Hívd ki és harcolj!

Hamar észrevettem, hogy ellenfelemnek sikerült kimozdulnia a vízsárkány elől ezért igyekeztem megállapítani merre megy és sikerült is észrevennem amikor a hullámok már csillapodtak. Azonnal lerohanom... Már mint egy klónom rohanja le és amikor már majdnem ott van ráveti magát és vízzé válik mint valami hideg zuhany... Ám én csak a klón mögött érkezem!!

Miért nem írtad chaten:)??? Válassz terepet nyugodtan és mehet!

//Miki Karu here we go!!!//
Még igen csak korai az idő, a nap korongja lassan a fák koronája fölé emelkedik. A hajnali csendet csak a közeli folyó robaja töri meg, melyen a nap képe tükröződik. A közeli fák közül egy magas, de fiatal ANBU lép elő. Az arcát fedő maszk alól csak a szőke haja áll ki. Lassú léptekkel közeledik a folyó és az erdő között elhelyezkedő tisztáshoz. Annak ellenére, hogy még csak nem is nagykorú az ifjú Kage igen jó erőben van, bár kapitányi rangot még nem érte el az ANBU-nál, a gyors és megfontolt stratégiái igen csak hasznosnak bizonyultak az elmúlt pár év során. A legfurább még is az volt, hogy kapitánya nem más mint Kagome, az ő hites neje. Azonban az utolsó gyermekük megszületése óta Kagome kissé visszavonultabb életet folytat.
~Hmm... ez a nap is olyan csendesen indul. Lassan egy hete nem akadt semmi tennivalóm. Úgy érzem kezdenek berozsdásodni a reflexeim is. Hokage-sama igazán kiszabhatna nekem valami izgalmasabb feladatot.~
Miközben Kage így elmélkedik lába a szokásos kis útvonalára viszi az ifjú családfőt. A reggeli szellő finom belekap szőke hajában.
~Bár csak...bár csak akadni valami jó kis kihívás számomra. Akár még egy kis barátságos harcban is benne lennék...Ahhh de ki is lenne ébren ilyen hamar.~
Mivel jobb ötlete nincs Kage a jobb lábán lévő fegyvertokba nyúl ahonnan elővesz egy kunai, majd elkezd vele játszadozni.
~Hehehe Kagome annyiszor mondta már, hogy keressek magamnak valami jobb elfoglaltságot, de valahogy semmi nem tud lekötni. Shogi-zás közben tudom csak rendesen elfoglalni magam, de valahogy az utóbbi időben ahhoz sincs sok kedvem.~

Megpillantottam a fiatal maszkos figurát ahogy kisétált az erdőből és közben a gondolataiba meredt. Legalábbis nagyon úgy tűnt. Leugrottam elé és a földre érkezés előtt elindítottam felé egy shurikent. Igyekeztem a lábát célozni és nem megsebezni komolyabban ha a shuriken mégis célt találna. Ez csak egy teszt, hogy megérzi-e a veszélyt.
Nem teketóriázok sokat amint földet érek azonnal megformálom a kézjeleket és a shuriken sikerességétől függetlenül a Kirigakure no jutsu segítségével megidézek egy kis ködöt a levegő páráját és a folyó vizét kihasználva. Igyekszem közel maradni a vízhez. És várom erre mit cselekszik újdonsült ellenfelem.

