Re: Kiképzőterek

**Tensei Zento** Kedd Jan. 18 2011, 21:45

Zentonak nem sikerült a technika, így az ütés is fájt, hisz fába ütött.
-Ahhh!.-
Hangzik fel a kiáltás, hisz egy gyerek kéznek az ilyen jobban fáj, mint egy felnőttnek. Ezek után kezdhet Amirei kuncogni egy picit, közeben a háttérben még oltogatják is, sőt Amirei rajta akar gyakorolni, amit nem hagy annyiban.
-Ezt hallottam, inkább hagyj Amirei had foglalkozzak a saját dolgommal, még ha bugyután is néz ki.-
Mondja a véleményét kicsit ingerülten, hisz nem igen tetszik neki, hogy kapja a megjegyzéseket, mint bugyuta, és hogy rajta akarnak gyakorolni.
~Nem vagyok én gyakorló bábu. Mindjárt én gyakorlok rajta, de akkor eltörik valamije.~
Zentot sikerül eléggé ingerülté tenni, amit úgy érez le kell vezetnie.
~Úgy is taijutsut tanulok, mivel nem sikerült a technika legyen 20 fekvő a büntetés, minden egyes sikertelenségért.~
Adja ki magának az új szabályzatot, így hozzá is lát büntetésének, annak a húsz fekvőtámasznak. Az első húszat még könnyedén megcsinálja, majd a későbbiekben eldől, hogy lesz-e több, vagy sem.
~Nah. Most koncentrálás. A chakrámat a kezembe kell vezetni, hogy növeljem az erőt.~
Gondolkodik, azzal a "bugyuta" agyával, ha már így illették, és megpróbálkozik még egyszer. Újra megpróbálja a chakráját a kezébe vezetni és használni a Gouwan-t. Mivel taijutsu ezért Zento tudtával nem kell kimondani a jutsu nevét, szóval ismét a fa a célpont, és a cél a Gouwan begyakorlása.

**Uzumaki Naruto** Kedd Jan. 25 2011, 23:37

Amirei próbálkozása nem sikerült. Szerencsére azért a senbon nem találta el a medvekölyköt. Kaguma megkönnyebbült, mikor a csengő a feje fölé szúródott be. Zento újabb próbálkozásai sem jártak nagyobb sikerrel. Illetve addig eljutott, hogy egy apró horpadást üssön a fába, de ettől az ütéstől kicsit meg is fájdult az ökle. Amirei még háromszor próbálkozott, a harmadiknál már kicsit lehetett érezni a csengők körüli chakrát. De persze a Jutsu még nem volt teljes, ennél többre volt szükség.
-Koncentráljatok. - ezt mindkét tanítványára értette. Ahogy elnézte Zentót, kicsit már bánta hogy nem hozta el az elsősegély-felszerelést. De remélte hogy a tanítványai nem sérülnek meg kiképzés közben.

**Yunaki Amirei Nyo** Csüt. Feb. 10 2011, 20:16

/// Folytatás kép, kicsit rövid lett ///

~Fenéééébeee!~
*Morogva nyőg egyet mint egy vemhes macska. Törli meg fejét hosszabb idők után.*
~Még mindig nem jó. Bár meg van a technika, mégsem megy…~
*A lány vesz egy mély levegőt… Haját lassan meg fújja a szél.*
~Chakrát és a szelet kombinálni?! … Hisz a szél is fújhatja a csengőt, a Chakra csak a genjutsut aktiválná talán?~
*Elmélkedik a lány.*
~Meglátjuk.~
*A lány megpróbál most valami újat. Chakrájával feltölti a senbont, addig ameddig csak tudja, majd minél nagyobb erővel próbálja belehajítani a fába. Idő függvényében kevesebb Chakra is veszik el, ezen kívül nagyobb eséllyel mozdul ki a csengő a helyéről. A lány nem egy nagy Tai-justu mester, de reméli, hogy nem szakítja át a fát. Amint érzékeli, hogy a fába ált megpróbálja aktiválni a jutsut.*
- Csengő Tűk Illúziója!
*Reméli, hogy minden jól megy. Bár most kihagyta a szokásos hosszabb koncentrációját, de most megpróbál rájönni a jutsu igazi technikájára.*

**Tensei Zento** Hétf. Feb. 14 2011, 16:14

Zentonak sikerült megrepesztenie a fát, de neki ennyi még nem elég. Csak azzal elégszik meg, ha szét tudja zúzni, és ehhez segítséget is kap a senseiétől. még pedig, hogy koncentráljon.
~Akkor legyen úgy.~
Pár percig még pihenteti a kezét, mert nem akarja, hogy megzúzódjon vagy esetleg eltörjön. Ezek után, már becsukja a szemét és a chakra rendszerére koncentrál. Egy kicsit gyakorolja keringetni a chakrát a testében. Utána a keze körül. Ha a technikát nem bírja megtanulni egyben, akkor megtanulja részletekben. Ha a keze körül megjelenik a kék chakra, akkor tudja, hogy sikeres a keringés, utána üt a fába.

