Re: Kiképzőterek

**Tensei Zento** Kedd Márc. 05 2013, 17:14

A két ifjú genin párbeszéde nem fejeződött be, ahogyan Amirei felhozta az emlékeket. Sok-sok szép emlék, de valahogy a legrosszabb még is előtérbe került Zento számára.~Yuutaro sensei.~ Szomorodik el egy picit.- Igen bár itt lenne...- Hangja kissé megremeg, mintha sírni akarna, de könny nem hagyja el a szemét. Amirei pontosan tudja, hogy Zento mindig vissza tartja az érzelmeit, vagy legalább is megpróbálja. A fiatalok legjava, ahogyan még Zento sem képes rá teljesen. Egy 10 évest még megviselnek az efféle gondok bajok, főleg ha a senseiét a szeme láttára ölik meg. Az emlék még fájdalmasabb, hisz ez a halál Zento miatt történt. Soha nem fogja elfelejteni ezt a hibát.~Ha Tsuchikage leszek, akkor egy emberemet sem hagyom meghalni.~ Szánja el magát, és céljai lebegnek a szeme előtt, amiben egy fura alak érkezése zavarja meg.~Ez meg ki?~ Csendül fel benne a kérdés, amire hamar választ kap.~Taiyou.~ Ismétli meg a nevet. Mint kiderül ő lesz a következő senseiük, aki kíséri őket. -Ezazzz!!!!- Kiabál fel Zento örömében. - Hallottad Amirei ismét a 2-es csapat.- Mosolyog és kezét egy pacsira nyújtja, bár lehet a lány örömében úgy is a nyakába ugrik. Ez esetben most vissza ölel, hisz ez tényleg jó hír. Boldogsága most a tetőfokon van, és éppen ezért nem érdekli a sensei külleme. Ha nem lesz olyan igénytelen velük, mint a saját külsőjével, akkor úgy is minden rendben lesz. Emellett a tudása, biztos nagyobb, mint az övék, így van mit tanulni tőle.-Úgy hallom ti ketten remek csapatot alkottatok, itt az ideje hogy a falu ezt kamatoztassa. Egy küldetés során fel fogom mérni az erőtöket és a csapatmunkátokat, majd az alapján folytatjuk az edzéseket.- Hangzik el a senseitől, és Zento arckifejezése komolyabbá válik, a küldetés hallatára.- Hallod, egy újabb közös munka.- És igen ők ketten remek csapatot alkotnak, hiszen ebben a csapatban az ész és az erő párosul. Álltalában Amirei jön rá mindenre, és Zento az aki a harcokban előre megy előkészíteni Amirei egy-egy Genjutsuját.

Haruno Sakura Szer. Márc. 06 2013, 11:38

- Még, hogy Anbu tanonc? Na ne röhögtess. Megáll az eszem, taknyos kölök létedre jókat tudsz lódítani…
A lány hátra simítja haját majd a kezedbe nyom egy papírt.
- Rajta van mit kell tenned, majd a háznál találkozunk.
Búcsúzás nélkül a leányzó rögtön füsté vált. Már csak hárman vagytok a Kiképzőteren. A kezedbe nyomott papíros gondosan össze van hajtogatva, ha kibontod, ezt találod benne:
„ 2 Liter tej ; 3 Japán édeskenyér ; 4 Doboz Instant leves ; 1 Kg Száraz tészta ; 4 Kg Lazac”
Ha tényleg kinyitottad a papírt (amire elég nagy esély van elvégre ez volt a megbízásod) az írás láttán felforr az agyvized. Az arrogáns nőszemély nemcsak gyerekként kezel, de még boltba is elküld – gondolod. Viszont ha a papírt tüzetesebben megvizsgálod akkor az átszűrődő napfény átvilágítja azt, és láthatóvá válik, hogy biza a hátoldalán is van írás. Megfordítva a lapot egy rendezett írást találsz.

„Kinshu – A küldetésed az, hogy segédkezz egy nyomozásban. A nyomozás egyáltalán nem veszélytelen, ezért kértünk fel téged, mondhatjuk úgy, hogy én vagyok a mentorod. A címet mellékeltem lentebb a papíroson. A házban két ember élt, ellenben a férfi tagnak a nevét nem tudjuk. A férfi eltűnt, jelenleg haza árulással körözik, a háború idején sok ilyen történik. Ellenben volt mellette egy nő. Feltehetőleg egy-két évig éltek együtt. A szomszédok elmondásai szerint a nő folyton horzsolásokkal, zúzódásokkal ment a közeli piacra, hogy ételt-italt vásároljon. A férfit soha nem látták, csak tudtak a kilétéről, a hölgy mesélt róla. Most, hogy így eszembe jut. A hölgy neve Anahida Imoshi. Arra kérlek, hogy bármilyen módon szerezz információt a nőről, a férfiról, bármi ami eszedbe jut. Körülbelül két órád lehet az akcióra, mivel a nyomozást átveszi valami arrogáns elmebeteg Jounin aki azt hiszi ő a megtestesült szimat. Én megpróbálok körbekérdezősködni a városban, társalgásra nincs idő. – Amato Noiki”

A Levél egyáltalán nem könnyen érthető, picit zavaros. Bár az írás rendezett mégis látható rajta a sietség. Ez viszont most egy verseny. Limitált időd van ha besegítesz az undok Amato Noikinek. A döntés viszont előtted áll.

// Teljes hozzáférésed van a házhoz, akkor mész oda be vagy ki, amikor akarsz.
Ahova mehetsz, ellenben nem korlátollak hol fogsz utána szimatolni dolgoknak.
1.Anahida Imoshi háza -> Utcák és hidakhoz írj, nem fogok létrehozni egy új threadot ezért =)
2.Anahida Imoshi Szomszédait is megkérdezheted. -> Utcák és hidakhoz írj szintén amennyiben ezt fogod választani.
3.Erdőségek -> Föld országában találod, írj ha esetleg a férfi nyomait próbálod felkutatni (bár őt már keresik)
4.Iwagakura Korháza -> Ott van jelenleg a holt test.

Ez így pár tipp kezdésnek.