A néma gyilkolás művészetével hamar elintézem az áldozatot, majd amikor kipukkan csalódottan realizálom, hogy ez csak egy klón volt. Valóban ennyi nem lesz elég végül is tudhatnám, hogy kicsit komolyra kéne venni a figurát ha már egy AMBU-t támadok meg. Nem találom meg a ködben így nem fecsérelek több chakrát a jutsuba. Vajon merre lehet?
Egy újabb hirtelen támadt ötlet után létrehozok két Mizubushint majd kihátrálok a folyó partjára. Az egyik klón ott marad ahol én álltam eddig a másik velem mellettem foglal helyet a folyó partján.
A víz szelíden hömpölyög mögöttünk és én ismét csak kivárok. A lényeg az, hogy kicsalogassam a vízhez mivel itt a földrajzi előnyök nekem kedveznek. Viszont két fa tövére is robbanójegyzetet helyeztem, így ha feltűnsz azokat azonnal aktiválom, hogy össze is zavarodj.
Próbálok úgy taktikázni, hogy minél jobban megnehezítsem a dolgod. Nagy igyekezetemben próbálok odafigyelni, hogy vajon felbukkansz-e valahonnan. Közben már csak kivárok, és hallgatom a természet neszeit hátha kiszúrok valami más zörejt is. Amint felbukkansz és én esetleg kiszúrom először egy shurikent küldök arra. Aztán ha a klónom felé mozdulsz el akkor már robbantom is jegyzeteket, viszont ha felém na azt még meglátom akkor mi van!

A klónom a nagy tereprendezésben valószínűleg már rég megsemmisült ezért nem is tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. A másik klón még mindig mellettem postolt és kivárt ahogy jómagam. Mire ellenfelem végzett a jutsukkal. Nyilvánvalóvá vált számomra, hogy ő doton használó. Másfelől realizáltam a kettőnk közti különbséget. Nem keserített el a tény, hogy ellenfelem jóval képzettebb nálam azért igyekszem megizzasztani.
Amint a tereprendezés megvolt a köd lassanként kezdett felszállni én viszont már nem foglalkoztam vele 44 kézpecsétet kellett minél gyorsabban megformáznom, majd nem kevés chakrát beleölve a technikába már jöhetett is a vízsárkány. Annyi chakrát öltem bele amennyit nem szégyelltem és bevallom a cél az volt, hogy ezúttal eredményes támadást vigyek be. A vízsárkány rengeteg vizet hozott magával a folyóból majd a konohai felé vetette magát a technika mögött jöttem én és közben aktiváltam a két robbanójegyzetet is amiket a két fára helyeztem remélem ezzel kellő képpen megzavarom ellenfelemet ahoz, hogy bevigyem a haragos nyelv kombinációt amivel igyekszem olyan sérülést okozni neki, hogy ne kezeljen könnyű ellenfélként!

// Genki //

Egy tanto repült felém. Sikerült el hajolnom előle de a vállamat még is eltalálta. ~ Ez így nagyon nem lesz jó! Hát akkor itt az ideje a közelharcnak! ~ gondoltam miközben előrántottam a ninjatom. Ellenfelemre néztem akinek a kezében egy katana markolatán volt ezért elővettem egy kunait is. Megpróbáltam le olvasni az arcáról, hogy mire készülhet. De nem tudtam ki venni az arcáról. Ezután elindultam feléje lassan de biztosan...

Ellenfelem sikeresen elhajolt a tanto elöl, de azért mégis csak sikerült felsértenem a vállát. Egy rövid végig mérés után elindult felém. Nem tudtam, hogy mire készül, de még 10 lépés és vágok, amilyen gyorsan csak tudok. 9, 8, 7 ... amikor elég közel lépett előhúztam a Katanám és ezzel a mozdulattal vágtam is

Amikor a vízsárkány nekivágódott a falnak hatalmas robajjal árasztott el egy kisebb részt vízzel. Én ezen lavírozva kerülgettem a sziklákat és rohantam a fal felé. Egyszer csak feltűnt ellenfelem a fal mögül és elég gyorsan közeledett.
A következő jutsut nem most akartam elhasználni, de sajnos nem maradt más választásom. Kivárom a legjobb pillanatot amíg közelebb ér és igyekszem a legvégsőkig húzni. Amikor úgy láttam itt az idő: Dokuzetsu Konbo // A Haragos Nyelv Kombinációja. Mielőtt elém érne felgyorsulok a szemnek követhetetlen sebességre és felrúgom a levegőbe ellenfelem majd egy hasonló tempójú ugrással fölé kerülök és egy jól irányzott ütéssel amibe nem kevés chakrát adok bele vissza küldöm a földbe. Nem kímélem így ha a technika betalál akkor az eléggé fájni fog gondolom én.
Miután visszaérkezem a földre a víz felszínén maradok és létrehozok még két vízklónt. Amennyiben támadsz a három vízklón közül kettő azonnal rád támad, hogy legyen esélyem kitalálni valami védelmi stratégiát, de remélem ez most bejön és eltalállak mivel hasonló sebességgel támadtam vissza...
Ha nem sikerülne a támadásom és mégis sikerül kitérned előle abban az esetben marad az eredeti felállás és létrehozom a klónokat a folyó felé hátrálva.

