Re: Tengerpart

Kakuzu (Inaktív) Szer. Okt. 31 2012, 11:20

// Kissé elmaradtam ezért elnézést kérnék. //

A hosszas püföléstől elborította a testeket a kék zöld foltok, de annyi baj legyen, tapasztalat is kell a harchoz. Jó egy órás kis verekedés után az öreg befejezteti veletek a feladatot.
- Jól van, ennyi elég lesz. Szépen teljesítettetek ahhoz képest, hogy közületek jó páran már az elején kidőltek. Mondhatni már mindent tudtok a technikáról, de itt még nem hagyjuk abba.
Az idáig a kezében szorongatott tekercset most szétgöngyölte és a földre helyezte majd megidézett belőle pontosan annyi gyakorló bábut ahányan voltatok. Miután felállította egymás mellé ezeket a gyakorló objektumokat csak aztán fordult felétek. Jól megnézve a gyakorló bábuk nem voltak átlagosak ugyan is egy talapzaton foglaltak helyet.
- A következő és egyben utolsó feladatok egyszerűnek tűnhet, de garantálom nektek nem lesz az. Mint látjátok ezek a bábuk talapzaton állnak, ami pontosan azt a célt szolgálja, hogy ne boruljanak fel, azonban el lehet dönteni őket.
Páran csak értetlenül meredtek az oktatóra gondolván mégis miként van ez azonban nem kellett attól tartani, hogy nem lesz demonstráció. Az öreg megragadta az egyik bábu fejét és elkezdte a föld felé nyomni majd mielőtt az teljes egészében elérte volna a talajt elengedte mire a bábu visszazökkent eredeti pozíciójába akár egy kelj fel Jancsi.
- Mivel a technika helyes használata igényli, hogy megzavarjátok ellenfeleiteket, mégis csak beiktatok nektek egy kis kunai edzést. Nem lesz más dolgotok, mint hogy a bábukat igazi ellenségként elképzelve elhajítotok egy kunait pontosan a feje mellett. Ezzel kizökkentve az addigi foglalatosságából, majd míg ő felocsúdik, a dinamikus belépővel a földbe passzírozzátok. Viszont ezeket a tréning kellékeket nem lesz olyan könnyű földre vinni. Mint láthattátok, meghajlanak, de ehhez igazi erő is kell. Ha nem tudjátok elég mélyre vinni őket egyetlen ütéssel, akkor visszapattantok és repültök egy keveset. A sikert egy kattanás fogja jelezni, na és persze, hogy nem száltatok el, mint a kismadarak, ahogy az máshol szokás. A kunaiotokért pedig ne felejtsetek visszajönni madárkák. Akinek nincs, az tőlem kap egyet.

// Finálé. Kérnék 20-25 sort ismét, kevesebbet semmiképpen. A sikeres eredmény szerepeljen a végén a lezárást, pedig természetesen majd várd meg a részemről. ^^ //

**Djuka Kodomo** Szer. Okt. 31 2012, 11:48

Majd egy órán keresztül püföltük egymást, eléggé elfáradtunk már, testünk tiszta homok volt, mely az izzadság miatt tapadt testünkre, a nap még mindig erősen égette bőrünket. kemény edzés volt. Ekkor a mester intett, hogy elég lesz. Majd a tekercsét, melyet olyan rég tartogatott a kezében kinyitott, majd gyakorló bábukat idézett elő. A bábok talpazaton álltak. Sokaknak tiszta volt a feladat, ám voltak, akik nem értették. Az utolsó próbatétel lesz, melyben egy kunai-os elterelési akciót is bele kell tenni. Miután eldobjuk mellette a kunai-t, a távolból kell a technikát alkalmazni. Csak abban az esetben lehet sikeres, ha a bábot a földbe nyomjuk, kattanásig. Amíg ezt a szintet nem érjük el, addig viszont szembe kell néznünk a fájdalmas bukással. A feladat így már mindenki számára egyértelmű volt. A bábokat sorba állítottuk, majd mindenki felállt egy babbal szembe. Volt, aki egyből elkezdte, volt aki szuszogott még az előző edzés következtében.
Nem akartam sokat pihenni, de egy nagyon kevés időre szükségem volt nekem is. Mély lélegzeteket vettem, lecsillapítottam dübörgő szívem. Majd kunai-om kezembe fogtam, és a bábra néztem. ~Hát akkor...~ gondoltam magamban, miközben kunai-om átpörgettem az ujjamon, majd elhajítottam. A kunai végigszelte a távot, mely köztem és a báb között volt. Árnyéka sebesen haladt a homokban, majd egy 10-20 centiméterre a báb fejétől elhaladt, és beleállt a homokba. Én pedig az eddig gyakorolt mozdulatsorral megindulva elrugaszkodtam a földtől, és egyenesen a báb mellkasának szálltam. A báb hátramozdult, ám nem kattant. Visszaugrott, én pedig hátraestem a homokba. Kevés erő volt ebben a támadásban, most értettem meg csak igazán a feladat nehézségét. A kunai-ért sétáltam, majd visszamentem a kezdőponthoz. Leporoltam magam, majd végiggondoltam magamban az elmúlt egy óra edzését. A fiút is nehezen találtam el, leginkább amikor volt egy lendülete az egész támadásomnak, és teljes erőbedobással rontottam rá. Most sem becsülhetem alá, bármi is álljon velem szemben. Neki kell rontanom, erőből. A következő próbálkozásom azonban nem járt sikerrel. Jobb volt, de még nem az igazi. Felálltam a következő próbálkozásra. Pontosabban végrehajtásra. Testem ellazult, ahogy ott álltam, éreztem, ahogy chakra-m végigfut a lábamban, megfeszítve az egészet. Miután a kunai-t elhajítottam utánaugrottam. Csak szálltam, teli erőből egyenesen a báb fej és mellkas közti részének, a nyakának. Lábam kitolva, egyenesen haladt előre, egész testem csak úgy hagyta maga mögött a távot. A becsapódás pillanatában sebességem lelassult, de nem állt meg. Talpam hozzáérve a bábhoz szinte taszította magától, a báb meghajlott, indult hátrafelé. Egyre közelebb került a homokhoz, míg testem egyre jobban tolta tovább. Majd végül egy hangos kattanásra lettem figyelmes. Elértem azt a pillanatot, hogy a bábot a kellő szögbe döntsem egy rúgással. Hihetetlenül megörültem ennek. A bábról leugorva a homokos talajba érkeztem, félig térdelve kezem lábamra téve támaszkodtam. Levegő után kapkodtam, a meleg még most is elviselhetetlen volt. De megcsináltam. Felkeltem majd leporoltam magam, körbenéztem, edzőtársaim milyen sikereket értek el eddig.

Kakuzu (Inaktív) Szer. Okt. 31 2012, 14:59

Szokatlan edzésmódszerben volt minden résztvevőnek része és bár az egész képzés kezdetén úgy tűnt, hogy ez bizony nem lesz gyerekjáték, végül mégse okozott senkinek különösebb problémát. Zúzódások tömkelege, repülő shinobik és pár ájult versenyző. Egész kis könnyed hangulatú tréning volt annyi szent. Mikor már nem repkedett több shinobi a levegőben az öreg előmászott az árnyékből végig mérte rajtatok a tekintetét és csak annyit mondott.:
- Gratulálok azoknak, akik itt maradtak. Garantálom nektek, jobban végre tudjátok hajtani a technikát, mint bárki más. A képzés ezennel véget ért, legyetek büszkék magatokra, és most irány haza, mert bűzlötök.
Mindenki ment amerre még meg tudott mozdulni és nagy szó, hogy köztük voltál te is egy kis lilás színezéssel.

