Re: Határvidék

**Yamanaka Inako** Hétf. Júl. 13 2020, 20:50

//Feldúlt végeken//

A létrehozott Katon technika végig süvített a szűk folyosón, Inakonak nem is kellett besegítenie. Erős és félelmetes jutsunak tűnt, a feléjük küldött Szél elemű technikának esélye sem volt elérni a két csapdába esett ninját. A tűz fénye megvilágított az alagutat, ha Jaken rápillantott a szőke hajú lányra, döbbentet láthatott az arcán. Tisztában volt vele, jounin rangú shinobi mellett harcolt, mégis az erőkülönbség újra és újra meglepte.
*Ezt majd valamikor nekem is meg kell tanulnom.* Jegyezte meg magának az ifjú Yamanaka, és közben feloldotta az Oboro Bunshinokat, amiket az előbb hozott létre. Elterelésre egyelőre nem volt szükség, és amúgy sem vette most használt a klónoknak.
A kis gepárd szavaiból ítélve az ellenfél távolodott tőlük, vagyis sikerült visszaszorítani a nőt, aki rájuk támadt.
- Sérülést szerzett a Katon jutsutól, ha Su-chan égett szagot érez - szólalt meg a kék szemű kunoichi, még ha kissé nehezére is esett.
A lángok gyorsan felemésztették az oxigént, ráadásul füst és mérges gázok szintén megtelítették a járatot. A genin a szája és orra elé emelte a karját, hátha azon keresztül lélegezve kisebb lesz a baj. Amíg ez eszébe jutott, már jó párszor vett levegőt. Ahogy csökkent az oxigénszint, úgy kapkodta a lélegzeteket. A kövek szintén átforrósodtak, ami miatt az egész járat hasonlított a nappali sivatagi körülményekhez.
*Oké, zárt térben nem túl jó ötlet ekkora tűzlövedéket létrehozni!* Futott át az agyán, miközben fejfájása egyre jobban elhatalmasodott rajta. *Ha ez így megy tovább, el fogok ájulni. Jaken erősebb, tapasztaltabb és valószínűleg jobban hozzászokott az ilyen helyzetekhez. Muszáj ébren maradnom, nem hátráltathatom ennél is tovább.* Azzal megindul előre, egyenesen arra, ahonnét a Szél elemű támadás hangját hallotta az előbb. Ruháján keresztül vesz egy viszonylag mélyebb lélegzetet.
- Jaken, Su-chan, sietnünk kell! - próbálja rövidre fogni a mondandóját, mert a Ninjuun látszik, bármennyire bátornak mutatja magát, látszik rajta, megijedt a történtek után. A gepárdhoz fordul segítségért, hátha ezzel eltereli kicsit a figyelmét. - Su-chan, tudod követni azt az égett szagot? - érdeklődik Inako. Valószínű igennel fog válaszolni, hiszen ő mondta, távolodik a szag, vagyis ellenfelük menekülőre fogta.
Eltelik néhány másodperc, mire kitapogatja hátsó övtáskájában a drótját, de végül sikerrel jár. A Tűz technikákat elveti, egy újabb csak rontana a helyzeten, a látási viszonyok hiánya miatt a Yamanaka technikák kiesnek, tehát marad a drótja és a fegyverei. Éles helyzetben eddig nem nagyon használta, itt az ideje bevetni. Elővesz egy kunait is, biztos ami biztos alapon. Mivel jobb kezével ügyesebb, azzal fogja a huzalt és a kést, míg bal karjával takarja el újfent arca alsó részét.
- Talán elvezet minket a kijárathoz.
*Már, ha van egyáltalán olyan.* Ezt inkább megtartja magának, nem akar annyira pesszimistának tűnni.
Drótját készenlétbe helyezi, hátha szüksége lesz rá. Amennyiben sikerül utolérniük, vagy a gepárd újból a közeledését jelzi, chakrát koncentrál a fém huzalba és az Ayatsuito no Jutsut vetné be. Jaken esetleges technikáit figyelembe veszi, hátha támadt valami ötlete, hogyan kerülhetnek ki innen.
Amennyiben a jounin inkább maradásra szólítja fel, mert más terve van, természetesen engedelmeskedik. A Doton jutsu korábban nem vált be, azonban mást is rejtegethet, ami a szabadulásukhoz vezethet.

Használt technikák:

**Naito Kenji** Szer. Júl. 15 2020, 21:57

// Sai – Feldúlt végeken

Az elterelés ígéretesnek indult. Ahogyan azt vártam, a csalinak beküldött klón lekaszabolásra került a pukkanás hangjából ítélve. Távolodást vártam utána, de nem így lett. Közeledés történt, ami miatt meghűlt bennem egy pillanatra a vér. Hogy a fenében volt képes kiszúrni? Van valami chakralátó képessége vagy mi a szösz? Kénytelen voltam feloldani az álcámat, ha nem akartam felnyársalt shinobi lenni. Már pedig nem igazán, így aztán nagy nehezen és még éppen időben tudtam kikerülni a támadását. Meglehetősen könnyedén mozog a sötétben, ami számomra nagyon is hátrányt jelent. Valahogy meg kell akadályozzam abban, hogy lásson, de nem a saját káromra. Ráadásul kijárat sincs a közelben, ezért a menekülés nem lenne célravezető. Éreztem, hogy a klónjaimmal nem fogom tudni becsapni, de muszáj volt valamennyi időt nyernem. Elterelésként hoztam létre újabb kettőt, de őket is pillanatok alatt lekaszabolta, és a felé hajított fegyveremet is könnyedén hárította. Nagyot nyeltem… jó lett volna valami segítség, de nem számíthattam, csak magamra. Gyors reagálások kellettek… nehezen tartottam ellenfelemmel a lépést.
A klónom nem jutott át a háta mögé, ezért nem próbálkoztam meg azzal a lehetőséggel, hogy elhúzok mellette. Fegyverét túl jól forgatja ahhoz, hogy olyan hibát vétsen vele, amivel hátrányba kerüljön. Nem láttam szinte semmit; a hely is kicsi volt a mozgásomhoz; kijárat sem volt. Teljes vert helyzetnek néztem elébe. Gyorsan kellett cselekednem, s ameddig a támadásait próbáltam kivédeni, igyekeztem kellő távolságba kerülni tőle. Jobb ötlet híján, még inkább a látásom kárára cselekednék, reménykedve abban, hogy ezzel a másikat is megzavarhatom majd. Chakrát koncentrálnék a lábaimba, kicsit megsegítve vele az hátra ugrásomat (ha nem lehetséges, akkor is ugranék), majd egy füstbombát vágnék arra a pontra, ahol tartózkodtam korábban. Elméletileg, ha csak hadonászik, hogy gyorsan lekaszaboljon, nem igazán tartott távolságot, így a füst kellőképpen megzavarhatja. Ha sikerrel jártam, jöhetett a robbantás. Nagy ár, de muszáj kiutat találnom és fényt is, hogy valamennyire tisztességesebb legyen a helyzet. Két robbanójegyzetes kunaiomat venném elő és még az egyiket a mennyezetbe, addig a másikat a füstbe hajítanám be. Utóbbit, amint elnyelné a füst, már robbantanám is be, még a másikat a mennyezetbe kerülve tenném. Remélhetőleg ez kellően megzavarja majd, és számomra is hagy egérutat, hogy kijussak a labirintusból. Ha nincs lyuk, akkor hátrálnék kellő távolságig, és védekezőállásban várnám a füstök eltűnését. Kellőképp dühös lehet az ellenfél… ha egyáltalán harcképes még. Majd kiderül…

**Hasegawa Zauki** Szer. Júl. 15 2020, 23:01

A történések gyors lefolyással sodródtak, s most itt voltak, lent a föld alatt. Szerencséjére technikáját képes volt tervezetten használni, ám jobban nem érezte még magát. Továbbra is hatott az a szer, bármi is legyen, mit belélegzett. Most viszont egy enyhe önbizalom fröccsöt kapott a jounin, s úgy érezte, talán képes lehet szembeszállni támadójukkal. Sokáig viszont nem maradt meg eme terve, észhez tért gyorsan.
-Tudsz a földben közlekedni, Yamato-san?- Fordult felé, vagy legalábbis a feltételezett helye felé.
Sötétben nem sokat látott, ha bólogatott, vagy hasonló, hát nem volt képes észlelni. Megvárta a verbális választ, s annak alapján folytatta.
Amennyiben a válasz nemleges, úgy sóhajtott egyet.
-Úgy bocsáss meg, kérlek. Itt kell hagyjalak. Idelent remélhetőleg elég biztonságos lesz számodra, ám az egyetlen esélyünk, ha újra egyesülünk, csapatként. Meg kell keresnem a többieket... együtt pedig visszatérünk érted.- Helyezné kezét vállára, míg kitapogatva saját földképződményének falát, megpróbál beleolvadni az anyagba.
Ha azonban képes Yamato a földben utazni, úgy egy megkönnyebbült sóhaj kíséretében folytatná szövegét.
-Rendben... Akkor ki kell törnünk innen, de nem szó szerint. Fent van, valahol felettünk lehet támadónk. Számunkra az egyetlen esély, ha egyesülünk csapatunk tagjaival, így megpróbálva a számbeli fölényt magunkénak tudni. Az ő terepükön vagyunk. Ezt a labirintust feltehetőleg ők kívül-belül ismerik. Kedvezőtlen helyzet ez számunkra, egyedül nem a legjobbak az esélyeink, és ezt ők is tudják.-
Ha megmaradt fejében az irány, úgy felfedné Yamatonak, merre induljon // Emlékezhet, hogy légvonalban merre voltak a társak?// s sietve próbálna meg beleolvadni a földbe. Technikája segítségével igen gyorsan képes közlekedni, így seperc alatt ott teremhet, amennyiben sikerül. A terv alapján hamarosan Arata és Mitsuko helyére érkezne meg.

Amennyiben azonban nem rendelkezik az információval, ki ment fejéből, hogy hol volt társai tartózkodási helye a labirintus létrejöttekor, úgy mindkét esetben készülne a harcra. Yamatonak intézett kérdése nem történne meg, már a legelején sem, helyette inkább újabb kézpecsétet formálna, s ugyanazt a technikát használná ismét.
-Yamato-san. Nehéz műveletet fogok végrehajtani, mellyel megpróbálom megszüntetni a kedvezőtlen viszonyokat. Amennyiben ránk támadnak eközben, rád hárul a harc.- Dobbantana a földre, melynek hatására megmozdulna a föld.
A terv viszonylag egyszerű. A teljes területen, melyet csak képes lefedni chakrája, föld oszlopok törnének fel, melyek célja a labirintus tetőszerkezetének módszeres és alapos kilyuggatása, feltörése. Tisztában van vele, hogy amennyiben sikerül is, tömérdek chakrába kerül, ám társainak ezzel, kik feltehetőleg szintén harcolnak, segédkezhet, lényegesen. Továbbá persze, van terve erre is... Arcán felvillanna pecsétje, s testébe áramolna a nagy mennyiségű plusz chakra.
-Doton: Chidokaku!- Terjesztené ki chakráját a földben, végig ameddig csak tudja, a labirintus területén, ám az alatt.
Hogy miért is sikerülhet egy ilyen terv? Egy ilyen labirintus megalkotása precíz feladat, s a javításához újra és újra chakrát kell beleölni, továbbá folyamatosan szemmel tartani. Nem önjavító technika, de ami még fontosabb, hogy azt a földet itatja át csak a használó chakrája (mint minden jutsu esetében), amit fel is használ. Magyarán nem képes az ellenséges chakra gátolni Zauki műveletét, ha alatta indul meg jócskán az ő technikája. A kijavítást pedig egy felől értelmetlen lesz végrehajtani, hisz ahhoz közel ismét ugyanannyi chakrát kellene beleöljön a megteremtő, mint amennyit a létrehozáshoz kellett. Ám ekkor indulna meg terve második fázisa.
Amennyiben végzett, s sikeres volt, gyors, süregtő szavakkal készítené fel Yamato-t, hogy vigyázzon. Ismét ugyanazon kézjelekkel szétnyitná a felettük lévő falakat, majd visszaemelné magukat az ekkorra már remélhetőleg napfény borította folyosóra.
Sok chakrát és még több koncentrációt igénylő terv lehet ez számára a mostani állapotában, ám muszáj megpróbálnia, vagy továbbra is hátrányból kell harcolniuk...

// A terv tehát hogy 69+80% chakrával egy viszonylagosan vékony oszlopokból álló "hadsereget" alkot a labirintus alapterülete alatt, melyeket kiemelve törné darabjaira a képződmény tetőszerkezetét, ezzel a vakságot megszüntetve társai számára, ahogy a fény már beférkőzhet a folyosókra. Talán megfordíthatja ez a harcokat, azonban persze erősen igénybe fogja venni a chakrakészleteit, ám ezen a szinten nem tartom nagyon földöntúlinak, ha azt vesszük, hogy másik kalandon sikerült lecsapdázni ezzel egy óriás háromfejű kutyát is. Akárhogy is, ki kell tapogatni, mik a határai a karakternek. Remélem sikerül, de nem veszem sértésnek, ha azt kapom, hogy nem. Próba cseresznye... Very Happy

//

**Aikaho Mitsuko** Szer. Júl. 15 2020, 23:35

//Sai- Feldúlt végeken//
‌Tervem, meg nem beszélt tervünk nem teljesen úgy sült el, ahogy elképzeltük. Többek között a tapasztalatom hiánya, a nyomasztó sötét, és a méreg hatása miatt erre számítani is lehetett, de a pillanatnyi részleges kudarc nem tántorított el. Shinobi voltam, és azok mindig alkalmazkodnak a helyzethez, hogy túléljenek, ha ezt nem tudják megtenni, akkor a testük porba hull. Így volt ez akkor is, amikor ott álltam az ismeretlen ellenféllel szemben, akinek kilétét már enyhén megvilágította a lobogó tűz. Az adrenalin miatt épphogy csak éreztem a kis robbantásom okozta fájdalmat, és egyébként is adódott volna nagyobb gondom, mint a falnak ütődés hatása. Mellettem volt Arata, de ez nem jelentett semmit, meg kellett tennem minden tőlem telhetőt, nem válhattam azzá, akit meg kell menteni, azonban mást hozott az élet. A fehér gázt kiengedte, és én tehetetlenül néztem ezt végig. Úgy éreztem semmi lehetőségem nincs arra, hogy segítsek, hiába akartam, majd bevillant valami. "Más az, ha ténylegesen kevesek vagyunk, vagy ha kétségek lepik el ítélőképességünk... Erős célom volt, erős motivációm, amely nem engedte meg, hogy azon a küldetésen érjen véget minden." Ez a pár gondolat hirtelen adott elég erőt ahhoz, hogy akaratom tetté formálódjon. ~ Túl kell élnem, igenis tudok küzdeni, és nem vagyok teljesen haszontalan...meg kell csinálnom, nincs más választásom. Nekem is van célom, és ezt nem veheti el tőlem se ő, se más. Ha nekem nincs maszkom, hát meg kell próbálnom az övét elvennem.~ Amennyiben ideiglenes társam által esetlegesen használt technikájától még nem volna öngyilkosság, úgy a következőt tenném: elővettem saját shurikenjeimet (5db) és azokat hajítottam felé a fegyver klón technikával kombinálva, így megzavarni esetlegesen, hogy merre kell kitérnie, és közben futottam felé. A dobás után egyből nekiláttam következő támadásomnak, és létrehoztam két mizu bunshint abban a reményben, hogy majd elérem a nőt még időben, és le tudom tépni azt, mi őt attól védi, mely fokozatosan az én tüdőmbe kezdett beszivárogni, természetesen közben próbáltam arra figyelni, hogy minél kevesebbszer vegyek levegőt.

Használt Jutsuk:

**Tsunomi Ai** Csüt. Júl. 16 2020, 01:25

Éreztem, ahogy testemet átjáró zsibbadtság ellepi a tudatomat. Kezeimre emelve tekintetem kissé átmozgatva ujjaimat tudatosult bennem mennyire is gyengének érzem magam. Fogalmam sincs mi történt, fogalmam sincs mi miatt kerültem ide… egyszerűen… csak összetörtem, mint egy használatlan játék. Végül kifújom a levegőt és éppen megpróbálnék feltápászkodni, hogy elinduljak valamerre, ám ekkor neszre leszek figyelmes magam mellett, ahol szinte a semmiből egy ismeretlen nő terem. Fogalmam sincs hogy került ide, vagy hogy hogy nem vettem észre, hogy megközelített, de nagy eséllyel annak köszönhető, hogy fejem most jelenleg nem egészen tiszta a sokk miatt. Szinte azonnal fegyverem után nyúlok, de egyelőre nem szándékozok támadni, mert egyelőre túl zavaros az egész. Látszólag a nő bár észlel, nem szándékozik megtámadni, szavaira pedig nem igazán tudom, mit reagáljak.
- Ha Ön mondja… - felelem bizonytlanul.
Kezem továbbra is a senbontartómon tartom, hogy vész esetére reagálni tudjak. Meg se próbáltam a szenzorkodással próbálkozni, hisz fejem nem volt még elég tiszta, így nagy eséllyel, ha sikerülne is letapogatnom, túl sok figyelmemet elvinné és képtelen lennék cselekedeteire reagálni. Így nem maradt más választásom, mint a szemeimre hagyatkozni… és nem tetszett az, amit láttam. Látszódott a nőn, hogy nem túlságosan van békés szándékai, így úgy döntöttem nincs más választásom. Amennyiben visszafordult, vagy másfelé tekinget, egyik dróthuzalomat elő véve próbálok úgy helyezkedni, hogy ne vegye észre, hogy készülök valamire. Eközben a dróton alkalmazva a Nawabare-t, a chakrámmal feltöltött dróttal megpróbálom a drót végét ellenfelem felé irányítani lassan, majd ha elérem, akkor megpróbálva hirtelen elvágni a menekülési útjait és a dróttal körbe fogva lefogni őt. Amennyibe látszólag, nem próbálja elvinni a tekintetét rólam, úgy kénytelen kelletlen muszáj vagyok akciódúsabb dolgot létrehozni. Eképpen, elrugaszkodva megpróbálok minél távolabb kerülni tőle, miközben a Hanketsu: Chen Keimusho-t létrehozva chakraláncok törnek ki körülötte fel a földből, melyek megpróbálják elfogni őt. Amennyiben sikerülne bármelyik verzió elfogása, úgy egy mérgezett senbont ragadnék meg, melyet aztán feléje hajítok, hogy lehetőleg eltalálva szervezetébe juttassam a mérget. Próbálom minél tisztábban tartani mindeközben a fejem, hogy nehogy véletlenül elkalandozzak a fejsérülésem miatt, illetve összeszorított fogakkal próbálnám törni a nagy eséllyel mellkasomba nyilalló fájdalmakat. Muszáj lesz tűrnöm, jelenleg ilyen helyzetbe kerültem.

//használt technikák:

Spoiler:

Használt méreg: Kékgyűrűs Polip Mérge

**Hattori Arata** Csüt. Júl. 16 2020, 23:21

/Feldúlt Végeken - Sai/

//Előre elnézést a poszt minőségéért//

Aratának sikerült jól felmérnie a környezetüket, ami azért nagyban hozzásegítette ahhoz, hogy miként dolgozza ki a továbbiakban a stratégiáját. Először is, helyzeti előnyt kellett teremtenie, ami ebben a szituációban igazán nehézkes volt, hiszen jelenleg ezt az előnyt az ellenség élvezte. Meg kellett fordítania valahogy a dolgot. Nem tetszett neki, hogy kvázi csőbe húzták. Persze, muszáj volt egyszer ezt is megélni ahhoz, hogy tanuljon a későbbiekben, de ehhez először túl kellett élnie azt, ami idebent várt rá. Az pedig azért nem volt kis feladat a jelenlegi helyzetben. Mintha minden összeesküdött volna ellene, a technikája nem sikerült, valószínűleg túl későn vette be a tablettákat. Viszont a gázmaszkját, amely Amegakure no Sato minden shinobijának alapfelszerelése volt, gyorsan magára kapta, mielőtt még túl nagy dózist nyelne be. Bár, ez már megtörtént, ahogy azt Arata érezte. Nem gond. Mindenre gondolni kellett. Nem engedhetett meg még egy ilyen hibát.