Kb.: 120 perced van hátra a nyomozó megérkezéséig – Minden helyszín megközelítése 5 percet vesz ígénybe, kivéve az erdőségekét, az 20 perc. --- Ha valami nem tiszta, írj bátran Smile

//

**Yunaki Amirei Nyo** Szer. Márc. 06 2013, 19:10

*Mély és hosszú nosztalgiázásba kezdtek az ifjú geninek és ez alól Amirei se volt kivétel. A lány végig pásztázta Zento arcát és észre is vette rajta szája görbületét, egyikük érzései sem különbek, csak Amirei másképp éli meg. Már régóta szomorkodik, a család miatt, ez egyszer talán a tetőfokára is hág. De talán ebből meríti mérhetetlen úgymond speciális erejét. Ő nem erős kívülről, törékeny lány, de belülről a lelke törhetetlen. Nem mondható, hogy erősebb, mint Zento. Amirei mindig is versengett Zentoval. Zento mindig okoskodni próbált, míg Amirei erősnek tettetni magát, de idővel talán mindketten belátták, hogy egymást egészítik ki, egymás hiányosságait.
A meghitt édes álombeszélgetést és nosztalgiázást végül egy elég ronda beesett arcú hullaképű ember zavarja meg.*
~Jesszus.~
*Szisszen fel a lány. Arca egy mérges, ideges, szinte veszett kutyához hasonlítható, mintha tudná, hogy az az ember ki előtte áll egyáltalán nem lehet a szíve csücske, mert a hőn szeretett gazdájának épségét veszélyeztetné.*
- Jó napot.
*Köszön a lány udvariasan, de ezzel nem szeretetét szerette volna kifejezni. Meg is érkezik az első pár mondata, a csapat össze áll és már tervei is vannak. Zento a csapat újra összekovácsolása miatt szinte hatalmas bulit tart, míg Amirei még a pacsijára se hajlandó reagálni. Egyre csak a férfi arcát bámulja, egyfajta gyilkos szemekkel.*
~Nem tetszik ő nekem.~
*A lány nem külső alapján ítél. Inkább belülről próbálja kielemezni az embert. Hangja zord, egyhangú. Renegáns viselkedés, semmi bemutatkozás, köszöntés, mintha csak a feladatra koncentrálna. Amirei egyszerűen sóhajt majd csak egy emberre tud így gondolni: ~ Yuutaro ~.*
- Mi a feladat.
*Kérdése nem mondható kérdésnek, elvégre a szó végén nem vitte fel a hangsúlyt. Szemei ugyan olyan tüzesen lángolnak, mintha ellenfelet látott volna, hangjában nem érződik semmi más csak puszta nyugalom, és talán a gyűlölet és nemtetszés egy kisebb jele.

Hatake Kakashi(Inaktív) Szomb. Márc. 09 2013, 15:48

A Jounin láthatóan nem bánta hogy Amirei egyből a lényegre akart térni, ő sem volt éppen barátkozós kedvében vagy alapból jobban szerette a magányt. Mindenesetre hamar a tárgyra tért és elővett egy térképet amit kitekert és letette a földre. A Föld országa volt látható rajta és egy útvonal valami déli falucskába, aminek még csak a nevét hallottátok párszor de soha nem jártatok ott. -Látjátok a bejelölt útvonalat? A mostani kissé instabil helyzet miatt alapvető létfontosságú hogy élelmet és felszerelést szállítsanak oda az erre kijelölt osztagok. Azonban egy hírhedt rablócsapat állomásozik itt. - Bökött kicsit nyugatra nagyjából az út felénél. -Nem veszélyesek csak pont annyira hogy lelassítsák a karavánokat. Viszont a késlekedés nem megengedhető, ezért nekünk kell még a szállítmány elindítása elött kifüstölnünk a banditákat. Nem lesz könnyű mert jobban ismerik a terepet és jól rejtőzködnek. Hirtelen lecsapnak és kockáztatás nélkül eliszkolnak a gyávák. Szóval a csapatmunkátokra most nagy szükség lesz. Kérdés van? - Fejezte be a shinobi, miközben összetekerte a térképet is visszatette pihenne mellénye belső zsebében. A kaland ígéretesnek de veszélyesnek is hangzik. Tökéletes két feltörekvő shinobi számára.

**Tensei Zento** Vas. Márc. 10 2013, 10:04

A sensei elmagyarázza a feladatot és a küldetés tervezet menetét. Zento agya kattog, bár ő maga sem tudja minek, hisz Amireinek mindig jobb ötletei vannak.-A lényeg, hogy azért próbáljunk mi is rejtve maradni, és ha lehet egy éjszakai rajtaütéssel végezni velük.- Mondja Zento, de nem tervként, hanem olyan vélemény szerűen. Nincs ínyére, hogy megint ölnie kell, de ezek az emberek nem ártatlanok, és ha Tsuchikage akar lenni, akkor a rábízott feladatokat teljesítenie kell.~Nem értem ehhez minek csapatmunka, hiszen csak szétcsapunk a brigád között. Minden esetre...~ Hagyja félbe a gondolatát.- Amirei ezúttal hoztál füldugót?- Teszi fel a kérdést a lánynak, mert az előző küldetésen kissé felkészületlenek voltak. Amirei fülre ható genjutsuja ő rájuk is hatással lehet. Viszont, ha a sensei csapatmunkát követel, akkor a csapatmunkájukhoz ez ellengethetetlen felszerelés. Ő maga hozott egy kis vattát, ami tompítja a hangot. Legfeljebb ad a többieknek. Viszont most a küldetés az első, ha oda kerülnek akkor ad, vagy út közben. Zentonak éppenséggel lenne kérdése, de értelmetlen feltennie. Érdekelné a sensei képességei, mivel így Amirei beavathatná a tervekbe, mint egyik résztvevőt. Zento ezt úgy érti, hogy technikák, képességek stb. Mivel Amirei ismeri Zento összes technikáját, így alapos tervet tud készíteni, lépésről lépésre. Viszont ha a sensei igazat mond, és nem kell számítaniuk ninja ellenállásra, akkor ezt a feladatot Zento és Amirei megtudja oldani gond nélkül.-Nekem lenne egy kérdésem.- Mosolyodik el Zento.- Indulhatunk?- Simogatja tarkóját. Látszik, hogy a "nyugdíj" kissé türelmetlenné tette.

**Yunaki Amirei Nyo** Kedd Márc. 12 2013, 14:31

*Amirei valójában nem nézte a térképet melyre az újdonsült mentoruk mutogatott. Valójában nem is érdekelte, elég volt az neki, hogy hallhatta mi is a terv. Ez idő alatt főként a tájat bámulta a senseiük mellett. Nézegette a fákat, vagy ami épp ott volt merengve a múlton. Nem is igazán szólalt meg, néha egyet-kettőt hümmögött, hogy statuálja, mintha figyelne.*
- Igen.
*Közbeszól, bár nem is tudja mikor, lehet félbe szakította épp az eligazítást, ezt is annak szánta, hogy figyelmét mutassa ki, bár lehet épp rosszkor szólt. De ezzel most nem törődik.*
~Kifüstölni őket… mindegy, hogy rosszak vagy jók ez megint csak mészárlás. Embereket ölünk azért, hogy mások biztonságát megőrizzük. De ez egyáltalán nem a „sötétben járunk, hogy fényt hozzunk” elv. Emberek halnak meg, akár civilek vagy ártatlanok. Jó… rossz.~
*Gondolkozik a lány és egyre csak azon morfondilozik, hogy miért kell ártatlan embereket megölniük. Pedig már lehet megtették, vagy csak fogják. Hamarosan elindul a háború és akkor el is kezdődik ez az őrület.*
- Bolondok.
*Suttogja a lány azután miután Zento felteszi az indulással kapcsolatos kérdését. Ekkor kicsit elpirul, a lány felnéz, mintha ezzel visszaszívná előző mondandóját. Majd hevesen bólogatva ő is rákérdez a dologra, mintha csak Zento kérdését szeretné megerősíteni.*
- Igen igen! Mikor indulunk?

