Rizsföld falu

Shikaku Csüt. Ápr. 22 2010, 15:20

A Hang országának közepén fekvő kis falu, nagyjából egyenlő távolságra az összes határtól.

Otogakure központi rejteke a falu és környéke alatt fekszik.

Shikaku Csüt. Ápr. 22 2010, 15:44

[Tessa]

Ahogy kiérsz, visszanézel az épületre, ami rejti a lejáratot a rejtekbe, és elfog a furcsa érzés. Pár pillanat múlva az éhség kiment a gondolatokból, majd meglátogatod a ramenezőt. Jelenlegi állapotodban még a nap sütése is cirógatónak érzik, majd amikor átmész a ponyva alatt, annak nyakadon libbenő simításától is megborzongsz. Éppen rendelnél, amikor újabb meglepetés ér, méghozzá nem is csak egy. Valaki a pillanat tört része alatt átölel, és mély hangon szól hozzád.
-Szia drágám. Bocsánat, hogy elkéstem. - A vendéglős meglepett pillanatából veszed észre, hogy mi is történik, és az első szavak alig jutnak el hozzád, helyettük újra fellángol a furcsa érzés, ami a gerinceden fut végig, és jár vad táncot, ahogy az izmos test találkozik a tiéddel. Karjaid önkéntelenül fogják át a hatalmasnak ható, izmoktól duzzadó karokat, amik átölelnek. Ahogy hozzád ér a férfi arca, a nyakad élő hullámtáncba kezd, te pedig egy pillanatig részegült mosolyba kezdesz, de az öblös, vidám hang eltűnik, helyette a füledben pár keményen megnyomott szót hallasz suttogva.
-Mit keresel idekinn? Azt kaptuk utasításba, hogy a szobámban találkozunk. - Az agyad vetekszik a racionális gondolatokkal, amint a súgott szavakkal együtt megérinti a füledet a férfi leheletének melege. A férfi válaszra vár, de nem sokáig, és állapotodról mit sem sejtve, szemöldökét felvonva kap fel, mintha csak egy apró játék lennél.
-Bocs öreg, majd jövünk máskor. - Az erős, vidám hang visszatért, te pedig a férfi karjaiban, félelmetesen kemény mellizmának nyomva, nem mersz mozogni. Kezed minden mozdulatával valamilyen most kifejezetten őrjítő vonal közelébe jutnál, ha felnéznél a férfi nyakát láthatnád pár centiméterről, és ha le akarnál jutni, a csípőjén csusszannál végig. Az ösztönös gondolatokat fel-felváltja racionális logikád, és csak passzívan észleled, hogy a férfi Shushin no jutsut használ, amíg a kezeiben vagy. Pillanatok alatt kiértek egy sűrűbb erdős területre, ami a falut övezi...

**Kushieda Unazaki Tessa** Vas. Ápr. 25 2010, 10:20

Alig, hogy beléptem a ramenezőbe és rendeltem, egy hideg fuvallat csapta meg a hátamat, de utána ismét az a borzatró, undorító de mégis melengető érzés fogott el. Legszívesebben örökre kivertem volna a fejemből ezt az érzést. Egy kar ölelt át és suttogott nekem valamit, valamit amit sose szerettem volna hallani. Újabb incidens történt amikor az eddig még egyszer sem látott férfi kinyögte, hogy a szobájában kellett volna találkoznunk. A víz hirtelen kivert és azon gondolkoztam, hogy vajon Kabuto hozzá rendelt-e mint társat. Testem a tudatomtól teljesen elhatárolódott és mintha valaki vagy valami más irányított volna engem. A férfi felkapott majd futni kezdett velem mint valami lopott áruval és a testem érzékien átkarolta az erős férfi nyakát, fejemet meg mellkasára hajtottam és hagytam, hogy ellopjon, bár a hasam még mindég üres volt és korgása égbe kiáltott, de ez nem számított. A falut gyorsan felváltotta a sűrű erdő, és a falusi emberek nyüzsgését a madarak és állatok fület gyönyörködtető hangjai. Fejem most az erdő felé fordítottam, vagy legalábbis a tekintetem és elmerültem a férfi ölében és vártam az utazásunk befejeztét, mást úgyse nagyon tudtam csinálni.

Shikaku Kedd Ápr. 27 2010, 23:13

Az erdőben a férfi lerakott. Szimplán, mint azt a lopott árut szokás, majd az egyik zsebéből elővett egy kis csomagot, mintha csoki lett volna.
-Tele van energiával, és telít. Nincs időnk, mennünk kell. - Te pedig ott álltál, a kezedbe nyomott szelettel, míg ő körülnézett. A szemei minden felé kémleltek, és te kimaradtál a figyelemből, holott ott állt előtted, és egy méter sem volt köztetek. Amint befejezte a vizsgálódást, rád nézett, és egy apró kifejezés jelent meg az arcán; nem tudta mit csinálsz - azaz nem értette miért nézed úgy, ahogyan eddig talán te sem tudtad, hogy tudsz nézni. Végül rájössz, hogy képes vagy lerázni magadról a folyton beszökő gondolatokat, főleg, ha eszel is közben. Az állapot vajmi keveset változik, legalábbis egyelőre, de te legalább nem gondolsz mindig rá.
-Mennyit tudsz a feladatról? - Azzal az órájára néz, és el is indul. -Mennünk kéne. Közben befejezed, és meg is beszélhetjük, amit kell.

