Re: Erdőségek

**Arakawa Kenichi** Vas. Okt. 11 2015, 20:57

// Bocsánat a késésért! Betemetett a sok munka! //

- Értettem sensei! És amennyiben a küldetést sikerrel teljesítem, eljön velem egy randira. Áll az alku? - jelentette ki nagy határozottsággal ifjú titánunk. Persze nagy volt a valószínűsége annak, hogy most egy bazinagy pofont fog kapni, merész kijelentéséért, de ő ezt bevállalja mert, egy idióta.
~ Szóval a feladatom alapvetően nem más, mint kémkedés. A határőrök pedig szeretnek inni. Sebaj pia az lesz nálam! De várjunk csak.... stop, stop! A fenébe én pont nem ihatok! Hiszen ha én is be vagyok rúgva, akkor részegen nem ismerem fel a téglát! Jááj neee! Ez nem ér!!! ~ töprengett el magában ivóbajnokunk, aki most végre használta az agyát is valamelyest (nem csak a máját).
- Rendben van, mester! Utoljára egy kis útmutatást kérnék. Merre induljak? - tette fel a kérdést a szemrevaló senseinek. A válasz után, gyorsan felszerelést ellenőrizne, majd el is indulna a megfelelő irányba. Megkezdődött Kenichi első, komolyabb küldetése. A fiú pedig már régóta várt erre, most bebizonyíthatja, hogy az Arakawa-k a többi normális nindzsához hasonlóan a küldetések végrehajtására is képesek, nem csak az ivásra.

Namikaze Minato Pént. Nov. 13 2015, 14:41

// Szintén elnézést, szintúgy sok a meló Very Happy

//

- Még hogy randira! Heh! Előbb megyek el randira, egy dagadt ős öreg múmiával, aki még járni sem tud, plusz rohad retkes és még alkoholistább, mint te, mint veled. Hah!
Nevetett erőltetetten a Sensei.
- Ami az úti célodat illeti – sejtelmesen elvigyorodott, olyan hátborzongatóan ráadásul, csak hogy még kellemtelenebbül érezhesse magát hősünk – amiatt nem kell aggódni, elvégre a postai út a leggyorsabb.
Mielőtt Kenichi volna bármit, azon kívül hogy fapapucs, a Sensei felugrott, és egy erős tarkócsapást mért rá, amitől azonnal csillagokat… söröskorsókat kezdett látni maga körül, majd elájult.

A Következő kép, amire emlékezhet az nem más, minthogy zötykölődik egy úton a vaksötétben, majd megállnak, heves szóváltás következik, és ismét elkezdődik a zötyögés. Rövid idő múlva, valami elkezdi húzni, majd puffanás a földön, és hirtelen világosság. Nos, igen úgy tűnik a Sensei nem viccelt a postai kézbesítéssel, elvégre egy doboz tartalmaként futottál be a határtáborba, jól megrémítve a zöldfülűt, aki átvett téged.
De mielőtt még nagyon nekiállhatott volna hősünk keresgélni, kérdezősködni, egy ismerős hang csendült mögötte.
- Új hús!
Üvöltötte a kékhajú amazon mester, Kenichi háta mögül.

A következő poszt értelemszerűen a Határőr táborba menjen //

**Tensei Zento** Kedd Jún. 20 2017, 22:17

//Satoshi//

A kapuhoz vezető úton a jounin válaszol Zento kérdéseire, miközben ő a séta alatt Iwagakuret szemléli. A gyönyörű város, mely a sziklák között fekszik, ami annyira fontos számára, amit akár csak Nagato az élete árán is megvédené. Habár még személyesen nem találkoztak, de klánjuk vezetőjéről már hallott ezt azt. ~ Tehát két genin és két chunin...~ Gondolatai nem hagyják nyugodni, hogyan lehet, hogy ilyen alacsony szintű ninják, sőt majdhogynem alig haladják meg az ő szintjét, hogyan lehetnek képesek ilyen dokumentumok elrablására. ~ Talán máshol a kutya elásva. Talán valaki más lopta el és adta oda nekik a dokumentumokat. Lehet csak befolyásolták őket. ~ Ha így van, ha nem a négy, most már renegát, ninja nagyon jól tudhatta, hogy azzal, hogy elhagyják a falut milyen bűnt követnek el a falu ellen, és hogy ez milyen megtorlással jár, és ez a feladat most kis geninünkre esett. ~ Most tényleg egyedül leszek. ~ Jegyzi meg magában. Eddig mindig volt vele valaki. Akár Amirei, akár Kikune a varjú, de ez az első egyéni küldetése, és szeretne teljes körűen eleget tenni a kérésnek. ~ Még ha meg is szerzem a dokumentumokat, akkor sem hagyhatom élve őket. Ki tudja lehet már átvizsgálták a dokumentumot és a fejükben van az információ. Négyből egynek csak eszébe juthatott, hogy elolvassák. ~ Zento fejében ez nem azért fordul meg, mert lehet a négy renegátnak esze, csak mert ha geninek meg chuninok a gyermeki kíváncsiság ugyan úgy hajthatja őket is akár csak kis hősünket. A pár nap tényleg tág fogalom és Zento nem is törődik a részletekkel, vagy azzal, hogy firtassa a dolgot, hogy miért pont ő küldték. Az öregtől jött a parancs, és a parancs az parancs. A küldetést végre kell hajtani és ki kell köszörülni a falun esett csorbát. Lehet ez akár egy teszt, vagy bármi Zento elvégzi a feladatot, mert nem hagyhatja ezt csak így szótlanul. A jounin is köszönés nélkül tűnik el. ~Várható volt tőle.~ Jegyzi meg magában Zento, amilyen alak volt nem is számított másra, csak hogy hirtelen eltűnik. ~ Akkor rajt. ~ Azzal az említett irányba, Dél-kelet felé indul, hogy utol érje a négy renegátot. Az erdő széléig az út mentén halad még hozzá olyan gyorsan amilyen gyorsan csak tud. ~Azért ez az egész dolog kissé kusza nekem.~ Kissé értetlen még a feladat részleteit illetően. ~Mit tervezel öreg? Vagy csak tényleg ennyire bíznál bennem és a képességeimben?~ Azért ezen gondolatok közben elfogja némi büszkeség, és ettől csak még elszántabb lesz. Utoljára Kikune mellett érezte ezt a Karasu Ninpo oktatása alatt. Nagyon jól feküdt neki a stílus, és a ninjutsut is gyorsan elsajátította. ~ Azt sose felejtem el. ~ Az öreg Kikune jó formán korbáccsal hajszolta hősünket. Nagyon jó tanár, és nagyon jó barát is egyben. Bölcsessége pedig, bármelyik kage bölcsességével vetekszik. ~ Na jó talán az öregével nem. ~ Jegyzi meg magában, habár az öreg nem példa képe, de példa értékűnek tekinti azt amit a faluért tesz. ~ Kemény kézzel irányít a vén csont. ~ És ez igaz. A Tsuchikage bölcs. Sokat megélt már, és ebben a háborúban is csupán a faluért cselekszik. Iwagakure sziklás vidékein nem igazán lehet mezőgazdasági művelést csinálni, és a további terület szerzések is csak a falu érdekében állnak. Ahogy az öreg szokta mondani a cél szentesíti az eszközt, habár ez a filózófia nem mindig tetszik Zentonak, be kellett vallania magának, hogy ez igaz. ~ Ezt csináltad velem is...~ és jönnek az emlékek. ~ De azt is csak a falu érdekében. ~ A klánunkban egy időben megingott a faluba és az öregbe vetett bizalom, legalább is ahogy hallotta és tanulta Zento az utóbbi pár hétben. Ezért az öreg elcserélte az éppen akkor született Tensei aktáit a kórházban és kicserélte egy elhalálozott gyermek aktáira, és Zento más családban nevelkedett, de a vére nem hagyta nyugodni. Egyik este álmokat kezdett látni, egy fekete szemről, hangokat hallott, és minden nap ugyan azt álmodta. Aztán nyomozásba kezdett, és rájött, hogy ez a fekete szem a Tensei'gan, ami Iwagakure dojutusja. Olvasott egy gyermekről, aki abban az időben halt meg és Zento Tenseinek hívták. Így hát ellátogatott a Tensei klán birtokára, ahova bebocsátást nyert és látta a nevet az egyik sírkőbe vésve. Utána az öreg Tsuchikage mindent bevallott neki, és akkor mondta, hogy csupán azért tette, hogy ha a klán ellene szegülne, akkor is Iwagakureba maradjon a Tensei'gan Zento által, és hogy midezt csak a falu érdekében tette. Zento elfogadta az öreg érvelését, és azóta egyet ért vele mindenben. ~Hát izgalmas történet volt. ~ Jegyzi meg magában Zento, ahogy felébredt bambulásából, és kitalált a gondolat képet rögös útjáról, de ahogy az egyik véget ér úgy jön a másik, mivel félúton járhat még az erődőség felé. ~ Vajon Amirei hogy van?~ Teszi fel magának a kérdést. A fehérhajú lányra tesvéreként tekintett. Együtt léptették őket elő genniné az akadémiáról, és együtt élték át első sensei kegyetlen halálát. Mindkettejükben mély sebet hagyott az esemény. Yuutaro jó sensei volt, de később Ken tanította meg őket sok mindenre. Zentot az Oboro Bushinra, és a Gouwanra is. Zento szemei előtt fákat látott, és lassan kezdett kialakulni az erdőség képe. Úgy négy-öt óra körül járhat az idő, még világos van, de Zento a helyszínen szóval a hab a tejszínen. Indulhat a csapó 1!