// A jutsu elsajátítva, a szabályzatnak megfelelően írd meg bővítményben, hogy magadnak tudhasd ténylegesen a tudást. //

**Akari Tenshi** Szer. Jan. 30 2013, 21:53

//Gai sensei//

A falu nagy részét felfedeztem magamnak. Mivel jobb dolgom nem akadt, így a tengerparton szerettem volna ellazulni. Mivel a falu hivatalos ninjája nem vagyok gondoltam, hogy követni fognak miután elhagytam a falut, de nem gondoltam volna, hogy a rám küldött emberke ennyire szerencsétlen lenne. Igaz nem volt rejtegetni valóm, ez nem igaz, de ezt nekik nem kell tudniuk, de jobbnak láttam lerázni az ipsét, ami nem volt túl bonyolult. Végre kiértem a partra. Mivel nem hoztam semmit magammal, amire lefeküdhetnék, így béreltem egy napágyat és egy napernyőt, az egyik boltban pedig vettem egy törülközőt és szexi fürdőruhát, ami alig takart valamit. Szerettem, ha a fiúk és a lányok megbámulnak, tökéletesen tisztában voltam a testi adottságaimmal, de emellett hiúságom nem engedte, hogy egy alkalmat is kihagyjak a magamutogatásra. ~Imádom, hogy ezt a testet birtokolhatom. Olyan gyönyörű.~ Most még a belső hang se zavart, hiszen engem dícsért, tehát most az egyszer megbocsájtok, hogy megszólalt. Úgyse tudnék mit tenni ellene. Az ernyőt arrébb állítottam fel, alatta a törülközővel, de én a napra feküdtem az ágyba. Néha odajött egy- egy árus, de én csak innivalót vettem. Ha úgy tartotta kedvem még a tengerbe is megfürödtem. Ez a hely kész felüdülés volt a közelmúltban a Hó országában eltöltött néhány nap után. Nem tudhattam, hogy hamarosan valaki olyanba botolhatok, aki újat tanít nekem, de nem is izgatott a dolog.

Kakuzu (Inaktív) Csüt. Jan. 31 2013, 18:11

Ahogy békésen napozgattál, egyik másik férfi leplezetlen perverz csillogással és vágyakozó nyáladzással bámult meg, melynek eredménye főként az lett - már ha nem egyedül voltak -, hogy az asszonyok a helyes útra csapkodták a bámészkodó emberkéket. No de nem volt mindenki ilyen bátortalan. Történetesen az egyik helyi vagány - akiről rögtön lerítt első ránézésre ,na meg stílusa alapján -, hogy bizony nem hagyod hidegen. Nem száz tízszázalékos komolysággal csak épp nincs jobb dolga. A napbarnított, hátranyalt sérójú fickó, még a perverzek királyánál is kifejezőbb tekintettel mérte fel adottságaidat.
- Yo Nee-chan! Nincs kedved egy kicsit szórakozni? Taníthatnék egyet s mást ezt garantálom.
Kéjsóvár fény csillant amúgy se tisztátlan szemében, viszont rámenőssége legyőzhetetlen, akár hogy is próbálod elutasítani. Már ha szándékodban áll, noha ki is ütheted, megkínozhatod, hisz a lehetőségek tárháza végtelen ha egy emberről van szó.

**Akari Tenshi** Csüt. Jan. 31 2013, 22:29

Én csak tettem a semmit, de azt intenzíven, nem tudtam, hogy egy nyálgép és egy helyi nagymenő bepróbálkozik és valami béna szöveggel próbál meg ágyba csalni. Nem mintha bánnám, de azért én is megválogatom, hogy kivel és mikor. Ez nem igaz, de jelenleg, igazi kis ribanc lennék ezen a téren, de most nincs kedvem hozzá, na meg a fiú tenyérbe mászó viselkedése még azt az icipici kedvecském is elvette a dologtól, ami volt. Rövid csend után végig mérem és magamba nyugtázom: Jó teste van, de annyi az esze, mint egy marék szárított molylepkének. Rövid úton próbálom lerázni, így csak lazán, próbálva utánozni a stílusát.
- Kicsi vagy ahhoz kölyök.
Ha továbbra sem tágít, akkor először a Mizu bunshin no jutsu//Víz másolat technikával veszem rá a távozásra, de ha ezzel se sikerül jobb belátásra bírnom jöhet a végső, drasztikusabb mód a meggyőzésre. Közelebb lépek hozzá és megérintve a nem rég elsajátított technikát: Kanashibari// Paralizáció használom rajta, hátha ebből leesik neki, hogy a nem az nem, inkább keressen valami szőke libát, aki kérdés nélkül szétteszi neki a lábát erre a szövegre.

Kakuzu (Inaktív) Pént. Feb. 01 2013, 19:50

- Ugyan már Nee-chan, ne legyél ilyen hideg. - míg beszél megpróbálja megragadni a karodat és talpra állítani mire te felpattansz és létrehozol egy víz másolatot. Arca nem tükröz semmiféle meglepettséget, sőt, szinte örül annak, hogy még több lett belőled. Látván ezt, haladsz tovább eredetileg kigondolt tervedben és megbénítod az általad hulladéknak titulált fickót. Most először lepődik meg igazán, de szája hamar mosolyra húzódik.
- Nem rossz, de ehhez kicsivel kell.
A férfi koncentrálni kezd, míg te érzed, hogy az irányítás egyre inkább kicsúszik a kezeid közül és nem tudsz ellene tenni. Szinte rögtön az után, hogy megtörte a technikádat feléd kezd rohanni.
- Ha valakit fogva akarsz tartani, jobb ha hatásosabb módszert találsz rá. - alig húsz lépésnyire tőled pecsétek formálásába kezd, majd egy sűrű, ragacsos anyagot "köp" a földre mely egyre jobban szétterjed. Az ismeretlen fickó szánt szándékkal olyan intenzitással hozta létre a technikát, hogy akár menekülsz, akár latolgatod esélyeidet, egész biztos beleragadj a csapdájába.

**Akari Tenshi** Szomb. Feb. 02 2013, 00:16

A srác tovább próbál győzködni, de sikertelenül. Ekkor próbálom először kedvesen rávenni a távozásra egy víz klónnal, de a perverz mosolyából csak annyi jön le, hogy örül a megduplázódásomnak, így be kell vetnem a technikát, amit nem akartam vagyis a paralizációt. Sajnos ennél tovább nem tudok menni, mert genjutsut egyenlőre nem tanultam, így a srácnak szerencséje volt. A technika végre meglepte, de nem tartott sokáig a hatás és amint rá jött, hogy mit használtam egyből ki is tört. Hirtelen elgondolkodtam, hogy miért nem éreztem a chakráját, de valószínűleg leárnyékolta. Most figyelmesen elkezdem felmérni a chakráját, de ő közben elindult felém s kézjelek sorozata után valami ragacsos trutyit köpött ki, amit akárhogy néztem kikerülni nem tudtam, így beleragadtam. Még egy pillanatra megfordult a fejembe, hogy esetleg a kirigakure no jutsut is bevessem, de aztán inkább megszólaltam.
- Vegyél vissza az arcodból. Nincs veled bajom, csak a bunkó stílusod nem tetszik. Ha normális lennél, talán még meggondolom magam. - Hatás szünet. - Ha megtanítod nekem ezt a technikát, akkor még jutalmat is kaphatsz, de azt egyenlőre nem árulnom el mit. - Mondom mézesmázosan, miközben megvillantom a legperverzebb mosolyt, amire képes vagyok. ~Nem tudod, hogy mire vállalkoztál drága.~ Nem tudhatja emberünk, hogy a mosoly nem neki szólt, hanem a gondolatsornak, amit lefuttattam az agyamba a jutalmát illetően, annyira titkos, hogy még magamnak se merem elárulni, mert az ötlet nem az enyém volt, hanem a belső hangá, aki akármennyire is én vagyok, mégse. Van egy kedves, de vérfétisben szenvedő részem és van a belső én, aki szemében mindenki csak féreg és ha hagynám egyesével mészárolná le az embereket. Annak is eljön majd az ideje, de egyenlőre nem ma.