**Kushieda Unazaki Tessa** Szomb. Május 01 2010, 09:45

Hosszas sebesen való utazás után a férfi aki a karjai között hordott mindvégig, úgy döntött, hogy ideje megállni és lerakott végre a két lábamra. A férfi, egyik zsebéből előkapott egy csokit, majd a kezembe nyomta, hogy egyem meg. Egy pillanatig értetlenül néztem erre, utána kerestem egy nagyobb követ amire leülhetek, majd leültem és enni kezdtem a kapott finomságot. Amíg én előkészítettem az evésre a csokimat, addig az ismeretlen a tekintetével körbekémlelte a tájat és én le sem tudtam venni róla a szemem, pusztán egy egy pillanatra, amikor a csokiba haraptam és az édes ízét ízlelgettem.
Az ismeretlen miután a tekintetével befejezte kémlelést rám nézett, majd megkérdezte, hogy mit tudok a feladatról. Megpróbáltam felidézni azokat a szavakat amiket még Kabuto mondott nekem. - Csapattár... Mondom halkan, kicsit félve, majd a következő kulcsszót is kinyögtem. - Találkozás... Ez a két szó ugrott be hirtelen a számomra, majd miután elfogyott a csoki felálltam és indulásra készen voltam. Ezúttal reméltem, hogy a saját két lábamon közlekedhetek, bár akkor sem ellenkeztem volna, hogyha ismét a karjaiba vesz.
Miután elindultunk, ha leindultunk, összekaparok magamban némi bátorságot, majd megszólalok halkan. - Egyébként neved is van, vagy szólítsalak ismeretlenként. Az én nevem Tessa. Két mondat, két mondat ami talán a mai leghosszabb megnyilvánulásom lehet.

Shikaku Szomb. Május 01 2010, 10:15

Elindultatok, nagy sietséggel, ebből neked pedig leginkább az esett le, hogy a lábaid minden földet/ágat éréskor megremegnek, a lágyékod pedig furcsán adja ki nemtetszését a hideg áramlatot eredményező futásnak, és egyre jobban érzik, hogy mennyire felhevült. Az érzések arra késztettek, hogy takard, illetve gyakran nézz le, van e látható problémád. Közben persze az előtted haladó hatalmas férfi beszél hozzád.
-A feladat egyszerű. Rajtaütés lesz egy dezertőr-bázison, ahol valószínűleg egy okoskodó karakter tartózkodik. Mivel nem tudunk pontos információkat, nekünk kell elvégezni a felderítést. Egy ismert bejárat van, illetve bizonyára van vészjárat, vagy bármilyen út, amit ezidő alatt ástak ki. Csendesen és észrevétlenül kell behatolnunk, simulékonyan a kialakuló helyzetre. Te leszel a hátvédem - gondolom azért is lett kiosztva neked a feladat, hogy szerezz tapasztalatot. Ha jól tudom voltál chuunin vizsgán már. - Nem tudni mennyire vár választ, azonban a te kérdéseidre a beszámoló előtti kurta modorban válaszol, néhány furcsálló pillantást megeresztve. A neve Elros. Egy órányi út után áll meg, és néz körbe újra. Te a megállás után azt veszed észre, hogy amint elcsendesül a széljárás körülötted, már érzed mennyire is hevültél fel igazán. A tested mintha izzana, te pedig szokatlanul sokat izzadtál, az alsód pedig elázott a nedveidtől...

**Kushieda Unazaki Tessa** Hétf. Május 03 2010, 21:26

Az utazás mit a két lábamon tettem meg, hosszú és kínos volt, nem beszélve azokról az érzésekről amikkel eddig még nem találkoztam ilyen hatással. Furcsa volt de muszáj volt menetelnem a fiú után. Fáról fára, szikláról sziklára, fűről fűre haladtunk előre, mígnem megállt az előttem lévő, majd beavatott a tervbe végre valahára. A hangja elért hozzám és fel is fogtam mindazt amit mondott. *Értem, tehát nekem kellesz fedeznem a...* A gondolkozásom közepedte észrevettem mindazt ami velem történt és a testem hevességét. A fiúra pillantottam és hirtelen nem tudtam ellenállni az engem kerülgető érzéseknek. Az alsómmal nem foglalkozva, lassan a fejemet lesütve közeledtem az előttem állóhoz, majd amikor odaértem hozzá, erősen átkaroltam a nyakát, majd fejemet a hátára hajtottam.
- Kérlek maradj így... Ne meny sehová, végképp ne mellőlem. Nyöszörögtem neki egy keveset, majd bal kezemet lassan a ruhája alá csúsztattam, és a hátán lassan végigsimítottam a kezemet lefelé haladva.
- Kérlek mondj valamit, legalább egy kósza szóval érints meg. Kezeimet ezúttal tovább vittem, és a férfi erős mellizmai karoltam át, ezzel teljesen nekisimulva.

