Re: Rejtett Katakombák - Szervezeti bázis

**Kureiji Hanaro** Szomb. Nov. 18 2017, 17:51

Egyetlen könnycsepp. Csupán ennyire volt szüksége. Elmélye legmélyebb bugyraiba merűlt, hogy felhozza azt a gyöngyöt, melyet valamikor Ő maga taszított oda, hogy még akkor ifjú lelke ne roppanjon össze a gyász súlya alatt.
Lemerűlt a mélységbe azon gyöngy megfakúlt fénye után kutatva ami valamikor beragyogta életét.
Egy arc jelent meg lelki szemei előtt. Hosszú barna haj keretezte szeplős orcák, pisze orr és örökké fülig érő mosoly. Smaragd zöld, örökké vidám szemek és az a csilingelő kacagás... Még a legborzalmasabb napokba is képes volt vele reményt hozni. Reményt, hogy egyszer mindketten kijutnak arról a szörnyű helyről Konohából és új életet kezdenek egy új családdal. Megfogadták, hogy bármi is történjen együtt maradnak.
- Koharu... - lehelte ki ajkain a nevet.
A tény, hogy ha csak egy picivel több ideje lett volna, most ő is itt lehetne jeges dárdaként hatolt a fiú szívébe. Gyomra összeszorúlt a gondolattól, hogy együtt hagyhatták volna el a helyet, mit annyira gyűlöltek.
Semmi emléke nem maradt tőle se egy kis ajándék, se egy megfakult fénykép. Csak a csilingelő kacagás viszhangzik a múltból újra és újra a lelkébe marva.
Már mestere jelenléte sem zavarta. Túl jól sikerült a dolog, s most az emlékrohamok kinzó vihara tombolt a fiúban. Csak mestere utolsó ingerűlt felszólítása hatolt el a tudatáig. Könnyeivel küszködve, amiket már legszivesebben visszatuszkolna, tekintett fel mesterére, aki a könnyek láttán elhülve kezdett ellágyult magyarázkodásba. De Han nem engedte neki, hogy befejezze. Könnyeivel és emlékeivel küszködve nyúlt jobb kezével allúról a cigi után. Azomban mestere képzetsége és a saját figyelmetlensége miatt elvétette a célt. Mestere hátrébb hajolva kerűlte el a próbálkozás, majd hátrébb is lépett. Itt viszont még nem volt vége a "támadásnak" mert a férfi után lépve nyúlt ball kezével a cigi után, amit az egy kézlegyintéssel félresöpört majd hátrébb szökkent.
A két fél között nagyra nőtt a távolság, Hanaro karja pedig lezsibbadt az egyébként erőtlennek látszó védekezéstől. Hiába ifjú, edzetlen teste még nem bírja úgy a strapát.
Elsőre ostoba próbálkozásnak tűnt, de aztán mestere is elismerően nyilatkozott a picit túl jól sikerült színjátékről.
Valami azomban történt, mert a férfi a semmiből lecsapó vihar képében oly undorító, oly megalázó stílust vett fel, amitől még Han szive is nagyot dobbant. Egyre csak szítkozódott és felvetette, hogy kár lehet időt pazarolni a fiúra.
- Hmm... szóval te is így látod - hajtotta le a fejét Han. - Nem újdonság. Eddig is csak csak egy darab értéktelen kavics voltam, s ez mit sem változott. Ha komolyan gondolod, ha nem - nézett ekkor újra mesterére érzelem mentes tekintettel - ne hidd azt, hogy ezzel feltudsz dühíteni. De - villant fel a mindent elsöprő tűz a fiú szemében - megmutatom neked és bárki másnak is szivesen, hogy nem vehetnek csak úgy semmibe.
Két tenyerét összecsapta, mintha csak imádkozna és próbálta összegyűjteni a csakráját.
'Kérlek Koharu segíts, hogy bizonyíthassak. Hogy mi is érünk valamit.'
Ha sikerűl segítségűl hívnia chakráját, ha nem mesterére ront, miközben a zsebébe túrva előveszi az öngyújtóját, s a tenyerébe relyti. Amint mesteréhez ér támadás sorozatot indít a cigaretta irányába. Lényegtelen, hogy sikerűl-e elkapni, vagy nem inkább mestere lábmunkáját próbálja kilesni. S attól függőfüggően folytatja, hogy mestere elmozdul-e vagy egyhelyben maradva kerűlgeti a támadásokat.

Jiraiya Hétf. Dec. 04 2017, 16:36

// +10 chakrát és +3 TJP-t írok jóvá a késésemért. ^^ Elnézést érte. Az emlékek kutatásának az érzések és hasonlók leírása pedig szép volt, elismerésem. Very Happy

A posztomat munkából írom, de itt nem igazán tudok koncentrálni, így ha valami hülyeségét írnék, szólj rám. //

Hanaro bár nem látott át biztosan a szitán, nem vehette észre, hogy mestere szavai azért voltak ennyire sötétek és fájdalmasak, hogy kiborítsa a fiút, hogy dühöt gerjesszen lelkében és ezzel világítson rá a harcolók s a ninják alapvető hibáira. Azonban Han koránt sem esett bele a neki állított csapdába. Így vagy úgy, akár átlátott a senseien akár nem //nyugodtan döntsd el ^^// az érzések nem kerítették őt hatalmába, az indulata és a szomorúsága sem vette át felette az irányítást, ezt pedig Tetsu is látta. Ahogyan a lángot is a fiú szemében! Ütés követett ütést, Hanaro pedig érezte, hogy a chakra - melyet néhány órával ezelőtt fedezett csak fel testében - megmozdul, érezte, hogy van, ám használni nem volt képes egyenlőre. A cigaretta után kapott egyik kezében az öngyújtóval.

- Nem ragadtak el az érzéseid! - Tetsu provokáló arckifejezése bizakodóvá és elégedetté vált, ezt az apró mosoly is megerősítette, amit erőlködve próbált eltüntetni a szája széléről. - Helyes! Egy Shinobi sosem adhatja át magát az érzéseinek, sosem cselekedhet úgy, hogyha erős érzelmek irányítják! Ha így teszel, nem tudsz majd higgadt fejjel harcolni és kevésbé leszel racionális! - Miközben Tetsu ezeket mondta, folyamatosan hajolt el Hanaro ütései elől és lépett odébb tőle.

Ahogyan pedig a másodpercek percekké, órákká, végül pedig napokká dagadtak, ahogyan a napok sokasága heteket tett ki, a kis Han úgy erősödött meg napról-napra, hétről-hétre és hónapról-hónapra. Úgy lett egyre jobb a technikája, úgy tanulta meg a Taijutsu alapjait. Két hónap telt el, s ez idő alatt a folyamatos, napi szintű fizikai edzések - mint például a fekvőtámaszok, futás, guggolás, felülés, falra mászás, harcművészeti edzések, Shinobi Kumite Tetsu ellen - meghozták az eredményt. Azon a napon, amikor Tetsu először adta Hanaronak azt a feladatot, hogy szedje ki a cigarettát a szájából, ő csak kapkodott utána, mozgása nehézkes és amatőr volt, reflexei pedig alig voltak jobbak, mint egy átlagos korabeli fiúé. Ám az elmúlt hetek alatt nem csak a testét edzették, hanem a szellemét is. A Taijutsu edzések növelték a fiú Fizikai Energiáinak mennyiségét, míg a Chakrakontroll edzések a Szellemi Energiákat. Már megpróbálkozott a Shurikenjutsuval is, ám arra még nem áll készen... De ezen a napon, amikor két hónap elteltével újra megkapta feladatának a cigaretta megszerzését, elérkezett a pillanat, amikor ugyanazzal a trükkel állt elő.
Már elérte, hogy megsúrolja senseiét és nem egyszer hárítania is kellett Hanaro támadását. A fiú fürgébbé vált, ugrásai lendületesebbek és nagyobbak voltak, gyorsasága pedig szintén fejlődött. Most pedig képes volt chakrát koncentrálni...