//Bocsi a gyenge és a késői posztért konfin voltam és csak most értem haza//

Kakuzu (Inaktív) Hétf. Feb. 04 2013, 13:49

A férfi elégedetten szemléli a művét az eredménnyel egyetemben. Ínyére van, hogy ilyen könnyen elkapott és ezzel bearanyoztad a napját, noha ajánlatodnak nem tud ellenállni. Furcsa fény csillan a szemében és egy könnyed víztechnikával már szabadon is enged "börtönödből". Mintha nem is volna veszélyérzete vagy nem érdekli az egész, hogy netán csapdát tartogatsz neki. Bármiről is van szó, ezt csak ő tudja, viszont szerencsédre készségesen hajlandó téged okítani.
- Remélem nem csak játszadozol velem, különben a ragasztó legyen a legkevesebb gondod. Viszont, mivel kíváncsi ember vagyok, és nem tudok figyelmen kívül hagyni egy ilyen remek ajánlatot, illetve akad itt egyéb más ok is, ám legyen. Azonban nem akarok túlzottan nagylelkű lenni így nem is árulnék el sok mindent. Semmit se nyújtanak át ezüst tálcán ugyebár. Először vegyük a pecséteket.
Lassan és érthetően felsorolja a technikához szükséges pár pecsétet, majd a végén rákérdez, hogy megjegyezted e. Amennyiben nem, készségesen elismétli. - Na már most, magát a technikát láttad végső formájában és lehet róla sejtésed a végeredmény alapján, hogy miként is kéne létrehozni. Nem olyan bonyolult, így csak próbálkozz nyugodtan. Minél tovább tart annál nagyobb jutalmat kérek. - tette hozzá egy kacsintás kíséretében.

// Öt próbálkozásról kérnék egy szép hosszú leírást. Az irományod alapján lesz eldöntve a folytatás, szóval tessék szépen és átgondoltan kidolgozni. //

**Akari Tenshi** Szer. Feb. 06 2013, 22:56

Ajánlatom nem hagyja hidegen, de mit is várhatnék egy tudatlan fiútól. ~Fiúk! Túl egyszerűek vagytok, ha egy szép pofit láttok előtör belőletek a vadászösztön. Nem is tudjátok, hogy mi előre választjuk ki, hogy ki jöhet oda hozzánk.~ Valóban már jóval előbb tudtam, hogy akarom, hogy odajöjjön hozzám, mielőtt a gondolat megfogalmazódott benne. Látszik a szemén, hogy szinte megőrül, hogy ilyen lehetőség eset az ölébe és egy egyszerű technikáért az övé leszek. ~Nem eszik olyan forrón a kását. Nem vagyok egy hülye liba, aki csak pusztán kedvességért szétteszi a lábát. Nem, te ma ezért még csúnyán meg fogsz fizetni, ha akarsz tőlem valamit.~ Csillan fel a szemembe a gonosz mosoly, amit egy köhögő rohammal leplezek. Közben valami víztechnikával kiszabadít a ragacsos melaszból és elkezdi mutogatni a pecséteket. Mivel elkalandoztam a kézmunkáján, így megkérem, hogy ismételje meg, aminek ő készségesen eleget is tesz. Most már meg vannak a pecsétek, így jöhetne a bemutatás. Nem csináltam még ilyet, így hát nem nagyon volt kiindulási alapom. Arra viszonylag hamar rájöttem, hogy a testen belül kell létrehozni a ragacsos izét, de hogy ez miből áll és hogyan jön létre ez már komolyabb kérdés volt. Elmutogatom a kézpecséteket, majd egy rövid chakrafelhalmozás után a gyomromba megpróbáltam kijuttatni azt a valamit, ami összegyűlt. Elsőre sajnos csak levegőt sikerült. Nézzük, akkor újra. Ismét pecséteket mutatok, majd elkezdem a gyomromba felhalmozni a chakrát, majd alakítani, hogy létrejöjjön a technika,, majd ahogy érzem, hogy jön föl valami, de sajnos csak az ebédem maradéka, amit még nem teljesen emésztettem meg. Nem lehet túl szép látvány egy rókázó lány, de hát a technikáknak ára van, néha előfordul az ilyen. Gyorsan a lábammal ások egy kis gödröt és egy kis homok segítségével a gyomortartalmamat a lyukba túrtam, majd elástam.
- Bocs a történtekért keresnem kell egy mosdót, hogy kitisztítsam a számat.
~Ez nőies volt kislány. Ne beszélj, inkább segíts. Nem. Mindig mindent én oldok meg helyetted. Rendben~
Körbenéztem, de szerencsére volt a közelben egy illemhely így ide rohantam be. Egy rövid 5 perces öblögetés után tértem vissza a helyszínre. ~Most akkor újra~ Szerencsére a gyomrom már üres volt, így hasonló balesetek nem voltak várhatóak. Ismét elmutogattam a kézpecséteket és rövid chakra gyűjtögetés után köptem egyet, de csak levegő jött ki a számon. Újra elmutogattam a kellő pecséteket, de ezúttal tovább formáltam és gyűjtöttem a testem belső energiáját, így a próbálkozásom végre sikert hozott, vagyis csak részben, mert amit sikerült termelnek az csak víz volt, de már több a semminél. Ismét elmutogattam a pecséteket, de ezúttal jó 5 percen keresztül gyűjtöttem a vizet a szervezetemben és próbáltam meg átalakítani sziruppá. Végre újabb áttörést értem el a víz kiköpésekor, ugyanis végre kezdett hasonlítani az állaga a fiú által mutatott anyagéhoz, de nem volt tökéletes, ugyanis nem szilárdult meg. Mivel az anyag meg volt, így csak létre kellett hozni a további keményedést rajta. Sokáig gondolkodtam, de rá kellett jönnöm, hogy a technika kétszeri chakrahatással talán működhet, ugyanis a gyomromba folyékony anyagot kell létrehozni, ami már hasonlít a ragacshoz, de nem köt még meg, majd a szájban kell ismét egy kis plusz hozzá, hogy kiköpve a levegőn szilárduljon meg. Ezzel az új tudással a birtokomba kezdtem neki a pecséteknek, majd gyűjtöttem és alakítottam a gyomromba a vizet. Ha úgy érzem, hogy az állaga jó, akkor a számba gyűjtöm össze, ahol ismét keverek egy keveset a chakrámból és kiköpöm. Vajon sikerül? Hamarosan kiderül

Kakuzu (Inaktív) Csüt. Feb. 07 2013, 18:37

Lassan, de biztosan haladtál a gyakorlattal, ám a végeredmény még mindig olyan távol volt, hogy megpillantani se tudtad. Ám ha nem is voltál ezzel tisztában, a férfi néhai fejrázása és a közbeszúrt sóhajok már elég egyértelművé tették a folyamatot. Segíteni továbbra se volt hajlandó így csak figyelt tovább, míg arcára egyre jobban kiült a csalódottság. Kezdte elveszíteni az érdeklődését már a róka koma incidensnél, hát még azután, hogy olyan valakinek van nehézsége egy egyszerű technikával aki nemrég még felvette a kesztyűt vele szemben.