Shikaku Hétf. Május 03 2010, 23:20

-Ez most komoly? - A férfi nekidől a fának, és a pillantása kimenekül a lombok közé. A lemondó sóhaj, ahogy azt soha sem tette volna azelőtt, felcsigázott. Látva a feléd megnyílt nyakat, nem sokáig tudtál ellent állni, majd amikor teljesen hozzá bújtál, Elros megint megszólalt. -Kabutonál jártál a reggel, igaz? Persze, hogy ott. Az a szadista valamiért jó tanításnak tartja, hogy bódultan, remegő lábakkal menj megöletni magadat, amikor még gondolkodni sem tudsz a kívánástól. - Azzal átölelt, és felemelt, megint, olyan könnyen, mintha játékbaba lennél, majd megkért, hogy csukd be a szemed. Nem tudtál nem engedelmeskedni, de nem is igazán akartál, hiszen át voltál ölelve, és a tested hője végre találkozott azokkal a nagy karokkal, amik körbefontak, egy fájdalmasan rövid ideig. Egy csöppnyi csalódással érzékelhetted, hogy megint le lettél téve, majd amikor szemedet kinyitottad, éppen egy földfal emelkedett körétek, és dóm alakban záródott be, azonban az utolsó pillanatban, egy méteres lyukkal a tetőn megállt mozogni.
A félhomályban egyedül maradtál. Álltál, magadra hagyva a fénysávban, egy pillanatig nem tudva mi legyen, majd a hátad mögül, egy lélegzetvételnyi simítással megkezdődött az, amire a tested várt. A szíved dobbant egy nagyot és te a lábujjaidra emelkedtél a pillanat hevében, de ugyanilyen gyorsan meg is változott. A hatalmas kezek végigsimultak rajtad, és most már nem álltak meg egyetlen pontnál sem, nem követelőztek, de minden pontot a magukénak tudtak, kérdés, és ismeretség nélkül is. A kis dóm belseje egyre világosabbnak, és élettelibbnek tűnt, a hőmérséklet egyre és egyre nőni érzett, amikor pedig a nyakadon végigszáguldott az első lehelet forró levegője, minden párásan fülledtté vált a szemeid előtt. A kezeid hátrafelé is követelőztek, fogták, simították a férfi karját, oldalát, hasát, majd egy ajkat elharapó, bűntudat előtti gondolat után az ölét is.
Ezután a pont után gyorsultak be a történések. A lüktető érzés hamar megszűnt a kezedből, hogy a férfi eléd kerüljön, és fel sem tudtad fogni, már ketten fogtak közre. A hátad mögött megjelenő Elros a hónod alá nyúlva nyalábolt fel, míg az előtted levő lefejte rólad a szoknya alatti alsókat, és vállára rakta lábaid. Szédítő és ájulásközeli élmények során mentél át, míg a kéz és a nyelv végezni érzett, vészesen gyorsan. Zihálva függtél kettejük között, talán ha percekkel az érkezés után, és tudtad mi vár. Az előtted lévő Elros levette lábaidat a vállairól, és felegyenesedett; az eszed még elküldte neked az információt, hogy a lábaid vészesen nyílt "szégyentelen" szögben állnak, de a tested már megkapta az új érzések millióit. A túl könnyen, és szinte akadálymentesen behatoló Elros őrületesen feszített és lüktetett de nem tudtál a fájdalommal törődni, amikor megkaptad amit akartál. A fájdalom pedig hamar múlt, és helyette jött megállíthatatlan remegés, vadul és rendszertelenül feszülő izmok, vonaglás a két Elros kemény tartása között, majd - rég elvesztett idő, és valóságérzékelésed - egy őrületes, elhomályosuló pont után minden elengedett.
Erőtlenül lógtál a karokban, amikor újra magad voltál már. Gondosan végigjáró kezek töröltek meg mindenhol, majd szépen lassan a földre engedtek. A lábaid engedelmeskedtek, te pedig érezted minden porcikádban a történtek emlékét. Egyik lb fel, másik láb fel, Elros előtted térdelve, mint egy kisgyermeket öltöztetett fel; felhúzta rád az alsónadrágod. Következőnek egy tekercsedet adta vissza. -Túl nedves volna - modta, majd felugrott a lyukba másodmagával együtt.
-Majd ha készen vagy, csak gyere fel.

**Kushieda Unazaki Tessa** Kedd Május 04 2010, 12:24

//Na szép... Fogom még fogni a fejem ha bővítményt írok xD //

Őrület amit a test és gazdája művel. Ha az igazi énem uralkodott volna a testem felett, talán ez az egész meg sem történt volna, azonban nem így volt. Testem és lelkem soha nem látott ingerekkel kívánta az előttem álló férfit, hogy arra már szó nem létezett. Odaálltam mögé, majd kezeimmel hívogatóan végigsimítottam testét, és ő mint férfi egyből rám vetette magát mint kölyökkutya a gazdára. Heves indulatok, dúló érzelmek, mid ezek jelen voltak és amikor kialakult a dóm, röpke mosolyt vetettem és átadtam magam az ismeretlen érzések förgetegének. Elros nem is habozott, megszabadított az őt akadályozó ruháktól és már munkának is látott. Hirtelen szorítást éreztem a hónom alatt és még egy ismert ismeretlent láttam magam mögött és úgyanúgy előttem is volt egy. Soha nem tapasztalt érzések vándoroltak át a testemen és oda vissza cikáztak rajtam. A bőröm megremegett de kívánta még ahogyan én is. Jácint könnyedséggel tartott meg és használt ki, bár én ezt élveztem, de egyszer minden jónak vége szakad. A férfi letesz és én értetlenül nézek rá, vártam a folytatást de nem érkezett meg.
- Kérlek, ne... Halkan, bár de megszólalt egy pillanatra a valódi, félénk énem, azonban már késő volt. A vágy újra elkapott, ahogyan először megéreztem a szorító, éles fájdalmat, s utána minta már a fellegekben jártam volna. Nem tudtam uralkodni a testem felett, de más se tudott volna a helyzetemben. Egyre inkább élveztem a dolgot és akartam még, míg végül egy erős, de kellemes görccsel mindennek vége szakadt. Újra a két lábamon álltam fáradtan, igaz semmi megterhelőt nem tettem, de a végtelenségig ki voltam merülve. Az eltüntetett ruhadarabok újra visszakerültek rám és én újra önmagam volt. Egy tekercs gurult ki elém, majd Elros egyszerűen mint aki jól végezte munkáját, elhagyta a dómot. A tekercsekből ruhadarabok kerültek elő //Remélem erre gondoltál a tekercsel mert azt nem értettem tisztán Razz

//, majd megváltam elnedvesedett holmijaimtól és végre újra száraznak és üdének éreztem magam. Ugyanekkor ezzel a szárazsággal és üde érzettel véssza tért testem eredeti tulajdonosa is.
*Hogy engedhettem ezt? Hogy élvezhettem ezt...* Gondolkoztam kétségbeesetten, ahogyan egy gyors mozdulattal én is felugrottam a dóm tetejére, majd megláttam a nekem háttal álló elégedett férfit. Ekkor egy erős fejfájás hasított belém és egy ismeretlen hang szólalt meg. Ez a hang nem olyan volt mint az előzőek amiket kedélyállapotom adott ki hanem más. *Végezz vele. Végezz vele, vagy mások is megtudják mekkora egy szajha vagy... Végezz vele. Végezz vele most míg bízik benned. Végezz vele és örökre titok marad...* Szólalt meg bennem a rossz. - Igen is Yoko... Halkan mondtam nehogy meghallja. A nevet nem tudtam mire vélni, csak úgy jött magától, mintha már ismertem volna, hallottam volna a nevét. Yoko a rossz megtestesítője.
//Hogy egy kicsit izgalmasabb is legyen. Arra gondoltam, hogy a szer miatt kialakulhatna bennem Yoko a rossz énem Very Happy

akinek külön személyisége van, amit ha elfogadsz, megtudod, h mi Very Happy

Persze semmi extra xD//

Shikaku Kedd Május 04 2010, 12:52

Elros feléd fordul, amikor kiugrasz a dómból, és aggódó tekintettel néz rád.
-Remélem megoldódott a probléma, és még mielőtt bármit kellene mondanod, ezt kellett tenni, hogy megszabadulj a szertől, és előttem sem kell szégyenkezned, egyetlen titkodat sem ismertem meg. - Mutat mögéd, ahol láthatsz két ember méretű, és, megközelítőleg, formájú kőzetkupacot. -Ha készen leszel, viszont folytatnunk kell, amiért itt vagyunk, vagy újabb kellemetlenségekre számíthatunk. - Azzal Leugrik a dómról, és körülkémlel, majd eltűnik. Pár percig magányban lehetsz, amíg visszatér.

