Tanzaku Gai

A szamurájok vezetője arra utasít, hogy menjek az erdőbe. Kicsit furcsa volt, hogy a segítségünket kérik egyszer, aztán pedig elküldenek maguktól. Furcsa, mintha többet tudnának, mint amit elmondanak. Átfut az agyamon, hogy ez inkább egy mentőakciónak néz ki, mintsem egy kíséretnek, de gyorsan elhessegetem a furcsa gondolatokat, bemegyek az erdőbe. Természetesen próbálok a lehető legbiztonságosabb úton haladni, nem tudom, hogy mi vár ránk, főleg, hogy a szekéren föltűnik a rejtélyes személy a fogadóból. Táskámban még mindig ott van a kunai a füstbombával, hátha jeleznem kellene Motoinak, nem tudom merre jár, de ha én bírtam az iramot, neki sem jelenthetett problémát, hacsak útközben nem állt meg madárra vadászni. De nem veszem elő, helyette egy rendes kunait választok, hátha valami meglepetés érne. Megpróbálom fölmérni a területet, hátha van valami jó rejtekhely, esetleg fedezék, valamiféle nagyobb szikla.
Ahogy az lenni szokott, ha balszerencsére vársz, balszerencse történik. Előttem egy árnyék suhan el, egyenesen a szekér fele tart, közben pár kunai is repül felénk, nem látom pontosan, de úgy tűnik, hogy robbanó cetlikkel. Tökéletes, ilyen az én szerencsém, bejövök az erdőbe, és egyből rám támadnak. Nincs mit tenni, Motoi valahol itt van a közelben, igaz nem tudom merre, de most amit teszek, biztosan felhívja rám a figyelmet majd.
Gyorsan táskámba nyúlok, és egy robbanó cetlit veszek elő, és a legközelebbi fára ragasztom, pár shurikennel is megpróbálom eltéríteni a kunaiokat, ha sok lenne belőle. A cetlit úgy helyezem, hogy lehetóleg a robbanás lökéshulláma megakadályozza, hogy célba találjanak. Mivel az ellenséges ninja is sok robbanó cetlit használt föl, megpróbálok, ha alkalmam adódik rá, egy megfelelő fadarabot keresni, hogy szükség esetén létrehozok egy bunshint, hogy megkönnyítse a menekülésem.
Amennyiben nagyon húzós lenne a helyzet, a füstbombás kunait használom, és létrehozva egy bunshint a fölfordulásban klónomat egyik irányba küldöm, én pedig a másik irányba futok, lehetőleg valamiféle fedezék felé.

// Tenshi //

A Junsui Kait be kellett vetned, így ideiglenesen megúsztad a maradandó sérülést, amely nem kevés fájdalommal járt volna. Viszont jelen helyzetedben ez nem sokat számít, érezhetően közel vagy a pánikhoz és ezért csak ömlik belőled a szó, méghozzá nem éppen a legszerencsésebb kifejezés és megfogalmazásmódokban.
- Csak egy küldetés után nem tértél vissza... - a férfi megvetően ismétli szavaidat.
Nincs időd reagálni, kézpecséteket formál melyek után Te teljesen megbénulsz és minden elsötétül....
Egy sötét teremben ébredsz, nem vagy megkötözve. A földön egyetlen gyertya világít, a lángok fénye Kirigakurei ANBU maszkos alakot fednek fel előtted, aki félig a sötétség leplében áll.
- Akari Tenshi. Tegyél jelentést, mond el mi történt veled és hogy mit miért tettél. Ne feledd, specialistáink átnézték az elmédet, így nem maradt sok rejtegetni valód.

// Mondjuk úgy, hogy ez nem igazán jött össze. A Következő alkalommal karakterhalállal zárul majd a dolog, de MOST ezt a verzíót mellőztem. Mindenesetre nem okos dolog hetet-havat összehordani huzamosabb ideig, pláne ha azok még ütik is egymást. Legyen most ez tanulópénz, de legközelebb...  Következő Poszt ide jöjjön: Züm. De ne feledd: azért a jelenlegi esetnek is vannak, sőt lesznek következményei a karakteredre nézve, így közel sincs lezárva a dolog. Tehát ha most árulónak leszel bélyegezve, akkor ugye... //

// Hiraku //
Miközben Te magad éppen egy nem kívánt, sőt kifejezetten meglepő szituációba keveredtél, addig valaki, egy ismeretlen alak, aki nagy valószínűség szerint shinobi, még rátok is támad. Nos, erre a helyzetre azt lehet mondani, hogy bonyolult. Mindenesetre azért a pánikot elnyomod magadban, még mielőtt igazán eluralkodhatna, sőt még azelőtt, hogy egyáltalán kibontakozhatna. Hiszen hamar kifunálod, hogy még ha a helyzet nem is egyszerű, azért könnyedén előnyössé tudod változtatni. Még ha a könnyedén jelző talán erős túlzás is...
A Doku Gasu nevű technikát alkalmazod és ez szerencsls húzásnak bizonyul, mert nem egyedül Te tervezted a többiek érzékeit rontani. A Fejvadász, legyen bárki is, szinte veled egyidőben aktiválja technikáját, amivel talán már találkoztál, de lehet, hogy nem. Akárhogy is, érzed amint a levegő megtelik nedvességgel, majd áthatóan párás, ködös lesz. Látni nem láthatod a felszálló párát, csak ha hátrébb ugrasz, hiszen a gáz, amit Te "termeltél" erősebb színű, így elnyomja azt. Több fordulót megteszel, amolyan Be-ki ugrándozássá fajul számodra a tevékenységed. Mindenesetre abban biztos vagy, hogy egy szamurájt megöltél, igaz, majdnem ott hagytad a fogad, hiszen először a páncéljában megakadt a kunaiod és akkor a méreg még nem járta át eléggé a testét ahhoz, hogy fürgén le ne súlytson a pengéjével. Te ösztöneidnek hála elkerülted a kardot, majd fogást találtál a szamurájon és elvágtad a torkát. A Harmadik kiugrásnál érzed, hogy egy minimális mennyiséget magad is beszívtál a méregből, ez annyira elenyésző, hogy egyelőre nem kell aggódnod miatta, mellékhatásai nincsennek, vagy csak alig érzékelhetőek. Inkább hosszútávon lehet aggasztó. De vannak ennél fontosabb problémáid is. Egyrészt Akane odabent van, valószínűleg elég öntudatlan állapotban. Kérdéses mennyire aggódsz érte, de ha meg akarod kapni a pénzed, akkor még élve le kell szállítanod. Természetesen a kocsis is elég ájult lehet. Ha szerencséd van, akkor inkább az uóbbi alakot találta el az Akanénak szánt kunai. De most nem is ezek a legnagyobb problémáid. A Fejvadász és a másik szamuráj mintha eltűntek volna. Pedig hallanod kellene a lépteiket, a mozgásukat, hiszen a méreg megzavarja az érzékeiket, így mindenképpen jelet kellene adniuk magukról. Vagy talán többet lélehgeztél be a gázból, mint amennyi feltűnt? Lehetséges, de azért nem valószínű. Újabb kérdések, nagyon úgy tűnik, hogy ez a küldetés számodra sok kérdést és kevés választ tartogat. Ez pech. De talán majd fordul a kocka.
Mindeközben az erdőből robbanások hangjai szűrődnek ki...

