Hívd ki és harcolj!

A villámok tánca az égen. Az eső kopogása a fákon. Az erdő párája és az ég dörgése. Lenyűgöző... Ez egy fenomenális élmény lesz...
Nem messze tőlem valami megreccsent és egy gyorsan pörgő akármi közeledett felém. Nem mozdultam... Amikor már elég közel volt aktiváltam az előbb bekészített technikát és az ellenfelem támadása során letarolta a kawarimimet.
Ez... nem volt rossz...
Nem messze a csapás helyszinétől egy bokorban voltam és figyeltem ellenfelem pusztítását.
Táskámból gyorsan előkaptam a két fuuma shurrikenemet és a bokor relytekéből ellenfelem felé hajítottam. Ezek után előkaptam az öt shurrikenemet és a bokorból kiugorva azokat is eldobtam.
A drótommal pedig gyorsan az ismeretlen felé közelítek és megpróbálom elvégezni rajta az Ayatsuito no jutsut. Ha ez összejön, akkor magamhoz rántom és egy kunaiial torkon szúrom.

Ha nem jön össze, akkor a drótommal védekezek.

( No para Miru-chan. )

// Genki //

Miután be rohantam az erdőbe egy henge no jutsuval felvettem egy nyúl alakját. Ez után meg indultam (ugráltam) kelet felé ekkor észre vettem az ellenfelem egy fa tetején ~ Mire készülhet? ~ tettem fel magamnak a kérdést. De nem gondolkoztam sokáig hanem tovább mentem, hogy jobb felderítsem a terepet. Észrevettem két klónt. De nem nagyon érdekeltek és inkább vissza mentem a fához ahol az ellenfelem volt. Meg próbáltam úgy helyezkedni, hogy se ö, se a klónjai ne vegyenek észre. Utána feloldottam a jutsumat és a fára helyeztem egy robbanó jegyzetet. Aztán újra alakot váltottam és elmentem a fa közeléből. Amint elég messzire értem vissza vettem az igazi alakomat és berobbantatóm a jegyzettet...

//Karu//

Mivel nem történt semmi egy hirtelen megérzés hatására elkezdtem a fákon ugrálni. Kb 3 fán lehettem túl, mikor gondoltam egyet és felvettem egy kigyó alakját (Keiko születési éve, denem tudom mért). Feloldottam a klón jutsukat, amiből egyből megtudtam, hogy ellenfelem egy nyúl formájában azon a fán, amin fél perce voltam, egy robbanó jegyzetet helyezett el. ~ Most mi legyen?~ Visszaváltoztam és elkezdtem keresni a nyulat, nagyon nem tudtam mit tenni, segítségül hívtam Moont is, aki már a harc kezdete óta az erdőben volt, arra az esetre, ha ellenfelem bejönne.

// Genki //
Mikor láttam, hogy ellenfelem elugrált arról a fáról amin az előbb volt akkor felvetem egy mókus alakját és elkezdtem keresni az ellen felem. Öt keresve megláttam egy alakot nem tudtam tisztán kivenni de azt azonnal láttam, hogy nem akkor a mint az ellenfelem. Így nem foglalkoztam vele és tovább kerestem ellenfelem...

//Karu//

Ellenfelem még mindig nem mutatkozott, így elkiáltottam magam.
- Ember most harcolunk vagy bújocskázunk, mert én kezdem unni.
Mivel nem történt semmi gondoltam nem pazarlom a chakrám arra, hogy klónt hozzak na meg amig ellenfelem nem csinál semmit, akár élvezhetem is, hogy az erdőbe vagyok, úgyhogy leültem egy fa tövébe és vártam, hogy valami történjen.

// Genki //
Ellenfelem felfedte előttem a kiléttét azzal, hogy elkiáltotta magát. Én azonnal elindultam a hang irányába. Mikor meg láttam az ellenfelem épen egy fatövében ült. Gyorsan megkerültem és a hátába kerültem. Aztán feloldottam az alak váltást és a nyakához ragtam az egyik kunaiomat és ezt mondtam neki úgy, hogy csak ö hallja
- Meg vagy! Nem kellet volna kiabálnod - jelentetem ki és közben elvittem a nyakátó a kunaiomat. - De igazad van ez már kezd unalmasá válni. Szóval harcoljunk szemtöl szemben!

//Karu//

Épp csak elkiáltottam magam, mikor ellenfelem egy kunait tartott a nyakamhoz. Ekkor elfüttyentettem magam és Moon hamarosan megjelent, vicsorogva.
- Na most dönthetsz! Elvágod a nyakam, de akkor kawarimivel eltünök, mert be van készítve a fa hozzá, vagy továbbra is sakkban tartasz én pedig rád uszítom a farkasom.


//Bocs a rövid posztért, de most ez főleg a te döntésed//

// Genki //
- Sakk Matt!- mondtam ki és elragtam a kunaiomat.- Hát erre nem számitottam! Egy farkas!
Fordultam vigyorogva a rám vicsorgó vadállatra. Előre léptem és tartottam a szemkontaktust a farkassal...