// Genki //

Ellenfelem a katanájával le sújtott rám. Amilyen gyorsan csak tudtam magam elé raktam a ninjatomat. Szerencsémre sikerült kivédenem. ~ Nagy mákom volt! Na jól van neked annyi! ~ filoztam magamban. A jobb kezemben lévő kunait a hasába próbáltam döfni. Ha sikerül akkor tuti, hogy kawarami no jutsut fog használni ha pedig akkor meg szívtam.

//őszintén szólva nincs az a genin aki az előző támadásom ki tudta védeni, nem hogy ellentámadni, de azért oks//
Kage látta, hogy ellenfele is belelendül, azonban korábban kell, ahhoz hogy az én sebességemet le tudja követni. Az ifjú ANBU így még jobban rákapcsol ezáltal blokkolva a felé irányuló támadást. Mivel ellenfelének sikerült kitérni így Kage nem akarja tovább húzni a küzdelmet, így is túlontúl sokáig tartott.
~Na lássuk erre mit lépsz~
Kage villámgyorsan ellenfele mögé próbál kerülni, miközben látja, hogy az ismét vízklónokat idéz meg.
~Hát igen, erre a lépésre is számítottam, a legjobb az lesz ha egy nagy területi technikát használok, ha a még ő maga ki is kerüli akkor is gyorsan mögé tudok kerülni és akkor vége van.~
Gyors kézpecsétek után Kage a tüdejében áramoltatni kezdi a chakráját, majd hozzáadja a tűzelemi chakráját és elkeveri azt. Eközben elvégzi a megfelelő kézpecséteket:
- Katon: Goukakyuu no Jutsu!
A technika elvégeztével egy óriási tűzgolyó repül a klónok és gazdájuk felé. Azonban Kage nem áll meg ennyinél újabb kézpecsétek sora után már készül is a következő technikával, amellyel lefedi azt a területet, amerre ellenfelének esélye lehet menekülni. Ismét összegyűjti elemi chakráját, majd ezúttal apróbb tűzgolyókat küldd a célterületre:
-Katon: Housenka no Jutsu
Megközelítőleg nyolc kilenc darab tűzgolyó száll ellenfele felé, melyeket Kage megspékel néhány rejtett shurikennel is. A dalnak azonban még korán sincs vége. Nagy mennyiségű chakrát irányít lábfejeibe, majd egy szempillantás múlva már egy másik nézőpontból figyeli az eseményeket egy közeli bozótosból, miközben a korábban megidézett klónjai ráront az ellenfélre abban az esetben ha ki tudna térni. Amíg ellenfele a klónnal lenne elfoglalva az ifjú ANBU pillanatok alatt az idegen shinobi mögé kerülni egy kunai-al a kezében, hiszen az első kapu megnyitásával a sebességét csupán azok tudják lekövetni akik hasonló edzésen mentek keresztül mint ő, a kunait a shinobi hátához szegezné.
-Derekasan küzdöttel, de itt a vége a mi kis játékunknak. Nem mondom igen csak jól szórakoztam. Most pedig menj békével.
Amennyiben ezeket is kivédi ellenfele, Kage felvesz egy védelmi pozíciót és vár.......