// Yazaki //
Nem leszel vidám a gondolatra, hogy mégis fel lettél fedezve, de azért nem is pazarolsz sok gondolatot erre. Alkalmazkodó típus vagy és ez mindenképpen az előnyödre válik a helyzetek többségében, mint ahogy most is. Nem panaszkodsz, nem siránkozol, amiért észrevettek, hanem elfogadod a helyzetet és reagálsz. A robbanások téged nem igazán érnek el, hiszen a kunaiok jelentős hányada elakad a fákban.
De ez közel sem jelenti azt, hogy nem kell aggódnod, kettő detonáció a közvetlen közeledben jött létre. Szerencsédre, vagyis inkább ösztöneidnek hála - amiért hamar poziciót akartál változtatni - nem sebesültél meg és ennek örömére kifunáltál egy tervet. Méghozzá egy olyat, ami mindenképpen biztatóan hangzik. Ráadásul azt a véleményt is megformáltad magadban, hogy ellenségeid többen lehetnek, mint amennyi látszódik. Ez a gondolatmenet a későbbiek folyamán komoly örlődés kiváltója lehet, de egyelőre pusztán megfigyelés és könnyen kezelhető ténynek tűnik. De hogy tényleg így van-e? Nos, rejtély.
Miután elülnek a robbanások, a klónodat elinditod, de nem jársz szerencsével. Mivel ez egy E szintű technika, ezért a bunshin másfél perc téblábolás után kifakul a világból. De nem azért mert megtámadták, hanem egyszerűen elfogyott a neki testet adó chakra. Érdekes. Vagy az eldobott és felrobbantott fegyvereid végeztek az ellenséggel, vagy pedig... nos sok lehetőség van. De miért van az, hogy nyíltan támadást íntéznek, majd meglapulnak. Fordítva talán okosabb volna, vagy mégsem? Esetleg tényleg meghaltak? Kérdéses. Mindenesetre Te elég jó helyen vagy, nem valószínű, hogy bárki is ismerné a poziciódat.

// Benzaiten //
Végülis engdelmeskedsz a szamuráj parancsának és az erdőbe indulsz. Hogy jó, vagy rossz döntést hoztál, azon csak vitatkozni lehet, de sosem fog kiderülni. Fejedben aggasztó gondolatok, elméleteke keringenek, de hamar félresöpröd őket, mert most egészen más dologgal kell foglalkoznod. A Támadás már csak "hab a tortán", ahogy "megkoronázza" ezt a napot...
Mivel nem ejtettek a fejedre, ezért gyorsan végiggondolod a lehetőségeidet. Több írányból is jön robbanás, így talán felmerülhet benned, hogy több ellenfeletek is van, hiszen ha robbanójegyzetes kunaiokkal támadnak, akkor elég egyértelmű, hogy összehangoltan teszik és úgy hatásosabb. Bár kicsit érthetetlen, mert kettő mintha mögülled jött volna. De hogy a fenébe kerültek mögéd? 
A Shurikenek és az ellenrobbantás hatásosnak bizonyul. Egy kisebb horzsolást leszámítva nem sebesülsz meg, de ez is olyan jelentéktelen seb, hogy szinte észre sem veszed. Két alakot láttál, az egyik kiugrott az útra. Abból az írányból nem jött robbanás. A Másik megtámadott téged. Tehát Észak-Keleten legalább egy ellenség van. Ám mögötted is lehet valaki, mert abból az írányból is létrejött kettő detonáció. Érdekes.
Hirtelen néma csend lesz, hang nem hallatszódik. Mintha mindenki eltűnt volna. Mi a frászkarika van ma?

A klón felderítőm nem úgy viselkedett mint ahogy szeretem volna. Pár lépés megtétele után  kifakult és eltűnt a semmibe. Ezzel a technikával nem kerültem közelebb a célomhoz. Miután a klónom eltűnt még egy kis időt vártam hátha észreveszek valamiféle mozgást .  Felmerült bennem az a gondolat , hogy talán sikerült megölnöm a támadót, vagy esetleg eszméletlen lehet, de mivel úgy tartom, hogy mindig a legrosszabbra kell felkészülni és akkor nem érhet váratlan meglepetés ezért inkább úgy veszem , hogy a támadó sértetlen és valahol itt bujkál még az erdőben. Ha az ott töltött idő alatt mozgást észlelek akkor egy robbanó celtis kunait dobok oda , viszont ha nem lesz semmi mozgás akkor óvatosan elkezdek közelíteni  hátulról oda ahol Suit utoljára láttam.  Mivel eléggé szétváltam a többiektől, és a feladatom egy ember védelme ,ezért nem bujkálhatok örökké az erdőben, és Suinak is jól jöhet némi segítség.  Próbálok  fedezékek mellet haladni. Ha mozgást  látok olyan irányból amerre Sui nem mehetett azonnal dobok oda egy robbanócetlis kunait.
Mivel Sui sem tudja , hogy én jövök valahogy jeleznem kéne neki, de a fütty szó elárulja hogy hol vagyok, robbanó cetli meg halálra rémiszti, viszont egy sima kunai jó lenne hisz az csendes , másnak lehet fel sem tűnne, csak ezzel meg az a gond, hogy Suinak sem tűnne fel.. Ekkor látom meg hogy pár madár , amiket a robbanás ijesztet meg  repdes felettünk és jó hangosan kárognak. Megpróbálom eltalálni a leghangosabban rikácsoló madarat , amelyik Sui felé repül, ha sikerül biztosan tudni fogja , hogy én vagyok, hiszen ki másnak juthatna ilyen hülye ötlet az eszébe.

Miután egy lélegzetvételnyi időhöz jutok, egyből egy eléggé védett helyet keresek, ahol megbújhatok.
Kicsit furcsa csönd ereszkedik a környékre, ami meglepő, hisz ennyi robbanás után legalább valami madárhangot hallana az ember. Leellenőrzöm, hogy a robbanások után minden testrészem megvan e, és örömmel konstatálom, hogy egy horzsolást leszámítva minden rendben van, de ez a csönd nem hagy nyugodni. Amit eddig láttam a ninjától, képzettnek tűnik, és próbál távolságot tartani, nem véletlenül használ robbanócetlis kunaikat, nem szeretne közelharcba keveredni véleményem szerint. Lényegében én sem szeretnék, míg nem tudom mit várjak. Motoinak itt kellene lennie valahol a közelben, ha másra nem is, a robbanásokra neki is fel kellett figyelnie.
Ahogy ülök, próbálok felfigyelni pár neszre, legalább kihasználom a csendet valami hasznosra. Csapdát nem állítok, nehogy még Motoi fusson bele, egész küldetésünk végéig hallgathatnám, hogy belesétált a csapdámba. Lényegében két verzió elfogadható ebben a helyzetben.
Egy, genjutsu, kettő, nagyon sietős volt a másik ninja dolga, és minél hamarabb ki akar érni a szekérhez. Akármi is van a szamurájokkal, nőne a túlélésre az esély, ha többen lennénk együtt, míg ha nagy a gubanc, jó ha van pár rejtett adu a kezünkben. Muszáj megtudnom, hogy mi folyik itt.
Létrehozok egy bunshint, és kinézek a rejtekhelyem mögül vele, ha megtámadják, tudni fogom, hogy ellenfelem még itt van. Ez még a jobbik eset, a csend csak véletlen egybeesés. Ha nem történik semmi, megpróbálok egy kicsit meditálni, hátha valami zavart vélnék felfedezni a chakraáramlatomban, ha genjutsu, és meg tudom törni, alkalmazom a genjutsu kai technikát, ha nem tudom megtörni, akkor nincs más esélyem, csak várni, hogy Motoi egy jól irányzott fejbekólintással kihoz a technika hatásából, bár már a madárelejtés mellett egész jó chakrakontrollja is van, és a fejem egészségi állapotára pozitívan hathatna ha ő is a genjutsu kai technikát használná, de ha máshogy nem megy, a fejbekólintás is jó.
Amennyiben viszont a ninja a szekér felé vette az irányt óvatosan utána megyek, nem lenne jó belesétálni valami harcba, ahol csak terhére lennék másnak.