Hatake Kakashi(Inaktív) Pént. Márc. 15 2013, 15:57

A Jounin megengedett magának egy pillanatnyi mosolyt mikor meghallotta Zento kérdését. Nyilván emlékeztette fiatalkori, hevesebb természetű önmagára. -Nos, kaptok egy órát hogy összeszedjétek a kellő felszerelést és szóljatok hogy pár napig távol lesztek. Fontos a jó felkészülés, nem engedhetjük meg magunknak a hibákat.- Magyarázta a Shinobi, miközben szemeivel méregetett titeket, főleg a felszereléseteket elemezve, már amennyit ránézésre meg lehetett állapítani. -Gyorsan kell haladnunk, szóval ne hozzatok több tonnát. Viszont élelemre és vízre szükségetek lesz, ugyanis nincs időnk megállni egy fogadóban. Még visszafelé is haladnunk kell, hiszen várják a jelentést. Ez a felnőttek világa, szokjatok hozzá és akkor könnyebb lesz megbirkóznotok a kellemetlen részével később. - Itt főleg Amirei szemébe nézett, mintha megérezte volna a lány aggodalmait. -Akkor itt egy óra múlva srácok. - Mondta, majd egy kézjel után eltűnt a földben, magatokra hagyva titeket az egy órátokkal még szabadon.

// Itt rendezzétek le ezt az egy órát, ha akarjátok több körben is, csak majd szóljatok ha végeztettek. Very Happy

//

**Tensei Zento** Hétf. Márc. 18 2013, 18:15

Zento egy bólintással nyugtázta a dolgot, mire a sensei eltűnt a földben. ~Hmm... Talán Iwagakure no jutsu vagy a lefejező jutsu.~ Mindkettővel lehetséges ezt megoldani, viszont a lényegen nem változtat. Kaptak egy szabad órát, hogy össze szedjék azt ami kell.~Ez nekem a legjobb esetben is fél óra, így marad időm ebédre.~ Mosolyodik el Zento, mikor eszébe jut, hogy azért telik az idő. Kettejük között ő a vezető, vagy legalábbis Zento annak hiszi magát, így megint elkezdi osztani az észt.
- Amirei, amire nagyon szükségünk lesz még az a füldugó. Én is hozok magamnak. Nem szeretnék úgy járni, mint legutóbb, a Csengőtűk Illúzója a taktikánk alapja ezt te is tudod.- Mondja mosolyogva. Lehet, hogy ezt a banditás dolgot megoldaná egyedül, de ha itt van Amirei, akkor kettejük taktikájával elkerülhető a vérontás, amit mindketten szeretnének elkerülni. - Tudod, hogy az én technikáim nem éppen a legkíméletesebbek, így csak a te technikáiddal tudjuk elkerülni a vérontást, de azért én is felkészülök.-
Mondja a dolgokat, de azért csak a lány az ész a csapatban.
-Neked van valami ötleted? Tuti, hogy megtervezted már az egész küldetést.- Mondja mosollyal az arcán, bízik és hisz is Amirei képességeiben, elvégre ha nem Zento szemszögéből nézzük, akkor Amirei igen is erősnek számít. A technikái alattomosak, hisz a legtöbbjük genjutsu. Valószínűleg Zentot is letudná győzni, hiába ismeri Amirei minden trükkjét.

**Yunaki Amirei Nyo** Hétf. Márc. 18 2013, 22:21

*Amint a vezető eltűnik Amireinek nem kellett egy másodperc se, hogy reagálhasson. Azonnal lehuppant a földre. Majd szipogni kezdett. Furcsa mód szemében könny gyűlt mégis azon harag látszódott.*
~Tárgyak… mi mind azok lennénk?~
*Nem törődve a külvilággal szinte csak ott ült és nem is reagált. Persze Zento kérdésére felkapta a fejét és válaszolt.*
- Ne… nem.
*A leányzó egyetlen menedéke a saját képzelete, hol mindenki boldog és csak a nyugodt gyönyörű kék eget bámulják mely bolyhos fehér felhőkkel van tarkítva.*
- Még nem terveztem meg.
*Dadog kicsit a lány, de nem telik sokba, hogy folytassa.*
- Nekem még mindig gyanús ez a dolog. De ha minden igaz nem lesz semmi gond.
*Ennél többet nem tud mondani. Maga se tudja, hogy a múltban mereng vagy a jövőt kémleli-e, egy biztos, hogy kétségei vannak a jelen helyzettel kapcsolatban, hívjuk azt rendfenntartásnak háborúnak vagy gyilkolászásnak.*

Yaken Naraku Csüt. Júl. 25 2013, 16:17

[Madara]

Naraku egy reggelen úgy döntött, hogy lemegy az Iwagakurei Kiképzőterepre kicsit gyakorolni. Szokásosan indul a napja, reggeli, tea, pár kör futás a ház körül és a többi. Közel laktak a kiképzőterephez így nem kellett sokat gyalogolnia. Néhány perc alatt odaért, majd elkezdte az edzést. Noha nem csak edzeni jött, hanem várta sensei-ét, aki idehívta. Elméletileg kiderítik, hogy melyik elemre érzékeny a chakrája. Naraku igen csak izgatottan várta, hogy a helyszínre érkezzen mestere is.
~Hmm. Fogalmam sincs, hogy hogyan is megy ez az egész. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy miféle eljárással lehet ezt kideríteni. Remélem, azért, hogy Doton lesz az elemem. ~ ilyen és ehhez hasonló gondolatok jártak a fejében miközben a fekvőtámaszokat csinálta. Miután végzet az erőnléti edzésével dobált pár shurikent, majd leült és várta, hogy megérkezzen a kívánt személy.
~Csak ne késse sokat, hiszen már tűkön ülök. Na mindegy, még jó, hogy hoztam magammal pár könyvet így tanulmányozhatom a chakrát. ~ gondolta majd elővette az első könyvet és elkezdte olvasni. Mielőtt még megérkezett volna a sensei megtalálta, hogy hogyan is fogják kideríteni a chakra természetét.
~Értem, szóval egy papírba kell vezetnem a chakrámat.. Érdekesen hangzik. ~ olvasta a sorokat majd lapozott mikor meghallott egy hangot a háta mögül. Talán a sensei volt az. Naraku hátranézett és várt.

Uchiha Madara Pént. Júl. 26 2013, 02:06

A hang megzavarta az olvasásod, így gyorsan felkapva fejed kerested a hang forrását. Meg is találtad hamar, egy magasabb férfi szólított meg.