//Természetesen megakaszthatod a történéseket, ha akarod.//

**Kushieda Unazaki Tessa** Kedd Május 04 2010, 13:27

Amikor kiugrottam a dóm alól és a saját, még ingatag lábamra álltam tanakodni kezdtem, hogy kivel én sem értettem, egyszerűen csak Yokonak hívtam. Kétségbeesetten már mindenre gondoltam, azonban Erlos megnyugtatott azzal, hogy nem tett velem semmit. Tekintetem a két kőkupacra szegeződik és azokra néztem kissé értetlenül, hogy mire akar ezzel utalni, de amikor eltűnt előlem, rájöttem. Megkönnyebbülten ültem le a dóm tetejére és gondolkoztam a bent történtekről. *És te elhiszed ezt neki? Akkor is ő tette azt veled, és ettől én gusztustalanul érzem magam...*
Jó ideig tanakodtam magammal, míg végül Erlos visszatért és én lelkesen álltam fel a helyemről, majd odasétáltam hozzá. - Hiányoztál... Suttogtam a fülébe, ahogyan még egyszer átkaroltam a derekánál. Fejemet a testének hajtottam.
- Pontosan merre is van ez a dezertőr bázis? Próbáltam meg kifaggatni a dologról, és addig nem nyugodtam amíg meg nem kaptam a választ. Amint elmondta a kérdésemre a választ, a pupillám kitágul és rezzenéstelenül tekint a semmibe.
*Itt az alkalom. Végezz vele!* Az elmémben lejátszódó szavak hatására láthatatlan mosoly szökött arcomra, majd válla felett átnéztem a kezemre, amiben már ott volt a méreggel ellátott Kakute amit egyenesen a férfi vállába mélyesztettem, majd egy rántással a bőrét is felszakítva hatalmas csíkon felszakítom a bőrét. Ha ez sikerül, akkor már biztos, hogy a méreg belejutott a vérkeringésébe. Ekkor egy erős mozdulattal hátra ugrok és megvárom míg a férfi elveszti eszméletét és őrök álmát meg nem kezdi. Amint összeesik odasétálok felé, büszke mosollyal.
- Óóó még nincs vége... Ezúttal Yoko hangja szólal meg, közben előkap egy kunait és szó szoros értelmében, orvosi precízitással szétmarcangolja a férfit.

Shikaku Kedd Május 04 2010, 13:48

Elros visszatér, és int neked. Amint odamész, és belekarolsz, majd éppen kimondod az első szót, eltol magától.
-Tényleg sajnálom, ami történt, de tettem, amit tennem kellett. Ha úgy érzed, hogy ez ennyire közel hozott hozzám, talán jobb, ha tényleg átgondolod, hogy itt-e a helyed. Ninják vagyunk, egy küldetésen, és csak azért segítettem, mert anélkül talán mindkettőnket öngyilkosságba vittél volna, ha úgy maradsz, de magadat biztos. Ha pedig nem tudod tisztázni ezt az érzelmeiddel, akkor viszont sajna még most sem vagy kész a feladatra. - Vár rád, és tekintete, az előzőekben megszokott együttérző-bátorító helyett fürkészővé válik.

**Kushieda Unazaki Tessa** Kedd Május 04 2010, 19:12

A férfi visszatérésekor megindítottam a kis akciómat. Lassan odasétáltam hozzá, majd belekaroltam és vártam a reakcióját ami nem is maradt el. Egyszerűen eltolt magától és közölt velem néhány tényt. Elros szavai egyszerre voltak fájóak és sértőek, valamint bölcsek is. *Pff.. Kihasznált és most eldob magától mint egy rongybabát. Elhiszem, hogy te ezt elnézed neki, de én nem fogom.* Az újonnan feltűnt én túl messzire ment. Pillanatnyilag átvette a testem fölött az uralmat és ismét odasétált a férfihoz, majd megpróbált belekarolni, azonban valami megállította. Ami megállította az nem más volt mint az igazi igazi, visszahúzódó, mindentől félő, esetlen énem. Hatalmas, eddig még nem látott lelki erőt merítettem, majd megállítottam a bitorlót és újra én voltam én. A testem megállt, a kezem ami a fiú felé nyúlt, megállt, majd egy gyors mozdulattal a saját hajamba kapott és egy kicsit megtúrta azt.
- Igazad van, sajnálom. Kérlek folytassuk a küldetést mintha mi sem történt volna... Mondtam a Elrosnak, majd felkészültem arra, hogy elvégezzük a ránk szabott küldetést. *Ahogy akarod, de emlékezz majd a szavaimra, amikor Otogakure szajhájának fognak nevezni a "Fehér boszorkány" helyett.* Ezután a hang elcsendesült és mintha végleg eltűnt volna, teljesen uraltam magam. A bódult érzés is, amit azóta éreztem, hogy kiléptem Kabuto irodájából, elmúlt és újra teljesen önmagam voltam.
- Siessünk, sok időt veszthettünk.