**Uzumaki Naruto** Vas. Feb. 20 2011, 01:10

//Mivel majdnem eltelt a hónap, ezért gyorsítunk.//

A tanítványok pár óra múlva elhagyhatták a kiképzőterepeket, másnap újra próbálkozhattak. Ez így ment még napokon keresztül. A napokból hetek lettek, a hetekből pedig még több hét. És végül a hónap is eltelt. És a sok kitartó gyakorlás meghozta gyümölcsét. Zento - aki a hónap közepére képes volt széttörni a fát - könnyűszerrel összemorzsolta a követ, és Amirei is megtanulta használni a technikáját. Ken-sensei tapsolt, mikor látta hogy tanítványai ötödik alkalommal is sikeresen hajtják végre a tanult technikájukat.

-Nagyszerű! Mindketten elsajátítottatok egy új Jutsut! De! - kihangsúlyozta a de szót. -Ettől még nem lesztek legyőzhetetlenek. Már hónapok óta a tanítványaim vagytok. És ahogy egyre több dolgot tanítok nektek, úgy aggódom értek. Ha a testetek az ellenség kezébe kerül, megfejthetik a Jutsuink titkát. Ezért kell óvatosabbnak lennetek minden tanulás után. -azzal felállt egy szikláról.
-Még nem mondtam, de... holnapután bevetésre kell mennünk. Pihenjétek ki magatokat, majd értesítelek benneteket ha lesz valami. - azzal eltűnt.

//Kaptatok + 10 Chakrapontot, a Jutsukat beírhatjátok az adatlapba!//

**Yunaki Amirei Nyo** Hétf. Feb. 21 2011, 20:01

*Hosszú idő. Egy hónap, vagy még több. Hatalmas erő feszítések és sok Chakra árán végül mindannyian megtanulták a kívánt jutsut, persze ez csak egy lépés a sok közül… Amikor véglegesen elsajátította a képességet, a lány leült. Megtörölte homlokát a fáradtságtól mint ahogy szokták csinálni a fáradtak. Kicsit közelebb ment a medve bocshoz, és megölelte.*
- Kösziiiii
*Ordított a medve bocs fülébe.*
~ Nagyon köszönöm. ~
*Mondta magában. Most legszívesebben egy jót szundítana, de nem teheti hisz a sensei ismerteti a következő mondását. A sensei mozdulatai boldogságot, és elégedettséget árultak el róla, tapsa pedig melengedte a lány szívét.*
~ Végre… ~
*Lassan feltápászkodott. Látható rajta, hogy azért elfáradt.*
- Egy jó ninja abból lesz aki, nem csak a fizikai énjét tudja irányítani, hanem az eszméjét.
*Majd fúj egy levegőt fáradtan… majd a sensei bejelenti azt, hogy másnap küldetésük lesz, az értesítést persze nagy valószínűséggel otthonra kapják meg…
A lány meghajolt, majd elindult hazafelé…

Otthon persze most nem talál senkit, biztos a dadusa elment még bevásárolni másnapra. Amirei csak lassan ledőlt az ágyára, koszosan, takaró nélkül… majd elaludt. A küldetésről elméletileg értesítik őket, így nem kell kimennie másnap a kiképző terepre. Addig alszik ameddig tud.