// További gyakorlást kérek, és ezúttal lehetőleg a felesleges önmonológ helyett koncentrálj a folyamat leírása és az elméleti kidolgozásra, melyet átültetsz a gyakorlatba. Ez a mutogatok, egy, két, há módszer nem igazán nyerő és életképes. Pár szónál többet várnék el miként is próbálod létrehozni a jutsut. //

**Akari Tenshi** Pént. Feb. 08 2013, 23:40

Sajnos nem sikerült a technika létrehozása, ami igen csak feldühített. Azt hittem, hogy jó úton járok, de mégsem. Ekkor újabb ötletem támadt. Elmutogattam a víz klón technikához szükséges kézpecséteket, de nem azért, hogy létrehozzak egy újabb klónt, hanem a technika tanulása során egyik lépést alakítottam át egy kicsit. A chakrám segítségével csak egy kis gömböt hoztam létre ami nem szakadt el a víz felszíntől, de arra jó volt, hogy gyakoroljak vele. Megérintettem, ugyanis a terv az volt, hogy előtte a testemen kívül hozom létre a ragacsos izét és csak utána a gyomromba. Ahogy a chakrám belevezettem a gömb felrobbant, ahogy a klón tanulásánál is jó párszor megtörtént. Rá kellett jönnöm, hogy ez sokkal kevesebb víz, így sokkal kevesebb energia is szükségeltetik, különben felrobban. Szerencsére komolyabb bajom nem esett. Ismét létrehoztam a gömböt, majd megérintem. A korábban tanult youji // fogpiszkáló technikához hasonlóan elkezdem szépen lassan elkezdtem belevezetni a chakrámat, hogy kialakítsam a szirupot. Amikor úgy éreztem, hogy a gömb még stabil, de van elég chakra már benne elkezdem kialakítani. Szép lassan csinálom, hogy ne legyen semmi galiba. Ha végre ezzel meg vagyok többszöri próbálkozás után, akkor elkezdem a pecséteket, hogy megtudjam alkotni a technikát, amit a srác mutatott. Néhány robbanás és összeomlás után végre sikerült. A korábbi próbálkozásaim során rájöttem, hogy érdemes a ragacsot két részletben létrehozni. Elmutogattam a technikához szükséges kézpecséteket, a gyomromba a vizet csak félig tettem ragacsossá, már ha sikerül, utána, ha létrejött a technika kezdete, akkor nagy levegőt veszek, majd kezdem kiköpni, miközben a számban újabb chakra hozzáadásával létrehozom a végső állapotot.

//Az előző próbálkozáshoz akartam ezt leírni, de elment a net és felhúzott, aztán gyorsan le akartam tudni//

Kakuzu (Inaktív) Szomb. Feb. 09 2013, 21:25

A fickó némán figyeli ügyes, bajos próbálkozásodat, ám ezúttal nem hallat csalódott sóhajtást. Sőt! Szinte már érdeklővé figyeli ténykedésedet, és bár el nem árulná, kíváncsi arra, hogy mit hozol ki belőle. A kísérlet alatt a sorozatos bukások csak előnyödre váltak amit "tanítód" sem felejt megemlíteni.
- Szép munka. Valami ehhez hasonlót kellene létrehoznod. De egy dolgot ne felejts el. Ennél a technikánál nem érvényes a minőség a mennyiség felett elv. A legyen sok és legyen kimagasló a minősége, különben egy légy se ragad meg benne. Őszintén örülök, hogy végül nem kellett egy komplett elméleti órát tartanom. Ez a része amúgy se az erősségem az oktatásnak. De hé, még így is tanár vagyok. - dülleszti ki mellkasát büszkélkedve és figyeli tovább ígéretes próbálkozásaidat.

// Ha jól csinálod, már pedig ez csak rajtad múlik, akkor a végéhez is értünk. Egy szép leírást kérek a technika létrehozásáról. Kezdődjön a kiindulástól és érjen véget az utolsó lépésnél. Az eredmény majd ez alapján kiderül. Ne feledd beleszőni a chakra útját és az elemi manipulációt, csak hogy egy kicsit segítsek. //

**Akari Tenshi** Vas. Feb. 10 2013, 14:39

A tanulás nagyjából a végéhez közeledik. Végre sikerült a folyamatot egészében látni, bár az eredmény még nem éppen az, amire vártam. Nem lett tökéletes az anyag, így nem is ragadt volna meg benne senki. A fiú, aki azt hiszi, hogy jobb nálam, megdicsért. Hiába volt egy alávaló pondró, attól még jól esett. ~Kösz sok és jó minőségű. Még hogy nem számít a minőség és a mennyiség.~ Aztán a dicséret után jött a beismerés, hogy az elméletet nem igazán érti. ~Szép tanár mondhatom.~ Végül pedig büszkén közli, hogy még így is tanár. ~Hülye ez a srác? Nem tud semmit, csak megtanulta a jutsut azt ezzel menőzik?~ A belső hang, akinek előbb- utóbb nevet kell adnom megint eltalálta, hogy mit akartam mondani, így nem is mondtam ki.
Mivel a srác csak várt a befejezésre, így elmutogattam a kézpecséteket. Először elkezdtem elemi chakrát felhalmozni a gyomromba. Ha ezzel megvoltam, akkor a vizet elkezdem átalakítani azzá a ragacsos valamivé, amit már korábban a víz felszínén sikerült kialakítanom. Nem akartam, hogy a hasamba robbanjon az a valami, mert hát abból nagyobb kár is származhat, mint amikor a szabadban robbantottam, így szépen lassan a chakrámat elkezdem a bennem felhalmozott vízbe vezetni, hogy egy kezdetleges ragacsot hozzak létre, amit majd a számba fogok tökéletesíteni. Amikor úgy éreztem, hogy meg van az az állag, ami még nem köt meg a gyomromba, de már elég közel van a megfelelő állapotba, akkor a gyomromból a számba juttatom a kezdetleges anyagot, majd újabb átalakítás után kiköpöm. Nos Ez már elég közel volt, a mennyiség már nagyjából megfelelt, de a minőségen még volt mit javítani. Ismét elkezdtem a pecséteket, de megpróbáltam rövidíteni az időn, hiszen harcban nem lesz arra időm, hogy percekig gyüjtsem a chakrám. Ha úgy érzem meg van a megfelelő chakramennyiség, akkor a számba vezetem, de most már több chakrát fektetek a dologba és most nem a számba alakítom át, hanem ahogy köpöm ki, úgy adagolom a szerintem megfelelő mennyiségű chakrát. Közelebb vagyok a minőséghez és a mennyiség is valamivel több, de még mindig nem tökéletes. Újabb próba. Kézpecsétek, nagyjából ugyanakkora mennyiség és a minőség is megfelelő a gyomromba. Most valamivel még több chakrát adagolok a kiköpésnél, de most meg túl lőttem a célon, ugyanis alig, hogy elhagyta a számat már a levegőben megkeményedett, így használhatatlan lett. De legalább már tudom a két határt, ami talán megmutatja mennyi chakrára van szükség a megfelelő minőséghez. Igen csak fogytán van már a chakrám, talán egy utolsó vagy még két próbálkozásra lesz elég. Ezúttal összeszedem a maradék erőm, elmutogatom a pecséteket, majd a számba újabb, talán megfelelő mennyiség segítségével létrehozom az anyagot és kiköpöm. Alig hagyja el a számat az utolsó kis csepp érzem, hogy a chakrám lemerült, így elájulok nem is tudva az eredményről.

