Megszoksz, vagy megszöksz! - Akihiro Jaken vs. Hasegawa Zauki

**Akihiro Jaken** Pént. Aug. 24 2018, 23:07

Akihiro Jaken vs. Hasegawa Zauki

The Cool vs. The Not Cool

Helyszín: A Vég völgyének közvetlen közelében, egy viszonylag tisztásabb rész a fák sűrűjében

Kezdő chakraszint: 852
TJP: 167
Felszerelés: Adatlap Razz

Fáról fára szökelltem a lehető leggyorsabb tempót diktálva, amit csak tudtam – ami a szokásos súlyaim nélkül meglehetősen gyors volt. A feladat egyszerű és nyilvánvaló volt: minden áron megállítani a szökésben lévő Hasegawa Zaukit. Amint riasztottak a szökött shinobi ügyében, tétovázás nélkül a nyomába indultam, nem volt vesztegetni való idő.
Már régóta a nyomában jártam, s tudtam, hogy már nem lehet túl messze tőlem. A nyomok, ahogy haladtam egyre frissebbek voltak, így Inazumát elővéve, harci készültségben mentem tovább. Alig egy kis idő elteltével egy tisztás széléhez értem. Célpontom éppen ezen a tisztáson vágott át, így oldalt nekiiramodtam. Meg volt a lehetőségem, hogy most még a meglepetés erejével támadjak, ha nem vett észre, de mindig próbáltam elkerülni a felesleges vérontást ha lehetséges, így egy másik utat választottam. Oldalról egy nagy szökkenéssel elé kerültem, majd Inazuma hegyét az irányába szegezve az útját álltam.
- Megállj, és ne tovább! A Falu vezetése nem szívleli túlságosan, amikor valaki nem éppen törvényes keretek között, öncélúan távozik. Most még megadom neked az esélyt, hogy önként vissza gyere velem, de ha ellenállsz, akkor nem fogok finomkodni, és minden áron megakadályozom, hogy tovább haladj! – figyelmeztetem Zaukit, majd harckészültségben várom a válaszát. Sajnos van egy olyan sanda gyanúm, hogy nem fogunk kézen fogva visszaballagni Konohába.

**Hasegawa Zauki** Vas. Aug. 26 2018, 20:42

Chakraszint: 587
TJP: 117

Orochimaru... A személy, aki nagy valószínűséggel az életem adta, akinek köszönhetek mindent... Az ember, aki miatt több évnyi szenvedés, egy hamis emlékekkel ellátó pecsét és egy olyan erő keserítette meg eddigi életem, mely a ritkák közt is ritka. Nagy hatalmat jelenthet, ám hatalmas szenvedést húzott magával... ha nem is közvetlenül maga a kekkei genkai, de a hatásai. Évekig tartó titkolózás, a teljes potenciálom elnyomása, félelem a felsőbb hatalmaktól... Ám most itt az ideje, hogy szembesítsem bűneivel, hogy megfizessen azért, amit tett, hogy ezáltal kiiktatva az utolsó egyént, akitől félnem kell, végre szabadságot nyerhessek. Ugyan csupán egy halovány nyom, de akadt, melyen elindulhattam, s nem is tétováztam, megkezdtem a felkutatást. Azzal azonban indulataim közben nem számoltam, hogy konoha ezt nem fogja kedvelni. Legjobb esetben is azt fogják hinni hogy Kumogakurének szállítok valamiféle titkos információt.. ám ez nem érdekelt. A cél egy karnyújtásnyira... vagyis fél napi járásra volt, shinobi tempóban, nem vesztegethettem se az időm, se az erőm, így mérsékelt tempóban haladtam. Egy tisztásra érve aztán kellemetlen meglepetésben lett részem. Egy szőke srác állt elém, kivont karddal, parancsoló hangvétellel szólítva meg. A végére érve megértettem... szököttnek nyilvánítottak, így élve vagy holtan, de vissza kell vinniük..
~Hát ismét itt? Így vagy úgy, egy a vége.. kivégzés. Mégis miért adnám fel most?~ Futott át agyamon a gondolat, s ösztönből katanámra helyezett kezem lassan levettem a kardról.
Szótlanul hallgattam végig a monológot, majd reakció nélkül, kezemet kardomra visszatéve, chakrámat lábamba koncentrálva egy Haru no Surai-al indulnék meg, ám egy kissé felcserélt sorrendben, elsőként a gyorsaságot venném használatba, aztán az ütőerőt. Az esetleges közbecsapást kardommal védeném le, s ha a találatot sikerül bevinni, a technikát végig kísérem, ám a végén nem egy rúgással fejezném be, hanem feloldanám katanám nyelén lévő tárolópecsétem, s az abból előhúzott zanbatoval támadnék a szálló ellenfélre. Amennyiben mozdulatsorom megakadna, vagy ellentámadásba kezdene, úgy természetesen próbálnám védeni, esetlegesen kitérni előle.

