Re: A Nagy folyó

Jiraiya Szer. Aug. 10 2016, 19:58

Bizony, rég volt már, hogy ez az Ország ilyen viharnak volt tanúja, még akkor is, hogyha mindennapos volt a szakadó eső. Amegakure no Sato is nehéz időket él. A vezető halála óta elesettnek érzik magukat, egyetlen reményük a vezetést átvevő Tenshi-sama, aki azelőtt Pein Angyalaként volt ismert. Azonban Kibusha már napok óta járja ezt a vidéket, míg végül elérte a célját. Ez idő alatt pedig meg tudott ezt-azt. Többek között azt, hogy a rejtett falu mozgásba lendült. Nem tudni, hogy miért, de az eddigi erős védelem helyett, most szétszórták az egységet és az Ország több pontjára csoportosultak, kisebb-nagyobb csapatokban. Ez aggodalomra adhat okot, ugyanis a Világ eddig folyamatosan értesült a közhírekről, amik a háborút is magukba foglalták. Amegakure no Sato védelme kijátszhatatlan volt, minden erejével azon volt, hogy a Rejtett Falut megvédje, így szinte minden Shinobi annak területén tartózkodott és a határokat zsoldos katonák védték. Furcsa formája ez a háborúskodásnak. Főleg, hogy egyetlen egy támadást indítottak csak meg a szomszédos Fű Országa ellen és az is kudarcba fulladt. Iwagakure és a Víz Szövetsége nem ezt várná el...

Ami viszont lényegesebb a történet központi alakja számára, az a körülötte történő dolgok, vagyis éppen az, ami nem történik körülötte. Elhelyezte az üzenetet. A Nagy Folyó, éppen a Folyó Országába folyik, ahol több felé ágazik, így talán az üzenet rögzítése megfelelő volt, hogyha nem akarja azt, hogy ott elvesszen és végül az Óceánba kössön ki. Jobbik esetben... A rosszabbik lehetőség, hogyha egy illetéktelen kezébe kerül. Azonban ez még nem jelent önmagában rosszat, a levél tartalma és az írás, a védelem az, ami amivel nehezen hozzáférhetővé lehet tenni egy üzenetet, Kibusha pedig ezzel mindent megtett. Így ha az, akinek valójában szánja az üzenetet időben magáénak tudja, akkor a sodrás nem viszi ismeretlen vizekre a tekercset.

A tűz fényénél melegedve, az általa "épített" búvóhelyén kezdte el fogyasztani a mostanra már elkészült ételt és bár szerény volt, számára éppen megfelelő. A fagyasztott állapot a frissességet is megőrizte, az ízek pedig olyanok voltak, amilyennek egy ízesítetlen húsnak lennie kell: Önmagában is pompás... Odakint még mindig zuhogott az eső, villámlás és mennydörgés, irtózatos káosz. A sziklák illesztései között süvítő hangot lehetett hallani... Nem éppen kellemes, majd ezzel kezdeni kell valamit, hogyha nem akarja, hogy az idegeire menjen. Ami viszont fontosabb, hogy érezni kezdett valamit. Valamit, ami nem volt jó és nem volt kellemes, sokkal inkább fojtó és bosszantó. Hamarosan lépések zaja ütötte át a vihar káosszerű hangját, a lábak pedig az Ő "barlangjának" bejárata előtt állapodtak meg. Mivel jókora kövekről volt szó, így a bejárat is ennek megfelelő méretű volt, ahogyan a hely nagysága is. Kibushának nem kellett szűkölködnie. Ez viszont nem jelent egyet azzal, hogy indokolatlanul megjelenő látogatókat kelljen fogadnia idebent.

A megjelenés pillanatában valahol a közelben egy villám csapott le, fénye bevilágított a barlangba... A kékes fény körvonalazta a megjelenő alakot a tűz fénye pedig előlröl világította meg, bár így sem lehetett tökéletes képet kapni róla. Nagyjából 180 centiméter magas lehet, az egész testét fedő köpenyben van, ami kapcsokkal zárul és teljesen az orráig ér. Egyedül a szemei látszanak, ahogyan az arcába lógó, vizes haja. Köpenye mellkasán egy jel látszik, de nem vehető ki teljesen. Nagyjából úgy fest, mint körülbelül két órája Kibusha, a köpeny levétele előtt...

A fény nyilván kivilágított az építményből így tudta a fiú, hogy van itt valaki és a méretből ítélve egy, vagy maximum két ember. Azt vajon gondolta volna, hogy egy Kibusha kaliberű alakhoz próbál befurakodni? Már ha ez a terve és valóban nem tudja, hogy kinek az útjába állt... Vajon mi sül ki ebből? Kibusha számára fenyegetést jelenthet, ez a kisugárzásán is érződik, méghozzá nagyon is. A legegyszerűbb az lenne, hogyha levágná egy szempillantás alatt. De mi van akkor, hogyha ez a valaki nem akar neki ártani és/vagy csak egy menedéket kereső utazó? Tudják egymásról, hogy Shinobik, tudják, hogy chakrával rendelkeznek, mindketten vannak azon a szinten, hogy ezt megérezzék. A helyzet adott, a színpad pedig az övék. Mi sül ki mindebből?

