Ninja-akadémia

**Kanmiru** Szer. Márc. 31 2010, 19:32

A sziklák földjének gyermekei itt tanulják meg ninja tudományuk alapjait, erős föld-elemi tanítással is egybeszőve.

**Yunaki Amirei Nyo** Szer. Ápr. 14 2010, 18:15

*Amirei jóízűen ébredve, reggel már korán elindul az akadémiára. Már szólt pár nappal ezelött a volt senseiének, hogy ma kimenne egy kiadós edzésre. Készen áll a nagy gyötrelemre, a sok futásra, küzdésre, chakra használatra és sok egyébb másra! Megérkezve szokásos szoknyájában és ruhájában megáll a kapu elött… Körbe néz és nagyot nevet a volt ninja akadémiás társain.*
- Itt nagy sűrű hó volt mikor geninné váltunk.
*Nosztalgiázva néz fel az égi felhőkre, melyen keresztül halványan sziporkázik át az édes melengető napfény, s nagyot szippantva a friss levegőből boldog könnyelműséget érez…*
- Itt a tavasz!
*Jelenti ki s mosolyodik el.*
~Hamarosan kilenc óra, remélem itt lesz.~
*Amirei be is indul az akadémiára, megkeresni a volt tanítóját aki edzené…*

// laza kis egyszerű post bocsih:D //

**Tensei Zento** Vas. Ápr. 18 2010, 10:09

Zento korán kel fel, mint általában. Teste még mindig megtartotta azt a kelési időpontot, amikor az akadémián kelt. Forgolódva párat az ágyban vissza csuklya szemeit. Ekkor szép pillanatok jelennek meg előtte. Az első nap, mikor sírósnak keresztelték el. A chunin tanár, aki iszonyat durva volt, de már akkor a chakrával babráltak. És ekkor rájött.
~Talán tényleg alkalmasak vagyunk geninnek.~
Mosolygós reggel ez a mai, és mosolyogva kel ki az ágyból. Ruháit magára véve, indul le a konyhába, és látja, hogy Hime és Hanzo mér ébren vannak.
-Jó reggelt, anya. Jó reggelt apa.-
Köszön mindkettőnek, és nyom egy puszit az arcukra.
-Mit tervezel mára?-Kérdi tőle Hime, miközben a reggelit tálalja.
-Gondoltam meglátogatom a barátaim az akadémián, és ha kell segítek nekik.-
Mondja mosollyal az arcán. Hanzo is csak mosolyog a buzgó "fián" akit bár adoptáltak, nagyon hasonlít rá.
Megreggelizik, ami nem más mint finom tojásrántotta, sonkával. Legurítja a napi kakaóját, aztán magához veszi az övtáskáját. És a kunai tartó késeket. Hanzo vett neki dolgokat, mivel ő nem rendelkezik elég pénzösszeggel hozzá. Az övtáskába vett három tekercset, és húsz darab robbanó jegyzetet, 3 db füstbombát, és ugyan annyi fény bombát is és 20m drótot. A tartóban meg 5-5 kunai és shuriken van.
-Na én megyek sziasztok.-
Kilép az ajtón, majd boldogan menetel az akadémia felé.
~Remélem találkozok Yuutaro senseiel. Remélem megtanít valami tűz jutsura. Feltéve, ha az elem vizsgálaton az lesz az elemem.~
Gondolja magában, és különféle olvasot tűz jutsukról jár az esze, főleg amit élőben is látott. Fejében lejátszódik a jelenet, ahogy Yuutaro sensei, kimondja a jutsu nevét "Katon: Endan" majd egy kisebb tűzgolyót fúj ki. Ezeken gondolkdova
ér el az akadémiára, ahol már 3/4-ed 9 van. Negyed óra és csöngetnek. Belép az akadémiára, ahol a folyosón járkálva hallja meg a harsanó csengőszót.
~9 óra.~
Jegyzi meg, és ismét eszébe jut az első nap. Amireivel egyszerre késtek, így mind ketten tizenöt percest késést tudhattak magukénak. Elég vicces jelenet volt. De ni csak kit látunk a folyosón. Amirei az, és látszólag vár valakire.
-Szia Amirei.-
Köszön oda neki.
-Kire vársz.?-
Teszi fel a lényegre törő kérdést csapat társától, majd vár annak kifinomult válaszéra, és előre várhatólag tudálékosra, amit már megszokhattunk Amireitől.