( Te döntesz rámtámad-e a farkasod vagy nem )

//Karu//

-Ez most patt helyzet. Nekem mindegy, hogy velem mi történik. Támadj!
~Ellenfelem következő lépésétől függ, hogy mi fog történni, ha velem végez én szimplán eltűnök a bekészített kawarimi miatt, ha nem akkor a hátba kerülök, Moont visszahívom és várom a válasz reakciót.~
Miközben ezen filózok előkapok két kunait a támadáshoz.

//Választási helyzetben nem dobjuk vissza annak a választást, aki minket kötelezett döntéshozásra//

Na jól van ennyi elég volt bemelegítés gyanánt! Gondoltam miközben farkas szemet néztem ellenfelemmel és hozzátettem... Az igazi harc csak most kezdődik! Eddig igyekeztem chakrát spórolni és visszafogni magam, de mostantól neki feszülök! (Amint ezeket gondoltam egy kissé úgy veszed észre mintha valami változna a tartásomban, ha figyelsz ezekre!) Ezek után kézjelek egész sorozatába kezdtem. Létrehoztam 2 vízklónt, majd 2 shurikent indítottam útnak ellenfelem felé. Ismét kézjelek sokaságába kezdtem majd amíg befejezem a az alatt a 10 másodperc alatt megvéd a két vízklón!

A zárt tér szépen lassan egy szaunára kezdett hasonlítani. Csak percek kérdése volt mikor sülnek meg elevenen. Az ismeretlen srác lévén, hogy esernyőjének sok hasznát nem veszi, felhajította a magasba majd előkapott pár senbont és azokkal kezdett Take felé rohanni. Nem telt sok időbe hogy a vékonyka fegyverek elhagyják a kezét és egyenesen hősünk felé száguldozzanak. Persze mit kell itt aggódni, hisz kéznél van a jó kis alkarvédő, amivel könnyedén hárította a tűket. Igen ám de eközben a fiú eltűnt és kitudja hová. Na ilyenkor játszódik le az emberek fejében a legnagyobb dráma vajon hová tűnhetett.
~ Fölöttem? Oldalt? Persze, nem cirkuszban vagyunk. A legmegszokottabb… ~
- Az ember háta mögött! – kiáltotta s közben egy gyors fordulatot vett.
- Konoha Dai Senpuu!
A késsel nem foglalkozott hisz elég lendülete volt ahhoz, hogy eltalálja a másik emberkét ám az más kérdés volt, hogy vajon melyikőjük viszi be előbb a találatot. Mindenesetre bárhogy is történjen, a rúgás közben igyekszik azon lenni, hogy a sebzés mértékét minimalizálja az alkarján lévő kis páncél darabbal. Ám ha a támadás betalál, nagyon valószínű, hogy ellenfele nekicsapódik az alig pár méterre lévő falnak.

//Miki Karu//

A velem szembe álló shinobi valószínüleg Kirigakure-ből származik mert víz alapú technikákat használ, tehát a terep neki kedvez. A kettő shurikenből az egyik a karasu bushinomat találta el, a másikat ki védtem. Kettő víz klón ált köztünk és ő valamilyen kézjeleket alkotott, éppen amit nem tudom mi, de a testére is hatással lehet a jutsu mert változott a test tartása. Nem volt jobb ötletem készítettem 2 db kunai + robbanó jegyzet kombót hát ha fel tudom használni majd később védekezésre ....

Amint befejezem a 44 kézpecsétet a konohai már rájöhetett, hogy ez nem egy kis chakra mennyiségű jutsu lesz. Ám félre értés ne essék, nem azért húztam össze magam mert erőlködök.. Már rég nem kell komolyabban megfeszülnöm, hogy ezt a jutsut létrehozzam. A gyorsaság kedvéért húztam össze magam. Amikor a vízsárkány kiemelkedik a vízből én a fürge test technika segítségével igyekszem ellenfelem mögé kerülni, majd belelökni őt a morajló víztömegbe egy kis chakra beáldozásával, hogy ne pár métert repüljön, hanem telibe találja a technika.

// Genki //

~ Ha rátámadok akkor egyszerűen eltűnik egy kawarami no jutsuval és öve lesz a stratégiai fölény. De mindegy támadok és kész ~
mondtam magamban. Gyorsan elővettem két kunait az egyiket felé dobtam a másikat a farkasa felé. Ezután elkezdtem a farkasa felé rohanni...

//KAru//

Elengedett, így szabadon mozoghattam, de alig tudtam élvezni a szabadságot, mert egyből egy kunait dobott felém. ~Pár másodpercem van. Vagy nem csinálok semmit és eltűnök vagy elhajolok és amíg Moon-nal van elfoglalva én a tantoval elkapom.~ Végűlis döntöttem. Elhajoltam a kunai elöl, de így is levágott egy tincset és megvágta az arcom is. ~Ezért még kapsz~ A háta mögé kerültem, füttyentettem Moon-nak, aki lenyugodott, elővettem a tantom és a nyakához fogtam. Feladod vagy van még terved?