Shikaku Szer. Május 05 2010, 00:27

Pár másodperc telik el, majd Elros befejezi a vizslatásodat. Bólint, és megint körülnéz, közben már mondja is a részleteket.
-Innen pár percre találjuk a bejáratot, amitől nem messze lesz saját bejárásunk. A behatoláskor akár azonnal számíthatunk ellenállásra, ha nincs szerencsénk, minden esetre csöndesnek kell lennünk, mert bármikor riaszthatják a főnököt, aki a célunk. - Azzal el is indul, és pár percen belül megérkeztek egy domboldalon elterülő cserjéshez, amibe Elros bevezet. A növényzet alatt egy kisebb, lefelé vezető, szabályos, járatszerű vájatba juttok, ahol egy újabb Elrossal találkoztok. Ahogy megérkeztek, az itt állomásozó bólint, és befelé fordul. Néhány kézjel után hallani lehet, amint a föld tovább nyílik előttetek, majd hamarosan a fal túloldaláról a morzsolódó föld hangjai érkeznek, a következő pillanatban pedig az utolsó réteg is elhúzódik előletek; egy sötét folyosón vagytok, amit egy távoli fény világít meg valamennyire az egyik vége felől. Kiléptek a folyosóra, amikor is a megvilágított oldalról halk hangokat hallotok. Beszéd, és sietős léptek hangjai tartanak a sarok felé, és pár másodpercen belül odaérnek.

**Kushieda Unazaki Tessa** Szer. Május 05 2010, 08:28

Mindössze pár percnyi útra volt tőluk a táborhely a föld alatt. Meglepően közel voltunk hozzá, talán ennyire nem is számítottam. Gyorsan meg is érkeztünk Erlos földkólnja által készített kis járathoz, ahol a klón szobrozva várt minket és megérkezésünkkor biccentett egyet. A járat nyitva volt, beléptünk rajta és folyamatosan haladtunk előre. Az utolsó pár réteget meghagyta a klón a végére és amikor elértünk oda, azok is eltűntek az útból. A járat ami elénk tárult sötét volt akár csak egy megvilágítatlan alagút, melynek a végén már várt ránk némi fény.
*Csendben kellene haladnunk igaz? Akkor figyelnem kell, hogy hová lépek...* Hirtelen a fejem felkaptam amikor léptek sorozatát hallottam a sötét alagútban és egyből arra gondoltam, hogy el kell rejtőzni a közeledő elől. Nem fedhetik fel a kilétünket. Chakrát összpontosítottam a kezeimbe és a lábaimba, majd a járat tetejére ugrottam, majd szorosan nekilapultam a mennyezethez. Elrosra nem figyeltem hiszen neki ott vannak a Doton jutsui, biztos, hogy tökéletesen el tud rejtőzni egy ilyen helyen...
*Ez itt jó lesz. Hála a sötétségnek, kizárt, hogy a közeledő akár csak véletlenül is észrevegyen, de ha mégis, akkor itt van ez...* Jobb kezemet ekkor a felszereléstartómba csúsztattam és előkaptam egy kunait, biztos ami biztos, a kilétünket nem fedhetik fel.

Shikaku Szer. Május 05 2010, 16:54

Fenn függeszkedtél a plafonon, kinn a világítás szegényes fényének köréből, és vártad, hogy megjelenjen a két hang gazdája, amikor szépen lassan, és hangtalanul kiemelkedett előtted Elros feje a földből.
-Hátbatámadom őket, még jóval előtted. Ha az első feléd menekülne, neked kell megállítanod. - A fej vissza is süllyedt a plafon kőzetébe, majd az újra visszanyert folyosóképben megláttad a két alakot. Szokványos ruháik voltak, azonban törzsükön kereszbe feszítve fegyverövek voltak, amiken tőrök sorakoztak. A látvány zavaró volt, hiszen hat-hat tőr ára minden egyes ember számára túl drága mulatság, akkor főleg, ha valaki "csak" egy lázadó. A képet egy hatalmas árnyék zavarta meg: Elros alakja egy pillanat alatt kirepült a földből a második alak mögött, akinek már nem volt ideje reagálni; Elros kése valószínűleg már felszálltában a fickó hátában landolt. A másik fickó azonban kiemelkedően gyorsan reagált, talán már tudta, hogy valami várt rájuk, két kunait vetett Elros alakja felé, ahol már robbant is egy füstbomba. Az alak neked hátat fordítva ugrott még hátrébb, egyenesen feléd.

**Kushieda Unazaki Tessa** Szer. Május 05 2010, 21:30

A plafonoz tapadva vártam, hogy elhaladjanak mellettem, alattam a közeledő személyek. Pusztán csak feltűnésmentesen akartam kihúzni magam a helyzetből, ehelyett egy Elros fej bikkant ki pont előttem és közölte a tervét. Meg akarta gyilkolni őket és nekem követnem kellett az utasításait elvégre ezért lettem ide beosztva mellé. A kunai a kezemben volt, a két férfi egyre közelebb került hozzánk és a szívem egyre hevesebben vert az adrenalintól. Amikor kicsit közelebb értek megláttam a testükön keresztbe futó fegyvertartókat és a bennük lógó tőröket. *Nem mondom jól felszerelkeztek azonban fölöslegesen.* A meglepetés ereje velünk volt, ráadásul shinobi létünkre úgy neveltek, hogy tökéletes precizitással és csendességgel tudjunk ölni. A férfi hirtelen elsuhant előttem és megkezdte a támadását és az egyiket el is kapta azonban a másiknak a reflexei igencsak kiélezettek voltak és el tudták kerülni a támadást. Törők repültek ide, tőrök oda és füstbomba is felrobbant, majd azon kaptam magam, hogy a célpont egyenesen felém hátrál. *Itt az idő* Nem haboztam, megszüntettem a chakrám irányítását, majd kis elrugaszkodással egyenesen a férfi felé repültem a kunaial a kezemben. Fentről lefelé induló erőteljes szúrással a kunaiomat egyenesen a fejére céloztam, melyel a koponya áttörése volt a cél. Ha nem sikerül eltalálnom e férfit, aminek az esélye kicsi, egy gyors rúgással venném le a lábáról, majd a kezemben marad kunaial ezúttal a föld felé dűlő férfit szíven szúrom.
Amint sikerült végeznünk mindkét ellenféllel halkan megszólalok.
- A hullákat rejtsd el a föld alá, nehogy megtalálják. A véres kunait a megölt férfi pólójába megtörlöm, majd visszateszem a helyére.