Szerencsére a Gufuu Suika no Jutsu működött, ezzel pedig megakasztotta az ellenfele támadását és Mitsu kis technikája lehetővé tette számukra, hogy lássanak. Egy-egy. Bár az olaj időtartama végleges volt, ettől függetlenül a nő helyzeti előnyét ezzel sikeresen felül tudták írni, innentől egyenlő feltételek mellett vettek részt a csatában. Legalábbis, majdhogynem egyenlő feltételek mellett, hiszen még mindi be voltak zárva egy olyan labirintusba, amely az ellenfelüknek kedvezett. Egyelőre nem votl sok remény arra, hogy kirobbantsák magukat innen, szóval Aratának gyorsan kellett gondolkodnia. Meg kellett ölnie a nőt, méghozzá gyorsan. Nincs fogoly, nincs kegyelem. A hullájából majd kiszednek minden információt, ami csak kellett nekik. - Szép munka volt. Most maradj mögöttem - szólt oda Mitsunak és mikor meglátta, hogy a gáz elkezdett terjengeni, nem aggódott. A gázmaszkja meg fogja védeni, viszont tennie kellett valamit a ragacsos dolog és a Mizu no Muchi ellen. Ismerte a technikát, sokszor használta már ő is; ha az elkapja, akkor nincs menekvés. Vagyis van, de attól függött, hogy mennyire volt jó Suiton használó az, aki a technikát alkalmazta. A nő pedig az eddigiek során igencsak jónak tűnt. Szóval, nem volt választása... majd maximum megöli Mitsut is, ha muszáj lesz, bár a dómot még nem hitték azonnal buboréknak....

Kézpecsétek... és megint megpróbálná létrehozni az Awaton: Bougu Baburu Domu technikát, hogy megvédje a lányt is és a vízostor ne tudja elkapni őket. Hogyha ez sikeres lenne, akkor a terv következő lépcsőjében megpróbálná használni az Awaton: Sumi Baburu Bakuha technikát. Ha a számítása bejönne, akkor ezzel a technikával képes lenne megölni a nőt, amelynek lényege, hogy körbeveszi egy buborék, amely szépen összeroppantja őt a nyomással és nem marad utána semmi más, csak vér, húscafatok és csonttörmelék. Persze, így nem fogják tudni megszerezni a hulláját, de szükséghelyzet szükségmegoldást kívánt. Azonban, ezt igyekezne úgy kiviteezni, hogy a gáz miatt se a nő, se Mitsu ne lássa a buborékot, amelyet direkt a dómon kívül hozna létre. Ha ez sem jönne be, akkor Arata némi koncentrációval, de megpróbálkozna az Awaton: Baburu Korosu technikával (SAJÁT TECH), hogyha lát a nőn egy kis karcolást is, amely a Gufuu Suika no Jutsuból származik. Ez utóbbi esetben a nő összes létező verőerében és még az agyi erek jó részében is azonnal buborékot szabadítana fel és megvárná, amíg szépen, csendben, de kínok közt eltávozik.

Ha egyik sem sikerülne, akkor a buborék dómot fenntartva kivárna. Ha a buborék dóm sem jön össze, akkor Arata a Magen: Narakumi no Jutsu (Pokollátó technika) segítségével igyekezne elhitetni a nővel, hogy egy hatalmas vízsárkány indul felé, ezzel is védekezésre és a technikai hátterének elárulására késztetve. A "vízsárkány" takarásában természetesen Arata igyekezne úgy manőverezni, hogy egy jó pontra elhelyezkedve, néhány senbonnal hatástalaníthassa esetlegesen a nőt. Ez esetben persze Mitsu védtelen maradna a gáztól, de hát oda se neki....

**Nara Akane** Pént. Júl. 24 2020, 15:54

A percek csigatempóval vonszolják magukat, az idő lassan megfagyni látszik a Nara kunoichi számára. Ha erősen vitatott katonafegyelme nem gyökerezné földbe puha csizmába bújtatott lábait, most valószínűleg idegesen fel-alá masírozna a kupola előtt. Esetleg maga-maga is tömjént gyújtana a pszichoaktív élvezetek oltárán, nehogy már csak bújócskázó ribinek jusson a tutiból. De tudja, nem teheti. Egy lemondó, szinte néma sóhajt a szélnek eresztve izmait készenlétbe helyezi, szobormerev vadászkopóként várva a pillanatot, amikor a kifüstölt préda elhagyja végre az odú oltalmát.

Egy váratlan pillanatban az ellenség által emelt dóm összeroskad a saját súlya alatt. A távolabb várakozó Akane alig lát valamit az összeomlást követő porfelhőtől, így türelmet kényszerítve magára továbbra is mozdulatlan marad. Kage Bunshinja ellenben tátott szájjal menetel a faszerdőbe, ugyanis túl későn veszi észre a bokájára kulcsolódó ujjakat, aminek eredményeképp nyakig eltűnik nyirkos talaj hideg ölelésében. Ha ez önmagában nem pusztítaná el a másolatot, úgy Akane tenne pontot a klón kérészéltű létézésére, nem pazarolhatja feleslegesen drága erőforrásait.

~ Hmm... Szóval mégsem olyan sötét a csaj, mint a gyászoló vakond belső zsebe. Jobb ha óvatos leszek!~

A levélfalusi lány szíve reményteljesen dobban egy nagyot, amikor a lassacskán elülő porban Hanae sziluettjét véli felfedezni. Ugyanekkor a Cicifix Expressz csöppnyi, nyálkás potyautasának fészkelődése emlékezteti arra a tényre, hogy a valóság csupán egy szociálisan konstruált és lingvisztikailag megerősített szerotonin hallucináció, amibe csúnyán bele tud szarni akárki, aki kicsit is konyít a genjutsu művészetéhez.

~ Bár az album oculi vörössége alapján úgy beállt a herearcú lotyó, mint a klinikai halál, számolnom kell a lehetőséggel, hogy ez csupán egy Bunshin. Ha elemi, a megsemmisítésével újak készítésére lesz szüksége, ami végső soron kimerüléshez vezet. Ha Árnyékklón, akkor visszakapja az eredeti a felhasznált chakrát, amihez jár egy ajándék napijegy Akane Csodaországába. Ha ő az igazi, akkor jót fog tenni a kényszerbetegségemnek, ha szimmetrikusra dekorálom az arcát. Akárhogy is, ki kell iktatnom, ha közelebb akarok jutni a fiú megmentéséhez.~

A konohai jounin továbbra is a Meisai Gakure takarásában a Savas Turha no Jutsu kézjeleibe kezd és egy jó adagnyi láthatatlan, maró köpetet küld az ellenséges kunoichi arca felé, elsődlegesen a szem környékét célozva. Remélhetőleg a gyér, éjszakai fényviszonyoknak és a tompult tudatállapotnak köszönhetően egyáltalán nem, vagy csak akkor veszi észre a felé érkező támadást, amikor már túl késő.

Akane, bár a lehető legóvatosabban járt el a technika kivitelezésekor, tart tőle, hogy kis akciójával elárulhatta helyzetét az igazi ellenség, esetleg klónjai számára, így továbbra is egy helyben maradva felkészül a lehetséges ellenoffenzívára.

Amennyiben hasonló taktikát alkalmaz ellene a nő, mint Kage Bunshinja ellen, chakrát vezet a talpa alatt elterülő árnyékokba, hogy amint kinyúlik érte egy kéz, a Kage Mane azonnal megbénítsa a támadót.

Ha viszont olyan dotontechnikákat vetne be ellenfele, amitől a Nara a levegőbe kényszerül, akkor a Kage Kawarimi segítségével azonnal anyagtalanná változtatná egész testét, egész egyszerűen átengedve magán a felé záporozó kő- és földdarabok áradatát. Mindeneközben a körülöttük rajzó apró denevérek a Rezgő Sikollyal próbálnák akadályozni az égett arcú ninját, míg Nimruil a Fejlett Ultrahang segítségével azonosítaná az eredeti támadó, a további, rejtőzködő klónok és Hanae helyzetét.

[b:4347:

**Akihiro Jaken** Szomb. Júl. 25 2020, 13:14

A szűk folyosón Katon technikám könnyedén szállt szembe az alapvetően is hátrányban lévő nő Fuuton támadásával, így igen veszélyes helyzetbe sodorva őt. A zárt térben ellőt technikának azonban megvoltak a hátrányai is: felforrósodott falak és ritkuló levegő.
- Lehet, hogy nem lenne érdemes utána futnunk – kezdenék újabb kézjelekbe, mikor Su és Inako felhívja figyelmemet ellenfelünk menekülésére, s a Doryuu Heki technikát alkalmazva sarat köpnék magunk elé a folyosó felforrósodott részének irányába, majd abból egy falat kiemelve lezárnám az utat, oda zárva a forróságot.
- Nem hiszem, hogy sok értelme lenne üldözni őt, ha úgy alakíthatják ezeket a folyosókat, ahogy akarják. Igen könnyedén lerázhatna minket, továbbá azt sem tudjuk, milyen csapdákba csalna bele. Remélhetőleg a chakrámból kialakított földet nem tudják irányítani… De nem akarom megvárni, hogy ez kiderüljön. Menjünk addig, amíg még sikerült lezárnom azt a sütőt a falon túl, amit csináltam! – vakartam meg tarkóm - Így hát nincs más út, mint a másik irány – mutatnék hátam mögé, majd megfordulva megindulnék arra Inakoval.
Menet közben azt próbálnám figyelni, hogy előttünk leselkedhetnek-e a csapdák, illetve hogy változik-e a út közben a környezetünk. Ha valamerről hangokat hallanánk, mindenképpen azt javasolnám, hogy hangok irányába haladva próbáljuk megtalálni azoknak a forrását.

//Ezer bocsi a késésért és a satnya posztért, én is nyaralok éppen, és teljesen kimaradt a határidő megnézése amikor olvastam a posztot ^^"//

Sai Szomb. Aug. 08 2020, 01:28

[Feldúlt végeken]

//A sors és az áramszünet nem hagyta, hogy befejezzem nyaralás előtt a posztot, az meg naiv elképzelés volt, hogy majd én telefonról nyaralás alatt befejezem, főleg hogy még mindig csak heverem kifelé, s utóhatásként valamiért az aprónép is nyűgösebb, mint szokott, így megkésve ismét, de törve nem, prezentálnám a mesélői reagot ^^'

Yamato kimaradt a körből //

[Mitsuko, Arata]

Az életösztön óriási erőt képes adni. Sokszor olyan dolgokra is képesnek érezzük magunkat egyszeriben, amit józan ésszel elhessentenénk: őrültség. Mitsukoban olyan terv fogalmazódott meg, ami, ha nem lenne abban a helyzetben, amiben, talán nonszensz badarság címkével az agya hátsó szegletébe vándorolna, most viszont készen áll, hogy nekirugaszkodjon. Nekirugaszkodjon az életéért.
Tervében csak Arata hangja akadályozza meg, aki maga mögé utasítja, majd újra megpróbálja létrehozni mindkettejük számára a védelmét. Korábban nem sikerült felhúznia maguk köré a dómot, most, másodszori nekifutásra sikerrel jár. Ennek köszönhetően a nő támadása, hiába lendíti a vízostorait, nem ér el benneteket, s ellenfeletek is távolabb ugrik, felmérve, mivel állhat szemben, és nagyjából kitérve a vélt támadási hatósugaratokból - legalábbis abból, amire szerinte ne tudna reagálni. Arata újabb, gyilkos jutsut tervez bevetni, de ahogy nekiáll, a korábban belélegzett gáz (még az eredeti) hatása megint életbe lép, s megiog. A jutsu mielőtt megszületne, ellobban, úgy tűnik, az most túl bonyolultnak bizonyul a jelenlegi helyzetben.
Közben azonban az ellenfeletek sem rest, és ez a kis időveszteség valamilyen szinten előnyhöz juttatta, s megpróbál kiugrasztani titeket a védelmetekből a saját tervével: kihasználva, hogy a védelmetek csak egy kupola (nevére alapozva), a Suiton: Suitenhoufutsu segítségével koncentráltan a félgömbötök belsejébe idéz vizet, megtelítve azt teljesen. A logika egyszerű, vagy kijöttök, vagy megfulladtok, ha kijöttök, akkor az egyikőtök - Mitsuko - benyeli a mérget, amit a nő kiengedett -, így már csak Aratával kell megküzdenie. Erre készülve az égő olaj utolsó cseppjeiből még mindig felszabaduló, a látási viszonyokat - s a maszk nélkülieknek a légvételt - nehezítő füstön kívül a Kirigakure no jutsu bevetésével készül rá, magát igyekezve minél inkább elrejteni, s a még biztosabb megtévesztés érdekében létrehoz magából még két Mizu bunshint.
Azonban még számára is meglepetés lesz a két előbukkanó figura.

//Yamato és Zauki fog megérkezni, majd a köv posztban leírják, milyen módon, s hogyan reagálnak az itt alkuló helyzetre.//

Chakra:
Arata: 88% - az elbukott jutsuért most a dobókocka volt a felelős.
Mitsuko: 94% - kreatív elgondolás volt amúgy a maszk elorzása, de úgy ítéltem meg, hogy a karaktered engedelmeskedne Aratának, mégiscsak ő a rangidős és képzettebb is, s eddig is hajlandóságot mutatott a karakteed a telejs együttműködésre.

Semmi komoly sérülésetek nincs egyelőre. //

[Zauki, Yamato]

//a sejtek miatt kezded jobban érezni magad, a következő körben már nem lesz rád kihatással a gáz, amit beszívtál //

Ahelyett, hogy az ellenfeletek játékát játszanátok, Zauki úgy gondolja, egységben az erő, s mivel a gáz az emlékeire, koordinációjára nincs hatással, s Yamatonak sincs ellenvetése, illetve a bűntudat se nehezíti a vállát, hogy társát hátra kellene hagynia, így elindulnak Aratáék korábbi tartózkodási helyének irányába, faképnél hagyva ellenfeletek, átrajzolva az eredeti szabályokat.
Ha Aratáék vélt helyénél felbukkantok, akkor azt kell tapasztalnotok, hogy a folyosórészt köd és füst borítja, halványan még dereng a tűz fénye, amit - bár ti nem tudjátok - Mitsuko kombinált támadása gerjesztette olaj táplál (még ebben a körben). Így ugyan nincs sötét, de a köd miatt, amit a Kirigakure no jutsu idézett elő, nem sokat láttok.

//Az lenne logikus, hogy érzékelitek kb, mi van felettetek, így az elhelyezkedésről és a létszámról lehet fogalmatok, amiről információt természetesen Aratáék posztjában találtok.
Illetve az eredeti ellenfeletek egyelőre semmilyen formában nem követett benneteket, őt sikeresen leráztátok.

Amúgy kicsit sajnálom, hogy ez volt az első opciód, Zau, mert az az elképzelés izgalmas, amit felvázoltál Very Happy

//

//Chakra:
Zauki: 68%
Yamato: 86% //

[Inako, Jaken]

Bár Inakoban benne volt, hogy követni kellene az ellenfelet, Jaken a kérdést lezárja azzal, hogy egy technikával ténylegesen is lezárja a labirintus katlanná vált oldalát, leválasztva magukról a hő nagy részét legalább. Innentől kezdve nem túl nagy kérdés, merre kellene tovább haladni.
Menet közben, amennyire tudjátok, figyelitek a környezeteteket. Amennyire a vaksötétben (mert nem írtátok, hogy bármivel biztosítanátok a fényt) lassabban haladtatok előre, különösen, hogy törekedtetek a feltételezett csapdákat is elkerülni. Ugyan egybe sem botlottatok, de sosem lehet tudni alapon inkább elővigyázatosak voltatok. Maga a labirintus fala tapintásra, kopogtatása nem változott. A légkört is csak azért éreztétek hűvösebbnek, mert átforrósodtatok magatok is pár perce.
Leghasznosabb társatok jelen pillanatban a kis gepárdkölyök volt, akit megkomolyított a korábban átélt félelem, s pont ezért éles szaglása folyamatosan dolgozott, s ő volt az, aki először törte meg azért a csendet, hogy figyelmeztessen: - Idegen szagot érzek a levegőben.
Az ebből egyértelművé vált, hogy akivel össze fogtok futni, ha tovább haladtok, nem szövetségesetek, hanem ellenségetek. De hogy melyik és mit csinál, számít-e az érkezésetekre, az kérdéses maradt. A csend viszont nyugtalanító lehet.

// Chakra:
Inako: 93%
Jaken: 88%
Su: 100%

[Kenji]

Mivel alapból nem láttál semmit, a füstbomba nem tűnt rossz ötletnek. El is hajítottad, elrebegve magadban egy imát az istenekhez, hogy legalább egy kis előnyhöz juttasson. Imád meghallgattatott, a férfi határozott suhintásainak és lépteinek hangja megtört. Bárhogy is volt képes látni a vaksötétben, a füstbomba ezt az előnyt kiiktatta. Ez a lépés bevált. Jöhetett a pillanat tört része alatt a következő: a két robbanójegyzet kunaira erősítve. Az, amelyikkel vaktában a férfit céloztad, hamar berobban, igaz, minimális fénye csak a gomolygó füstre cseréli pár pillanatra a vaksötétet, ugyanakkor hallhatod a támadód nyögését, ami bizakodással tölthet el, legalább nagyot taszajtott rajta a robbanás.
A másik robbanójegyzet sorsa viszont jelenleg fontosabb számodra, célja az, hogy egérúthoz juthass. A jegyzet be is robban, sziklatörmeléket termelve a járatba, némelyik el is talál, könnyebb sérüléseket okozva, mert nagyon nincs hova kitérni előlük, atér annyira nem nagy. Hasonló élményben lehet része támadódnak is, hiszen ő sincs azért annyira messze, mert a robbanás miatti nyögés majd a puffanás, amit elkaphattál talán, s nem nyomta el a másik robbanás, nem jött túl messziről.
A várt megváltó lyuk létrejött-e? Nem volt könnyű kérdés, mivel nem láttál továbbra sem semmit, a füst miatt, ha nyílt is lyuk, odakintről a gyér csillagfényes éjszaka nem derengett be. De volt ennél egyértelműbb tapasztalható nyom is arra, vajon sikerrel jártál-e: a légmozgás. A robbanás után ugyanis nem érzékelsz friss levegőt, a füst is csak sűrűbb lesz a két detoációtól, nem hogy eloszlana, kiszökve valamerre. A fal vastagabb lehet, mint remélted, és ellenállóbb annak ellenére, hogy a törmelékből egyértelmű, hogy egy adag kirobbant belőle. A jó hír viszont, hogy a füst miatt az ellenfeled is óvatosabban mozog, immáron szintén vakon. Igaz, erősen fülelned kell, mert halkabbá is válnak a léptei, de legalább most épp annyira nem lát, mint te őt, s csak következtetni tudtok arra, merre is jár a másik. S legalább úgy tűnik, neki sincs más fegyvere a katanáján kívül - ebben nagyjából biztos is lehetsz Akane tájékoztatása okán. Na de vajon melyikőtök jobb a bújócskában?

