Otafuku Gai

*Küldetést lezárom mert ez így... szóval értitek mindenki menne a maga dolgára és mostanában elég sok dolgom akadt.*

A kiri csapat sikeresen információkhoz jutott. Aminek a fele valoszinüleg használhatatlan. Néhány Konohai járőr vonalnak az állomás helyit meg tudták és annak útvonalait.
Viszont sietve kelet távozniuk mert a konohai csapat felfedezte őket és értékes információt ki kellett menteni. Viszont az egyik kémet Konohaiaknak sikerült elfogni (NJK akit irányítottam), de a kém másnap reggelre meg szökött. Viszont így mindkét csapat csak félig teljesítette feladatát.

///Köszönöm, hogy eddig kitartóak voltatok ezért a be ígért jutalom 12+ mindenkinek. Valamint 1000 ryu///

Végül is, ha az ember nem áll meg, akkor halad valahova, ha nem is tudja merre, de egyszer eljut oda ahova tartott, még ha nem is tudta mi is az úti cél. Így hát egyszer csak mi is ideértünk és nézelődtünk, legalábbis Futsu meg én biztosan. Új hej, új házak, csalogató fürdők. Igazán kellemes a hely aurája. Persze nem gondolom, hogy itt ne lennének 'alvilági' dolgok, de ez most nem is igazán lényeges.
-Még nem is mondtam, hogy mi is jár a fejemben a szél hangján kívül...a Fuuton: Kaiten Shuriken technikát szeretném elsajátítani. Nem bánnám, persze csak civil sérülése nélkül, ha bevetésre kerülne a két bajkeverővel szemben. Ha módodban áll, megtennéd, hogy beveted, hogy láthassam harc közben is?
Pontos célt nem tudok, tehát mindenképpen hagynom kell, hogy vezessen utamon. Reménykedek, hogy hamar elvégezzük a teendőnk, mert annál hamarabb szerezhetek egy újabb széllelbélelt jutsut. Már majdnem türelmetlen vagyok az izgatottság végett. Akárcsak egy kisgyerek aki sokáig gyűjtött kis pénzéből megveszi azt, amire oly sokáig gyűjtött.

A dolgok, a pillanat tört része alatt peregtek le a szemem előtt. Láttam, hisz néztem, de pontosan nem is tudtam mit látok. Észbe kapva igyekeztem elkapni az események fonalát. Ilyen higgadtan kivégezte a férfit, és a hangja, a beszéde. Mind arra utal, hogy intelligenciája nem egy hétköznapi kölyöké. Aki ennyire tisztában van azzal, hogy mit tesz és miként kezeli az életet, az igencsak érett gondolatokat őrizhet. Komolyan vette a feladatát és a még élő fickót is raktárba pakoltatta. És hirtelen bevágott a gondolataim sávjába a jutsu. Erő, chakra koncentráció, szél, precízió, felelősség és tiszta fej. Egy ilyen technikát kűröltekintően kell használni. Nem használható egy zsúfolt utcán, mert a végén véletlenül veszti életét egy ember. Egy bűnöző életével könnyű elszámolni, de egy ártatlan ember lelkének súlya nehezen elraktározható. Pár perc és már egy kérdés várta válaszom.
-Fumisho. Ismét őszintének kell lennem. Eleinte kételkedtem, hogy te lennél számomra a megfelelő tanár. De most láttam, hogy szerencsémre tévedtem. Az, hogy ilyen jutsuknak vagy birtokában mindent elárul. Ezekhez a technikákhoz nem elég egyszerű tehetség. Szorgalom, kitartás, akaraterő.-nagy levegőt kellett vennem, és tisztáznom az elmém játékát, nehogy félreérthetőt, vagy esetleg sértőt mondjak.
-Fumisho. Nem ígérhetem meg, hogy ne ölnék e technikával. Azt se, hogy ne villogtatnám egyik sárkány ismerősöm előtt.-gondolok itt Aurunra.
-Fumisho. De azt biztosra állíthatom, hogy felelőtlenül nem fogom használni, ártatlanokat sose bántanék és elsősorban önvédelmi célokra kell. Ahhoz, hogy megvalósítsam amit szeretnék...erősebbé kell válnom...fizikailag már bőven a toppon vagyok...de a Taijutsu nem elégíti ki a saját magamnak felállított elvárásokat...és a szél ereje...elsöprő...erre van szükségem....KÉSZEN ÁLLOK.