// Genki //

A nyakamnál egy tanto volt. ~ Hát ez aztán szuper! Nyugi! Hidegvérrel kell gondolkoznom! Az ellenfelem itt van a hátam mögöt a farkasa pedig előttem. ~ mondtam magamban. ~ Várjunk! Nem ez túl kockázatos ha nem sikerül akkor nekem annyi, de próba szerencse! ~ gondoltam. Gyorsan meg fordultam és ezt mondtam az ellenfelemnek:
- Gratulálok sikerült mögém kerülnöd ez nem rossz, de nem is elég! - mondtam és gyorsan hasba vágtam és megpróbáltam a háta mögé ugrani...

// Take-chan//
A konohai valami rejtett fegyverrel, fémdarabbal vagy esetleg valami ismeretlen technikát alkalmazva megkeményedett bőrrel hárította a senbonokat... Persze ez Kazenot nem érdekelte...
Az ellenfél ellentámadásba lendült, de Kazenonak több ideje volt... viszont az ellenfél túl gyors, ezért lehet mégsem. A láb közeledett, de Kazeno a kezet is kiszúrta, amivel ellenfele védekezni akart. Ez így talán helyzeti előny, viszont egyszerre támadni és védekezni... Pein fanatikus shinobija észrevette a lehetőséget és egy terv született meg a fejében.
A szúrást vágássá alakította és a Dainamikku Akushont használva kikerülte a rúgást és egy vágást intézett ellenfele bordái felé. Nem akart súlyos sebet ejteni, csak éppen, hogy vérezzen.
Megjelent a másik oldalon a fal mellett. A tanto, amit még futás közben eldobott becsapódott mellette a falba, de ő már a tervét készítette elő néhány kézpecsét formájában.
- Kirigakure no jutsu! - suttogta és a már amúgy is meglévő köd felerősödött.
Ha jól számolt, akkor ellenfele most fodult vissza a lendületes rúgásból. A mosoly megjelent és gyors léptekkel elkezdett futni körbe. Közben néhány kézpecsét után két másolat jelent meg mellette... A köd hátránya, hogy ő sem lát semmit, de ez még belefér...


// Végülis nem alkalmaztam a lehetőséget, amit a levélben beszéltünk meg..., mert ha eltalál, akkor majd te leírod ;D //

//Karu//

Ellenfelem hasba vágot. ~na erre nem számítottam~
-Ez szemét húzás volt aaah.
Összegörnyedve próbálom bemérni az ellenfelem. Mikor körülbelül besaccoltam a helyét, a fájdalom ellenére egy ördögi mosoly jelent meg az arcomon, amit mivel a földet néztem ellenfelem nem láthatott. Gyorsan összekötöttem 2 shurikent 4 méter dróttal és az övembe fűztem, mellé még egy kunait, ha hárítanom kell. Ahogy felegyenesedtem láttam, hogy ellenfelem a hátam mögé akar kerülni, így gondolkodás nélkül felé dobtam a tantot. Megfogtam a katanám és vártam ellenfelem reakcióját. Ha rám csap azonnal előkapom a fegyvert és félbe vágom. Egyenlőre már ötletem nem volt

Mikor rájöttem hogy rohamoz felém hirtelen stratégiát váltottam! Hagytam amíg közel ér lefoglalják a klónjaim, majd ha a klónok már nem bírják hagyom had közelítsen meg majd a vízsárkány elsöpri az útból!!

Mozdulatlan maradt az ellenfelem, de a sok kézjel és az idáig használt jutsui alapján a vízsárkány technika lesz ... Ha bár felé közelítettem a klónokat nem hagyhattam figyelmen kívül. Valószínűleg ez lesz az utolsó támadásom, szóval hajrá, a kezeimbe lévő kettő kunait amely robbanó jegyzettel volt ellátva a fejem fölé dobtam, de nem aktiváltam a jegyzetet, elő vettem a shurikenjeimet és 5 kunait mindegyiket az ellenfelem felé dobtam, így a klónokat érte (10 db shuriken) [color=green].

Meg próbálok közel kerülni ellenfelemhez és használni a robbanó jegyzetes kunaikat ha sikerül valahogyan.

A víztömeg ami felvette egy sárkány alakját pont akkora lett amire számítottam. Elsöpörte az éppen legyőzött klónokat és villámgyorsan közelített ellenfelem felé. Remélem a konohainak van valami trükk a tarsolyában. Ekkor megpillantottam 2 kunait ami felém tart és robbanójegyzetek vannak rögzítve rá. A shoushin no jutsu segítségével igyekszem kikerülni és abba az irányba mozdulok el amerről jött... Ha mégis túlélte a vízsárkányt akkor tartogatok neki egy kis meglepetést a fegyvertáramból!