Kiképzőterek - Page 5 Tumblr_m679jqPMkE1r4dyih

- Hé, kölyök. Te vagy Naraku? - majd szinte meg sem várva válaszod folytatta - A vezetőség küldött. Az országnak minden emberére szüksége lesz, hogy megnyerje a háborút. Seregének nagy részét épp most küldte, hogy meghódítsa és eltiporja az ellenfelet. Kapsz egy pár percet, amíg megérkeznek a többiek is. - majd egy hirtelen mozdulattal maga alá hajtva lábát törökülésbe ült le. Ujjával a földbe kezdett rajzolgatni, vagy talán írni, nem igazán lehetett eldönteni. Hamarosan érkezett egy újabb genin közétek, aki meghajolt a földön ülő férfi előtt, majd egy fa árnyékába állt. Hamarosan még hárman érkeztek meg, ekkor a sensei felkelt a földről, leporolta magát, majd kihúzta magát előttetek.

- Az én nevem Zaro. Én leszek a mesteretek. - jobb kezével eléggé kifacsart módon kezdte közben vakargatni a hátát. - A vezetőség egy külön kiképzést rendelt elő, nem kizárt, hogy tartalékcsapatokra lesz szükségünk. - vakarta ekkor már a fejét. Jól láthattátok, valami nem stimmelt ezzel a férfival. - Az első dolgunk, hogy kiderítsük, miből is élünk. - Kapott elő a lábán lévő tárolóból összesen öt kunait, cetlikkel a végén. Egyszerre hajította lábatok elé. A kunai-ok beleálltak a földbe, a cetlik pedig megpördültek. Üres lapok voltak, legalábbis a legtöbb. Az egyik srác elé, ki épp melletted állt, egy robbanó jegyzetnek látszó papírt hajított - Oh, az nem az - ugrott a fiú elé, felnevetve. - Tessék - nyújtott át neki is egy lapot, a "téves lapot" pedig eltette.

- Most mindenki fogja meg a fegyveren lévő lapot. Erősen ám. Most pedig mindenki próbálja meg beleereszteni a chakra-ját.

//A postban szeretnék olvasni a társak megérkezéséről, beszélgethettek, válaszokat írok majd. Valamint természetesen a kiadott feladat elvégzését írd meg, a végén pedig a papírod porladni kezd, végül kifújja kezedből a szél a maradékot.//

Yaken Naraku Vas. Júl. 28 2013, 20:59

A mester hangjára Naraku azonnal elrakta a könyvet táskájába, majd ahogy az illem megköveteli köszöntötte.
-Üdvözletem, igen én vagyok Naraku. - mondta, majd közelebb ment. Úgy gondolta, hogy egyedül lesz az edzésen így kissé meglepődött mikor a sensei mondta, hogy még várni kell a többiekre. Néhány perc múlva megérkezett még egy genin. Naraku őt is üdvözölte majd kicsit kérdezősködött.
-Üdv, a jól gondolom te is az edzésre jöttél.
-Igen. Ide rendeltek, hogy részt vegyek ezen a képzésen a háború miatt. - válaszolta a másik diák, majd az is köszönt a mesternek. A sensei-t úgy köszöntötte mintha már ismerné egy ideje. Naraku és a másik diák már ketten várták, hogy mi következik, mikor is még három genin érkezett a kiképzőterepre.
-Na még többen leszünk. Ez jó, legalább nem lesz olyan unalmas a tréning. Üdvözöllek titeket.
-Hali! - mondta a három genin szinte egybecsengően. Így már öten voltak mikor a mester felállt a helyéről és igen furcsa mozdulatokat végrehajtva bemutatkozott és ismertette, hogy miért vannak itt.
~Hmm, szóval a háború miatt van ez az edzés. Érdekes. Ez egy újabb lehetőség, hogy idővel tovább vihessem a családom hagyományait és én is tagja legyek az ANBU-nak. Mondhatni ez az egész az első lépés a sok közül. - gondolta majd társai felé fordult és érdeklődött, hogy izgulnak-e.
-Amúgy ti izgultok, hogy miből is fog állni ez az egész? Esetleg szerintetek egyből küldenek majd minket a frontra? - kérdezte. Közben Zaroról egyre inkább az a benyomása lett, hogy kissé flúgos. A mester mind az ötük elé ledobott egy kunait, amin egy cetli volt. Ám az egyik diák elé egy robbanó jegyzetet dobott, amit azonnal fel is vett és kicserélte. Elsőre Naraku azt hitte, hogy egy sima papírlapot kapott. Miután megkapták a lapokat, Zaro elmondta, hogy vezessenek bele chakrát. Naraku így is tett. Miután ez megtörtént a kezében lévő papírlap elporladt, majd a maradványokat a szél kifújta a kezéből.

Uchiha Madara Kedd Júl. 30 2013, 14:12

Amíg mindenki a chakra-ját összpontosította a lapokba, a mester sem maradt rest, lassan sétálni kezdett köztetek, nézegette az eredményeket, néhol elmosolyodott, volt, ahol pedig hangosan nevetni kezdett, talán ő sem tudja, miért.
- Hm. Az ötből három föld, egy víz és egy szél? A föld eleműek maradjanak itt, a többiekkel holnap találkozunk - ült le a földre, törökülésben elhelyezkedve. A földre kezdett ujjával köröket rajzolni.
- A föld elem...hm...a legjobb védekező típus. A földdel képesek lehetünk megvédeni magunkat a legtöbb támadás ellen. Az ország egyik legjelentősebb, mondhatni bevett szokása, hogy a már fiatal korban kiképezzék, miként szerezhet előnyt a hazai pályán. Most pedig megmutatom nektek, miként rejtőzhettek el a kíváncsi szemek elől, hogy úszhatjátok meg a támadásokat, valamint a legvégső esetben miként menekülhettek el, remélem, erre nem kerül sor - nézett felétek nagy, fenyegető szemekkel. Felkelt a földről, majd leporolta magát. Végül a mesteretek süllyedni kezdett a földbe, eltűnt a bokája, majd a térde, végül derékig a földben volt. Nem állt meg a süllyedés, tovább csúszott lefelé, mígnem végül teljesen elnyelte a föld. A csodálkozó geninek mögül néhány pillanat múlva megszólalt valaki.
- A földben rejtőzés technikája igen elterjedt az országban, sőt, az egész világon. Az egyik legegyszerűbb technika, amellyel képesek lehetünk a föld alá bújni, valamint mozogni. - nőtt ki a mesteretek a föld alól. - Most pedig arra kérek mindenkit, hogy kezdje el a chakraját a lábába koncentrálni, érezze szinte át annak mozgását, csukja be a szemét és képzelje el, amint eggyé válik a földdel.

