Re: Határvidék

**Hamacho Yoshitaro** Kedd Ápr. 07 2020, 12:03

// Fórumkaland - Feldúlt Végeken //

Adrenalintól fűtött teste az estére lehűlt romok kőfalához lapult s némán hallgatta a távolból a ropogó tábortűz hangjait. Ha nem épp egy veszélyes zsoldosbandát próbálnának kiiktatni egy véletlenszerűen összedobott csapattal az Isten háta mögötti falvak között, egy részüknek pedig még harctéri tapasztalata sincs, egy egész szép estéjük is lett volna: csillagok ezrei fénylenek, a telihold ragyogása, pár szürke felhővel tarkítva az égboltot.

Az egész csapat lélegzet visszatartva várta Akane meglepetés támadását a tűznél ülő idegen ellenség felé, amikor hirtelen elcsendesedett a világ körülötte. A távolból csak a nő őrült vigyorát látta, ahogy valamit firkál egy darab papírra, majd valamit elkezd motyogni. Yoshitaro összehúzott szemekkel próbálja leolvasni a szavakat a nő ajkairól, de a semmiből egy földoszlop emelkedik fel és állja útját a további tanulmányozásra.

~A franc bele! Ez egy csapda!~ s már ugrott is ki volna fedezékéből hogy társa segítségére siessen, ám egy újabb fal nő ki a poros talajból, majd egyre több és több hasonló oszlop jelenik meg, néhol hatalmas robajok kíséretében, megremegtetve az egész környéket.

A terület átalakítás olyannyira megmozgatta hősünk lába alatt a talajt, hogy kénytelen volt Chakra-t mozgatni a talpába, máskülönben biztos farpofára zuhant volna. Csak egy pillanatra látta ugyan, de biztos volt benne, hogy mögötte is újabb falak jelentek meg...

Végül teljes sötétségben maradt, a távolból csak a kisebb morajlásokat hallotta. Az elején még csak kisebb részeket tudott kivenni, de szemei megszokták a fény hiányát, már csak a napszak adta látóviszonyok miatt. A környezet teljes mértékben megváltozott, mondhatni egy furcsa alagútrendszerben találta magát, előtte és mögötte volt egy-egy folyosó, amelyek elkanyarodtak egy-egy másik irányba.

~A föld hasonlóan el van változva, mint a faluban...~ guggol le a Kumo-i Jounin és tapintja meg a talajt. ~Tehát az embereket egy labirintus rendszerbe zárta, majd egyesével végeztek velük...~ lassú mozdulatokkal feláll. ~Undorító, gyáva népség...Bezárni az ártatlanokat a sötétbe, elvenni minden reményt, majd hidegvérrel kivégezni őket... ~ csikorgatja fogait.

Az egyre növekvő dühe ellenségeivel szembe nem tompította el szerencsére az érzékszerveit, egy enyhe szellőt érzett maga felől, majd egy furcsa szag csapta meg az orrát. A semmiből teste elkezdett nehezedni, mintha újra Genin-ként egy egész napos edzésen vett volna részt Hiu-sensei-el, régi mesterével. Szemhéjaira mintha több kilós súlyokat raktak volna, egyre úgy érezte elsötétedik előtte a világ.

~Ez...Ez a méreg lehet...Elaltat...~ majd egy gyors mozdulattal arcon csapja magát. ~ Ébresztő, Yoshi!~ rázza meg fejét és összecsapná két kezét.

-Fuuton: Daitoppa // Szél Stílus: Áttörés!- mondaná ki a technika nevét.

A narancssárga hajú férfi körül felélénkülne a szél, majd egy hatalmas löket kíséretében megrohamozná az előtte lévő folyosót. Ugyan nincs ott senki, de a technikának bőven elégnek kellene lennie ahhoz, hogy a furcsa gáz visszaverje a másik irányba, vagy legalábbis időt nyerjen magának.

Első sorban a másik irányba próbálna mozogni, esetlegesen megtalálni az elzárt bajtársait, hisz nem álltok olyan messze tőle, mikor a technika létrejött. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a területet átalakító Doton technika ne tudta volna csapattársait teljesen más helyre mozgatni.

Minden egyes neszre és deformációra próbálna odafigyelni, nehogy egy váratlan kelepcébe kerüljön. Bármely ilyen esetben egy Raiton féle Shunshin no Jutsu-t alkalmazna és biztonságos távolságba kerülne.

