Akadémiai kiképzőterep
5 posters
3 / 3 oldal
3 / 3 oldal • 1, 2, 3
Re: Akadémiai kiképzőterep
//Angikame, a kalandban kicsit módosítunk, azt a mellékszereplőt most kihagyjuk, egyszerűbb dologra gondoltam...xD //
18-as karika
Mentsétek a vacsorátok vér gondolatára érzékenyek.
A nap már lenyugvóban, kedves kis állatkád társaságában, hű barát ez, és talán később az egyik leghasznosabb ismerősöd lesz. Az utcára tértél, lépéseid után mindig felvertél egy kis port, ahogy a többi ember is körülötted, így a talajhoz közel elég sok porszemet tartalmazott a levegő, épp ezért Nikusinak muszáj volt kicsit feljebb tartania a fejét, hogy ne fulladjon azért meg. Edzés után úgy gondoltad, hogy most jól esne pihenni egyet, szóval elindultál hazafelé. Az út hazafelé nem volt túl érdekfeszítő, de valahogy valami furcsa érzés fészkelte be magát a szívedbe. Nem voltál benne biztos, hogy mi az, de ahogy közeledtél hazafelé, egyre erősebben feszített belülről. Végre elérkeztél a házatok küszöbére, és nem tudtál mit kezdeni a rossz gondolatokkal a fejedben. Óvatosan ráteszed a markod az ajtó kilincsére, sóhajtasz egyet, majd lassan lejjebb tolod a kilincset.
A zár kattan, és az ajtó nyithatóvá válik, te nyelsz még egyet, utána megtolod az ajtót. Óvatosan belépsz, majd körülnézel. Nem látsz semmit, azonban valami undorító szagot érzel a felső emeletről. Hirtelen az apád jelenik meg előtted. Furcsán viselkedett, gyakran pislogott, a és a tekintete...mint aki megőrült.
- Ó, csak te vagy az, fiam...kérsz valamit...vacsorára? - válaszodat meg se várva kisietett a konyhába, és hallottad, hogy hevesen elkezdett keresgélni ott valami után. Te csak kérdően nézel utána, azonban a szag nagyon zavar téged, szóval elindulsz felfelé, a lépcsőn. A szag egyre kibírhatatlanabb, és mintha legyek hadát hallanád a fürdőben. Az ajtó nyitva, félve oda osonsz. Benézel.
Egy női holttest fekszik a fürdőkádban, a feje hiányzik, a vér még szinte mindig ömlik a lenyesett nyakból, egész ruházata vérben ázik. Arrébb nézel, majd meglátod egy számodra ismeretlen férfi holttestét. több helyen vérzik, azonban a legkiemelkedőbb hibája, hogy édesanyád feje van a kivájt hasába helyezve. Vérfagyasztó tekintete van a holt fejnek, és most ahogy körbenézel, nem csak a testek, hanem az egész fürdőszoba vér színre váltott, mintha a csapokból víz helyett jönne ez az anyag. Hallod ahogy valaki lassan jön fel a lépcsőkön. Valami éles tárggyal karcolja a falat felfelé, feltehetőleg egy kés.
- Ó fiam...hol vagy? Ha éhes vagy hozzám nyugodtan jöhetsz...merre vagy? - mondja a mondat első felét szinte nyugodtan, az utolsó részében pedig mániákusan felemeli a hangját. Kinézel az ajtón. Az apád jön feléd egy gigantikus késsel, és ahogy egyre közeledik, lesújtani készül vele...
18-as karika
Mentsétek a vacsorátok vér gondolatára érzékenyek.
A nap már lenyugvóban, kedves kis állatkád társaságában, hű barát ez, és talán később az egyik leghasznosabb ismerősöd lesz. Az utcára tértél, lépéseid után mindig felvertél egy kis port, ahogy a többi ember is körülötted, így a talajhoz közel elég sok porszemet tartalmazott a levegő, épp ezért Nikusinak muszáj volt kicsit feljebb tartania a fejét, hogy ne fulladjon azért meg. Edzés után úgy gondoltad, hogy most jól esne pihenni egyet, szóval elindultál hazafelé. Az út hazafelé nem volt túl érdekfeszítő, de valahogy valami furcsa érzés fészkelte be magát a szívedbe. Nem voltál benne biztos, hogy mi az, de ahogy közeledtél hazafelé, egyre erősebben feszített belülről. Végre elérkeztél a házatok küszöbére, és nem tudtál mit kezdeni a rossz gondolatokkal a fejedben. Óvatosan ráteszed a markod az ajtó kilincsére, sóhajtasz egyet, majd lassan lejjebb tolod a kilincset.
A zár kattan, és az ajtó nyithatóvá válik, te nyelsz még egyet, utána megtolod az ajtót. Óvatosan belépsz, majd körülnézel. Nem látsz semmit, azonban valami undorító szagot érzel a felső emeletről. Hirtelen az apád jelenik meg előtted. Furcsán viselkedett, gyakran pislogott, a és a tekintete...mint aki megőrült.