**Kawajiri Satoshi** Szer. Jún. 21 2017, 18:19

//Zento//

Késő délutánra sikerül elérned az erdőségekbe. Gondolataid a múlt körül kavarognak, hiszen nosztalgikus lehet ismét Iwagakure erdőségeiben járnod. A kezdetekkor bizonyára nem egy küldetésed volt itt, vagy a falu körül... de ezúttal messzebbre mész. Ezúttal is küldetésen vagy, azonban ezúttal, a körülmények sokkal kényesebbek, mint eddig. Ahogy szökdelsz a fák között, hirtelen egy furcsa dologra leszel figyelmes a talajon. Leugrasz, hogy szemügyre vehesd, és egy vérbe fagyott holttestet látsz magad előtt. A fejpántja arra utal, hogy iwagakurei ninja. Véres pengéjű kunaiját még mindig hullamerev, bal kezében szorítja, mely mellette helyezkedik el, a földön. Valószínűleg a végsőkig küzdött...
A hulla még nem kezdett el oszladozni, de a legyek már elkezdtek szálldogálni körülötte, így nagyjából egy-két napja lehet halott. Bár ilyen melegben ritka, hogy a holttestek nem kezdenek el azonnal oszlásnak indulni, egy fa lombkoronájának árnyékában helyezkedik el az illető. Ahogy a fiatal, korodbeli fiú arcára nézel, nem ismered, bár... nehéz lehet megmondani, hiszen arcára fagyott a rémület. Valószínűleg halálfélelem. Nem hibáztathatod... vagy még is? A mellkasán egy hatalmas sebhely éktelenkedik, a száraz, alvadt vére pedig teljesen átvérezte egyenruháját, melyből ítélve egy genin. Jobb karját a mellkasához helyezte, és abban mintha szorongatna valamit... így távolról nézve valamiféle jegyzet lehet. A lábáról hiányzik az egyik cipő, a ruhája alsó fele pedig nyirkos, de nem vizes, olyan, mintha víz közelében járt volna. Lehet, hogy idevonszolták?
Egy dolog most már biztos: ez nem egy teszt, hanem egy igazi, éles küldetés, hiszen valaki már meghalt. De... várjunk csak. Lehet, hogy ennek nincs is köze ahhoz a feladathoz, melyet neked szabtak ki? Ha ez egy genin, kell, hogy legyenek csapattársai, nem mindenki lehet olyan különleges eset, mint te. Mivel nem ismered, nem Tensei (ezt mondjuk a türkizzöld szemeiből is leszűrted), és nem az osztályodból, sőt, talán nem is az évfolyamodból való. Az a baj, hogy a korodbeliek esetében nem lehet igazán megmondani, ki hány éves pontosan. Ám, nem emlékszel bejelentett halálesetre Iwagakuréban a fronton lévő áldozatokon, vagy életüket áldozókon kívül. Lehet, hogy nem is tudnak róla a faluban, hiszen akkor már rég nem lenne itt. Minden valószínűség szerint, a gyilkosain kívül te vagy az első, aki látja. De vajon köze van a küldetésedhez? Lehet, hogy a jobb kezében szorongatott jegyzet segíthet neked megtudni.
Talán, szemügyre kéne venned a terepet, és a holttestet is, nyomok után. Még ha nincs is köze a küldetésedhez, mégis csak egy társad veszett oda, nem de? Ráadásul nem is a háborúban, hanem itt, az erdőségekben. Hogy nem vették észre? Meglehetősen félreeső helyen van, de egy ninjának nem okozna gondot a holttest megtalálása. De, ez nem a kérdések, hanem a tettek ideje. Azért, még egy kérdés talán van: hogyan kezdj neki?

//Pontosan írd le, mit nézel meg a holttesten, és a környéken, milyen nyomok után kutatsz, és miért, viszont, hogy mit találsz, azt majd a következő körben ismertetem. Mégha az hátráltatná is a cselekményt, ne tégy semmi olyat, amit Zento nem tenne. Például, ha csak szimplán otthagyná a holttestet, akkor nyugodtan tedd meg, azaz, figyelj a jellemjátékra.//

**Tensei Zento** Csüt. Jún. 22 2017, 00:06

~M...i..?~ Rémülten veszi észre a talajon, az egyik fa tövében fekvő holttestet. Azonnal leugrik mellé, féltérdre érkezve, majd kiegyenesedik. Szemét becsukta érkezéskor, hogy az felhömpölygő por ne menjen a szemében, de ezt csupán egy pillanatra tervezte, de fejét lehajtva hagyja, még csak fel se mer nézni az előtte fekvő holttestre. ~Ez nem volt helyes. ~ Jutnak eszébe Ken-sensei szavai. Zento egyik küldetésre során egy vele egykorú taijutsus fiatallal harcolt, akivel a küzdelem a végsőkig ment, és Zento került ki belőle győztesen, de ahhoz végeznie kellett a másikkal. A harc után Zento a kis méretű katanára emlékeztető, véres Tantoját az ellenfele holttestébe törölte, ezzel meggyalázva azt. Ez nem volt helyes, és akkor látott élősszőr halottat, melynek látványképe most tisztán eszébe jutott. Nem volt kellemes látvány, és most sem kívánkozik ezt látni, de sajnos nincs abban a helyzetben, hogy ezt megtegye, így veszi bátorságát és szemügyre veszi a hullát. Felállva idegesség fogta el. A holttest már oszlott, a legyek köpködték. Tehát 1-2 napja lehet itt. Jobban szemügyre véve a halott genin testét, észre veszi a kis jegyzetet a kézben. ~ Mi állhat benne?~ Teszi fel magában a kérdést, és gyermeki kíváncsisággal már nyúlna is érte, de lehajolva perifériás látáskörébe bekerül a genin meztelen lába, és a nyirkosság körülötte. ~Mi van ha csapda? ~ Megálljt parancsol testének, és vissza rendeli magát az alap álló testtartásába, a jegyzetet békén hagyva. ~Mi a franc történik itt. ~ Szíve egyre hevesebben ver, nem igazán érti mi történik körülötte. Akármennyire legyen Zento korához képest kiemelkedő teljesítménnyel bíró shniobi, akkor is csak egy 10 éves gyermek, aki háborús időkben nő fel, és tudja, hogy a jövőben is hasonló borzalmas látványokban lesz részre. ~ De akkor merre? ~ Szemeivel a környéket vizsgálja. Fent a fák vastag ágait, melyek alkalmasak arra, hogy a fák tetején kényelmesen lehessen közlekedni, lent a talajon pedig más olyan nyomokat, amik arra engednek majd következtetni, hogy merre indultak tovább innét a renegátok, olyan nyomokat, mint törött gallyakat, amikbe bele akadva törték le szárait, vagy letaposott füvet,aljnövényzetet amerre gyalog indulhattak tovább. ~De ha nem csapda? ~ Gondolatai még mindig azon jegyzeten járnak. ~ Mi van ha a feladata áll benne? Akkor hátha lenne valami információm, hogy merre mentek a szökevények.~ További ötletek, tervek, amik mind mind egyre inkább formálódnak a káoszból egy egésszé. ~Undorító, hogy ezt kell tennem. ~ Zento biztonságosabb távolságba áll a holttesttől, majd egy shurikent dob bele. Hamarosan megy tudjuk mi történik, de Zento oka erre az volt, hogy ha megérintené a testet, akkor aktiválódik rajta a csapda, és abból lehet robbanás, vagy bármi más olyan dolog, ami negatívan hatna hősünkre. Ha nem történik semmi, akkor közelebb merészkedne a testhez, és gyorsan kikapná a jegyzetet, majd hátrébb ugrana, előre reagálva arra, ha bármi rosszul sülne el. Először is, ha bármi más negatív jellegű történne már akkor amikor bele hajította a shurikent, akkor Zento még hátrébb ugrik egy közeli fa mögé vetve a hátát.

//Küldetés: Uzumaki Naruto mesélte még.//

**Kawajiri Satoshi** Pént. Jún. 23 2017, 17:08

//Zento//

Körbenézel... vastag ágak mindenhol vannak, melyek elősegíthetik a zökkenőmentes fától-fáig való szökdelést, mely a shinobik egyik kedvenc utazási módszere. Letört gallyak vannak, de az is lehet, hogy egy vihar vitte le őket, vagy egy állat taposta ki azokat. Semmi sem bizonyítja, hogy ninják jártak itt, hiszen mind a feltűnésmentes lopakodásról vagytok híresek, nem de? Ugyanígy te sem hagytál nyomokat magad után, de ez törvényszerű, hiszen te is kaptál alapkiképzést, így a letaposott füvet, vagy aljnövényzetet is kilőheted. A renegátok, ha egyáltalán elhaladtak itt, elővigyázatosak voltak.
Te is hasonlóan elővigyázatos vagy, és igazi, sokat próbált shinobihoz méltó módon gondolkozol. Tisztes távolságba kerülve a holttesttől, beledobsz egy shuriken-t, mely reményeid szerint vagy aktivál egy csapdát, vagy megbizonyosít arról, hogy semmiféle trükk sincs a háttérben. A shurikenedet a férfi mellkasába céloztad, nem akartad még jobban megcsonkítani a holttestét, elvégre, nem azért engedted útjára a dobócsillagot, hanem csak szimpla elővigyázatosságból. Semmi sem történik, így közelebb merészkedsz, a fiú hullamerev karjából kivájod a papírdarabot, majd ismét hátrébb szökkensz. Még mindig nem történik semmi, így olvasni kezded a lap tartalmát.
Koordináták vannak benne, és egy primitív rajz. Mivel shinobi vagy, könnyen ki tudod olvasni, a rajzból ítélve (mely néhány egymás mellett álló házat hivatott ábrázolni) egy faluról van szó. A koordináták alapján tőled... északra van. A nap állásából ítélve meg tudod mondani az irányokat. Ami még érdekes a dokumentumban, hogy úgy néz ki, mint ha egy noteszból tépték volna ki, de sehol sem látsz ilyesmit. Lehet, hogy genintársadat ki is fosztották, mielőtt itt hagyták? A lap tartalma is úgy néz ki, mintha vérrel írták volna fel, ha végighúzod a kezed rajta, el is kezd töredezni. Most, hogy jobban megnézed, a fiú hullamerev keze is véres, melyben a jegyzetet szorongatta... valószínűleg a sebébe nyúlt, és azzal írta fel. És mi másért lennének a ninják ennyire elhivatottak, mint a falujukért? Abból ítélve pedig, hogy nem hallottál más halálesetről a közelmúltban, és egy csapat sem lett egy emberrel kevesebb azokon kívül, akiket a frontra küldtek (már amennyire tudod), így biztos, hogy a jegyzetnek, és ezáltal a halott shinobinak is, köze van a küldetésedhez.
Az az, itt az ideje északnak indulnod. Amennyiben elindulsz, akár hogyan is folytatod utadat, szemet szúr egy kunyhó, melynek lakatra zárt ajtaját feltörték, mellette pedig egy fészer, ami első látásra zárva van, lakat azonban nincs rajta. A kunyhót és a fészert fák ölelik körbe, ha figyelsz egy darabig, egy neszt sem hallasz, csak a madarak szokásos csiripelését. A kunyhó kéménye nem füstöl, így tűz nem ég benne. Ha itt tartottak szünetet a renegátok, akkor... talán érdemes lenne szemügyre venned, viszont, ez is lehet csapda. Bár, csak meg tudod mondani, hogy fontos-e küldetésed szempontjából átnézni a fészert és a vityillót vagy sem, így amennyiben úgy döntesz, hogy nem így teszel, indulhatsz is tovább a faluba, végül is, tudod az utat.