/nah, hála Suigetsunak sikerült látnom gyakorlatban! mostmár kész a kép. Az előző postomban is elszúrtam, azt már nem javítom! kérlek neharagúdj! /

Fumisho látta lelkesedésed, és elszántságod, viszont nem vetted észre hogy törékenyen néz téged, mintha félne valamitől, az arcán leolvasható volt egy kétség, félt hogy elrontod és a Shuriken téged szed szét.
- Egy nagyon összpontosított chakra shurikenről beszélünk. Amibe a beleölt energiád nagy része ha felbomlik, akár magad ellen is véthetsz. Kérlek nagyon figyelj oda, bár nem féltelek, remélem hogy nem robbantod le a kezed.
Két árnyék klónt hozott létre, majd távolra küldte, a terep ahol vagytok 25 négyzet méterig teljesen sík, és utána kezdődik az erdő, elzárt rész távol a falutól.
- Jólvan, prezentálom majd elmagyarázom. Figyelj
Fumisho erős koncentrációba kezdett, majd hirtelen előtte 5 erős lég örvény alakult ki, amik szélsebesen forogtak, és szabad szemmel más shurikennek láthatja, majd hirtelen ellökte azt kezével és a technika elszabadult, láthatóan irányította hiszen az első fába belecsapott ahol szét bomlott, szétszedve azt. 
- A technika halálos, hiszen irányítható, de ez egyenes arányosságban fogyasztja a chakrádat! Kezdjük a legelején. Emlékszel e még a chakra kontrollálására? Irányíthatod testrészedből, testrészed kílsejére, egy külső állapotot felvéve. Koncentrációdat vetítsd ki magad elé, mint amikor egy szél technikát létre hozol. Chakráddat formáld meg légörvényekké, és tartsd meg őket. Kezeiddel próbáld meg egyenesen formálni, majd ha úgy érzed a létrehozott chakra örvényeket koncentrálva "hajítsd el". Azért emeltem ki, mert minnél tovább irányítod annál jobban fogyasztja chakrád.
Fumisho nem volt teljesen tiszta, de kialakított egy képet, amiből már elindulhatsz. A koncentráció a legfontosabb, és a formálás.




/Sajnálom hogy így elszúrtam, soha nem gondoltam volna hogy egy technika így kifog rajtam ^^'oii. Kérlek szárnyalj túl engem. 35 sorral kezdesz. A formálás, és koncentráció, a létre hozott légörvények szabaduljanak el 2szer minimum. Utána folytatjuk./