- Ó, csak te vagy az, fiam...kérsz valamit...vacsorára? - válaszodat meg se várva kisietett a konyhába, és hallottad, hogy hevesen elkezdett keresgélni ott valami után. Te csak kérdően nézel utána, azonban a szag nagyon zavar téged, szóval elindulsz felfelé, a lépcsőn. A szag egyre kibírhatatlanabb, és mintha legyek hadát hallanád a fürdőben. Az ajtó nyitva, félve oda osonsz. Benézel.
Egy női holttest fekszik a fürdőkádban, a feje hiányzik, a vér még szinte mindig ömlik a lenyesett nyakból, egész ruházata vérben ázik. Arrébb nézel, majd meglátod egy számodra ismeretlen férfi holttestét. több helyen vérzik, azonban a legkiemelkedőbb hibája, hogy édesanyád feje van a kivájt hasába helyezve. Vérfagyasztó tekintete van a holt fejnek, és most ahogy körbenézel, nem csak a testek, hanem az egész fürdőszoba vér színre váltott, mintha a csapokból víz helyett jönne ez az anyag. Hallod ahogy valaki lassan jön fel a lépcsőkön. Valami éles tárggyal karcolja a falat felfelé, feltehetőleg egy kés.
- Ó fiam...hol vagy? Ha éhes vagy hozzám nyugodtan jöhetsz...merre vagy? - mondja a mondat első felét szinte nyugodtan, az utolsó részében pedig mániákusan felemeli a hangját. Kinézel az ajtón. Az apád jön feléd egy gigantikus késsel, és ahogy egyre közeledik, lesújtani készül vele...
Zetsu- Inaktív
Re: Akadémiai kiképzőterep
A séta haza felé elég kellemes, csak ne lenne az a rossz érzés ami ott motoszkál benne. Ahogy közeledik a lakásuk felé kezdi egyre kellemetlenebbül érezni magát. Végül ott áll az ajtójuk előtt, lenyomja a kilincset, majd belép a házba, Nikusi mögötte oson be az ajtón, majd Kame becsukja azt. Ekkor megjelenik az apja, nincs a legjobb bőrben, egy szó, mint száz, úgy néz ki mint aki megőrült. Ez elég nagy probléma, de van még egy zavaró tényező, az a fertelmes bűz ami az emeletről jön. Az apja gyorsan a konyha felé veszi az irányt azzal, hogy vacsorát csinál, de most pont enni nincs kedve. Miután látja, hogy az apja eltűnik a konyha felé, szép lassan elindul felfelé. A szag egyre erősebb és a fürdőszobából jön. Nikusi előre megy, majd megáll az ajtóban, úgy mint aki szellemet látott. Kamenak egyre inkább kezd nem tetszeni az ami itt van, végül ő is benéz és a látvány borzalmas. Egy nő holtteste van a fürdőkádban, a feje hiányzik, de a vér még mindig folyik belőle. Arrébb néz és ekkor megpillant egy idegen férfit, aki szintén halott, ezzel még nincs is gond, a baj ott kezdődik, hogy az édesanyja feje van a kivájt hasüregbe helyezve. Ezt már a fiatal shinobi sem bírja és muszáj elfordulnia, de valami miatt mégsem teszi, inkább felméri a dolgokat. Az egész helység véres, mintha víz helyet ez a vörös testnedv folyna a csapból. Egyre inkább kezdi érdekesnek, sem mint szörnyűnek találni a látványt, de az édesanyja holteste még mindig felkavarja azért. Ekkor hallja meg az apja lépteit amint felfele tart. Nemsokára meg is pillantja a férfit, egy hatalmas kés van a kezében és azzal végig karcolja a falat. Közben mond valamit, de az már nem érdekli a fiút. Egy kunait vesz ki a tartójából, jobb kézzel, míg bal kezét beledugja a shuriken tartójába, meg is fog egy shurikent, de még nem veszi ki a kezét. Ekkor készül lecsapni az őrült. Kame megpróbálja a kunaiial kivédeni a támadást, majd hátrébb ugrani és ekkor a shurikennel mellkason dobni a férfit. Ha nem tudná eldobni a shurikent, akkor a kunai segítségével próbálja megölni a férfit. Még pedig úgy, hogy megindul felé, majd amikor az támadni készül bal kezével megpróbálja megfogni a kést tartó kezét, majd a kunait beledöfni a férfi gyomrába, ezek után megpróbálja áthajítani maga fölött, úgy, hogy a hátára érkezzen az apja. Ekkor ráugrik és lefogja a kést tartó kezét, míg a kunaiial megpróbálja elvágni a torkát, vagy szíven döfni vele. Nikusit arra utasítja, hogy maradjon nyugton és amíg nem szól addig ne is szálljon be a küzdelembe.
Tsihidoro Angikame- Játékos
Adatlap
Szint: D
Rang: Genin
Chakraszint: 145
3 / 3 oldal • 1, 2, 3
3 / 3 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.