//Amennyiben a karaktered jelleméből adódóan nem nézne be a kunyhóba, csak szimplán reagáld le a kör történéseit, és nyugodtan menj tovább a falu felé, majd ott fejezd be a posztod, hogy megérkeztél.//

**Tensei Zento** Vas. Júl. 02 2017, 12:49

Semmi. Semmi sem történik miután Zento elodázta a kis jegyzetet, amit aztán alaposan szemügyre vesz. ~Koordináták.~ Állapítja meg Zento a jegyzetből, amin kis házak is vannak rajzolva. ~Nem sokkal lehetett idősebb nálam. ~ Vagy talán éppen vele egykorú? Nem lehet megmondani teljes pontossággal, mivel szinte minden gyerek egyforma, szokták mondani. A kis ház rajzocskák egyértelműen egy falura utalnak, de ilyet tényleg csak egy gyerek rajzol. Zento felnéz az égre és a nap állásából állapítja meg jelenlegi tartózkodási helyét a falutól, melynek fixen tudja a koordinátáit és így megtudja határozni a falu helyét, amelyről a jegyzet irt. A papírt végig simítva az írás elkezd töredezni. ~ Vérrel írták. ~ Veszi észre a töredezés alapján, majd ránéz a halott geninre. ~ A sebed nyúltál bele, hogy ezt feltud nekem írni. Bár nem tudhattad, hogy én jövök. ~ Mosolyodik el. ~Büszke vagyok rád barátom, és gondoskodom róla, hogy más is megtudja mennyire szereted Iwagakuret. ~ Arcára büszkeség ül ki, majd fölugrik az egyik fa ágára, és még utoljára vissza néz genin társára. ~ Vissza jövök érted. ~ Gondolja magában, majd tovább szökken fáról fára, ágról ágra egyenesen északnak indul, hogy megtalálja a renegátokat. Ahogy némán ugrál a fákon haladva, úgy ahogy genin, most egy kunyhó szúr neki szemet, aminek ajtaját feltörték, de nem jön füst a kéményből. Zento megáll az egyik fa ágán, és egy kunait vesz elő a derekán csüngő kunait tartó kis táskából, majd leguggol, hogy minnél kevésbé legyen észrevehető és ezáltal kevesebb támadási felületet is hagyjon magán, majd némán fülel. Körbe vizsgálja szemével a házat és környékét, de számára semmi feltűnőt nem vesz észre. ~Ha itt jártak már el is mentek. ~ Jegyzi meg magában. A fészer nem különösebben érdekli. Most nem felszerelés kell neki, mert az van nála, és ha a renegátok el is vittek valamit akkor úgy se fogja megtudni, hogy mi az mert már az nincs is ott. ~De itt is lehetnek nyomok. ~ Ami tényleg előfordulhat, de itt most az idő szorít. Szeretné még elkapni őket azelőtt, hogy átlépnék Iwagakure határát, és így is nagy az előnye a szökött négyesnek. ~Ahh. Nem vesztegethetem az időmet. Így is sokat elpazaroltam. ~ Jegyzi meg magában, majd elrakja a kunait, és tovább szökdel, de figyelmesen ugrálgat, mivel ha itt táboroztak a renegátok, akkor valószínűleg estére némi védelmet is felállíthattak. Drót, vagy jegyzetcsapdát, amire mos nagyon ügyel. ~El foglak kapni titeket, mert ez most már személyes ügy. ~ Igen is személyesnek tekinti egyik genin társa halálát. Még nem kage, de úgy érzi, hogy felelősséggel tartozik Iwagakure lakóiért, és megfogja bosszulni a genin halálát, és holtan viszi vissza mind a négy árulót. Útja töretlen, ő meg veretlen, Zento úton a koordináták, a falu felé.

**Kawajiri Satoshi** Szer. Júl. 05 2017, 18:49

//Tensei Zento//

A kunyhót és a fészert nem veszed szemügyre, elég időt fecséreltél már így is. Elindulsz a faluba, és kis idő múlva meg is érkezel oda. Legnagyobb meglepetésedre, hiába füstölnek a házak kéményei, és hiába várnak gondozásra való farmok, vagy víznyerésre váró kutak, egy lelket sem látni az egész környéken... kivéve egyet, közvetlenül melletted. Talán óvatlanság volt kijönnöd a fák árnyaiból, csak azért, hogy körbenézz, de először észre sem vetted ezt a fickót. Hogy is vehetted volna? Egy egyszerű egyén, aki éppen a falukapu árnyéka alatt fekszik, egy szalmakalappal a fején, a bal kezében egy üveg szakéval. Egy iszákos, bizonyára... az is lehet, hogy tegnap este óta fekszik itt. Nincs rá szükséged.
Ha elindulnál előre, akkor finoman hozzáér a nadrágod lábának szárához, hogy felkeltse a figyelmed, ha azonban megszólítod, akkor ezt nem teszi meg, csak szimplán felül, és leveszi a szalmakalapját. Akár hogy is, a férfi feláll, majd a szélnek ereszti fejfedőjét, a kiürült üveget pedig finoman a földre ejti. Végigsimít borostás állán, miközben hosszú, barna fürtjeit zilálni kezdi a szél. Óceánkék, semmit mondó, de mégis sokat látott szemeivel mér végig téged... de ez alatt te is őt.
Egyrészről, egyáltalán nem néz ki iszákosnak. Másrészről, jobban megnézve, kidolgozott testalkata van, még a világoskék kimonója alatt is. Tradícionális viseletének indokolatlanul hosszú ujjának jobbja egészen a kézfejéig takarja a férfi karját, míg a balját a ruhája belsejében tartja, így a ruhája bal szára lelóg. Ekkor szinte egyszerre, tűnik fel neked a férfi kardja a bal combján lévő tartóban, míg neki a fejpántod. Egymás szemébe néztek. Ismered ezt a pillantást... tudod, hogy meg fog támadni.
A férfi szinte egy szempillantás alatt, de egy hozzád hasonlóan harcedzett embernek mégis feltűnően lassan, bizonyára próba-jelleggel kapja ki kardját tokjából, és suhint. Amennyiben megpróbálsz elugrani, könnyedén megteheted, hiszen egy rendkívül lomha vágás volt. A férfi elmosolyodik, és megvillantja sárgás fogait. A sátáni vigyornak hála, már kezd úgy kinézni, mint egy gyilkos...
- Igen, biztos vagyok benne, téged küldtek... látom a szemeidben. - szólal meg újdonsült ellenfeled, unkarakterisztikusan kellemes, bársonyos hangján, melyből egyszerre árad joviális bohóság, és zord ridegség. - Az nem számít, én ki vagyok. Hívj Ossannak*, ha kell hívnod valahogy. Most pedig gyere... és harcoljunk.
A férfi szinte csalogatóan emeli maga elé kardját, majd körözni kezd körülötted, túlságosan közel. Mivel szándékosan lassított az első mozdulatán, és egy alapsuhintást használt, fogalmad sincs mire lehet képes, vagy mennyire gyors, egyáltalán szamuráj-e, ninja, vagy csak egy szimpla útonálló. Na meg, miért tartja a ruhájában a bal karját? A ruhája jobb ujját sem tűrte fel, biztos, hogy így fog tudni harcolni? Egyáltalán kihívást jelentene neked...? Amit még a férfiról tudni kell, hogy az átlag felnőtt-gyerek különbséghez képest is eléggé magas, annyira, hogy pont eltakarja a napot, ahogy közvetlenül közéd és az égitest közé áll, miközben köröz előtted. Nyilvánvalóan addig nem fog támadni, ameddig te nem teszed, de ezzel előnyt adott neked.
Egyébként... biztos, hogy nem kever össze valakivel? Ha már úgy sem akar megtámadni, talán szóba is elegyedhetnél vele, de lehet éppen ezt várja. Fiatalságod ellenére képzett shinobi vagy... tudni fogod, mi a helyes döntés, ahogy azt is, hogyha támadásra adod a fejed, hogyan tedd. De a koordináták nem hiába vezettek ide, nem de? Ha csak...

* = Az "Ossan" az "Ojisan" szó rövidítése, ami egy idősebb férfiak számára fenntartott tiszteletjelző a japán nyelvben.

**Tensei Zento** Pént. Júl. 07 2017, 12:08

Zento a falu első utcáját elérve meglepődve látja, hogy egy lélek sincs az utcán. ~Hova lettek az emberek?~ Kérdezi magától melyre a választ valószínűleg nem kapja meg. Beljebb sétálva egy iszákos öreg ember fekszik csupán a porban sakes üvegét szorongatva. ~Elég gáz vagy öreg.~ Gondolja magában, majd tovább sétál, vagy csak sétálna? Az öreg elkapja a nadrágja szárát, ami egyértelműen megállító mozdulat volt. ~Hátha tud valamit.~ Zentonak sok kérdése lenne, mint például, hogy hova tűntek az emberek, vagy hogy nem e látta a négy renegátot. Először elsétált volna mellette, de talán gyorsabb megoldás lenne, ha a száját használna és kérdezne, ahelyett, hogy maga próbálna rájönni mindenre, talán tévesen. Az öreg lassan feláll, majd szélnek ereszti a szalmakalapját, és finoman a földre engedi a sakes üvegét. Zento csupán felvont szemöldökkel nézi végig a mozdulatsort. Az öreg az borostás állát simogatja, és közben végig méri kis hősünket. ~ Tiszta Tsuchikage-sama. Az is állandóan a szakállát simogatja. ~ Jegyzi meg magában, miközben ő is végig méri az öreget. ~ Nem tűnik iszákosnak. Sőőt...~ Zento ahogy végig méri a férfit, látja kidolgozott testalkatát, illetve észre veszi amit nem lát, mármint, hogy a férfi bal kele kivan húzva a kimonojából, melynek újja üresen leng mellette. Kissé lentebb pillantva pedig a combján lévő kardot. ~Fegyvere van.~ Vonja le ezt az egyszerű következtetést, ahogyan a fickó szemébe néz. ~Meg fog támadni.~ Zento felé már lendül is a kard, így egy egyszerű elrugaszkodással hátra ugrik, majd hátról a kis tantoját előrántva egyenesek felfelé maga előtt tartja. -"Igen, biztos vagyok benne, téged küldtek... látom a szemeidben."- Szólal meg az öreg, bársonyos, rideg hangján miközben Zento körül köröz, de kis hősünk végig vele szembe áll nem engedi, hogy mögé kerüljön. -Akkor biztosan tudod, hogy kiket keresek. - Mondja Zento az öregnek, aki egyértelműen az ő támadására vár. ~ Ha most ebbe belebonyolódok, akkor ők nagy előnyt kapnak...~ Gondolkozik Zento, miközben továbbra is csak köröznek az öreggel és egymást méregetik. ~...De egyértelműen tudhat valamit. ~ Dönti el magában, mit is fog tenni. ~ Biztos élvezed a harcot, talán akkor harc közben megered a nyelved. ~ Gondol itt az öregre. Zento megáll és támadó állást vesz fel, hagyva egy pár pillanatot az öregnek, hogy felkészüljön. ~ Megpróbálok valamit. ~ A Tsuchi kage reménységének jobbjában tantoja, míg baljával óvatosan a kunai tartó övébe nyúl. - Véd magad Ossan! - Nem tudja az öregebbek, hogy élvezhetik a harcot, ő sosem teszi. Minden egyes harcot komolyan vesz. Talán azért mert fiatal és még örül, hogy ilyen komoly feladatokkal bízzák meg. Az biztos, hogy az ifjú Tensei támadásba lendül. Alig párat lépve legyűri a köztük lévő távolságot, ami amúgy sem volt túl nagy és jobbjával egy fentről lefelé induló vágást intézz az öreg felé, aki remélhetőleg kardját fogja használni a blokkoláshoz, így has tájéka védtelen maradhat, amit Zento kihasználva a táskába dugott bal kezet kirántva, egy kunaival egy vízszintes balról jobbra shuntós vágást intéz egyenesen az öreg gyomra felé.