Ismét a klónok kerültek előtérbe. Majd el is tűntek a hihetetlen technikának hála. Nagyon látványos és nagyon tetszik is számomra ez a technika. 
-Futsu!-majd egy pukkanás és Futsu máris Ishida alakját vette fel.
-Mindenkinek van egy saját módszere a tanulásra. Nekem Futsu szokott segíteni ha van rá mód. Itt pedig fenn áll a veszély, hogy én repülök el és nem a szél shurikenem, ekkor pedig, majd Futsu biztosítja a megfelelő és biztos földet érésem.
Megfontolatlanság lenne azonnal több shurikent kreálni. Legokosabb ha először csak egyet és nem egy túl erőset próbálok meg létrehozni. Jobb kezet előre nyújtva kezdem a koncentrációt. Nem telt el egy hét, hogy Aurun legutóbbi technikájánál a koncentrációt kellett előnyben részesíteni, ezért, most is könnyűszerrel megmozgattam a szelet ahogy nekem tetszik. Forgott, forgott és forgott. Elhamarkodtam...túl gyorsan akartam túl sok chakrát bele erőltetni, és mondhatni 'felrobbant' a levegő én pedig repültem is, de Futsu, ugyebár az én alakomat felvéve, elkapott így nem lett komolyabb bajom, csak egy kicsit csalódott voltam amiért ilyen ostobán neki ugrottam a dolognak. De nem hagyhatom magam sokáig csüggedni, tehát megint neki láttam. Forgott, forgott és forgott, hagytam áramolni a chakrám és szépen egyenletesen vezettem kezemen keresztül a szélbe a shuriken formát kialakítva. Már megvolt az alakzat is és itt volt az ideje, hogy élessé tegyem, mert így csak ütne és nem vágna. Ekkor pedig saját magamat megcsapva hátra lökött a saját szelem aminek az irányítása kicsúszott a kezemből. Futsu a testével tompított, de ez most nem volt fájdalom mentes. A bordám majdnem eltört, szerencsére csak egy csúnya nagy lila, kék folt marad a helyén. Futsunak nem esett baja. Ezután kissé dühösen álltam fel és poroltam le magam, majd ismét nekivágtam. Gyorsan felépítettem a shuriken formát a tenyerembe és növelni kezdtem. Elmosolyodtam, ezzel kizökkentve magam, és majdnem levágtam a saját fejem. A shuriken kirepült a kezemből és épphogy csak félre tudtam rántani a fejem az útjából. Egy kisebb karcolást ejtett a nyakamon és pár hajszálam is a szél áldozatául esett. Az adrenalin átjárta a testem és kezdtem érezni, hogy nem állhatok le. Ismét koncentrálni kezdtem és a formálás is sikeres volt. Óvatosan láttam neki az élesítésnek. Nem féltem, hisz nem is félhet az ember egy olyan technikától amit használni szeretne. Nagyon koncentráltam, főleg azért, hogy ne essen baja, se Futsunak, se a tanáromnak. Nem tartogathattam sokáig, mert éreztem ahogy szívja el a chakrám ez a jutsu, így hát elhajítottam. Pár métert repült és elfoszlott a levegőben, akár a papír a vízben. Szomorkodnom kellett volna amiért nem sikerült, de igazából nagyon is örültem, mert minden egyes lépés előre, közelebb juttat a célomhoz. Szélesen mosolyogtam és mindkét kezem magam elé emeltem. Mindkét tenyerembe belekoncentráltam a chakrám és két shurikent hajítottam el ami nem repült sokat, majd szétfoszlott, de ettől én még örültem. Közel sem volt tökéletes, talán még fél úton sem voltam, de tetszett a technika és nem akartam hagyni lankadni a lelkesedésem. Nem álltam meg és folytattam igyekezeteim. Többször és többet próbáltam. Hármat és négyet, és éreztem ahogy kezdem felélni a chakrám felét. Kifulladtam és a térdemre támaszkodva lihegtem, félig mosolyogva. Futsu mellém lépett és kérdően nézett hogyan tudna segíteni. A fehér tigriseknél leggyakoribb elemi chakra a szél. Ahogy Futsunak is szél elemi chakrája van. És elgondolkodtam, hogy esetleg Futsu segíthetne a chakrája segítségével. 
-Mond Fumisho...ha Futsu is segítene a chakrája segítségével...úgy képes lennék felerősíteni a technikát, hogy akár 10-20 shurikent hajítsak el?...de ez ráér ha már sikerült megcsinálnom.-ámulatba estem saját gondolataim mivoltján. Kissé egoistának éreztem magam és Fumishora néztem.

Érezted ahogyan a fenn tartása többet igényelt, mint elhajítása. Látható volt mikor szét esett a technika, hogy mikor elhajítottad felbomlott.
- Hmm nagyon előre mentünk! Futsu ereje más, hiszen fenn kéne tartanod az ő chakra áramoltatását is. Mint láttad most is mikor elhajítottad az energiát, amit szinte feleslegesen de kilőttél felbomlott, hisz amikor magad elé kiterjeszted a chakrát, érzed hogy ott van, ezért mikor elhajítod, csakugyan érezd hogy magad előtt van, érezd hogy irányítod, folyamatosan! Tápláld energiával, viszont hamár Futsu szóba jött, vad állat emberi klónnal a hátadba vezető engergiát próbáld kivetíteni de elsőnek maradj a 4-5 örvénynél! 
Szólt és várta hogy cselekedj.