//Chakra: 85% //

[Yoshitaro]

Az események első körben nem neked kedveznek, a golyó marta seb éget és fáj, a férfi pedig fedezékben. Azonban újabb ötlet születik benned pár másodperc alatt, s minden színészi tehetséged - plusz a meglevő haragod és fájdalmad - belesűríted a terved első fázisaként felhangó káromkodássorozatodba, amit azzal is hitelesebbé igyekszel tenni, hogy az előbbi fegyversokasító/növelő technikád látszólag megszünteted - valójában csak mérsékled. Ugyan te nem láthatod, de a fedezékében a férfi egy pillanatra elgondolkodik. Latolgat a szavaid s a látottak alapján, de nem sokat, épp csak egy fél ütemnyi késést produkál így a várt tervedhez képest, ami bőven belefér, hogy ne akarj másba fogni, elkönyvelve a színészi játékod kudarcát. Mert előbukkan, igaz, előtte a kezébe vett valamit az egyik kis zacskójából, illetve a fegyvere is éles.
Azonban te sem vársz arra, hogy élő céltáblának használhasson, chakrával feltempózott ütemben ugrasz neki, mint a lesből támadó ragadozó, szándékosan bekalkulálva némi cikázást, hogy ha esetleg jobb reakciókkal rendelkezik, se legyen könnyű dolga, ha el akar találni, plusz a köztetek lévő távolságot is le tudod hajrázni ilyen módon azelőtt, hogy komolyabban cselekedhetne bármit is, hogy védekezhessen.
Terved be is válik, mikor tekintetetek összeforr egy indulatokkal teli pillantásra, már felette “tornyosulsz”, fegyvered suhintásra indul, de mégsem oda találsz, ahova eredetileg céloztál. A férfi karja ugyanis furán megnyúlik, és bár nem tud teljesen kitérni, ahhoz nem elég gyors, a kardod csupán megsebzi a csuklóját, nem levágja tőből a kezét. Nagyon azonban nem állsz le csodálkozni, elég tapasztalt vagy ahhoz, hogy ne akadj fenn semmin, hanem tovább folytasd a terveid sorát, hiszen egy pillanatnyi szünet is az életedbe kerülhet.
Ezért a kardod gyors mozdulattal, minden felesleges mellékzöngét kerülve ismét suhanva támad, hogy most a nyaka és feje irányát célozd. Már nem lep meg annyira, hogy a teste egész eltorzul közben, kifacsarodik, elhajlik, kitér, nem is számolsz azzal, hogy komolyabban megvághatod ismét, csak arra játszol, hogy nyitott utat hagyj magadnak, mert számolsz vele, hogy esetleg megpróbál körbefonni elnyúló, gumiszerű, hajlékony tagjai valamelyikével, s ahelyett, hogy erre vagy egy lövésre koncentrálhatna, kitérésre kényszeríted. Valóban nem is foglalkozik sem a lövéssel, sem azzal, hogy kígyó módjára “rád másszon”, azonban tekergés közben arra lehetősége, hogy ne rád, hanem felfelé célozzon, s a robbanó lövedék hatására kirobbanjon a mennyezetből egy kis adag szikla, lehullva bezavarva számodra is, hiszen bár nem halálos, azért nem esne jól, ha valami fejbe kólintana. Ahogy ezzel eléri, hogy megáll a vágássorozatban, a kezéből vág feléd egy hasonló golyót, amit még korábban, a rejtekéből kilépés előtt készített oda, hogy az arcodba vágja. A kardod megvéd, ahogy védekezőn magad elé kapod, de így is elmormolhatsz egy újabb adag káromkodást gondolatban, mert ez a golyó is robban már csak ennyi erőbefektetéstől is, s közben újra kattan a fegyver. A távolság megnő valamennyivel köztetek, ahogy te is, ő is elléptek egymástól - bár nála ez elég érdekes hadművelet a megnyúlt testével - , ezért a Raiton: Raitongu technikához nyúlt inkább. A kicsapó villámok egyrészt meggyakják a barlangszerű folyosót, zavarva az egyébként sem túl jó látási viszonyokat, másrészt rosszabb célponttá tesznek, így annyira magabiztosan lőni sem tud az ellenfeled - akinek most már illene valamikor majd újratöltenie a tárát is lassan, így extrán nem lehet felelőtlen -, harmadrészt őt is veszélyeztetik, mert ha valamelyik betalálja, az több lesz, mint sokkoló élmény.
Míg te ezzel, ő újabb lövéssel igyekszik támadni, ami miatt visszaszorulsz a kardod mögé, így szintén nincs annyira jó lehetőséged és rálátásod célozni a villámaiddal, mert most már tudod, hogy nem feltétlen kell kattannia annak a fegyvernek, hogy rád zúdíthassa a jót - bár tény, hogy a fegyverrel ellőve a leghatékonyabb a robbanó golyó.
Ez a szituáció az, amikor az ellenfeled meghallja a lépteket, te felerősített érzékeid miatt, már akkor meghallod őket, mikor először veszed célba villámaiddal az ellenfeled.
Ahogy Atsushi felbukkan mögöttetek, a folyosó kanyar előtti szakaszának másik végén, a férfi a villámaid és a törmelék előli kitéréses mozgása közepette leszedi az egyik zacskót az övéről, s megpróbálja azt a lábad elé, de mindenképp minél közelebb hozzád, hajítani. Nem tudni, mire lehet számítani pontosan, de a golók vagy egymás után, sorozatban robbannak be, petárdaszerű hatást előidézve, és füstbe és villódzó fénybe borítva a folyosót, esetleg szétszedi a húst az emberen, ha eltalál bárkit is, vagy esetleg egyszerre robban be, sokkal nagyobb károkat okozva a közelében tartózkodók számára. Nem kell lángésznek lenni ahhoz se, hogy megsejtsd, hogy ha hagyod, hogy sikerrel járjon, elszivárog a folyosón, épp arra, amerről jött korábban.

//Ha Yoshitaro megjegyezte a társai szagát akkor a speciális állapot miatt ráismerhet Atsushira, a közeledő léptek gazdájára.

Chakra: 82% + a gyűjtött 100%
Állapot: A vállad elülső fele teljesen felszakadt a húsig, s meg is pörkölődött, büdös, égett szagot áraszt magából, és iszonyatosan fáj, így akadályoz a mozgásban.
//

[Atsushi]

A legyőzött ellenfél élete felett rendelkezve úhgy döntöttél, hogy elveszed azt, esélyt se adva számára a túlélésre. Hogy mégsem vagy lelketlen hentes, mi sem mutatja jobban, hogy a kezed megremeg, s még egy bocsánatkérést is elrebegsz, mielőtt átsegíted a férfit a túlvilágra.
Hogy ezt a hálátlan feladatot elvégezted, s az eltulajdonlott fegyvereket elpecsételted, úgy döntesz, arra veszed az irányt, amerről a mérget szállító szellő érkezett. Azért most is óvatos vagy, s magad helyett kawarimidet küldöd előre felszerelve egy "édespofa" tűzlabdával. Két kanyar s jó pár “tíz méter” után ordibálást hallasz, bár nem érted, mit mond, de ha jobb megfigyelő vagy, van rá esélyed, hogy ráismerj Yoshitaro hangjára, majd erőteljesebb robbanásszerű hangot hallassz másodpercekkel később, már közelebbről, s ha tovább haladsz, újabb forduló után már megpillanthatod a hangok forrását. Yoshitaro-t hátulról,és az ellenfelét kvázi szemből. Épp akkor bukkansz fel, mikor Yoshitaro egyik kezének ujján gömbök jelennek meg, s belőlük villámok törnek elő, a folyosóban komolyabb károkat okozva, amire válaszol a fickó lőfegyverrel szintén, mivel a kardja mögé mint pajzs mögé bújt Yoshitaro-t közvetlen nem tudná eltalálni, fellette a plafont célozva, hogy a lehulló lerobbant törmelék akadályozza Yoshitaro-t.
Rajtad áll, hogy besegítesz-e, vagy kivárod, míg társad végez, mert bajban speciel nincs - igaz, esetleg feltűnhet a sérülés a vállán, vagy legalább a fájdalom miatti furcsább mozgás, ami átrangsorolhatja ezeket a benyomásaidat. Akárhogy is, sok időd nincs dönteni, mert a fickó téged is megpillantva leakasztja az egyik zacskót az övéről, s az egészet törekszik Yoshitaro lábai elé hajítani, ami elég terjedelmes és kellemetlen robbanóssorozatot - rosszabb esetben nagyobb, komolyabb robbanást - idézhet elő.

//Chakra: 90% //

[Hiroto]

A fénylő tűzkard elég nagy botorságnak tűnt ellenfeledtől, de könnyen lehet, hogy lenézett téged, pedig nem különösebben volt rá oka. A másik lehetőség, hogy több nem volt a kezében, amivel hatékonyan védekezhetett volna a hajtüskéid ellen ilyen szűk területen. Akárhogy is, nem adtál neki egy pillanat pihenőt sem. Mivel az első terved nem teljesen úgy sült el, ahogy vártad, nekiláttál a következőnek.
Elsőként azzal próbálkozol, hogy az elemi chakrád segítségével "elgázolsítsd" a terepet abban bízva, hogy az ellenfeled majd begyullad tőle szó szerint. Mivel a hajad nem nyújt kellő védelmet a tűzkard ellen, az ellenfeled lendületesen közelít, így nem kell sokat dolgoznod azon, hogy elérje a chakrád, de pont azért, mert hamar közelébe kerül a láng is a chakrádnak, hiszen folyamatosan lángoló kardot alkotott magának, így nem gyűlik össze olyan mértékű chakra, ami nagyobb belobbanásra elég. Természetesen ennek ellenére ahogy beleér a chakra”felhőbe”, az begyulladva még így is tekintélyesebb méretű lángcsóvát hoz létre a “semmiből”, meglepetésszerűen. Hogy a férfi felnyög fájdalmában, jelzi, hogy a számításaid helyesek voltak, neki is fáj, ha megég.
Ugyanakkor nem ma kezdte ő sem a shinobi mesterséget, a fájdalom az életmódja velejárója, mert le nem bénítja teljesen, ahhoz a tűz meg kevés, hogy megölje. Azonnal, ahogy a tűz belobban, ahogy te, ő is hátrébb landol, s bár a kardot tartó karja és azon az oldalon a válla, fel, egészen a nyakáig, megégett, fájdalmasan haragosvörös színben éktelenkedve, nem olybá tűnik, hogy feladná. A kard a kezéből ellobban, újra bántóan mély sötétségbe burkolva vissza a barlangot, s azonnal nekilendül, ahogy a hátraugrásból ismét ura a mozdulatainak, a sötétség rejti a tekinteted elől de mivel más érzékszerveidre is támaszkodhatsz, tapasztalatod alapján érzékelheted, nagyjából mit tervez: a Shunshin no jutsu felgyorsítja, s közben egy másik jutsut is alkalmaz, a Shinranbanshou douka no jutsut, s menet közben megérinti a talajt, úgy rugaszkodik neked, hogy egy chakrával is felerősített, elemi erejű ütést vigyen be, nekirepítve a folyosó végén a falnak, ahol az elkanyarodik. Ennyivel nem elégszik meg, ahogy eltalál - hacsak nincs rá valami jó terved, hogy kivédd - máris utánad rugaszkodik, hogy újabb embertelen rúgással rombolja le a gyomrod sziklakeménységű talpával.

Chakra: 80%//

[Akane]

Klónod megsemmisül, ahogy a földbe mélyed, az őt lehúzó nő viszont rejtve marad, csupán a magát Hanae-nek kiadni próbáló “példány” marad látható. Bár ábrázata eddig sem volt beszámítható, most talán még annyira sem az, ha valóban sikerül beszívnia, ahogy sejted. Ennek ellenére - vagy pont ezért - ábrázata még durvábban egy pszichopatáé, mint korábban, ahogy körbetekint, keresve téged. Minden bizonnyal föld alatti társa is hasonlóan keres. A Hanae hasonmás elől viszont a Meisai Gakure rejt, így hiába morcosodik, nem szúr ki még akkor sem, mikor mozdulsz, hogy egy újabb támadással adj az égési sérülések miatt összetört egójának egy újabb sokk képében terápiát.
A másik, föld alatt mozgóval már kicsit másabb a helyzet, ő eleve érzékelt, csak rosszul tippelve benézte, és a klónodat választotta első áldozatául. Így míg te kiegyenlíted a számlát azzal, hogy a savval megsemmisíted a klónját - amiről megállapíthatod, hogy elemi klón, mert a sav hatására felfedi önnön igaz valóját, és szétfoszlik, egy helyre kis sárkupacot hagyva maga után, addig ő felnyúl érted, hogy megpróbáljon lehúzni. Meg is ragadja a lábad, talán a föld alatt sötét elégtételt érezve kárörvendő mosolyba is szaladnak ajkai, de gyorsan reagálva és számítva cselekedetére, az árnyékoddal megragadod.
Innentől kezdve viszont nyert ügyed van vele szemben, hiszen a felszínre kényszerítheted, és azt tehetsz vele, amit csak szeretnél tulajdonképpen, hiszen a foglyod, akármit is kaptál el.

//elvileg készülget a jutsurevízió, addig viszont, amíg nem készül el, úgy veszem, ahogy tárgyaltunk is a föld elemű technikákról, hogy szerintem az a logikus, hogy valamilyen úton-módon érzékelik a felszíni eseményeket

Illetve mivel nem írtad, mit tennél vele, ha a kage mane elkapja, így ezt a részt nyitva hagytam, majd erről tárgyaljunk priv., hogy ne kelljen külön posztot szentelni ennek az “aktusnak” Very Happy

//

Chakra: 67% //

[Hanae]

Fiatal korod ellenére sokat tapasztalt kunoichiként tolod félre magadtól a fájdalmat, hogy minél több idegszáladdal figyelhess hirtelen felbukkanó ellenfeledre. Jogosan eshetnél akár kétségbe is, de nem olyan fából faragtak - vagy alakítottak kevéske életed során -, azonnal tervekkel állsz elő fejben, ki sem fürkészve, mire számíthatsz a nőtől. Nem adod meg neki az esélyt, hogy kihasználja a helyzeti előnyt vagy az első lépés adta kedvezőbb helyzetet. Nem akarod tudni, ki ő, mit akar, miért nem kezdte azzal, hogy a torkodnak szorít valamit elfogva. Mindezek a kérdések számodra huszadrangúak, talán majd akkor fontosak lesznek, ha sikerül megszerezned az abszolút fölényt gyors és hidegfejű cselekedeteddel.
Nem hiába mondják, hogy a legerősebb józanító erő az életösztön.
Pechedre azonban a rosszabb verzió lép életbe, mert onnantól kezdve, hogy a nő felvette veled a szemkontaktust, nem mutat rá hajlandóságot, se semmilyen apró gesztust, hogy szándékában állna félrefordulni majd ismét. Helyette téged fürkész kajánul, látszólag roppant jól szórakozva saját elferdült gondolkodásmódja szerint. Fekete haja lelógott a vállaira, hozzá társuló, ritka, élénkzöld szeme pedig szikrázva csillogott. Olyan tekintet volt, amleynek be kellene égetnie magát az ember emlékezetébe, de valamiért mégsem volt annyira jellegzetes minden ritkasága és különös ragyogása ellenére. Épp ellenkezőleg, kifejezetten úgy érezted, ha félrepillantanál, percekkel később már a színét se lennél képes visszaidézni, nemhogy formáját vagy az átlagos, tucatarc bármi más részletét.
Nem vársz tovább, elszánod magad a cselekvésre. Lábad a földnek feszül, ahogy a testsúlyod ráhelyezve nem egyszerűen feltápászkodsz, hanem elrugaszkodsz a fa törzsétől, amelynek dőlve törekedtél megpihenni. A mozdulat piszkosul fáj, az oldalad mocskosul szúr, mintha a saját bordád akarna ledöfni, de a hirtelen megugrott adrenalin pörget. Tekercseid törekszel a megfelelő alakzatban a nő köré hajítani. Sajnos ez a terved legnagyobb hátránya, hogy így már veszt a technika a meglepetésfaktorából. A nő mégsem mozdul, csak megemeli a tekintetét, ahogy elrugaszkodsz, tovább nézve önelégült vigyorral, és bár kezd gyanússá válni, hogy a tekercsek becsapódása ellenére sem mozdul, mégsem állsz meg, a láncok kitörnek , s teljesen körbetekerik a nőt, mozgásképtelenné téve.
Befejező aktusként megkínálod egy senbonnal, amin a világ egyik leghalálosabb mérge csillog. A senbon el is találja a nőt, s várod a méreg hatását, de a pillanat csak nyúlik, s nem történik semmi azon kívül, hogy felívelő pályád a zenitjéhez ér, és kezdesz visszafelé "esni" a föld felé, engedve a gravitáció törvényeinek.
Aztán hirtelen a nő mozdul, egészen pontosan szétfolyik, mintha viaszból lett volna, amit most megolvaszt a forróság. Ahogy földet érsz, keresned sem kell, a nő megérinti a vállad a hátad mögött állva, miközben a láncaid ellened fordulva nyúlnak ki feléd, indaként csavarodva a tagjaidra - kezedre, lábadra egyaránt.
- Ugyan, nem kell ennyire hepciáskodni. Ha akartam volna, már nem élnél - siklik végig a nő ujja a válladról indulva a nyakad ívén. Akár izgató is lehetne maga a mozdulat, tele szexuális indíttatással, ha nem épp abban a helyzetben lennétek, amiben. Bár ki tudja, lehet, hogy egy perverz pszichopatával van dolgod, aki már egy lehetséges véres gyilkosság gondolatára is benedvesedik. - Mit gondolsz, képes vagy nyugton maradni? - érdeklődik szenvtelenül, kiszabadult, kósza hajtincseid a füled mögé igazítva vetve véget a kétértelmű mozdulatsornak.

//azért legközelebb említsd meg, hogy a tekercsek hogy kerülnek pozícióba, magamtól erre következtettem, mivel nagyon más mozgást nem említettél az elrugaszkodáson kívül, a technikának pedig előfeltétele, hogy a tekercseknek körbe kell venniük az áldozatot kb négyzet alakban.
Chakra: 50%
Állapot: jobb oldali bordatörés, agyrázkódás, koncentrációs zavar (ez enyhült ugyan, de az agyrázkódás következtében pl az egyensúlyod és a pontos távolságérzékelésed még mindig nem tökéletes, így a szenzor képességeid is zavarosak és nehézkesen tudod maximum használni.)//

//Határidő: Augusztus 23.
(igyekszem tartani most már én is ˇˇ' Kicsit felborította az eredetileg tervezett menetrendemet az, hogy még nyaralás előtt kihalt a laptopom monitorja :/)//

**Osumi Hiroto** Szer. Aug. 12 2020, 15:06

Első tervem -noha aggodalommal kísérem figyelemmel gyors közeledését- látványos sikert arat, ahogy a tűzkard mentén a láng felcsap és megégeti a férfi testét a szétterjesztett chakrafelhőnek köszönhetően. Ha még mindig az arénában lennék, a közönség feltehetőleg morajlana. Talán többet értem volna el, ha nem képes ilyen gyorsan átvágni előző technikámon, ám így is úgy éreztem, most nálam van az előny. Mosolyogva már el is képzeltem a győzelmet, ám ez sosem lehet ilyen egyszerű. Valójában, mivel olyan régen volt igazi küzdelmem -a monstrumot nem nevezném annak-, gyakorlatilag el is felejtettem, milyen, mikor az ellenfél is hasonlóan szívós és nem csak egyszerű báb.

Amint érzékelem, hogy mozgása felgyorsul, megfordulva én is belekezdek egy Shunshinba, és a szemben lévő fal felé veszem az irányt. Nem sokkal előtte azonban megfordulok és lendületből a Bakemono Fūin no Jutsu láncait próbálom meg rátekerni a karjaira. Ha ez sikerül, leguggolva mögé ugrok és hátrafeszítem végtagjait, és egy kézbe fogva a láncokat egy robbanó pecsétes kunait ragadok, amit megpróbálok a hátába szúrni. Mivel a penge lepattan, csak gyaníthatom, hogy egy föld jutsuval védte meg magát, így késlekedés nélkül lerántom a robbanó jegyzetet a tőrről és az oldalára ragasztom, majd hátraugorva a Jibaku Fuda: Kassei-jel berobbantom.

//Ha sikerült az első ütése, ugyanezt próbálom meg, csak akkor másképp írom meg a következő posztot.//

[Ha érzékelem, hogy a törmelék, ami sikeres támadás esetén belőle maradt kezd összeállni]

Mégis mi a fene történik? Hogyan képes mozgatni a széttört darabjait? Nincs időm gondolkodni, valahogy meg kell akadályoznom, hogy újra összerakja magát. Se lepecsételni, sem szétzúzni nem tudom, ha mindig újra összeszedi a szétesett részeket. A Ranji Shigumi no Jutsuval próbálok meg minél több kőtörmeléket megfogni és a hátizsákomba pakolni, hátha úgy nem képes összerakni magát.

[Amennyiben képes összerakni magát]

Nincs mit tenni... Valahogy szét kell zúzni azt a páncélt. Ha képes összeszedni a darabjait, akkor meg kell próbálnom csak a felületét leszedni, hátha alatta még hús-vér ember bár... Ezt kétlem. A belső szervét kellene eltalálnom, de az lehetetlen, amíg rajta van ez a védelem. Két újabb robbanójegyzetet veszek elő és a Soushuuhával irányítom őket az ellenfelem körül úgy, hogy ne tudja kiszámítani a mozgásukat. Amikor pedig elérkezettnek látom az időt, az egyiket visszahúzom, a másikat pedig megpróbálom a bal oldala mellett olyan távolságból felrobbantani, hogy csak egy része szakadjon le. Ha ez sikerül, újra előveszek egy kunait és megpróbálom a Soushuuhával a szívébe irányítani - vagyis oda, ahol azt sejtem és ahol a robbanás engedi.

//Használt technikák:

Shunshin no Jutsu (Fürge Test Technika)

A shunshin alapvető chakrairányítási művelete: chakra testen belüli irányítása.