// Egyértelmű, hogy Hanaro már sokkal jobban harcolt, a technikája is jobb lett, most már elérte egy Genin szintjét (Gyorsan fejlődött a chakraszinted és a Szinted ugye mutatja, hogy mennyire vagy képzett) de még mindig nem elég ahhoz, hogy kivegye a sensei szájából azt a cigarettát pusztán taijutsut használva. Szóval valamilyen trükkre lesz szükség, akár jutsura...
Ha szeretnéd, megtanulhatod a 2 hónapos ugrás alatt az Akadémiai Alap technikákat, amiket Tetsu tanított meg neked. Ez esetben ide a posztba kérem az egyesével történő megtanulásokat, de mivel akadémiai E szintű jutsuk és magasabb szinten vagy, mint ezek a technikák (jóval magasabban) ezért mindegyikről elég nagyjából 10-15 sort írni.
Amennyiben nem szeretnéd még megtanulni őket, akkor nincs rá szükség, ez csak egy lehetőség a számodra. Smile

Ezen kívül a 2 hónapos ajándék jutust is használhatod, bár logikátlan lenne, hogyha az alapokat még nem ismeri Han Neutral

--> Tehát ott lehet Hanaronál a bábja. //

**Kureiji Hanaro** Hétf. Dec. 11 2017, 17:33

Két hónap. Két hosszú hónap telt el, mióta a fiú átlépte a katakombák küszöbét. Naiv kisgyermekként érkezett, s egy olyan világba csöppent amiről álmodni sem mert volna. Szíve mélyén tudta, hogy nem éppen a legnemesebb célokért fog küzdeni, de bármire hajlandó volt a családért és az emberért aki kihúzta a gödörből, aki magához vette és tanítani kezdte, hogy végre képes legyen a saját sorsát alakítani.
Két hónappal ezelőtt, mikor Hanaro feladatul kapta, hogy bármilyen módszerrel is, de kényszerítse ki mestere szájából a cigarettát még éretlen, bot lábú kezdőként állt neki a feladatnak. Akkor lassú, vontatott mozgása, gyenge reflexe, erőtlen teste és a chakra írányításának hiánya teljesen lehetetlenné tette a fiú számára, hogy teljesítse a feladatot. Tetsu akkor magasan fölötte ált szintben, nem mintha most nem lenne hasonló a helyzet, azonban a képzetségeik között tátongó szakadék drasztikusan csökkent az eltelt időszak alatt.
Hanaro soha sem tartotta magát igazán nagyobbra, vagy többre, mint kortársai. Nem volt benne soha s felsőbbrendűség érzés, semi egoizmus, de ami tagadhatatlan, hogy elképesztő akaraterőről és kitartásról tett tanúbizonyságot, hogy két hónap leforgása alatt, abból az állapotból, arról az egyszerű közemberi szintről képes volt feltornázni magát a korabeli geninek szintjére. Bár ez nem csak saját érdeme, hisz' mestere és a többi lakó is alaposan kivette a részét a fiú fejlődésének elősegítéséből.
Fejlődésének egyik legfontosabb állomása volt, mikor Kari, aki jártas a ninjutsuk művészetében, tanítani kezdte az alap technikákra. Hanro eddigi életének legnehezebb hónapjai elé nézett. Kari, akihez később Yama is csatlakozott, nem bántak kesztyűs kézzel vele. A lány kiváló magyarázatai és a férfi kegyetlen fegyverforgató képzései azonban megtették a hatásukat.
A lány magyarázata szerint, hogy Hanaro képes legyen megfelelő módon elsajátítani a chakrája irányítását és használatát, bentről kifelé kell haladnia, vagyis előszőr a testében kell tudnia létrehozni változást, majd egyre kifelé haladva végső lépésként különállóan irányítani azt. Ez már egy magasabb szint. Miután a fiú felszabadította a chakráját a folyamatos taijutsu edzésekkel sikerült elérnie az indirekt chakra használatot, itt azonban közvetlenül, akarattal kell hatást létrehoznia.
Az első technika amit a fiúnak elkellett sajátítania a Shushin no Jutsu. Kari bemutatója, majd magyarázata alapján ezzel a technikával a használó, egy röpke pillanatra, szemmel követhetetlen gyorsaságra tesz szert, mintha csak teleportálna. A lényege, hogy chakra segítségével kell a lábait sokkal nagyobb hatásfokra tornáznia. Előszőr is elméletben sajátította el milyen biológiai tényezőket kell megváltoztatnia, majd az után gyakorlatba is átültetni a tanultakat. Fontos ugyanis, hogy miközben a használó növeli az izmok teljesító képességét gondoskodnia kell a megfelelő vérellátásról is, ellenkező esetben a legkisebb problémája lesz egy borzalmas lábgörcs. Gyakorlatilag ugyanazt a hatást kell elérnie, mintha adrenalint fecskendezne be, csak ez esetben a hatás sokkal hirtelenebb, robbanásszerűbb. Az első pár nap borzalmas kínok között telt el ifjú hősünk számár. Ugyan a taijutsu edzések valamelyest javitottak a kondícióján, mégsem készíthették fel izmait erre a hirtelen fellépő sokszoros terhelésre. Lábai nem voltak túl hálásak és az első hét után nem voltak hajlandóak tovább furikázni a fiút. Értsd: úgy fájtak, hogy szerencsétlen gyerek majd maga alá piszkított minden egyes lépéstől. Miután helyre jöttek a lábai és már valamelyest képes volt használni a technikát, Kari tovább lépett és közösen gyakoroloni kezdték az éles helyzetben való bevetést is. Ez abból állt, hogy a lány különböző technikák és fegyverek sokaságát zúdította a fiúra, amit neki a technika segítségével kellett elkerülnie, miközben figyelnie kellett a tereptárgyakra is. Ez sem volt kellemesebb gyakorlat, mint az előzők vagy az utána következők, mert Kari már az első pillanattól ömleszteni kezdte a dobófegyverek végeláthatatlan tengerét, amit itt-ott technikákkal spékelt meg. De a hatás nem maradt el, s fiú végül egész ügyesen kerülgette a támadásokat. Egy alkalommal még a lány háta mögé is megpróbált becikázni, aminek az eredménye egy óriási pofon lett visszakézből.
Mivel az önjelölt sensei úgy vette észre, hogy Han kellően begyakorolta a technikát tovább léptek a következő szintre. Ez volt a Henge no Jutsu. Működésének a lényege, hogy a chakránkat a test felületére áramoltatjuk, majd egy szemmel látható külső változást hozunk létre. Pontosítva egy chakra burok jön létre a a testhez idomulva, amivel a használó bizonyos fokig képes egy tetszőleges alakot felvenni. Nagyszerű álcázó technika, az egyetlen hátránya, hogy folyamatos koncentrációt igényel és emiatt komolyabb fizikai vagy chakra behatásra megszűnik. Kari a magyarázatot követően be is mutatta a fiúnak, hogy is kell kinéznie a technikának. Lassan, hogy Han is lássa, megformálta a kézpecséteket, majd felvette Yama alakját. Nem volt vészes a dolog, a lényeget a fiú is hamar levonta, ennek ellenére elég sokat bajlódott a kivitelezéssel. A legnagyobb akadályt a tökéletesen zárt chakra burok létrehozása jelentette, mivel a technika csak akkor működik ha a teljes testfelületen egyenletesen vagyunk képesek eloszlatni a chakrát. Hosszú, végeláthatatlan napok sokságába telt, mire képessé vált, hogy egy már egységes chakra burkot hozzon létre. Ekkor Tetsu állt elő egy ötlettel, hogyan is lehet az alakváltást megtanulni és tökéletesíteni. Tudva, hogy Kariban is lapul egy nagy adag hiúság, Han feladata lett, hogy próbálja felvenni a lány alakját. Bár az ötlet elsőre a fúnak is tetszett, az első pár tökéletesnek közel sem nevezhető próbálkozás után Kari kezdte sértőnek érezni a rá hasonlító torzabbnál torzabb alakokat és minden egyes balul sikerült példány után egy jókorát sózott ifjú hősünk fejér. Így megszámlálhatatlan fájdalmas pukli után végül kezdett alakulni a dolog és Hanaro, kisebb agyrázkódások után, képessé vált mások alakját felvenni.