/Szabad az erő átadás, viszont újra megkell szoknod most a nagy hatalmat, de érezhetően többet tudsz létre hozni, és elsőnek azt a xy darabot hajítsd el, és próbáld irányítani. Szintén 35 sor, és szintén bomlás, de most mikor az a hatalom felett elveszted az erőt, nagy hullámmal hátra esel, és megsebesülsz, de nem adod fel !!/

A földön fekszek. Pislogok. Nem tudom, hogy mi történt, kinyitom a szemem és látom ahogy sétálok magammal szemben. Felém tartok és nem értettem, hogy miért hallucinálok. Majd hirtelen benyilallt a fejembe egy erős fájdalom, és ezzel egy időben leesett számomra, hogy Futsut látom aki az én alakomba van. Alaposan végigmértem, már amennyire erőmből tellett és úgy vettem észre, hogy ő épségben van. Próbáltam összerakni a kirakóst, de csak kósza képek villantak át a szemem előtt. A kezemben tartom a jutsut, nevetek, Futsu a hátamnak támaszkodik, de minden sötét és bizonytalan. Érzem, hogy megsérültem, de még nem tudom hol. Szédelgek és igyekszem felidézni mi is történt...
Bevillant néhány kép...
-Futsu. Állj mögém és áramoltasd át a chakrád, drága barátom. Csak annyit amennyit a tested enged.-majd ekkor Futsu mögém lépett az én alakomba és hátamra tette a kezét. Éreztem az erőt, azt ahogy felfrissültem.
-Na hajrá.-és már kezemben is volt a szél... shurikenként pörgött. Váratlanul ért ez az erős szint robbanás. Abban biztos voltam, hogy Futsu erejéből kifolyólag gyorsabban, könnyebben fog menni a jutsu, de a legdurvább képzeletembe se hittem, hogy ennyire menni fog. Csak egyet kreáltam és hajítottam el, majd ezt követően fenntartottam az irányítást. Nem tartott sokáig, mert túl sok energiát pumpáltam és szó szerint annyit nőt, hogy minden irányba szétrepült, mondhatni robbant. Kisebb nevetés hagyta el a szám örömömbe és nem akartam leállni. Kettőt készítettem és indítottam útnak. Az erő ismét túl sok volt és pár méter után szétdurrant. Úgy gondoltam, ha ennyi erőm van többet kell csinálnom ahhoz, hogy fenn tudjam tartani, ezért 5 darab szélből készített shruiken lebegett előttem akkor már. Útnak indítottam őket és komoly tekintettel néztem ahogy ágak szakadnak le, majd szó szerint kivágok egy fát. Büszke voltam magamra, amíg azt nem láttam, hogy a shurikenek száma miatt a chakra általi irányítás egyszer csak megszűnt. Igyekeztem összpontosítani, mert kezdett elszaladni velem a ló. Fújtam kettőt és ismét csak egyet koncentráltam a kezembe...tisztán rémlett minden...az alakformálás nagyon tetszetős volt számomra, és igyekeztem minél erősebbé tenni...de hiba volt...a túl sok erő instabillá tette és a tenyeremben felrobbant...
-Hasogat a fejem. Meddig voltam eszméletlenül?-arra gondoltam, hogy repültem egy nagyot, de nem vagyok biztos benne. Kíváncsian várom mi is történt velem. Remélem nem mentek el enni egyet amíg és itt feküdtem. Igazából az se számítana. Folytatni akarom. Igyekeztem felállni, de kissé szédültem ezért Futsunak kellett segítenie.
-Na ha mindenki kész akkor folytathatjuk.-semmi kedvem most abba hagyni amikor már idáig eljutottam. Nem adhatom fel, eddig se tettem, most sem fogom. Tudomásom szerint a klánom utolsó két tagjának egyike vagyok. Minden felmenőm bennem él tovább és én nem hagyhatom cserben őket.
-Nem adhatom fel és ne is kérjétek. Nem adom fel.-és az eddigi legerősebb koncentrációval láttam neki a jutsu végrehajtásának...