**Uzumaki Naruto** Vas. Ápr. 18 2010, 19:16

Yuutaro-sensei perceken belül felbukkan a diákjai előtt.
-Sziasztok! - köszön nekik, majd pedig Zentóra néz.
-Nem emlékszem hogy neked adtam volna az újságomat. Azt mondtam hogy várjatok meg, de ennyire figyeltetek rám. - majd Amireire nézett. - Most ez rád is vonatkozik, kis asszonyka. - azzal felállt, és elővett két nyalókát a zsebéből. Az egyiket odaadta Amireinek, a másikat pedig Zentónak. Mindkettő barack ízű volt.
-Nyalogassátok, miközben vázolom a mai küldetéseteket. Most egy jóval nehezebb feladatot osztok ki nektek. - várt egy picit, majd folytatta.
-Ezt a feladatot nektek kettőtöknek kell elvégezni, mert nekem más dolgom lesz. A feladat pedig a következő: vigyáznotok kell Tarae-san egy éves kis unokájára, három órán keresztül, míg az idős öregúr vissza nem tér Watagi faluból. - zsebéből előhalászott egy kis cetlit és egy kulcsot. A kulcsot Amireinek, a cetlit Zentónak adta.
-A papíron van a lakcím, a lakást pedig az a kulcs nyitja. A kislányra nagyon vigyázzatok! Na, béke veletek. - azzal a Jounin el is tűnt egy pukkanás formájában.

**Yunaki Amirei Nyo** Vas. Ápr. 18 2010, 21:16

/// Szép Post Zento:D irigyellek. Nekem most nem megy… ///

*Épp várja a volt senseiét, erre a perverz Yuutaro érkezik. Méghozzá kétbarackos nyalókával… Amirei szeme rögtön felcsillant és persze be is vette a szájába a nyalókát, mint mohó kislány létére .
a sensei egyeztette a feladatot, ami épp nem jött jól, mivel Amirei edzeni akart. Úgy látszik erre, MA nem kerül sor!*
- Bébi csőszködés?
*Amirei szeme ismét felcsillant. Örült, hogy végre valami értelmes feladatot kapott, még akkor is, ha a gyerek rossz, sír, ezen kívül a mellékes tisztasági gondok.*
- Egy éves kislány?! És, hogy hívják sensei???
*Kérdi még mindig óriás boci szemekkel a senseitől, aki rögtön már menekülőre fogja a dolgot…*
- Zento… jó seseit* kaptunk? Lusta, perverz, késik, és minden baja van. Mindig elmenekül, és nem velünk van. Persze nem vonom kétségbe képességeinket…
*Kicsit hajtja le fejét és közelebb megy a falhoz, és rátekint egy faliújságra.*
- Nyem* tudom elhinni, hogy nemrég még ide jártunk. Lassan már három hónapja hagytuk el az akadémiát… és azt sem, hogy csak szerencsénk volt a ki kerüléssel… egyszerűen nem lehet, hogy nincs semmi különös oka amiért kikerültünk… Vagyis nem vagyunk jobbak senkinél se, csak pusztán sorsot húztak pár gyerek életéből… - * Majd jegyzi meg halkan * - Lehet itt kéne hagyni a falut és átmenni egy békét hirdető országba… Hisz én amúgy sem ide tartozom… Hó országi vagyok, és … ott nem bántak így az emberekkel.
*Meséli Zentonak kicsit tudatlanul.*
- Induljunk, aztán tovább mesélek.
*Remélhetőleg rögtön elindulnak sétálva. Majd aztán száz méter után megfogja Zento kezét *-* *
- Olyan sok megválaszolatlan kérdés van… Zento, őszintén… gyengének érzem maga…
*Mondja, miközben egy könnycsepp csorog le arcán.*
- Erősebbnek kell lennem…
*Majd vesz egy mély levegőt sóhajtóan.*
- Erősebbeknek kell lennünk. Én bármit meg fogok tenni azért, hogy erősebb legyek…
*S majd ha befejezték a társalgást biztosan el is érkeznek az épülethez:)*