//Mestered úgy érezte, kiképez titeket és megtanítja az egyik alap technikát, mely országod ismer. Egy hosszabb postot szeretnék, amelyben a koncentráció és a chakra irányítását írod meg, magát a jutsut még ne próbáld meg//

**Kinshu** Kedd Ápr. 21 2015, 10:56

Madara

Íme Iwagakure kiképzőterepei... Azok a teraszok és épületek tetejei ahol olyan rég jártam. Az utóbbi napok eseményei nagyon felkavartak és még mindig nem tudom elképzelni, hogy az iwagakurei anbu által rám bízott küldetést tudtam teljesíteni. Talán csak szerencsém volt, vagy az is lehet, hogy még nem ért véget a ninja utam és ezért vagyok még életben. Azóta álmomban nem egyszer megjelent az a jelenet, ahogy a azzal a hallal küzdök a barlangban és csak tehetetlenül próbálom elkerülni a végzetem. Azóta egy picit sebezhetőbbnek érzem magam és talán ezért jöttem ma ide. Az anbu azt mondta, hogy majd felveszi velem a kapcsolatot ha majd hazaértem. Nos már egy hete itthon vagyok és ezalatt az idő alatt nem is csináltam mást, csak az öregnek meséltem a kalandjaimról, a háborúról és a lányról akivel a sátorban is találkoztam. Az a pillantás örökre belém vésődött amit ott váltottunk. Kiderült végül, hogy ki is ő valójában... A Tuchikage unokája és egyben örököse! Így meghódítani a szívét szinte lehetetlenség lenne egy hozzám hasonlónak, viszont ez a szerelem egy jelképes kötődéssé vált számomra. Ez a lány volt a szememben Iwagakure amit meg kell védenem minden áron, és ezért erősebbé, gyorsabbá és pontosabbá kell válnom.
A terasz amit kinéztem magamnak egy egyszerű harmincszor harminc méteres kis placc volt aminek a szélét egy nagyobb fa díszítette. Elsőnek a egy kicsit bemelegítettem és utána végig gondoltam, hogy milyen technikákat ismerek és miket kell gyakorolnom még. Lényegében a tűz technikáimat sokat használom inkább most a gyors támadásokat kell gyakorolnom. Így előkaptam egy kunai kést és elhelyezkedtem a terasz egyik részén majd megcéloztam a fát és elképzeltem magam előtt, ahogy egy csatatéren állok és a célpontomhoz át kell verekednem magam egy harcoló seregen. Mivel volt bőven élményem az utóbbi időből ezért nem volt probléma gondolatban megalkotni egy gyilkos ütközetet.
Becsuktam egy pillanatra a szemem és vettem egy nagy levegőt, eközben az ellenség már rég egymásnak esett előttem. Kinyitottam a szemem majd megindultam. Egy kitérés jobbra, majd egy tigris bukfencel átvetődtem egy füstölgő területen. Nem volt menekvés, fölöttem két penge feszült egymásnak ezért a földre vágtam magam és lapos kúszásban közelítettem meg a fát ám ekkor érkezett egy rúgás jobbról ami talpra kényszerített. Chakrát irányítottam a lábamba és jó két méter magasra felugorva elkerültem a szövetséges oldalról érkező apró kövek sokaságát amelyek alattam csapódtak be az ellenfél shinobijainak testébe. Eközben egy az ellenfél soraiból kipczett magának, majd rám támadt amint leérkeztem a földre. Nincs választásom. Eldobtam a előkaptam egy shurikent, ám mivel nem volt időm becélozni a fát ezért csupán csak közelítőleg dobtam egy jó irányba, ám amilyen gyorsan csak tudtam utána dobtam a kunai kést. Ha minden jól meg a shurikent irányba üt a kunai kés ahogy elhalad mellette én pedig már formálom is a kézjeleket.
- Katon Goukakyouu no jutsu!
Vettem egy nagy levegőt és kifújtam a hatalmas tűgolyót torkomon amit ezúttal nem engedek útjára hanem csak kitartom, hogy ne sebesítsek meg senkit ha esetleg más is van a szomszédos teraszokon.

Uchiha Madara Hétf. Május 04 2015, 12:26

A harcmező, melyet uraltál hamar elhalt, a tűzgolyó hangja elnyomott mindent. Mikor a lángok heves csatakiáltása is elhalóban volt, egyenletes, hangos tapsot hallhattál.
- Nem is rossz, azonban...túlságosan is kapkodsz, Kinshu. - szólt egy hang a hátad mögül. Egy köpenyes alak ugrott le az egyik fa lombkoronájából a földre, majd felegyenesedett. AZ ANBU volt, akire egy hete vársz. - Egy shinobi legyen gyors, magabiztos és precíz. Egy jó shinobi a precizitásról és a pontosságról híres, az teszi őt erőssé. Hiába az erő, ha nem tudod megfelelően használni. A mai napon megtanítalak a pontosságra, arra, hogy precízen használhasd fel készleteid.
A férfi egy üveg vizet fogott a kezébe, a magasba dobta, majd mély levegőt vett. A beszívott levegőt egy szempillantás alatt kifújta, mintha köpött volna egyet. A száját egy sebes fény hagyta el, nem láttad pontosan, mi is volt az. Az üveget eltalálta, az pedig néhány fordulatot tett saját tengelye körül, majd a földre esett.
Az üveg közepén egy 5 centi átmérőjű lyuk keletkezett, megolvasztva az pereme szélén a palackot.
- A technika, melyet ma el fogsz sajátítani, a Katon: Kasen no jutsu, mely lényegében egy szájon keresztül létrehozott nyíl, mely tűzből áll. Ehhez az elemi chakradat kell, hogy használd. Első lépésként az fogod gyakorolni, hogy minél kisebb, mégis annál sűrűbb tűzchakrat legyél képes kiengedni a szádon. A Goukakyuu igen hasznos technika. Ám mérete miatt nehézkes az irányítása, és a nagy felülete miatt könnyen észrevehető. Ez azonban egy olyan technika, mely a meglepetésre összpontosul. Így most addig gyakorlunk, míg nem vagy képes azt a fát eltalálni úgy, hogy ne roncsold le az egész törzset, hanem koncentrált tűzchakraval a belsejébe tegyél kárt. - mutatott egy tőled 5 méterre lévő fára.
Ha ez sikerül, akkor kezdheted el a kilehelt elemi chakrat formázni és megalkotni a nyilat. Az eddigi sikerek távolságát rád bízom, légy karakterű, elemezd a fennálló veszélyeket, elvégre ez is a dolgod. Ha eljutottál odáig, hogy egy nyilat képes vagy a fába lőni és fenntartani néhány másodpercig, szünetet tarthatsz.