Amíg a madarakkal játszadoztam furcsa fehér köd kezdett terjedni a fákból és a nedves földből. Olyan érzésem támadt mintha valaki a Kirigakure no Jutsu használta volna, de ha ez így van akkor a használója nem mozoghat, bár az is lehet , más fajta jutsut használ. Mivel jutsuk terén még van mit tanulnom ,ezért fenntartom azt a lehetőség is , hogy valamiféle más jutsu lesz ez. Egy ruhadarabot szorosan az arcomra tekerem, úgy hogy fedje az orrom és a szám , hátha mérgező lenne ez a köd, majd egy magasabb fát kezdek el keresni, ami persze nem lesz nehéz egy erdőben. Amint megtaláltam a fát 2 robbanó cetlit helyezek el a fától két ellenkező irányban 5 méter távolságra,majd visszamegyek a fához és alkalmazom a Kakuremino no Jutsut, amelynek segítségével eltudok rejtőzni a fa törzsénél. Mivel ez a jutsu közel sem tökéletes , egy tapasztalt ninja könnyedén kiszúrná viszont , arra jó lesz, hogy a távoli embereket megtévesztje. A jutsut alkalmazva ,amennyire csak tudok sietve felmászok a fára , olyan magasra amíg úgy érzem , hogy biztonságos és megbírnak az ágak, majd körülnézek . Elsősorban felmérem a terepet, hátha látok valamit ami segítené a mostani helyzetemet, esetleg azt aki a jutsut létrehozta vagy valaki mást , például Suit vagy olyan területet ahol nem jön létre ez a fura köd.

A technika alkalmazása után magamhoz térek. Helyes volt a feltevésem, hogy genjutsuba kerültem, viszont mikor történhetett, nem vettem észre semmit sem, leszámítva a karcolást. Lehet valamiféle tudatmanipuláló szerrel lehetett bekenve a penge? Nincs sok időm gondolkodni, ugyanis egy alak tart felém, és nem nagyon barátságos módon szeretne közelebb kerülni a szívemhez. Gyorsan mérlegelem helyzetem.
Egy ninja tart felém, egy kunaival a kezében. Én a földön vagyok, persze ellenfelem tudja, hogy magamhoz tértem. A genjutsut nem tudom, hogy ő használta e, esetleg valaki más.
Legnagyobb esélyem a túlélésre az lenne, ha sikerülne visszakerülnöm Motoi közelébe, esetleg valamelyik szamurájhoz, azonban nem nagyon bízok bennük, még mindig nagyon furcsa módon történt a "toborzásunk". Nem tudom merre lehet Motoi, tehát muszáj egy kis távolságot lopnom. A futás talán nem a legelőnyösebb, mivel könnyen a hátamba kaphatnám azt a bizonyos kunait. Muszáj lesz kitalálni valami frappáns megoldást, ugyanis könnyen itt hagyhatom a fogamat.
A távolságtól függően és a környezetet tekintetbe véve arra a döntésre jutok, hogy egy hirtelen támadás után lenne a legjobb menekülőre fogni, így a legnagyobb az esélyem, hogy sikerül elmenekülnöm, véleményem szerint.
Amennyiben a talaj engedi, megprobálok megmarkolni egy adag földet, és a ninja szemébe dobni, a lehető leggyorsabban aktiválni a Shunshin no Jutsut, majd egy Konoha Dai Senpuut próbálok meg befűzni a kombinációba, ha nem sikerülne, és a ninja blokkolja ütésem megpróbálok egy füstbomba segítségével elfutni, ha ez sem sikerülne, akkor elindulok visszafele, reménykedve abban, hogy Motoi mögöttem van, és nem kerültük el egymást a nagy kavarodásban.
Ha egyik tervem sem válik be, nem lesz más lehetőségem, védelmi pozíciót veszek fel, és megpróbálom kivédeni a támadását. és várni a felmentő sereget, esetleg valami rést, ahol sikeres támadást indíthatnék.
Mindeközben figyelem környezetem, ugyanis a legkevésbé sem vagyok biztos benne, hogy a ninja maga van

// Yazaki //

Elővigyázatosságod, miszerint a köd akár mérgező is lehet, nos hasznos és okos gondolat, bár a légzőszervek eltakarása semmiképpen sem lehet hosszútávú megoldás. Mindenesetre egy darabig kitart és elméletileg ennek elégnek kell lennie, hogy végrehajtsd a tervedet. Igen ám, viszont a gondolatmenetbe egy egetrengető hiba csúszott, ami felborítja tevékenységed egyszerű folyamatát és kiegyensúlyozottságát. Mégpedig az, hogy... Nos, inkább az elején: Noha nem vagy biztos benne, megérzésed magas szinten azt súgja, hogy ez a Kirigakure no jutsu. Valóban, mi más lehetne? Persze vannak lehetőségek, de te abba nem különösebben gondoltál bele, hiszen nyílván nem elég széleskörűek az ismereteid a jutsuk terén. Ezzel nincs is semmi baj, sok a jutsu, és a nagyrészüket féltve őrzik a nemzetek és ninják. Viszont a hiba, amit ejtettél, az az volt, hogy a Kirigakure no Jutsu-ban a használója nem tud mozogni - feltevésed szerint. Miért ne tudna, hiszen pont ez a dolog lényege. Mozogni inkább az áldozatnak nem ajánlatos, bár a légzése is elég árulkodó lehet.
Tényleg nem volt nehéz magasabb fát találnod egy erdőben, még úgy sem hogy a köd magába rejt. Amint elindulnál, hogy kirakd a robbanójegyzeteidet, az ellenséged támadásba lendül. Hülyeség is volna megvárnia, amíg kimenekülsz a ködből, vagy bármi mást is csinálsz. Újabb bizonyítékot találsz rá, hogy valószínűleg a Kirigakure no jutsuval van dolgod. Nem is igazán érzékeled a támadódat, mindössze a vágásra és az azzal keletkező fájdalomra leszel figyelmes, ami a hasad tájékán jelenik meg. Nem olyan mély, viszont azért nem ártana minél hamarabb ellátni. Igaz, ahhoz meg kell szabadulnod a kellemetlenkedő ellenségtől. Bár rejtély, hogy miért élsz még, hiszen könnyen megölhetett volna. Talán játszik veled? Azt hiszi megalázhat és megkínozhat még mielőtt megölne? Nos, téged ismerve nem az a személy vagy, aki ezt örömmel hagyja...

// Benzaiten //

Végiggondolod a helyzetedet. Szokásodhoz híven nem pánikolsz be, inkább máris azon filozofálsz hogyan és mit tudnál cselekedni. Nyílván hátrányos a helyzeted, hiszen a földön fekszel. Behajlítod a lábad, megemeled a felsőtested és máris guggoló állásban vagy. Ezt látva ellenfeled szaporázza magát, nehogy elveszítse az előnyét. Ekkor megpördülsz, hogy a Konoha Dai Senppu nevű technikával támadj rá. Ő sikeresen kitér de ezzel időt veszít. Aktiválod a Shunshint, amivel menekülőre is fogod. Bár meg kell jegyezni: kockázatos dologba fogtál bele, mert így akár teljes sebességgel neki is rohanhatsz egy fának, tekintve, hogy ezt a jutsut ( remélem olvastad a friss leírást ^^ ) nehéz írányítani. Elég messze vagy ellenfeledtől, aki viszont nem lepődött meg attól hogy menekülőre fogtad. Kunaiokat, illetve shurikeneket repít utánad. Ezeket nem lenne nehéz kivédeni, hiszen beugrasz egy fa mögé és kész. Ám a kérdés, hogy van-e rajtuk robbanójegyzet. Illetve ha beugranál egy fa mögé, akkor kezdődne minden előlről, hiszen szem elől tévesztenéd az ellenséget, ami pedig sosem jó dolog. Szerencsédre - vagy pechedre, majd az idő eldönti - eddig nem érzékeltél más mozgást, remélhetőleg egyedül van az, aki megtámadott téged. Menekülés közben láttál egy ködfoszlányt a fák között, de most, hogy - ha több méteres távolságban is, de - szemben állsz a támadóval háttal vagy ennek a ködfoszlánynak. S újfent rajtad áll: mit teszel? Mert ugyan kiverekedted magad egy nehéz helyzetből, de egyből egy másikba kerültél! Ráadásul rálátásod van arra az alakra, aki éppen az erdő szélén áll és megindul felétek. A Probléma, hogy ez nem ember, hanem egy báb. Azonban hol és ki lehet a használója, illetve mik lehetnek a céljai?