A technika alkalmazásakor a test emberfeletti, szemmel követhetetlen mozgásra teszi képessé a használóját néhány másodpercig, azonban ehhez a hatáshoz folyamatos és nagymértékű chakrafelhasználásra van szükség, illetve a technika használata az érzékszervektől (főleg a szemtől) és a reakcióképességtől függ. Lényegében egy robbanásszerű, láthatatlan, villámgyors mozgásra lesz képes a ninja "A" pontból "B" pontba. Ám ez a mozgás nem folyamatos, így csak néhány másodpercig lehet alkalmazni. Olyan, mint ha a használó teleportálna. Ha a használó nincs hozzászokva ehhez a mozgáshoz, illetve be nem látott területen mozog, könnyen katasztrofális sérüléseket szenvedhet. Az említett hátrányok miatt a shushin sok helyzetben lekövethető, illetve megakasztható, főleg tapasztalt ninják által, éppen ezért különböző elemi hatásokkal rejteni lehet a technikát. Az egyetlen megkötés az, hogy a használó rendelkezzen elemi technikákkal, illetve az azok létrehozásához szükséges körülményekkel. Így amikor az Animében azt látjuk, hogy valaki elég, majd eltűnik, vagy vízzé válik, akkor valójában a Shunshin no Jutsu rejtett formáját láthatjuk.

Bakemono Fūin no Jutsu // Szörny Pecsételő Technika

A technika segítségével a használó képes a célpontját chakraláncokkal lefogni, aki ezután nem lesz képes mozdulni. Általában arra használják, hogy nagyobb bestiákat fogjanak el vele, de akár emberek elfogására is hasznos.

Chakraszint: 300

Besorolás: B

Jibaku Fuda: Kassei (Robbanó Jegyzet: Aktiválás)

A tobidogu technika egyik ága, valójában nem különbözik tőle, itt a speciálisan elzárt energiát speciálisan kell feloldania a használónak; a feloldásra használt chakrával tulajdonképpen meg kell sérteni a pecsétet ahhoz, hogy kiszabaduljon a bele rejtett energia.

Ranji Shigumi no Jutsu // Vad Oroszlánsörény Technika

Az előző jutsu támadó változata mellyel irányítani is tudjuk a tűszerű hajzuhatagot és a hatalmas sörénnyel csapdába ejthető, sebezhető, megfojtható az ellenfél. A hegyes hajfullánkok képesek lehetnek akár egy idézett lényt is átszúrni, hogyha a használó kellően képzett hozzá és elég chakrát fektetett a jutsuba.

Chakraszint: 350

Besorolás: B

Soushuuha // Emelkedő Penge Manipulálás

A Homok ninják egyik alapvető technikája, ugyanazokat az alapokat használva, amiket a bábmesterek is használnak. Az átlag shinobi ezeket az alapokat felhasználva kezdetleges chakrafonalakkal kisebb tárgyakat irányíthat, lőhet ki, módosíthatja a mozgásukat. Az irányított tárgyhoz a használat előtt hozzá kell érnie, így létrehozva a chakrafonál kapcsolódásait a testén és a tárgyon.

Bábhasználók képesek ezt a technikát egyszerre több tárggyal is alkalmazni, akár a nélkül is, hogy hozzá kellene érniük a tárgyhoz.

Chakraszint: 150

Besorolás: C

Használt fegyverek:

2 robbanójegyzetes kunai

2 robbanójegyzet//

**Hamacho Yoshitaro** Szomb. Aug. 22 2020, 21:12

// Feldúlt Végeken - Fórum Kaland //

A Szerencse, mely csalóka kedvese lehet minden élő Shinobinak ma tényleg nem akar a Kumogakure-i férfi felé kacsintani. Támadásait kikerülte ellenfele és újra távolságot tudott köztük létrehozni, ami egy ilyen szűk folyosó tekintetében neki kedvez. A gumiember alakítása viszont határozottan megnyerte tetszését: látott ő már félholtat, holtat, állítólagos Istennőt és démont, de még egyik sem volt arra képes, amit ez a férfi leművelt. Egész testét úgy nyújtotta el, mintha csak valami végtelenített papírdísz lenne, amit az ünnepekkor szoktak felrakni a falra. Az egyetlen dolog, amit el tudott érni ellenfelénél, az egy határozott vágás a karján illetve...hogy vélhetőleg megrémült. Már csak abból az információból tudta ezt lekövetkeztetni, hogy a fickó folyamatosan a kardsuhintások elkerülésére fókuszált és pánikszerűen próbált távolságot tartani hősünktől.

A sziklaomlás tovább rontja a helyzetet, meghátrálásra kényszerül a Jounin és kardjának védelme mögül újra farkasszemet néz az ellenféllel. Válla a sok mozgástól határozottan fáj - jobban, mint azelőtt. Elgondolkozott azon, hogy a golyókban tárolhatott valami olyan anyagot, ami tovább égeti a húsát, de valószínűsíthető, hogy nem ez válasz a kérdésre: szimplán csak túl sokat mozgott az előbbi támadássorozat alatt. Villámokat szór közben ellenfelére, hogy kevesebb esélye legyen eltalálni...

Ismerős illata csapja meg az orrát: mivel egész nap a csapattal járkált, sikerült neki hellyel-közzel megjegyezni a társai illatát s vélhetőleg pont az egyikük tart felé.

~Hiroto...?...Yama...Nem...Ez Atsushi lesz!~ próbálja elemezni a szagmintát.

Nem sokra rá lépteket hall meg maga mögül és pont az az ifjú Genin toppan be a járat sarkáról, akire számított.

~Be kell fejeznem ezt a harcot minél hamarább...!~ határozza el magában, miközben kivédett egy újabb lövést.

Dühös tekintetét rászegezi ellenfelére s bár nem láthatja, de ha lehet érezni az vadállati, ösztönből jövő gyilkolási vágyat és dühöt, akkor a lőfegyveres ellenfél most egy vadmacska gyilkos auráját érzékelheti, aki vadászni keszül.

A fickó az övén lógó zsákokhoz nyúl és a kisebb sziklahullása ellenére képes valahogy feléjük dobni azt. Yoshitaro elméje őrült sebességgel zakatol: abban a zsákban rengeteg lehet azokból a robbanó golyókból, már ha tényleg ugyan azokról beszélünk. Lehetnek erősebbek, másabbak, mérgezőbbek vagy egyenesen halálosak. Nincs ideje ezen mélázni, hisz egy Genin-t kell megmentenie, aki csak úgy becsöppent az ő harcába.

Kardjába annyi Chakra-t áramol, hogy lehetőleg a "pallos" hatás még megmaradjon körülötte egy időre, legalább védelmi funkcióként.

Pár másodperc alatt történik az egész...

Egy villámgyors Fuuton: Daitoppa // Szél Stílus: Áttörés technikát alkalmazna maga előtt olyan erővel, ami csak kifér a csövön. Ennek következtében egy akkora széláramlatnak kéne létrejönnie, hogy a veszélyes zsákot nemes egyszerűséggel visszataszítja az ellenfelére. Ám itt nem állna meg: mivel az előbb használt Raiton Chakra még ott foroghat a kezeiben, megpróbálná újra összegyűjteni azokat a jobb kezének mutatóujja végében [ha jól figyeltem, akkor a bal vállam sérült] és egy határozott rámutatással ellenfelére egy villámot lőne ki. Mondhatni a Raiton: Raitongu // Villám Stílus: Villámszórás egy kevésbé szétszóródó változatát próbálna létrehozni.

Nem célja felrobbantani zsákot. Vagy...jobban mondva: nem azt a zsákot. Mikor ellenfele lecsatolta a szütyőt az övéről észrevette, hogy több is is van ott azokból. Lehet minden zacskó más-más fajta robbanó jellegű gömböcskét tartalmaz, de szinte biztos, hogy ha azokból az egyik zsák is begyulladna véletlenül a derekán, igen kellemetlen élményben lenne része. Tehát a terve, hogy amíg az ellenfél vélhetőleg a visszarepülő zsákra figyelne fel, addig a villáma becsapódna az övén lógó zsákok egyikébe.

Abban az esetben, ha nem találná el - révén hogy először próbálja ennyire megzabolázni ezt a technikát - félve attól, hogy a zsák tartalma a távolság ellenére felrobban, újra kardjának pallos alakja mögé bújni és lehetőleg annyira megnövelné annak alakját, hogy azzal társát is védelmezze.

Ha a robbanást követően ellenfele épségben lenne, sürgősen megpróbálna ez ellen tenni valamit: megragadná fedezékül használó családi kardját s első sorban egy Raiton: Shunshin no Jutsu // Villám Stílus: Fürge Test Technikával rövidítené le a távolságot, majd alkalmazná maga körül saját technikáját, a Raiton: Taishou Kawa // Villám Stílus: Ellentétes Áramot. Bár ez a fajta technika leginkább arra hivatott, hogy semlegesítse még a nagyon erős villám stílusú technikákat, a használó környezetében egy olyan elektromos hullámot gerjeszt, meg megbénítja a közelben lévők mozgását. Ezt a bénultságot kihasználva egy egyszerű vízszintes vágással próbálná meg elválasztani az ellenfele fejét a vállától s ezzel véget vetve a harcnak.

Bárhol is mondana csődöt a terve, mindenképp megpróbálná védeni Atsushi-t és ugyan úgy nem lenne rest kardjának védelmét vagy támadási lehetőségeit kiaknázni.

.::Használt technikák::.:: Fuuton: Daitoppa
Ezzel a Jutsuval a tenyerek összecsapásával egy nagy szélrobbanást lehet okozni a felhasználó közelségében, elég nagyot ahhoz, hogy szinte mindent arrébb lehessen lökni vele tisztes távolságba.
Magyar név: Szél Elem – Áttörés
Típus: Támadó
Besorolás: C
Chakraszint: 200
Használója: Orochimaru

Raiton: Raitongu
Ez a Ninjutsu leginkább több ellenfél elpusztítására lett kitalálva. Lényege annyi, hogy a kézjelek végrehajtása után a Ninja ujjai végén apró gömbök jönnek létre, amik addig szórják a villámnyalábokat, amíg el nem fogynak. Ugyanis minél több villám jön elő a kicsi gömbökből, annál kisebbek lesznek. Elsődlegesen távolsági támadás.
Magyar név: Villám Elem – Villámszórás
Típus: Támadó
Besorolás: B rangú
Kézjelek: Tigris, Vadkan, Kígyó, Ló, Madár, Tigris
Chakraszint: 250

Hien: Goudai Isshin no Iki (Megszelídített elemek útja)
Ha valaki a fegyverbe vezetett chakra formázásával és elemi manipulációjával is törődik egyszerre, akkor kiemelkedően nehéz dolga lesz a technika begyakorlásával, megszokásával és fenntartásával, azonban ötvözheti az előző két előnyt.
A leghírhedtebb úthasználó Sarutobi Asuma volt, aki legendásan könnyedén forgatta a pusztító szél-energiákat, és kedve szerint változtatta a szél elemmel megerősített láthatatlan pengéit, melyek gyakorlatilag bármit képesek voltak átvágni.
Megkötés: Godai no Iki, Kaizou no Iki ismerete!
Besorolás: A
Chakraszint: 350

Név: Raiton: Taishou Kawa // Villám Stílus: Ellentétes Áram
Típus: Ninjutsu
Kézjelek: Kígyó, Ló, Kígyó, Tigris
Leírás: A Hamacho-klán tagjai között rendszeres volt a napi közös edzés és párharc, mely során a Ninjutsu-ikat is bevetettek. Tudván hogy a klán elsődleges eleme 80%-ban a Villám volt, nem meglepő hogy Raiton technikával is csépelték egymást. Ennek hatására az egyik tehetséges családtag kifejlesztett egy olyan hárító technikát, mely során képes az ellenfél villám elemű technikáját semlegesíteni és egyben egy hatalmas villám löketet ad le környezetére. Két hátulütője van: ugyan annyi Chakra-t kell beleölnünk, mint az ellenfél technikája hogy semlegesíteni tudjuk; a másik, hogy csak „A” szintű technikánál nem nagyobb Raiton Jutsu-kat lehet megszüntetni.
Besorolás: C
Chakraszint: 180

Raiton: Shunshin no Jutsu // Villám Stílus: Fürge test technika
Talán a legtökéletesebb elem a Shunshin no Jutsu használatára. Ennél az elemnél nincs módunk leplezni a technikát egy Bunshinnal, azonban átvehetjük a villám sebességét. Az így létrejövő Shunshin no Jutsura csak nagyon kevesek képesek a Villám természete miatt. Lényegében Raiton chakrával vegyített Shunshin a Raiton no Yoroi // Villámfeloldás Pajzsa gyengített változata, ami Villámisten technikával is fel tudja venni az iramot. Ez volt a az a technika amely a Kumogakure Raikagékat híressé tette. Éppen ezért a Raiton Shunshin extra sebességet ad a használónak, valamint a mozgásakor elektromosság veszi körül, ami könnyen megrázhat bárkit. Senki ne értse félre, itt nem a Raiton no Yoroiról van szó, csupán annak a D szintű változatáról, amely kinézetben hasonlít rá, de a hatásfoka közel sem éri el.

**Aokaze Atsushi** Vas. Aug. 23 2020, 19:57

// Sai - Feldúlt Végeken //

A kivégzést, már ha lehetne annak nevezni egy eszméletét vesztett ember életének elvételét nem gátolta meg senki. A penge a csonton még viszonylag nehezen hatolt át, de a dobogó szívet már annál könnyebben szúrta szét. Még párat próbált dobbanni, amit mi sem mutatott jobban, mint a pillanatok alatt mellkasból előtörő vértócsa. A fegyvereit gondosan elzártam a legjobb helyre, amit csak ismerek, ami nem más mint az egyik tekercsem.
Mivel az ember nem lehet sokáig egy helyben, hamar létrehoztam egy kawarimti, amit egy tűzgolyóval kísérve elindítok magam előtt. A sötét folyosón eltévedni szerencsére nem tudok, mivel az egyenes szakaszok között csak balra enged kanyarodni az útvesztő. Az első után már hallható volt az egyre erősödő csatazaj és némi szitkozódást. A hang ugyan ismerős volt, de túl sok új társat szerezem a nap folyamán ahhoz, hogy egy távol elkiáltott mondat alapján be tudjam azonosítani annak gazdáját.
~ Jól gondoltam, hogy erre kell jönni, egy társam harcol a közelben. Talán bajban nincs, de attól még jól jöhet az erősítés. Valamint egység szinten sem lenne hátrány, ha sikerülne újraformálódnunk.
Ahogy befordultam a harctérként szolgáló folyosóra meg is pillantottam már meg is láttam a kumoi jounin hátát, bal válla kissé véres volt és a ruhája is fel volt szakadva. Ujjai végén apró kék gömbök voltak, amikből ellenfele irányába több véletlenszerű elektromos kisülés csapott ki.
~ Azt hiszem nem kéne rákiáltanom, hogy hé itt vagyok. Nem lenne jó ha sikerülne kizökkenteni a harcban. Azt hiszem inkább várok egy jó alaklomra, hogy beléphessek a harcba. Addig megfigyelek itt a félhomályban.
Ahogy döntöttem vártam, talán nem ez volt a legjobb döntés, amit életemben meghoztam, de ezt elbírálni a közeljövőnek kell. Ahogy én megpillantottam a harcoló férfiakat, úgy az ellenfél is észrevett engem. Vagyis inkább az előre küldött Kawarimimet, aminek végeredménye az lett, hogy valószínűleg valami drasztikusabb lépést csikartam ki az ellenfélből. Aki egy az övére felerősített zacskóért kapott és Yoshitaro irányába hajtotta. Csapatársam nem habozott és rögvest jutus alkotásba kezdett. Sikerességét egy erőteljes széllökés mutatta, amivel megpróbálta visszarepíteni a zacskót a feladónak.
~ Ettől jobb alkalmam, aligha lesz besegíteni gondtalanul. Gyorsan egy kell egy raiton jutsu, amivel kiüthetem az ellent! A Denpo Sekka(Távoli Villám) tökéletes is lesz a feladatra.
Elkezdem megformálni a Nyúl, Patkány, Ló, Ökör kézjeleket, közben elkezdtem koncentrálni a villám elemű chakrát a kezembe, és elképzeltem az utat, amit megtesz a chakra a föld alatt az ellenfelemig. Az utolsó kézjelet jobb kezemmel gyorsan megérintettem a talajt és útnak indította, a chakrámat, hogy majd feltörve a talajból ájulásig sokkoljam az ellenfelemet. Ezzel pedig azt is jelzem Yoshtaronak, ha eddig esetleg nem lett volna világos számára, hogy érkezett egy szövetséges az ő oldalára.
Ha nem sikerülne sokkolni, az ellenfelet és visszatámadna a fegyverével, Yoshitaro példáját követve menedéket keresnék az általa létrehozott pajzs mögött.

Használt jutsu:
Denpō Sekka // Távoli Villám

Határvidék - Page 30 Latest?cb=20170111070348

Határvidék - Page 30 Latest?cb=20170111070348

A használó a földre csap, majd a föld alatt indít el egy erőteljes villámot az ellenfél irányába. Ha betalál, addig sokkolja a célpontot, amíg el nem ájul.

Típus: Támadó
Besorolás: B rangú
Kézjelek: Nyúl, Patkány, Ló, Ökör
Chakraszint: 300

**Yamanaka Inako** Vas. Aug. 23 2020, 21:06

//Feldúlt végeken//

Bár Inako elhatározta, szó szerint a tűzön is átkelve követni fogja a Fuuton használó nőt, Jaken egy igen egyszerű módszerrel vetett véget az éppen kialakuló tervnek. A genin előtt hirtelen földfal emelkedett, elzárva az utat és ezzel együtt a hőséget is. Legalább valamennyire megkönnyebbülhettek, a kiút helyett a labirintus belseje felé voltak kénytelenek megindulni. Legalább is a kunoichi erre tippelt, hiszen ellenfelük másik irányból lepte meg őket.
*Jaken felettem áll rangban, viszont így jóval kisebb az esélyünk, hogy hamar kijussunk innen. Remélem előbb botlunk bele egy szövetségesbe, mint egy újabb ellenségbe.* Miközben ezen gondolkozott, igyekezett kitapintani a falat a sötétben. Szinte az orrukig sem láttak, a felforrósodott kövek immáron nem világítottak be az alagutat. Csapdákat nem rejtetek el a falakban, viszont ugyan olyannak tűnt végig. Az ifjú Yamanaka párszor megkopogtatta, hátha segít valamit, de sajnos semmire sem jutott ilyen szempontból.
Követte a szőke hajú jounint, aki elé került, amikor irányt váltottak. Su-chan egyre komolyabbá vált, ahogy telt az idő és rájött, ez már nem játék. Csendben haladtak előre, Inako jelenleg azzal volt elfoglalva, hogy ne essen orra valami sziklakinövésben. Szerencsére ilyesmire nem került sor, ahhoz túl simára alkották meg a barlangrendszert.
Hirtelen a gepárdkölyök törte meg a csendet, újból figyelmeztetett valakire.
*Ha idegen szag, az azt jelenti, valamelyik ellenség lesz. A Szél elemmel rendelkezőt kizárhatjuk, viszont még így is akadnak bőven, akikkel összeakadhatunk.* Miközben ezen gondolkodott, drótját erősebben markolta és felkészült a gyors cselekvésre. Végig a kezében tartotta, hátha szükség lenne rá és úgy tűnt, talán jól fog jönni. A korábbi Katon műveletet valószínű Jaken sem tervezte megismételni, ezért mást kellett kitalálnia.
- Talán megzavarhatnánk - suttogta a szőke hajú genin, amilyen halkan csak tudta.
Emlékezett rá, korábban már használt valamilyen világító technikát a szőke hajú ninja, ezért bízik benne, most sem maradnak teljesen fény nélkül.

Ha Jaken jóváhagyja
A drótot gyorsan elrakja, majd kézjelek elmutogatása után a Ninpou: Oboro Bunshin no Jutsu segítségével két klónt létrehoz. Elfutnak tovább a járatban, ezzel igyekezve magukra vonni a figyelmet. Remélhetőleg annyi időre kizökkenti az ellenséget, hogy könnyebben meglepjék. Ezek után újra előveszi a drótot, majd chakrát irányít bele. Attól is függ, jounin társa mivel rukkol elő, de amennyibe úgy látja, lehetősége van elkapni, akkor igyekszik megkötözni az Ayatsuito no Jutsu segítségével.

Ha Jaken mást talál ki
Ez esetben megvárja, mit javasol a jounin, és ahhoz próbál igazodni. Viszont az Ayatsuito no Jutsut ebben a helyzetben szintén megpróbálná alkalmazni, hátha el tudja fogni az illetőt.