Kakuzu (Inaktív) Vas. Feb. 10 2013, 19:48

A tapasztalatszerzés útja hosszú és rögös megannyi próbával és bukással kikövezve egészen a tökéletességig. Bár te még csak nemrég léptél erre az útra mely jelenlegi tanulmányaidra vonatkozik épp, esetlenül ugyan, de sikerült tenned jó pár lépést ahhoz, hogy közel kerülj az áhított célhoz. Bár te éppen nem láttad a fényt az alagút végén, hisz jóval idő előtt kidőltél, ám még így is sikerült többszöri próbálkozás után egy elfogadható eredményt produkálnod. Hogy honnan tudtad ezt? Nos, ez igen csak egyszerű. Nem kicsit perverz illetve oktatásra képtelen tanítód, összeragacsozott kezekkel, sokat sejtető mosollyal és ujj mozdulatokkal hajol föléd, hogy megkaparintsa a kicsinek nem nevezhető jutalmait. Hát igen, lehetett volna ennél kellemesebb magadhoz térésed is, de attól még kiütheted.

// Írj még egy lezárást és felírhatod a jutsut az adatlapodra. //

**Akari Tenshi** Vas. Feb. 10 2013, 22:21

Sajnos nem láthattam az eredményt, mert a chakrám kimerült én meg elájultam. Nem tudom, hogyan lehet ez, hiszen úgy éreztem, hogy még lett volna még bennem erő. A technika sikerült, de én erről nem tudtam. Az ébredés se volt mindennapi. Éppen időben ébredtem fel, de azt már nem tudtam megakadályozni, hogy megérintse a csodás mellemet. Amint hozzáért a lábam reflexszerűen mozdult felfelé egyenesen a fejének. Ha ez nem sikerül, akkor egy ütéssel próbálom jobb belátásra bírni az illetőt. Nos a chakrám még nem tért vissza, hogy használni tudjam az újonnan elsajátított jutsut, így csak a testemben lévő erőre támaszkodhattam. Első pár ütés elég erőtlenre sikerült, utána meg nem mentem tovább, hiszen megígértem neki. Akármennyire is egy alávaló pondró, az ígéret az ígéret.

**Djuka Kodomo** Csüt. Május 16 2013, 17:49

//Jinpachi//

Meleg nap volt, dél körül járhatott. Fegyvertáram kezdett fogyni, így gondoltam egyet, majd miután végigszámoltam, hogyan állok, felöltöztem, majd kisétáltam az ajtón. A kapu felé sétáltam, az őrök csak a kapuban szólítottak meg.
- Szép napot, Kodomo-kun. Merre lesz az út - kérdezte az egyikük mosolyogva.
- Szép napot önöknek is. A városba, vásárolni - válaszoltam mosolyogva, azzal arrébb álltak, én pedig kisétáltam a kapun. Csukott szemmel is eltalálnék szeretett városomba. A távolból látni is a házak sokaságát. A kis dombon lesétálva gyönyörű táj tárul a szem elé. Az enyhén lejtős út betekintést enged a városba, mellette a hatalmas erdőre, mögötte pedig a csillogó kék tengerre. Csodás látvány.
A városba érve lassan haladtam. Ebédidő volt, az utcák megteltek emberekkel, ám még most is kellemesen lehetett haladni, nem nyomták agyon egymást az emberek, hanem türelmesen várt mindenki. talán épp ennek köszönhettem, hogy megakadt a szemem az egyik kerítésen lévő hirdetésen.
- Víz elemű képzést tartanak a tengerparton. Érkezés...ma 2 órakkor!? - kaptam a fejem. Mennyi lehet az idő? Fél óra múlva 2. - Hát, akkor a vásárlást utána...érdekesnek tűnik.
A városon nem volt kedvem végigvágni, nem is lett volna időm, így a rövidebb utat választottam. Az erdőn keresztül futottam le a partig. Épp időben érkeztem, néhány fiatal állt, nyújtózkodva.

Akasuna no Sasori Csüt. Május 16 2013, 18:21

Mire megérkezel, már elég szép számban érkeznek meg shinobik a tengerpartra. 2 óra után pár perccel pedig elkezdődik a képzés. Egy magas, erős izomzatú férfi egyedül látja el kiképző feladatát. Megköszörüli a torkát, majd hozzákezd:
- Üdvözlök mindenkit! A mai napon a Suiton-ban fogunk elmerülni kicsit. Az egyik technika, amit el fogtok itt sajátítani, arra alkalmas, hogy elrejtőzzetek a vízben, akár egy kisebb tócsában is, míg a másikkal képesek lesztek kisebb vizet létrehozni a környzetetekben, amit majd felhasználhattok más technikákhoz, esetleg elmoshatjátok vele az ellenfelet. Kezdjük hát az elsővel! - mondja.
- A technika neve Mizugakure no Jutsu. Mindenki lépjen bele a vízbe és csuklya be a szemét. Első lépésnek koncentráljátok a lábatokba a chakrát és képzeljétek el, ahogy elmerültök a vízben. A lábatokon keresztül terjesszétek ki a chakrátokat a vízbe és képzeljétek el, ahogy elnyel benneteket. Ha érzitek, hogy süllyedtek, akkor szépen lassan terjesszétek ki a chakrátokat a testetek további részére és merüljetek el teljesen. Ha már nyakig a vízben vagytok, vegyetek nagy levegőt, nehogy megfulladjatok a víz alatt. Ha szeretnétek kijönni a víz alól, akkor egyszerűen csak hagyjátok abba a koncentrációt és akkor a felszínre törtök!

//25 sort kérek, amiben elsajátítod a technikát. A próbálkozások számát rád bízom!//

**Djuka Kodomo** Csüt. Május 16 2013, 19:41

A tengerparton szép számmal voltak lelkes shinobik, akik az utolsó pillanatokban edzeni jöttek. A háború keserű levegője betört békés országunk határaiba, megfertőzve az embereket. Látszódott a szemükben a félelem már befürkészte magát az agyukba, a városban is csak a rémhírek keringtek. Kegyetlen dolog a háború...ezért kell mindent megtegyek, hogy megvédjem a szeretteimet és a caládomat, az egész országot.
- A technika neve Mizugakure no Jutsu. Mindenki lépjen bele a vízbe és csuklya be a szemét. Első lépésnek koncentráljátok a lábatokba a chakrát és képzeljétek el, ahogy elmerültök a vízben. A lábatokon keresztül terjesszétek ki a chakrátokat a vízbe és képzeljétek el, ahogy elnyel benneteket. Ha érzitek, hogy süllyedtek, akkor szépen lassan terjesszétek ki a chakrátokat a testetek további részére és merüljetek el teljesen. Ha már nyakig a vízben vagytok, vegyetek nagy levegőt, nehogy megfulladjatok a víz alatt. Ha szeretnétek kijönni a víz alól, akkor egyszerűen csak hagyjátok abba a koncentrációt és akkor a felszínre törtök! - kaptuk meg az utasításokat a mestertől.