// Hiraku // 

Megidézed bábjaidat és mindkettőt "életre" kelted egy okos technikával. Ennek előtte még megállapítod a saját véleményedet a szamuráj érdekes feltűnéséről, aki viszont kézpecsétekbe kezd. Mindez eléggé érdekes látvány persze, de neked is megvan a magad dolga. Kiadod parancsaid a bábjaidnak. Akemi elindul az erdőbe, róla és tevékenységéről egyelőre nem sokat tudsz meg, mert más dolgokra kell figyelned. Előszőr is a köd és a füst oszlani kezd. Pontosabban a gáz, amit kileheltél már eddig is "párolgott" annak rendje és módja szerint, ám most a köd is gyorsan kezd kifakulni. Így látszólag már nem is olyan fontos Hanako feladata, bár azért ez így nem teljesen igaz. Hanako elindul Akanéért. A Ködből szinte kirobban a Támadó, akit rejtély, hogy eddig miért nem sikerült megtalálnod, bár technikája nyílván erre írányult. S hogy miért nem lett a mérged áldozata? Ha az - egyébként eltakart - arcára nézel, akkor hamar kiderül. Egy maszk van rajta, ami az orrát és a száját takarja. Lehet, hogy láttál már ilyet. Érdekes szerkezet, amely átszűri a levegőt. Nagy segítség, ha mérgezést kell elkerülni. A "szamuráj" hatalmas Tűzgolyót lő a Támadó felé. Úgy tűnik téged még mindig nem nagyon vettek észre, vagy ha észre is vettek, akkor nem fordítottak neked túl nagy jelentőséget. A Kérdés, hogy kinek az oldalán avatkozol bele a harca, már ha egyáltalán beleavatkozol. A Támadó átugorja a tűzgömböt és közelharc veszi kezdetét. Ha vársz még egy kicsit, észreveheted, hogy a Támadó sokkal agresszívabb és gyorsabb, míg a "Szamuráj" enyhén lomhának tűnik. Talán azért, mert... nos talán neked kellene megállapítanod a miértet. Ha újra körbekémlelsz akkor láthatod, hogy az a két szamuráj, akik előrelovagoltak, látván, hogy valami nem stimmel a szekérnél, most éppen felétek vágtatnak. Hanako ekkor zajt csap, talán a szekeret ütögeti, vagy valami hasonlót csinálhat.

A tervem nem úgy sült el, mint ahogy szerettem volna, bár ezt lassan kezdem megszokni. Ez a mai nap nem az én napom. A köd egyre gyorsabban terjed, és teljesem beborít még mielőtt felragaszthatnám a robbanó cetliket a fára. Még emlékszem, hogy merre volt a fa ezért vakon elindultam felé, ám ekkor egy vágást érzek a hasamon, majd oda kapok ,de minden rendben.Nem túl mély a seb.  Úgy látszik a támadóm nem tudja , hogy a megsebzett állat jóval veszélyesebb, igaz nem vagyok állat, de attól még ez rám is igaz. A vágás némileg észhez térített és eszembe juttatja a Kirigakure no jutsu helyes használatát, legalább is remélem.  ,,Amíg a használó koncentrációja teljes, azaz nem csinál semmi mást, vagy a ködöt nem zavarják meg, a köd területén láthatatlan.'' - Ez lenne a hivatalos betanult szöveg. Második próbálkozásra ebből azt szűröm le ,hogy a koncentrációját kéne megzavarni és máris kiegyenlítődnének az esélyeink, már ha a sérülésem nem veszem figyelembe. A problémám az, hogy nem áll lehetőségemre túl sok olyan fegyver vagy éppen jutsu ami erre képes lenne. Három dolog jöhet számításba, az egyik a menekülés, de ez nem tűnik túl jó megoldásnak főleg azért sem, mert én vagyok hátrányban és  már némileg meg is sérültem lehet pont erre vár, meg nem ártana visszavágni a támadómnak. A másik két ötlet ami megfordult a fejemben , az egyik elég veszélyes a másik meg öngyilkos akciónak is mondható. Mivel még élni szeretnék , és úgy tűnik , hogy a támadó csak játszik velem ezért a második tervel kezdem és közben előkészítem a terepet a harmadik tervhez ha ez nem jönne össze. A tervem a következő mivel a ködben nem érzek semmi, nem látok, és nem is hallok, ezért egy másik érzékszervemre kell támaszkodnom. Megvárom amíg a támadóm újra lecsap és ha megvág valahol abból tudni fogom honnan is támadott és akkor vissza tudok támadni. Ez  magában elég veszélyes, viszont a támadó úgy viselkedik mintha csak játszana velem , hiszen megölhetett volna az előbb.A biztonság kedvéért a létfontosságú szerveimet próbálom takarni, vagy éppen úgy állni ,hogy nehezen lehessen elérhető így ha továbbra is csak játszani szeretne velem ,akkor abból nem lehet nagyobb gondom. Ha szerencsém van megtudom sebezni a támadómat annyira , hogy az megzavarja és feloldja a Kirigakure no Jutsu. Ha ez a  tervem nem jönne be, még hátra van egy elég örült tervem. Mivel mielőtt a köd létrejött még volt időm körülnézni és nagyjából emlékszem a területre, azért ezt kihasználhatom, négy robbanó cetlis kunait dobnák el négy irányban, úgy , hogy a robbanás épp hogy ne érjen el, vagy csak kis sérülést okozzon,de ehhez fontos , hogy ne akadjon el semmibe sem a kunai hiszen akkor közelebb robbanna fel hozzám és akkor saját kezemmel vetnék véget az életemnek. Ép ezért is van szükségem arra , hogy pontosan emlékezzek , hova is dobjam, majd a kunait. Ha sikerrel  járok, a robbanás  , ha nem is találja telibe  a támadómat, attól meg megsebezheti ,vagy összezavarhassa annyira , hogy feloldja a jutsut. És ez a legfontosabb hiszen nincs sok lehetőségem a harcra egy olyan ellenféllel akit nem látok ,vagy hallok.

Miután sikerül kis távolságra szert tennem, körbenézek. Amit látok nem kecsegtet túl sok jóval, ugyanis Motoit még mindig nem látom, pár kunai is tart felém, amit megpróbálok eltéríteni. Nem szeretnék hátat fordítani ellenfelemnek, főleg nem úgy, hogy egy bábot is meglátok a távolban. Védekező állásban próbálom elütni a kunaiokat és shurikeneket, amennyire kell a kitérést úgy oldom meg, hogy ne veszítsem szem elől ellenfelem. Nem úgy tűnik, mintha a báb az ő irányítása alatt lenne, hisz akkor miért most aktiválta volna, vagy miért hagyta volna hátra. Egyáltalán azt sem tudom eldönteni, hogy ő észre vette e. Viszont a másik dolog, amit észrevettem, az az, hogy mögöttünk egy ködfoszlányt látok. Talán Motoi technikája? A lopakodásos harctechnikájába beleillene, nekem is kapóra jönne, ha el kellene bújni benne. Ha az ellenfél készítette is, attól még társát is zavarja kicsit, talán felszólítja, hogy oldja fel, ha majd utánam ered?
Gondolatok cikáznak fejemben, mérlegelek. A lehetőségek elég silányak, de jobbak, mint mikor a földön feküdtem. Vagy maradok, és szemben leszek egy bábbal és egy ellenséges ninjával úgy, hogy nem tudom, hogy a báb kihez tartozik, vagy megkockáztatom, és a köd felé veszem az irányt, ahol talán megtalálom Motoit. Viszont az, hogy ez a köd itt van, azt is jelenti, hogy valahol víz található, ami előnyös lehet, hisz víz elemű chakrát használok. Előnyös lehet, ha van miből jutsut használnom. Másik oldalon viszont akárki is használja a technikát, valaki ellen használja. Jobb esetben Motoi valaki ellen, hogy végezzen vele, rosszabb esetben Motoi ellen használják, és az igazi katasztrófa az lenne, ha Motoi használná azért, hogy nyúlcipőt vegyen, mert több ellensége van.
Végül arra a döntésre jutok, hogy ha valaki harcol, talán körülötte a legerősebb a technika, míg a periférián gyengébb, így az erősség alapján, ami a köd sűrűsége, talán be tudnám határolni, hogy merre van a harc. A köd segítségével kis időre el is bújhatok, a kis távolság révén amire szert tettem, előbb érnék a ködös részre, mint ellenfelem. Még egy kicsit rá is erősíthetek, ha belefutnék a nyílt vízterületbe.
Tehát a tervem annyi, hogy megpróbálom hárítani a támadást, úgy, hogy a lehető legjobban védve legyek, de ne vesszem szem elől támadómat, majd megindulok a köd felé, ahol megpróbálom behatárolni Motoi merre lehet. Nem előnyös önszántamból föladni érzékszerveim adta előnyöket, de ha ellenfelemnek is fel kell adnia, remélem megéri a kockázatot. Plusz eléggé meglepő lesz majd Motoi számára is, ha meglát a ködben, vagy majd az én ellenfelem szólítja föl társait, hogy oldják föl a technikát? Majd kiderül, most mindenképp meg kell találnom Motoit, főleg úgy, hogy azt sem tudom az a báb mit tud, ki irányítja.

