Név: Matsukata Akio
Neve jelentése: Okos fiú
Ország: Szél országa // Sunagakure no Sato
Rang: Genin
Szint: D
Chakraszint:
Kor: 12
Nem: Fiú
Felszerelések:
- Hátizsák (1 db)
- Dróthuzal (10m)
- Szerszámok (1 szett)
- Füstbomba (5 db)
- Elsősegély készlet (1 db)
- Energiatabletta (1 doboz / 25 db)
- Robbanó jegyzet (10 db)
- Kunai (5 db)
- Sima Shuriken (5 db)
- Makibishi (10 db)
- Fuuma Shuriken (2 db)
- Senbon (10 db)
Kinézet: Fekete haj, fekete szem, talpig feketébe öltözve.
Jellem: Távolságtartó. Az intelligenciája sokkal nagyobb mint az átlagos ninjáké. Szeretne békét a ninja világban. Tisztelet teljesen beszél a társaival és a tanáraival.
Technikák:
- Shunshin no jutsu // Fürge Test technika
- Henge no Jutsu // Transzformációs technika
- Kakuremino no Jutsu // A Láthatatlanság Köpenye
- Bunshin no jutsu // Klón technika
- Kawarimi no jutsu // Testhelyetesítő technika
- Tobidogu no jutsu // Tekercsírás, Hordozható fegyverek
- Jibaku Fuda: Kassei // Robbanó Jegyzet: Aktiválás
Előtörténet:
A nevem Matsukata Akio, nem ismerem a családom, az utolsó emlékem az, hogy egy árvaházban keltem fel Sunagakure-ba. Azt mondták, hogy az egyik reggel itt találtak a bejárat előtt véresen, nem volt komolyabb bajom az emlékezett kiesésemen kívül. Nem emlékszem senkire, sem a családomra sem a barátaimra, még azt sem tudom, hogy egyáltalán ide való vagyok-e vagy sem. Sokak szerint csak egy kém vagyok akit egy másik faluból küldtek, őszintén szólva én magam sem tudom, nem tudom, lehet igazuk van. Úgy döntöttem, hogy ninja leszek talán így rájövök arra, hogy ki is vagyok valójában és, hogy honnan származom. 8 évesen kezdtem az akadémiát barátaim egyáltalán nem voltak mivel minden velem egykorút eltiltottak tőlem, mert hát ugye elvileg kém vagyok, és nem lehet bennem bízni. Így hát nem volt időm másra csak a tanulásra és az edzésre mivel barátaim nem voltak. Ezért is már 8 éves koromban amikor megkezdtem az akadémiát nagyon komolyan vettem a tanulást és az edzést. Amikor mindenki a barátaival lógott akkor én edzeni voltam így 4 év alatt sikerült elsajátítanom a szilárd felületeken való megtapadást és a vízen járást is. 4 év kemény edzésébe került ez nekem, hogy tökéletesen menjen. Próbáltam pedig sokszor közeledni másokhoz de mindig elutasítóan viselkedtek, talán ezért is alakult ki bennem az évek során, hogy ilyen távolság tartó lettem. Így hát így teltek el az Akadémiás éveim, de ugye ennek is volt előnye, még pedig, hogy igen jól teljesítettem és sokat tanultam. Végül eljött a nagy nap is a Genin vizsga ideje. A gyakorlati része nem sikerült olyan jól mint ahogyan azt elterveztem de az írásbeli része nagyszerű volt, szinte hibátlanra írtam meg, valahogy mindig is jobban ment a gondolkodás mint a harc. Ekkor sok tanár mondta nekem, hogy az eszem az hatalmas előny lehet számomra, nem muszáj mindenképp, hogy olyan erős legyek mint a többiek, hisz ha megvan az a kellő intelligenciám akkor akár jutus nélkül is képes leszek legyőzni a többieket. Ezek a szavak hatalmas motivációt adtak, így még jobban rá feküdtem a tanulásra. És ennek hála sikerült és Genin lettem, nagyszerű érzés volt az amikor Geniné avattak engem is, akkor úgy éreztem mintha kaptam volna egy kicsi tiszteletet. A célom az egyértelműen a családom és saját magam megismerése, és persze, hogy minél erősebb legyek, hogy tiszteljenek a faluban. A napokban arra is rájöttem, hogy nekem jobban fekszik az orvosi ninjutsu talán azért is mert a sok edzésnek köszönhetően elég jó lett a chakra gyakorlatom. Majd még ezt megfontolom és lehet, hogy inkább ezen a pályán mozgok. De elsőnek is haladjunk sorjába és nézzük meg, hogy kiket osztanak be mellém csapattársnak és ki lesz a sensei-em, remélhetőleg valami erős ninja akitől sokat tanulhatok, hogy kik lesznek a társaim az nem különösebben érdekel, hisz eddig sem tiszteltek úgy, hogy már megszoktam ha most sem foglalkoznak velem. Nem akarok általánosítani de eddig még nem találkoztam olyan velem egykorúval aki megadta volna nekem a kellő tiszteletet, pedig én mindig megadtam mindenkinek. Hát itt az ideje, hogy beérjen az a sok edzés, az erősségeimet kihasználva megmutatom mindenkinek, hogy mit is tudok és így majd tisztelni fognak. Mindenféle képen szeretnék igaz barátokra lelni, szeretném megtudni, hogy mégis mi történt az előtt, hogy eszméletem vesztettem és elfelejtettem mindent. Sokan köszönhetek ennek az árvaháznak is, így az is biztos, hogy folyamatosan látogatni fogom és segíteni őket, úgy ahogyan ők is tették ezt velem. Nem fogom sohasem elfelejteni azokat az éveket amiket ott töltöttem egész fiatalon, a nevelőket akik sok mindenre megtanítottak és a úgymond "testvéreimet" akikkel bár nem volt olyan közeli viszonyom mert nagyon ritka alkalom volt, hogy leültem volna valamelyikel is játszani vagy valami, de akkor is fontosak számomra hisz mindegyiküket jól ismertem a szokásaikkal mindenükkel egybe véve.
