos terv, de a területi előny és a meglepetés ereje nálunk van, persze bíznom kell társaim reakcióidejében is, remélem időben kapcsolnak és követik tervemet.

//Remélem érthető a tervem, más esetben PMben zaklass bővebb magyarázatért. //

Fegyvertelenül, de semmiképp nem ártatlanul felteszem a kezem, hogy megadom magam és nincs nálam semmi. Közben a társaim is eljátszák a saját kis színjátékukat, ami vagy bejön vagy nem, de az biztos, hogy az anbuk, már ha azok, mert elvétettek egy nagy hibát, még pedig, hogy a hátunk mögé léptek, miközben a negyedik figyelt minket. A tervem meg volt, de inkább vártam a társamra, hátha nem kell életbe léptetnem. Tano, mintha csak gyenge lenne, előre dőlt, amivel megvágta a mögé lépő katonát, közben én a szemben állót figyelem. Remélhetőleg a társam akciója elvonja annyi időre a figyelmét és a mögöttem állóét is, hogy az övtáskámba nyúlhassak és elővegyek 2 dobókést, amivel az ellenfelem veszélyes pontjait támadom, a nyakát és a szívét, ugyanis a maszkban nem akartam kárt tenni, mert az anbuk likvidálása és a küldetés sikeres végrehajtása esetén megszeretném tartani, a mozdulat hihetetlen gyorsan menne végbe, éppen csak egy pillanatom lenne célozni, hiszen ahogy előkapom az egyik kést a mozdulatot tovább víve dobom az anbu felé az egyik, majd a másik kést. Ha Tanora figyel, akkor biztos, hogy eltalálja, mert a célzás, amit korábban egy anbutól tanultam meg tökéletes és a maszk miatt nem is láthatja, ha a haldokló társam felé fordul. Végezve vele felpattanok, majd a ruhámba rejtegetett nunchakuval a másik ellen megyek, de itt is vigyázok a maszkra, hiszen szükségünk lesz rá és a küldetés után nekem is.

//remélem nem értettem félre semmit és jó lesz//

//Ahogy írtam, igen él még//

A dolog, amit bevállaltunk igen csak kockázatos vállalkozás volt, de ezt már a küldetés kezdetén is tudtuk, hogy nem lesz sétagalopp a küldetés, bár anbukra, ha ezeket a pojácákat annak lehet nevezni, is gondoltunk, de nekem ez még korai volt, rájuk csak a Wasabi területén vártam, nem gondoltam volna, hogy már a Wagarashi területen is portyáznak. Az idióták folyamatosan csak hibáztak, nagyon fura volt, hogy lettek anbuk és miért Wasabiba akarnak szállítani. Sok volt a kérdés, kevs az idő. Közben Tano ártalmatlanított egyet, majd vezetőnk is végzett eggyel, nekem kettő maradt. Színjátékom előadva a velem szemben álló figurát vettem célba, sajnos a találat nem volt halálos, de a Tanotól kapott méreg így is megtette a hatását. Sajnos a mögöttem lévő férfi valószínűleg gyáva volt és egy pillanat alatt eltűnt a föld alá. Vezetőnk elismerően szólt hozzánk. Nem igazán érdekelt, hogy meghalhattunk volna, hiszen a shinobi életét folyamatosan a halál lengi körbe, nem félhet tőle, hiszen nincs nagyobb megtiszteltetés egy ninja számára, ha a falu szolgálata közben hal meg. Nem mintha tervbe lett volna, hogy itt halok meg, még sok dolog állt előttem és nem most akarom befejezni az utamat és ez ellen mindent megteszek, hogy ne így legyen. Közben Gennosuke megtalál három, mindegyiknél egy- egy, chuunin okiratot, ami valószínűleg a belépőjük lett volna, ha visszatérnek a faluba. Ha a mesterünk átnézte a gondolatait, akkor megnézem a három maszkot és kiválasztva az egyiket, levetkőztetem az illetőt és elveszem a maszkját, majd felöltözök. Nem tudom, hogy mire számítsak, nem voltam benne biztos, hogy a 4. tag csak lelépett vagy valamire készül, hiszen nem tudtam, hogy a technika segítségével mire képes, hiszen a föld elemről nem igazán tudtam sokat.

//Meg lehet kérdezni a maszkok mit ábrázolnak? Mert akkor úgy választanék, ha lehetséges és nem tervezel jelenleg semmit a szökevény anbuval ellenem.//

[Elnézést a késedelemér!]