Ootsutsuki Kaguya Kedd Júl. 11 2017, 11:32

//Na, Satoshit nővé tették, szóval mosmán' Kaguya lett. Véle gyüttem' tovább elcseszni a karaktered életét. Azaz átvettelek. Very Happy

//

Mivel Ossan csak áll és vár, pár, gyors tempójú lépéssel közelebb kerülsz hozzá, majd egy fentről lefelé irányuló vágást ejtesz meg tantoddal. Ahogy gondoltad, könnyedén levédte, azonban láthatod, hogy szemei összeszűkültek. Gyorsaságodnak és képzettségednek köszönhetően, szinte villámgyorsan kapsz elő egy kunai-t, és a védtelenül maradt hasfalára célzol, ő azonban hátralép egyet, majd kardjának markolatát szorosan fogva, lefelé dönti kardját, így pengéje a föld felé mutat, ezzel pedig levédi támadásod. Ami erről idő előtt felvilágosíthat, az a pengék hangos kattanása, amint egymáshoz érnek. A férfi arca egy félmosolyra húzódik, majd pengéjét egyenesen előre tartva, hihetetlen gyorsasággal szúrni kezd, ám nem az irányodba, hanem a kunaiod felé. Amint eltalálta annak pengéjét egy jól irányzott szúrással, ki is repül kezeid közül, és annak pengéje felsérti a mutatóujjad. A kiserkenő vér arra enged következtetni, hogy a sérülés nem ért még csak hajszáleret sem... ám a férfi nem tudhatta, hogy hova vág, ugye? Nem számíthatta ki, hogy a kunai hogyan fogja megvágni a kezed? Azonban az arcára kiülő, félmosolyból fülig érővé avanzsált mosoly arra enged következtetni, hogy pontosan tudta, mit csinál. Egy határozott mozdulattal gyomron rúg, amitől vagy hátraesel, vagy ha megtartod magad, esetleg kitartod karjaid, hogy tompítsd az erejét, hátralépsz egy párat. Akár hogy is, már nagyobb távolság van köztetek, mint volt. Ossan, még mindig nyílegyenesen előre tartva pengéjét néz rád. Hagy neked időt, hogy összeszedd magad... játszik veled. Azt akarta, hogy alábecsüld. De még mindig nem sikerült rájönnöd, hogy shinobi, vagy szamuráj, bár most már egészen biztos, hogy jóval képzettebb, mint amilyennek tűnik. Egy szót sem szól hozzád... úgy néz ki le kell nyűgöznöd, hogy megtegye.
Ám mielőtt eszedbe juthatna, hogy nem akarod pazarolni az idődet erre az ellenfélre, nincs nyomod, melyen elindulhatnál, azon kívül, hogy a renegátok a határvidék felé tartottak, ami előzőleg sem segített sokat. Mielőtt elhatározhatnád magad bármi mellett, ellenfeled a földbe rúg, ezzel pedig egy jó adag föld száll feléd. Vagy ideiglenesen meg akart fosztani a látásodtól, vagy el akarta terelni a figyelmedet. A fickó ezután rohanni kezd feléd, pengéjét egy kézzel maga mellett tartva, lefelé irányuló pengével. Egy fölfelé irányuló vágást akar ejteni... nem de? Vagy lehet, hogy ezzel akarja elterelni a figyelmedet valamiről? Eddig is trükkösnek bizonyult, és a bal karja még mindig a ruhájában van. Az öreg arcáról most nem tudsz leolvasni semmit, úgy néz ki, csak akkor mutat érzelmet, mikor már biztos abban, hogy a támadásai sikeresek lesznek.
Kenjutsu technikákat viszont még nem használt, ahogy jutsukat sem, szóval... talán ez jelentheti az előnyt számodra vele szemben. De gyorsan kell lenned, és óvatosnak, hiszen nem lenne előnyös, ha megsérülnél, mielőtt a dezertőrök után eredsz, akik négyen vannak. Ezen a férfin nincs fejpánt, így biztos, hogy nem tartozik közéjük, bár lehet, hogy ők bérelték fel. Ami pedig a kunai-dat illeti, gyorsan körbe kell nézned ahhoz, hogy megtaláld, és erre jelenleg nincs időd, bár ha úgy döntesz, hogy fel akarod venni a földről, akkor nem tudhatod időben hárítani ellenfeled támadását. Ha egyáltalán támadni akar, és nem megint csak játszik veled. Játszik veled. A Tsuchikage reménységével... bizonyára nem tudja, kivel van dolga. Bár, jelenleg te sem tudod. Csak van valami, amivel ki tudnád sakkozni a taktikáit, vagy valami, amivel megbizonyosodhatnál ellenfeled mivoltáról. Bizonyára nagy segítségnek bizonyulna.
Akár hogy is, jelenleg védened kell magad, vagy ellentámadásba kell lendülnöd.

**Tensei Zento** Kedd Júl. 11 2017, 13:29

Az ijú Tensei támadása nem épen volt sikeresnek mondható. Az öreg megakasztotta Zento tantóját pontosan úgy ahogy számította, így üresen maradt hasfala, amit Zento kihasznál. Puff. Hallatszik ahogyan a kunai, mellyel a vágást intézte, földet ér, és egyik ujjából kibuggyan a vér. Az öreg ráfogott kardjára és ledöntötte pengéjét ami a föld felé mutatott, és már a pengék csattanása mutatta, hogy levédte Zento támadását. Szemeik szinte szikrákat szórtak, ahogyan összenéznek, miközben a pengék erőlködve próbálták eltaszítani egymást, legyűrve a másikat. ~Nem fogom hagyni magam.~ Az öreg arca félmosolyra húzódott és kardját egyenesen előre tartva előre szúr. Szinte lassított jelentként játszódott le az esemény Zento szeme előtt, ahogyan kunaija felé szúrt, ami kipattanva kezéből felsértette az ujját. Az öreg ezután hasba rúgja Zentot, aki nem nagyon tudott reagálni az eseményre és hátra esik, de a hátra menő lendületet kihasználva hátra szaltóval próbál földet érni, és hogy ez sikeres legyen, félúton balját földre téve még lök egyet magán fölfele, majd ezután földet ér, a következő rugaszkodáshoz készen állva, de az öreg nem támad. Zento kiegyenesedik és van ideje össze szedni magát. ~ Nagyon trükkös vagy Ossan. ~ Jegyzi meg magában. Zento egyre biztosabb a dologban. Az öreg nem fogja elengedni, amíg le nem győzi őt. Vagy talán csak arra vár, hogy Zento lenyűgözze. ~ Talán samuráj lenne? ~ Gondolkodik Zento, amíg összeszedi magát a rúgást követően. ~ Nem használt még jutsut, így előfordulhat. Talán tényleg ez lenne a gyengéje? ~ Próbál rájönni Zento, hogy mivel foghatná meg leginkább az öreget, de nincs olyan ninjutsuja, ami közvetlen támadó lenne, hogy ezt kihasználja. ~ Ha közel kerülök csak belesétálok a kelepcéibe. ~ Zento kiegyenesedik, majd várja az öreg támadását, most ő adva meg neki az előnyt. ~ Kéne egy kis helyzeti előny. ~ Már így is még ha csak egy kisebb vágásnyit is, de megsérült és ezt nem engedheti meg magának. Egy egész falu biztonságáért akar felelni, de hogyan tehetné, ha még a sajátjára sem tud. Egy kage nem mehet fejjel a falnak, nem lehet megfontolatlan. Nem küldheti halálba az embereit. ~ Ez az első egyedüli küldetésem, nem bukhatok el már az első harcnál. ~ Egyértelműen nem áll kardforgatásban az öreg szintjén, szóval muszály valamit kitalálnia ,de mit? Az öreg támadásba lendül. Egyenesen megrohamozza Zentot, kardját maga mellett tartva. ~ Meg kell törnöm a lendületét. ~ Zento ismételten az övtáskájába nyúl, de most nem kunaiért, hanem egy taktikai eszközért, ami nem más, mint egy füstbomba. Kissé hátra ugorva, dobja a földre, hogy tartsa a távolságot, majd a füst leple alatt létre hozna egy Karasu Bushint, aki a füst árnyékából egy kunaival a kezében rontana az öregre. Ez idő alatt az Iwagakure no Jutsuval a talajba rejtőzik és megvárná, amíg az öreg megsemmisíti a bushint és varjak elterelik a figyelmét, ekkor jönne elő a kis Tensei az öreg mögött és érintené meg a hátát bal kezével, majd chakráját belevezetve használná a Kanashibarit, megbénítva ezzel az öreget. Jobbjával pedig egy kunait a hátához szegezne. - Ezzel itt a vége, és mond meg Ossan amit tudni akarok. - Mondaná neki a végén, persze ha csak terve tökéletesen működött.