**Akihiro Jaken** Vas. Aug. 26 2018, 21:23

- Ha te így, hát én is… Te választottad a nehezebb utat – sziszegtem fogaim közt leginkább magamnak, majd jobb lábamat kissé hátracsúsztatva védelmi pozíciót vettem fel. Felkészülten vártam a nagy sebességgel érkező Zaukit, majd amikor már támadó közelségbe ért, Inazumával egy egyszerű, de kifejezetten gyors kardcsapást intéztem irányába. Meglepetésemre azt hárította saját fegyverével – ezzel már egy homályosabb képet adva a szintjéről -, s másik kezével egy ütést intézett felém. Ezt bal kezemmel fogtam fel, de nem voltam igazán felkészülve arra a nyers erőre, ami a támadással érkezett, ami egy újabb meglepetés volt ettől a kistermetű shinobitól. Az ütés erejétől métereket csúsztam hátra, barázdákat hagyva a földben, s egy nagyobb porfelhőt kavarva. Egy kisebb grimasz közepette leráztam sajgó bal karomat, majd mérgesen Zauki szemébe néztem.
~ Akkor most én jövök ~ gondoltam, és azonnal támadásba kezdtem. A Rai Mai technikát használva szétáramoltattam egész testemben a chakrát a gyorsabb mozgás eléréséért, s úgy rohamoztam szeretett fegyveremmel a kezemben.
Amikor Zauki támadóközelébe érek, a Rai Kougekit használva tíz darab szinte lekövethetetlen gyorsaságú vágással próbálkozom, leginkább a lábán és a karjain, hogy ezzel lebénítsam ideiglenesen a mozgását, ezáltal könnyebb legyen visszacibálni Konohába.

**Hasegawa Zauki** Vas. Aug. 26 2018, 22:01

A srác kivédte az ütésem, s mindössze egyetlen kezét használta hosszá. Ha nem lenne egyenlő a halálos ítélettel, megtöröltem volna a szemem, hogy nem káprázik-e... Tisztázódott bennem a tény, hogy ez nem egy egyszeri, átlagos shinobi lesz... Meglepődésemben, pár métert hátraszökkentem, s vártam a mozdulatát. Nagy iramban kezdett közeledni, kardjára markolva, sebessége pedig akkorának bizonyult, hogy kézpecsétekbe kezdeni ugyan tudtam volna... csak befejezni őket nem. Mozgásából, s az előbbiből ítélve pedig a közvetlen közelembe engedni igen csak nagy felelőtlenségnek bizonyult volna. Így egyetlen opcióm maradt hát.
~Hát mégis használnom kell...~ Ült ki enyhe undor, ám inkább keseredettség arcomra.
Nem szerettem használni a képességem, hisz nem magamnak köszönhetem, csupán alkotóm munkája, nem egyéni, nem az én személyemé, hanem egy már rég halott, shinobié. Ettől függetlenül tudtam, hogy ez teszi ki erőm nagy részét, s használnom kell, ha máshogy nem győzhetek, hisz legerősebb jutsuimat hordozza a fa elem...
Szemben állva hát ellenfelemmel, arcomra hideg nyugodtság ült ki, s ruhám jobb karja egyszeriben duzzadni kezdett, majd szétszakadva utat adott a megannyi hihetetlen sebességgel mozgó gyökérszerű képződménynek, melyek előre törve lefogni vagy átszúrni próbálnák ellenfelem. Amint elindulnak azonban földre csapom tenyereim, s egy alapvető mokuton jutsut, azaz inkább alapvető műveletet hajtok végre.
-Mokuton: Mokuzai no Jutsu!- Törnének elő a viszonylag kis számban megjelenő (5-6db) gerendák, melyek aztán szintén az ellenfelem támadnák egyenesen.
Amennyiben azonban áttörni látszik támadásom sűrűjén, úgy ugyanezen gerendák egyfajta védőfalat alkotva húzódnának elém. Ugyebár ahogy említettem, ez egy alapvető művelet, s jószerivel kézjeleket sem igényel, így csupán olyan erősek mint egy teljesen átlagos gerenda.

// A gyökerek ettől függetlenül tényleges erőt hordoznak, csupán a technikához nem kell kézjel, ám az már egy tényleges technika, míg a Mokuzai no Jutsu, lényegében a Fa elemen belül, a gerenda alakzatok megtanulásához szükséges feloldás, így kb olyan mint a fa elem feloldás vagy bármely más feloldás, azzal a különbséggel, hogy itt jutsu szerű hatást kapunk, ám természetesen a tanuláshoz való chakrakövetelmény is jóval magasabb az elem feloldásához szükségeséhez képest. //

**Akihiro Jaken** Vas. Aug. 26 2018, 22:20

Rohamom közben ellenfelem hátrálni kezdett, majd egyszerre csak a karjából valami fa, vagy gyökér szerű képződmény tört felém. ~Mi a jó büdüs lókuki?! Már értem, hogy miért különösen fontos ez az ember Konohának! Nem mindennapi képesség bírtokosa, annyi szent, ha a Shodaime Hokage legendás hagyatéka a kezében van. Valóban nem engedhetem, hogy ilyen erő birtokában elhagyja a Falut, nekem pedig nagyon óvatosnak kell lennem a továbbiakban... ~
Támadásával farkasszemet nézve kézpecsétekbe kezdek, majd a már jól ismert sorozat után veszek egy nagy levegőt, és megindítom a Karyuudan pusztító lángjait. Remélhetőleg ezzel elég tűzerőt produkálok, hogy ne tudja a gyökerekkel megakasztani a rohamomat.
Gyors léptekkel haladok felé tovább az elszenesedett gyökerek közt cikázva, s levágva azokat, míg elérem őt és a számára védelmül szolgáló gerendákat, melyeket egy-két erőteljesebb vágással átvágok chakraérzékeny fémből készült katanám segítségével. Amikor sikerült áttörnöm a védelmét, az Issen technikát használva három chakrapengét küldök felé, amelyekkel remélhetőleg komolyabb sérüléseket tudok ejteni rajta, ezzel rövidre zárva a küzdelmet.