**Tensei Zento** Pént. Márc. 18 2011, 13:57

Több, mint egy hónap gyakorlás, meghozta a kemény munka gyümölcsét. Zento és Amirei megtanulta a jutsut amit kiadtak neki. Zentonak maga felé nagyobb elismerés, hogy jóformán egyedül tanulta meg, csak támaszpontokat kapott, ami alapján rájött a végeredményre.
-Ahh végre.-
Mondta utolsó szusszal, miután össze morzsolta azt a követ. Leül a fűbe, és pihenve hallgatja senseie mondandóját, mai elég figyelemre méltó.
~Minden technika után óvatosabbnak lenni.~
Gondolja magában, ezt a sort újra és újra, így talán bevésődik a fejébe. Miután Ken sensei lelépett, ő is elindul haza. Amireivel együtt. Lefürdik, majd lefekszik, és ez most ilyen egyszerűen történik. Szerencsére nem zargatják rossz álmok, semmi zavaró tényező, csak a siker mámora, ami tényleg kemény munka árán született meg. Eltervezte, hogy a másnapot a szüleivel tölti, és elmennek vacsorázni majd. Legalább is apa szerint. Reméli jó lesz.

A másnap jól is telt, egy kiváló étteremben voltak, este pedig tudott pihenni a másnapi küldetésre. Elég korán lefeküdt nem tudta mikor fogják kelteni, hogy indulni kell a küldetésre. Bízik benne, hogy nem olyan korán.

//Bocsi most csak ennyi jött nem volt sok időm a postra.//

**Uzumaki Naruto** Kedd Márc. 29 2011, 17:31

Ken-sensei öt perc múlva érkezik meg, és köszön a diákoknak. A kezében van két kakaós bejgli. Odaadja őket a gyerekeknek.
-Ezt egyétek meg. - azzal a kis csomagból előhúz két kis dobozos tejet, majd azt is átadja nekik. - Szükségetek lesz energiára, mert a mai küldetésünk más lesz, mint az eddigiek. Ma napokra leszünk távol a falutól. A küldetés pedig fokozottan veszélyes lesz, nem biztos hogy élve visszatérünk. Sajnálatomra pont egy A-osztályú feladatot kapunk. A küldetés főszereplői tik lesztek. Be kell szivárognotok egy banditáktól hemzsegő táborba, akiket egy shinobi vezet. El kell érnetek valahogy, hogy elhagyja a tábort. Utána pedig majd én végzek vele. Ha lebuktok, akkor az életetek veszik oda. Szóval... - a mester szándékosan hagyta nyitva a mondatot. Aggódott értük, ez egyértelmű volt. Aggódott a két tanoncáért.

**Yunaki Amirei Nyo** Szomb. Ápr. 02 2011, 18:42

~Piacos bácsi.~
*Gondolja a sensei-éről mikor előkapja a szerinte nemrég leértékelt ételt a piacról. Ebben a pillanatban persze fel is nevet, hisz ismételten késett, illetve minden áron viccet készít új senseiéről. De a nevetést hamarosan abba hagyja, hisz most a feladat a cél. A Sensei gyorsan vázolja is a helyzetet, hogy a küldetés nem olyan mint az eddigiek, sokkal nehezebb veszélyesebb és hosszabb is egyben. Bár a sensei utal arra, hogy a két tanonc lesz a főszereplő, mégis a terv úgy hangzik mintha csalik lennének. De többről van szó, mint halaknak lógatott kukacokról. Figyelem elterelés, és ha szükséges ölni is…
A lány gyorsan bemajszolja, s majd mikor a lélegzete fenn akad a tanárnak, mikor abba hagyja beszédét a lány feláll és összeszorítja bal kezét.*
- Ne féljen Sensei, már nem vagyunk annyira gyerekek.
*Mosolyodik el megint a lány s szinte szakadva a nevetéstől dobná megint hátra, magát de kicsit bolondnak hinnék e akciójával.*
- Viszont van egy ötletem. Mi sem egyszerűbb. A tábort általában védik járőröző csapatok. Ha csapatok kétfősek, akkor azt könnyű szerrel csöndben lekapcsolhatnánk. Felvéve a ruhájukat csak egy kisebb átalakulással nagyon könnyen beszivároghatnánk. Viszont szükség is lenne egy átalakított árnyék-klónra is, ha a sensei létre tudná, hozni. Az árnyék klón csak magára vonja a belső őrség figyelmét, és amíg leköti őket, addig a sensei könnyű szerrel megölhetné a célpontot… Hacsak nem védik… Tudom elhamarkodott, terv, mivel még nem láttuk a tábort. De kisebb hiba százalékú mint, hogy egy ember hagyja el a tábort, aki így is veszélyeztetve érezheti magát. Az őrség butább, míg a vezető eszesebb. Nem hiszem, hogy olyan könnyen kicsalhatnánk őt. A cápa nem fog kimenni a halrajból, ha ott jól érzi magát. Viszont ha a halrajt visszük el a cápától…
*Mosolyodik el a lány, hisz nem teljesen érthetően vázolta fel a tervet, de ez csak egy ideiglenes dolog. Reméli elnyeri a tetszését a sensei-nek, és nem valami horribilis nehéz tervet kell végre hajtani.*