A következő feladat az álcázás egy másik formája volt. A Kakuremino no Jutsu. Lényege, hogy ez esetben a chakránkat egy különálló tárgyba kell irányítani és annak felületi tulajdonságait úgy megváltoztatni, hogy az teljesen beleolvadjon a környezetébe. Ennek első lépéseként egy pokrócot feszítettek a fiú elé és azt a feladatot kapta, hogy a lány által felsorolt mintákra és színekre alakítsa. Voltaképp itt az egyetlen problémát az jelentette, hogy Hannak életében előszőr egy másik testbe kellett chakrát áramoltatnia. Ez volt az a technika minél úgy tűnt a fiú képességei, a benne rejlő lehetőségek kifújtak. Még Tetsu is szomorúan vette tudomásul, hogy Hanaro képtelen a pokrócba irányítani a chakráját. Hant azonban mindennél jobban lesújtotta, hogy esetleg lemondanak róla és talán még a szűrét is kiteszik, ha haszontalannak bizonyul. Éjszakákon keresztül gyakorlot csendes magányában, egy gumilabdán próbálgatva a dolgot, majd mire végre érezte, hogy a chakrája már a labdában van, annak kinézetét is alakítani kezdte. A két felnőttet akkor érte a nagy meglepetés, mikor Han végre összehívta őket, s a szemük láttára alakította a pokróc kinézetét az éppen aktuális mintára. Tetsu elismerően bólogatott, de Kari már elő is hozakodott a technika új szintre emelésével. Han kezébe nyomta a pokrócot, s feladatul adta, hogy próbáljon elrejtőzni valahol a Katakombák falain belül. Ezt a feladatot még Han is élvezte, mert az események tükrében ezúttal Kari sem volt gyilkos hangulatban, így csak egyszerű bújócskázásnak tűnt az egész a fiú nagy örömére.
Hosszú idő után, végre elérkezett a várva várt pillanat. A Kugutsu no Jutsu. Han legnagyobb bánatára azonban a Katakombák falain belül senki sem értett a bábozáshoz, így csak az alap technikát voltak képesek megtanítani a fiúnak, amivel képessé vált kisebb-nagyobb dolgok mozgatására és reptetésére. Eme technika pontosításában végülis egy véletlen találkozás volt a fiú segítségére.
Egy már-már szokásosnak nevezhető kilógás alkalmával ismerkedett meg Han a helyi fegyverboltossal, egy töpörödött idős bácsival, aki nem csak hogy megtanította a fiút Hikaru irányítására, de bábkészítés terén is igen komoly jártasságokkal rendelkezett, így együtt feltöltötték Hikaru fegyvereit és belekezdtek egy új báb elkészítésébe is. De ez már egy másik történet.
Persze mindeközben haladtak tovább a ninja tanulmányok is, így került terítékre a Bunshin no Justsu is, amivel a használó képes önmaga másolatát létrehozni. Ugyan maga a technika nem igazán bonyolult, de következő szint lévén, s hogy Han eleve rosszúl fogott neki, eléggé elnyújtották a megtanulását. A problémát az okozta, hogy a fiú úgy állt neki a klón elkészítésének, hogy aluról indulva szépen lassan próbálta felépíteni folyamatosan áramoltatva a chakrát egy adott pontba. A felmerülő problémákat végül egy szülinapi buli oldotta meg. Miközben Han a héliummal töltött, színes lufik játékát figylte, jött az ötlet villámcsapásként.
Másnap azonnal neki is látott a dolognak, s megpróbált a testén kívűl, egy pontban nagyobb mennyiségű chakrát összegyűjteni, majd még egy adag chakra segítségével felfújni azt, mint egy lufit. Eleintén nehézkesen és lassan ment a dolog, de gyakorlások tömkelege után végül sikerül t ezt a technikát is elsajátítania valamelyest, s hogy tökéletesíthesse a műveletet, Kari egy kis itt a piros hol a piros játékkal hozakodott elő. A feladat egyszerű volt, Hannak létre kellett hoznia két klónt, Kari pedig megpróbálta kitalálni melyik az igazi. Igen, azáltal, hogy egy kunait hajít az igazinak vélt fiú irányába. Jó pár napba és sok begyógyítandó sebbe került, mire a fiú már képes volt olyan klónt is alkotni, amiről a lány nem tudta elsőre megmondani, hogy igazi-e.
Az utolsó alap technika végül kisebb felüdülést jelentett Han számára, mivel javarészt csak magolásról szólt. Egyfelől hosszas "tanórák" alatt megkellett tanulnia a pecsétek alapvető tulajdonságait, mire a Tobidogu no Jutsura került a sor. Végül két fontos dolgot kellett megjegyeznie, hogy a Tobidogu, mint minden más pecsét megalkotása közben fontos, hogy megfelelően rajzolja fel a szimbólumokat, s hogy a pecsétnek megfelelő akaratot közvetítse a chakráján keresztül. Eleinte nem igazán értette a dologok működését, mit kellene és hova áramoltatnia, meg hát a rajztudása sem az erőssége, de a fegyverboltos kisöreg a segítségére sietett. Nem csak hogy megtanította a fiút a Tobidogura, de még egy általa nagyon kedvelt, hasonló működésű technikára is megtanította, ez pedig a Raikou Kenka.
És végre, két hosszú és gyötrelmes, edzések végeláthatatlan sorozatával tűzdelt hónap után ismét itt álltak egymással szemben mester és tanítvány. A feladat egyszerű volt, ugyanaz mint a kezdetek kezdetén. Azt a fránya cigarettát valahogy eltávolítani mestere szájából. Az első lépéseket már megtette. Támadásba lendült, s taijutsu képességeit használva próbálta kikényszeríteni a bagót. Ugyan nem sikerült eredményt elérnie vele, a történtek tökéletesen mutatták, hogy a fiú már egy magasabb szintre lépett.
Tetsunak már nem volt olyan egyszerű dolga, Han reflexei jobbak lettek, támadásai erősebbek, lendületesebbek. Már nem volt az egyszerű közember, az képzetlen újonc aki annak idején átlépte a katakombák küszöbét, mert képzetségben már felvehette a versenyt egy korabeli geninnel is.
Ismét markába szorította az öngyújtót amit annak idején Tetsutol kapott, s pár röpke másodpercre elmélye emlékei messzeségekbe kalandozott. Érzelmei egy pillanatra erőt vettek rajta, ahogy belegondolt hol lenne most e család nélkül. Talán még mindig az árvaházban, vagy esetleg akkor is megszökött volna, ha nem jön a felmentősereg? Ki tudja. A legfontosabb, hogy most itt áll, s megadatot neki a lehetőség, hogy saját sorsának kovácsa legyen.
Taijutsu képességei bár nem voltak tökéletesek még korántsem, mestere már nem vette félvállról a dolgot, ám Han többszöri próbálkozása ellenére sem sikerült egy-két lecsúszott ütésnél többet bevinnie. Valami újat kellene kitálnia és már lehetőségek is voltak a kezében. Két hónap alatt felhalmozott tudás állt most a rendelkezésére, hogy bizonyíthasson mindenki elött.
Most végre lehetőséget kapott, hogy bábját éles helyzetben is bevethesse és nem is váratta tovább a dolgot. Szinte egy mozdulatnak láttszott, ahogy a fiú lekapta hátáról a bábot, leoldotta az azt fedő pólyát, s chakra fonalaival aktiválta azt. Tetsu és közte most már Hikaru is ott lebegett, bár a teste alsó részébe rejtett penge még nem villant elő.
- Lássuk ehhez mit szólsz öreg - mondta a Han, majd tétovázás nélkül mesterére uszította a bábot, azzal a feltett szándékkal, hogy lőtávon bellülre kerülve megkínálja a férfit egy a bombavetőbe tárazott füstbombával, majd ha a férfit ellepi a füst, a jobb kar tűvetőjét aktiválva senbon esőt zúdít rá.
//Elnézést, hogy ilyen szétzilált lett a reag, de már nem tudok ennél többet írni, a végére már nagyon leszívták a technikák az agyam Very Happy