/nagyszerű volt az eleje!  jöhet a befejezés./

Futsu látta rajtad törekvésed, és mikor koncentráltál besegített, érezted ismét a nagy chakrát, de most nem hátráltál meg. Testen kívül létre hoztad a shuriken formába öntött légörvényeket, és utolsó próbálkozásnak vélhetően, mikor megtartottad, megmaradtak. Felkészültnek láttad magad arra, hogy elhajítsd és irányítsd. Chakráddal elküldted egyenesen a még megmaradt farétegek felé, és Futsunak köszönhetően nem bomlott szét a technik,a szét marcangolta a fát, akár egy fűrész telepen a rönköket, csak itt nem maradt belőle semmi, kivéve a tő része. Boldog voltál hogy sikerült, és elszántságod nem tőrt meg, újra megcsináltad, és újra sikerült immáron Futsu nélkül.
- Remek volt, Ishida, azt hiszem, ezt elsajátítottad 
Mosolygott rád Fumisho, majd értékelt
- Futsu nélkül képes vagy a rendes technika használatára, vele pedig szerintem többet is tudnál csinálni! Azt hiszem ti ketten nagyon szerencsések vagytok, hogy egymásnak vagytok! Az ellenfeleidet meglepheted majd, mikor az utolsó támadásra készülsz, egy hatalmas lég örvénnyel. 
Fumisho világos volt, ahogy te is, viszont előkapott egy energia szeletett, amit oda adott neked, hiszen kimerültél szinte teljesen.

/Rendben, az elején döcögtünk és az én hibám volt oii ^^" de sikerült!  A Technika immáron a tiéd, írd fel - és további engedélyt kapsz tőlem hogy Futsuval megnöveld a technika erejét, kizárólag kezdésre, vagy befejezésre! /

/Madara/ 


Pár órával előtte




Árny érkezik a szokatlan méretű faluba, hírhedt shinobi, ki adó elől próbált menekülni, ám behajtották rajta, így alig van vagyona. Híre volt hogy itt hamar kap egy fülest, így nem maradt rest. bátyjával nem vette fel a kapcsolatot most külön megbízásra találtak, viszont a busás összeg mindkét küldetés célja. A kávé nélküli élet néha bosszantó, hiszen Hősünk elég letört volt, még messze járt a falutól, ezért keresett egy fát ahol megbújhatott. 

//Deidera//

Sajnos a tervem, hogy elkészíttessek egy harci bábot, amit esetleg használhatok a következőkbe meghiúsult, mert a faluban nem akadt olyan mester, aki képes lett volna ilyet készíteni, így a tervem egyenlőre nem valósul meg, de talán egy másikat megvalósíthatok. Már megbeszéltük Ayanéval, hogy a Tűz orszgába megyünk, de egyenlőre nem közelítjük meg Konohát, hanem az ország egy turistaparadicsomát vesszük célba, Otafuku Gait. Az út hosszú volt és unalmas, ami nem is csoda, hiszen a háború eseményeihez képest egy ideig biztos, hogy szinte minden unalmas lesz. Az úton sokszor kellett megállnunk estére vagy mert eltévedtünk és keresnünk kellett egy embert vagy valami jelölést, aminek köszönhetően megtalálhatjuk az utat, ami a célunk felé vezet. Szerencsére megérkeztünk, persze amilyen szerencsénk van egy vihar kapott el minket nem sokkal a faluba lépés előtt, de szerencsére gyorsan találtunk egy meleg fogadót, ahol meghúzhattuk magunkat.