/// Végre újra kezdjük Smile

///

**Tensei Zento** Vas. Ápr. 03 2011, 14:43

Zento bemajszolja a neki ad ételt, és meghúzza a tejet is, mivel a hallottak alapján több napos küldetés következik, ráadásul A szintű, ahol a fogukat is ott hagyhatják. Zentonak ez valahogy nem tetszik. Szoeúlt helyzetekben mindig rájön a gyilkolhatnék, de ez egy alkalmas feladat arra, hogy felülkerekedjen rajta, és higgadtan tudjon gondolkodni. Amirei amint megette az ételt, egyből mint a csipogó csibe úgy kezd el mondani egy tervet, ami ebben a pillanatban pattant ki a fejéből.
-Szerintem várjuk meg amíg oda érünk és aztán hozzunk terveket, mivel így elég nehézkes a dolog. Na meg kitudja, lehet el sem érsz a táborig.-
Mondja Amireinek egy kicsit vissza húzva a földre, mert az utóbbi időben nagyon a föld felett jár, és ez nem tetszik Zentonak. Néha már nem tudja mire vélni Amirei viselkedését, mikor mindig Zento végzi a nehéz munkát.
-Sensei szerintem indulhatunk is, ne várassuk meg azt a shinobit.-
Mondja lelkesen, de látszik rajta, hogy ehhez a feladathoz tartja a higgadtságot, és próbál nem elhamarkodni semmilyen döntést.
~Remélem sikerrel járunk, és apa büszke lesz rám.~
Gondolja magában, és kezét a wakizashira teszi, amit apjától kapott. Ha a kardhoz ér, mindig emlékek jutnak az eszébe, a gyakorlásról, a humorról, na és arról, hogy mindenki piromániásnak nevezi.
Zento csukott szemmel mosolyog egyet, az emlékeken és várja, hogy indulhassanak.

**Uzumaki Naruto** Kedd Ápr. 05 2011, 17:26

A Jounin halva a terveket elmosolyodott.
-Ezúttal Zentónak van igaza. Egyelőre lessük meg a tábort, utána majd meglátjuk, mit teszünk. - Felállt, megsimogatta tanítványai fejét.
-Gyertek, ideje indulnunk - mondta, majd a hátára vette szorosabban a hátizsákját.
-Ja, és szeretném ha nem veszekednétek sokat út közben. Se utána - fűzte hozzá, majd intett, hogy kövessék. - Az utat gyalog tesszük majd meg. Csak hogy szokjátok. A tábor a határvidéken van, úgyhogy már csak az odafele tartó út egy napig tart. Bánjatok csínján a chakrával, szükségetek lesz még rá.

**Yunaki Amirei Nyo** Csüt. Ápr. 07 2011, 21:12

*Mélységes megbánására, lehet kicsit túlzott volt mégis a hevesség. Akkor is lesüti a fejét. Zento mostanában mindig vissza rángatja és már kezdi unni, hogy beleszól az életében. Amirei most jelenleg nem erre pazarolja az idegrendszerének gyönyörűséges tagjait hanem arra, hogy koncentráljon… Amint megbeszélték a dolgokat,ő feláll és jelzi hogy indulásra kész. Megigazítja magát és amíg nem indulnak gondolkodásba ered.*
~ Hülye Zento… ~
*Szólja le magában a társát.*
~Kezd hülye idegesítő dominánskodó hólyag lenni.~
*Rázza meg haját a lány.*
~Buta…~
*Majd rögtön szív egy mély levegőt, hogy elfeledje felkavaró gondolatait. Hisz a következő napokban sokáig össze lesz zárva vele. Úgyhogy kénytelen lesz eltűrni a kisfiút.*