Ootsutsuki Kaguya Csüt. Júl. 13 2017, 19:24

//A szaltós manőveredet sokáig tartott érzelmeznem, de azt hiszem úgy értetted, hogy a karakter egy kézen állva ér földet, és attól elrugaszkodva ugrik egy szaltót a levegőben...? Ezt a mozdulatot enyhén kivitelezhetetlennek tartom, ráadásul Zento nem lufiból van, hogy egy rúgás erejétől olyat repüljön, hogy egy ilyen megmozdulásra képes legyen, szóval úgy veszem, hogy hátratántorodott. Ezek mellett elfelejtetted, hogy Zento tanto-ja még a kezében van, továbbá nem reagáltad le, hogy az ellenfeled port rúg a karaktered szemébe, így a cselekvéseidet meg nem történtnek veszem. A továbbiakban figyelj arra, egészen pontosan mi folyik Zento körül.//

Ossan ismét elmosolyodik, ahogy biztos lesz támadása sikerében. Kardját egyenesen előre tartva ér el téged, és a válladba hasít, felnyársalva azt. Egy pillanatra még maga is meglepődik azon, mennyire könnyen ment neki. Reagálni sem tudtál, mivel egy adagnyi föld került a szemedbe, így nem tudtad kivitelezni az eltervezett mozdulataidat. Az öreg azonnal kihúzza a kardot a válladból, még nagyobb fájdalmat okozva neked ezzel, majd a könyökével egy ütést mér a fejedre, és egy újabb rúgással tántorít hátra, ezúttal pedig a földre is esel. Azért ütött, majd rúgott villámgyors egymásutánban, hogy még vakon se tudj védekezni ellene. Ahogy a port tisztítod ki a szemedből, éles, nagyon erős fájdalom hatol a válladba, mely rendkívül erősen vérzik.
- Mi a gond, kölyök? Azt hitted kesztyűs kézzel fogok bánni veled a korod miatt? Abban a pillanatban, ahogy felvetted azt a fejpántot, katona lettél! - kiáltja az öreg, most már kicsit dühösebb hangnemben.
Úgy néz ki, nem sikerült legyőznöd, sőt, épp ellenkezőleg. Egy kicsit távolabb sétál tőled, úgy 5-6 méter távolságra.
- Amikor láttam, hogy egyedül küldtek, azt hittem, többre vagy képes ennél. Ne kelljen benned csalódnom... - ereszti el gyűlölettel teli hangon a fogai közt, majd a kardjáról egy suhintással eltüntetve a vért, csak áll és vár.
Úgy néz ki már ő is tudja, hogyha előnyt ad neked, akkor több esélyed van ellene, de kezdi elveszíteni a türelmét. Nem biztos, hogy fogsz ennél több esélyt kapni a támadásra, sőt, az előbb az öreg simán kivégezhetett volna, de nem tette. Hagyod, hogy így alábecsüljenek? Nem csak, hogy ninja vagy, hanem a Tsuchikage reménysége is. Iwagakure egyedül küldött téged erre a feladatra, méltónak tartott rá, hogy elvégezd. Ellenfeled ide vagy oda - nem okozhatsz nekik csalódást. Lehet, hogy az előző terved működött volna, ha jobban figyelsz, vagy ha gyorsabban cselekszel. Vagy lehet, hogy a sors így próbált megvédeni a kudarctól, a maga módján. Most már azonban jobban kell vigyáznod, és el kell látnod a sebedet, de arra ne is számíts, hogy Ossan esélyt ad neked erre.

**Tensei Zento** Szomb. Júl. 15 2017, 14:45

Zento hatalmas hibát vétett. Bedőlt egy egyszerű cselnek, melyet még az akadémiai tanulók is játszi könnyedséggel látnak át. ~A fenébe. ~ Jegyzi meg magából, mikor a por a szemébe kerül, melyet ösztön szerűen próbál dörzsölni a szeméből. De aztán...Aztán a szemei a portól könnyezve hirtelen kinyílnak, mikor a fájdalom a bal vállába nyilall. Riadtan néz le a fájdalom helyére, mikor is észre veszi Ossan pengéjét, a vállába. Az öreg a pengét kirántva még nagyobb fájdalmat okoz kis hősünknek, és pihenni sem hagyja. Szemeit nem bírja a portól tovább nyitva tartani, és az öreg ezt kihasználva könyökével egy gyors ütést mér Zento fejére, amit egy villámgyors rúgást követ, melytől az ifjú Tensei hátra is esik. Zento fel sem fogta még mi történt vele. Szeméből a maradék port próbálja kidörzsölni, s közben érzi azt az erős fájdalmat, mely a vállából sugárzik, és mellette még erősen vérzik is.- Mi a gond, kölyök? Azt hitted kesztyűs kézzel fogok bánni veled a korod miatt? Abban a pillanatban, ahogy felvetted azt a fejpántot, katona lettél! - Mondja az öreg kissé dühösen, Zento közben felül és a vállát szorongatja. ~Ezt nagyon benéztem. ~ Jegyzi meg magában. ~ Elbuktam. Nem vagyok méltó a fejpántomra.~ Szemeiben az elkeseredettség látszik, melyet az öreg is észre vehet.
- Amikor láttam, hogy egyedül küldtek, azt hittem, többre vagy képes ennél. Ne kelljen benned csalódnom... - Mondja az öreg, akinek kiléte továbbra sem biztos, de Zento egyre inkább reménykedik abban, hogy nem a renegátokkal van. ~ Ha velük lenne, már végzett volna velem. Ez most tényleg egy küldetés, vagy csak egy próba, melyen már most elbuktam? ~ Gondolja magában, miközben próbál feltápászkodni, ami nagy nehezen sikerül is neki. Kiegyenesedve a vállát szorongatja. - Köszönöm Ossan. - Szemeiben pár könnycsepp csordul ki, de inkább a saját magában lévő csalódástól, mint a portól. - Sajnálom, hogy csalódást okoztam. - Néz határozottan Ossan szemébe. - Megtanítottál rá, hogy tiszteljem az ellenfelem és ne vegyem félváról. Még ha első ránézésre csak egy iszákosnak is tűnik. - Kezét leveszi válláról, majd támadó állást vesz fel. ~ Nagyon fáj a vállam. ~ Jegyzi meg magában, és érzi a fájó vállát, mely rendkívül erősen vérzik. - Igazad van. Büszke vagyok a fejpántomra és nem fogok csalódást okozni a Iwagakurenak. Nem fogok csalódást okozni Onoki-samának! - Mondja a végét erősebb hanggal. Majd hősünk nem várakoztatja tovább az öreget támadásba lendül. öt-hat méternyi távolság van köztük, mely elegendő lehet egy manőverre. Zento a karasu ninpohoz folyamodik. Nem fogja félvárról venni az öreget innentől. Használni fogja minden ninjutsu tudományát ha arra van szükség. Zento a roham előtt elvégzi a kézpecséteket és az első lépésnél jön létre a Karasu Bushin, pontosan előtte és ő balra a bushin jobbra tért ki és egymás mellett rontanak neki az öregnek, mind a ketten egy-egy kunaival a kezükben. A roham vége előtt Zento és bushinja egymás előtt mögött még kétszer váltanak helyet, majd a Bushin pontosan Zento elé lép, aki az utolsó pillanatban szétfoszlik. Olyan közelről a szétröppenő varjúk szárnycsapásai még pofán is vághatják az öreget, de bizonyosan megzavarhatják őt. Zento mivel közvetlen a bushin mögött jött így kiváló helyzetbe kerülhet és a kunaival ismét az öreg hasfalára intézne egy vágást. Ezúttal számít az öreg trükkjeire és ha az öreg kardjával védi ki a kunait, akkor Zento baljával egy hatalmas ütést mérne az öregre a Gouwannal.

Ootsutsuki Kaguya Szer. Júl. 19 2017, 13:16

//A tanto még mindig Zento kezében volt, nem? ^^ Úgy veszem, hogy a földre ejtette eséskor, majd előhúzott egy kunai-t. Másodszorra mondom, hogy írd le részletesen, észszerűen a cselekvéseidet, még egyszer ne kelljen.//

Az öreg csak felhúzza a szemöldökét a szádból elhangzott mondatokra, valószínűleg csak gyermeki ártatlanságnak, és naivitásnak tudta be elszántságod. Ám, te készen állsz arra, hogy bizonyíts, nem csak Ossannak, nem csak a Tsuchikagénak, és nem csak a klánodnak, hanem önmagadnak is. A kézjelek elvégzése után indul is a Karasu Bunshin roham. Az öreg próbálja szemmel követni a kis termetednek, fiatalságodnak és képzettségednek köszönhetően gyors tempójú rohanásodat (még milyen szerencse, hogy a futáshoz semmi szükséged a kezeidre). Ahogy odaérsz, a klón az utolsó pillanatban szertefoszlik, és varjak jelennek meg. Ossan eddig is bizonyított, kitűnő kardforgatási képességeit kihasználva, szemmel alig követhetően gyors mozdulatokkal, vágja szét, és ezzel oszlatja el mindegyik újonnan keletkezett varjat, úgy, hogy még marad ideje arra is, hogy lefelé billentse a kardját és kivédje a hasfala felé intézett támadásodat. Ám ezúttal gondoltál erre, és bal oldalról támadsz, így a jobb oldalára mérnéd az ütést, ami jelenleg védtelen. Azonban... az öklöd valami keményet ér. Ha felnézel, láthatod, hogy az ellenfeled végre kivette a kimonójába rejtett kezét, mely... mechanikus. A tenyerébe ütöttél, mely a Gouwan hatására csak behorpadt, de nem semmisült meg. A tömör acél erősebb, mint egy szikla, és csak egy átlagos Gouwan-t használtál, nem erősítetted meg a chakráddal, így a végkimenetel várható volt. Az azonban nem, hogy az eddig általad szamurájnak hitt, idősödő férfi egy mechanikus kart rejteget a ruhája alatt. Talán még soha nem is láttál ilyesmit. Ám meglepettségednek nincs időd hangot adni, ugyanis az öklödet, melyet felsértett a tömör acél keménysége, így vér csordul ki belőle, Ossan szépen-lassan ujjai közé zárja, majd jól megszorítja azt. Mivel a bal válladat szúrták át, most már az egész karod sajog. Minden erődre szükséged lesz, hogy az öreg nehogy darabokra törjön minden csontot a kézfejedben.
- Mit mondtam neked, édes fiam...? - kérdezi az öreg mosolyogva. - Nem fogok veled kesztyűs kézzel bánni. De egy robotkarral? Azzal szívesen elbánok veled!
Ossan még egy pár másodpercig szorítja a kezed, majd végül elengedi, és hátraszökken. Ledobja magáról a kimonója felsőjét, ezzel pedig már csak egy fekete haori, és a szandáljai vannak rajta. Most már láthatod, hogy izmos, sebhelyekkel teli teste van, bizonyára tapasztalt, sokat látott harcos lehet. A bal karja válltól lefelé acélból van, a jobbjában pedig egy katana, melyet mesteri készséggel forgat.
- Na, ezzel minden titkunk kiderült. Tudom, hogy jártas vagy a Karasu Ninpoban, továbbá abból ítélve, hogy a fejpántod Iwagakurét jelöli, a Dotonban is. Az előbbi mozdulatodból ítélve, pedig... - mondja Ossan, miközben mosolyogva nézi fémkarja behorpadt tenyerét, majd ökölbe szorítja azt. - ... a taijutsuban is.
Szóval ezért adott neked annyi esélyt a támadásra... meg akarta mutatni, hogy mennyivel fölötted áll. Biztos lehet számodra: ez, egész eddig, csak felvezetés volt. Most kezdődik csak az igazi harc, és hatalmas hátránnyal indulsz. A bal vállad felnyársalva, a bal kézfejed pedig sajog. Egy-két csontod meg is repedhetett, ha nem is tört el. Úgy néz ki ellenfeled nem akarta elvenni tőled az esélyt arra, hogy kézjeleket használhass, tehát fair harcot akar... már amennyire fair lehet harcolni valaki ellen, aki le tud védeni egy Gouwan-t puszta kézzel, még ha az fémből is van.
- Mivel végre nem kell visszafognom magam, és téged is szorít az idő, adok neked két percet, hogy bekösd a sebed, ne hogy elvérezz itt nekem. Utána viszont... - mondja Ossan, majd rád mutat kardja pengéjével, miközben hátrálni kezd. - ... nem kíméllek.
Ellenfeled úgy néz ki, komolyan gondolja a dolgot. Nincs sok időd, valahogy be kell kötnöd a sebedet, aztán támadásba kell lendülnöd. Nem lehetsz biztos abban, hogy teljesen kiismerted az ellenfeledet, azonban úgy néz ki, minden fegyverét megmutatta már. Mit is kell róla tudni? Gyors, erős, képzett kardforgató, és a bal karja acélból van. Még egy technikát sem használt, így talán kizárhatod, hogy ninja lenne... egy viszont biztos: nagyon vigyáznod kell, hiszen hihetetlen hátránnyal indulsz, ezt pedig úgy néz ki, ellenfeled is tudja. Bár, ellent mond a fairségre való törekvésének az, hogy az előbb port szórt a szemedbe. Lehet, hogy csak minden áron ki akarta várni, míg megmutathatja teljes repertoárját? Ez lenne a teljes repertoárja, vagy ellenfeled éppen hogy, a megtévesztésen alapul? Mert ha igen, akkor az egy ninjára vallana... vagy egy képzett, harcedzett katonára. Vajon nyerhetsz egyáltalán...? És ha őt le is győzöd, vajon lesz elég energiád a négy renegát felkutatására?