**Kinshu** Vas. Május 10 2015, 22:20

Milyen érzést amikor az embert elit anbunak választják? A táborban történt események óta már teljesen másképp látom ezt az egész szolgálatot amit a falunak teszek. Fura módon nem a háború változtatott meg hanem inkább a küldetés utána amin iwagakure megbízásából vettem részt. A gyerekes felfogást abban a pillanatban levedlettem magamról amikor az a hatalmas velőt rázó robbanás kitépett egy darabot a lelkemből. A gyerekes felfogásom pedig az, hogy meg tudok védeni mindenkit, de sajnos rá kell jönnöm, hogy nem lehetek olyan gyors... Nem vagyok isten...
Azonban most a gyakorló téren ismét egy nagy kihívással nézek szembe. Először is magamnak szeretnék bizonyítani, mert azt hiszem a küldetésen valahogy nem sikerült hoznom azt a formát amit elvártam magamtól. Bár állítólag sok életet mentettem meg, de valahogy mégis legyőzöttként távoztam a barlangból és ez dühített. Annyira dühített, hogy alig bírtam magamba fojtani a lángokat melyek emésztettek fel belülről. Azt mondják nem érdemes a haragot kiengedni és most itt ez az álruhás arctalan anbu és arra kér, hogy próbáljam megzabolázni a dühöm? Egyébként is minek ez az állandó nagy titkolózás már ez is annyira idegesít. Egyiknek sem láttam még az arcát de lehet még a szemét sem amiatt a buta maszk miatt...
Elmutogattam a kézjeleket ahogy a férfi mutatta majd vettem egy nagy levegőt és megpróbáltam kis koncnetrált tűznyilat lőni ám ismét csak nagy mennyiségű tűz hagyta el a számat... Nem ez így nem fog menni, le kell nyugodnom.
Vettem egy nagy levegőt magamban elszámoltam háromig majd egyszerűen csak leültem a földre. Kiskoromban amikor ideges voltam mindig csak elszámoltam magamban háromig azután leültem ott ahol voltam és úgy gondoltam, hogy kapcsolatba lépek a földanyával és neki elmondhatom minden problémát kiönthetem a lelkem mert édesanyámat megölték. Lehet, hogy gyerekes de most is bejött. Legalább fél órán keresztül ütem a földön majd felálltam és körbenéztem. Az anbu akár ott van akár nincs nekem már feladták a leckét és már csak az utóbbi napok vesztesége és csalódottsága miatt meg kell csinálnom.
Ismét elmutogatom a kézjeleket ám ezúttal már figyelek a chakra és a kifújt levegő mennyiségére, majd célzok és kimondom a jutsu nevét. Katon Kasen no Jutsu...

Uchiha Madara Szomb. Május 16 2015, 17:09

Az ifjú iwagakurei elszántabb volt, mint bárki más a környéken. Elhivatott volt, határozott, nem adta fel. Nem adhatta fel...egy ANBU-t hívtak mellé, hogy segítség őt a fejlődésben, hogy erőssé tehessék őt.
Kinshu nagy nehézségek árán, de képes volt egy vékony lángnyilat lőni a szájából, mely beleállt a fába, majd néhány másodperc után szétesett.
- Pihenjünk - mondta az ANBU, majd vizet adott neked. - Ülj le az árnyékba, Kinshu.
- Ugyan még nem teljesen tökéletes, de a nehezén túl vagyunk. Most azonban pihenj, frissítsd fel a tudatod, érezd, ahogy a chakra átjár téged. Ritka az olyan, mint te. Nagy jövő állhat előtted, ehhez azonban mindent meg kell tenned. Nem én foglak erőssé tenni téged, csupán azért vagyok, hogy a saját utadon segítselek. Csak saját magad mehetsz végig a neked szánt úton. Ha küzdesz és harcolsz érte, végigérhetsz. Ha viszont letérsz, akkor saját magad veszítheted el. Sok shinobi tért le saját útjáról, mert azt gondolták, gyorsan erősödhet, hatalmat kaphat a gyorsabb úttal. A legtöbbjük ebbe halt bele. Nem szabad letérned az utadról. A sors majd eldönti, hogy mikor éred el a célod, tehetsz bármit, a sorsodat nem változtathatod meg. - a kis beszéde után újult erővel kezdhetsz neki a feladat második részének, ahol mestered egy hatalmas tekercset vesz elő, melybe különböző bábok voltak. Néhányat különböző távolságokra tőled szúrt a földbe, a feladat egyértelmű. Összesen 8 báb áll előtted.
Ha pedig ezzel is végeznél, a férfi kézpecséteket mutogat el, majd a földből 5 hasonmása jön elő. Ezek azonban már mozognak előtted.
Ha sikerül kilőnöd mind az 5 hasonmást, a technikát sikeresen elsajátítottad.

A post sikere és hossza ismételten rád van bízva, a karakterhűség pedig a jutalmazásban fog látszódni.

**Kinshu** Szer. Jún. 03 2015, 09:24

Hiába adtam bele minden erőmet valahogy nem akart úgy sikerülni a technika ahogy szerettem volna. Bár az ANBU szavai jól estek tudtam, hogy igaza van és erőssé valószínűleg nem az ő tanításai nyomán válok. Viszont azt furcsáltam, hogy nagy jövőt jósol nekem. Egy közép képeségekkel rendelkező shinobi vagyok. Ott voltam amikor az öreg beszélt az egyik ANBU-val a házunkban és rólam volt szó. Ezt nem is én mondtam vagy az ANBU hanem az öreg. Lehet, hogy csak egy jószívű közepes vagyok de azért megpróbálok minden tőlem telhetőt. Elfogadtam a vizet és leültem egy kicsit. Amikor megpihentem egy pillanatra becsuktam a szemem és kiürítettem az elmémet. Elfeledtem a sok nehézséget, a háború nyomorúságait és utolsó küldetésem sokkoló emlékeit. Kezdtem már amúgy is megrogyni a történtek súlya alatt. Valahogy nem tudtam feldolgozni sem a kis bánya falu sorsát, sem azt a velőt rázó robbanást amit még most is a csontjaimban érzek. Aztán ott van a parancsnoki sátorban az a lány akit tényleg nem tudok hova tenni.
Ezt mind eltettem az elmém egy rejtett kis zugába és nem foglalkoztam velük. Megküzdök az emlékekkel, élményekkel ha eljön az ideje. Vettem egy mély levegőt majd ismét felálltam és koncentráltam a tűz elemű chakrát. Persze lobbanékony természetű vagyok hiszen a chakrám is tűz elemű, el sem tudnám magam képzelni másnak. Bár, hogy a chakra elem mennyire függ össze a személyiség jegyekkel erre inkább most nem térek ki. A jutsut azonban még egyszer átgondoltam. Minden kis mozzanatot a kivitelezést, majd a hatást. Lényegében lejátszottam fejben az egészet újra.
Oda sétáltam ahol az imént álltam majd elmutogattam a kézjeleket. "Katon Kasen no Jutsu" Most már nincs vissza út! Becéloztam a fát és útnak engedtem a technikát. Remélem ezúttal sikerül teljesen átütöttem a fát és nem fogok kudarcot vallani!