**Hasegawa Zauki** Vas. Aug. 26 2018, 23:03

Támadásom ha csak egy pillanatra is, de lefoglalta. Időm cselekedni nem volt, csak az eltervezett műveleteket hajtottam végre, mégis ez hasznos információnak bizonyult. Az, hogy nem tört át rajta egyből minden gond nélkül, azt jelentette, hogy nem áll felettem annyival, hogy ne legyen esélyem. Túl sokat gondolkodni azonban nem volt esélyem, hisz gyors mozgásával, átvágta gerendáim, s egyenesen felém támadott. Mint ahogy előbb, kézpecsét sorozatra egyáltalán nem volt időm, így erőteljesebb jutsukat nem használhattam. Elszánt tekintetű ellenfelemet azonban nem volt képem cserben hagyni, cselekednem kellett, s ebben az idő közben megindított chakrapengék is sürgettek. Egyetlen megoldásnak korábbi technikám tűnt... Ugyan a gerendákat szétvágta, azokat nem maradéktalanul tüntette el, s ezért képes voltam nyújtani őket tovább, hasonló gyorsasággal növesztésükhöz. Ha őt nem is tudnám elkapni vele, magamat venném célba, ezzel egy mellkas tájékon való ütést megadva, mely aztán az ellenállás hiánya miatt hanyatt fektetne, ezzel kerülném ki a pengéket, s a földre zuhanva már képes lennék kézpecséteket alkotni. Amennyiben összejön a terv, s képessé válok egy sorozat megalkotására, úgy egy Jubaku no Jutsut hajtanék végre, mely ismét gerendákat hozna elő, melyek villámgyorsan tekerednének rá ellenfelem testére és végtagjaira, ezzel próbálva lefogni őt. Részben a meglévő gerendamaradványokat használnám, részben pedig újakat, ezzel próbálva chakrát spórolni. Amennyiben sikerülne elkapnom, úgy ismét a korábbi taijutsu mozdulatommal indítanék, mely kiszakítaná a gerendák fogásából, melyeket a találat pillanatában tudatosan gyengítenék meg, ezzel elrepítve őt, s a korábbi tervemhez térnék vissza. Amennyiben azonban nem sikerül, s a folyamatosan nyúló, földből előtörő gerendák csupán üldözőbe veszik, úgy magam elé tartanám két kezem, célba véve ellenfelem, s a Sashiki no jutsuval növeszteném ki testemből az ellőni kívánt fa darabokat, melyek egy wakizashi méretéhez hasonlóak lennének. //Hasonló Kimimaro ujjperc lövéséhez//

**Akihiro Jaken** Vas. Aug. 26 2018, 23:49

Az eltervezett támadásom tökéletesen működött, amíg ellenfelem egy számomra teljesen váratlan megmozdulást nem tett, s azzal chakrapengéimet el nem kerülte. Az egyik gerendát használva, amit az imént kettévágtam mellkason vágta magát, amellyel ledöntötte magát a saját lábáról, így kerülve ki a támadásomat. Mielőtt bármilyen további támadást intézhettem volna felé, az iménti gerendákat alapul használva újabb támadás érkezett felém. Megpróbáltam kitérni előlük, majd az egyikre ráállva elugrani, de nem bizonyultam eléggé gyorsnak, így azok lefogtak. Nem telt bele egy szempillantásba, mire Zauki már előttem volt, én pedig nem tehettem semmit, hogy elkerüljem az ütését. Az államat ért találat kitört a gerendák szorításából, magasan a levegőbe repítve. Éreztem, ahogy a vér elönti a számat - olyan érzés, amit már jó ideje nem tapasztalhattam. ~ Hogy a rohadt... ~ köptem egyet, majd megfordultam a levegőben. Dühtől lángoló tekintettel, Inazumát magam elé emeltem, s a Katon chakrámmal felizzítva készen álltam, hogy lesújtsak, amikor a hatalmas fegyver a közelembe ért. Ez a művelet sikerrel is járt, én pedig a legközelebbi szilárd ponton fél lábbal megállva - amely a zanbato lapjának bizonyult -, egy fordulásból indított rugással a védtelen arcát vettem célba. ~ Na ezt most megérzed te is! ~
Miután bekapja a találatot még utánaküldök tíz-tizenkét lángcsóvát a Housenka no Jutsuval, hogy a lehető legjobban nehezítsem a dolgát a landoláskor.