 

// Az előzményekben említettem, hogy ez egy veszélyes küldetés, ahol fenn áll a halál lehetősége, tehát figyeljetek oda  //

// Yazaki //

Mit is lehet olyankor tenni, ha ismeretlen, vagy bizonytalan mértékben nem ismert eredetű, mibenlétű köd veszi körül az embert, amiben ráadásul legalább egy ellenséges ninja tartózkodik, aki a köd területén gyakorlatilag láthatatlan, ezen felül még meg is akar ölni. Nos, mi ez, ha nem fontos, lényeges és égetően válaszra váró kérdés. Persze, csak azért, mert történetesen Yazaki éppen egy ilyen helyzetben van. Három-négy lehetőséget forgat a fejében, melyek között van jobb-rosszabb, de egyik sem igazán szimpatikus ezért, vagy azért, számtalan indok miatt. Mégis, most ezek a lehetőségek jutottak eszébe, tehát ezekből kell választania. Nem lehet megmondani, hogy jól, vagy rosszul döntött, csak azt, hogy talán választhatott volna jobban. Igaz, ez is csupán nézőpont kérdése.
Az ifjú vár, méghozzá feszült csendben, koncentrált elmével. Arra számít, hogy az ellenség lecsap, s akkor Ő visszatámadhat. Nos, jól matekozott, noha ez majdnem az életébe kerül. Úgyanonnan érkezik a vágás, ahonnan az előző is. Az ellenséges ninjánál talán egy kunai, vagy valami tőrféleség lehet, nehéz megmondani. Yazaki oldalán egy bordákig hatoló, húsz centis vágás keletkezik. Ez már nem az a kategória, amit könnyen elvisel az ember. Az árny gyorsan el is tűnik, de többet visz magával, mint amennyivel érkezett. Úgyanis, mindamellett, hogy az ifjú Yazakiból egy fájdalmas hanghatás tört elő, az ifjú időben reagált és noha ledöfni nem tudta ellenfelét, de azért utána hajította kunai-át, ami bizony talált, legalábbis ha az ellenség nem megtévesztésből szisszent fel jó hangosan. És elméletileg Yazaki most tudja, hogy hol van, bár lehet, hogy csak néhány pillanatig van ott az ellenséges Ninja. Itt a lehetőség leszámolni az orgyilkossal, igaz, akár csapda a helyzet, akár nem az, abba a mi ifjú ninjánk is könnyedén belehalhat, pláne, hogy bal oldala nincs jó állapotban. De itt van az esély egy gyors visszavonulásra is. Ki tudja, talán valamelyiket sikeresen végigcsinálhatná az ifjú. De melyiket, már ha egyáltalán ezek közül választ, lehet, hogy jobb ötlete van?
Érdekes történés következik be. Egy alak lépteinek zaja hallattszódik az ifjútól jobbra. Elterelés? Újabb ellenség? Nehezítik a döntést ezek a tények.

( Chakra: 95 % Fizikai állapot: Nem túl mély, kellemetlen vágás a hason, köldök fölött / Mély, fájdalmas, mozgást korlátozó húsz centis vágás a bal oldalon / A következő kör közepén ismeretlen eredetű, hirtelen hányinger. Megjegyzés: A hányinger csak a következő kör közepén lép fel, viszont akkor hirtelen. Rád bízom, hogyan játszod ki. )


// Benzaiten //

Kihasználod a fák nyújtotta előnyöket, illetve kezed ügyességét, ahhoz, hogy hárítsd a kunaiokat és shurikeneket melyek feléd repülnek. Így nem sérülsz meg, bár igaz, ami igaz, előrébb sem igazán jutsz. Azt veszed észre, hogy a báb titeket vizslat, majd egyszerűen megáll. Még messze van, de akkor is gyanús. Mire várhat? Kivel lehet? Nem kellemes kérdések egy csata kellős közepén, sőt kifejezetten idegőrlőek lehetnek, hiszen mindenki szereti tudni, ki is pontosan az ellenfele, illetve a barátja. Ám a hősregényektől eltérően a valóságban ezt elég nehéz megállapítani, még kevésbé veszélyes helyzetekben is. Nos, persze a fiú nem sokat ér el azzal, ha áll és tanakodik, hogy vajon ki van vele.
Az ellenség újabb támadásának hárítása után Benzaiten rohanni kezd, méghozzá a köd felé, amit sikeresen el is ér, igaz, útközben nem sokon múlt, hogy néhány Senbon a hátát használja tűpárnának. Talán az ellenség elszámolta magát és ezért nem talált, vagy csak a jó öreg és áldott szerencse. Minden esetre ifjú barátunk bejut a ködbe, ahonnan előtte a fájdalom hangjai szűrődtek ki. Se nem látni, se nem hallani. Mi a további teendő? Úgy tűnik az üldöző nem jött be az ifjú Benzaiten után. Talán tud valamit, vagy csak nem szeret kockáztatni, esetleg inába szállt a bátorsága? Újabb kérdések...
A köd sürű, nedves és mesterséges. Ezek könnyedén megállapíthatóak. Három és négy méter közötti lehet a magassága, hogy milyen széles, az kintről nem volt rendesen látható. Amikor errefelé futott, Benzaiten hat-nyolc fa koronáját látta a köd teteje fölött, így legalább ennyi fa van odabent. Ám a kérdés, hogy emberek vannak-e, s ha vannak - ami az előbbi hangokból ítélve valószínű -, akkor mennyien?
Igazából a terv bevált, az üldöző lemaradt. Ám ez talán nem mondható igaz eredménynek, hiszen így odakint várják az ifjút, talán idebent is, ráadásul Motoi sem került meg. Ez több mint egyszerű problémahalmaz.

( Chakra: 98 % Fizikai állapot: néhány horzsolás, nem jelentőségteljesek, elhanyagolhatók. )



// Hiraku - Igen, ez esetben tényleg volt félreértés... //

Hanako nem került harcba, így beavatkozásodra semmi szükség. A lány - elméletileg - biztonságban van. Úgy találtad, hogy a "szamuráj" és a Támadó jól elszórakoznak egymással, rád egyelőre nem jelentenek veszélyt és túlzottan beleszólni sem akarsz a harcukba. Róluk, ha nem is túlzottan, de azért rendelkezel információkkal. Ellenben hogy mi folyik az erdőben, az valóságos rejtély. Annyit első pillantásra megállapíthatsz - amikor elindulsz befelé -, hogy bábod nem maradt észrevétlen. Egy fiatal fiú és egy másik alak, aki leginkább ahhoz a bizonyos Támadóhoz hasonlít, ők harcoltak. Az ismeretlen, fiatal fiú menekülőre fogta és a ködfoszlány felé rohant, majd el is tűnt benne. Ellenben a másik, aki Fekete ruhában van, nos ő üldözte egy darabig a fiút, de hamarosan Ő neki is feltűnt Akemi jelenléte és talán a Tiéd is, ebben nem lehetsz biztos. Mindenesetre mintha a ruháján matatna. Talán a fegyvereit igazgatja. Az könnyedén megállapítható, hogy lassan elkezdett a bábod felé araszolgatni. Elég sok méter, és nem kevés fa választja el tőled, illetve Akemitől, de a fazon nyílván nem jószándékból méreget titeket - legalábbis Akemit!!. Viszont egy ponton megáll és nem közeledik. Talán nem akar túlzottan eltávolodni a ködtől, vagy valami más lehetőség, hiszen annyi, de annyi oka lehet... Egyelőre innen nem tudsz újabb információkat kinyerni, viszont az sokatmondó lehet, hogy az alak, ugyanolyan öltözetben van, mint az elsőszámű Támadó. Harcba kezdhetsz, támadhatsz, el is menekülhetsz. Vagy megvárhatod, amíg leülnek a dolgok, elvágod a sebesültek torkát és tovább mész, mint aki jól végezte dolgát. Tényleg rajtad áll, taktikai előnyben vagy.  