Használt technikák:

**Tsunomi Ai** Hétf. Aug. 24 2020, 00:21

Egyszerűen nem volt szerencsém. Olybá tűnt végleg elhagyott a chakra isteneinek áldása, bár sosem hittem, hogy bármikor is szerettek volna annyira, hogy ne korbáccsal verjék az utamat. De nem hittem volna, hogy ennyire megvetnek. Bár tervem nem tűnt rossznak, sajnálatos módon a nőnek nem támadt kedve elfordulni és látszólag tisztában van a helyzettel, vagy pedig egyszerűen csak élvezi a kiszolgáltatott helyzetemet. Végül döntés elé álltam és olyan dolgot kellett meghoznom, mely pokoli fájdalmakkal jár, de muszáj lesz, mert a végén lehetek elvesztem a kedvezményező jogát. Végül akcióba létem és a fáról elrugaszkodva elhajítom tekercseim, melyből előtörő láncaimmal megpróbáltam elkapni a nőt. Természetesen így vesztett a hatékonyságából, hisz eltűnt a meglepetés ereje, de nem hiszem, hogy elég erőm és koncentrációm lenne arra, hogy chakra láncokkal tartsam fogva ellenfelemet. Bár nem volt túl sok esélyem a győzelemre, sajnos mindent be kellett vetnem a jelenlegi állapotomba. Végül már akkor sejtettem már mi következik, mikor a nő egyáltalán nem szándékozott megmozdulni és bár ilyenkor már nyilvánvaló vált, hogy csapdáról van szó, de ha nem fejezem be a támadást, előfordulhat, hogy pont a nő hiteti el magát arról, hogy csapda az egész. Azonban tűm találata nem hozza el a kívánt hatást, és már keresném is merre van az eredeti nő, hisz a láncok martalékában fekvő alak szétfolyt. Leérkezve, már fordulnék meg, ám egy kéz ér hozzám. Tudtam, hogy ő volt, hisz nem sokan mászkálhatnak jelen pillanatban körülöttem. Már készültem volna támadni, hogy eltávolodjak tőle, de ekkor láncaim egyszerűen rám tekeredték. Érzem, ahogy a tüskék belém vájnak és egész testet átjárja a fájdalom, nem csak a bordámba nyilalló érzés miatt. Mellkasomba mintha tüzet öntöttek volna, úgy égett, hogy szinte szemeim is belekönnyeztek, főleg, ahogy a láncok is rá tekeredték. Összeszorított ajkakkal próbálom tűrni a fájdalmat, mely szerencsére (vagy épp balsikerre) nagy eséllyel bőven elegendő, hogy kitisztítsa a fejemet egy időre. Bár ha így is történik, már késő, hisz csapdába estem. Érintése nyomán kiráz a hideg. Szinte érzem magamon kaján vigyorát és villogó tekintetét, melytől a hideg futkos a hátamon. Végül nagy nehezen megpróbálom rendezni magam.
- Úgy hiszem nem sok esélyem maradt. – mondtam végül – Bár az attól függ, hogy mit tetszik tervezni velem…. hölgyem…
Mondom a szavakat, megpróbálva figyelni arra, hogy a fájdalom ellenére is helyesen, artikuláltan beszéljek. Eközben amennyire csak tudom a Ninpo: Nawabare // Ninja Művészet: Kötelek Tánca segítségével chakrámmal próbálom meglazítani a rám szoruló láncokat. Nincs kételyeim afelől, hogy képtelen vagyok kiszabadulni az állapotomban, de legalább a fájdalom mértékét megpróbálhatom csökkenteni amennyire is tudom. Mivel jobb ötlet nem jut eszembe, így kénytelen vagyok a B tervvel előállni és húzni az időt, ameddig csak lehet. Erre a legjobb módszer az, ha most ideiglenesen is bár, de együtt működök vele.

// Használt technika

Spoiler:

//

**Aikaho Mitsuko** Hétf. Aug. 24 2020, 23:00

//Sai- Feldúlt végeken//
Felkészültem arra, hogy magamnak kell megoldanom a helyzetet, de Arata segített. ~Az emberekben tényleg van jó? Mindenkiben? Energiatablettát ajánlott fel, most meg ez… nem lehet csak érdekből, hisz hasztalannak tűnhettem eddig, hagyhatott volna csak úgy, konohai vagyok, mégis ez… az általam vélt jó ott lapul mindenkibe? Csak elő kell hozni valahogy?~ Miközben én egyre messzebb sodródtam attól, hogy képes legyek megölni valakit a különös társ egy dómot emelt körénk, így a méreg belélegzését megúsztam. Rá emeltem tekintetemet hirtelen, majd az építményére. Az eseményekben csak hirtelen jelenlévőként szerepeltem, nem cselekedtem, csak vártam. De nem azért, mert ne tudtam volna mit tenni, hanem mert erre lettem kérve, és ez egy belső megnyugvást hozott.
Ez a csöppnyi lelki béke azonban hamar elillant. Hogy is maradhatott volna? Hisz egy harc közepén voltam. Ott akkor újra és újra helyt kellett állnom azért, hogy ez a harmónia a megmérettetés után is létrejöjjön, mert minden próbálkozására valami ki kellett találnom. A nő támadt, így a víz körbevett teljesen. Máskor a fegyverem, akkor mégis a halál felé sodort. Sok lehetőségünk nem maradt, és én úgy, mint az előbbiekben megint Arata cselekvéseire, utasításaira figyeltem először.
Amennyiben nem bontja le a “védelmet”, és esetlegesen a Mizugakure no Jutsut alkalmazza, úgy én is erre kényszerülök. Azonban, ha a technikájának véget vet, és elhagyja az elsőre biztonságosnak tűnő félgömböt, magától értetődően én is. Számomra egyik opció sem kecsegtetett túl fényes jövővel. A bent lévő vízzel bármi történhet, amivel én is veszélybe kerülök, míg ha kijövök a méreg benyelésére elég nagy az esély.
A dóm egy halál börtönné vált, de a szabadulás így se hozott akkora megkönnyebbülést. ~Sietnem kell, vagy a végén én...tényleg meg fogok halni. Nem, azt nem tehetem meg azokkal, akik számítanak rám, valamit ki kell találnom. A méreg nem vethet véget az életemnek~ Realizáltam, hogy bármit is gondolok az emberekben rejlő jóságról úgy kell küzdenem, mintha meg akarnám ölni. Még utoljára megpróbáltam egy tisztább lélegzetvételt venni, vagy ha már tüdőmbe túl sok is jutott abból a gázból megpróbálni még egy kicsit talpon maradni. Ezután kézpecséteket formáltam, így létrehoztam két vízklónt, és azokat arra küldtem, amerre a nőnek kellett lennie előbbi helyzete szerint. ~Az első ötletem kéne alkalmaznom? El nem futhatok előle, hisz másba is belebotolhatok, aki ellen talán egyedül kevesebb esélyem volna. Másrészt valószínűéeg már be is lélegztem. Nem...nem vehetek egy 180 fokos fordulatot, most nem, még ha kockázatos is maradni, mindkét út az most.~ Amennyiben Arata terve nem gátolt, elkezdtem a két mizu bunshinnal a ködbe futni, és a nőt megkeresni. ~Csak az az átkozott maszk kéne, mielőtt újra levegőt kell vennem, a perceim meg vannak számlálva.~ Utoljára még megpróbáltam megszerezni a maszkot, hiába tűnt még nagyobb hülyeségnek, hiába tűnt lehetetlennek. Ha társam nem int másra, én elindultam saját tervem szerint, mert magamra lettem utalva most ebben.
//Köszönöm a haladékot^^//

Technikák:

**Hattori Arata** Kedd Aug. 25 2020, 23:45

/Sai - Feldúlt Végeken/

//Köszönöm a haladékot//

~ Kurva életbe ~ gondolta Arata. Nem tetszett neki a dolgok alakulása. Az a szar a szervezetében.... és Mitsuko is kezdett használhatatlan lenni. Felesleges energiákat kötött le a védelme, de Aratának most a jófiút kellett eljátszania és nem hagyhatta, hogy a lány meghaljon. Így a többiek szemében akár egy kicsit "nőhetett" is, magyarán a megtévesztő bizalom kialakulhat. Azt fogják hinni, hogy egy, a társaiért bármit megtenni képes illető áll az oldalukon. És ezt a látszatot kellett erősítenie, hiszen Hattori Aratának bizony más küldetése is volt.... de az még nem érkezett el. Egyelőre bizalmat kellett építenie. Ezért védte meg a Dómmal a lányt. - Ez csak víz. Nem tart ki sokáig - közölte vele mintegy megtévesztésként. Igazából ez víz és levegő, buborék. De nem fedhette fel az ütőkártyáit. - Előbb-utóbb le fog... picsába.

A víz elkezdett beáradni a dómba. - Remélem sokáig tudod visszatartani a lélegzeted. A víz jó. Nem jut be a méreg a tüdődbe tőle. Főleg, ha ismered a Suimenka Dou no jutsut.... vagy a Mizugakurét. Használd azt. Én megoldom a helyzetet itt - mondta Arata. ~ Na te kurva, remélem ez tetszeni fog.... ~ gondolta és igyekezett kitisztítani az elméjét. A dómba beáradó víz csobogása megnyugtatóan hatott rá. Nem érzett félelmet. Nem érzett izgalmat. Egy shinobinak a harcban kellett a legnyugodtabbnak lennie és az ösztönein kívül az eszére kellett leginkább hagyatkoznia. Az adrenalin csak egy bizonyos pontig segített, azon felül viszont felesleges volt. Felesleges mozdulatokra ösztönözte, olyanokra, amelyekre az esze nemet mondott volna. És Arata az eszéről volt híres. Nem szabadott ösztönszerűen cselekednie.

Koncentrált folyamatosan, hogy most ne vétse el a technikát. Kiürítette elméjének azt a szegletét, amely ezért volt felelős és igyekezett a zavaró tényezők ellenére is stabilizálni a chakráját. Két technika. Minden pecsétnél érezte, hogy stabilizálódik a chakrakeringése, de nem szabadott meginognia. Kos-Kutya-Tigris. Awaton: Baburu Kugiri. Arata igyekezett a buborékokat az ellenség által felhúzott Kirigakure területére felszabadítani, lehetőleg minél többet. Sokat tökéletesítette ezt a technikát, álmából felkeltve is képes lett volna alkalmazni. Lényegében egy nyomkövetés.... a kidurranó buborékok visszajuttatták a chakrát, amellyel képes volt leképezni az ellenség mozgását. A lehető legrészletesebben. Nem volt aprólékos technika, mint az Awaton: Baburu Korosu, de azért kellett koncentrálni rá, főelg most. Ha ez nem jönne be, akkor Arata még egyszer ezt próbálná meg. Addig, amíg nem megy. Nem engedheti meg, hogy ne tudja, merre jár az ellenség. Tudnia kell a helyzetét anélkül, hogy látná.

A terv másik fele a Suiton: Suimenka Dou no Jutsu volt, amellyel egy burkot volt képes a feje köré vonni, ezáltal pedig képes a víz alatt is lélegezni, amíg kitart abban az oxigén. Ezt a legutolsó pillanatig tartogatná, amely vagy az ellenség megjelenése, vagy a víz nyakáig történő feltörése lenne. A terv alapján hagyná, hogy azt gondolja a másik, hogy megfulladtak a dómban, amit egy idő után szét is pukkasztana.... majd meglepné egy hirtelen támadással, leginkább ütőerekre és létfontosságú szervekre célozva. - Amint szétmegy a vízfal, támadunk - szólna Mitsunak. - Ez a legjobb esélyünk.

//Technikák:

Suiton: Suimenka Dou no Jutsu

Ez egy vízhasználók által általában jól ismert kiegészítő technika. A kézjelek után a fejüket egy szinte alig látható vízburokkal veszik körül, így képesek lesznek a víz alatt is lélegezni, és a vízalatti harcban komoly előnyre tehetnek szert.

Magyar név: Víz Elem – Vízalatti Mozgás Technika

Típus: Kiegészítő

Besorolás: B rangú

Kézjelek: Ökör, Nyúl, TigrisChakraszint: 170

Név: Awaton: Baburu Kugiri

Magyar név: Buborék Elem: Buborék Behatárolás

Rang: B

Chakraszint: 300

Típus: Kiegészítő

Kézjelek: Kos-Kutya-Tigris

Megkötés: Awaton Kekkei Genkai megléte, vagy Shanbondama no Ninjutsu megléte

Leírás: A használó egy bizonyos területen belül bizonyos számú, kicsi, maximum 1-2 cm. átmérőjű buborékot szabadít fel; a területi lefedettség és a felszabadított buborékok száma a használó chakraszintjétől függ. Hogy a buborékok hol szabadulnak fel, azt a használó határozza meg, de a chakraszintjének megfelelő területet nem lépheti át. A kis buborékok a föld fölött max. fél méterrel lebegnek. A technika nyitja abban rejlik, hogy a használó a kis buborékokkal chakrakapcsolatban áll (ezáltal folyamatosan fenn kell tartani a chakrakapcsolatot mindegyikkel) és, ha az egyik kipukkan, akkor az adott buborékkal a kapcsolat megszűnik. Ezáltal a használó az általa lefedett területen belül képes viszonylagos helymeghatározásra. A technika leginkább a Kirigakure no Jutsuval párosítva működik, értelmet igazán ekkor nyerne, s ez esetben pedig viszonylag jól kompenzálja azon nem kirigakurei shinobik kiképzésbeli hiányosságát, akik képesek a Kirigakure no Jutsu végrehajtására.

A használó a későbbiekben - természetesen megnövekedett szint és chakrakövetelménnyel - ha a chakrakontrollja megfelelő hozzá, akkor képes lenne úgy alkotni a buborékokat, hogy azoknak a kipukkanása egyértelművé tegye számára, hogy az ellenfele milyen mozgást hozott létre a ködön belül; ezt úgy kell elképzelni, hogy egy 1.80 magas személynél, ha térdmagasságban történt meg a buborék kippukanása, akkor tudhatja, hogy ellépett és azt is, hogy merre. Ha pedig előzetesen felmérte az ellenfele testmagasságát, akkor a karmozgását a kipukkanó buborékokon keresztül képes lehet követni, mivel azoknak a buborékoknak szűnik meg a fenntartott chakrakontrollja, amelyek abban a magasságban voltak. Ha több buborékot hoz létre a használó, amik egyszerre vagy egymás után pukkannak ki, akkor a tárgy formáját és kinézetét is meg tudja határozni azáltal, hogy melyik buborékok pukkantak ki. Ha valaki mozgás közben pukkasztja ki a buborékokat, akkor annak a technika alapszintű használatánál is meg lehet állapítani a mozgási irányát. A technika kombinálható másfajta Awaton által felszabadított buborékokkal is.//

**Akihiro Jaken** Szer. Aug. 26 2020, 01:32

//Sai - Feldúlt végeken//

Az előttünk elterülő járat felforrósodott részének lezárását követően Inakoval hátraarcot vágtunk, majd megindultunk az egyetlen szabad irányba. Lassan és biztosan haladtunk előre, folyamatosan ügyelve a különböző csapdákra, amik elterülhettek előttünk, de szerencsére semmi ilyesmibe nem futottunk bele.
~ Furcsa, hogy amióta itt bóklászunk, azóta nem változtattak semmit a falakon… Miért játszadoznak velünk egyáltalán? Nekik pont ugyan olyan rosszul sülhet el az, hogy össze vannak zárva ismeretlen képességű egyénekkel, mint nekünk… Mire mehet ki ez az egész? Mit remélhetnek a szituációtól? ~ merültem el gondolataimban, ahogy haladunk előrefele a sötétben.
Hamarosan a velünk tartó gepárdkölyök törte meg a csendet, aki figyelmeztetett minket egy ellenség közelségére.
~ Milyen hasznos kis krapek! ~
Még pár lépés megétele után Inako suttogott felém, akinek felvetésére csak egyetértően bólintanék, s hagynám, hogy létrehozza a klónjait. Én eközben katanámat előhúzva Katon chakrát vezetnék bele, így felizzítva azt, s ismételten sárgás fénnyel megtöltve a folyosót. Mikor Inako klójai előre indulnak folyamatosan szemmel követném őket, s ha ellenfelünk megsemmisítené őket, úgy a Rai Issen technikámat használva egy hálót formázva tennék vágó mozdulatokat a levegőben, így az egész folyosón végig futó chakrapengéket indítanék útnak, amelyek szinte bármit képesek átvágni, s a szűk helyen gyakorlatilag kitérni sem lehetne előlük.
Ezt követően előre indulnék a folyosó falához közel, hogy Inakonak legyen mozgástere használnia drótjait, s ha ellenfelünk még mindig talpon van, akkor fegyveremmel rontanék neki, hogy közelharcban lekössem, míg társam a dróttal elkapja őt. Ilyenkor a Rai Kougeki technikával próbálnám a végtagokat támadni, hogy lebénítsam ellenfelünket, de az ne veszítse el az életét, s így esetleg valamilyen információk birtokába juthassunk.
Amennyiben Inakoval veszélybe kerülnénk valamikor, úgy a támadás idejére létrehoznék köztünk és ellenfelünk között egy földfalat a Doryuu Hekivel, majd ha a támadás elült, akkor a falat lebontva tovább folytatnám a közelharci megközelítésemet. Ha viszont csak olyan támadás érkezne, ami az én testi épségemet veszélyezteti, úgy a Kootetsu Karadát használva védeném azt le, tovább folytatva saját támadásaim bevitelét.

Spoiler:

**Yamato** Pént. Aug. 28 2020, 07:44

//SAi- Feldúlt végeken//

Az ellenség gyorsan reagált, de Zauki sem tétlenkedett és gyors ellentámadásba lendült és végül nekem nem kellett chakrát használnom a támadás kivédéséhez. Nem tudom, hogy mi a társam terve, de a kérdésére gyorsan válaszolok.
- Igen, tudok a föld alatt közlekedni!
Mivel én magam sem látok a sötétben, így feltételeznem kell, hogy a társam sem. Földet hasaználva próbálom kitalálni Zauki helyzetét, majd ha eltünik a földben követem őt. Válaszolni nincss esélyem meg nem is tudom, hogy mit mondjak, hiszen elmondott mindent, ami a tervét illeti. Yamato sem lassú a föld alatt, így talán tartani tudja Zauki sebességét, akit követ is a föld alatt. Viszont a jouninnal ellentétben nem fogok a föld felszínre menni, helyette 2 föld klónt küldök fel és a föld alatti rezgések alapján ellenségünk mozgását próbálom lekövetni és ha lehetőségem lesz rá, akkor a Doton: Shinjou Zanshu no jutsu // Föld elem: Lefejezés jutsuval a föld alá rántom, így helyet cserélve a nővel. Amennyiben sikerül ez előveszem a cuccaim közül a maszkomat és felveszem, hogy többet ne szívjak be a méregből, ami a barlangban terjeng. Amennyiben nem sikerül a tervem, akkor valamivel arrébb kijövök a földből részlegesen és körbenézek, hogy mi is a helyzet.

//Bocsánat a késésért és az előző kör kihagyásáért//

**Hasegawa Zauki** Szomb. Szept. 05 2020, 16:50

/Sai/

Mi szeme elé tárult, váratlanul hatott valahol... Míg ők azon fáradoztak, hogy kiügyeskedjék maguk a helyzetből, addig itt már javában dúlt a harc... legalábbis, amit képes volt megállapítani szimpla érzékelésből a föld alatt. Nem bukkant elő egyből, terve volt. Korábban is átszökött elméjén a gondolat, s jónak tűnt. Kellően jónak, hogy végrehajtsa, ám nem tehette felelőtlenül. Mielőtt felbukkant, hogy kézpecséteket formáljon, a föld alól próbálta szétterjeszteni chakráját, szerte a labirintusnak tűnő képződmény alatt. Valahogy logikusnak tűnt, hogy mikor benne van, könnyedebb szétteríteni energiáit, mintsem, mikor rajta áll. Ám eztán előbukkant, technikájára jellemző nagy gyorsasággal, szinte kiköpte a föld magából, hogy aztán kézpecsétekbe kezdjen.

~Elég volt már a bezártságból... próbáljunk valami újat...~ Dobbantott egyet lábával, az égő tűz által meg-meg világított falak közt.