/// Most nincs sok ///

**Tensei Zento** Szomb. Ápr. 09 2011, 09:53

Mindeki elmondta a javaslatát, és végre egyszer Zento bizonyult jobbnak. Most egy picit örül a fejének, de ez hamar elmúlik mivel a sensei fűz pár megjegyzést, és indulnak is.
-Osz sensei.-
Mondja arra, hogy ne veszekedjenek, de ez szinte azt jelenti, hogy ne is beszéljenek egymással, mivel ha beszélnek abból úgy is csak vita lenne. A másik rossz hír, hogy az utat gyalog teszik meg, és ez az út is egy nap lesz.
~Öcsém ennyit gyalogolni.~
Jegyzi meg magában, majd Amireire néz. Láthatólag most baja van Zentoval, de nem tudni miért, hisz csak most először volt igaza Zentonak, minden más esetben Amireinek. Zento tudja, hogy nem sokat érne Amirei nélkül, mivel ő nem bír jó taktikákat kitalálni, csak menne a maga feje után harcról harcra, ami előbb, vagy utóbb az életébe kerülne.
-Amirei most mi a bajod?-
Kérdezi meg a lánytól, mivel nem bírja magában tartani a dolgokat és nem szeretné, hogy már a küldetés előtt feszült legyen a hangulat, főleg, hogy most elég hosszú időt töltenek együtt, szülők nélkül.
-Ha valami bajod van azt mond meg, és akkor megbeszéljük. Nem akarom, hogy már a küldetés elején feszült legyen köztünk a hangulat.-
~Mint általában.~
Jegyzi meg a gondolatban a végén, ezt azért nem merte oda tenni, meg mindenki tudja. Főleg Ken, hisz külső nézőként ő látja legjobban a dolgokat.

**Kinshu** Hétf. Május 28 2012, 13:45

Az elmúlt napok eseményei egy kicsit felkavarták az eddig unalmasnak mondható hétköznapjaimat amiket szinte csak edzéssel töltöttem! Az ismeretlen ANBU hölgy Misa akinek azóta színét sem láttam, meglehetősen felkavart! Nem tudtam hova tenni azt a napot amikor a vízeséseknél gyakoroltunk aztán megcsókoltam! Vagy inkább csak próbáltam megcsókolni...
A mai nap is átlagosnak indult mint a többi. Fölkeltem, megreggeliztem aztán segítettem az öregnek egykét ház körüli tennivalóban aztán a kiképzőterep felé vettem az irányt. Szép napunk volt. A sárga korong már magasan járt az égen amikor a kiképzőterephez értem. Nem volt ott rajtam kívül szinte senki, csak néhány shinobi akik egymással vagy senseiükkel gyakoroltak. Mivel én ANBU növendék vagyok nekem nincs, vagyis eddig nem volt senseiem. Vagy az öreg tanított, vagy magamban edzettem!
Amint kiértem máris elkezdtem gyakorolni a tűzgolyó jutsut! A kézpecsétek minél gyorsabb megformálásával kezdtem a sort. Amikor már úgy érzetem, hogy ezzel egy esetleges harc után nem lesz gond jöhetett a gyakorlati rész! Igyekeztem az az időt lecsökkenteni amíg a levegővétel és kifújás között koncentrálom a chakrát és begyújtom a kifújt levegőt. Ahogy Misa mondta még valóban szükségem volt a két ujjamra. Bár meg tudtam csinálni anélkül is a jutsut, de úgy sokkal gyengébb volt, mert még nem tudtam megfelelően koncentrálni a nyelvem tenketsuján a chakrát. Persze itt a kiképzőterepen közel sem akkora tűzgolyót csináltam mint a vízeséseknél, azért néha sikerült megijesztenem saját magamat is...
Ahogy teltek a napok és minél többet gyakoroltam egyre könnyebben tudtam végrehajtani a jutsut. Ma egy kicsit más érzésem volt! Mintha valaki figyelne. Igyekeztem figyelmen kívül hagyni a dolgot, de mintha valamilyen tüske a hátamba fúródott volna. Így feszengve pedig sokkal nehezebben megy a gyakorlás.
Vajon ki figyel engem? Vagy csak az érzékeim játszanak velem?

Hinata Hétf. Május 28 2012, 14:41

A lány vagy is Misa figyelt téged nem is olyan távolról. Egész közelről de nem olyan közelről. Pontosan ideális helyről ami remek meg figyelőhely. Igazából nem is meg figyelni akart előszór csak épp ere járt és elaludt gyakorlás után egy bizonyos ponton. Most viszont, hogy meg pillantott figyelte minden mozdulatod. Ez az amit az érzékeid kiszúrtak.