//

Jiraiya Szomb. Dec. 30 2017, 23:18

// Technikák elfogadva, felírhatod őket az adatlapodra, szép volt! ^^ Kérnek 2 technikát amit meg szeretnél tanulni. Pm-ben vagy a következő posztba másolva is jó lesz Smile

//

Terméken hónapokat tudhat magáénak, hiszen ahogyan fejlődött, úgy lehetett képes egyre több olyan dologra, amire azelőtt még csak nem is álmodhatott volna... Mesterei szerint korához képest nagyon gyorsan fejlődik és szép jövő állhat előtte a szervezeten belül. Tetsu szerint egyszer mindegyikőjüket túlszárnyalja majd, bár ezzel a többiek vitatkoztak, de a vezető csak legyintve és mosolyogva árjuk hagyta...

- Na?! Ennyi volt? - Kiállt fel Tetsu, ki csak kihúzott háttal állt, majd zsebre tette a kezeit. Eközben Han liheg, de még nem adja fel, előkészíti bábját. - Azt hiszed, hogy a kis játékszered... - Tetsu szájában meggyullad a cigaretta, a vége izzó fénnyel kezd el szépen lassan hamuvá válni. - ...majd elég lesz ahhoz, hogy megszorongass? Hát legyen! Miket is vettetek bele Karival és Hiruval? Figyeltem ám... Tűk, bombák, fullánkok? Mindegy is, annyi időd van még, amíg a cigimet el nem szívom. - Tetsu szája mosolyra húzódott, ám Hanaro jól tudta, hogy a férfi élvezi a helyzetet, élvezi a vele való harcot és örül, hogy végre rászánta magát arra, hogy Hikarut is bevesse a harcba. - Gyerünk kölyök! Adj bele mindent! - Kiáltotta vissza a fiúnak, majd kihúzva kezeit zsebéből védelmi állást vett fel, mosolya pedig még nagyobbra dagadt: várta, hogy Hanaro mivel lepi őt meg.

Ahogyan a báb megindult felé, Han - most már - shinobi érzékeinek hála jól látta, hogy Tetsu arckifejezése megváltozott. Komollyá vált, olyanná, mint aki éppen az életéért küzd. Mindkét szemével a bábot követte és közben alig észrevehetően néha-néha Hanarora is pillantott. Az elmúlt hetek alatt a fiú megfigyelhette, hogy amikor Tetsu harcolni kezd és komolyan veszi, vagy éppen csak kicsit is odafigyel arra, hogy ne vegye félvállról, a férfi arca teljesen más lesz... Olyan, akárcsak egy gyilkos, egy érzések nélküli gyilkológépezet, aki bármit képes megtenni azért, hogy elpusztítsa az ellenfelét. Ez a tekintetéből látszik, a szemeiből, azokból a szúrós és hideg pillantásokból, és a ráncolódó homlokáról...

A füst ellepte ellenfelét, majd lőtávolságba érve a tűvető is működésbe lépett.

Az apró tűfelhő úgy sorozta a füstöt, ahogyan csak lehetett, de Han nem láthatta az eredményét, így amikor elfogyott a tű, patt helyzet alakult ki: A füst még mindig ott gomolygott és Tetsu nem volt sehol, legalábbis nem lehetett őt látni a füst miatt... Mihez kezd most az ifjú bábhasználó?

_____________________
Állapot: 80% - Napi edzés miatt

Chakratartalék: 96% - Kugutsu no Jutsu, bábmechanika aktiválása

//+10 Ch a késésért//

**Kureiji Hanaro** Szer. Jan. 03 2018, 20:23

Mester és tanítványa egymással szemben álltak. Kettejük harca már kezdett elhúzódni, s Han minden igyekezete ellenére taijutsu képességei kevésnek bizonyultak a nála jóval magasabb szintű ellenfél ellen.
Bár két hosszú hónapot tudhatott már maga mögött, mely edzések végeláthatatlan soraival volt megtűzdelve, most mégis úgy érezte, talán hiábavaló volt az egész. Levegőért kapkodva, ziláltan álállt tanítója előtt, s meg sem tudta közelíteni a célt.
Mivel más lehetőséglehetősége nem maradt úgy érezte itt az idő, hogy csatába küldje bábját is. Rövidke életének egyetlen meghatározó alakja kattogva kellt életre, ahogy a fiú kicsomagolta, s chakra fonalaival aktiválta a nem túl méretes ezközt.
Mestere ugyanazzal a sztoikus nyugalommal és gúnyos megjegyzésekkel vette félválról a dolgot mint eddig, s ez felborzolta a fiú idegeit. Ami azonban mégkevésbe tetszett Hannak, hogy a férfi pontosan tudta milyen ezközökkel, fegyverekkel töltötte meg a bábját.
'Szóval végig figyelt!' - futott át a fiú agyán a gondolat. Mostmár legalább azt tudta, nem árt vigyázni, s figyelni hova lép, mert Tetsu a nyomában van, s figyeli minden lépését.
A cigaretta meggyulladt a férfi szájában, s ha az nem is közli, Han jól tudta ez a visszaszámlálás kezdete, mostmár csak annyi ideje marad, amíg a cigi elég. Esetleg talán képes lehet elhúzni az időt, ha folyamatosan támadja a férfit, s nem hagyja, hogy szívjon a cigiből.
Ahogy Han támadó állásba helyezkedett bábjával, a férfi arca, miképp testartása is, mely eddig a vele való harc élvezetét sugározta megváltozott.
Han már jól ismerte ezt a fajta testtartás, ezt az arcot. Tetsu bármikor máskor sztoikus nyugalommal állt, kezeit mindíg zsebre vágta, arcán halálos nyugalom ült, azomban ha komolyra váltotváltott a helyzet a férfi megváltozott. Mint egy sokat tapasztalt harcos, egy ölésre kész vadász, védekező állást vett fel, szája semmit mondóvá görbült, szemei hiddegé és fürkészővé váltak.
- Hát ilyen egy igazi shinobi - súgta magának Han. - Ölj, vagy megölnek.
Talán valahol méllyen megrémisztette a fiút, kisgyermeki énje most a takaró alá bújt reszketve az ágy alatt lakó szörny morgásától, s Ő is átvette mestere harci mentalítását. Nem mutatta, de belül boldog volt, hogy mestere végre konolyan veszi a vele való harcot.
A báb rohama, majd támadásai nyomán csak csend, s egy gomolygó füstfelhő maradt a teremben.
Egy fél másodpercig csak némán állt, várta de aztán gyorsan kapcsolt, nem hagyhat időt a férfinak, mert az azonnal ki is használja. Bábja kezeit, s fejét visszahúzta, s ugyanazzal a mozdulattal elhúzta a báb alsó részébe rejtett fullánkot is, majd a függőleges tengelye körül kezdte forgatni a bábot. Először csak lassan, ujjainak ritmikus mozgásával hajtotta a forgást, majd egyre gyorsítani kezdte azt, míg a báb már körfűrésszerű mozgásba nem kezdett, majd süvítve a füst felhő felé lőtte ki a bábot, remélve, hogy így kitudja ugrasztani a nyulat a bokorból. Ha Tetsu kiugrik a füst felhőből, Han utánna röpteti a bábot, de még mielőtt elérni a férfit, a forgást hirtelen megállítaná, kipattanna, a ball kar, s leadná a második sorozat ttűt is a férfi irányába.
//Akkor kétszer 20 tű vásárolva és elhasználva, az összeget levontam az adatlapomról. Bocsi, hogy picit megcsúsztam, elöbb akartam írni, csak megint lebetegedtem és nem fog az agyam Very Happy