A víz felszínére sétáltam, a víz most sima volt, talán pont így van megírva. Talpamba chakrat koncentráltam, hogy ne süllyedjek el, azonban rájöttem, hogy ez lenne a valódi cél. Nem kellett kétszer mondani a szem becsukás titkát, magam is mindig ezzel kezdek bele az új tanulásokba. Miután lehunyom szemeim, testem teljességgel ellazul, így képes vagyok szabadon áramoltatni a chakrám, érezni, ahogy átjárja testem minden porcikáját. Kezeim testem mellett lógtak, ellazulva. Ahogy a mester mondta, most még több chakrat koncentráltam, azonban nem a talpamba, hogy fenn maradjak, hanem a lábam egészébe. Ám mikor talpamból kivontam a chakram, egyszerűen lesüllyedtem a víz alá, elmerültem. Chakra-t koncentrálva ismételten a talpamba kimásztam a víz felszínére.
- Phuj - köptem ki a benyelt sós vizet. Mély levegőt vettem, majd ismét elengedtem magam, csupán ekkor csuktam be szemeim. Lassú, mély levegőket szívtam és csak lassan fújtam őket ki. Még mindig kavarogtak a gondolataim. Le kellett higgadnom.
Mindeközben óvatosan kezdtem talpamból kivonni chakrám, de közben engedtek a lábamba. nem éreztem semmit. Lassan ellazultam, érezni kezdtem a víz hullámzását, testem is felvette a mozgását, már nem úgy álltam, mint egy kőtömb. Így lesz a jó. Lassan kezeim is mozogni kezdtek testem mellett. Érezni kezdtem lábaimban, ahogy a chakram szabadon áramlik végig, egyenletesen szétoszlik. A ringatás általánossá vált, teljesen hozzászoktam már szinte, ki tudja, mióta állhatok ott a víz tetején. Hirtelen valami hideget éreztem a kezeimen. Vizesek lettek. Nem nyitottam ki szemem, csupán elmosolyodtam. Jó úton haladtam, éreztem. Kezeimnek hála a ringatózás ismét érezhetővé vált, ám hamarosan sodrásba ment át. Talán 1-2 perc telhetett el azóta, hogy a vízbe csúsztam. Vagy akár egy óra is. nem tudtam pontosan megmondani. Mindenesetre a testem egyre jobban merült a víz alá, amit én egyre nehezebben vettem észre, mintha kiléptem volna a fejemből és egy teljesen más szemszögből nézném, magam. Testemben folyamatosan áramlott a chakra, egyre feljebb kúszott míg nem...*köhögés* Ekkor nyitottam ki a szemem ismét. Vizet nyeltem, de hogyan...Mikor szemeim kinyitottam, láttam, hogy a nyakamig ér a víz. A koncentráció hirtelen megszakadt a hirtelen jött váratlan helyzettől, én pedig akár egy golyó, kicsúsztam a vízből, talán a talpam is elhagyta a víz felszínét. Még szerencse, hogy meg tudtam állni, én nem estem megint a vízbe. Megráztam a fejem, majd kiköptem a maradék sós vizet a számból. Nem szerettem az ízét, mindig azt hiszem, már hozzászoktam, de vannak dolgok az életben amihez nem lehet. Ilyen a sós víz íze is.
Sikerült, most már csak lenn kellene maradnom a víz alatt. Most azonban nem csuktam be szemem, hanem végignéztem, ahogy testem egyre jobban elnyelik a hullámok, a vizet, ahogy egyre magasabbra tör. Nem fogok kiesni a koncentrációból, hanem egyből lemerülök, és lenn is maradok egy ideig. Fejben a legjobb tervezni. Nézzük, hogy sikerül a gyakorlatban. ha már egyszer sikerült, sikerülnie kell megint. Újra chakrat koncentráltam a lábamba, majd szépen lassan, higgadtan süllyedni kezdtem. Szépen lassan engedtem a chakram szabad folyását a lábamban, mikor a víz már a térdemnél járt. A víz azonban nem állt meg, tört felfelé, a csípőm, mellkasom, végül a vállamig. Majd egy nagy levegőt vettem, szemem becsuktam, végül teljesen elsüllyedtem. A víz alatt kinyitottam a szemem, ekkor fura érzés fogott el. Mintha úszni jöttem volna le, de mégis furcsa érzés fogott el. A levegőt is könnyebben tudtam tartalékolni, a szemem se csípte ki egyből a sós víz. Talán egy percig lenn lehettem, mikor úgy éreztem, feljövök a felszínre. Lassan engedtem ki a chakram, nem akartam megint repülni, majd szép lassan kiemelkedtem, végül kimásztam.
A víz tetején álltam, szemeim töröltem. nem tudtam, mennyi időt töltöttem el a meditációm közben, de azt tudom, sikerült a technika. Körbenéztem, lila szemeimmel társaimat figyeltem, kinek sikerült még, majd a mesterre pillantottam. Örültem, hogy sikerült elsajátítanom, még ha nem is tökéletesen.

Akasuna no Sasori Csüt. Május 16 2013, 21:18

A fickó csendben figyeli a próbálkozásaitokat, néha pedig segít a fuldokló társaknak. Miután végeztek a technikával megpihentek egy picit, mialatt a Shinobi elmagyarázza a következő technikát.
- A következő technikához 3 kézpecsét szükséges: a vaddisznó, a kutya és az ökör. Ha megalkottátok a kézpecséteket, a lábatokon keresztül a talajba koncentráljátok a chakrátokat, majd eléritek a talajban megbúvó vizet és lényegében a felszínre irányítjátok. Máris mutatom hogyan kell! - mondja a shinobi, majd távolabb megy kicsit.
Nagyon gyorsan megalkotja a kézpecséteket, majd kimondja a technika nevét - Suiton: Takitsubo no Jutsu! - aminek hatására a talajból hamarosan a felszínre tör a víz. Valósággal elárassza a partot, de szerencsére hamar elnyeli a tenger.
- Ha kipihentétek magatokat, akkor ti is próbáljátok ezt megcsinálni!