Uchiha Madara Pént. Jún. 05 2015, 11:08

A fiú minden erejét bevetette, hogy sikeres lehessen, és elsajátíthassa a technikát.
Az ANBU csendben figyelt, nem szólt közbe, nem zavarta meg a koncentrációt. Magadtól kell megoldani az életben eléd kerülő akadályokat és problémákat. Ő ezek megtanulásában nem segíthet, a magad utad kell járnod. Ő azért van itt, hogy segítsen az úton tartani, de végigvinni csak magad tudod. Ha most elvéted, akkor lehet, hogy nem fog maradni annyi chakrad, a koncentrációd a bukások következtében csökken, és ő nem szól egy szót sem, csupán távozik. Holnap újrapróbáljátok.
Bármi is játszódhatott le elméjében, most csak az számított, hogy sikeresen ellődd a nyilat. Kinshu pedig megtette. A szájából lőtt chakratömeg lángoló nyíl alakjában suhant át a levegőben, átégetve magát a fán, melynek kérgének felületén, ott, ahol a nyíl áthatolt, fekete korom maradt.
- Ez a beszéd. - tapsol egyet az ANBU. - Még egyet - teszi keresztbe karjait, miközben háttal nekidől egy fatörzsnek.

A sikeres nap után új képességgel és tapasztalattal küld haza téged az ANBU, s ígérete szerint hamarosan ismét keresni fog. Ha van hozzá erőd, hazafele vásárolhatsz még a városban, ha így teszel, a záróposztba foglald bele, összeggel együtt.

Nem volt hosszú, de ami kellett, az benne volt, a karakterhűség végig jelen volt, szép volt. + 5 Chakra a technika mellé.

**Kinshu** Csüt. Dec. 17 2015, 00:38

Tehát őt is csak pórázon rángatják, vagy csak ezt akarja elhitetni velem. Igazság szerint nem nagyon izgat hiszen egy hajóban evezünk és bár nekem óvatosabbnak kéne lennem nem élhetem az életem úgy, hogy mindenkiben az ellenséget keresem. Próbáltam már így alakítani a dolgaimat de rövid úton is majdnem megőrültem. Lényegében ezzel el is árulta, hogy ő valóban csak egy bábu akit inkább hímes tojásként megtartanak itthon. Végül is én is úgy tudom, hogy aki már három chakra elemet fel tud szabadítani az igazi ritkaságba megy a mai világban. Bár ez a fiú azt állítja ő nem nagyon tudja használni ezeket az elemeket de ettől még remekül kombinálhatóak és ettől veszélyes lehet.
ismét a kiképzőterepen mint annyiszor már az utóbbi években. Ezúttal azonban nem a teraszos részt választottuk hanem egy nagyobb sziklákkal és kővel borított placcot. Lehet az is, hogy én itt már jó ideje nem fordultam meg de mostanában egyre többet vagyok távol szeretett falumtól és ez mélyen legbelül szomorúsággal tölt el. Ám háborús időket élünk és a legkisebbekre is szükség van. Tudom én, hogy nem én vagyok az egyetlen genin akit a frontra küldtek de valamiért úgy érzem, hogy nem úgy kezelnek engem mintha genin lennék. Sunagakure ostrománál még a parancsnoki sátorig is eljutottam mielőtt vissza vezényeltek volna a frontról. Tudom én, hogy nem ez a megfelelő alkalom de most egy kcisit szöget ütött a fejembe, hogy miért is vagyok én úgy kezelve mint aki már rég chuunin?!...
Egy picit elkalandoztam, de azért hallottam amikor Raigu megkérdezte, hogyan ébresztettem fel az első chakra elememet... De régen is volt már nem is emlékszem rá. Arra emlékszem, hogy az öreggel gyakoroltunk éppen amikor előkapta azt a chakra érzékeny papírt...
- Nos hát az már nagyon régen volt. Lényegében a nevelő apámmal edzettem amikor hirtelen gondolt egyet és megmutaott egy chakrára érzékeny anyagot. Én belevezettem a chakrámat majd az a kis darab anyag mintha belülről leégett volna elhamvadt. Így jöttünk rá, hogy az elsődleges chakra elemem a tűz. Aminek bevallom nem túl sok hasznát veszem itt fent a hegyek között de ha azt vesszük, hogy mindenki azzal gazdálkodik amije van akkor nem is rossz. Sokáig átkoztam magam amiért nem a dotont szabadítottam fel de talán majd most.
Egy picit körülnéztem aztán megtámasztottam az egyik sziklát és figyeltem a fiút.
- És akkor most mit fogunk csinálni?

Jiraiya Szomb. Jan. 02 2016, 15:58

A kopasz fiú, hallgatta Kinshut és a fejében a fogaskerekek már kattogtak, hogy miképpen kellene nekilátni magának az edzésnek. Elvégre a másodlagos chakraelem felismerése és használata sokkal nehezebb, mint az elsődlegesé. Egyenlőre az sem biztos, hogy a fiú képes lesz feloldani azt. Egyre beljebb és beljebb mentek a kiképzőtér szívébe, ahol szemlátomást senki nem volt.
- Harcolni fogunk.
Válaszol a fiú Kinshu kérdésére, ami elsőre meglepő lehet, ám Kinshu jól tudja, hogy egy harc folyamán mennyi minden kiderülhet.
- A harc során megfigyelem a képességeidet és a harcstílusodat, abból pedig kikövetkeztetjük, hogy melyik elem lehet a másodlagos elemed. Ha ez nem válik be, akkor egy új gyakorlattal ráerősítünk.
Mondta a fiú, majd egy ugrással felugrott az egyik szikla tetejére és védekező állást vett fel.
- Te támadsz először, de kérlek: Kímélj.
Mondta elmosolyodva, szavaiban viszont nem érződött sem lenézés, sem pedig irónia. Mintha komolyan mondta volna...