//Na akkor az állapotjelzők:

Tensei Zento:
Chakra: 88% (Karasu Bunshin -2%, Gouwan -10%)
Egészség: 80% (Bal váll felnyársalva, bal kézfej ujjcsontjai megrepedve, horzsolások, felszíni sérülések)

??? (Ossan)
Chakra: ???
Egészség: 100%//

**Tensei Zento** Csüt. Júl. 20 2017, 14:05

Az események áradata csak folyik tovább és Zento Karasu Ninpo támadása sajnos sikertelen volt, de Ossan megmutatta teljes repertoárját. ~Mi?~ Döbben meg Zento a fém kar láttán, mely csupán csak behorpadt a gouwan erejétől. ~Auuu.~ Szisszen fel ahogyan az ökle a mechanikus fém kar tenyerébe ütközik. Ossan ujjai ökle köré fonódva erős szorításba kezd, és a fémet Zento kicsordult vére festi be. Zento öklére rászorít ahogyan az öreg egyre inkább szorítja az kezét, különben minden csontja összetörne, ha egy pillanatra is lazít az ököl szorításán. ~A fenébe. ~ Próbálja kihúzni a kezét a robot kar szorítása közül, de sajnos sikertelenül.
- Mit mondtam neked, édes fiam...? - Mosoly az öreg az arcába, és Zento a szemébe néz. Sajnos fogságba esett. ~ A fenébe. ~ Jegyzi meg magában. - Nem fogok veled kesztyűs kézzel bánni. De egy robotkarral? Azzal szívesen elbánok veled! - Zento szeme szűkebb lesz és homloka is beráncolódik a dühtől.
- Én sima kézzel is elbánok veled!- Mondja mérgesen, majd egy rúgást intézne az öreg fele, aki elengedi kezét és hátraszökken. Gyenge kísérlet a szabadulásra, de az öreg valószínűleg amúgy is elengedte volna. Zento is hátrébb szökken és sérült vállát szorongatja, mivel már karján is csurog a vér, abból a sebből melyet az öreg okozott Zentonak. Az öreg letépi magáról kimonóját és már csak a fekete haori marad rajta. Zento ekkor veszi észre az öreg testén lévő sebeket. ~ Sokat látott harcos lehet. ~ Jegyzi meg magában, mely még inkább tiszteletet ébreszt benne az öreg iránt, de továbbra sem tudja szemét levenni arról a mechanikus robot karról, mely az öreg balját helyettesíti. ~Vajon mit tud még vele? ~ Kérdezi magától, de ezek szerint az öregnek ez lehet a végső repertoárja. ~ Nem találhat el vele. ~ Egyenesedik ki továbbra is a vállát szorongatva.
- Na, ezzel minden titkunk kiderült. Tudom, hogy jártas vagy a Karasu Ninpoban, továbbá abból ítélve, hogy a fejpántod Iwagakurét jelöli, a Dotonban is. Az előbbi mozdulatodból ítélve, pedig a taijutsuban is. - Mondja az öreg és jól is következtetett, részben. Zento annyira nem jártas a Dotonban, pár technikát ismer csupán melyek csak kiegészítő technikák.
- Mivel végre nem kell visszafognom magam, és téged is szorít az idő, adok neked két percet, hogy bekösd a sebed, ne hogy elvérezz itt nekem. Utána viszont nem kíméllek. - Mondja az öreg és láthatóan igen komolyan veszi a dolgot. Zento csak biccent egyet az ajánlatra, hogy elfogadja. Mivel mikor Ossan felnyársalta a vállát ruhája ujja is megsérült, így azt most könnyű szerrel tépi le kis hősünk és köti át vele vállát jó szorosan meghúzva a kötést, hogy az a harc során ne tudjon meglazulni. ~ Nem vehetem félvárról a dolgot. Nem spórolhatok a chakrával. Jelenleg a chakrám az egyetlen fegyver ellene. ~ Gondolja magában, de még lenne némi időre szüksége amíg előrukkol egy új tervel.
- Ossan...- Szólal meg Zento, és az öreget kiismerve az úgy sem szakítja félbe az ifjú Tensei mondandóját. - Szeretném, ha letisztáznánk egy-két dolgot.- Mondja komoly arc kifejezéssel. ~ Tehát egy kard amit mesterien forgat, és egy robot kéz. ~ Jegyzi meg magában a pár másodperces hatásszünet közben.
- Először is azt mond meg, hogy ténylegesen tudsz-e bármi információt azokról akik után küldtek? - Itt ismételten tart egy pár másodperces hatásszünetet. ~ Most már tudja, hogy a Karasu ninpo az erősségem, és arra is számít, hogy Dotont is fogok használni.~ Szeme találkozik az öregével. - Ígérd meg ha én győzedelmeskedem elárulsz róluk mindent amit tudsz! - Mondja szemei szikrákat szórva a komolyságtól, mely belőle árad. Igen feladhatta már volna ott, amikor a vállát átszúrták, vagy most mikor az öreg megmutatta robotkarját és sebhelyekkel teli felsőtestét, de nem teszi. Nem teszi mert Zento Iwagakure katonája, a Tensei család sarja, és a Tsuchikage reménysége. ~ Azt nem tudja, milyen sima ninjutsukkal rendelkezem még. Azoknak széles a repertoárja. ~ Terve már kikörvonalazódott előtte. Egyszer és mindenkorra lerendezi az öreget.
- És utoljára...- Néz egy kedvesebb arckifejezést felvéve. - ...Áruld el kérlek Ossan a nevedet. Elég a harc végén, csak szeretném tudni, hogy hívják azt a személyt akitől ma olyan sokat tanulhattam. - Mondja mosollyal az arcán, amit egy szisszenés szakít félbe, mivel a kötés amit használt nem éppen szakszerű, és a seb ami most nem kap levegőt, már el is kezdett gennyesedni is, és a ruha anyaga a hússal érintkezik, mely a gyógyulás folyamatában fájdalmas szövetséget alkot a hússal. ~ Vigyáznom kell a kardjára és a robot karjára is, ha véletlen valami balul sül el. ~ Zento a hátsó övtáskájába nyúl mind a jobb kezével, és elővesz egy füst bombát. - Akkor kezdjük el Ossan, és innentől nincs megállás. - Mosolyodik el Zento, és meghajol tisztelet adva az öregnek. Majd kiegyenesedve azonnal a földhöz vágja a füstbombát, melyet eddig öklében szorongatott. A feltörő füst azonnal elrejti Zentot az öreg kíváncsi szeme elől, aki most valószínűleg védekező állást vett föl. ~ A kanashibarival fogom elkapni. ~ Zento a füst gomolygó homályában kézpecséteket formál fogait összeszorítva a fájdalomtól, mely a felnyársalt vállából sugárzik. Bármilyen nemű mozgatás fájdalmat okoz neki, de mivel shinobi ezért nem adja fel és ki kell bírnia. ~ Karasu Bushin no jutsu! ~ A két darab Karasu Bushin előtte jelenik meg, ők is a füst sűrű ködében, és az öreg mit sem sejthet tervéről. ~ Át kell vernem. Induljon az első. ~ Hősünk még kissé tapasztalatlan, de a Karasu ninpot sokat gyakorolta, így némi hibával, de eltudja irányítani a kettő darab klónt. Az első előre tör ki a füstből, ami még kissé körül öleli a klónt, ahogyan az kiugrik a szürkeségből, és az öreg felé ront. A másik klón az előzővel egyszerre indul útjára, aki jobbra ugrik ki a füstből és egy darab kunait dob Ossan felé, majd a másikat követve ő is az öreg felé szalad, hogy megkezdje támadását. Az első klón az öreg előtt pár lépésnyire egy becsúszásba kezd, hogy feldöntse az öreget. Zento itt két dologra számít az öreget kiismerve. Az egyik, hogy az öreg egyszerűen a katanáját, vagy netán a robot kezével, már becsúszás közben megsemmisíti a klónt, aki ez esetben varjak formájában foszlik szét, illetve a másik, hogy hátra ugrik. Ha az öreg hátra szökken akkor a klón a csúszás lendületét használva tovább szökken és egy ütést próbál mérni egyenesen az öreg arcába, aki így kénytelen lesz szintén használni valamelyik fegyverét a hárításra. A másik klón kivár, míg az előző megsemmisül, de nem hagy időt arra, hogy az öreg a varjakat vagdalja, mint az első próbálkozásnál történt. Az öreg elé érve egy lendületes pörgőrúgást indítana az öreg felé, de az ő sorsa is várhatóan az lesz, mint az előző de itt az öreg már Zentoval számolhat, mivel az előző támadásánál is csupán, csak egy klónt hozott létre. Na de hol volt eddig hősünk eredeti teste? Zento nem mozdult el végig a füst homályában maradt, és előkészült. A két klón támadása közben Zento drótot kötött kettő darab shurikenre. ~ Így még nem próbáltam. ~ A biztonság kedvéért Zento hosszabb drótot hagyott. Hősünk kivárja amíg a második klónja is megsemmisül a harcban, és úgy reméli ez meglepheti az öreget, hogy nem ő hanem egy második klónt támadt, és mivel az nem hagyott neki időt, az előző varjak megsemmisítésére, így két klónnyi varjú hátrálktatja Ossant a látásban, és zavarja meg az öreget. Zento a második klón megsemmisülésekor hajítja el a kettő darab shurikent,ami szintén egy fájdalmas szisszenéssel jár, ahogyan a vállát emeli a dobáshoz. A drótok mellett a Soushuriken no Jutsut // Shuriken Manipulációs technikát használja, hogy tudja irányítani a shurikeneket, amikkel a célja az, hogy a chakra fonállal vezetve, körbe kötözze dróttal az öreget, majd egy rántással megfeszítse azt. A drót kiváló vezetőként szolgál ahhoz, hogy chakráját a drótba vezetve alkalmazza az öregen a Kanashibarit, aki így a kiszabadulással sem tud próbálkozni. Mivel Zento először kötött shurikenekre drótot, így benne van, hogy a terve nem sikerül, mivel a drót felcsavarodhat a shurikenre, bár ez az opció miatt hagyott, hosszabb drótot rajtuk, a másik meg, hogy az öreg cselekszik ismét valami váratlant, vagy lehet még valami rejtett dolga azzal a robotkézzel. Ha Zento terve valahol megbukik, akkor még lehet ideje a füst homályában egy gyors Karasu Bushin végrehajtására és az Iwagakure no jutsuval a föld alá rejtőzni egyenesen a klón alatt, így ha az öreg ellentámadásba lendül, akkor Zento csapdája tökéletes lehet, mivel ha Ossan megsemmisíti a klónt, akkor ő a föld alól kiugrik az öreg mögé és egy robbanó jegyzetet helyez az öreg robot karjára, majd az öreg hátáról rugaszkodna el, hogy kellő távolságba kerüljön a robbanástól, és az öreg esetlegesen előre eshessen a rugaszkodás taszító erejétől, bár Zento ennél jobb állóképességet néz ki az öregből. A lényeg, hogy ha meglett a kellő távolság, akkor jöhet a bumm, és az acél a robbanást már nem bírja ki, de működtető szerkezet, illetve a robot kar hajlatánál lévő szerkezetek biztosan tökre mennek, és így a kar mozgás képtelen lesz.