- Azt a jutsut gyakorolja újra és újra. Tényleg komolyan gondolja a dolgokat. Talán itt volna az ideje, hogy meg mutassam magam.
Tenyeremmel homlokomra csapok. O én buta már megint magamhoz beszélek, végén még valaki örültnek fog tartani. Mint akkor ott a hídon vagy is ami maradt belőle. Na pontosan olyan vagy is hasonló belépőt terveztem. Amit végre is hajtok, vagy is hajtottam volna ha ne akadok el egy kicsit a nagy gondolat menetben. Második nekifutásra már sikerült a belépő nagyon is hasonló volt csak épp elbénáztam kicsit.
Egy kunait le ejtetem amiért most lehajoltam. Maga a tűz a környezet és az öltözetem... nos néhány férfi érzelmeit felkorbácsolja az biztos. Főleg a mozdulat amivel igyekszem felvenni a kicsi fegyvert. Majd Kinshura nézek arcomat maszk fedi.
- Nyahu.
És lazán intek.

**Kinshu** Hétf. Május 28 2012, 16:21

Éreztem én, hogy valaki figyel! A sejtésem be is igazolódott... Az igen furcsa belépő után Misát véltem felfedezni a maszk alatt. Valahogy nem nagyon bírtam koncentrálni úgyhogy befejeztem a kézjelek formázását mielőtt újra végrehajthattam volna a jutsut! A szívem egy pillanat alatt a torkomba ugrott. A lábaim is kissé remegni kezdtek, de nem feltűnően szerencsémre.
- Szi...Szia Misa! Mi járatban errefelé? - Köhögtem ki magamból valami üdvözlés félét.
Nem tudtam, hogy mit kezdjek magammal. Nagyon vegyes érzelmek kavarogtak bennem. Hirtelen eszembe jutott milyen édes volt Misa ajkának íze és ez kiűzött minden más gondolatot a fejemből!
Kicsit kihúztam magam, és magabiztosabban néztem a lányra. A kezdeti szorongásnak már nyoma sem volt a szemeimben.
- Hogy vagy mostanában? Hogy-hogy nem küldetésen vagy? - kérdeztem újra meg sem várva a választ előző kérdésemre!

Hinata Hétf. Május 28 2012, 20:06

- Semmi csak épp ere jártam.
Igazából épp a te nevelgetéseddel bíztak meg újra. Vagy is küldetésre vagy mire kel, hogy menyek veled, ha jól emlékszem.
Elgondolkodva álok még mindig és fenti soron jár az eszem. Hogyan is mondjam el neki, hogy ne képzeljen dolgot a dolgokba vagy mi.
- Öhm szóval meg bíztak egy küldetéssel. Téged pontosan, csak engem rendeltek ki melléd mert már ismerlek.
Csak ki mondtam amit kelet és amiért meg kelet volna, hogy keresem persze később talán holnap. Már így alakult akkor legalább túl esek a dolgon minél előbb.
Próbáltam arra a bizonyos dologra nem is gondolni, hisz ez zavaró lehet egy küldetés alatt. Lehet az csak a pillanat heve volt részemről és a részéről. Mi van ha mégsem így volt?
- Izé szóval ha kellenek az újaid gyakorolj vagy is látom gyakorolsz. Mutasd meg, hogy mit tudsz és talán jöhetsz velem a küldetésre.

**Kinshu** Kedd Május 29 2012, 18:46

A testem mintha magától mozgott volna! A kézjelek után hátraugrottam és egy teljes értékű goukakyouu no jutsut indítottam útjára a semmibe! Nagy levegőt vettem előtte, és mindent beleadtam. Most majd meglátjuk mennyit ért az utóbbi párnapos edzés. Remélem nem járok pórul. Meg akartam mutatni Misának, hogy megérte velem foglalkozni.
Most valahogy sokkal egyszerűbben ment a dolog mint a vízesésnél. Megint csak igaza volt az öregnek, hogy ismétlés a tudás anyja! Misa csókjára gondoltam közben ezért minden úgy ment ahogy legutóbb nem is tűzgömbnek, hanem érzelemgömbnek nevezném ezt a szerény kis alkotást!
Remélem nem gyújtok fel senkit, és nem okozok kárt semmilyen épületben! A jutsu végrehajtása után odafordulok Misához:
- Tehát milyen küldetésről lenne szó? És merre kell menni? - közben magamban éljeneztem ennél jobb küldetés nem is lehetne, mint, hogy ezzel az istennővel osszanak be egy csapatba!