Terve egyszerűnek hathat szóban, ám végrehajtani már más kérdés. A labirintus alatt szétterjesztett chakrával aktiválná a képződmény alatti földet, hogy engedelmeskedjen akaratának. A labirintus belsejét talán átjárja az ellenfél chakrája, így nehezebb feladat lenne, alulról kezdeni viszont, korábban érintetlen földdel, kövekkel megalkotni ezt, sokkal könnyebb feladat. A talaj oszlopokban törne felszínre, mintha csak fordítva hatna rá a gravitáció. Ezeket azonban nem támadásra, vagy védekezésre használná. Sokkal inkább a terep átformálására. A nagy erővel mozgó, masszív képződményeknek gond nélkül kellene áttörniük a "tetőszerkezetet", mely meglépésével nem csak kellő fény, de friss levegő is érkezhet, ezzel elveszítve majd minden előnyük támadóik.

És hogy ez miért sikerülhet? Precíz feladat egy ilyen építmény felhúzása... nem koncentrálhat mindenhová a létrehozó, s ha még esetleg utólagosan képes is befolyásolni szerkezetét, újra kellene alkotnia lényegében az egészet... rögtönözve ekkora változást pedig kevesen lennének képesek véghez vinni, s ha mégis, időbe és chakrába kerülne. Mindkettő fogyása -az ellenség oldalán- jelentős előny Zaukiék csapatának, így ha nem is képes tökéletesen felszabadítania maguk a helyzet alól, valamelyest előnyhöz jutottak... Persze számára is sok chakrába kerül, de erre van terv.

Ahogy a Chidokaku megindulna, arcán felvillanna pecsétje, s tartalékolt, rejtett chakramennyisége ismét visszaszökne testébe, ezáltal hatalmas bónuszt juttatva a fiúnak. A méreg ellen már nem volt sok, tudta jól korábbi tapasztalatából, hogy ennyi idő alatt lassan már alkalmazkodnia kellene hozzá, le kell gyűrnie testének. Mindeközben Yamato is mozgásba lendült, s habár a látásviszonyok gondosak voltak, hallani hallotta, hogy Aratáék is készültek valamire.

~Jó, nem vagyok egyedül...~ Sóhajtott egyet a technika végeztével, majd felmérve a helyzetet, nem volt más hátra, mint előre...

Yamato lentről támadna, ám két klónt akar létrehozni. Arata buborékokat idéz, Mitsuko klónnal próbálkozna... Kevés infó, melyet hallása alapján kellett megfejtsen, de nem is volt számára lényeges egyik se. Egyetlen hangra koncentrált, melyre évekig hegyezte fülét. A tompa hang melynek meghallására évek gyakorlása irányult. Mi lehetett más, mint a szív dobbanása? Szemét lehunyva egy pillanatra, megpróbálta kihalászni ellenfelének helyzetét... ellentétben a többiekkel, nem mozgás alapján, nem rezgések alapján... pusztán az emberi szervezet hangjai irányították. Kezét maga elé emelte, három kézpecsétet formált, s kezében megjelent szeretett chakra gömbje. Amint megtalálta célpontját, egy határozott dobással indította azt útjára, mely aztán pusztán sajátosságai végett indulna meg hatalmas sebességekkel. Egyenesvonalon, egyenesen előre, Persze könnyen lehet, hogy kitér előle, mert ő is hallja, ám nem hiába Shokidan a neve jutsujának. Amennyiben elhibázza, mindig van egy B, C, D, akár Zs esély is... Megkanyarítva, visszafordítva próbálná folyamatos üldözőbe venni vele, s ha mégse menne, a bontógolyóként funkcionáló gömb nem lenne képes eltalálni, dacára sebességének, csupán azt várná meg, hogy egy másfél méteres közelségbe érjen. Ha ez megtörténik, berobbantja. Ezen távolságban, ha nem is biztos hogy végzetes - bár egy gömbre koncentrál, nem többre- a chakra robbanás tekintélyes hatással lenne célpontjára... Legalábbis tervei szerint.

// Nem tudom, hogy Yamato hogy érkezik meg. Én úgy számoltam, hogy nagyjából a chidokaku végrehajtásakor, mert azért van különbség a két technika sebessége között. Viszont ételem szerűen Zauki próbálná kikerülni a klónokat, épp úgy, ahogy Arata-ékat is. A technika saját, de Jira ellenőrizte annó, ő is sokat tud mondani róla, de lényegileg egy masszív chakratömeg sűrítve, mely egy "szilárdított" gömbbe van zárva. Ha eltalál valakit nem robban szét egyből, inkább ütésszerűen hat. Akkor robban, ha aktiválják, vagy felsértik a szilárd kérget, s a chakra a felszínre jöhet. Maga a jutsu konkrétan az irányíthatósága miatt veszélyes leginkább, hisz lényegében úgy irányítja, ahogy szeretné a használó. //

Használt technikák:

**Naito Kenji** Szomb. Feb. 13 2021, 11:40

// Sai – Feldúlt végeken //

Egyre jobban bosszantott már ez a bezártságos, unfair játék. Persze nem lehetett mindig kiegyenlített a harc, hiszen az akkor nem lenne kihívás. Így meg bőven az volt számomra, már csak azért is, mert így se voltam túl harcias és normál fényviszonyok mellett is, inkább a defenzív oldalam volt a dominánsabb. Most meg, hogy szinte semmit se láttam, még inkább az uralkodott el rajtam.
Ezért is folyamodtam ahhoz, amihez, hogy kijussak legalább a fényre. Nem várhattam azt, hogy valamelyik táram majd a segítségemre siet, muszáj volt egyedül is boldogulnom. Ha én harcba keveredtem, minden bizonnyal a többiek is akadályba ütköztek. Az első kunai, mely berobbant támadóm előtt, hallható nyögést váltott ki belőle. Apró mosolyt ejtettem meg, legalább ez egy kis sikerélményt nyújtott a számomra. A második volt azonban az, amelyik jobban foglalkoztatott. Néhány sziklatörmeléket eredményezett, amik közül pár el is talált, hiába igyekeztem elugrálni. Ezt a sötétben, és a szűknek bizonyuló járatban amúgy is nehezen tudtam megtenni. Halk szisszenések hagyták el a szám, de ezeket muszáj volt bevállalnom, ha ki akartam innen jutni. Áldozat nélkül nem volt eredmény ugyebár. Támadom viszont közelebb volt, mint hittem. A hangokból erre tudtam következtetni, de ez most nem érdekelt annyira. Tekintetemmel a második kunai robbanásának eredményét kerestem. Bosszantó volt, hogy semmire nem jutottam vele, kijárat készítés szempontjából.
A sűrű füst és a nem létező légmozgás más is feltűnt viszont. Igaz, hogy nagyon kellett fülelnem, hogy ezt kiszűrjem, de akkor is jót jelentett szerintem az, hogy a katanás ellenfelem nem volt már annyira magabiztos, mint a kezdetekben. Vajon így beválhat az első terveim egyike, kicsit megfűszerezve? Az biztos volt, hogy én nem akartam támadni, csak eljutni egy biztonságosabb helyre. Mivel nem adtam hangot a törmelékek leesése után, csak egyszer, ezért hátha beválik a tervem. Feltételezéseim szerint esett le annyi törmelék, mely egyenértékű lehetett a súlyommal, ezért a Kawarimi no Justu-val próbálkoztam. Célom az lenne, hogy a törmeléket a képemre formáljam a következő formában: a földön fekve (fejsérüléssel, ha ehet ilyet), de nem az egészet próbáltam meg átváltoztatni. Úgy szerettem volna, hogy némi törmelék azért „rajtam” legyen, mintha betemetett volna az egész lezuhant adag. A látási viszonyok nem voltak jók, de mivel nem léptem hátrébb, ezért feltételeztem, hogy láttam valamennyire a kirajzolódott formákat és bíztam magamban annyira, hogy sikerrel járjak. Ezzel célom az volt, hogy ellenfelem halottnak higgyen és lehetőleg emiatt békén is fog hagyni. Persze az eredeti énem sem maradhatott ott, nehogy aztán rájöjjön a trükkre –bár ez eddig is benne van a pakliban– katanás barátom. Chakrát koncentrálnék a lábamba és az oldalfalon próbálkoznék felmenni, ameddig még a füst úgymond takarna. Kellő biztonságérzetemben, ismét a Kakuremino no Jutsu lenne a repertoárom újabb tagja, amihez nyúlnék és ismét elrejtőznék, várva ellenfelem lépésére. És most jön az a rész, hogy Kenji vajon megmenekül-e? Kiderül a folytatásban!

//Nagyon-nagy sry és köszönöm, hogy írhattam Sai//

Sai Kedd Aug. 24 2021, 15:40

[Feldúlt végeken]

//Elnézést kérek minden résztvevőtől. Talán olvastátok és terjedt is a hír köztetek, hogy szeptember óta pedagógusként igyekszem helytállni, mellette pedig egy kétéves egyetemi képzést kötelező elvégeznem, hogy maradhassak is, s a családom is megvan még szerencsére, így eléggé kaotikusra sikerült a tanév időszaka. Február környékén úgy éreztem, végre rendesebben belefér majd a gundan az életembe, erre nyakamba varrtak két olyan szakkört, amihez annyit értek, mint tyúk az abc-hez, így kb. a gyerekek előtt egy lépéssel járva csinálgattunk valamit, aztán pedig a digitális oktatás is betette a kiskaput 2 hónapra, amely időszak alatt konkrétan 3-4 órákat aludtam napi átlagban – s ebben az átlagban benne van, hogy néha kidőltem, és egyhuzamban sikerült luxus mód aludni 6 órát, mert egyszerűen fizikailag képtelen voltam felkelni, hiába tudtam, hogy dolgom lenne.
Ebben a helyzetben egyszerűen nem maradt agyam arra, hogy komplexebb posztokat írjak, így mindig halogattam a fórumkalandot. A nyár sem teljesen úgy alakult, ahogy szerettem volna, de szeretném valahogy mégis befejezni így, egy év megcsúszással. Elnézést kérek minden résztvevőtől, hogy így szétdarabolódott a dolog, s megértem, ha eltünedeztetek. Az elkövetkezendőkben biztosan nem fogom már senkinek felróni, ha nem ír, egy év távlatából aljas és igazságtalan lenne. Aki meg esetleg megtisztel azzal, hogy még végigjátssza, azzal pedig befejezzük, és kap a sztori egy lezárást végre.Még összesen egy, nagyon maximum, tőletek függően két posztot tervezek. tudom, szegény kaland már nagyon nem is aktuális, és sokkal jelentősebb dolgok zajlanak az oldalon történetileg épp, de sajnos ez félig rajtam kívülálló okok miatt így alakult. Tisztában voltam vele, hogy nem nagyon fogok ráérni, ezért is sajnálom, hogy anno nem sikerült szorosabbra fognom a kalandot, és így megcsúsztunk :< //

[Arata, Mitsuko, Yamato, Zauki]

//Hashirama-sejtek miatt Zaukinál semlegesítődik az eredetileg beszívott méreg tompító hatása//

Arata és Mitsuko, mit sem sejtve, hogy két társuk már a közelben van, a saját terveiket szövögetik. Arata elsőnek egy jutsuval próbálja biztosítani magának, hogy lássa az ellenfele mozdulatait. Sikerrel járva kaphat így információt arról, hogy az ellenfele három részre „oszlott”, azaz két klónt is készített magából, s három irányban mozog, igaz, mivel a járat szűk, nagy szétszórtság nincs, és adja magát amúgy is, hogy két oldalról és középről lendüljön neki majd, ha úgy érzi, hogy a buborékot végre feloldjátok (természetesen a később történteket is érzékelheti a buborékokon keresztül, ezt külön nem jelölöm). Második intézkedésként Arata a víz alatti légzést is biztosítja magának egy újabb technikával. Mivel kivárásra játszik egyelőre, Mitsuko kénytelen alkalmazkodni, s egyelőre a terveit a keblében dédelgetve csupán beleolvad a vízbe, megoldva ezzel azt, hogy a buborékot megtelítő víz megfojtsa.
A két érkező, Zauki és Yamato is, hála a föld technikájuknak, érzékelhették, hogy odafenn komoly buli zajlik épp. Kommunikálni a föld alatt ugyan nem tudtak, de mindkettőjüknek megvolt a saját elképzelése arról, hogyan kellene meglepetésszerűen rövidre zárni az elszabadult fenti indulatokat, kisegítve két társatokat. Yamato terve, hogy a klónjaival tereli el az ellenfél figyelmét, de mivel a nő is klónokat használ, nehéz eldöntenie, ki lehet a valódi, így random kiválaszt kettőt, akikre a klónját küldi, míg megindul, hogy a harmadikat a föld alá húzza váratlan támadással. Utóbbira már nem kerül sor, mert megérzi a környezetében levő föld változásából, hogy Zauki is minden bizonnyal akcióba kezdett – s valóban ez történik.
Zauki terve megint az, hogy megpróbálja elpusztítani a legnagyobb hátrányt okozó képződményt, magát a labirintust. Technikájával tekintélyes méretű földtömeget emel fel a magasba, amely ledarálja a labirintust körülöttetek. Korábban a pusztítás hatására a labirintus visszanövesztette megsérült részeit, így azért a fiú most is számított arra, hogy talán ez bekövetkezik, de reménykedett benne, hogy a technika létrehozója is fárad, s megterheli a folyamatos kontroll. Hogy valóban elfáradt vagy esetleg más oka volt, nem derül ki számotokra, de a labirintus valóban nem kezdi újra megjavítani magát. Ahogy a kiemelt föld visszazuhan, tekintélyes lyuk tátong. Ennek köszönhetően a méreg és az ellenfél Kirigakure no jutsujából származó köd eloszlik a megváltozott körülmények közepette, s az áthatolhatatlan koromsötét is megszűnik. Ám miközben előbújva támadásba lendülnél, más folyamatok is beindulnak. A labirintus mintha megrogyna, hirtelen omladozni kezd, kisebb-nagyobb faldarabkákat hullatva a fejetekre, így kollektívan igazzá válik, hogy vagy arra a részre menekültök, ahol a labirintus eleve beomlott már, vagy követitek az ellenfeletek, aki beljebb menekül az összeomló labirintusrészre, de akkor kerülgetnetek kell a törmeléket.

Chakra:
Arata: 80%
Mitsuko: 90%
Zauki: 62%
Yamato: 80% //

[Inako, Jaken]

Alig hogy egy ellenféltől és a maga mögött hagyott pokoli hőségtől megszabadultatok, újra szembe kellett néznetek az ismeretlennel. Tervetek, ahogy eddig is, máris volt. Jó csapatként vagytok képesek együttműködni, amit valószínűleg az is megkönnyít, hogy egy faluból származtok. Mivel a léptek lendületesen közelednek, s azzal is tisztában vagytok, hogy ellenfeletek még a sötétben is látni fog jó eséllyel épp úgy, mint lerázott társa, a megtévesztésre kívántok alapozni. Inako két klónja indul előre. Duplán hasznos jószágok, mert egyrészt elfedik a lány valódi helyzetét, másrészt ha esetleg elpusztulnak, az elkészülésükhöz szükséges füst felszabadulva újabb lehetőséget ad az elrejtőzésre, vagy segíti, hogy legyen idő újabb terv kifundálására. A valódi Inako lemaradva, kezében dróttal figyeli klónjai sorsát, készen a cselekvésre. Jaken pedig szolgáltatja a figyelemfelhívó fényt, ismét fáklyává avanzsálva a katanáját.
Ezzel egyrészt felhívtátok keringőre a közeledőt, illetve eléggé egyértelműsítettétek, hogy csapda várja – esetleg nagyon amatőr, mondhatni idióta ellenfelek, de lássuk be, az utóbbival gondolnátok ti is kevésbé. Nem lep meg hát titeket sem, hogy máris elhal a léptek zaja, s nem is kell sokat várni, pillanatok alatt támadás indul felétek. Egészen pontosan hirtelenjében mind a két klón, mind pedig hármótok mellett kődárdák emelkednek ki a földből (Doton: Doryuusou), törekedve keresztüldöfni benneteket. A támadó ezek szerint földhasználó, aki ráadásul jó eséllyel ezen ismereteit felhasználva érzékeli is a jelenlétetek, hiszen egyértelműen nem ült fel a két klónnak. De nem less elég megbirkóznotok a kődárdákkal, biztos, ami biztos alapon ellenfeletek még egy jutsut bevet, mielőtt felfedné magát az alagútban: a Doton: Yomi Numa segítségével teljesne lemocsarasítja alattatok a talajt.
//Azért nem írtam egyelőre, hogy a Doryuu Hekivel védekeznétek a kődárdák ellen, mert talán nem a legpraktikusabb, és más megoldást választanátok//.

Szorongatott helyzetetek újabb tétel emelkedik, mikor hirtelen az egész labirintust megremegtető dörrenés robajlik fel, mint mikor két méretes és kemény valami csapódik egymásnak, s az egyik lerombolja a másikat. Ráadásul, hogy a dolog pikantériája még finomabb legyen, a hang nyomán repedezni kezd a labirintus addig sérthetetlennek tűnően kőkemény fala, s elkezd széthullani, kisebb-nagyobb szikladarabokkal bombázva benneteket. A felbukkanó férfi összevont szemöldökkel néz fel a repedésekre, majd – ha nem akadályozzátok valamilyen módon – megpróbál kereket oldani, az öklét megerősítve egy repedést megcélozva széttörve az amúgy is omladozó labirintus falát.

// Chakra:
Inako: 86%
Jaken: 86%
Su: 100%

[Kenji]

Mivel ki nem jutottál, továbbra is az volt a célod, hogy elrejtsd magad, és túléld a kialakult helyzetet. Jobb híjámn arra tudtál alapozni, ami helyben van, de még így is egész jó ötleted támad. A törmeléket felhasználva a füst leplében egy kawarimit alkotsz, majd a labirintus oldalához tapadva szintén egy alap jutsut, a Kakureminot használva elrejted magad. Bár a füst miatt nehéz lélegezni, az oldalfalnál még így is kevésbé fullasztó, mint máshol, s fokozatosan oszlik el alabirnitusban szétterjedve, így talán kibírod, hogy ne köhints fel, hiába marja, ingerli a füst a torkod. Minden azon múlik, hogy mennyire tudsz csendben maradni. Hiszen a Kawarimit egyszer mindenképp leleplezik, neked pedig el kell hitetned, hogy a kawarimid te vagy, és súlyosan megsérültél.
A terv olyan szempontból beválik, hogy az ellenfeled mozgása is bizonytalannak hallatszik. Halkan lépdel, alig neszez, de mivel feszülten fojtod vissza a lélegzeted, nagyon erősen koncentrálva, sikerül valamennyire kivenned. Lassan el kellene érnie a kawarimit.
A sötétben nem látod, de az ellenfeled eléri a kawarimidet. Mivel a füst oszlóban, a “tested” meg a földön, ahol eleve is kisebb a füst koncentrációja alapjáraton is, lehajolva képes a kis eszköze segítségével szemügyre venni a “hasonmásod”. A trükköd hiteles is lenne, ha a férfi nem lenne alapos, és ne döntene úgy, hogy a karodba döfi a katanáját, biztosan élsz-e még. A kawarimi megszűnik, s a helyed egy halom törmelék veszi át ismét. A férfi ösztönösen is körbekémlel, keze még mindig guggolva markolja a katanáját, hogy ha bárhonnan lesbő le kívánsz csapni a vaksötét ellenére is, képes legyen rád reagálni. Ez nem történik meg, mert eszed ágában sincs harcba kezdeni. Ellenfeled hang nélkül, csupán magában ciccent egyet rosszallóan.
Mozdulatai óvatosabbá válnak megint, figyelme kiélesedik, miközben keresni kezd. Lassan halad, a füst még mindig akadályozza, s ebben legalább kiegyensúlyozottabbak lettek az erőviszonyok. A másodpercek viszont elviselhetetlen hosszúságúra nyúlnak. Egyelőre biztonságban vagy, de ki tudja, meddig. Maradj, várj ki? Találj ki mást, nem várva meg egy esetleges lelepleződést?
A keresést, s vele együtt a gondolatait iszonyatos erejű dörrenés vágja ketté. Valahol komoly harc folyhatott, legalábbis valami igen méretes és tömör valami robbant bele egy másik tömör és kemény valamibe. A hang nyomán megremeg az egész labirintus, s a falak egyszeriben repedezni s omladozni is kezdenek, kisebb-nagyobb szikladarabokat hajítva le magukról. Látni nem látod, de hallani hallod, hogy az ellenfeled kisebbet káromkodva visszavonul, valószínűleg megpróbál majd a megfelelő helyen vagy módon kijutni, mielőtt a fejére omlana az egész kóceráj.