Shikaku Csüt. Május 06 2010, 15:08

Minden a legelképzelhetőbb egyszerűséggel ment, a két ninja tényleg nem volt olyan erős, amilyennek a kép mutatta őket. A füstbomba úgy tűnt már csak azt akadályozta meg, hogy Elros utánavesse magát a második alaknak, akit ehelyett te végeztél ki. Amint újra teljes csönd telepedett a folyosóra Elros egyből nekilátott eltüntetni a nyomokat; a két testet egy helyre húzta, majd fölöttük elmutogatott pár jelet, mire a fickók belesüppedtek egy négyszögletűen nyíló, sűrű folyóhomokszerű sárral teli levő vályatban, ezután pedig egy újabb kézjelsorozat után, mintha csak egy koporsófedél lenne, egy táblát készített a falból, és rácsukta a medencére.
-Mennünk kell tovább. Mi derítünk fel, szóval minden új információ fontos. - Azzal elindultatok a megvilágított sarok felé. Miután elértétek, egy tükörrel nézett át a sarkon, majd jelzett, hogy mehettek. Egy teremben találtátok magatokat, amiben temérdek fegyver, és annál is több felhalmozott láda volt. Elros hagyott, cselekedj, ahogyan szeretnél...

**Kushieda Unazaki Tessa** Csüt. Május 06 2010, 18:43

A kivégzés minden szempontból tökéletes volt, leszámítva az egyik férfi reakcióidejét ami bámulatos volt. Erlos megölte az elsőt, de a mellette lévőt nem tudta, mert az reflexeinek köszönhetően el tudott ugrani egy füstbomba segítségével. A férfi egyenesen felém hátrált, és mint egy pók, vártam a falon csüngve az áldozatomra ami el is érkezett. Megszűnt a chakrakontrol, és a másik pillanatban egy élettelen test hullt a földre.
Elros remekül alkalmazta a föld technikákat, de valamiért ez a dolog nagyon távol állt tőlem. - Ügyes technikák. Suttogtam halkan, majd elindultam a fényforrás felé. A sarkon bekukucskálva egy újabb helyiség volt található, amiben senki sem volt azonban annál több fegyver és felszerelést raktároztak ott. A helyiségbe besétálva körülnéztem, majd alaposan végigmértem a helyet. Ha volt asztal, vagy szekrény mindet átvizsgáltam, hogy megtudjak mindent az itteniekről. *Nem tudom miért, de rossz érzésem van ezzel a hellyel kapcsolatban. Ha most felénk jönne valaki akkor nem nagyon tudnék hová rejtőzködni...* Gondoltam, majd szemem ügyébe ezúttal a fegyverek kerültek.

Shikaku Pént. Május 07 2010, 05:04

A vizsgálódás során felhalmozott élelmiszereket, ruhaneműket, és ninja felszereléseket is találtál szép számmal, és ahogy meg tudtad saccolni, legalább húsz főt tudott volna ellátni a hely hónapokig, élelemmel és teljesen felszerelve. Ami a vizsgálódás közben még feltűnt, éppen, mire végeztél a dobozok átnézésével, hogy minden láda, illetve tároló eszköz egy bizonyos égésnyommal van jelölve. (A jelet könnyedén le tudod másolni, de még megjegyezni sem nagy kunszt.)
Miután végeztél a vizsgálattal, a szemed már sokadjára járta körbe a termet, ami így, egyetlen bejárattal tényleg túl gyanúsnak tűnt, és igen baljósnak. Elrost ez a tény kevéssé tűnt úgy, hogy zavarta, ő egy tekercset használatba véve rajzolt, lépésről lépésre végigjárva a terem falát. Ekkor jutottál el odáig, hogy átnézd a fegyvereket, amiknek a bősége pár percre el tudott foglalni. Csupán kunaikkal ládák voltak telerakodva, egy másik érdekes szekrényben pedig egyengyártott tőrök sorakoztak abból a fajtából, amit az őrökön is láttatok, míg más általános ninja fegyverek is, igaz jóval kisebb számban, de sorakoztak még ládákban és asztalokon.

Ahogy végeztél észre vetted, amint Elros a bejárat előtt guggol, és éppen befejezi a rajzolást, majd int, hogy mennetek kell. Amint kiértetek a folyosóra, egy gyors mozdulattal újra aktivált egy jutsut, a fal egyik pontja pedig leomlott, újra láthatóvá téve a bejáratként fúrt utat. Elros ekkor megállt, és a tekercset a lába elé rakva kézjelek mutogatásába kezdett, a szokványosnál lassabban, és jóval hosszasabb kombinációt elmutogatva, folyamatosan mélyre hajtott fejjel a tekercset figyelve, amin ekkor láthattad a terem igen pontosnak tűnő alaprajzát. Amint az utolsó kézjel is befejeződött, erőteljes chakrát érzékeltél kisugározni a férfiból, aki szimplán csak felvette a tekercset, és az ujját elhúzta a folyosót jelző sáv fölött, valószínűleg ott, ahol ti voltatok. Abban a pillanatban, amikor az ujja elhagyta a papírt, előttetek egy méterre rohamos gyorsasággal kezdett emelkedni egy fal, és tartott felétek. Elros kitolt a folyosóra, és közben újra a papíron volt a keze. Amikor végül kiértetek a bozótok alá, Elros megállt, a kezét elvette a papírról, mire a mögöttetek folyamatosan emelkedő fal megállt.
A következő percekben Elros folyamatosan a térképét figyelte, még ha szóltál sem figyelt rád, illetve csendre intett, de úgy tűnt a várakozás megállta a helyét; a térképen levő tinta megmozdult, és a teremre, a vonalak mozgása szerint egy hátsó bejárat nyílt, amiből hamarosan kiáramlott tizenhárom pont, amik végigjárták a termet, és hamarosan az Elros által lezárt folyosó felé koncentrálódtak.
-Melyik lehet a főnök? A te véleményedet is hallani akarom. - Elros hosszú idő után szólalt meg, érezhetően kimerültebben, mint azelőtt. A közelébe hívott, és azt akarta, hogy te is vizslasd a képet.