//

Jiraiya Vas. Feb. 04 2018, 16:28

// Elnézést az óriási késésért, +5 Chakrát írok neked jóvá érte és a Chuunin Vizsgára való tekintettel egy maximum C szintű technikát választhatsz kárpótlásul, amit ingyen és bérmentve (Fizettél a várakozással) felírhatsz az adatlapodra. A következő posztodba írd bele, hogy melyik jutsut választottad! ^^ //

Hanaro is felvette a harci állást... Ez számára már talán magától jött, teljesen beidegződött az elmúlt hetek alatt, ugyanis a mindennapos harcok alatt tökéletesen kitudta tapasztalni Tetsu stílusát. Megtanulta, hogy milyen az, amikor olyannal állsz szemben, aki nem fél téged megütni. Többé már nem kívülről szemlélte a harcot, amikor elképzelt egy-egy küzdelmet, egy-egy támadást, hanem belülről. Maga előtt látta ellenfelét és képzeletében is önmaga volt, nem csak két harcoló fél. Ez talán a legékesebb bizonyítéka annak, hogy harci tapasztalatot szerzett. Mestere nem egyszer ütötte meg őt, nem egyszer serkentette vérét. Mindezt pedig azért, hogy a fiú fejlődjön. Mi először talán rosszul esett, mostanra megszokottá vált. Persze nem mintha minden küzdelem után nem látták volna el a sebeit és Tetsu nem kért volna bocsánatot minden egyes okozott sérülésért... De mindig csak a harcok után.
Mivel a füst nem mozdult el és ellenfele sem mutatta jelét annak, hogy előbukkanna a füstből, Hanaro újabb támadásba kezdett. Begyakorlott, gyönyörű mozdulatokkal mozgatta meg bábját, mely tökéletesen követte használója akaratát. Minden egyes chakralökettel amit a bábba irányított, az egyre elevenebbé és irányíthatóbbá vált, míg végül a forgó fullánk szélsebesen nem hatolt a füstbe. Abban a pillanatban, ahogyan Han érezte, hogy a bábja a füst közepébe talál és megakad, szinte már biztos lehetett a sikerében, ám amint a bábot elmozdította volna, az nem haladt semerre. Érezte, hogy valami blokkolja, de látni nem látta. Csak a báb kattogása visszhangzott a teremben, majd a következő pillanatban...

- Kemuri Ninpou: Kemuridama! // Füst Ninjaművészet: Füstlövedék! - Hangzott a technika elhadart neve, mire Hanaro füstje, mi eddig körülvette Tetsut összesűrűsödött és a terület középpontjába koncentrálódva lőtte ki magát pontosan Hanaro chakrafonalai mentén. A sűrű füsttömeg száguld a fiú felé, a bábja nem mozdul, nem lehet tudni, hogy mi történik, ha ez a füstgömb, mi nem oszlik szét a hihetetlen sebessége ellenére sem, betalál. // Endan méretű //

**Kureiji Hanaro** Kedd Feb. 06 2018, 02:44

//Halihó!

Akkor, ha már megkaptam a lehetőséget, a választott technikám a Gyorai Shin//Torpedó Tűk lenne, és köszönöm a plusz chakrát is :3//
A cigaretta halovány, ezüstös füstje a terem plafonja felé szállt, halovány parazsa most lángcsóvaként ragyogott a félhomályos teremben, minden egyes villanása hosszú másodperceket jelentett. Az idő fogy, a cigaretta rövidül. Hatályos időn belül semmivé válik, ahogy a remény is, hogy bizonyíthatja mesterének, igenis készen áll.
Azt szokták mondani a jobbtól nem szégyen kikapni. Bár ellenfele most a mestere volt, mégsem érezte szebbnek azt az eshetőséget, ha esetleg veszít. Nem engedhetett meg magának egy ekkora bukást. Az egyet jelentene azzal, mintha visszaküldenék az iskolapadba gubbasztani, vagy ami még rosszabb kiteszik a szűrét, mert fölösleges volt vele vesződni. Nem engedhette meg magának a bukást. Bár vannak nála sokkal jobb képességű gyerekek a korosztályában, Őt nem is ez emeli ki kortársai közül, hanem a kitartás. A törhetetlen akarat, amivel a feladatokhoz áll. Törésre vitte a dolgot. Ha most elbukik nem lesz képes többé emelt fővel a tükör elé állni.
Hikaru szélsebesen forogva, halálos pontossággal repült a füstfelhőbe, hogy Tetsu vérét ontsa, majd megakadt. Sikerült. Elkapta a férfit. Félelemmel vegyes izgalom járta át Han minden porcikáját. Elméjében már le is játszódott a pillanatnyi kép, ahogy az egykor lezser, de mégis büszke tartású férfi sebzetten, mint egy meglőtt farkas, kivánszorog a füstfelhőből. A cigaretta eltűnt, gunyoros ajkai most a fájdalomtól remegve görbültek lefelé.
Az öröm, a képzelgések azonban a déli napsütésben elhalványuló árnyékként röppent tova. A fiú mosolya aggodalomba csapott át, mikor megpróbálta megmozdítani Hikarut, azonban az csak nyikorgással és kattogással válaszolt, majd Tetsu hangja söpört végig a termen, ahogy valamilyen, Hanaro számára ismeretlen, technika nevét kiáltotta.
- Kemuri Ninpou: Kemuridama//Füst Ninjaművészet: Füstlövedék
A férfit körülvevő füst sűrűsödni kezdett, majd, mint egy hatalmas, szürke ágyúgolyó, kilőtt egyenest a fiú felé. Han túl sok választási lehetőség lévén úgy látta jobbnak, ha megpróbál jobbra elugrani a közeledő veszély elöl. Ezután egy nagyobb rántással megpróbálná kiszabadítatni lecövekelt bábját, és maga mellé irányítaná. Mivel fogalma sincs mi lett a férfival, vagy hogy mit tervez, kézpecséteket formázna.
- Ninpou: Oboro Bunshin no Jutsu. – Sziszegi ajkai között a technika nevét.
Ha lehetséges megpróbálná létrehozni, a normál használattal ellentétben nem a saját, hanem a bábja másolatát a technikával, amekkora számban csak lehetséges. Ezek az illúzió bábok aztán szétszélednének a férfi körül, hogy az még véletlenül se tudja kitalálni melyik lehet az igazi báb.
Ha nem tudná kiszabadítani a bábját, akkor csak szitkozódva magáról hozná létre a klónokat és azokat küldené a féri köré, s közben megpróbálna elvegyülni köztük.
//És ha jól rémlik, az események függvényében van még a bábomban húsz tű, mivel a fennakadás miatt nem tudtam elhasználni.//