//Chakra: 80% //

[Yoshitaro, Atsushi]

Ellenfeled célja az volt, hogy meglepjen, kihasználva, hogy nem látsz ki a kardod mögül a védekezés miatt, de igencsak alulbecsülte a reakcióidőd. Mert bár egész közel ér a zacskó, mégis van időd egy szél technika, a Fuuton: Daitoppa bevetésére. Nem is az a lényeg, hogy látványos és lehengerlő legyen a technika, hanem hogy megfordítsa a zsákocska haladási irányát. Arra pedig több, mint tökéletes.
Az a számításod is bejön, hogy a fickó innentől kezdve a visszafelé ívelő zsákocskára koncentrál – nyilván jobban tudja, mi van benne, és mennyire kellene tartania attól, hogy működésbe lép – így a pluszban betervezett Raitongu “lövet” is telibe találja, így a felrázó élmény mellett a csomag is nekivágódik a falnak, s ahogy gondoltad, robban is. Igaz, nem annyira lehengerlőet, de kellően nagyot ahhoz, hogy az amúgy is sokkos állapotba került ellenfeled teljesen a padlóra küldje. Azonban neked sem olyan jó a buli, mert fojtó füst keletkezik, ami kaparja a torkod, és csípi a szemed, kiélezett érzékeid miatt az orrod meg egyenesen megkínozza büdös, kénes illatával. Magát a füstöt belélegezni sem a legjobb, marja a tüdőd, de abban biztos lehetsz, hogy konkrétan nem méregről van szó – bár nyilván nem túl egészséges, ha megfulladsz tőle -, hanem sokkal inkább attól kell tartanod megérkező társaddal, Atsushival egyetemben – akinek a közbeavatkozására nem volt igazán szükség, de azért megtámogatott a föld alatt vezetett plusz “feszültséggel” a saját bevetett Raiton jutsujával –, hogy a legkisebb szikra is begyújt mindent.
Ebben a helyzetben különösen szerencsétlen fordulat az, hogy távolabbról komoly dübörgést hallotok, még kiélesített érzék sem kell hozzá, hogy tudjátok, valami batár nagy és kemény valami csapódott egy másik batár nagy, kemény és stabil valaminek, s határozottan rommá tört valamelyik. Ez még hagyján, mert ez csak arról tájékoztatna benneteket, merre érdemes továbbindulni, a rosszabb, hogy utóhatásként az egész járatrendszer mintha megremegne, s hallani lehet, ahogy nyög egyet az egész labirintus, s aztán apró repedések keletkeznek, s elkezd beomlani az egész. Elég, hogy egy apró szikla úgy hulljon alá, hogy beszikrázik, s máris az ellenfeletek sorsára juttok minden gond nélkül…

//a labirintus be fog omlani teljesen, összezuhanva, azért kezdett el potyogni a mennyezet

Yoshi:
Chakra: 80% + a gyűjtött 100%
Állapot: A vállad elülső fele teljesen felszakadt a húsig, s meg is pörkölődött, büdös, égett szagot áraszt magából, és iszonyatosan fáj, így akadályoz a mozgásban.
Atsushi
Chakra: 88%//

[Hiroto]

Mivel mind a ketten Shunshinnal gyorsítjátok lépteiteket, az utolsó pillanatban képes vagy elugrani a lecsapó ököl elől. Azt mondjuk nem tudod, hogy mivel okozott akkora becsapódást nagyjából ott, ahol korábban álltál, de a hang alapján jobb, hogy elkerülted. Viszont megint hátrányban vagy, újra áthatolhatatlan a sötétség a számodra, azaz elvesztetted ismét a látás érzékszervét, míg az ellenfelednek van eszköze arra, hogy ezt áthidalja. Így kénytelen vagy feltételezni, hogy a fél pillanatnyi lemaradással előkapott chakraláncokkal elkaphatod, ha nagyjából oda célzol velük, mint ahol képzeled, hogy állhat és tarthatja a karjait. Ez így viszont komoly lutri, hiszen ugorhat rögtön utánad, ellökve magát a földről, de húzódhat hátrébb is, valami újféle támadásban gondolkodva, mérlegelve azon eshetőségeket, amikor csípőből válaszolsz valamivel – ahogy azt teszed is. Viszont a chakraláncaid arra minimum jók, hogy erősen lekorlátozd, merre tud mozogni, így talán kikövetkeztethetőbb lesz a mozgása.
Amikor “lecsapsz” velük, sikerül fognod valamit, mivel a shinobi feléd lendült tovább, hogy újra támadjon. Nem tudod, hol, mely testrészét, de sikerül elkapnod valamijét az ellenfelednek. Még így is bőven sikernek könyveled el a dolgot, mert így pontosabban tudhatod, merre tartózkodik, ráadásul előnyre is tehetsz szert, megakadályozva, esetleg rántással konkrétan elterelve a mozgását, annak irányát, míg nem sikerül úgy mozdulnod, hogy a robbanójegyzetet rátapaszthasd. Azonban a dolog nem ennyire egyszerű: alig hogy a chakraláncok az ellenfeledre tekeredtek, roppant gyors reagálásról téve tanúbizonyságot, tűz lobban, és végigfutnak a chakraláncokon ( Katon: Ryuuka no Jutsu), amelyek ráadásul – mivel hasonló irányba haladtatok eredetileg is – annyira nincsenek távol. A reagálásra maradt időd alig egy szívdobbanásnyi.
Ám hirtelen tekintélyesebb, morajló dörrenés hallatszik, mintha valami terjedelmes és kemény csapódott volna valami szintén igen keménybe, és nem kevésbé terjedelmesbe, amely mindkettőtöket jó eséllyel megakaszt egy pillanatig (bár a láng nem fog elhalni, nagyjából úgy kalkuláld, hogy amikor arra reagálsz, nagyjából aközben fog ez a dörej hallatszódni). A dörejt furcsa, zizegős hang követi, majd kisebb-nagyobb koppanások kélnek: a labirintus megreped, s omladozni kezd – bár ezt te elsőre nem látod, maximum pár pillanattal később, mikor egy nagyobb szikladarab hullik le kicsit arrébb a mennyezetről, minimális holdfényt engedve be az addig barlangok mélyét jellemző, koromsötét világtalanságba.

//Ellenfeled innentől elsődlegesen el akar majd párologni, ha nem támadod, és nem követed, visszavonul.//

//Chakra: 75%//

[Akane]

//Kimaradtál a körből, így önkényesen folytatom a korábbi mesélői posztot, passzív szereplővé léptetve elő a karaktered a rövid eseménysor idejére.//

Az árnyékénál fogva elkapott alacsony, fiatal, de nemcsak belsőleg, külsőleg is eltorzult nőt előkényszeríted a rejtekéből. A nő arca majdnem bántóan semleges a klónja korábbi eszelős arckifejezéséhez képest, de a tekintete még gyilkosabban csillog. Felbosszantottad. A legfelemelőbb érzés a világon az ilyen tekintet egy ellenfél arcán. Bizonyára szívesen eljátszadoztál volna vele, de még meg kell fejtened, hol lehet a kis Hanae, a kisebb kupola alatt, vagy valójában valahol egészen máshol. S ha ne mott, mit véd a kisebb kupola. Lehet, akit elkaptál, az is csak egy klón?
Miközben gondolkodsz, hatalmas dörrenés hallattszik, két hatalmas és igen masszív valami csapódott egymásnak. Mivel te odakinn vagy, a hold gyér fényénél tapasztalt kunoichiként észre is veheted a felszálló törmeléket, majd érzékelheted, hogy az egész labirintus megremeg, s repedezni, majd omladozni kezd. Társaid valamelyike bizonyára áttörte a labirintust, s a készítője – aki előtted áll -, valószínűleg már nem képes vagy nem akarja fenntartani a jutsut. Ez vajon azt jelenti, hogy a valódi nőt kaptad el?

Chakra: 67% //

[Hanae/Ai]

A helyzeted elég kilátástalan, s ezt felmérve úgy döntesz, megpróbálsz együttműködőbbnek tűnni, hátha megkíméli a furcsa nő az életed – vagy legalábbis több esély marad arra, hogy kitlaálj valakit, vagy véletlen a társaid közül valaki rád akadjon, bár ez utóbbiban reménkedsz talán a legkevésb, olyannyira, hogy konkrétan meg sem fogalmazódik benned.
- Okos kislány, ezt már szeretem – búgja a füledbe a nő, kifejezve elégedettségét, hogy végre nyugton maradsz. Bár ez nem teljesen igaz, mert próbálsz lazítani a láncaidon,amit minden bizonnyal érzékel, hiszen az ő chakráját bizergálja a tiéd, de nem törődik vele, még kicsit engedi is, hogy fél foknyit lazuljon a lánc. Épp csak annyit, hogy ne legyen annyira fojtó, de arra képtelen lennél, hogy bármibe is fogj komolyabban, megpróbálva kitörni megint.
- Ha rendesen figyelsz, még az is lehet, hogy életben maradsz – folytatja a mondandóját némi bizalmat “gerjesztve”. -, elvégre az lenne a legfőbb celom, hogy a világ tudtára hozhassam, kinek a műve az itteni káosz.
Egyszóval hírvivőt akar belőled csinálni. Valakit, aki majd elzengi a világban, ki áll az itteni eseménysor mögött. Még talán a céljaiból is elárul valamennyit. Talán ez meggyőz, hogy érdemes inkább figyelned, mint izegned-mozognod.
- A nevem Naomi -kezdi a mesét. –, a szervezet pedig, amit vezetek, a 静かな死 (Shizukana shi). Igazán frappáns neve van, nem igaz? A valódi jelentése Csendes halál, de ha kiejtve nem tudja az ember, hol végződik az első szó, hol kezdődik a második, Csendes bánatot is jelenthet, amelyet hozunk magunkkal, s ha az első kanji másik olvasatát használja az ember, a Sei-t a Shizu helyett, akkor máris Örök bánatot jelent a név, amely utánunk marad. S hogy miért csináltuk az egészet? Elsősorban kiváló helyszín volt tesztelni a legújabb játékszerünk. Igazán ragyogó, nem igaz, öt falu lakosságának javát sikerült kiírtani egyetlen új méreganyaggal, amit nagy mennyiségben, gázként a levegőbe juttatunk. Igazán hatásos, s még csak nem is érheti szó a ház elejét, aki beszívja a gázt, csendes, békés halált hal, látszólag természetes módon lépve át a túlvilágra. – Valószínűleg fennakadsz a falvak számán. Öt falu. Ti határozottan négyről tudtatok, sőt, háromról kaptatok híradást, a negyedikre rábukkantatok, de ezek szerint van egy ötödik is. – Másrészt összekötve a kellemest a hasznossal sikerült elérnünk, hogy kiújuljanak a hatámenti konfliktusok Eső Országa és Tűz Országa között. Míg itt beszélgetünk, Eső Országának határait birtokló daimyou komoly hadsereggel menetel a kis daimyou-cskátok felé azzal a céllal, hogy bevegye a székesfővárost. A legjobb az egészben, hogy nem tehettek semmit, hiszen vegyes csapatként, közös erővel igyekeztek segíteni, egyesítve a shinobinemzetek erejét, de így, hogy már több ország politikai hatalmassága kerül képbe, kénytelenek lesztek visszavonulni, hogy a saját falvatok álláspontjával ellentétesen ne cselekedjetek. Plusz hozadék az emberekben fellángoló ninjaellenesség, amelyekkel lassan tömegeket lehet toborozni. Káosz és pusztulás, amelyből új rend születik. Ez a jövő. Egy új, fényesen ragyogó jövő. – vigyorog széles és őrült jókedvvel a magát Naominak nevező kunoichi, ahogy szerinte érzékletesen felvázolta előtted a jövőképet, amit megálmodott. Vajon mit tudnál kezdeni ezekkel az információkkal? Illetve tudnál többet szerezni?
Ha megpróbálod, ha nem, a beszélgetést vagy épp a csendet megzavarja egy hatalmas dörrenés, amelynek nyomán még a hold gyér fényénél is kivehetően szikladarabok repülnek szerteszét, majd az egész labirintus mintha megrogyna, s a felétek eső rész is látványosan repedezni és omlani kezd, ahogy az őt megteremtő technika megszűnik. Ha azt várod, hogy a nő viselkedése megváltozik, tévedned kell. Továbbra is elégedetten, mintha minden a terv szerint haladna, tekinti az eseményeket. Igaz, az is lehet, hogy pont magasról tesz rá, mi less a társaival/alárendeltjeivel.

//Chakra: 42%
Állapot: jobb oldali bordatörés, agyrázkódás, koncentrációs zavar (ez enyhült ugyan, de az agyrázkódás következtében pl az egyensúlyod és a pontos távolságérzékelésed még mindig nem tökéletes, így a szenzor képességeid is zavarosak és nehézkesen tudod maximum használni.)//

//Határidő: Augusztus 31. //

**Osumi Hiroto** Pént. Aug. 27 2021, 13:06

Tervem részben sikerült; a chakrámat úgy mozgattam, hogy azzal csökkentsem a mozgásterét, azonban mikor a karmazsin lángok végigfutottak a láncokon, egy végső rántással kénytelen voltam magamhoz közel húzni és a lángoló energiát elengedve rátapasztani a robbanó cetlit. Ha ez nem sikerül, úgy elengedem a láncokat és újakat létrehozva azonnal közelebb rántom magamhoz.

Nem hagygatom, hogy elmeneküljön, ezért a Muon Satsujin no Jutsuval követem le a mozgását, hiszen nyilván ő jobban tisztában van az akadály elrendezésével, ha pedig erre nem vagyok képes, a lehető legnagyobb távolságban hallgatom le, hol van mozgás, ahol eddig nem volt. Rögtön odaindulok, noha nem tudom mit kezdhetnék a technikájával.

Ha a barlang beomlik, a még ép oldalára tapadok rá chakràt a talpamba vezetve és miután a másik oldal beomlik, átugrol a törmelékre. Ha a célpontom végleg eltűnik, úgy ismételten csak a Muon Satsujin no Jutsuval új ellenfél után kutatok; elsősorban ha valahonnan nehézlégzést hallok, főleg, ha felismerem, hogy egy társamé, akkor arra veszem az irányt, egyébként a kevésbé zsúfolt harcterekre indulnék. A jutsu megtört, így annak nem látom értelmét, hogy az azt létrehozótlétrehozót vegyem üldözőbe.

//Használt technikák:

Muon Satsujin Jutsu // A Néma Gyilkolás Technikája

Kirigakure sajátos taijutsuja, lehetővé teszi a használója számára, bármilyen látásviszonyok között, hogy csakis annak hangja és mozgása alapján is követhesse és közelítse meg az áldozatát, anélkül, hogy az észrevenné vagy akár csak meghallja, és úgy támadjon rá.

A technikát a legkorábbi tanulmányokkal együtt kell elkezdeni kifejleszteni a használóban, mivel csak ekkor fejlődnek ki olyan testi reakciók, amelyek engedik a technika végrehajtását.

Besorolás: D

Megjegyzés: Alapképesség Kirigakure shinobiknak

Chakraszint: -//

**Yamanaka Inako** Vas. Aug. 29 2021, 16:09

//Feldúlt végeken//

A drótokra egyelőre nem volt szükség, Inako mégis a keze ügyében tartotta. A klónok megtették a kívánt hatást, bár az ellenfelük volt annyira képzett és óvatos, hogy mégsem rontott csak úgy nekik. A genin hallotta, amint a másik ninja megtorpant, majd rögtön utána támadásba lendült. Először a két Oboro Bunshin mellett emelkedtek ki kő dárdák a földből, aztán egyre közeledtek feléjük. Az ifjú Yamanaka támadó Katon technikákkal rendelkezett, amit védekezés gyanánt esélye se lett volna bevetni. Ehelyett valami sokkal egyszerűbb, mondhatni alap mozdulatsorhoz nyúlt. Most kivételesen áldotta Hichiyo és Tsubaki-sensei kemény edzéseit. Ugyan sosem edzett annyira komolyan, mint Konoha Taijutsu specialistái, mégis eleget futott és mászott fára kezére, valamint lábára erősített súlyokkal, ez pedig meghozta az eredményt.
Jaken kardja valamennyire megvilágította az alagutat, ezért szemére is hagyatkozhatott. Ezen kívül fülelt, hiszen a kő dárdák kicsapódása előtt halk hangot lehetett hallani. Gyorsaságára és ninja reflexeire hagyatkozna, lábába chakrát irányítva igyekezne kikerülni a felnyársalást. Csakhogy ellenfelük további akadályokat gördít eléjük, egészen pontosan a talajt változtatja mocsárrá. Szintén a védekező jutsuk hiánya miatt nagyban Jakenre hagyatkozik. Ha valamilyen Doton technikával - mert korábban már használt ilyet - megakadályozza az elsüllyedésüket, akkor marad a járat aljában. Viszont, ha nem marad elég idő egy jutsura, lábába amúgy is chakrát koncentrál a dárdák miatti kitérések miatt, úgyhogy szimplán megpróbál felszaladni a falon, ezzel próbálja meg elkerülni a mocsárba süllyedést.
- Su-chan, vigyázz! - figyelmezteti hangosan a gepárdkölyköt, bár bízik benne, van olyan gyors, hogy elkerülje a veszélyt.
*Most már tényleg ideje lenne kijutni innen. Az ellenfelünk hatalmas előnyben van, bármilyen Doton technikát bevethet ellenünk.* Amint ezen gondolkodik, a járat megrázkódik, a falak pedig repedezni kezdenek.
*Remélem több meglepetést nem kapunk a nyakunkba! Eddig elpusztíthatatlannak tűnt ez a barlangrendszer, most pedig mindjárt ránk omlik az egész.* Jegyzi meg belső hangja csípősen, miközben igyekszik az ellenséges shinobira is figyelni. Az alak úgy tűnik, igyekszik kijutni innen.
Mivel Inakonál még mindig kéznél van a drót, chakrát irányít bele. Tekintetével Jakent keresi, megerősítésre vár, vagy legalább is valamilyen támogatásra, hogy véghez vihesse újabb tervét. Az Oboro Bunshinokkal már régen nem foglalkozik, talán a sok külső hatás miatt megsemmisültek korábban. Ehelyett ismét drótjaira terelődik a figyelme és hacsak jounin társának nincs valami más terve, igyekszik megakadályozni a szökést.
*Na, azt már nem!* Elméjében határozottan futnak végig a szavak. Gyakorolta az elkapást, szóval itt az ideje élesben bevetni. Látja, amint a Doton használó lyukat üt a járat falán, ezért nem késlekedik tovább. A falon, vagy a földön - attól függ, hová sikerül menekülni a mocsár elől - igyekszik megvetni a lábát, majd nemes egyszerűséggel a drótot az Ayatsuito no Jutsu segítségével megpróbálja rátekerni ellenfelére. Lehet kissé lassabban reagál, így csupán a lábár éri, viszont Jaken segítségével talán itt tudja tartani.

Spoiler:

**Aokaze Atsushi** Hétf. Aug. 30 2021, 20:35

// Sai - Feldúlt Végeken //

Yoshitaro széllökése visszaverte a zacskót tartalmával együtt, ami számomra teljesen ismeretlen, közben pedig az én rejtett villámtámadásom is megindult. Az erszény a falnak csapódik, miközben egy villámsugár is eltalálja az ellenfél övét, ami Yoshitaro jobb kezéből pontosabban ujjbegyeiből indulnak. A támadása hatására valami felrobban a fickónál.
~ Mi lehetett nála, ami ekkora robbanást idézett elő? Nem ismerem ezt a raiton jutsut, de biztos nem szól ekkorát.
Közben az én támadásom, ami látszólag felesleges volt is eltalálja a szerencsétlen embert, akinek égési sérülések és a korábban látott elektromos technika már ki is ütöttek hamarosan. Ahogy közeledek valami furcsát észlelek, még a maszkként használt fáslin keresztül is érződik, egy szúrós kénes szag, ami azért furcsa mivel égett bőr, hús és szövetre számítottam. Kicsit lassítok a tempómon, de végül pár lépés után meg is állok, közben pedig az Onidoro lánggömböt elővigyázatosságból már a sebességcsökkentésem közben visszaküldöm arra amerről jöttem. Nehogy valami bajt csináljak vele. Mivel az ellen már harcképtelen van időm arra, hogy jobban felmérjem társam állapotát is.
- Jól vagy? Nem sérült…
Nem tudtam befejezni a mondatot, mivel valami nagy tárgy távoli becsapódásának a hangja félbeszakított, az alagúton pedig földrengés szerű rázkódás megy végbe. A falról és plafonról por, kisebb kavics méretű földdarabok hullnak le, ami még nem is lenne baj, de hajszálrepedések kezdenek végigfutni a labirintuson, amik ahogy haladnak tovább egyre nagyobbak lesznek.
- Befog omlani! Ha esetleg tudsz kezdeni valamit a gázzal, utána a Raiton: Raiken(Villám Elem: Villámököl) technikámmal lyukat ütök a falba. Vagy neked van más ötleted?
Kérdezem társamtól, mivel jelen helyzetben más nem jut eszembe, és nincs olyan jutsu a tarsolyomban, ami ne okozna újabb robbanást a gáz miatt, vagy kellő védelemmel ruházna fel a ránk omló földtől.
A következő három forgatókönyv:
1. Amennyiben társam beleegyezik a tervembe, megvárom amíg valahogy, feltételezhetően egy fuuton jutsuval megtisztítja a járat levegőjét. Majd hosszas kézpecsét sorozat után öklömbe koncentrálom a villám chakrát, ami körül két elektromos gömb jelenik meg, majd addig püfölöm a falat amíg, akkora lyuk nem keletkezik, hogy kiférjünk rajta.