/// Többet írtam volna még de úgygondoltam egyenlőre még nem untatom a népet Amirei Nyo érzéseivel Smile

///

**Tensei Zento** Szer. Ápr. 21 2010, 17:29

Zento egyből kiszúrta, ahogy a sensei megérkezik és kissé leszúrta őket.
~Hoppá, hogy nem kellet volna. Nem baj az újságot már nem kapja vissza.~
Gondolja magában, majd meghallgatja a senseit. Egy újabb D szintű küldetés következik, ahol már kicsit komolyabb a feladat holni szemét szedésnél.
-Szóval gyerekmegőrzős küldetés. Nagyszerű.-
Mondja bár hangjában nem a buzgóság jele látszik. Amióta geninin lett azóta, valahogy lerontott. Főleg miután Yuutaro kicsit leoltotta, az első felmérő edzésen. Azóta valahogy elment a kedve. Na meg az ilyen kis küldetések, sem a harcos oldalát mutatják a dolgoknak. Zento pedig abban jobb, mint Amirei. Ezek a feladatok inkább a lánynak kedveznek mint neki. Ennek a feladatnak sem örül nagyon. Az első edzést még csipázta, de majd csak beindulnak a dolgok. Időközben nyalókát is kapnak, még hozzá barack ízút. Ebből következik, hogy a nyalóka valószínűleg narancssárga színű, ami hasonlít a pirosra, és a piros a tűz színe. Zento megörül a nyalókának, és gondolatai egyből jobbra fordulnak Yuutaroval kapcsolatban.
~Na ezt már szeretem.~
Jegyzi meg, amíg szájába veszi a nyalókát, és elkezdi nyalogatni.
-Asszem akkor mi indulunk is.-
Mondja, és mivel nála van a lakcím azzal el is indul az úti cél felé. Amirei valamiért nagyon furcsán kezd el viselkedni.
-Te megvesztél?- Emeli fel kissé a hangját.- Háború van és mindenki megszenvedi azt. A békét hirdető, gyenge haderejű országokra, mint például a hó, könnyen áldozatul esnek egy-egy hódításnak és letörlődnek a térképről. Itt vagyunk talán a legnagyobb biztonságban. Más országok nehezen verekedik át magukat a hegységeken. Kumogakure az egyetlen akitől félni lehet. Ugyan úgy hegyes vidék, mint mi.- Mondja a magyarázatot Amireinek, majd tart egy kis szünetet- Meg szerintem nem véletlenül lettünk genninek. Yuutaro azért mondhatta, hogy ne szálljon el a fejed a helyéről. Nem hiszem, hogy a Kage csak bökött egyett, és pont mi voltunk. Kellet, hogy legyen valami ami megalapozza a döntését. Én bízok a Kageban, és neked is azt kéne.-
Mondja, el a monológját, majd Amirei furcsább, mint eddig. Megfogja Zento kezét, amit nem vesz valami jó néven, kis is rántja egyből.
-Hé nyugi van. Tudtommal nem vagy a barátnőm, se az anyám.-
Horda le kicsit a lány. Amióta genninek, valahogy nem úgy kezeli Zentot, mint régen. Nincs meg az a távolság kettőjük között, aminek kell. Amirei, most belépett Zento személyes aurájába.
-Attól függetlenül igazad van. Erősebbnek kell lennünk. Azért van a sensei, hogy segítsen nekünk ebben, és ezt meg kéne köszönnünk neki.-Mondja, és szünetet tarva folytatja.- Gondolom hallotál már a legendán saninról Jirayaról. Ő is perverz volt, és a Negyedik Hokage állítólag az ő keze alatt nőt fel, aki megfékezte a kilencfarkút. És ő tanította Konoha megmentőjét Uzumaki Narutot is. Vagy te nem olvasol híreket?-
Meséli el neki a dolgokat, bár az utolsó kérdés, inkább megjegyzés, mint kérdés. Remélhetőleg a hosszas beszélgetés alatt megérkeznek a házhoz, ahova Zento be is nyit a kulccsal. Persze, ha csak megérkeztek.