Jiraiya Szomb. Márc. 10 2018, 14:12

// +12 chakra a késésért ^^" Elnézést érte. A minőségért pedig megint csak elnézést, de nem akartalak már váratni és jobb egy összecsapott poszt, mint a semmi. :/ //

Hanaro úgy gondolta, hogy legjobb lesz, ha kitér a közeledő füsttömeg elől. Ezt sikerrel tette, viszont nyomon követve a technikát, jól láthatta, ahogyan az egy gyakorlóbábúnak ütközik. A füsttömeg felborította a bábút, miközben a szétterjedő füst olyan erős légáramlatot keltett, hogy Hanarot is megcsapta a szele. Ha ez betalál, akkor biztosan, hogy kiüti a fiút...

Ahogyan félre ugrott, majd megrántotta a bábját, az most engedelmeskedett, s jól látta, hogy ott állt Tetsu, egy gunyoros, s mégis elismerő félmosollyal az arcán. Testén a ruha felszakadt, vér itatta át a fekete anyagot, miközben a vörös, szivárgó patakok, lefelé lógó kezére folytak, s ujjai végén cseppentek alá a padlóra. Nem vérzett nagyon, de sok apró sebből igen, amik így összeálltak.

- Szép volt kölyök! - Mondta, miközben fogaival összeszorította a cigit és szívott belőle egyet. Már alig volt fél centi belőle... - Elvakítani az ellenfelet, majd orv támadni. A tűkkel való harc ügyes dolog, elvégre a mennyiségükből és méretükből adódóan nagyon nehezen lehet őket csak kikerülni, főleg akkor, ha füstben használod őket... De épp a méretük miatt nem képesek akkora sérüléseket okozni, hogy komolyabban korlátozzanak egy tapasztalt ninját. - Mondta s most már Hanaro is jól látta a Tetsu testéből kiálló számtalan apró tűt. Akárcsak egy sündisznó. - A későbbiek során gondoskodj róla, hogy valamilyen méreggel használd ezeket, esetleg vezess beléjük több chakrát a nagyobb átütő és roncsolóerő végett. Ami pedig a bábodat illeti: Ha nem számítok egy második támadásra és a tűket védem ki, akkor valószínűleg bekaptam volna a fullánkját, de így tökéletesen el tudtam kapni és blokkolni. Építsd majd ki jobban a Ninjutsudat, vagy pedig a bábodat. A puszta kezemmel kaptam el és nem tudtál tenni ellene semmit.

Tetsu szemlátomást fájlalta sebeit, de a tűk valóban nem voltak elegek ahhoz, hogy korlátozzák őt, és bár elkezdte kiszedegetni testéből a fegyvereket, hogy mindet kiszedegesse, arra nem lett volna elég ideje. Az Oboro Bunshin no Jutsu sikeres volt, 15 másolatot hozott létre a fiú, mik körbevették a Senseit. Mind a levegőben volt, vagy éppen a földet súrolta.

- Ohhohoo... Ügyes! Rendkívül ügyes! - Kerekedtek ki Tetsu szemei, ám egy szempillantás alatt szűkültek vissza. - De nem eléggé! Nem számoltál a technika hátrányaival. Halljuk, mik azok!? - Kiáltotta, miközben testtartása arról árulkodott, hogy hamarosan támadásnak indul!

// Természetesen miközben Hanaro "felel" a technika hátrányairól, támadhat is, vagy további tervet eszelhet ki. Kérek leírni minden egyes mozzanatot, hogy mivel mit és hogyan próbál csinálni Hanaro. Hogyan irányítja a bábját, a klónok hogyan mozognak, stb. //

**Kureiji Hanaro** Csüt. Márc. 22 2018, 23:49

Tik-tak tik-tak. Ketyeg az óra. Az idő lusta homokszemcséi egymást követve hullnak alá, minden egyes apró homokszem egy-egy másodperccel közelebb hozza a harc végét.
Han okosan kitért a felé közeledő vész elől, miközben bábját maga felé rántotta. Akár még ügyes megmozdulásnak is lehetne nevezni, de annyi szent, az sem lett volna teljesen épeszű, aki megvárja, amíg az a kavargó füstgolyó telibe találja. Az ifjú zöldhajú életösztöne is elég erőteljes volt, s fejében azonnal felharsantak a vészriadó szirénái, s még időben félreugrott. A különös technika elsuhant a fiú mellett, s amaz mohó kíváncsisággal tekintetében követte a röppályáját. A golyó egyenest egy gyakorló bábnak csapodott, felborította azt, majd olyan erős lökéshullámot generált, hogy Hannak elkellett takarnia a szemét.
A kikerült technika okozta öröm, s az érzés, hogy Hikaru újra az irányítása alá került, megnyugvással töltötte el, amit egy halk sóhajjal nyugtázott. Pár ujjmozdulat, s Hikaru már ott is lebegett ismét az oldalán.
Képzelgései úgy tűnt valóra váltak, a férfi ugyanis előbotorkált a füstből, s láthatóan nem volt olyan jó börben, mint a harc kezdetén. Valaha oly elegáns öltözéke, most itt ott cafatokban lógott, s tulajdon vére festette vörösre azt. Szájában a cigaretta helyett már csak alig egy csonk lógott, miközben elismerően nyilatkozott a fiú legutóbbi cseléről, de nem felejtette el a hozzá tartozó kioktatást sem. Han szokás szerint elmélye legmélyébe véste mestere minden intelmét, hogy hogyan lenne érdemes fejlesztenie a tűkkel való harcot. És valóban még egyszer sem jutott eszébe, hogy mondjuk mérgekkel kellene kombinálnia, hisz' akkor egy kis karcolás is elég lenne a tűktől és már nyerte is a csatát. Valószínűleg.
Miközben mestere szavalt Han kézpecséteket formált, s az Oboro Bunhsin no Jutsuval több, mint egy tucat klónt hozott létre akik most körülötte lebegtek.
A férfi szavaiból előszőr elismerés tükröződött, valószínűleg nem gondolta, hogy az árva fiú mást is tanult ez idő alatt, az általa oktatott technikákon kívűl. Még szép, hogy tanult. Egy shinobi nagy erőssége, ha olyan technikákkal, eszközökkel tud előrukkolni, amiket a másik nem is sejt. A meglepetés ereje fontos előnyökhöz juttathat, ha okosan használjuk ki.
De aztán Tetsu nem volt rest közölni, hogy eme technikának is vannak hátrányai, s kérdőre vonta Hanarot, hogy vajon mik is lehetnek azok.
Han csak némán tekintett előre, nem válaszolt a férfi szavaira, most az egyszer nem méltatta válaszra. Nem volt rá ideje. Ha most nekiáll felsorolni a technika minden hátrányát értékes másodperceket veszíthetne vele, s azt most nem engedhette meg magának. Agytekervényei turbó üzemmódba kapcsolva forogtak, hogy valami épkézláb ötlettel álljon elő. Ereje, eszközei, ideje, mind-mind lassan elpárologtak, miképp az esélye is, hogy kiüti a férfi szájából a cigarettát. Egyfelől szemügyre vette a férfi testartását, ami ismét csak támadó szándékot tükrözött, tekintete idegesen szelte végig a termet, miközben elmélyéből tudása legjavát próbálta előkaparni.
A füstbombát ostobaság lenne ismét használni, hisz' a férfi nem használt el eddig túl sok chakrát, s ezzel, az előbbi tapasztalatok alapján amúgy is csak eszközt adna a kezébe.
A köd klónok lassan elkezdenének a férfi körül forogni, s Han megpróbálna úgy időzíteni, hogy Hikrau is eltudjon köztük vegyülni. Megpróbálja a férfihoz képes oldal irányig lebegtetni a bábot, s onnan leadni az utolsó sorozat tűt, s amíg az lehetőleg elvonja a figyelmét, a Torpedó Tűk technikát használva az összes, a földön elszórt tűt a férfi felé röppenteni. Az, hogy már most is úgy nézett ki, mint egy tűpárna, az csak a jéghegy csúcsa, mert ezek után egy tucatnyi sünt is megszégyenítő mennyiségű tű tartana most felé.
Ha ezeket valami úton-módon elkerülné, vagy még így is talpon maradna, Han végső elkeseredésében eloldaná a Hikarut tartó chakrafonalatakt, azzal támadna amit a legjobban útál: egy ugrást követően puszta kézzel rávetné magát a férfira.