//Szintén 25 sort kérek!//

**Djuka Kodomo** Csüt. Május 16 2013, 22:27

Miután sikeresen elvégeztem az első részét, a víz tetején állva vártam, hogy a mester segítsen néhányuknak, ám a többség szintén készen állt. Majd mindenkit a partra vezényelt, majd bemutatta a következő technikát. *Hm. talán a Mizu Kamikirinél szerzett tapasztalataim fel tudnám használni, így könnyebben létre tudom hozni ezt a technikát* gondoltam magamban, ám még nem kezdtem bele a technikába. A homokba ültem, ahol koncentrálni kezdtem lábamba a chakrám. nme tudtam pontosan, mennyire lesz szükségem, hisz a Vízisten szeletelőnél nem kell ilyen mennyiségű vizet felszabadítani. Miután kipihentem magam és kellő chakrát koncentráltam felkelte, leporoltam nadrágomról a rátapadt homokot, majd elmutogattam a kézpecséteket. vaddisznó, kutya, ökör.
- Suiton: Takitsubo no Jutsu - mondtam ki a technika nevét. Ekkor a lábamba koncentrált chakrának köszönhetően egy kis tócsa keletkezett a talpam alatt. Nem volt nagy, talán bokáig érhetett. *Ez kevés lesz de talán az előző technikához épp megfelelő. Ám most nem tócsát kell létrehozni, hanem egy áradatot.* Így újra gyűjtöttem talpamba a chakrám, melyet a kézpecsétek után kiengedtem. A tócsa már nagyobb volt, terjeszkedni kezdett, de még most sem az igazi. Úgy gondoltam, nem próbálom el ötvenszer, hanem ezt, ami most megvan pumpálom addig, amíg nem jó, utána próbálom meg. Így folyamatosan chakát öltem a tócsába, mely egyre jobban terjeszkedni kezdett, egyre magasabbra csaptak fel a földből előjövő vízcsóvák.
Semmi sem sikerülhet elsőre, de legalább már jó úton haladtam. A homokos tengerpart remek gyakorlóterepnek bizonyult az efféle suiton technikák gyakorlására, mivel a homok gyorsan elnyeli a vizet, tudja az ember, mekkora mennyiséget kell létrehoznia ahhoz, hogy megmaradjon. Így tettem én is. Az eddigieknél több chakát gyűjtöttem két lábamba, majd a kézpecsétek után ismét belekezdtem.
- Suiton: Takitsubo no Jutsu - mondtam, ekkor már hangosabban. Két tenyerem összecsaptam, ekkor a homok felcsapódott a nadrágomra. A homokot pedig lemosta a feltörő víz. Habár nem olyan, mint a mesteré, de kezdésnek nem rossz. Jó úton jártam. Két kezem leengedtem, ekkor a vízcsóvák és hullámok is lecsillapodtak, eltűntek a homok alatt.
egy tíz perc után a parton álltam, mély levegőt szívtam, majd kézpecsétleni kezdtem.
- Suiton: Takitsubo no Jutsu - ekkor már kiáltottam. A víz a lábam mellől tört ki, magas hullámokban tört előre, a hullámok felkavarva a homokot a tenger hullámaival ütköztek, majd semlegesítették egymást. Elfáradtam, nem kevés chakát pazaroltam el, de legalább sikerült egy magas hullámot létrehoznom. Még mindig nem tökéletes, de hát ki várja el az első próbálkozások után? A mesterre néztem, reméltem, nézte a próbálkozásaim és ha eddig nem jött segíteni, akkor vagy értelmetlen és reménytelen vagyok vagy jól csináltam és nem akart beleszólni. reméltem, hogy a második. Amíg nem jön hozzám, nem ülök le és nézelődök, hanem újrapróbálom, nem is a hullám nagyságára, hanem a sodrási erejére összpontosítok. Chakrám maradt még, bőven csupán nem akarom, hogy teljesen kifogyjak. Így inkább kisebb, de annál gyorsabb hullámokat próbálok létrehozni, míg nem azt mondja a mester, elég lesz. Számomra csak és kizárólag ekkor fog véget érni a tanulás, melyet sok órányi gyakorlás követ.

//Bocsánat a minőségért, elment a netem és újra kellett írnom:S//

Akasuna no Sasori Pént. Május 17 2013, 20:33

A shinobi némán bámulja a próbálkozókat és várja mikor sikerül valakinek a technika. Egy fiatal kunoichi nagyon hamar sikeresen létrehozza a vizet, mire a férfi hátba veregeti. A lány ezután távozik. A te első próbálkozásod sem rossz, bár azért több chakrába kerül ez, mint gondolnád. Nem olyan egyszerű a talajban megbúvó vizet a felszínre hozni. A Sensei azonnal odalép hozzád, amikor már megfelelően hoztad létre a technikát és neked is megveregeti a hátadat.
- Gratulálok, sikerült létrehoznod a technikát. Reméljük, hogy a későbbiekben segítségedre lesz. Most távozhatsz! - mondja, majd megy a többiekhez.

//A technika elsajátítva, felírhatod az adatlapodra.//

**Djuka Kodomo** Csüt. Júl. 03 2014, 00:37

A bölcsek szavaitól kissé elérzékenyült az ifjú Jounin. Egy álom teljesedett be, mikor a Hold magas rangú tisztviselői előléptették. Egy álom, amely hajtotta a fiút, nem engedte letérni útjáról. Mindvégig társként volt ott, mikor szükség volt, és mindig ez volt a fény, mikor a világ sötét árnyakba burkolózott. Kodomo feladata, hogy megőrizze a fényt, harcoljon az árnyak és a sötétség ellen. Hogy megőrizze a világ harmóniáját és békéjét.
Kodomo mosolygott, alig tudta visszatartani a kiszakadni akaró örömöt. Majd egy pillanat erejéig ismét átlagos arcát mutatva fejet hajtott a "nemesek" előtt, megköszönve támogatásukat.
- Ígérem, nem fogok csalódást okozni. Szívem a Holdért dobog. Ide köt múltam, jelenem, és jövőm. Óvni fogok az árvákat, a nőket és gyermekeket. Védelmezem az utcák csendjét, és üldözni fogom a rosszt. A háborúban meg fogom óvnia Holdat. - improvizált némi köszönőbeszédet. Szívéből jöttek, ezt az egyre erősödő hangereje, az egyre magabiztosabb kijelentő mondatokból kiszűrhető. Ő valóban ezek miatt él.

Miközben a tanács elment, Namizuo hátratekintett. Hiarira bízta a fiút, a férfira, aki a Djuka-k egyik legelismertebb tanára. Igaz, nem csörgedezik benne a család vére, ő mégis hozzájuk tartozik. A zord külső egy igen bölcs és tapasztalt férfit takar. Kodomo ismerte a férfit, gyerekkora óta a tanára. Talán a fél Katon tárát neki köszönheti, de lehet, hogy az egészet. Hiari kezét kinyújtotta, majd a fiú felé intett. Kodomo egyből értette a parancsot. A léptek megsokszorozódtak, majd lassan mindkét lábbal a port rúgta fel, ahogy sebesen szaladt előre.
Hiari a tengerpartra hozta a fiút, azonban a helyszín még most sem volt tökéletes a számára. Az óriás a víz felszínén kezdett sebesen futni. A Getsugakurei Jounin követte őt. Mikor a parttól kissé távolabb kerültek, a férfi megállt, majd a fiúra nézett.
- Mégis, mit fogunk mi itt edzeni? Itt... - ekkor körbetekintett - Az nyílt tenger vízén?

Jiraiya Hétf. Júl. 14 2014, 20:40

Megérkezett tehát a két Shinobi a nyíl Tengerre, ami hamarosan nem lesz annyira csendes, mint most. Kodomo kérdéseire a férfi, csak néhány kézjellel felelt. Összesen Hat kézjelet formált meg, ami végül a Tigris kézpecsétjével végződött. Ebből már tudta a fiú, hogy valószínűleg egy újabb Katon technikát akar neki megtanítani, de ami a szemei elé tárult, arra talán még Ő sem számított. A férfi körül hamarosan elkezdett izzani a levegő. Szemmel láthatóan több méteres körzetében a levegő hullámozni kezdett a hőtől, majd lassan materializálódni kezdett a technika fizikai valója is. Először a hamuból álló, izzó gömbök jöttek létre, melyek egy nagyobb sziklával voltak megegyező méretűek. Összesen öt ilyen hatalmas tűzgömb kezdett el a férfi fölött és mellett a levegőben létrejönni. A hamuból álló izzó golyók, egy pillanat alatt elkezdtek lángolni, majd belezuhantak a vízbe és eloltódtak. A két Jounin körül a víz elkezdett forrani... Irtózatosan hatalmas hőket szabadít fel a technika, amin Kodomo talán már nem is csodálkozik. A mester, kissé kifáradtan, de megszólal.
- Ez volt a Hageska'en // Heves Tűzeső, egy rendkívül nagy erejű és sok chakrát igénylő technika. Szerintem láthattad, hogy mire képes, habár ilyen magasságból és a vízfelületen nem tudta megmutatni a teljes erejét. Mint már talán tudod, az összes robbanó Katon Ninjutsu izzó hamuból áll össze, hiszen a lángok magukban nem képesek robbanásra. Ezzel a technikát a megfelelő körülmények között, akár egy sereget is jelentősen felapríthatsz. Persze használni is tudni kell. A technikával lényegében a Katon Charkát terjeszted ki magad köré több részletben. Minél több a chakra, annál nagyobb a golyó. Miután kiterjesztetted a chakrát a testeden kívülre, használód annak elmei természetét és csakúgy mint a Goenka no Jutsunál, itt is egy nagyobb hamuból álló gömböt hozol létre, ami izzik, hiszen tűz elemű chakrából áll. Ezután feltöltöd még több chakrával így lángolni fog és ha szilárd felületbe csapódik, akkor az izzó hamugömb felrobban. Ezzel a technikával ugyan nem tudod az ellenfél felé lőni a gömböket, így minél magasabbról kell alkalmaznod, hogy a gravitáció megoldja a becsapódást. Tehát minél kreatívabban használsz egy jutsut, az annál erősebb. Ha csak magad körül hozod létre a levegőben a golyókat, akkor leesnek melléd és magadat égeted meg. Most próbáld meg te... Nem kell magyaráznom szerintem a folyamatot, hiszen eleget tanultál már. A legnagyobb nehézséget a több felé osztott chakra és a vele járó figyelem okozza. Próbálkozz először egyel, majd kettővel...
Mondta, majd hátrább ugrott és figyelte, ahogy Kodomo próbálkozik.