A terv nem éppen úgy sült el, mint ahogy számítottunk rá, de még ebből is előnyt faraghatunk. Egy ember megszökött, így ő azt tudja, hogy három Wasabi ruhába öltözött kém szállt partra ezen a szakaszon. El kell hitetnünk velük, hogy még itt vagyunk, de előtte meg kell tennünk a megfelelő előkészületeket.
 - Nos, nincs minden veszve, még ebből is előnyt kovácsolhatunk. Gennosuke sama, gondolom ért az információ szerzéshez, ha igen szerezzen meg minden információt az álANBU barátaink fejéből. Mennyien vannak a faluban, hol helyezkednek el az őrállások, mikor van őrváltás, hol van jelenleg Wasabi, mindent ami számunkra fontos lehet. Utána öltözzünk át a saját ruháinkba, hiszen Wasabi egyenruhás kémeket keresnek, de számíthatnak arra, hogy beöltözünk az ANBU egyenruhákba is, ha ebben mutatkoznánk, könnyen felismerhetnek. Kawachi rakj tüzet, én pedig miután Gennosuke sama kisajtolta a számunkra fontos információkat ellenfeleinkből, megkötözöm őket és elhelyezem őket a területen. Sokan fognak idejönni, de mi addigra már továbbállunk, ennyi ellenféllel is kevesebb vár majd minket a faluban. - Magyaráztam nekik, remélve, hogy megértik szándékaimat, de ha jobb ötletük van, nem fogok szemet hunyni felette.
 - Kerülővel megyünk tovább a falu irányába, és csapdákat helyezünk el. Ha az megvan, a bejárat felé vesszük az irányt és a megfelelő időben elsütjük a csapdákat, így a faluban maradt katonák figyelme oda helyeződik, ha nem is rohannak ki a faluból, ott fogják megerősíteni vonalaikat. - Magyaráztam tovább, miközben már megkezdtem az öltözködést.

Tano elmondta az ötletét, ami inkább hangzott parancsnak, mint ötletnek, nekem nem volt ellenvetésem, inkább ki pótoltam volna. Közben Gennosuke elkezdte az egyik konohai kihallgatását, ami nem kicsit volt kellemetlen, hiszen a fizikai terror mellett, lelkit is alkalmazott, amit kevés, még nála képzettebb shinobi sem nagyon viselt volna el. Nem zavart, de inkább az ötletre akartam koncentrálni.
- Van egy módosítási ötletem a tervedhez. De előbb nincs kölcsön egy fölösleges tekercsed? - vakarom meg a halántékom.
Ha esetleg kapok, akkor kiválasztom az egyik maszkot, majd elpecsételem.
- Nektek kell egy maszk?
A választól függetlenül elpecsételem a másik három maszkot is, nem azért, mert irigy lennék, hanem előbb utóbb úgyis egy pecsétbe kerül, mert nem vihetjük magunkkal "zsebbe", az feltűnő.
- Nos az ötletem, mi lenne, ha nem mi mennénk oda, hanem csak klónokat küldenénk. Mi elrejtőzünk egy helyen, majd a klónokkal eltereljük onnan az őröket, ahova szeretnénk. Ismét nem várok a válaszra, hanem keresek egy farönköt, ráragasztok egy robbanócetlit majd kiterjesztve rá a chakrámat létrehozok köré egy klónt. Ha ezzel meg vagyok, akkor elkezdem összeszedni a felszerelésemet, amit elhajigáltam ezekre a shinobinak nevezett kétbalkezesekre. Közben megtudtuk, amit akartuk. Tano átvette a parancsnokságot, de most én adom a parancsot.
- Öljük meg őket és a csónakunkon eresszük le őket a folyón egy pár robbanó cetli társaságában. Tano ötletét annyiban módosítom, hogy nem mi megyünk oda ahova mondta, hanem klónok és így két robbantás is lesz, az egyik klónoké- Gyorsan elmagyaráztam az ötletemet Gennosukének is.- a másik pedig a hajóé. Haza jutásról majd ha ott leszünk, akkor gondolkodunk.
Eddig igen csendbe voltam, de nem akartam, hogy Tanoval elszaladjon a ló és úgy érezze, hogy ő itt a góré azért, mert eddig hagytam. A terv készen állt és már mindenki tudott mindent, megvártam, míg a társaim is követik az ötletemet, majd a hajóra dobtam a három hullát és 3 cetlivel, egy az elején, egy középen és egy hátul, az első és a hátsó a hajón kívül, míg a középső belül helyezkedett el és ha mindenki egyetértett vele, akkor ellököm a partról a hajót lefelé a partmentén.

- Ezt a választ kellett adnod persze, de a feladat alól nincsen kibúvás, a halált leszámítva.

Talán megfélemlíteni akar, vagy csak olyat mond, amit kötelező elhadarnia. Nem mintha számítana, amit mondott kimondta, szavai ott csengenek a füledben, mint valami vészjósló zene...
- Tedd a dolgod, Akari Tenshi! Itt bármikor felkereshetsz minket, de egy emberünk amúgy is a közeledben lesz, ha fel akarod venni vele a kapcsolatot... nos meg kell találnod a módját.
Ezzel eltűnik, mintha sosem lett volna itt. Szinte észre sem veszed a hiányát. Szinte.

// + 3 chakra, s mostantól előtted van a lehetőségek tárháza. //