//Kérem az elsődleges véleményedet ezek alapján:
Az újonnan nyílt bejáratnál áll két pont, illetve a bezáródott közelében áll öt. Három az asztalok mentén lassan mozog és meg-megáll, ugyanígy három a ládáknál, illetve két-két pont indult el a falak mentén lassan, hogy körbejárják a termet.//

**Kushieda Unazaki Tessa** Pént. Május 07 2010, 19:04

A kis termet alaposan végigjártam, kutakodtam, felfedeztem, számláltam. Fegyver, élelmiszer, ruha. Minden meg volt található ezen a kis helyen, ami valószínűleg ezek alapján a raktár volt. Gyors következtetés után arra jutottam, hogy ilyen nagy mennyiségű fegyver sokak számára elég lehet huzamosabb időig. Vagy túlságosan is adtak a biztonságra és féltek a háborútól, vagy maguk akarták a háborút megindítani eme eszközökkel. *Szép számban van mindenből, ez a küldetés fontos szerepet játszhat a falunk szempontjából, nem szabad hibáznunk.* Gondolkozásomat az zavarta meg, hogy Elros elkészült elkészült remekművével amit egy tekercsre rajzolt fel, majd azt összecsukva, indulásra intett engem. Bólintottam egyet, majd elindultam ahhoz a lyukhoz ahol bejöttünk. Azonban még mielőtt kimentünk volna rajta, a férfi hatalmas chakrát bocsátott ki magából, ezek után az ujja segítségével a tekercsre készített rajzon egy vonalat húzott és a vonal mentén a folyosón föld emelkedett ki. *Értem. A földelem térbeli manipulációja. Már hallottam róla, valami ördögszekér, vagy szerencseszekér technika a neve ennek a jutsunak, bár nem vagyok benne biztos. Amint nem kétséges, hogy Elros nagyon ügyes...* Gondolkoztam el és azon kaptam magam, hogy már kint is vagyunk a bozótosba. A következő amire figyelmes lettem az az, hogy a velem lévő egyed nagyon koncentrál a tekercsre. Amikor én is megnéztem azt, fekete pontokat láttam az alaprajzon belül. *Azok a fekete pontok valószínűleg az éppen arra járó-kelő emberek.* Ezt a feltevésemet az is alátámasztotta, hogy a jutsu miatt kimerült Elros rákérdezett, hogy szerintem melyik lehet a főnök. Kicsit közelebbről szemügyre vettem a tekercset, majd jól megfigyeltem a pontok mozgási irányát, cselekedeteit, majd válaszoltam.
- Az újonnan nyílt bejáratnál álló két pont közül lesz valamelyik a főnök. Erre abból következtettem, hogy az asztalnál és a ládáknál mozgó három-három pont őrök lehetnek akik vigyáznak a dolgokra, azért vannak hárman. A két-két pont akik a vonal, azaz a vonal mentén elindultak, azok is őrök akik a furcsa jelenséget vizsgálgatják. Az öt személy akik a bezáródottnál állnak, vigyáznak arra a kettőre akik bent vannak. Tehát a válaszom az az, hogy a két pont akik egy helyben állnak azok a főnökök, tehát ketten irányítják a dolgokat, vagy valószínűleg most van egy fontos megbeszélés...
Erre jutottam azután, hogy hosszas ideig vizsgáltam a tekercset.

Shikaku Szomb. Május 08 2010, 13:09

Elros végig bólogatott, amíg elmondtad a teóriádat, majd még mindig zihálva megszólalt.
-Én is rájuk gondoltam. Reméljük igazunk lesz, mert már be kell fejezni, amit elkezdtem. - Láttad rajta, hogy feszülten koncentrál, majd a kezével olyan alakot formált, hogy azt a térképre téve csak egy pont maradjon lefedetlen. -Készülj. A leghatékonyabbak úgy lehetünk, ha elaltatod őket. - A fejével bökött a kezeid felé, majd megvárta, amíg helyezkedsz. A kint őrködő klón melléd állt, és két kunaival a kezében várt. Elros belekezdett a műveletbe; kezét a papírra csapta, és azonnal elkezdte húzni a felé a pont felé, ahol az előbb is kijöttetek. Pár másodperc múlva már meghallottátok a föld hangos morajlását, és hirtelen összeomlott a bejárat, amin félig-meddig kiesett két összezúzott-horzsolt alak. Egyikük már nem volt eszméleténél, míg a másik küzdeni akarással ugrott ki a földből.

**Kushieda Unazaki Tessa** Szomb. Május 08 2010, 16:29

Elros végig bólogatott és helyeselt és ő is egyet értett az elképzeléseimmel. Bár nem értettem mit akar ezzel, kezét a tekercsre tette, majd ismét fojtatta a jutsut, majd felszólított, hogy készüljek. Készüljek arra, hogy kábítsam, altassam el az áldozatokat. *Ezt nem értem... Nem az információgyűjtés volt a feladatunk? Most még el is akarja vinni magával a főnököt?* Kérdeztem magamban, de már a föld meg is nyílt ahol két férfi tűnt fel. Az egyik a kőhalomtól eszméletlen állapotba került azonban a másiknak még kedve volt ugrabugrálni. *Akkor ez az enyém.* Alkalmaztam a Shunshin no jutsut, majd erőteljesen elrugaszkodtam a földtől. A következő pillanatban a keletkezett lyuk másik oldalán tűntem fel, pontosan a kifelé ugró személy háta mögött. A következő lépés még egy elrugaszkodás volt és most egyenesen az illető felé szálltam aki már félig-meddig kint volt a gödörből. Amint elértem őt, a mérgezett Kakutemat egyenesen a nyakába szúrtam, amint a mérgezett hegy belehatol a bőrébe, a méreganyag belekerül a véráramába és már alszik is az illető. Az elrugaszkodásom, és a lendület amivel az egyénnek csapódtam, kirepített minket arra a helyre ahol Elros tartózkodott. Ha minden jól megy és már az áldozat is alszik, akkor leszállok a hátáról.
- Egy elintézve. Majd ismét elrugaszkodtam és ezúttal a gödörben rekedt eszméletlenhez siettem. Neki is a nyakába szúrtam a Kakutemat, biztos ami biztos, majd kihoztam őt is a másik mellé.
- Már csak azt nem értem, hogy miért kellett őket elkapnunk, mármint a mi feladatunk nem csak az információgyűjtésig terjedt?