**Kinshu** Szomb. Jan. 02 2016, 16:49

Furcsán éreztem magam amikor a chuunin közölte, hogy harcolni fogunk. Szerintem lehetnének ennél sokkal kevésbé kockázatosabb megoldások, viszont abban igaza van, hogy egy harc alatt nagyon sok kiderül az emberről. Nem vagyok biztos benne, hogy most készen állok erre de nem szabad elhagynom magam. Bezárkóztam a küldetés után és nem is akarom kinyitni elmém kapuit. Ez egyszerűen nem maradhat így. Ami megtörtént az megtörtént és tudom, hogy az idő majd begyógyítja a sebeket én pedig egyszer leszek olyan gyors, hogy megvédjek mindenkit.
A másodlagos chakra elememet nem lesz olyan egyszerű felébreszteni éppen ezért most ezt komolyabban kell vennem mint eddig. Gondolkoztam rajta, hogy miképpen nézhet ki egy ilyen ártalmatlan harc egy taijutsus 3 elemmel rendelkező shinobi ellen. Amikor azonban elrugaszkodott a talajtól és az egyik sziklán védelmi pozíciót vett fel akkor láttam, hogy ennek a fele sem tréfa. Ez a kímélj megjegyzés azonban teljesen összezavart. Ki ez a figura? Komolyan azt kéri egy genintől, hogy kímélje őt egy edző meccsen. Egyszerűen nem vagyok az ilyesmihez hozzászokva. Annak viszont nagyon is örültem, hogy nem volt társaságunk és tudtunk nyugodtan normálisan edzeni. Az egész terep teljesen üresnek tűnt így csupán csak ellenfelemre kellett koncentrálnom.
- Nem tudom, hogy pontosan mire gondolsz az alatt, hogy kíméljelek, de ha csak játszadozunk akkor soha semmit nem fogsz megtudni rólam.
Játszi könnyedséggel koncentráltam a chakrámat és már mutogattam is a kézejeleket.
- Katon Gaoukakyouu no jutsu!
Első támadó jutsummal egyenesen rá céloztam, ám a lomha tűzgolyó elől könnyedén ki tud térni, legalábbis én úgy számoltam, hogy technikailag és gyorsaságban szintekkel felettem van ezért a Goukakyouu után nem fejeztem be a támadás sorozatot... Előkapok egy kunai kést és ráfűzök egy dróthuzalt, majd a shusin no jutsuval jobbról kerülöm meg a fiút és amerre kimozdul a tűzgolyó elől arra hajítom el a kést de csak valamelyik végtagját célzom meg. Ha eltalálom akkor pedig élesítem a Kanashibarit amivel teljesen le tudom elméletben bénítani...

Jiraiya Kedd Jan. 19 2016, 13:57

Kinshu tehát nem szeretné magát visszafogni és nagyon is igaza van ebben! Egy olyan harc, ahol nem ad bele mindent mindkét tag, nem lehet arra alkalmas, hogy az erőviszonyokat és a képességeket - legyen az technika, vagy éppen készség - feltárhassák, megtudhassák. Ám a válasz a fiútól csak egy bólintás volt, majd amint Kinshu egy igencsak erős technikát vett be ellene, azonnal kézjeleket kezdett formálni! Ám ezt már nem látta a támadó, elvégre nem állt meg ennyinél, támadni kezdett és újabb technikával próbálta meg előnyére fordítani a helyzetet.
A Shunhint használva képes volt a fiú mögé kerülni, akinek két tenyere a Kígyó kézpecsétbe volt összefonódva. A Kunai és a Tűzgolyó szinte egyszerre érte volna el a fiút, amikor is tömör földfal emelkedett a fiú köré négyzet alakban. Ezzel pedig lepattintotta a kunait, a tűzgolyó pedig szétoszlott, a hőt pedig még Kinshu is megérezte. Raigu most ott van, a földfallal közrezárt sziklán, aminek a teteje nyitott... A fal nagyjából 5 méter magas lehet.

// Írd le, hogy mit teszel, akár várakozhatsz is addig, amíg az ellenfeled lép //

Állapot: 98% - Technikák, stb
Chakratartalék: 94% - Technikák

**Kinshu** Szer. Jan. 20 2016, 00:27

Ellenfelem kézpecséteket formál, aztán már csak annyit hallok amint a föld falon csattan a kunai kés. Másik oldalról a tűzgolyó találta telibe a falat. Tudtam, hogy a földelemmel itt alapvetően előnyben van, nekem azonban ki kell derítenem, hogy mire képes ő illetve mennyivel fog ez előrébb juttatni minket abban, hogy felfedezzük a második chakra elememet. Az agyam gyorsan kattogott a következő lépésen. Valószínűleg hagynom kéne, hogy szépen leeressze a védelmét és aztán esetleg megszóljon, hogy miért nem kímélem az én szememben azonban egy chuunin nem chuunin ha nem tudja magát megvédeni egy geninnel szemben. Nem is értem minek kell az ilyen különleges képességű shinobikat a háborútól visszafogni, hogy a magamfajtákat feláldozzuk? Ahogy viszem tovább a gondolatmenetet, úgy egy fel bennem a pumpa és kezdem érezni azt az érzést amit már olyan rég... Az adrenalin felszabadult bennem, de most teljesen másképp mint eddig. Legutóbb a barlangban voltam ilyen állapotban amikor az életemért harcoltam. Bár most nem az életemért harcolok de minden bele kell adnom.
Kézpecséteket formálok és létrehozok egy füstklónt aki felugrik a fal pereméről és megpróbálja kiugrasztani a nyulat a bokorból. Remélhetőleg most sikerül megviccelnem.
Ha ellenfelem kiugrik a fal takarásából akkor eldobom felé a kunait de mellé dobok mintha elhibáztam volna. Nyilván ettől egy kicsit talán össze is zavarodik de ha bejön a számításom akkor megpróbálja kihasználni az előnyét és visszatámad. Ám ekkor aktiválom a Shuriken Manipulációs technikámat és a kunaira rögzített dróttal visszarántom azt úgy, hogy egyenesen ellenfelem egyik karjába álljon bele. Amint létrejött a kapcsolat aktiválom a kanashibarit és ezzel harcképtelenné teszem.
Ha nem sikerül kiugrasztani akkor a klónom beugrik a falon belülre és ott ráveti magát ellenfelemre ha az ott van. Én azonban ekkor ugrok be a képbe és a Katon ryuuka no jutsu segítségével leadok egy pár komolyabb lövést, mivel egy zárt helyen van a chuunin ezért nem nagyon lesz esélye kitérni. Ezek a tűzgolyók nem halálosak, de komoly sérülést tudnak okozni ha telibe találják.
Ha nem találja a klónom a fal másik oldalán ellenfelemet akkor egyszerűen csak visszamászik és füsté válik. Ebben az esetben kivárok és megpróbálom a lehető legjobban kiterjeszteni érzékeimet, hogy lokalizáljam a fiút.

Jiraiya Pént. Jan. 22 2016, 13:38

Az utóbbi variáció valósult meg. A klón létrejött, mégpedig a Tűz Technika gerjesztett kicsiny füstből, majd azonnal felugrott a fal tetejére és láthatta, hogy nincs odabent senki. Így nem volt mást tenni, mint hogy szertefoszlani. Nem került sok chakrájába a fiúnak, elvégre nem tartotta fent a technikát. Ami viszont aggasztó, az az ellenfél eltűnése.
Ám nem maradt sokáig rejtve. Pár másodperc múlva, egy kéz nyúlt ki pontosan Kinshu bal lába mellett, majd ragadta meg a fiút. Ám ez még nem volt elég. Egy újabb kéz is kinyúlt, hogy megragadja Kinshu másik lábát is, sajnos teljes sikerrel. A marok szorítása nagyon erős volt, érezhető, hogy Taijutsut használ a kopasz fiú. A kezek egyre csak húzták lefelé, viszont Kinshu teste a földön maradt, nem kezdett el süllyedni a szikes talajba. Olyan volt, mintha az ellenfél magát húzná felfelé Kinshu lábaiba kapaszkodva. Furcsa egy szituáció...

Ajánlott tartalom