// 40 sort kérnék arról, hogy Kodomo létrehoz egy ilyen nagyobb gömböt, majd eljut odáig, hogy kettő hozzon létre egyszerre. Ezzel még csak a tanulás első fele van kész. //

**Djuka Kodomo** Kedd Júl. 15 2014, 21:54

A nyílt tenger vizén állt a két jounin, egymástól alig néhány méterre. Hiari újabb technika tanítására hívta a fiút. De miféle technika lehet az, amelyhez ennyit kell futni a tengeren befelé? Talán valami ritka Suiton technika? De hát Hiari nem is Suiton affinitású. Akkor mi lehet ez?
Míg az ifjú jounin ezen kérdések felett tanakodott, Hiari megtette az első lépéseit a válasz felé. Egy nem akármilyen technikát mutatott be, Kodomo nem igen tapasztalt effélét idáig. Ismer nagy méretre terjedő Katon technikát, azonban az előbb látottak teljesen megdöbbentették, vajon milyen erő lehet a férfiban, aki a klán vezetőjét, a szőke fiú nagypapáját védelmezi nap, mint nap.
Hiari lihegve ugrott a vízre, majd belekezdett a technikai részletekbe is.
Kodomo, elgondolkodva az elmondottakon egyből két technika neve jutott eszébe, Katon: Hinoshuriken és Goenka. Eme két technika alapjait összetéve talán létre tudná hozni az előbb látottakhoz hasonló ninjutsut. A két technika alapjaival kezdte.
Először meg kell alkotnia egyetlen labdát, amelyből érezheti, mennyi labdával birkózik meg a jounin chakrakészlete. Amint a labda megvan, elkészítheti a másodikat, akár úgy, hogy az első golyóból nyer némi pluszt hozzá. Amennyiben ez is sikerül, megpróbálja megduplázni az eddigieket, ezzel négy darab göböt hozva létre.
Kodomo kézpecsétet formált, majd nagy mennyiségű chakrat kezdett feloldani. Haja belebegett a feltörekvő chakratól, szinte izzott körülötte a levegő. A fiú ekkor mély levegőt szívott, melyet a tüdejében lévő katon chakraval párosított. A méylről felszökő chakrat már ekkor apróbb gömbökbe formálta, pontosabban a hamuszerű anyagot, amely a levegővel való egyesülés után létrejött. Ekkorra a hamu már távozott a fiú szájából. Az első labda szinte azonnal lángra kapott, ahogy elhagyta a száját. A magasba fújta. Azt követte egy második labda is.
A két golyó elérte a magasságot, melynél feljebb nem tudtak jutni, majd zuhanni kezdtek. Valahol a távolban érték el a víz felszínét, belecsapódtak a hullámzó tengerbe, majd felrobbantak, két magasra törő víztornyot létrehozva. Ez azonban nem felelt meg a jouninnak. A két golyó alig volt nagyobb az Endannál. A felgyülemlett chakranak csupán egy részét fektette bele. De tudta, hogy egyszerre nem képes létrehozni ekkora gömböket, főleg ennyit. Így nem maradt más választása, meg kellett alkotnia a gömböket a testén kívül, majd azokat egyszerre indítani kell a chakra testen kívül történő irányításával.
A probléma ott volt csupán, hogy ennél az elemnél mindig a testén belül alkotta meg az alaját, és mikor a levegőbe került, már égett. Most pedig a felszabadított chakrát kell létrehoznia maga körül. Először a suiton technikákon gondolkodott, melyekből ismert testen kívül terjesztő technikát, ezért ez volt a kiinduló fázisa.
Ki kell nyitnia megannyi tenketsu pontot, hogy egyszerre ki tudja terjeszteni a chakrat. Nem telt bele sok idő, mire halvány hamuköpeny kezdte körbevenni a fiút. A fehéres-szürkés hamut a szél könnyedén fújta, beletelt egy kis időre, mire a fiú megszokta a természet aljas körülményeit, és sikeresen egyretömörítette a chakrat, ebből létrehozva egy gömböt a balján. Kodomo még több chakrat adott a kivált golyónak, ezzel egy endan méretű gömböt alkotva meg.
A fiú jobbján is megjelent egy másik, hasonló gömb. A különbség ott volt, hogy ez már valamivel nagyobb volt. Talán az előző Endannál kicsivel nagyobb lehetett, de nem sokkal. Újabb golyt akart létrehozni, ám ehelyett szemeit lehunyta, majd chakraján keresztül „egyesült” a tűzgolyókkal. Újabb chakrat pumpált beléjük, a labdák pedig lassan nőni kezdenek. A jounin addig adagolta a chakrát, ameddig nem érzi megfelelőnek a labdák méretét. Addig nem hoz létre újabb gömböt.
Amennyiben sikerül megalkotnia a két gömböt, újabb chakrát szabadít fel, ezúttal azonban lábaiba vezeti azt. Futni kezd. A chakraval a lábában elrugaszkodik, a magasba kerül. A két gömb még mindig ott van az oldalán. A fiú abban a pillanatban, mikor eléri a magasságot, hogy onnantól csak lefelé mehet, két kezét felemeli, majd a chakragömböket irányítani kezdi, mégpedig bele a tengerbe. A göbök becsapódnak és forró gőzt szabadítanak fel a becsapódás utáni pillanatokban. Talán már jó úton halad a fiú, annak ellenére, hogy a gömbök még most sem érik el a Goenka méretét. A fiú lihegve, fáradtan ugrik a vízre, az egyik nagyobb hullám majdnem le is mossa lábáról. Végül mégis lábra áll és figyeli technikájának gyümölcsét. Fejpántjáról visszatükröződik a két pislákoló fény, majd elhaladva a Hold szimbólumán, hirtelen az egészet betelítik fényességgel. Egy pillanat csupán, mire a vízzel találkozva gőzzé alakulnak, majd végleg kimúlnak, elvesztve a gazdatesttel a chakrakapcsolatot. A fiúnak, sikerüljön bármennyire is az elsajátítás e része, biztos pihenni fog egy keveset. Kiegyenesedik, majd előre lógó fekete tincseit szőke fejére nyomja hátra, felszabadítva a fejpántot. Pihen, de nem sokat. Talán egy percet. Végül fúj egyet és újra nekiáll.

Ajánlott tartalom