Jiraiya Vas. Ápr. 15 2018, 10:32

//+8 Ch a késésért, elnézést érte, ahogyan a minőségében kicsit "mehh" posztért is. Nem igen van energiám mostanában írni ^^" Viszont muszáj volt mert már nem szeretnélek tovább váratni. //

Hanaro bár tudja, hogy mit szeretne elérni, s ennek fényében használja a technikáit, mégis úgy tűnik, hogy nem igazán tervez előre. Nincs is rá szüksége... A terep készen áll, jutsujait előkészítette és mindegyik praktikus Ninjutsu tökéletes ebben a helyzetben arra, hogy a leglehetetlenebb helyzeteket is megfordítsa.

A lassú mozgású Ködklónok közt Hikaru is jól elvegyült.

- Okos... - Forgatta szemeit Tetsu jobbra-balra, szinte bábról-bábra ugrált a tekintete. - Úgy látom tisztában vagy a technika első számú hibájával, a lassú mozgással. A többi hibát pedig a gyűrűd kiküszöböli. De az, hogy megkukultál, vagy provokációra sarkall, vagy pedig te is csak egy másolat vagy! - Eközben Hikaru Tetsu oldalára ért, ám a férfi gyors léptekkel lőtte ki magát Hanaro felé. A fiú amilyen gyorsan csak tudta, aktiválta a báb mechanizmusát és láthatóan elkapta a férfi hátát és az egyik lábát, aki emiatt eldőlt a földön. Nem volt más hátra, csak a Torpedótűk, amik szintén telibe találták a férfit, némelyik még Hanaro felé is elreppent.

Tetsu vérbe fagyva esett össze... Láthatóan szemen is találta az egyik tű, ahogyan az arcába és a nyakába is jócskán bele álltak. Vérpatakok tucatjai folytak alá, a férfi teste pedig csak remegett. Túl sok volt ez a számára. A cigi viszont még mindig ott volt a szájában.

Ahogyan Hanaro mozdult volna, egy fagyos érintést érzett a nyakának feszülve, majd egy elégett cigaretta csikk hullott elé haloványan füstölögve. Már parázs sem világított benne.

- Nyertem. - Dörögte a hang a fiú mögött, s most már látta, érezte, tudatosult benne, hogy egy kunai pengéje feszül torkának, miként a mögötte lévő ismerős hang felé tartja a fegyvert. Han nem tudja összetéveszteni Tetsu átható cigarettaszagát. - Ügyes voltál. - Ebben a pillanatban eltűnt Hanaro szemei elől a földön fekvő Tetsu. Egy darab vér sem maradt sehol. Egyedül a földön fekvő tűk maradtak meg, a báb és a klónjai. A tűk is kissé átrendeződtek, most már Hanaro jól látja, hogy nem egy tűvel történő támadás érte el az edzőterem falait. Sokkal nagyobb területen terültek szét, mint gondolta, de eddig ezt nem látta. Eddig kisebb helyekre sűrűsödve látta a tűket. - Genjutsu... Tanultunk róla igaz? Több technika kombinációjával és a te segítségeddel tökéletesen elérhetőek voltak ezek a hatások. Elfedtél magad elől, így eltűnhettem előled. Nem láttál, így egy hamis képet vetíthettem eléd arról, hogy a tűk eltaláltak, miközben én már régen nem voltam ott. Azt hitted, hogy a bábod nem mozdul, miközben csak a te mozgásod volt bénítva. Eltüntettem a füstön áthaladó, falnak csapódó tűket a szemeid elől, miközben a sajátjaimat szórtam alá a plafonról, miközben te pár pillanatra szem elől tévesztettél a szintén a plafonról kontrollált füsttechnikám közben. Innentől pedig már nem volt előttem titok, hogy mit és hogyan tervezel. Amint láttam, hogy az első tűk megmozdulnak és Hikaruból lősz, eléd vetítettem a mozgó tűk képét, miközben könnyedén mögéd kerültem. Narakumi no Jutsu, Genjutsu Shibari, Kokoni Arazu no Jutsu és az egyéb ismeretek. Mind Genjutsu technika, egymásra épülő használata. Ha elég jó lesz később, megtanulhatod őket. - Tetsu elvette a pengét Hanaro torkától, majd szembe fordította magával a fiút. - Ügyes voltál. Úgy hiszem, hogy készen állsz legyőzni néhány nálad magasabb szintű ellenfelet is. Az illúzióm valóságában egy gyenge B szinten lévő ellenféllel küzdöttél. Én döntöttem el, hogy milyen támadásod ér célt és, hogy mit jutalmazok fájdalommal. Jól teljesítettél, de egy erősebb ellenfél ellen ez még kevés. - Tetsu elsétálva Hanaro mellett összeborzolta a fiú haját. - A következő feladatod, hogy nyerd meg a Chuunin Vizsgát. A háborúnak vége és a nemzetek azzal próbálják meg a világ felé mutatni az erőltetett békéjüket, hogy egy egyesített Chuunin Vizsgát rendeznek. Van néhány jó ismerősöm Kemurigakuréban, így a falu színeiben indulva nevezhetünk be téged. Cserébe persze a falu is kért tőlünk némi szívességet, amit mi készségesen teljesítünk nekik. Most viszont megtanulsz egy technikát, amivel kicselezheted a Genjutsukat. - Tetsu most megint szembe fordult a fiúval bár már távolabb állt tőle. - Nem lenne jó, hogyha megint egy ilyen helyzetbe futnánk bele igaz?

// Tetsu elmondta Hanaronak, hogy mi is az a Chuunin Vizsga, hogy ott mi történik. Elmagyarázta a Genjutsuk működését és a Genjutsu Kai technikát is. Elmondta, hogy a Genjutsu Kai mikor és hogyan működik, ezen kívül azt is, hogy a Genjutsu Kain kívül mikkel lehet kicselezni egy Genjutsu --> Fájdalom --> testbe vezetett, egy harmadik féltől származó idegen chakra.