Abban az esetben, ha rövid időn belül nem találkozik senkivel, megidéz 2 klónt magából a Kage Bunshin no Jutsu // Árnyék Klón Technika segítségével, majd mindannyian alkalmazva a Shikyaku no Jutsu // Négy Láb Technikát, feltöltenék magukat Villám Chakra-val és használva a Tsuuga // Metszőfog technikát, létrehoznák Yoshitaro egyedi technikáját, a Raiton: Santsuuga // Villám Stílus: Tripla Metszőfogat. Ez a technika önmagában is hatalmas átütő erővel bír, hát még egy Doton Technikával szemben, így elméletileg egy nagyobb robbanás kíséretében át kéne törnie a falakon keresztül, hogy kijusson a labirintusból.

Egy gepárdot sem lehet csak úgy falak közé zárni...

// Köszönöm szépen a haladékot! //

**Naito Kenji** Kedd Ápr. 07 2020, 14:57

//Feldúlt Végeken – Fórumkaland//

Parancsot vártam, falakat kaptam. A terep drasztikusan megváltozott és a remegésre későn reagáltam. Padlót fogtam egy pillanatra, s mire feleszméltem, bezárva éreztem magam. A kevés fényforrás is elveszett, ezért szememnek kellett némi idő, mire hozzászokott az új látási viszonyokhoz… már ha ezeket lehet annak. Egy társamat sem láttam a közelemben, de ezt nem jelentette azt, hogy más ne lenne itt. Talpra állást követően, egy kunai-t ragadtam a kezembe, védekezésképpen egyelőre ez is megtette. Azonban ki kellett találnom, hogyan is jutok ki innen, vagy legalább egy társra bukkanjak.
~ Ki kell találnom, hogy milyen vastagok a falak, és milyen magasak. Utóbbit, ha felsétálok rajtuk, nagyjából megsaccolhatom, de előbbi… Robbanójegyzettel kellene utat csinálnom magamnak, de azzal több probléma is van. Beomolhat a labirintus teteje: jó ez nem gond, de nem tudom kiszámítani azt, hogy mekkora kárt okoz a többi falban. Már pedig egy robbanás megindíthat egy láncreakciót is, amivel maga alá temethetem a társaimat. Ha már ők: ezzel jelezhetek esetleg és a hang irányába tudnának jönni, esélyt adva arra, hogy újra egyesülni tudjunk. Viszont az ellenségnek is jelezhetek vele, ami pedig nem lenne a legjobb. Szóval a robbantás kizárva, mást kellett kitalálnom.
Valamit lépnem kellett, és talán ennek tudatában éreztem meg azt a magot a zsebemben, amit még Zauki adott nekünk ennek az egésznek az elején. Apró remény csillant a szemeimben, mert ezzel némileg könnyebb helyzetben vagyunk feltéve, ha a falak nem gátolják meg a jel adását. Hiszen Zauki érezheti, hogy merre is vagyunk ebben az istenverte labirintusban. Ettől függetlenül cselekednem kellett, és nem maradhattam egyhelyben, mert ezzel válhattam a legkönnyebb prédává. A fal mellé soroltam, védekezésre emelve a fegyveremet. Lassan indultam meg előre, igyekezve a környezetemet figyelve, hogy elkerüljem a meglepetésemet. Ha elágazáshoz érnék, körülbelül boka magasságban karcolnék a falba egy nyilat, mutatva azt, hogy merről indultam, és elfordulást követően ugyanúgy megjelölném a falat, hogy merre mentem tovább. Ezzel talán erre tévedő társaimnak is segítenék, ha keresnének és gondolkodnak ilyenben. Természetesen én is ugyanezt tenném: jelet keresnék, hátha valaki útjára tévedek, és folyamatosan szólongatva a többieket a rádióban, hátha fülekre találnék. A haladásom mellett csak arra kellett koncentrálnom, hogy társba és ne ellenségbe fussak bele…