A benti meleg és kinti csapadék hatása, ami bent is kifejtette a hatását az eső után száradó vendégekből felszálló pára és gőz formájába, a szoba igen csak álmosító hatású volt szinte mindenkire, ezt bárki észrevehette, ha jobban körülnéz. Mi is azok közé tartoztunk, akiknek volt esélye erről meggyőzödni, hiszen helyet kellett találnunk, így elég sok embert láttunk, akik ásítoztak vagy éppen csukódott le a szemük, bár lehet, hogy ez csak a hosszú és fárasztó útnak köszönhető, ki tudja. Ayane és én is éreztem ezt, így nagyon örültünk, amikor sikerült találnunk két széket egy asztal mellett, ahova leülhettünk, a helyet nem is választhattuk volna jobban, hiszen a mellettünk ülők néhány olyan mondatát hallhattuk, ami igen csak érdekelt és, mint bábhasználó nem vehettem figyelmen kívül. Nem tudtam eldönteni, hogy most mit kéne csinálnom, oda menni hozzájuk, hogy mit terveznek vagy holnap, a találkozásukkor csatlakozzam hozzájuk esetleg csak a távolból kövessem őket. Sajnos az nem derült ki, hogy mikor akarnak találkozni és hol van a figura, akinél a bábok vannak. Odahívtam a pincért és rákérdeztem a dologra.
- Elnézést meg tudná mondani, hogy a faluban van egy hely, ahol harci bábra lehet szert tenni? vagy nem tudja, hogy mostanában nem érkezett-e a faluba valaki, aki ilyennel foglalkozik?
Remélem a pincér tud segíteni, hogy mi a helyzet és akkor máris több lesz a tudásom, mint most, amit mint tudjuk a tudás hatalom, ami most sincs másképp, mert az információ hiány ugyanúgy halálos lehet, mint a hamis információ, így talán a segítség jól jön.
- És meg tudná mondani, hogy kik voltak akik itt ültek mellettem?
Ugyan tudom, hogy ezt a pincér nem tudhatja, de talán helyiek és mégis meg tudok valamit róluk, ha nem az sem baj, hiszen ők nem igazán számítanak a dologban.

sajnálatos módon a pincér közölte, hogy nem tud ilyen helyről, hiszen a falu alapvetően a turistákra van berendezkedve, lévén mégis csak egy üdülő hely, nem pedig a vándor bábos shinobikra, akik esetleg bábot szeretnének venni, de szerencsémre az utóbbi hír, amit már a négy fickótól megtudtam, de azért biztos akartam ebben lenni, mert abban még az alakok sem tudott biztosat, hogy mi ez pontosan és ők is csak utánajárni akartak a dolognak. Ekkor eszembe jutott egy terv, amiben Ayane tud segíteni, hiszen ő sem csak azért hagyta el a falut, hogy velem legyen, hanem ő is fejlődni szeretne, ugyan voltak fenntartásaim, de azt legalább megtudtam, hogy a három alak helyi, így baj esetén is könnyebb őket megtalálni, mintha valami ideszakadt csapat lenne, aki bármikor tovább állhat, bár még így is meg van a veszélye. Ayane felé fordulok, akin már látom, hogy látja rajtam, hogy támadt egy ötletem és nem igazán tetszik neki, de nem érdekel.
- Tudnál nekem segíteni.
- Igen.
- A te feladatod az lenne, hogy az árust megkeresed és megtudakolod tőle a bábok árát, én pedig az idegenekről akarok megtudni többet, hogy mi a tervük.
Lassan elfogyott az étel, amit kaptunk, így a pincért hívtuk, majd fizettünk és megkérdeztük, hogy esetleg akadna egy kiadó szobájuk. Igenlő válasz esetén ki is veszem, majd Ayane társaságában el is foglalom, majd csak néhány fegyvert, a kék masnis tekercsem, Ocú tekercse, 1 kunai és két ninjatom, viszek magammal, hogy az esőt kihasználva, hogy talán még nem mentek el az illetők meg is keresem őket, majd elnézést kérek tőlük és elmondom, hogy hallottam a beszélgetésüket és érdekelne a dolog és tudnak-e többet is mondani a dologról. Ha nem, akkor elnézést kérek és lelépek, ha viszont igen a válasz, akkor megköszönöm és csöndben figyelem a beszámolójukat, hogy ők mivel is foglalkoznak. Remélem igent mondanak a kérésemre.