Nagyon szépen köszönöm a játékot, innentől Hyuuga Hanabi vesz át. Természetesen innen zárul ez a kalandszál és onnan folytatódik, hogy Hanaro a Chuunin Vizsgára ment. (Ha jól tudom az már számodra is folyik) Amint ott végeztél, konzultálj a mesélőddel, hogy hogyan tovább. Smile

Kaland jutalmazása

Egy éve nem kaptál jutalmat így az eltelt időre +10 Chakrát kapsz

A Szerepjátékra további +10 Chakrát

A posztok minőségére +8 Chakrát

A technikahasználatra +10 Chakrát

A késésekért mindig megkaptad a chakrát, így arra most nem kapsz, továbbá +10 Tjp-vel gazdagodtál.

Felírhatod magadnak a Genjutsu Kait, valamint választhatsz, hogy a Szálló Tűköd technikát, vagy a Füstklón Technikát kéred-e mellé.

Tényleg szép játék volt és sajnálom, hogy nem tudlak tovább vinni, de adogatom le a meséléseim jó nagy részét. ^^' --> chakra: 222+38=260ch | TJP: 63+10=73

**Kureiji Hanaro** Pént. Május 11 2018, 15:46

Köszönöm szépen az eddigieket :3 Nagyon élveztem ezt a kis kalandot az elejétől a végéig Smile

Záróposzt

A feszültség szinte tapintható a levegőben, ahogy mester és tanítvány egymással farkasszemet nézve az utolsó rohamra készülnek. Nincs szükség szavakra. Semmi fölösleges agyalás, vagy cselezgetés. A fiú már ereje végét járja, mint a cigaretta csikk egyre halványuló parazsa, az Ő ereje is lassan elfogy.
Han mindent előkészített a végső csapásra. Hikaru elvegyült a ködklónok rengetegében, s a tűk is a helyükön voltak. Nincs más hátra, mint előre. Tetsu fölvette a már ismerős testtartást. Térdeit behajlította, hátát begörnyesztette, szemei résnyire szűkültek, majd törpedóként kilőtt. A fiú csak erre az alkalomra várt, aktiválta Hikaru fegyvereit, s az összes megmaradt tűt a férfi felé lőtte. Azt láthatóan váratlanául érte az oldalról jövő támadás, több helyen is találatot kapott, s elterült a földön. Kegyelemdöfésként a földön lévő tűk nagy részé még a férfi felé röpült, hogy beteljesítve a fiú akaratát, s a férfi már biztos ne álljon lábra.
A hirtelen beálló csendet csak a földre hulló tűk csilingelése törte meg, majd amint azok is alább hagytak csend lett. Hanaro némán figyelte ahogy mestere élettelennek látszó testéből vérpatakok csordulnak le, majd a földön tócsába gyűlnek. Szerette volna most látni mestere szemét, hogy pislákol-e még benne az élet szikrája, de az egyetlen amit látott egy kiálló tű, amin megcsillant a terem tonpa fénye. A test megrándult, életjelet adott, mintha még próbálkozna felállni, de sikertelenül. De valami nem volt rendben és erre Han azonnal rájött, amint meglátta, hogy a cigaretta csonk még mindig ott van a férfi szájában.
Már épp közelebb lépett volna a férfi testéhez, de valami rideg, jéghideg érzés a torkában mégis megállásra késztette. Pontosabban, a fiú nagy szerencséjére ez csak gyakorlás volt, a torkának feszülő kunai pengéje volt az ami most megállásra késztette és persze a túlontúl ismerős cigaretta szag, amit egy hátulról jövő fuvallat szállította az orráig, hogy ott agya tudatosítsa benne, valamit nagyon elcseszett.
- Nyertem.
Ez a világ már csak ilyen. Az életet és a halált oly vékony határ választja el egymástól, mint a torkodnak feszülő penge éle. Egy vágás. Tiszta munka. A legrosszabb dolog, mikor mások döntenek az életedről, de tudod, hogy egy csak a kisujjad mozdítod és vége. A nyál összesűrűsödik a szádban, érzed a rettegés fémes ízét, ahogy tagjaid görcsbe rántja az ősi lény, amit túlélési ösztönnek hívunk. A legrosszabb, mert itt már se a fuss, se a küzdj nem lehetséges opció. Elejtett vadként várod, hogy a ragadozó torkodba mélyessze agyarait, s reménykedsz, hogy gyors halálod lesz, s nem kell végig nézned ahogy felnyitva tested kihúzkodja a belsőségeidet.
Egy pillanat műve volt csupán, s az egész terem délibáb módjára megremegett, majd Tetsu földön fekvő élettelen teste a tűkkel együtt köddé váltak, s a helyüket egy teljesen más kép vette át. Jóformán az összes tű, amit a fiú kilőtt a bábjából a szemközti falig jutott.
A férfi hosszas magyarázatba kezdett, hogy az egész harc az Ő irányítása alatt ment végbe. Minden egyes kis apró részletet genjutsuval alkotott meg, s végig dróton rángatta a fiút.
- Hát ez lenne Tetsu valódi ereje. - gondolta még mindig döbbenten és lesújtva. Volt már szerencséje harcolni látni a férfit, ahogy Ő maga sem most előszőr küzdött meg vele, de álmában sem gondolta volna, hogy ennyire képzett lenne. Genjustu tudását ötvözte logikai és megfigyelő képességeivel, így ezzel az amúgy gyengének látszó jutsu ágazattal olyan szinteket ért el, amire csak kevesen képesek.
Tetsu elsétálva Hanaro mellett össze kócolta a haját.
Hanaro csak tátott szájjal hallgatta a történéseket, nevezetesen, hogy a férfi, egyfajta végső próbatételként, felíratta a fiút a következő chuunin vizsgára. Szerencsétlen fiú csak értetlenül bámúlt, hogy mestere pár hónapnyi edzés után egy olyan próbatétel elé állítja, ami még az akadémiát végzett gennineknek is csak tanulással, képzéssel eltöltött hosszú évek után érdemes megpróbálni. Neki meg két hónap után teljesítenie kellene.
Szuper, ezen még lesz mit megbeszélni. Ami még érdekelte Hant, hogy vajon mi lehet az a bizonyos szolgáltatás amiért cserébe a falú hajlandó lehetett Őt felvenni az induló genninjei sorába, sőt úgy kezelni, mint akármelyik ott tanult ifjút.
S hogy a fiú legközelebb képes legyen felvenni a harcot egy genjutsu használó ellen, Tetsu egy új technikát is tanított neki.
Ez a technika a Genjutsu Kai, amivel a használó képes feloldani a gyengébb és a területre ható genjutsukat. A férfi elmondása szerint ez a technika rövid időre megállítja a chakra folyamot, így szabva gátat a gyengébb genjutsuknak. De van mikor ez sem elég, ilyenkor a fájdalom az ami kiszakítja az embert az illúzióból. De ha minden kötél szakad a legvégső lehetőség, egy harmadik féltől származó testbe vezetett chakra, mivel az képes kiszorítani az ellenséges chakrát, így megtörve még a legerősebb technikákat is.
Mindezen dolgok elmondása után a férfi, szó nélkül, kisétált a teremből, magára hagyva a fiút kérdéseivel és kételyeivel.
- Ez a chuunin vizsga nem lesz egyszerű menet…
Edit: a választott technikám a Szálló Tűköd

Ajánlott tartalom