Hinata Kedd Május 29 2012, 19:01

- Azt holnap megtudod, hogy mi lesz a feladat.
Legyezgetek mintha az egész dolog csak másodlagos lenne. Az is lehet, hogy kelemetlenkedö bogarat próbálom elkergetni. GÁÁÁHhhhhhh Bogár Hesssss.
-Na szóval párnapi élelem és fel szerelésed is kelleni fog. Úgy kel megoldani, hogy lehető legkisebbre csomagolj mindent. Kíváncsi vagyok, hogyan oldod meg.
Tudom én, hogy engem méricskél a szemeivel. Jobb kezem mutato úját ajkaimhoz érintem. A legérzékibben ahogy tőlem telik és közben a fiúra nézek.
- Ugye sietsz, hogy reggel ne keljen sokat várnom rád ugyan itt?
Fel teszem a kérdést majd fehér füst és eltűnök. A hangom még ott halható a levegöben.
-Holnap hajnalban várlak.

* Kövit ugyan ide. Idő pont a posztban megjelölt.*

**Kinshu** Kedd Május 29 2012, 20:55

Ezektől a mozdulatoktól mászok a falra! Érdekes egy lány ez a Misa! Egyszer a nyakamba akar zúdítani egy vízesést máskor meg küldetésre jön velem! Vagy lehet, hogy csak az élet alakítja így a dolgokat? Minden esetre hálás vagyok érte minden létező istennek. Már lefelé tartott hosszú vándor útján a nap amikor észbe kaptam, hogy holnap hajnalban itt kell találkoznom Misával és a lehető legkisebb csomaggal. Na vajon ezt hogyan fogom megoldani?
Amikor haza értem az öreg egy kiadós vacsorával várt! Elmeséltem neki mi történt aznap... Segített nekem összekészíteni mindent amire szükségem volt. Felvettem a nagyapó régi felszerelését ami mit ad isten jó volt rám! Gondoltam elkérem tőle az anbu maszkját is, hogy ne maradjak ki a sorból!
Másnap reggel nagyon korán még pirkadat előtt felkeltem. Összeszedtem a kis hátizsákomat amiben párnapi élelmet raktunk el. Ellenőriztem gyorsan a felszerelésem. Aztán elővettem a szokásos fogpiszkálóimat amik inkább hasonlítottak egy Senbonra mint fogpiszkálóra, de ez nem zavart senkit! Az öreg mondta, hogy szerezzünk be egy ilyet és ő intézte anyagilag is ennek a csomagnak a beszerzését. Ezt is begyűrtem a kis táskába amit végül a hátamra kanyarítottam aztán neki indultam a kiképzőterepnek. Remélem izgalmas küldetésünk lesz Misával!

( Az öreg anbu maszkját persze csak a beleegyezéseddel hozom el! azt is meghatározhatod mi van rajta persze! )

Hinata Kedd Jún. 05 2012, 09:44

Már korán a meg beszélt helyen voltam. Sőt talán úgy tűnik, hogy ott is aludtan. Egy fa tövében puha moha és avar ágyon szundítok épp.
Ruhám természetesen a szokásos viseletem vagy is ahhoz hasonló stílusban. A holmim pedig mellettem, vagy is a fejem alatt egy tényleg parányi hátizsák. Hozzá rögzítve két kis tekercs. Sejtésem sincs hányóra lehet, hiszen alszok és épp valami szépet álmodhatok.
Álmomban meg tapizom magam néha olyan helyen is. Úgy tűnik az álmom nem csak szép de erotikus is lehet. Ha valaki fel nem ébreszt biztos alszok egészen pirkadatig.

Amikor megtalálsz még mindig alszom és szemtanúja lehetsz az édes álmomnak. Egy ágra lépsz és nekem fel pattannak a szemeim.
- Végre, ide értél.
Nagyot ásítok és rád nézek. Pontosabban végig mérlek téged és a felszerelésed. Látom van nálad egy régi anbu maszk is. Jó legalább nem nekem kell gondoskodni elröl is.