**Hasegawa Zauki** Hétf. Aug. 27 2018, 18:14

Megindult támadásom, s az elfogás, majd az azt követő ütésem is célba ért, mi több, tárolójából kioldott zanbatommal vártam ellenfelemet. Tökéletes volt... már túl tökéletes is... Legalábbis lett volna, amennyiben nem fordul meg a levegőben, s tartja ki maga elé kardját, fémmel blokkolva a fém útját, mi több egyfajta fékezésként használva pengéjét. Itt azonban nem állt meg, kardom lapjára helyezte lábát, majd egy szempillantás alatt csapódott egyenesen az arcomba. A hirtelen találat erejétől hasonló tehetetlen esés vette kezdetét, melyet azelőtt ő is átélt, ezt tetézve pedig még kisebb tűzgolyók is üldözőbe vettek. Tehetetlenül szálltam métereken keresztül, s jól tudtam, ha sikerül is földet érnem, az a katon jutsu telibe fog találni. Kézpecsétek formálásába kezdtem, s egy elég rendhagyó módon kivitelezett technikát alkalmaztam.
-Suiton: Ja no Kuchi!- Fújnám ki számon a víztömeget, mely egy forgó vízkígyóvá alakulva szállna szemben a tűzzel.
Mivel a tűznek természetes ellensége a víz, így nem kételkednék sikerességében, s ahogy tudok hátra nyújtott kézzel fogást keresek a földön, végtagomba áramoltatott chakrámmal fékezve magam. Ám itt nem állnék meg. Rejtve az avatatlan szemek elől, a föld alatt gyökereket hoznék létre, mint azelőtt, melyből kettő lefelé kezdene ásni, egyenesen a talajvíz irányába, három pedig a föld alatt várná ellenfelem közeledését, hogy lesből csapjanak le rá. Mégsem várnék addig, míg cselekszik, kunait ragadok mindkét kezembe. Amennyiben támadna, azzal tudjam védeni támadásait, míg meglepetésszerűen a gyökerekkel támadnék.

**Akihiro Jaken** Hétf. Aug. 27 2018, 18:45

Tervemet sikerrel vittem véghez, a támadásom tökéletesen betalált, ezzel egy nagyobb távolságot teremtve köztem és ellenfelem között. A lángcsóvákat, amikkel megsoroztam egy kígyó szerű vízi lénnyel blokkolta, amely szerte is foszlott a becsapódó lövedékektől. Mialatt ez lezajlott én létrehoztam egy Iwa Bunshint, amelynek a feladata az volt, hogy egy Doryuudannal föld lövedékekkel támadjon Zaukira, majd ezt követően elkezdjen rohamozni felé, amikor pedig a közelébe ér felrobbanjon, ezzel repeszeket szórva, és remélhetőleg megsebezve. Ezalatt én a Fusha no Jutsuval a föld alatt várom, hogy a klónom rohamozni kezdjen, én pedig ezután utána indulok, kihasználva az elterelést, és Zaukihoz érve megpróbálom végrehajtani a Shinjou Zanshu no Jutsut. Amikor sikerül lerántanom én fel is húzom magamat, majd a lendületet ihasználva újabb rúgást próbálok mérni a fejére.

**Hasegawa Zauki** Hétf. Aug. 27 2018, 19:26

Földet érve megpillantom ellenfelem, míg végzem a tervezett mozdulataim, habár ha tudtam volna már akkor, hogy egy föld klónról van szó, kevésbé lettem volna elővigyázatos. Sajnos a vízkígyóm takarásából nem láttam, hogy visszahagyta klónját, s a föld alá rejtőzött. Akárhogy is, egy föld sárkányfej rajzolódott ki előttem, szájából megannyi lövedéket zúdítva felém, melyre egyértelműen reagálnom kellett. Meglévő technikáim nem akartam félbehagyni, továbbra is fúrtam a talajvíz felé, s emiatt nagy mozgásba sem kezdhettem, így nem volt mese.. hárítanom kellett.
-Mokuton: Moku Joheki!- Emeltem fel magam elé félkörívesen a fakupolát, ezzel hárítva a támadásokat.
Mikor úgy éreztem vége, szét nyitottam, s megláttam a felém rohamozó alakot. Torkom összeszorult, ahogy pupilláim is, készültem a közelharcra, már ködösen, de ismerve ellenfelem képességeit. Ekkor a csapdám működésbe is lépett, s át is szúrták mellkastájékon a gyökerek, azonban meglepetésben volt részem. A sebből föld darabkák kezdtek potyogni, majd egy robbanás... Két-három métert hátra repülve, fogást találtam a földön, ám felocsúdni sem volt időm, egy rántást éreztem lábamon, s nem csak hogy állig földben találtam magam, de még egy újabb rúgás is érkezett arcomba. Nyakam majd kiszakadt helyéről, a vér eddigieknél is jobban megindult számon belül... Enyhén frusztráló volt a helyzet, szabadulni akartam, minél előbb. Az iwagakure no Jutsut alkalmazva buktam a föld alá, s menet közben lekapcsoltam magamról nagy méretű tekercsem.
~Ez majd megteszi...~ Hagytam ott, s bukkantam fel pár méterrel arrébb, önmagamat kunaiszerű fadarabokat kilőve fedezve mozgásom.
Felbukkanva egy shunshin no jutsuval szökkennék a lehető legtávolabb, s az előbbi technikámmal húznék fel egy fa burkot magam köré, s eztán csupán egy fél kos felmutatásával görgetném tovább a cselekményt.
-Kai!- Oldanám fel az ezer darab robbanójegyzettel felérő tekercsemet, melyet a földben hagytam.
Ugyan védelmem nem valószínű, hogy teljes mértékben kiállja a robbanás erejét, kellőképp tompítaná, hogy ne okozzon sérüléseket, vagy legalábbis karcolásoknál nagyobbat ne.