Shikaku Szomb. Május 08 2010, 21:51

A művelet pont úgy sült el, ahogyan szeretted volna, az ellenfél gyakorlatilag nem volt ellenfél már. Elros kifújta magát, és otthagyta a térkpet, hogy átnézze az embereket, illetve leszedett róluk mindent, közben válaszolt neked.
-Lehet, hogy az állapotod miatt nem emlékszel jól, de az alapvető terv a rajtaütés volt. Azért kellett nekünk felderíteni, mert nem tudtuk, pontosan mivel is állunk szemben. - Befejezte a pakolást, és az elkobzott tárgyakat egy tekercsbe zárta, majd kötelet szedett elő egy tekercsből, és megkötöztétek a két alakot. Elros nem sokat szólt, láthatólag eléggé kimerült, de ugyanúgy felvette a hátára az egyik alakot, míg a másikat a klónja vette fel. A visszaút negyed órát sem vett igénybe, beosontatok a bejáróház épületébe, majd már a járatokban váltatok el.
-Jó munka volt. Most inkább menj haza, majd jelentek én. - Pár másodperc múlva a két alak eltűnt a járatokban.

**Kushieda Unazaki Tessa** Vas. Május 09 2010, 11:14

A járat beomlott és a két férfi tűnt fel előttünk, akiket a tekercsen pontoknak láttunk és akiket a szervezet vezetőinek ítéltünk meg. Az egyik már eszméletlen volt azonban a másik még magánál volt és harcolni akart azonban nemsokára ő sem volt tudatánál hála a mérgemnek. Mindkettő kikerült a gödörből és a földön feküdtek. Ekkor Elros átvizsgálta az eszméletleneket, majd a talált holmijukat egy tekercsbe pecsételte. Ezt követűen elindultunk hazafel, mindkét személyt Elros ciplete, az egyiket ő maga a másikat pedig a klónja. Tekintetem folyton az igazin volt és azt néztem, hogy menyire kimerült a technikája miatt. *Nem értem miért kellett egy ilyen nagy jutsut bevetni. Elvégre föld alatt voltak, és a föld eleme segítségével nem lett volna nagyon nehéz elkapni őket... igaz így is meg lehetett oldani, de ez nagyobb munkával és fáradtsággal járt. Szánalmas...* Gondolatmenetemet az a hang szakította meg ismét, mély nőies hang volt és még talán egy kicsit rekedt is. Abban a pillanatban amikor a fejemben meghallottam a hangot a világ elszürkült előttem, és olyan volt mintha megállt volna. Én sem tudtam mozogni, testem mozdulatlanul állt a szürke tájban és Elros is a lépése közben mintha lefagyott volna. A szürkeségből hirtelen előtör egy alak akit még sosem láttam, úgy nézett ki mint én, de mégsem volt olyan. Szemei vörösek voltak, mintha csak vérből lettek volna. Nem szólalt meg, a háta mögötti tartójából előhúzott egy kunait, majd ezt követően bevillanó pillanatképekként elindult az igazi Elros felé, majd egy mozdulattal lecsapott rá, a vér a villanások miatt meg-megállt aztán eltűnt, köddé vált a furcsa lányal együtt. Ebben a pillanatban megszűnt a szürke tér és én újra tudtam mozogni, valamint Elros is ment tovább mintha semmi sem történt volna. *Most pedig te jössz.* Szólalt meg ismét, és rájöttem, hogy ez nem más volt mint akit már azelőtt elneveztem Yoko-nak.
Rizsföld falu L_286dcb879a2843839938c84d2e83b857

Rizsföld falu L_286dcb879a2843839938c84d2e83b857

Hirtelen felgyülemlett bennem a méreg, lépteim számát meggyorsítottam, majd Elros mögé értem. Amint közel kerültem hozzá, a Kakutet egyenesen a nyakába szúrtam, majd megvártam amíg elveszti eszméletét. Mivel a férfi így is ki volt fáradva, könnyen el tudtam bánni vele, majd megvártam amíg elveszítette az eszméletét. Ezt követően egy kunait szúrtam egyenesen a szívébe, majd a holttestét visszacipeltem abba a gödörbe amit ő saját kezűleg alakított ki, majd még a torkát is átvágtam, hogy biztosra menyek abban, nem kel fel többet. A tekercset amibe belepecsételte a dolgokat, elvettem tőle, majd elindultam vissza a faluba a két eszméletlennel.
Amikor megérkeztem, bementem a járatokba, majd egyenesen Kabuto irodájába. Féltem, márt hát ki nem félt volna ilyenkor. Megöltem a csapattársamat és részletes beszámolót kellesz adnom arról, hogy mi történt vele. Bekopogtam az ajtón, majd benyitottam és bevonszoltam a két eszméletlent. Nem szólaltam meg, közelebb léptem az asztalához, majd a tekercset leraktam elé. Amint Kabuto rákérdez arra, hogy mi történt Elrosal, én becsukom a szeme, majd a fejem lassan jobbra-balra himbálom, jelezve, hogy elhunyt.

//Bocsi, hogy egy kicsit átvettem az irányítást Razz

de ez szükséges volt a karakterem miatt.Ha úgy döntesz, hogy nem tudtam megölni Elrost, akkor írd le //

Ajánlott tartalom

Rizsföld falu

Rizsföld falu

Re: Rizsföld falu

Re: Rizsföld falu

Re: Rizsföld falu

Re: Rizsföld falu

Re: Rizsföld falu

Re: Rizsföld falu

Re: Rizsföld falu

Re: Rizsföld falu

Re: Rizsföld falu

Re: Rizsföld falu

Re: Rizsföld falu

Re: Rizsföld falu

Re: Rizsföld falu

Re: Rizsföld falu

Re: Rizsföld falu

Re: Rizsföld falu

Re: Rizsföld falu

Re: Rizsföld falu

Re: Rizsföld falu

Re: Rizsföld falu

Re: Rizsföld falu

Re: Rizsföld falu

Re: Rizsföld falu

Re: Rizsföld falu

Re: Rizsföld falu