** Maszkot határozd meg nyugodtan te, hogy szín és minta milyen Am engedem, hogy hozd.**

**Kinshu** Pént. Jún. 08 2012, 10:13

- Jó reggelt! - Üdvözlöm társamat aki éppen az előbb kelt fel, majd miután végig mérem én is realizálom, hogy készen állunk az első igazi küldetésemre. - Azt mondtad tegnap, hogy majd ma elmeséled nekem mi is a feladatunk ezen a küldetésen! - Nézek kérdően Misára.
A reggel azonkívül jól indult számomra, hogy korán kellett kelni. Valahogy nem tudom, de az 'apám' mindig fel tud kelni időben. Mintha nem is aludna nyugodtan... Talán ez az anbu múltjának köszönhető. Minden esetre Misán ugyanezt a vonást véltem felfedezni. A legkisebb neszre is kinyitja a szemét és máris ébren van és fürkészi a környezetét. Legalábbis ez így látszott az én szemszögemből.
Azt reméltem, hogy menet közben sikerül esetleg jobban megismernem a lányt így gondoltam, most már feltehetem azt a kérdést amit már a gyakorlás alatt a vízeséseknél megakartam kérdezni tőle...
- Misa te hogy kerültél az ANBU-hoz illetve, saját döntés, vagy rákényszerültél? - Az ilyen kérdéseknél jut eszembe, hogy én miként kerültem a szervezethez... Talán elmesélem neki, ha őt is érdekli!

Hinata Vas. Jún. 10 2012, 14:13

- Az én döntésem volt.
Felálltam és meg igazítottam a hajam majd maszkom helyére tettem.
- Feladat a következő. Végig járni a határt és semlegesíteni minden fenyegetést. Banditákat, utonálokat a más nemzethez tartozó erőket pedig vissza fordítani ha csak nincs papírjuk, hogy hivatalos engedéllyel járnak itt.
Fel veszem a táskám hátamra és fiúra tekintek várakozolag.
- Ha mondani akarsz valamit most mond mielőtt indulunk.

**Kinshu** Hétf. Jún. 11 2012, 11:59

Ez a küldetés érdekesnek ígérkezik. Végig járni Misával a határokat és elkergetni a betolakodókat. Vajon ezt miért egy anbu tanoncra bízzák?! Végül is lényegtelen a döntéseket nem én hozom. Én végrehajtom a parancsokat és nem vitatkozom a feletteseimmel. Még nem vagyok abban a helyzetben, hogy önálló döntéseket hozzak... Legalábbis ez nem az az időpont amikor bármiféle más döntésem lehetne. Elgondolkoztam gyorsan, hogy mi lehet az ami még kellhet! IGEN megvan mit felejtettem még el mielőtt idejöttem volna... vagy elhoztam nem tudom, de azért beletúrok a táskámba, hogy azt a két csomag kis senbont elhoztam-e amit én fogpiszkálónak használok, de az öreggel vetettem még a múlthéten! Így gyorsan átkutatom a táskám... Ha nem találom akkor szólok Misának, hogy azt még venni kellene, vagy ha megtalálom akkor csak annyit mondok "indulhatunk".
- Amúgy milyen ellenséges shinobikra számíthatunk illetve, te már voltál ilyen küldetésen azelőtt? - Kérdezem kíváncsiskodva Misát.
Remélem nem fogok csalódást okozni... Igyekszem beleadni mindent ez életem legelső éles küldetése, egy gyönyörű lánnyal nem szúrhatom el...

Hinata Szomb. Jún. 16 2012, 19:12

- Ezek többnyire utonálok szoktak lenni vagy egyéb piti bűnözök. Biztos ami biztos alapon kel nekem is mennem. Mert soha nem lehet tudni mikor téved erre egy elveszett ninja. Egyébként már voltam néhány alkalommal. Ha nincs több kérdésed akkor akár indulhatnánk is. Az elvesztegetett idő feladatunk rovására is mehet.
Nem szóltam többet csak vártam Kin válaszát. Elégé kíváncsi mai nap, de ez nem zavart most. Természetes, hogy érdeklődik a feladat iránt.
Jó anbu tanonc próbál mindig információhoz jutni mert a tudás hatalom. Mindenesetre elfordulok mert nem tudom mi után kutat a táskában. Lehet valami személyes tárgy ami esetleg valami perverz dolog lehet. Ohh jaj nekem mi van ha valami perverz dolgot kutat ilyen hevesen.
Láttam még az arca is egészen belepirult a nagy keresésbe.
-Öhhmmm izé szóval odébb megyek amíg keresed ha akarod.
Egyre jobban élt bennem a gyanú, hogy valamivel meg akar lepni. Esetleg valami túlzottan erotikus lenge öltözetbe kényszerít bele, hogy azt hordjam a küldetés alatt?

Ajánlott tartalom