**Akihiro Jaken** Hétf. Aug. 27 2018, 20:25

Tervemet hiba nélkül sikerült véghez vinnem, a földklón elterelte Zaukit, akit így a robbanás után meglepetésszerűen támadhattam meg, s ránthattam le a föld alá. A rúgásom is betalált, s éppen egy újabb csapást mértem volna rá, amikor eltűnt a földben. Feszült figyelemmel vártam ellenfelem újbóli felbukkanását, ami pár másodperc múlva be is következett. Amint előjött én elindultam az irányába, elcikázva a kunaiok között amikkel rám támadt, de ő egy Shunshinnal jóval megnövelte a köztünk lévő távolságot. Ettől függetlenül továbbra is rohamoztam előre, de ellenfelem tekintete, majd a fakupola amit védelmül húzott föl rossz előérzetet keltett bennem. Megtorpantam, és egy nem túl kellemes látványra fordultam hátra. A föld megrepedt, s egy túlontúl ismerős, sercegő hang kísérte a repedésekből előtörő fénynyalábokat.
- Picsába... - szorítottam össze ökleimet. A pillanat tört része alatt kellett cselekednem. A Kootetsu Karadát aktiváltam, így egész testem elbarnult, s bőröm acélkeménységűvé vált, majd felemeltem a kezeimet, s szinte lekövethetetlen sebességű kézjeleket követően létrehoztam egy rögtönzött, hatalmas gólemet. Közel sem volt tökéletes, de a földből leszakadt darabokból létre tudtam hozni egy megfelelő védelmet biztosító monstrumot. Még emellett a védelem mellett is megéreztem rendesen a robbanást, ugyanis egy hatalmas kődarab mellkason találta a gólemem, ahol én is elhelyezkedtem. Miután az egetrengető robbanássorozat elült feloldom a már teljesen használhatatlan gólemem, így csak én maradok ott a széthulló törmelékek között. Elnézek a tisztás szélén lévő Zauki irányába, akinek a védelmet szolgáló kupolája is romokban volt, s egy végtelennek ható pillanatig farkasszemet nézünk. Én elforgatom kissé a fejemet, így kiroppantva azt majd, dühtől lángoló tekintettel akcióba kezdek. ~ Na most már tényleg felhúztál !~ gondolom, miközben átugrom az előttem elterülő törmelékeket, majd - a Kootetsu Karadát továbbra sem feloldva - közvetlenül Zauki elé Shunshinozok, s a lendületet kihasználva egy hatalmas ütéssel a gyomrába tervezem hátrarepíteni a fák sűrűjébe.
Ez a törekvésem sikerrel is zárult, Zauki hátrarepült, majd több fát is átszakítva eltűnt a szemem elől, végül pedig csak egy csobbanást hallottam. Én magam kerekre tágult szemekkel pillantottam le a jobb öklömre.
- Na ez igen, azt hiszem ezt többet kellene használnom - bólintottam, de feloldottam a Kootetsu Karadát, mert már kezdtem eléggé eláradni, de még közel sem volt vége a küzdelemnek.
Miután feloldottam a technikát végigkocogtam Zauki nyomvonalán a kidőlt fák között, majd a Végzet völgyének vízfelületére ugorva szememmel ismét ellenfelemet kezdtem keresni.
Nem örültem, hogy vizes területen folytatódik a harc, tudtam, hogy minél előbb más helyre kell terelnem a küzdelmet, vagy szorulni fog a hurok a nyakam körül.