**Hasegawa Kazuhiro** Pént. Aug. 12 2011, 09:28

/Sai/

Otthon békésen szuszikáltam, amikor az ablakon keresztül a nap belesütött a pofámba. Hunyorogtam egyet, de nem nyitottam ki a szemeimet, csak hasra fordultam és a párnába temettem a képemet.
- Minek kell ilyen korán kelni? - tettem fel hangosan magamnak a kérdést, majd felnyomtam magam az ágyból és szűkre nyitottam a szemeimet. Lassan a fény felé fordítottam a fejemet, hogy a szemem szokja a fényt, végül a kényelmes ágyam szélére ültem, ahol egy hatalmasat ásítottam és nyújtózkodtam. Az ásítás inkább hasonlított egy oroszlánbőgéshez, de ez nem zavart senkit, hisz egyedül lakom a házban. Gondosan kitöröltem a csipát a szemeimből, minden kis sarkot is figyelembe véve, majd a mosdóba igyekeztem, hogy elvégezzem a "dolgomat". Utána megmostam az arcomat, amitől felfrissültem és a szemeim is tágra nyíltak. Belenéztem a tükörbe, ami előtt elkezdtem összeborzolni a hajamat, hogy álljon valahogy.
- Itt az ideje reggelizni! - jelentem ki magamnak nyűgösen.
Talán a magány teszi, hogy néha magamban beszélek, húgomat se láttam mostanában, mert folyton be van táblázva az egész napom. Lassan kibattyogok a konyhába, ahol a tegnapi rendelésem még ott hever az asztalon. Leülök és kibontom a csomagot, amiben néhány nagyobb rizsgolyó található és gyorsan elkezdem tömni a fejem. Kicsit száraz, de a korgó gyomrom zaját könnyedén elnyomja és egy darabig biztos nem is leszek éhes. Amint befejeztem az étkezést a dobozt összegyűröm és eldobom a szemetesbe. Tiszta udvar rendes ház! Kár, hogy nincs udvarom. Na, itt az ideje indulni! Persze nem pizsamában kellene. Gyorsan magamra kapom a tegnap ruháimat, csak nem ment ki azóta a divatból. Mindent gondosan bezárok és elindulok lassan az utcán az akadémia felé, hogy találkozzak a tanítómmal. Jó pár ember távolról elkerül engem, de ez a tisztelet jár is nekem. Lehet félnek is tőlem, de jól teszik, mert bármi olyat mernek tenni vagy mondani, akkor kegyetlenül visszavágok nekik. Néhányan barátságosan köszönnek, vannak akik csak biccentenek egyet, én viszont intek egyet nekik. Úgy döntöttem nem sietem el a dolgot, ezért lassan bandukolok az utcán, amíg el nem érek az akadémiára. Nem akarom túl stresszelni magam! Ahogy odaérek bemegyek az egyik terembe és leülök gondosan kényelembe helyezve magam távol a többiektől, persze ha van ott rajtam kívül valaki.

Sai Hétf. Aug. 15 2011, 23:55

[Kazuhiro]

Feltűnően nem voltak a teremben, ahova hívattak, de legalább kényelmesen elfértél benne. Viszont a várakozás, amit ki kellett állnod, bőven megterhelt volna egy egész osztályt is. Az unalom egyre inkább elhatalmasodhatott rajtad, mikor hirtelen hatalmas durranás tölti be a termet, és mindent elönt a füst. Nem látsz semmit, csak a fegyvered markolgatod, feltételezve, talán valaki rád akar támadni, mikor valóban előbukkan valaki előtted, könnyedén védve ki a kunait, amit nekivágsz, s máris a padon találod magad, mozgásképtelen állapotban vergődésképtelenül. Kezeid hátraszorítva, az alak pedig a két lábadra térdelt, amelyek a hosszú egybeszerelt padnak feszültek, így nem igazán tudtál rúgkapálni, a másik teste pedig a hátadnak feszült pluszban, s lehelete a füled csiklandozta, ahogy megszólalt.
- Csak bólogass! - ordít a férfi, ennyit már sikerült megállapítanod. - A neved Kazuhiro?