Ootsutsuki Kaguya Pént. Aug. 04 2017, 17:10

//Késésért vigaszdíjad: +10 chakra. Fellebbezésnek helye nincs. ^^ //

Egy szedet-vetett nyomókötéssel bekötöd a vállad, és sikerül végre elállítanod a vérzést. Azonban, mivel sok vért vesztettél, kezded érezni a fáradtság első jeleit. Talán ez, összevetve a gyermeki ártatlansággal vett rá arra, hogy szóba elegyedj ellenfeleddel. Az öreg szótlanul hallgat végig, miközben kardját maga elé tartja, majd egy félmosolyt ejt feléd. Ezúttal nem engedi, hogy érzelem üljön ki az arcára, így nem tudhatod, mi jár a fejében.
- A szavak mindig csak szavak maradnak. A tettek azok, amik meghatároznak minket, és beszélnek helyettünk. - hallatszik a bölcs, talán tapasztalatból eredő válasz.
Ossan nem ígér meg semmit, és a nevét sem árulja el, de ezúttal nem sértett meg, és nem gúnyolt ki. Talán még egy olyan taktikai lángelmét is, mint ő, meglepett a hirtelen jött, őszinte tiszteleted és alázatod ellenfeleddel szemben. Az öreg egy sokkal kevésbé szigorúbb ábrázatot vesz fel, miközben csatakiáltásodat hallatod, majd meghajolsz, melyre Ossan felemeli szemöldökét, de nem szól semmit, és még mindig nem látsz semmiféle érzelmet sem kiülni arcára. Eztán pedig neki is látsz terved kivitelezésének, és egy füstbombát dobsz a földre, melynek homályában két klónt hozol létre, aztán azok támadásba is lendülnek. A becsúszást természetesen Ossan elkerüli, és megsemmisíti a klónt egy vágással, ahogy vártad, a másik klónt pedig a robotkezével intézi el, még azelőtt, mielőtt az előző megsemmisüléséből keletkezett varjak megzavarhatnák. Ossan vagdalni kezdi őket a kardjával, közben pedig fémkarját maga mellett tartja, és a füstöt kémleli. A hirtelen felé repülő összedrótozott shurikenedet egy gyors oldalra vetődéssel kerüli el, majd felállás közben intézi el a fennmaradt varjakat. A sok chakra-használattól és a sérüléseidtől kezdesz fáradni, és mozdulataid lomhák, a koncentrálás is egyre nehezebben megy, az öreg valószínűleg ezért tudta, hogy klónokkal van dolga, és próbálta minél gyorsabban elintézni őket. Ám, te erre is felkészültél, és egy újabb Karasu Bunshint indítasz útjának, közben pedig Iwagakure no Jutsuval a föld alá bújsz. A bökkenő csak az, hogy a te, és a klónjaid folyamatos mozgásának köszönhetően (na meg az eltelt időnek) a füst már tovaszállt, és Ossan ezt látta. Egy unott fintor kíséretében rohan neki a klónodnak és szúrja le azt, majd aprítja miszlikbe az újabb varjakat, miközben te kitörsz közvetlenül alatta, és egy robbanópecsétet helyezel a robotkarjára. Ám ő ahelyett, hogy ezt elkerülné, engedi, majd a robotkarjával nemes egyszerűséggel megragadja a sérült karodat, és szorítani kezdi, miközben hús-vér karjával eldobja a kardját, és a kezét az arca elé tartja.
- Na, fiam... innen csak úgy szabadulhatsz ki, hogyha engeded, hogy leszakítsam a karodat. Ha pedig nem, akkor, hát... neked nagyobb bajod lesz, mint nekem. - mondja egy mosoly kíséretében, azonban ezt te nem látod, a robbanójegyzetet pedig már aktiváltad.
Másodperceik vannak dönteni. Vagy elveszíted a bal karod, vagy a tested nagy része összeég. Akárhogy is cselekszel, a robbanás lökéshulláma a földre taszít, a füled pedig csengeni kezd. Már nem hallasz semmit. Fájdalom járja át a tested minden porcikáját, amikor is, villámcsapásként hasít beléd a felismerés: a harcnak vége... és vesztettél. A küldetésnek vége: kudarcot vallottál. Tudhattad volna, hogy nem győzedelmeskedhetsz, talán fel kellett volna adnod. Talán... el sem kellett volna vállalnod a küldetést. Lehet, hogy túl nagy fába vágtad a fejszédet? De ninjaként cselekedtél, nem? De már nincs másod, csak az életed. A korodnak köszönhetően, talán nem is tudhatod, miről beszélnek pontosan a ninják, mikor a becsületet hozzák szóba. De most már tudod, mi a kudarc. Tudod, mi a gyengeség. És tudod milyen az, mikor egy sokkalta erősebb ellenfél ellen alulmaradsz, hiába adtad bele a maximumot. Ez is a shinobik életének része. És ez, mostantól, a te életed része is. Örök életedre kísérni fognak eme nap árnyai... de csak rajtad áll, hogy a takarásukban maradsz-e. Talán túl sokat vártak el tőled? Talán te is túl sokat vártál el magadtól? Szépen-lassan lehunyod a szemed, és elveszted az eszméleted.

***

Iwagakure kórházában nyitod ki a szemeid, amint magadhoz térsz. Egy betegágyon fekszel, szinte tetőtől talpig befáslizva, egy steril betegszobában, melyben egyedül vagy. Hallod, ahogy egy (feltételezhetően) orvos a szobád előtt az édesapáddal beszélget.
- Őszinte leszek: kész csoda, hogy a fia túlélte. Rengeteg szilánkot kellett eltávolítanunk a testéből... talán rehabilitációra is szüksége lehet. Egy medikus ninjának sem ártana ránéznie... én nem értek az ilyesmihez, de elképzelhető, hogy ezek után a chakraáramlása sem lesz a régi.
- Azért hívtam magát, mert a medikus ninják nem segítettek. - mondja édesapád.
- Tudom, uram... és azért jöttem, mert együttérzek önnel. Megtettem minden tőlem telhetőt. Innentől már csak a fián múlik. - mondja az orvos, majd apád vállára teszi a kezét, és ezután továbbáll.
Az orvost vélhetőleg az apád hívta ide a falun kívülről, azért, hogy segítsen rajtad. Ahogy atyád benéz a szobád ajtaján, és látja, hogy felkeltél, könnybe lábadnak a szemei, és gyors léptekkel érkezik meg az ágyad elé, bár ahogy rád néz, arcára azonnal kiül a szomorúság. Az öröm és bú furcsa egyvelege közepette szólal meg.
- Hát magadhoz tértél... hogy érzed magad, Zento? - kérdezi.
Minden porcikád sajog. Hihetetlenül fáradt vagy, és rendkívül éhes, na meg persze szomjas is. A mozgás nagyon nehézkesen megy, talán nem is nagyon kéne próbálkoznod (nem csak a sérülések, hanem a fáradtság miatt is, mely átjárja tested minden egyes pórusát). A bal karodat egyáltalán nem érzed, de az lehet érzéstelenítőktől is, vagy talán... Ha oldalra nézel, virágcsokrokat láthatsz. Talán a családod tagjaitól, vagy ismerősöktől. Azonban, semmi sem változtat egy dolgon: vesztettél és kudarcot vallottál. Az első küldetésed volt szólóban, és fontos feladatot bíztak rád, aminek nem tudtál megfelelni. Vajon mennyi idő telhetett el azóta, hogy kórházba kerültél? Mi lett a renegátokkal? És mi lett rejtélyes, robotkarú ellenfeleddel? Vajon mióta lehettél eszméletlen... és miért lettél az? Egy emlékkép hasít elmédbe. Ossan választás elé állított. Vagy elveszted a karod, vagy égési sérüléseket szenvedsz.