2. Ha Yoshitaronak jobb terve van mint nekem, értelemszerűen annak megfelelően cselekszem.

3. Amennyiben Yoshitaronak sem jut semmi eszébe és a gyúlékony gáttal teli levegőt sem tudjuk megtisztítani, úgy a következő egyszerű megoldást javaslom:
- Futás!
És megindulok ellentétes irányba, ha kell társam kezét is megragadom, hogy lendületbe hozzam. Tudom a futás jelen esetben nem sokat ér max késlelteti a dolgokat, de legalább nem állunk a gázban és várjuk, hogy a fejünkre omoljon a mennyezet. Futás közben figyelem a falat a repedések végett, orrommal szimatolok, hogy mikor tűnik el a kénes szag. Ha ez megtörténik kézjelek formálásába kezdek, a Madár, Kígyó, Tigris, Ökör, Nyúl, Vadkan, Madár, Tigris, Kutya, Tigris kézpecsét sorozat után kezembe koncentrálom a villám elemű chakrámat és bokszkesztyű szerű elektromos gömböket hozok vele létre. A Raiton: Raiken gömbjei halovány fényt is nyújtanak a sötétben, de korántsem ezért hoztam létre. Megállok majd chakrával tovább erősítem a kezemet és a falat püfölve megpróbálok lyukat ütni bele amin át távozhatunk.

Használt jutsu:
Raiton: Raiken
Határvidék - Page 30 K4TZXiMI_b

A Jutsu a Kyuuden no Jutsuból lett létrehozva, azzal az eltéréssel, hogy a villámgömb a Ninja öklét veszi körül, egyfajta bokszkesztyűt formálva. A Ninja így nekirohanhat ellenfelének, és megütheti. Azonban figyelnie kell, hova üt. Csak a szívre, gyomorra és fejre mért támadás végezhet az ellenfelével, minden más módszer csak megsebezi a Ninját.
Magyar név: Villám Elem – Villámököl
Típus: Támadó
Besorolás: C rangú

Ebisu Vas. Aug. 21 2022, 17:31

[ Feldúlt végeken ]

Határvidék - Page 30 9d866409e1e9629e83dc4c5892768574

//A szokásos hosszú elnézést helyett köszönöm, hogy ezt a kalandot anno elkezdtétek velem, hogy így alakult, amiatt ég a pofám, de valamiért a Sors úgy akarta, hogy rájöjjek, ennyi minden nem megy egyszerre. Bár felajánlották, hogy befejezik helyettem, végül összekapartam magam, hogy ezt megírjam még. Remélem, a kitalált jutalmak - ha nem is kárpótolnak a kiesett időért -, jól jönnek majd az elkövetkezendő időkben. Igyekeztünk Yoshival olyasmit kitalálni nektek, ami a karakteretek jelleméhez, tapasztalataihoz, ismert céljaihoz illeszkedhetnek, jól kijátszhatók, s mindenre rábólintott – kivéve a sajátjára, ami meglepi volt neki ˇˇ (és tényleg így volt :O - Yoshi/Ebisu) //

[Inako]
Képességeidre hagyatkozva kerülted ki a földből előnyúló szikladárdákat, míg két klónod megsemmisült, kisebb füstfelleget hagyva maguk után. Azért azt még kivehetted, mielőtt a füst pár pillanatra beterítette a járatot, hogy Jaken is sikeresen tért ki a támadás elől, azt viszont már nem láttad, hogyan reagál a támadásra. A mocsaras talajból végül Su ment ki, neked ugorva lökve félre még időben, maga is macskás ügyességgel landolva a mocsár hatótávolságán kívül.
Ez az a pont, amikor a labirintus úgy dönt, hogy összeomlik. A kezed reflexből mozdul, hogy ne engedd, hogy az ellenfeletek csak úgy ukmukkfukk távozzon, de a drótod útjába kerül egy lehulló nagyobb sziklatömb, s végül azt ejted fogva. Téged pedig Jaken ragad meg, hogy magával rántson, mielőtt téged is leütne egy lehulló faldarab. társad gyorsaságának köszönhetően gond nélkül kijuttok mind a hárman a viszonylagos biztonságot nyújtó csillagos ég alá.

[Atsushi]
Mielőtt örülhetnétek a győzelemnek, s azon gondolkodhatnátok, hogy a sorok rendezése után tovább haladva megkeressétek a többieket, a labirintus vájata meginog, és omladozni kezd. A gáz miatt helyben nem tudtok azonnal cselekedni. Szerencsére Yoshi valóban meg tudja oldani a „takarítást”, s egy kis Fuuton chakrával elhessenti a gázt, szétoszlatva és távolabb lökve a labirintusban. Jól is jön, mert ahogy nekikezdesz szétverni az így már magát könnyedén megadó falat, hogy nem védi a létrehozója által belé pumpált chakra, s kisebb mélyedést már gyártottál bele, s beljebb tudtok lépni a falba kis túlzással, az elhessentett gáz távolabb a járatban erélyesen berobban, plusz komoly károkat okozva, s ha nem lennétek fedezékben a visszahányt törmelék kellemetlen sérülésekkel is gazdagíthatott volna titeket. Így viszont minden nagyobb fennakadás nélkül juttok vissza a szabad ég csillagokkal pettyezett, sötét takarója alá, friss levegőt szívva be meggyötört tüdőtökbe.

[Hiroto]
A lángok miatt kénytelen vagy a láncokat elengedni, de még lendületben vagy, haladsz ellenfeled felé, ezért megpróbálod a robbanójegyzetet rá tapasztani. Mivel ellenfeled azzal kalkulált, hogy el fogod engedni a láncokat, ő is kinyúl feléd, hogy megragadja a csuklód. Mivel őt nem vakítja a sötétség utáni hirtelen fény, rá is szorít a csuklódra, megakadályozva, hogy a cetlit rá tapaszd, majd a lábát a hasfaladnak nyomva használ dobbantónak, hogy elrugaszkodjon, téged visszalökve, magát pedig az ellenkező irányban minél messzebb. A rugó mozdulat közepette hatalmas dörrenés kél, a labirintus meginog, majd megroskad. Ellenfeled „röptében” összevonja a szemöldökét, majd a keletkezett lyukat kihasználva fogja menekülőre. Te pedig követed, hiszen neked sem minden vágyad összepasszírozódni eddigi börtönödben. Kiérve felméred a helyzetet: a labirintus teljes egészében összeomlóban van, s pár társad is észreveszed, akik hozzád hasonlóan már kijutottak az éjszakába.

[Hanae/Ai]
- Ideje magadra hagynom – fordul feléd a magát Naominak nevező nő, miközben a távolban a labirintus teljesen összeomlik. Aztán mielőtt komolyabban reagálhatnál, egész közel hajol, talán már arra is felkészülsz, hogy most jött el a pillanat, hogy kioltsa az életed, de csak a nevetése kél, ahogy rózsaszín cseresznyevirágszirmokká bomlik alakja. Érzékeid ugyan tompák, de még így is könnyedén felismered a Shunshin no jutsu rongyrázó cifrázását a virágszirmok hullásában. Egyedül maradtál, most már nyugodtan átadhatod magad a fáradtságnak és gyengeségnek.

[Mindenki]
Azzal, hogy kiszabadultatok a labirintusból, nem csak fizikálisan nyílt ki újra a világ, a bezártság mellett a kényszeredett vakoskodás is megszűnt, s bár éjszaka volt, a hold és a csillagok fénye a mély sötétség után világosnak hatott, kirajzolva előttetek a csatatérré vált romvárost. A labirintus felhasználta, illetve romba döntötte az amúgy is omladozó épületeket, teljesen elpusztítva a város maradékának jó részét. Ugyanakkor a romok továbbra is jó rejtekhelyet biztosítanak az ellenfeleiteknek, ezért ösztönösen is összezártok egymással, ismét egy csapattá verbuválódva össze, így figyelmetek minden irányba kiterjedhet. Közben azt is felmérhetitek pillanatok alatt, ki mennyire sérült – például Yoshi vállán az égési sérülés elég látványos -, ki hiányzik – Ait sehol sem látjátok -, illetve hogy Akane sikeresen elkapta az egyik ellenfeleteket, a fehér hajú, pszichopata kinézetű, égett képű csajszit, aki jó eséllyel tehet az egész labirintusról. Ez sok mindent megmagyaráz azzal kapcsolatban, miért dőlt össze a „börtönötök”. Ugyanakkor Hanae-nak, a kisfiúnak, akit az egyik faluban találtatok, még mindig nem volt nyoma. Még Yoshi sem érezhette az illatát sem, hiába a kiélesedett érzékei.
Akane sem érezhette a szájában a győzelem kéjes ízét, mert az elfogott alak megint földdé omlik össze, újabb mocsadék klón. Innentől kezdve a kis kupola marad az egyetlen, ahol a fiatal, égett arcú lány rejtőzhet – vagy Hanae, esetleg mindketten ott tartózkodhatnak. A fehér hajú nő épp olyan, mint egy elcseszett hagyma, rétegenként kell kibontani a védelméből. Ha egyáltalán még ott van, és nem elterelés az egész hercehurca.
Mielőtt azonban bárki is támadhatott volna, vagy rátok hullott volna valami meglepetés támadás valami rejtekhelyről, a kis kupola repedezni kezdett, s ezzel párhuzamosan cseresznyevirágszirmok kezdtek táncolni a levegőben közvetlen a kupola mellett, ahogy a belépő illúziót kihasználva egy újabb nő jelent meg.
Ami a leginkább megfoghatott bárkit, a ritka, élénkzöld szempár, amelyet fekete haj keretezett. Ennek ellenére a megjelenő nő átlagos volt. Tipikusan olyan arc, amit két perc múlva elfelejt az ember, hiába a rikító szemszín. Mégis volt valami hátborzongató a személyében. Talán a hozzá hasonlókra jellemző felsőbbrendű őrület a tekintete mélyén, amely végtelen nyugalommal párosult.
- Yukie, már előjöhetsz! – szólal meg parancsolón, s a fehér hajú kunoichi valóban előbukkan a repedező kis kupola alól, felsorakozva mellé egy könnyed és gyors mozdulattal. A kisfiú Hanae-nak azonban továbbra sincs semmi nyoma…
Miközben ocsúdtok a történtekkel kapcsolatban, akinek olyan idézett állata/képessége van, megérezheti a Genjutsu jelenlétét. Mikor történhetett? Logikus magyarázatnak tűnik, hogy a Shunshin no jutsu cseresznyevirágszirmai egyben egy Genjutsu előkészítései is voltak, amellyel az érkező elfedi a valóságot.
Amelyikőtök ismeri a trükköt, megpróbálja azonnal feloldani a Genjutsut, de nem vagytok benne biztosak, sikerült-e, hiszen semmi nem változik. Talán van, akinek megfordul a fejében, hogy a Genjutsu tulajdonképpen ugyanazt a képet vetítette elétek, mint ami egyébként is körbevett benneteket, s talán pont az az elterelés, hogy nincs elterelés, ezért keresitek, mi lehet az, illetve hogy egyáltalán sikerült-e feloldani a technikát.
Az újonnan érkezett nő sem marad mozdulatlan – érthető: látszólag a semmiből – olcsó bazári trükk – bukkan fel a kezében négy gömb alakú kis tárgy, amelyeket azonnal felétek hajít, ne legyen esélyetek jobban szemügyre venni. Az szinte biztos, hogy valamilyen bomba, de hogy voltaképp egyszerű, ellenben roppant kellemetlen fénybombák, az szinte azonnal világos lesz, ahogy szinte azonnal felrobbannak, megvakítva benneteket – nem túl eredeti a barlangban rendezett sötétségbeli vakoskodós buli után…
Arra viszont tökéletesen megfelel, hogy a Genjutsu mellett pluszban elterelje a figyelmetek, s mozgásba lendülve egy fura sípot fújhasson meg. Hangját csupán azok hallhatják, akiknek különleges hallása van, az állatokéhoz hasonló, mert az emberi érzékelés határán túl elhelyezkedő hangmagasságot üt meg a kis hangszer.
Alig hallgat azonban el, máris újabb pukkanás kél, s egy termetes, embernél bőven nagyobb viaszmoly jelenik meg.

Határvidék - Page 30 Galleria.mellonella.mounted

Szárnyaival felétek csap, hatalmas szelet támasztva, ezzel továbbra is védekezésre késztetve titeket, de közben a száját kitátva nyelvével megragadja a két nőt, majd egy újabb pukkanás kíséretében mindhárman szőrén-szálán eltűnnek. A banda tagjai végérvényesen eltűntek...

~×××~

[Hazafelé tartva]

A küldetés felemás szájízt hagyhatott bennetek. A banda egy részét ugyan likvidáltátok, de vezér és jobb keze egy fordított idézéssel kereket oldott, a többiek közül is azok, akik életben maradtak, sikeresen kereket oldottak, hiszen ahogy ocsúdtatok, úgy fedeztétek fel a romok mellett elhaladó hadsereget.
Erőtök ugyan lehetett volna megfékezni, de világi hatalmak hatalmi viszonyaiba ennyire nem folyhattok bele megfelelő megbízás nélkül, s a küldetésetek nem erről szólt. Különben is kényes ügy lett volna, hiszen az egyik társatok, Arata, pont amegakure-i, amely falu felségterületéhez tartoznak a vonuló seregek. Így bár Jakennek köszönhetően tudjátok értesíteni a megbízó Daimyout a támadásról, tevékenyen együtt már nem tehettek semmit, csak gyors jelentést küldhettek a saját falvaitokba, ahol a vezetők majd döntenek a továbbiakról, de már külön-külön.
Ai-tól megtudtátok, hogy a cél a zavarkeltés volt a határvidéken, illetve az emberek Shinobik ellen hangolása. Kétségtelen, tulajdonképp mind a két cél sikeresnek volt tekinthető. Az „Oszd meg és uralkodj!” elv jól érvényesült, nektek csapatként fel kellett oszlanotok, s innentől kezdve a Chuunin-vizsga idejére kötött hagyományos fegyverszünet és együttműködés véget ért, újra mindenki a saját nemzete képviselőjévé vált a konfliktusokkal teli világban. Ráadásul halvány jeleket kezdtetek érzékelni azzal kapcsolatban is, hogy egyes civil csoportok körében valóban felütötte a fejét a Shinobi-ellenesség gondolata.

静かな死 (Shizukana shi)… biztos nem fogjátok elfelejteni ezt a szervezetnevet sem.

.::JUTALMAK::.

Mindenki, aki részt vett a kalandban, jutalmul kap 100 chakrát, 100 TJP-t, és választhat két olyan technikát, amihez nem szükséges engedély.
Azok, akik A-S+ szint köztiek, azok világbeli hírneve növekedett, akik D-B szint közöttiek, azok hírneve pedig saját falujukban erősödött.

Egyéni jutalmak:

Yamanaka Inako: Plusz jutalmad a szép játékért, hogy egy alkalommal használhatod úgy a klántechnikád, hogy a tested nem látja semmilyen ellenfél semmilyen technikával, azaz nem kell elrejtened és nem kell senkinek felügyelnie rá.
Naito Kenji: Egy palack különös folyadékot kapsz, amely egyetlen egyszer felgyógyít bárkit bármiből (akár halálos sérülésből is, de csak amíg életben van, a halálból már nem képes visszahozni a folyadék senkit).
Aikaho Mitsuko: Egy gömbben tárolt 2 hektoliternyi víz, amelyet képes saját végtagként irányítani, illetve formálni. (Viszont elpárologhat, ha olyan technikával találkozik, így bánj fele óvatosan)
Hasegawa Zauki: Egy alkalommal egy általad választott NJK-ból bármilyen információt kiszedhetsz az utolsó sorig. (Ez azt jelenti, hogy az adott NJK informatív lesz és nem hazudik majd, míg kérdezgeted)
Hattori Arata: Egy térkép, amit egyszer használhatsz fel, amely megmutatja az általad behatárolt (maximum egy Shinobi-falunyi méretű) területen, hány Ninja és Ninjuu tartózkodik és pontosan hol.
Aokaze Atsushi: Egyetlen harc erejéig megidézhetsz egy Tűzfőnixet, amelynek lángja bármit megolvaszt, miközben téged nem sebez. a főnix a harc során veled marad végig, vagy addig, míg meg nem semmisíti parancsodra önmagát, mindent elpusztítva maga körül téged kivéve.
Tsumori Ai (Hanae): Az ország, ahova most tartozol, biztosít neked egy saját labort teljes felszereléssel. (Ezzel könnyebben hozzájuthatsz a speciális mérge(i)dhez).
Yamato: Megkapod a Chuunin rangot, s összetehetsz ingyen egy új bábot. (Természetesen csak nem engedélyköteles cuccokat pakolhatsz bele, és magát a bábot majd el kell fogadtatni a Ninja Tanáccsal)
Osumi Hiroto: Jutalmad egy üres zsákocska, amely három alkalommal bármilyen erős, akár kombinált technikát is elnyel, semlegesítve azt.
Nara Akane: Tiéd az a rengeteg bors, amit a kaland elején kértél Illetve egy kis sakes üvegnyi alkohol (20 embernyi adag), amiből egy adagnyival bárkit, a legstrammabb, piát bíró embert is berúgathatod.
Akihiro Jaken: Egy pecséted a gonosztevőkhöz került tudtukon kívül, amely plusz háttérinformációkért kijátszható a későbbiekben. (Csupán egyszer felhasználható, miután használtad, felfedezik, és megsemmisítik.)
Hamacho Yoshitaro: Egy speciális füstbombát kapsz, aminek segítségével 3 körön keresztül képes vagy azt/azokat irányítani, akik beszippantotta/beszippantották a füstöt. Az illetők bármit megtesznek neked, akár a saját életüket is kioltják. (maximum 3 ember)

Végezetül:
Tapasztalatként elmondhatom, hogy nagyon élveztem a játékot, kevés dolog volt meghatározva, épp ezért élvezettel engedtelek benneteket szabadjára, hogy közösen alkossuk meg a kalandot, együtt formálva (különösen mert az eredeti tervek között szerepelt, hogy egy karakter még bemesélésre kerül, ahogy összeér az ő szála és a fórumkaland szála, de a karakter közben eltűnt, így az a szál így nem érvényesülhetett rendesen). Nagyon kreatívak és előre vivőek voltatok, sokszor inspiráltatok annak ellenére, hogy hell lot of a pain in the ass egy ilyen nagy, sok karaktert mozgató kalandot lenyomni, mert tényleg nagyon figyelni kell mindenkinek minden dolgára, s közben nem szabad engednem, hogy nagyon félremenjen az egész. Remélem, amíg rendesen futott, addig ti is legalább annyira élveztétek, mint én. Kár, hogy közbeszólt az élet. Azóta az egyetemi képzést elvégeztem, most már talán élek, de mesélőként nem tervezek visszatérni. Sajnálom a sok félbehagyott dolgot, gyűlölöm a félbehagyott dolgokat, de muszáj volt elengednem, így is kisebb csoda, hogy nem végeztem kórházban vagy pszichológusnál, s három hete, mióta végeztem, semmi produktívra nem vagyok képes, csak próbálom visszafoglalni az életemben a saját helyem, a mókuskerékből kizuhanva megpróbálva kipihenni a szédülést. Azoktól, akikben rossz benyomást hagytam, külön elnézést kérek, nem volt szándékos. S hogy tudjátok: szuper banda vagytok, az egész Gundanos mesélős dolog mindig is életem legszebb emlékei között foglal majd helyet <3

Ajánlott tartalom