Nem ragaszkodom, hogy azonnal induljon meg az illető keresésére induljon, nekem megfelel ha később indul el, meg a lelkemre venném, ha a barátnőm megfázna, de addig én a korábbi társaságot keresem és meg is találom őket egy kicsit arrébb. Mondandómra, hogy érdekelne a dolog, amiről korábban beszélgettek először gyanúsnak ítéltek, de valaki végül mégis bevontak a tervbe, elmondták, hogy hol találkoznak és a helyszínt hogyan találom meg. Nem lett volna szükség rá, hiszen biztos, hogy a helyiektől érdeklődve is megtalálom, de nem ismerem a helyi viszonyokat, lehet, hogy valami bűnözők találkozóhelyére visznek és az nem lenne szerencsés, ha valakik tudnának róla, hogy én odamentem.Ugyan feltételezhetően nem venni akarnak az illetőről, de egyenlőre a legjobbat feltételezem a csapatról, hogy nem akarják bántani az illetőt, ha mégis, akkor valószínűleg velem fognak először szembetalálkozni, hiszen nem szeretem, ha egy csapat bandita védtelen árusokat támad meg, így talán még egy kis tapasztalatot is szerzek köpönyegforgatásból, bár az is egy olyan művészet, amit nem igazán szívlelek, de néha a rossz fiúk közé kell menni, hogy az ember végül jót tudjon cselekedni és nekem most ez is a tervem.

Ayane el is indult, hogy megtudakolja a kereskedő hol létét, de nekem is akadt dolgom, ki kellett derítenem a korábbi csapat céljait, ami könnyen ment, szinte túl könnyen, azt hittem, hogy legalább néhány kör piába fog kerülni, de nem, szinte azonnal befogadtak, ugyan családtag nem lettem, de nem is volt cél, nekem csak báb kell és ha ezen az úton vezet a célhoz az élet, akkor megteszem. A Fűben egy háború szeletét kaptam, ami elég volt ahhoz, hogy más szemmel nézzek az emberéletre, ugyan nem felejtem el, hogy honnan jöttem, de már Ayane, Takeshi és a saját életemet fontisabbnak tartom másénál és nekem szükségem van azokra a bábokra a túléléshez, bár jobb volna megegyezni, de ha nem hagy más választást, akkor még éppen elég időm lesz kitalálni mi legyen. A találkozó helyét és idejét elmondták, így megköszönöm a bizalmat, majd jelzem a pincrnek, hogy hozzon nekik egy kört az uraknak és írja a szobámhoz. Ayanéval a szobában futottunk össze, ahol Takeshit hagytuk, de mivel ő már aludt, így csöndben üdvözöltük egymást, majd elmondta, hogy sajnos nem talált semmit és senki nem hallott kereskedőről, főleg nem olyanról, amilyet én keresek. Kezdett olyan érzésem támadni, hogy talán nem is kereskedővel van dolgom, hanem csak egy futárral, aki egyik helyről a másikra viszi az árút, így viszont az üzletelés nehezebb lesz, hiszen egy küldönc nem adhatja el a gazdája áruját a gazda beleegyezése nélkül, már csak az a fura, hogy akkor mért marad itt napokat, de talán erre a válasz az, hogy ide küldték, mert a vevő innen fogja tovább vinni, vagy nem, de ez nem is számít, csak a szerencse, ami ezt lehetővé tette. Az éjszaka már nem igen történik semmi, csak összepakolom azt a néhány cuccot, amit magammal fogok vinni, ami a korábbi szobaelhagyásnál nálam lévő fegyverek mellett, kék masnis tekercs, Ocú tekercse és benne a báb, 1 kunai és a ninjatoim, kiegészítettem a 4 dobókéssel, rugós késemmel és 3 füstbombával, hátha szükségem lesz rá, majd lefeküdtem és lassan Ayanéval együtt álomba szenderültem. Reggel még korábban is érkeztem a megbeszélt helyre, hogy nehogy lemaradjak az indulásról, Ayanét pedig a követésünkre bíztam meg Takeshival együtt, hogyha úgy döntök, hogy mégis a kereskedő oldalára állok, akkor a meglepetés erejével érje őket a lány segítsége, hiszen nem tudom, hogy csak egyszerű banditák vagy ismernek ninja trükköket is.