**Unazaki Kibusha** Szer. Aug. 10 2016, 22:28

Bizony egy kellemes, jóízű étkezés mindig jól jött: Kibusha nem is emlékezett már az utolsó alkalomra, mikor rendes ételt fogyasztott. Miután végzett, jól lakottan hátát az egyik sziklára vetette, kezeit összekulcsolta tarkójánál és felkészült egy rövid, pihentető alvásra. Persze onnan lehet felismerni egy igazán jó tervet, hogy az elmélet csúnyán elbukik a gyakorlatban - ez történt most is. Nemsokkal azután, hogy behunyta szemeit, zajra lett figyelmes. Bal szemét résnyire kinyitva rejteke bejárata felé tekintett, mintha ezzel jobban hallana. Ahogy egyre közeledett (ez már önmagában intő jel volt) a hang forrása, tisztán be tudta azonosítani azt: sárban tocsogó léptek.
Hősünk nem különösebben verte ezt nagy dobra, elvégre háború dúlt, idegen területen ólálkodott, a tűzrakás sem éppen a bujkálás legzseniálisabb kivitelezése - na nem mintha bujkált volna -, számított rá, hogy előbb-utóbb valaki felüti fejét. A kérdés mindössze annyi, pontosan kicsoda.
A nagy pillanat végül el is érkezett. A bejáratnál egyetlen alak tűnt fel. Erre reagálva Kibusha mindkét szemét kinyitotta, fejét az újonnan érkező irányába fordította, s olyan alaposan felmérte, ahogyan csak tudta. Sajnos ez nem sokra volt elegendő. Köpeny, mely orrig ért, egy szimbólummal középen, az Eső Országában, egyedül járva a vidéket, noha az amegakure ninják a falujukat védték. Az Unazakiban, különösen a helyszínre való tekintettel, fejsejlett egy régi emlék egy bizonyos csoportról, akik hasonló ruházatot viseltek és aminek tagjai közé bizonyosan tartozott egy jókora karddal hadonászó cápaemberféleség. Az arc vonásait azonban továbbra sem tudta kivenni.
Noha egyelőre nem is nagyon érdekelte. Valószínűleg úgysem ismerte az illetőt. Mélyen belül felkészült minden eshetőségre: miközben tekintete visszatért és megpihent a tűzön, némi erőt gyűjtött, ha esetleg a látogatás támadásba torkollna, ne érje teljes meglepetésként, s ennek megfelelően fejében kombinálni kezdett, mit lépjen majd. Külső jelét azonban nem adta ennek. Nem tudott semmit az idegenről, csupán az volt nyilvánvaló, hogy hozzá hasonlóan ninja, azt pedig tapasztalt szemei rögtön leolvasták megjelenéséről, hogy nem a gyengébb fajtából. Bolond az, aki oktalan harcot provokál. Arról nem is beszélve, hogy az Unazaki nem küzdeni érkezett az országba - részben pont azért, mert semmit nem nyer vele. Igyekezett ezt kifelé is kommunikálni változatlanul nyugodt testtartásával. A földről lassú, kiszámítható mozdulat keretein belül felvett egy nyársat, melyre úgy szint hús és zöldségek voltak feltűzve szép sorban, ám ezek még nyersen. Magához emelte, nézegette egy darabig, majd ha a másik közben nem tesz semmit, felé nyújtja.
- Éhes vagy?

Jiraiya Pént. Aug. 26 2016, 19:22

Nem sokaknak maradna meg a hidegvére, hogyha egy beszorított helységben elállja az egyetlen menekülőutat egy érkező személy, aki talán Kibushához hasonlóan erős lehet. Azonban mindenki tudja, hogy a "beszorított helyiség" jelző és az "egyetlen menekülőút" egyáltalán nem helyes fogalmazás, ha Kibusháról van szó. Ahogyan a "menekülő" szócska sem. Elvégre nem szokása, nincs is rá szinte soha szüksége. Ami viszont tény: Tapasztalat ninjához méltón, máris elkészítette a tervét arra az eshetőségre, hogyha a megjelent személy támadó szándékkal tért volna be ide. Ám Ő csak megrázza a fejét. Eltelik egy másodperc... Kettő... Három... Majd a semmiből Kibusha lelki szemei előtt, egy-egy emlékkép rémlik fel a közelmúltról, majd egyre távolabb és távolabbról. Emlékek egy, majd két nappal ezelőttről... Mindeközben látja maga előtt az alakot, azonban az meg sem mozdul.

[Írd le ezeket az emlékképeket néhány sorban, majd reagálj úgy, ahogyan neked tetszik. Az emlékképeket és a folyamatos gondolatba kerülésüket nem tudod leállítani pusztán azzal, hogy a figyelmedet másfelé koncentrálod, ez zavar is egy kicsit. Így Kibusha sejtheti, hogy mindez elég furcsa, valami van a háttérben...]

Ajánlott tartalom