Ellenfelem a két ninjatoval kivédte a csapást és egy kunai-al próbált hasba szúrni ~ jó vicc, a shirayasa katanám legalább másfélszer hosszabb, mint a keze. ~ Egy haszna viszont volt annak, hogy ezzel próbálkozott, mert a másik kezéből az erőt át kellett helyezni a másikba, így könnyen megölhettem volna, de szerencsére időben megfogtam a katanát, így nem lett komolyabb baja.
- Szerintem nyertem, de azért jól harcoltál. Gratulálok, remélem a következő harcunkkor már megfontoltabb leszel.
Amikor viszonozta a gratulációmat kezet fogtunk és mint 2 barát hagytuk el a helyszínt.

Valaki akar küzdeni velem ???

//Genki és Hiroyasu//

Egy borongós nap sétáltam az erdőben. Az eső, bár nem esett, az ég be volt borulva, viharfelhők közeledtek. A változás szele...megcsapott. valami készülőben van, de még nem tudtam, mi. Sietnem kellett, nem akartam szétázni. Miközben az eget kémleltem szemeimmel egy tisztásra értem. A tisztáson magas fű volt, egy két tölgyfa nőtt ki. Egy igen nagy átmérőjű terület volt. Legalább 60-80 méter átmérőjű lehetett, körben sűrű fák zárták el. Egy kijelölt ösvény vezetett a tisztásra, egy pedig ki. Egy erős szél fújt végig a tisztáson. Kabátomba kapott. Egy pillanatra lenéztem, hogy a beakadt Naginata-m, kiszabadítsam kabátom csapdájából, majd hajam a szemebe fújta a szél. Mikor eltűrtem, két alakot pillantottam meg. Két ifjút, akik elszántan közelítenek felém. *Hát ezek meg mit keresnek itt?* gondoltam magamban. A két ifjú felé sétáltam. Ők tovább jöttek egyenesen szembe velem. Mikor pár méterre voltunk egymástól, hirtelen megálltam, majd rájuk néztem
- Kik vagytok? - kezdtem a beszélgetést. - Mi dolga van két geninnek ilyen ítéletidőben? - folytattam. Gondoltam, nem teázni akarnak velem, így két lábam megtámasztottam. Nyakam jobb oldalra roppantottam, ökleimet is előre feszítve ropogtattam.
- Ezt szeretem én. Semmi beszéd, csak a lényeg. tetszik ez a tökösség, ilyen fiataloktól. - fejeztem be mondandómat, majd még egyszer átgondolva az egészet, meghajoltam.
- Az én nevem Sendo. Djuka Sendo - mondtam, miközben ökleimet megfeszítettem magam mellett.

Épp újdonsült barátommal beszélgettünk, arról, hogy az első idegent, aki erre jár kihívjuk egy barátságos meccsre, amikor a fehér hajú srác megjelent a rét másik oldalán. Karuval csak biccentettünk egyet és elindultunk az idegen férfi felé. ~ ismerős nekem ez a tag, remélem nem Djuka~ Ahogy megérkeztünk a kezét tördelve kérdezte, hogy kik vagyunk és mit akarunk. Én a vállamat roppantottam ki, majd miután bemutatkozott egy rövid időre a szavam is elállt. ~ Egy Djuka???~
- Ha már bemutatkoztál úgy illik,m hogy mi is bemutatkozzunk. Én Genki Djuka Matari vagyok, ő meg itt a barátom Hiroyasu Karu. Szeretnénk kihívni egy barátságos mérkőzésre. A harc addig tart, míg valamelyik "csapat" minden tagja képtelen folytatni a harcot.
Ahogy befejeztem a beszédet meghajoltam rokonom elött. Most, hogy tisztáztam Sendoval mit is akarunk csak várok a reakciójára.