( Chakra: 85 % Fizikai állapot: sértetlen )

A köd szélére érve egy szisszenést hallok. Motoit nehéz lesz itt megtalálni, de nem is nagyon akarok bemenni a ködbe. Rossz érzésem van az egésszel kapcsolatban. Lényegében szem elől vesztettem támadómat, csakúgy, mint ő engem, viszont nem tudom mibe keveredtem. Míg kint voltam a ködből, fölmértem merre lehetnek a határai, amit láttam, tehát a kiterjedéséről, hogy milyen magas, és milyen széles, arról az oldalról amiről bejöttem.
Mivel nem akarok jobban befelé haladni, és nem is tudom mit kellene tennem, ezért alkalmazom a Kakuremino no Jutsu, hogy összeszedjem gondolataimat.
A sérüléseimet, ha súlyosabbak lennének, megpróbálom elkötni, amennyiben nincs ilyen probléma, akkor egy terv kieszelésébe kezdek. Ismét csak mérlegelem helyzetem, amit  leginkább csöbörből vödörbe szókapcsolattal lehetne értékelni. Fölmászhatnék egy fa tetejére, de ezzel csak könnyű célpontot nyújtanék bárkinek is aki a ködön kívül van, tehát ezt az ötletet hamar el is vetem, ugyanis a ködön föntről sem látnék át, a fák pedig blokkolnák a kilátást előző ellenfelemre is.
Mivel nem akarok beljebb menni a ködbe, és ki sem, nincs más választásom, várnom kell. Ha nincs lépés, akkor az a helyes lépés ha várunk. Tudni kell, mikor kell agresszívnek lenni, és mikor kell hidegvérrel gondolkodni. A köd segítségemre van a rejtőzködésben, és a Kawarimi no Jutsu is fokozza ezt.
Mielőtt beértem a ködbe fájdalmas kiáltást hallottam. Mivel Motoit régóta ismerem, és párszor már hallottam ezt a hangot, tudom, hogy nincs jó helyzetben. Nem tudom hány ellenféllel harcol, és nem szeretném ha még jobban megsérülne, ezért is olyan nehéz egy helyben ülnöm. Viszont jó jel, hogy hallottam, tehát nem lehet messze. A technikát ismerem, hisz mi is tudjuk használni, végső megoldásnak, ha minden kötél szakad, én is alkalmazhatom, hogy elrejtsem Motoit, ha másra nem is ellenfele, esetleg ellenfelei, megzavarására mindenképp jó lesz. Viszont ha Motoinak sikerül megtörnie a jutsu használójának koncentrációját, ez a köd is fölszáll, és be tudok kapcsolódni a harcba, és a Kawarimi no Jutsu segítségével egy kis meglepetést is okozhatok.
Mennyiben huzamosabb ideig nem történik semmi, egy kunait vágok a fába, és elhagyom a ködöt, ha Motoi megtalálná, tudja merre van a köd széle, hogy biztosan tudja, hogy az én kunaim, ráteszem a maszkot, amit még a városban vettem.

Csendben, mozdulatlanul várok az ellenségem következő támadására, ami hamarosan be is következik. Egy erős vágást érzek az oldalamon, egy hatalmasat ordítok, de mivel erre számítottam, így a fájdalom nem tör meg, és azonnal ellentámadásba lendülök, a kunaial a támadó után csapnék, de túl sok idő telt el, ezért úgy döntök  eldobom a kunait ami a kezemben van. úgy látszik talált a kunai, mert egy  furcsa szisszenést hallok a támadó irányából. Tervem sikerét az is bizonyítsa, hogy úgy ahogy a hallásom is visszatért bár megfizettem az árat egy 20 centis seb tátong az oldalamon egészen a bordákig hatolva. Igaz hatalmas a fájdalom, de nincs időm ezzel törődni hisz a hang alapján tudom hol lehet a támadóm ,és ezt ki kell használnom. Mivel nem vagyok abban az állapotban , hogy közelharcba keveredjek főleg azért is, mert még mindig nem látok semmit, előveszek egy robbanó cetlis kunait és a hang irányába dobom ,majd aktiválom. Nem törődök azzal, hogy sikerül-e újra megsebesítenem azonnal egy menekülési terven kezdem el törni a fejem. Mivel nem szeretném folytatni az adok kapok játékot, főleg azért sem mert én vagyok hátrányban előveszek egy füstbombát és felrobbantom a közelemben. Nos hogy ennek mi értelme lenne? Azt magam sem tudom ,de bízok abban hogy az ellenség  is megvakul nem csak én, meg arra is jó lehet ,ha megszűnne a köd jutsu, amit úgy vélek, hogy hamarosan bekövetkezik akkor , jó takarást nyújtana a számomra. Ahogy a következő lépésemen agyalok furcsa , erős hányinger kerít hatalmába. Ez semmiképpen sem jó. Biztos ,hogy méreg. Mérgezett lehetett a kunai amivel megvágott. El kell menekülnöm, azonban a seb,a hányinger és a teljes vakság nem segíti a helyzetem. Újra hangokat hallok azonban most jobbról valaki közelít felém, nincs több időm  pár másodpercem van csak a cselekvésre.  Létrehozok egy Bunshint, majd a kezem a sebemre teszem és az egyik irányban levő növényekre kenem, mintha arra indultam volna el, egy vérnyom elég többre úgysem lesz lehetőségem, kikel használnom amíg a füstbomba takar, igaz vakon elég nehéz cselekedni. Tapogatózni kezdek bal oldalamon a tiszta kezemmel,  tudom hogy a közelemben volt egy fa , amint megtalálom felmászok rá, közben a sebem szorítom a ruhámmal nehogy elcseppenjen némi vér. Megpróbálok a fa lombjai közt elbújni. Ha már a fát vagyok a  klónom elindul a abba az irányba ahonnan a támadóm leadta a szisszenő hangot , majd pár lépés után semmivé válik. Ha a fa elég magas akár a ködből is kiláthatok és felmérhetem a helyzetem, esetleg meglátom az egyik társamat Suit, vagy a szamurájokat akik segíthetnének rajtam, vagy akár egy meglepetés szerű támadást is végrehajthatok néhány robbanó cetlis kunaial, ha újra feltűnne a támadóm, de a legfontosabb ami miatt aggódom a leginkább a méreg. A mozgás gyorsíthassa a terjedését, és mivel ninja ként van némi ellenállásom a mérgek ellen , így lehetséges ha meglapulok egy idő után elmúlik a méreg hatása.Sok lehetőségem úgy sincs, ellenszerem nincs és az orvosi dolgokhoz, sem nagyon értek.