**Hasegawa Zauki** Hétf. Aug. 27 2018, 22:05

Fakupolám felhúztam, s ellenfelemnek csupán hangját tudtam lekövetni miképp rohant felém, ám már késő volt. A tekercs papírjának gyutacshoz hasonlatos jellegzetes hanghatása már hallatta magát, megindult a reakció. Ahogy fülem a hirtelen nyomásváltozás elérte, egy pillanatnyi csend lett számomra, majd az égzengető robaj, s a lökéshullám maga. Fedezékem ugyan kitartott végéig majdnem, a terheléstől végül darabokra szakadt, szerencsémre csupán a jelenség vége felé, így a nagyját megúsztam. A keletkezett kráter, a hatásfok sokkalta nagyobbnak bizonyult, mint azt álmaimban is csak képzelni mertem volna. Kikerekedett szemekkel tekintettem végig a jól látható szakaszokon. A robbanás központjában egy kisebb kráter keletkezett, a föld egyre kisebb sérüléseket szenvedett, míg mellettem már csupán a fű perzselődött fel... Pillanatnyi kiesésem azonban elég volt ellenfelemnek, ki valamilyen módon nem csak, hogy túlélte támadásom, de harcképes is maradt... Sőt! A füsttől ugyan nem láttam jól őt magát, csak az utolsó pillanatokban. Bőre sötétre váltott, már-már ijesztőnek hatott a látvány, ütése pedig akár egy tömör vasoszlopé. Több fa keresztezte utam a tőle kapott csapás hatására, ám nem bizonyultak ellenfélnek egy efféle elemi erővel szemben, amely eltalált. Egyszer csak azonban elfogytak, s nedvességet éreztem testemen...
~Víz?!~Rázott fel a relatíve hideg folyadék, s kikászálódtam tetejére.
Hamarosan odaért ellenfelem is, harcra kész állapotban. Én azonban gondban voltam... kezdtem érezni, hogy a chakrám végén járhatok...
~Túl sokat foglalkoztam a talajvíz elérésével... fel kell nyitnom.~ Hunynám le szemem egy pillanatra, s villanna fel arcomon lévő pecsétem.
Ezzel újult erőre kapva kezdenék kézpecsétekbe.
~Suiton: Mizubunshin no Jutsu!~ Alkotnék meg némán négy darab másolatot magamról, melyet egyenesen ellenfelemnek küldenék.
Ugyan elegendő chakrát nem kölcsönöznék nekik újjáépülésükhöz, nincs is rá szükség.. Közelharci képességeinek viszonylagos tudatában, összemérve az enyémmel, ha csak egy pár pillanatig is, de lefoglalhatják, míg én egy erősebb technikát készítek elő.
-Suiton: Hebi no Ken! Hasítsd fel!- Mutatnék mind két tenyeremmel ellenfelem irányába ezzel segítve a chakra irányítását, miközben kiemelkedik a vízsárkány méretű, vízpengékkel tarkított teremtmény.
A kígyó rárontana ellenfelemre, s mivel képes vagyok már könnyedebben irányítani, követtetném is vele, amennyiben félreugrik.

**Akihiro Jaken** Hétf. Aug. 27 2018, 23:35

A vízre ugorva nem is lehetett volna nem észrevenni a tükörsima felületen álló Zaukit. Minden bizonnyal megérezte az előző találatomat, mert nem látszott túl boldognak. Egy pillanat múlva egy villanó fényt láttam az arcán, valószínűleg valami pecsétféleség lehetett, már csak rá kellett jönnöm, hogy mire használhatja - valószínűleg nem egy menő arcdísz. Miután ez megtörtént létrehozott négy darab klónt a vízből, amelyek rámtámadtak. Jobb lábamat hátrább csúsztatva védekező pozíciót vettem fel, s vártam a Mizu Bunshinok érkezését. Az első klón ütését bal karommal elvezettem magam mellett, majd másik kezemmel tarkón vágtam. A következőnek megragadtam a karját, lerántottam, s a hátára fellépve előreugrottam, egy rúgást indítva az azt követő feje felé. Annak ugyan sikerült eltérítenie a jobb lábamat, de a levegőben megpördülve a másik lábammal viteleztem ki a rúgást. A landolást követően azonnal érkezett az utolsó Bunshin, aminek az ütése elől hátrahajoltam, lementem hídba, majd páros lábbal kirúgva semmisítettem meg. A végtelenül menő kombinációmból pedig egy tarkóbillenéssel álltam fel.
Sajnos saját támadást nem volt időm kivitelezni, mivel egy újabb hatalmas kígyószerű vízlény közelített felém, ami meglehetősen veszélyesnek tűnt.
~ Na ebből köszönöm, de nem kérek ~ gondoltam, majd egy nagy ugrással kiszökkentem a partra, de a teremtmény követett oda is. Még mielőtt utolérhetett volna a partvonalat megemeltem magam ellőtt egy Chidokakuval, amelybe Zauki technikája belecsapódott. Azonban én itt még nem végeztem. A kiemelt földrészbe a Fusha no Jutsuval gyorsan beleléptem, majd a kézjelek után abból egy hatalmas gólem belsejében előtörve támadtam. A földfalból előtörő gólem jobb karját zuhanás közben a magasba emeltem, majd becsapódáskor Zaukit célozva sújtottam le, hatalmas hullámokat verve. A támadást követően a gólemmel kiegyenesedem, ha Zauki pedig netán menekülni próbálna, akkor a hatalmas kőmonstrummal iramodok utána, s igyekszem összezúzni.