// Genki és Sendo //
Újdonsült barátom helyettem is bemutatkozott. Ami miatt egy rosszalló pillantást vettetem rá. De aztán újra az előttünk álló embere pillantottam. ~ Na őt aztán nem becsülőm le vagy is meg próbálom! ~ határoztam el magamban. Gyorsan előrántottam a ninjatomat és harci állást vettem fel. Gyorsan társamra pillantottam és egyet bólintottam aztán ellenfelem felé fordultam és neki is oda bólintottam, hogy bármikor kezdhetjük.

A két ifjú elém állt, majd az egyik, egy Getsugakure-i shinobi.
- Hm, szóval egy Djuka - mormogtam halkan. - Kicsi a világ. Ezek szerint bele kell adnod mindent, nem engedhetem, hogy szégyent hozz a klánunkra. - majd a másik shinobi egy ninjato-t kapott elő, amit nekem szegezett. Támadásra késztettek. Gondoltam, eljátszom velük, így vártam, tegyék meg ők az első lépést. csupán naginata-m pattintottam ki helyéről, hogy elő tudjam kapni, ha valamilyen módon meglepetés érne. A szél újra végigfújt a tisztáson. Végigfújt mindhármunk ruháján.
- Hát akkor, gyertek csak. - mondtam felnevetve. Érdekes harcnak bizonyult. Számat megnyalva vártam, hogy a két ismeretlen rám támadjon. Csak nevettem, magamban, halkan.

Karu előkapta Ninjatoit és Sendonak szegezte, aki csak állt. Az egyetlen, amit tett az a kardjának a kioldása volt. Én ugrottam egyet hátra mert katanámat ilyen kis helyen nem tudom előkapni, ha valami történne. és közben elővettem egy kunait és gyorsan rákötöttem egy fél méter zsinórt. Védőállásba helyezkedtem jobb kezem a katanán, ezzel a hasam is véfem az esetleges dobófegyverek ellen, balban a kunai és várok.

Genki hátra ugrott így nekem kellet támadni. ~ Hát ez aztán nagyszerű többeséjünk lenne ha ketten támadnánk rá! Nyugi! ~ mondtam magamba. Kettőt léptem előre aztán meg álltam és elővettem két suhrikent amiket azonnal ellenfelünk felé dobtam. Aztán elővettem két füstbombát amiket azonnal a földre hajítottam. A füstben csináltam két bushint és indítottam a következő támadást.

A két ninja egyből mozgolódni kezdtek, majd egyikük hátra, a másik pedig előre állt. Külön fognak támadni? Nem épp bölcs döntés. Hát jó. Aktívnak az elülső srác bizonyult, pár shuriken-t hajított felém, majd egy füstbombát dobott a földre. A füst azonnal beterített egy nagyobb területet.
Én hátra ugrottam, kezembe kapva Naginata-m/nem katana:D/ védelmi állásba álltam a felém repülő shurikenek miatt. A hosszú botról, valamint a nagy, fémfejéről lepattant a két shuriken. Hát akkor én sem tétovázok tovább. Hátamhoz nyúlva még a levegőben kinyitottam egy tekercset, melyből 4virág jelent meg. Ezt a füstbe dobtam, használva a Virág Shuriken technikát. Mivel a füsttől nem láttam rendesen az ellenfelem, így vaktában dobtam el inkább a közepébe. A tekercset a lábam elé tettem, majd vártam a fejleményeket egy 5-6méterről a füstfelhőtől.

Társam egyből mozgásba lendült én vártam, amikor valami elsuhant mellettem. A füst formájából próbáltam kitalálni, hogy merről is jöhetett. Csináltam egy klónt, majd az ellenfelem körülbelüli helyzetének felmérése után 2 kunait dobtam irányába. A klónt pedig kiküldtem a füstből, egyik irányba, hogy adott helyzetbe kicserélhessem vele magam. Én is kimentem a füstből, de pár másodperccel késöbb, mint a bunshin, hogy megzavarjam ellenfelem. Innentől lendültem akcióba, gyorsan mögé futottam és megpróbáltam lesújtani rá. ~Nézzük erre mit lépsz?~