Hát ez remek, egy újabb balul sikerült kísérlet. Remekül kigondoltam , hogy majd elbújok a fa ágai között Kakuremino no Jutsu segítségével azonban a méreg vagy a vérveszteség miatt , vagy az is lehet, hogy a harci tapasztalat hiánya játszott közbe abban, hogy a fára mászás után elfelejtettem használni a Kakuremino no Jutsu -t . Így a jutsu használata nélkül olyan mintha egy hatalmas céltáblával a nyakamon másztam volna fel a fára. Szerencsémre senki sem vett észre . Úgy látszik a támadóm elmenekült , legalább is a köd szép lassan feloszlott és egy vértócsát láttok ott ahonnan a felkiáltást hallottam. Nincs sok időm, még ha nincs is ellenség a közelben nem túl okos dolog a fán rejtőzni, főleg úgy ahogy én csinálom. A gond az , hogy a méreg és a sérülések elégé kihatnak rám, furcsa gyengeséget érzek, ezt okozhassa a méreg vagy a vérveszteség ,de az is lehet hogy mind a kettő. Mivel úgy érzem van némi időm fellélegezni, ezért lemászom a fáról, majd elrejtőzöm a közelben csak annyira , hogy ne lássanak.Elsődleges célom , hogy kifújom magam és ellássam a sérüléseim. Mivel nem vagyunk túl jártas az orvostudományban, vagyis csak annyit tudok, hogy a sebeimet el kell szorítani, ezzel csökkenthetem a vérveszteséget. Ezt már előzőleg megtettem azonban később szükségem lehet a kezemre ezért jó szorosan magamhoz kötözöm a ruhadarabot , így az csökkenti a vérzést és a kezem is visszakapom. Mivel kötelet nem hoztam magammal, csak drótot így azt kell felhasználom amim van. A drótot próbálom úgy magamra tekerni, hogy az elszorítsa a vágást, de ne okozzon nagyobb kárt mint hasznot. Miután ezzel megvagyok gyorsan vetek egy pillantást a készleteimre. Tudom hogy van elég ,de amilyen állapotban vagyok az is lehet ,hogy elvesztettem egy-két dolgot.
Úgy látom minden megvan 3 kunai,2 robbanó cetli és egy füstbomba kivételével amit a harcban használtam fel. Miután ezzel megvagyok elindulok az út felé mivel mindenképpen segítséget kell találnom. Magam nem, tudom ellátni a sérüléseimet, azonban a gond az , hogy ellenséges ninják lehetnek bárhol. Lassan haladok, egy részt óvatosságból más rést a sérüléseim is akadályoznak a haladásban. Úgy gondolom, hogy az útnál szövetségesekre találhatok, már ha elérek odáig.

Kis idő várakozás után egy fényvillanás következik be. Megállapítom, hogy mindez abból az irányból indult, amelyikből én érkeztem. Ezek szerint a különös báb harcol az ellenfelem ellen. Ez egy tipikus ellenségem ellensége a barátom szituáció lesz.
Ennél tovább nem is foglalkozok a dologgal, ugyanis elindulnak egy irányba, a másik dolog pedig az, hogy megláttam Motoit. Nem volt jó formában, de stabilnak tűnt állapota. A másik dolog, amire figyelmes lettem viszont egy vértócsa van mellettem. A vér állapotából megpróbálok rájönni, hogy friss vagy régebb óta ott található e, ebben a vér alvadásának állapota van a segítségemre. Mivel Motoi elég messze van tőlem, ezért valaki mástól kell hogy származzon. Persze a másik lehetőség, hogy Motoi ellenfeléhez tartozik ez a vértócsa, ami arra utalna, hogy az én közelemben van, méghozzá sebesülten.
A legegyszerűbb módja az lenne az egésznek, ha egyszerűen elém borulna egy sebesült ninja, természetesen a tündérmesék nem szoktak beteljesedni, így hát valami nyomot keresek, amin elindulhatok, ha netán arra jutok, hogy nem Motoitól származik ez a vér. Helyzeti előnyt remélek attól, hogy rejtve vagyok, így meglepetésszerűen támadnék, ha esély adódna rá.
Amennyiben nem vélek felfedezni semmilyen nyomot sem egy robbanójegyzetet rakok fel a fára, majd Motoi felé megyek, hogy segítsek neki, majd ezek után a szamurájokhoz próbálok meg csatlakozni, Motoi ilyen helyzetben inkább terhemre van mint segítségemre, tekintettel állapotára, tehát muszáj lesz erősítést szereznünk.
Az utolsó nagy kérdőjel ebben a pillanatban a bábhasználó, akinek indítékairól semmi információm nincs, csak annyi, hogy neki sem tetszett az ellenséges ninja, amiért egy jó pontot megérdemel nálam.

// Yazaki //
Tényleg kellemetlen érzés az, amikor egy fontos helyzetben rájössz, hogy elfelejtettél valamit, ami rendkivül nagy jelentőséggel bír. Elnézve tervedet, a Kakuremino no jutsuval tényleg több értelme lenne, de ugye már lehet, hogy késő, s különben is: nem vagy a legjobb állapotban, így a jutsukat létrehozni sem egy hatalmas élvezet. Lényeg a lényeg, azért nem pánikolsz be, bár lehetőségeid erősen korlátozottak, ami azt illeti... Elkötözöd a sebedet, amennyire csak tudod, hogy minél inkább szabadabban tudj mozogni. Az oldalad hasogat és a gyorsan rögtönzött kötés nem tart majd ki fél óránál tovább, ám ennyi elég lehet ahhoz, hogy segítséget találj. Ellenőrzöd a felszerelésed, hogy még véletlenül se érjen meglepetés a fejedben már eltervezett úton. Ez okos ötlet, sőt briliáns. Nyílván az előbbi jelenség tanulsága, amikor is elfelejtettél valamit. Mégegyszer nem akarod ezt megtenni. Tanulsz a hibáidból, ez mindenképpen pozitív és hasznodra válik, kivéve persze, ha egy hiba, amiből a tanulhatnál, az  életedbe kerül.... mert akkor már nem sok hasznát veszed ennek a képességnek. Így hát reménykedhetsz, hogy a méreg hatása csak átmeneti és, hogy van a közelben egy orvos, vagy legalább egy olyan személy, aki ért valamelyest a sebek ellátásához. Lemászol a fáról és megindulsz az út felé. Hamarosan egy árny csatlakozik hozzád. Nem megölni jött, pedig Te reflexszerűen és önvédelemből majdnem egy kunait döftél az írányába. Hiába, az érzékeid romlanak a fájdalom hatására. Benzaiten - mert ki más lenne az árny - amint felismered el kezd segíteni, támogat az út felé. Ezek szerint Ő maga is azt látja biztosnak. Mintha egy kiáltást hallanál valahonnan, de nem vagy benne biztos, lehet csak képzelted. Odakint, a szekéren egy idősödő férfit látsz, mintha elájult volna. Ő a kocsis. Észreveszed a fogadóban látott lányt, Ő egymagában üldögél és mintha nem lenne teljesen tudatánál. Három szamuráj áll a szekér körül, harci pózban. Egyikük vérmocskos, sáros és a páncélja is sérült. Ő az, aki felajánlotta nektek a munkát. A földön, pár méterre kettő hulla van. Egy szamuráj, akinek átvágták a torkát és egy ugyanolyan orgyilkos, mint amilyennel Te is harcoltál. Utóbbi összeéget és nincsennek karjai, azok nem messze tőle, az út közepén találhatóak. Akane mellett egy báb áll, mozdulatlanul, de érzed, hogy bármelyik pillanatban veszélyt jelenthet. A Szamurájok tartanak is tőle, ezért alaposan figyelik és nem közelítik meg túlzottan a lányt.
- Á, már kezdtem aggódni, hogy otthagytátok a fogatokat! Örülök, hogy éltek! Neki mi baja? - kérdezi a szamuráj, miközben rád mutat.



 

// Benzaiten //

A Vértócsa még gőzölög, tehát egészen friss. Azon kivül találsz nyomokat, viszont azok elfele vezetnek. Hamar meggyőződsz róla, hogy az ellenség, legyen bárki is, elmenekült, vagy legalábbis messzebb van, mintsem, hogy veszélyt jelentene. Legalábbis egyelőre.