**Hasegawa Zauki** Kedd Aug. 28 2018, 01:03

Támadásom szépen haladt, s már-már a Hebi no Ken is úgy tűnt célba ér. A technika, mely eldönthetett volna mindent, mégsem adtam bele mindent. Ismertem már annyira ellenfelem, hogy számítsak valamiféle váratlan trükkre, amit előhúz valahonnan. Ha nem is egy teljesen új jutsuval, de egy új taktikával. Sejtésem pedig be is igazolódott. Egy hatalmas falat húzott maga elé, ahogy kiszökkent a partra, s azzal akasztotta meg jutsum, míg egyszeriben egy hatalmas kőlény bukkant elő belőle. A méretes monstrum, a várttól eltérő, magas fokú gyorsasággal indította meg csapását, s épp hogy ki tudtam manőverezni támadását, s chakrával segített gyorsaságommal, egyfajta macska-egér játékkal próbáltam időt nyerni.
~Egyetlen jutsut ismerek, ami ezt megfékezhetné... Francba... de ilyen közel a faluhoz... Nem.. nincs más esélyem! Sajnálom...~ Szorítottam össze fogaim, míg a gólem csapásai elől próbáltam kitérni, s egy shunshinnal a partra vetettem magam. A lendület erejének és fáradtságom közös hatásának hála nem voltam képes teljesen megfogni magam egyből, nem tudtam egyenesen megérkezni, egyik kezemmel a talajt kellett fognom, hogy megállítsam magam, s még így is hátra csúsztam egy fél métert.
~Nem bírom sokáig már... be kell fejezni.~
Felegyenesedtem, s kézpecséteket kezdtem formálni. Lábaimon keresztül nagy mennyiségű chakrát áramoltattam a talajba... A gólem felém fordult... Megpróbáltam chakrámmal beteríteni a lehető legnagyobb felületet, sűrítettem azt a véletlenszerűen meghatározott pontokba... A föld tömeg elrugaszkodott...
~Nincs más esélyem... ezzel most vége... Csak remélni tudom, hogy nem ártok vele ártatlanoknak...~ Hunytam le szemem egy pillanatra, megformálva az utolsó, kígyó kézpecsétet.
-Mokuton: Kajukai Kourin!- Indultak meg lábam alól a hatalmas, gyorsan növekvő és mozgó inda szerű növények, helyenként megragadva, néhol pedig egyenesen átdöfve a felém érkező kőóriást, beterítve a környező területet.
A növények ezután egyszerűen összeroppantanák a technika által teremtett monstrumot, majd a használót próbálnák közrefogni, bekeríteni, megragadni, átszúrni. Természetesen itt azonban nem állna meg... ahogy a technika neve is sejteti. Az indákból előbújó virágok kinyílnának, s elkezdenék eregetni a mérgező, aljas módon mindenen átférkőző polleneket, melyek a levegővel együtt terjednének, megmérgezve mindent és mindenkit, aki a belélegzésére vetemedik.

Amennyiben ez nem volna elég, ám a virágok kinyílnának, úgy meggyengült ellenfelemnek egy jobb kezemben megformált, első lépcsős sokidannal rontanék neki az indák által képzett "utakon" olyan sebességgel, amilyennel csak izmaim és chakrám engedi, s egyenesen testébe nyomnám, ezzel az átlag ütésem sokszorosának erejét átadva számára.

**Akihiro Jaken** Kedd Aug. 28 2018, 01:36

A támadásaim elől sikerrel tért ki Zauki, majd egyszerre csak a túlparton találtam magamat. A gólemmel gyorsuló léptekkel, a vizet keresztülszelve haladtam, majd a megfelelő közelségben elrugaszkodtam, s készenálltam rá, hogy egy végső csapással lezárjam a küzdelmet, de Zaukinak megint sikerült megállítania. A Mokouton egy olyan szintjét mutatta meg, amelyet elképzelni sem tudtam. Tucatszámra törtek elő a talajból a vastagnál vastagabb indák, amik rácsavarodtak, s itt-ott át is szúrták a hatalmas gólemet - ezek szerencsére engem nem találtak el. A gólem fejének tetején előbújtam, s egy Katon technikával akartam támadni, amihez nagy levegőt vettem... Egyből tudtam, hogy valami nem stimmel. Pillanatok alatt mértem fel a helyzetemet, s hamar realizáltam, hogy el kell pusztítanom a hatalmas virágokat, vagy véget ért a küzdelem. Chakrámat a lábamba koncentráltam, majd egy hatalmas ugrással a levegőbe szökkentem. A kézjelsorozat után vettem egy nagy levegőt a fent még tiszta levegőből, majd fejemet lefele fordítva kieresztettem a Gouka Mekkyakut, elszabadítva a poklot magam alatt. Miután ismét a földre érkeztem bal karomat azonnal az arcom elé helyeztem. Nem tudhattam, hogy mennyire volt hatásos a technikám, s azt sem tudhattam, hogy mennyire mérgezett a levegő. Az egyetlen dolog, amivel tisztában voltam, hogy már csak nagyon kevés energiám maradt. Ismét a Chidokakut használva - de most nagyon kicsi területen, hogy szinte csak egy ember fért el rajta - próbáltam magamat az indák fölé emelni, majd minden maradék erőmet összeszedve a Ryuuen Houka no Jutsuval több lángoló sárkányfejforma lövedéket lőttem Zauki felé. Ha ez nem talál, akkor már szinte egyáltalán nem hagyatkozhatok a Ninjutsumra, ugyanis majdhogynem lehetetlenség, hogy ennél több erőt sajtoljak ki magamból. Így hát a kérdés már csak az, hogy bírja Zauki…?