**Hasegawa Kazuhiro** Csüt. Aug. 18 2011, 17:46

/Sai/

Mivel türelmes ember vagyok, nem különösebben gyötör meg a várakozás. Különösen le tud kötni egy kis rongálás, mivel éppenséggel egy kunaial véstem a nevemet a padba. Amikor kész lettem vele elégedett arcot vágok és hanyatt dőlök. Hol lehet a senseiem? Már nem tudom igazán elmulatni az időt semmivel, így szundizást terveztem, de ekkor valami vészjósló ösztön azt súgta, hogy gond van és rögvest kinyílt a szemem, amelyek meg tudták volna ölni a felém közeledő alakot, de nem teszek ellene semmilyen ellenséges mozdulatot, hisz ki az a hülye, aki meg fog támadni a ninjaakadémián. Alapból a bejutás nehéz lenne, ha ellenség lenne, de valószínűleg az idióta tanítóm lehet az. Amikor mozdulatlanná sikerül tennie elpattan az utolsó idegszálam is, amit egészen rá tartogattam.
- Te mocskos rohadék, ennek mi értelme van? Mi lenne, ha feldugnék egy kunait a seggedbe, hogy kiélezd? - ordítok vissza, de választ nem kap tőlem, hogy ki vagyok.
Most már száz százalék, hogy a mentorom. Az első alkalomadtán ki fogom nyírni ezt a rohadékot! Már csak az a kérdés hogyan csináljam? A legszebb lenne a torka elmetszése vagy cafatokra robbanthatnám egy halom robbanójegyzettel. A tűzijáték se lenne rossz és akkor még beazonosítani se lehetne a tetemet! Mondhatnám, hogy egyszerű baleset volt vagy akár ellenségnek is mondhatnám. Igen, nem is rossz, csak szabaduljak ki!
- Eressz el te mocsok vagy kitépem a szívedet! - üvöltöm kissé nyáladzva.
Kicsit elmebetegnek tűnhetek, mivel talán az is vagyok.

Sai Kedd Aug. 23 2011, 01:33

A férfi felkuncog fenyegetéseidre, perverz mosolya arról árulkodik, roppant mód élvezheti a helyzetet, a hatalmat, amelyet most feletted gyakorol.
- Mire vársz, tépd csak ki, kölyök! - súgja a füledbe, majd a következő pillanatban elenged, de csak azért, hogy a pofon, amelyet kapsz, a tábláig röpítsen. Nem gyerekjáték egy ilyet bekapni, meg is szédít kissé, a hátba jövő tábla pedig gondoskodik arról, hogy a bordáid is egész jól érezzék maguk. Az érzést fokozza a közvetlenül utánad a táblába csapódó kunai, amely egyben beléd is mar, hogy a ruhádnál fogva szegezzen a falnak minimális időre. Ahogy az anyag szakad, a férfi végignyal jobb keze ujjain élvetegen.
- Tombolj - torzul vigyorba az arca, de szemei józanok, semmi nyoma bennük semmi különösnek. Maga a férfi is átlagos volt, közepesen magas, kellemesen izmos.
Ninja-akadémia Guy5

Ajánlott tartalom

Ninja-akadémia

Ninja-akadémia

Re: Ninja-akadémia

Re: Ninja-akadémia

Re: Ninja-akadémia

Re: Ninja-akadémia

Re: Ninja-akadémia

Re: Ninja-akadémia

Re: Ninja-akadémia

Re: Ninja-akadémia

Re: Ninja-akadémia

Re: Ninja-akadémia