Yazaki megsegítésére sietsz, amire szüksége is van, mert állapota nevezhető borzalmasnak. Az oldala merő vér, illetve egyéb kisebb-nagyobb sebek is vannak rajta. Mintha harci zajt hallanál valahonnan, ezért megszaporázzátok a lépteiteket és kiértek a szekérhez. Azon egy ájult férfi, aki a kocsis lehet, fekszik, egy kába leányzó, illetve egy báb van. Körülötte három szamuráj tartózkodik, gyanakvóan méregetve a bábot, illetve az erdőt. Picit arrébb egy szamuráj hullája van, átvágták a torkát, valamint egy összeégett, kezeit vesztett orgyilkos, ugyan olyan, amilyennel Te magad is küzdöttél.
- Á, már kezdtem aggódni, hogy otthagytátok a fogatokat! Örülök, hogy éltek! Neki mi baja? - kérdezi Kazu a szamuráj, miközben Yazakira mutat.
Kazu - aki felvett titeket - vérmocskos, páncélja sérült és sáros. Érdekes, de nyílván harcolt és ezért néz ki így. Önmagában ez nem érdekfeszítő információ. Viszont Yazaki állapota tényleg nem nevezhető vidámnak, ám a szekeret bajos lenne megközelíteni a báb miatt. Na de hol van a bábhasználó, honnan írányíthatja és miért nem jön elő? 



// Hiraku //

Magasabb szinten állsz mint az ellenfeled, ez megállapítható. Ki is használod ezt és a helyzeted adta előnyöket, miközben Te és Akemi bábod módszeresen lemészároljatok az Orgyilkost. Némi időt vesz ígénybe ugyan, de nem túlzottan megeröltető munka számodra. Nem volt elég erős ahhoz, hogy megfelelő ellenfél legyen. Ez persze dícsérően is hangozhat, ám csak rajtad áll mit kezdesz az információval. Amint körbekémlelsz, felfedezed, hogy két alak az erdőből kisurrant a kocsihoz, amit most szamurájok vesznek körül, bár nem mennek hozzá túl közel, Hanako fenyegető alakja miatt. Úgy tűnik, hogy az előbbi két alak, akik nyílvánvalóan shinobik, ismerik a három szamurájt. Látod annak a fickónak az összeégett, levágott kezű hulláját, aki a szekérre támadt. Mellette nem sokkal ott fekszik a Te áldozatod, az átvágott torkú szamuráj. Az a harcos, aki Ninjutsut használt - páncélja sérült, sáros és véres - most köszönti a két fiatalt, akik közül az egyik súlyos sérül lehet. Senki sem meri megközelíteni Hanakot és Akanét, de ez vajon meddig marad így?



// Sok minden függ Hirakutól, így az Ő reakciója következtében folytatódik a történet, lehetőség szerint most Hiraku kezdje a kört //
Következő Poszt helye: Itt

//Rikudou Sennin//
 
Nem is tudom mennyi ideje járhatom a tűz országát, talán pár hónapja, hogy elhagytam Konohát. Otthagyva mindent, mindent ami az eddigi szánalmas, és nyomorúságteljes életemet jelképezte. De pont ezért lettem szökött shinobi. A tett, amit elkövettem, nem maradhat büntetlenül, így most konoha haragja, nem is, inkább igazságszolgáltatása elől menekülök. De hát mit tudnak ők az igazságról? Nem élték át azt a kínt, azt a fájdalmat, amit én, nem tudják mi elől menekülök. Hmm.. Vajon tényleg ezt tenném most? Menekülök? Nem. Sokkal inkább csak tovább gyűjtöm magamban a falu lakói elleni gyűlöletemet, és amikor eljön a kellő idő, sokkal nagyobb csapást tudok mérni mindazokra, akik eddig megvetettek és semmibe néztek engem. Bűnhődniük kell! Ám előbb.. Előbb még erősebbé kell válnom, hogy megvalósítsam a célomat. Az üldözött shinobi lét pedig egyértelműen erősíteni fogja a képességeimet.
Egy nagyobb város melletti erdőségben táboroztam le, kipihenve az elmúlt idők fáradalmait. Sokmindent tettem azóta, hogy elhagytam a falut. Lopnom kellett, kirabolni embereket. Ritka volt az olyan, amikor rendes módon kerestem meg a napi élelmemet. De azért akadt olyan, amikor vásároltam némi élelmet, vagy éppen levadásztam egy-két vadállatot. Utóbbi esetekben sokszor nem tudtam megállni pusztán az adott vadállat mozgásképtelenné tevéséig. Nem egyszer égettem szénné néhány vaddisznót, így abból már aligha lakomázhattam aznap. De ez van, nem tudtam mást tenni. Nem tehettem mást. Ahogy a tűz égett, és egyre nagyobb és nagyobb területet borított be, valami megmagyarázhatatlan élményt nyújtott számomra, egyszerűen ámulatba ejtett, és csak nehezen tudtam szabadulni a látványtól. Ezek voltak azok a pillanatok, amikre így utólag, józan, ép ésszel átgondolva, tudtam, hogy még származhat belőle hátrányom. Valószínűleg kiküldtek valamiféle keresőcsapatot utánam a konohaiak, hisz egy szökött shinobi voltam, aki ráadásul utolsó tettével kegyetlenül lemészárolt egy falubeli lakost, és hatalmas tüzet gyújtott. Ohh az a tűz.. Hacsak visszaemlékszek rá borsózni kezd a hátam az izgalomtól. Szerettem volna újra átélni, aztán megint és megint.. De majd eljön az idő, amikor a többi konohai ház is hasonlóan fog járni, vagy éppen más helyek is, amiket eddig még nem is ismerek, de a tűz lobogása, a pusztító ereje mindenhol gyönyörű. Akár még ez a hely is. Néztem végig a nyüzsgő városon, mely ha tájékozódottságom nem csal, akkor Tanzaku Gai lehetett, híres szerencsejátékairól, turistalátványosságról. Nagyon szívesen mutattam volna meg azoknak a bizonyos turistáknak az igazi látnivalót, miközben egy égő házban töltik szánalmas életük utolsó perceit. Ám a józan eszem néha még működött, így meggátolt ebben a őrültségben. Nem lett volna túl bölcs dolog akár csak betérni is a városba és nagyobb feltűnést kelteni, hisz ha más nem, a jobb kezem égési sérüléseiből könnyen felismerhető vagyok, ahogy a fekete hosszú hajam, tűzvörösen égő tekintetem és sötét ruházatom sem éppen átlagos. Van rá esély, hogy már egyfajta körözést is adtak ki ellenem, és híre már ebbe a városba is eljutott. Talán.. De nem akartam egy ilyen kis apróságon elbukni. Éppen ezért táboroztam le csak a város mellett. Azonban annyira nem törődtem a dologgal, hogy például álruhát öltsek ha emberek közé megyek. Bár ha belépnék egy ekkora városba, kénytelen lennék valami hasonlóhoz folyamodni.
Vajon merre járhatsz most Mei? - tanakodtam, miközben egy fa tövében hűsöltem és a tájat bámultam. Remélem szenvedsz szánalmas anyád halála miatt. Tényleg reméltem, el is hittem, hogy ez így van. Mert jelenleg ez az egy boldogságforrás volt számomra e világon. Gyászolás ide vagy oda, szinte tudtam, hogy Mei nem tétlenkedik egyhelyben, hogy nem vár Konohára, hogy elintézzék az ő legnagyobb ellenségét, engem. Tudtam, hogy ezt nem hagyná, hogy önfejűsége miatt úgy érzi, hogy csakis ő az, aki végezhet velem. Ebben az egyben valamiképpen hasonlíthattunk egymásra. Ugyanis fordított helyzetben én sem tűrném el, hogy más végezze ki a számomra gyűlölt személyt. De hát mit fordított helyzet? Pontosan ugyanez volt a jelenlegi helyzet is. Én is el akartam kapni Mei-t, és ő is engem. Tudtam, hogy míg én hiába távolodok a falutól, ő ott liheg valahol a nyomomban.. és már alig vártam, hogy ismét találkozzak vele, és a szemébe nézhessek. Hogy megtudjam, hogy mit élt át, amikor szembesült anyja halálával, és amikor ráeszmélt, hogy mindent Én tettem.