**Hasegawa Zauki** Kedd Aug. 28 2018, 02:13

Ahogy az a természetben lenni szokott, utat tört magának az élet, s megakasztotta a kőgólemet, átdöfve, rátekeredve, ahogy érte, de megállította. Ellenfelem egy katon jutsuval próbálkozott, ám ekkor már érezte, hiába... Esze viszont gyorsan járt, egy kőemelvényt emelt fel, ezzel menekítve magát a mérgező pollenek elől, s egy utolsó kézpecsét sorozatba kezdett. Reakcióm szinte ösztönös volt, felhúztam magam elé a fakupolát, próbálva védeni a tűzlövedékeket.

Az első találat simán védve volt, a másodiknál kezdődtek a gondok. A fa reccsenésének hangja hallatta magát, s az örök időknek tűnő másodpercek bőven engedték kielemezni az amúgy teljesen egyszerű tényt... a végső, utolsó védelmem, áttörték. A harmadik lövedék már gond nélkül szakította át a falat, ezzel eltalálva majd teljes erejével engem, vonszolva egy darabon, míg szerte nem foszlott, ám rögtön utána jött még egy, mely csak tovább sodort és égetett. Testemből lassan kezdett kiszivárogni az erő, s nem értettem a helyzetet... éreztem, van még chakrám, még legalább egy támadásra. Testem azonban nem mozdult, ahogy aláhullott a porba. Földön hanyatt fekve a víz felé fordítottam fejem, utolsó megmaradt erőmből, s a terepet bámultam. Szemem sarkából lassan elindult a sötétség, látásom homályosulni kezdett. Utolsó megmaradt erőmből... vagy épp akaratomból a még meglévő chakrakapcsolaton keresztül összecsuktam a virágokat, s visszahúztam őket az indákba.
-Legalább... az ártatlanok...nem...szenvednek...- Csukódott le szemem végül.
Akárhogy is, az "utánpótlás" nélkül a pollenek hamar eloszlanak, hisz se chakrát nem kapnak már, mely miatt oly hatásosak, se további adagot, így a szél és a pollenek chakratartalmának kifogyása kellőképpen eloszlatná őket egy fél percen belül. Így ellenfelem amint összeszedi magát gond nélkül vihet vissza, tekintettel eszméletlenségemre.

// És itt a vége, fuss el véle. Kérnék egy zárást eme epic S szintű bunyóra Razz

Szeretném megköszönni a harcot partneremnek, ilyen jó PvP-ben még nem volt részem. Ténylegesen elértem a karakter korlátait és jól felismertem a gyenge pontokat a technikahasználatában... Akárhogy is... Jaken - Zau 1-0... de hamarosan követelni fogok egy visszavágót.. már csak ezért is fejlődni fogok! Very Happy

//

**Uchiha Kagami** Csüt. Aug. 30 2018, 14:08

Szervusztok!

Igényes, jól megírt, epic harcot olvashattam. Az alapkoncepció tetszett, a posztok rövidek, de tartalmasak voltak. A Kaszinó szabályzata szerint a megmérettetés A-S között volt, és úgy vélem, hogy mind a ketten megérdemlitek a maximum chakrát és a maximumhoz közelítő TJP-t erre a harcra. Ezek alapján a jutalmatok

+15 chakra és +10 TJP.

A jutalmat a Kaszinó szabályzata alapján osztottam ki. További jó játékot, és remélem én ellenőrzöm majd a visszavágótokat is!

Kagami

Ajánlott tartalom

Megszoksz, vagy megszöksz! - Akihiro Jaken vs. Hasegawa Zauki

Megszoksz, vagy megszöksz! - Akihiro Jaken vs. Hasegawa Zauki

Re: Megszoksz, vagy megszöksz! - Akihiro Jaken vs. Hasegawa Zauki

Re: Megszoksz, vagy megszöksz! - Akihiro Jaken vs. Hasegawa Zauki

Re: Megszoksz, vagy megszöksz! - Akihiro Jaken vs. Hasegawa Zauki

Re: Megszoksz, vagy megszöksz! - Akihiro Jaken vs. Hasegawa Zauki

Re: Megszoksz, vagy megszöksz! - Akihiro Jaken vs. Hasegawa Zauki

Re: Megszoksz, vagy megszöksz! - Akihiro Jaken vs. Hasegawa Zauki

Re: Megszoksz, vagy megszöksz! - Akihiro Jaken vs. Hasegawa Zauki

Re: Megszoksz, vagy megszöksz! - Akihiro Jaken vs. Hasegawa Zauki

Re: Megszoksz, vagy megszöksz! - Akihiro Jaken vs. Hasegawa Zauki

Re: Megszoksz, vagy megszöksz! - Akihiro Jaken vs. Hasegawa Zauki

Re: Megszoksz, vagy megszöksz! - Akihiro Jaken vs. Hasegawa Zauki

Re: Megszoksz, vagy megszöksz! - Akihiro Jaken vs. Hasegawa Zauki

Re: Megszoksz, vagy megszöksz! - Akihiro Jaken vs. Hasegawa Zauki

Re: Megszoksz, vagy megszöksz! - Akihiro Jaken vs. Hasegawa Zauki

Re: Megszoksz, vagy megszöksz! - Akihiro Jaken vs. Hasegawa Zauki

Re: Megszoksz, vagy megszöksz! - Akihiro Jaken vs. Hasegawa Zauki

Re: Megszoksz, vagy megszöksz! - Akihiro Jaken vs. Hasegawa Zauki