//A következő posztot ide kérem: http://narutohun.niceboard.org/t78-iwagakure-korhaza
Döntsd el, hogy Zento a karját veszítette-e el, vagy a teste nagy része összeégett, és aszerint írd meg a következő posztodat. A pontos sérüléseit ne írd le (az majd tőlem jön a következő posztban), elég csak reagálnod az előzőekre, és szóba elegyedned a karakter édesapjával.//

Ōtsutsuki Indra Hétf. Aug. 02 2021, 18:33

// Dokumizu //

Célpontod egy íves mozdulattal hajította el shurikenjeit az idéződ és a nő felé. Fegyveri azonban szerteágazó utakba kezdtek, sörétként repülve szerte szét Kitahara hozzávetőleges irányába. A fémcsillagok tombán csapódtak be négy különböző fába. Ahogy apró talpaid elrugaszkodtak a fatörzstől, a férfi füleit alig láthatóan ugyan, de egyértelmű rángás kapta el. Tested már a levegőt szelte, tantod pengéje pedig szomjazta a férfi vérét, az azonban váratlanul feléd kezdte el fordítani a törzsét, s látszólag reflexszerűen emelte jobb karját támadásod hárítására. A nyaka ugyan már hatótávolságon kívülre került, azonban karod suhintása belevezette pengéd alkarjába, mélyen belevágva a húsába. Íves és elegáns metszésed magával rántott a levegőbe egy pár cseppnyi vért, mely végig kísért téged a szélben a férfi válláig, ahol egy akrobatikus mozdulattal megragadtad ruhájád, s a tartópontot kihasználva egy újabb támadást indítottál a férfi egy másik vitális részére. Az előző nyögés helyett - mely az iniciális támadásod melléktermékeként szolgált a férfi szájából -, most viszont egy sokkal kellemetlenebb és sikert biztosan nem jelentő fémes csilingelést hallottál, felszakadt ruháján pedig megláttad ennek okát: ruhája alatt röbb rétegben, féregként tekergő dróthuzal borította a férfi testét.

Reflexeid kifinomultak voltak ugyan, azonban ahogy folytatni akartad volna eltervezett mozdulatsorodat, a férfi teste veled együtt mozgott: Bal kezében egy kunai fedte fel magát melynek hegyes vége feléd vette fel az útját. A férfi ellentámadása kaotikus volt, talán kicsit pánikszerű, még ha az arcára görcsként felvett mosoly másra is utalt. Egy egyszerű mozdulattal, még a levegőben tudtál úgy fordulni, hogy testedet ne érje sérülés, azonban ahogy keze közel ért hozzád, úgy ruhája alól gilisztaként tört fel egy vékonyszálú dróthuzal, mely egy támadó kígyó fürgeségével kapta el tantod pengéjét s rántotta ki kezedből. Ha tartottad a markolatát, magával rántott, s visszarepített az előző fa törzse felé - kényelmetlenül gyors sebességgel ugyan, de tantoddal együtt. Ha elengedted, apró kardod berepült az erdő mélyébe, s a dróthuzal téged szemelt ki következő áldozataként. Villámgyorsan követi le kitéréseidet, ellehetetlenítve az ellentámadást, s közben végig messzebb és messzebb sodorva a férfitől - aki mindeközben egyhelyben állva koncentrál. Ahogy körülbelül tíz, tizenöt métert nyert tőled, irányt váltott a huzal, s elkezdett lentröl feltekeredni a fatörzsre amin éppen voltál.

- Nyílméreg. - Nézett rád, majd a sebére. Jobb felkarjára szorosan elkezdett rákúszni a dróthuzal másik vége, majd felemelte azt a levegőbe.

- Eiji! - Üvöltötte el magát, majd szemed sarkából megláttad, ahogy társa, a szőke hajú, tantóját kezébe véve, egy erőteljes suhintást tetta levegőben, a férfi felé, majd pár tizedmásodperc múlva a pengéje által keltett széllöket levágta a férfi karját könyöktől lefelé. Felordított a fájdalomtól ugyan, de az hamar átfordult hisztérikus nevetésbe.

- Biztosra kellett menni nem? Hehe... - Szólt feléd, miközben szájából vastagon csurgott ki a nyál a földre.

- Kugo! Segíts már! - Kiáltotta parancsát a nő.

- Kuss. Most egy kicsit én is szórakozok. - Ordította vissza, majd bal kezével pecsétet formált, s szinte abban a pillanatban, mint kiöntött benzinen a tűz, végigfutott egy robbanáslánc a dróthuzalon, a kezétől egy pár centitől elindulva, végig a fa törzse körül. A robbanásláncba beleremegett a fa, majd néhány másodperc múlva elkezdett kidőlni. Mindezt két shuriken követte, melyek azon kívül hogy igencsak pontosan neked szánták, érezhetted, hogy az előbb a fákba állított négy Shuriken felé próbáltak terelni téged.

# Késésemért felajánlok 25 chakrát és TJP-t.

**Naito Kenji** Vas. Jún. 11 2023, 20:58

// Tsunomi Ai – Ahol a part szakad fórumkaland alatt, még minden előtt //

Veszélyes küldetés elé néztünk. A legtöbbet ki kellett hoznom magamból és segítenem a csapatom. Mindenki képzett volt, de fel kellett készülnöm arra, hogy sérüléseket kell ellátnom. Én lennék a legboldogabb, ha mindenki megúszná épségben és egy csepp Irio chakrát sem kellene elhasználnom. Szép kis álom és az is marad. Ahogyan a fa tövében ücsörögve néztem az égboltot, máson nem is járt az agyam. Minél jobban, pontosabban és a lehető legkevesebb áldozattal kell végrehajtanunk a küldetést. Most viszont az őrködés volt a feladatom, ameddig a többiek pihentek. Hosszú menetelésen voltunk túl, mindenkire ráfért a pihenés. Azonban a társam még nem ért ide, vagy csak nem érzékeltem a jelenlétét. Ha emlékezetem nem csalt, Ai volt most a társam, de nem találtam sehol sem. Ezért ültem le inkább egyedül az egyik fa tövében és dobálgattam az egyik kunai-om. Szerencsére eddig eseménytelenül telt az éjszaka és nagyon reménykedtem abba, hogy a továbbiakban is így marad. Az ellenség területén voltunk már bőven, ezért nagyon ébernek kellett lennünk. Bíztam abban, hogy az érzékelőink hamar szólnak, ha valami olyat tapasztalnak, ami szokatlan lenne. Persze most rajtam volt a sor, hogy figyeljek a biztonságukra, de azért még jól jött a segítség. Főleg, ha Ai is idetévedne már.

**Tsunomi Ai** Vas. Jún. 11 2023, 22:30

// Mellékszálkaland - Naito Kenji //

A Föld Országa. A hely, amely újabb szenvedést fog okozni számomra. Talán mások izgatottan álltak az újdonsült küldetés előtt és izgalmakkal karöltve várták az akciót. Azonban ezek általában sült bolondok, akik örömmel áldoznák életüket egy kis vállveregetés érdekében. Én azonban nem ilyen vagyok. Számomra fontos az életem és szeretnék vigyázni is rá, még ha ez az élet egyszerűen csak igen nagy túlzásokkal lehet csupán csak életnek nevezni.
Egyszerű kutyává váltam, aki gazdáról gazdára adható és egyetlen feladata, hogy csóválja a farkát, ha nem akarja, hogy a tulajdonosa elaltassa örökre. Ez az, ami sok embernek a Shinobi jellemzit. Csak vannak olyan ölebek, kik már elvesztették agyaraikat és szobacirkálókká váltak, elfogadva bármilyen utasítást vagy trükköt, amit a gazdi kíván. Én nekem azonban még megmaradtak a fogaim és pont emiatt érzem magam olyan kellemetlenül magamat. Talán emiatt is érzem magam ilyen kellemetlenül, most hogy egy ilyen ölebekből álló falkához rendeltek le, hogy megfelelően hajtsam végre az ő drága „trükkjüket”. A csoportosulás tábort vert, hogy bevárják, még a később érkezőket. Nem is kell mondanom, hogy mennyire felelőtlen döntés ez, így a határon belül, de látszólag a csoport vezetésére nem a józanészt, hanem az erőt tartották fontosabbnak, amely még továbbra növeli belső kényelmetlenségemet.
Nem érdekeltek az itt levők és nem próbáltam meg barátkozni sem. Nem olyanok ezek, akikkel kapcsolatot kéne építenem, és nem is adták ki ezt feladatnak. Így egymagamba üldögélve, az árnyékok közé olvadva várom, hogy vége legyen csupán csak ennek a borzalomnak. Apró testem, szinte elveszik a lombozat koronájának árnyékában, egyik lábam pedig kényelmesen lóg le az ág széléről, ahogy kényelmesebben elhelyezkedek ott. Bár nem adom meg azt a luxust magamnak, hogy felelőtlenül felfedjem magamat bárkinek is. Lévén egy dolgom volt csak. Az őrködés. Míg a csoport nem érkezett meg teljesen felváltva őrködött mindenki, hogy mindenki kipihenhesse magát. Azonban én már órákkal ezelőtt elfoglaltam ezt a pozíciómat és nem foglalkozva a többiekkel magam útját „járva” szondáztam időközönként a tájat, mivel nem bíztam a jelenlévők képességeiben. Így mire eljött az én időm, én már elfoglaltam az őrséget. Nem is kételkednék abban, hogy pár őrtársam szinte észre se vett, ami nem lenne meglepő, hisz nem terveztem megmutatni magam, de ez is megmutatja, mennyire alkalmasak a jelenlévők erre a küldetéstípusra.
Végül az „őrtársam” is betért és helyet foglalt az alatt a fa alatt, amelyet én is kijelöltem magamnak, mint pihenőhely. Viszont nem szóltam neki, hogy itt vagyok. Ha használható, akkor úgy is észrevesz. Végül, ha telik-múlik az idő és nem tűnik úgy, hogy észlelne, csupán elkönyvelem magamban a képességeinek hiányát és egyszerűen hátradöntöttem a fejemet és némán elmélkedtem magamban, miközben a környéket pásztáztam. Végül csak akkor mozdulok végül, ha meghallom, hogy engem szapul, vagy megjegyzéseket tesz rólam, mely nyomán magamban sóhajtva előre nyúlva lecsippentek a fáról egy rügyet és a fiú fejének közepét célozva dobom meg. Végül akár felnéz, akár nem, közönyös hangon szólok le hozzá.
- Ha ellenség lennék, már halott lennél. Javaslom nézz körbe, mielőtt nekiállsz, őrködni.

Ajánlott tartalom