//Köszönöm a haladékot!//

**Aikaho Mitsuko** Kedd Ápr. 07 2020, 22:37

//Sai- Feldúlt végeken//

Csak bólintottam Arata tervére, a szavaiból áradó őszinteség egyszerre töltött el megnyugvással, és kétellyel. A szemembe mondta, hogy meghalhatok, és bár ez egy pillanatnyi meglepődöttséget eredményezett arcomon, a tudat, hogy ezt így közölte apró gesztusaimat alapállásba rendezte. ~Ha a tervnek kockázatait nem sumákolja el, legalább nyíltan nézhetek szembe a ránk váró csatára.~ Pár perc, ennyi telt el, és máris egy labirintus emelkedett körülöttünk, miközben a földből a falak felhúzódtak, lábaim nem mozdultak. Ötletem sem volt mi az, ami elkezdett minket körülvenni, ami bezárt minket, számomra ismeretlen technika. Az útvesztő monumentalitás lenyűgözhetett volna, de valójában nem tapasztaltam belőle túl sokat, ugyanis a koromsötét állapot hamar beállt. A hirtelen rám törő pánik heves légzést váltott ki nálam, bármilyen gyanú nélkül vettem a levegőt a megjelenő széláramlat ellenére, s így a furcsa illatú gáz eltöltötte tüdőmet. Nem gondoltam bele hirtelen, hogy milyen hatással lesz ez testemre. Az izzadságcseppek megjelentek homlokomon, érzékszerveim tompultak, koncentrációm csökkent. Sóhajtottam egyet, és elkezdtem magamban számolni, muszáj volt megnyugodnom. A magamban kimondott szavaim hatására szívverésem lelassult, a helyzet egyre inkább realizálódott bennem. ~ Mi ez? Valami bódító méreg? Ha nem teszek semmit ellene, mit fog még okozni? Ez egy csapda, amiből ki kell jutnia minden társamnak épségben, őket sem szabadna veszélyeztetni, de mégis hogy érhetném ezt el? Ez a levegővel belélegzett valami lehet robbanékony, meg egy effajta próbálkozás egyébként is kiszámíthatatlan következményeket vonhat maga után. Ebből következik, hogy nem kéne a falakat így ledönteni...de akkor hogy? A plafonon keresztül mondjuk amúgy is gyorsabb lenne, de azzal sem tudok mit kezdeni, akkor mit tegyek?~ Meg sem fordult a fejemben, hogy esetleg megpróbálna megölni, a kialakult szituáció minden hasonlót elfeledtetett velem, legalábbis addig, amíg nem mutat olyan jelet, amely ezen gondolatok felébredésére okot adna.

- Uhm, ki tudod valamivel ütni a felettünk levő labirintus részt? Akkor egyből újra kint tudnánk lenni , viszont a robbantást hanyagolni kéne szerintem.- Arrafelé beszéltem, amerre álltam, talán Arata így nem is hallotta rendesen, de az is a lehetséges opciók között volt, hogy már ott sincs, mert ő valahogy meg tudott lépni időben. Amint kapok tőle bármi reakciót, a hang irányába fordulok, még ha ez csak annyiban is számít valamit, hogy ha én mondok neki valamit, akkor azt könnyebben megértheti. Mivel egyik technikámban sem voltam biztos, így Arata utasítására vártam, és a parancs meg is jött, segítsek. Jutsuim repertoárja nem éppen volt széles, így a választás a mizurappára esett, legalább ennyit hozzá tudtam tenni az egészhez.

Használt technika:

//Köszönöm a haladékot!//

**Tsunomi Ai** Csüt. Ápr. 09 2020, 13:08

// Feldúlt Végeken //

Szépen elmondtam mesteremnek, miről tudnia kellett, még ha ezzel a becsületemet tettem is kockára, hisz képtelen voltam megvédeni, mi tán fontos volt mesterem számára. Végül befejeztem a mondandóm és mesterem rövidesen egy kérdést intéz felém. Kicsit furcsálltam ezt a kérdést, hisz úgy voltam vele, hogy teljesen egyértelmű rá a válasz.
- Természetesen a Chakrájáról Mirubi-sama. Sose felejteném el ezt az értzést. Lehet, hogy némiképp megváltozott a jellege, de még mindig ugyanolyannak érzem, mint egykor. Bárhonnan felismerném Önt. – mondom lehunyt szemmel, hogy ismét átjárjon az ismerős érzés.
Mirubi-sama biztos fontosnak ítélte, hogy nézzem meg jobban és valóban, most, hogy alaposabban megnéztem tényleg feltűntek az apróbb különbségek, mint mikor legutóbb találkoztunk. Chakrájának egy része sötét fellegként ölelte őt körbe, mely akaratlanul is megrémíti az embereket, ha érzik, és csak azok képesek érzékelni a chakrájának egy lágy részét, kik nem húzódnak el tőle azon nyomban. Mirubi-sama is ilyen. Bár elsőre kegyetlennek és rossz akarónak nézik, én hiszem, hogy szíve mélyén egy kedves ember.
Ekkor érzem meg a férfi kezének lágy melegét, mely azonnal megnyugtatott. Épp emiatt lettem kissé feszült, ahogy a férfi szavainak súlya eljutottak a tudatomig. Érzem, ahogy testemet átjárja a páni félelem és megremegek, ahogy felfogom a szavak mögött lévő értelmet. Mirubi-sama büszke volt rám az eszemért, vagy legalábbis én így éreztem mindig… most azonban átkoztam magam, hisz azonnal tudtam… Mirubi-sama most búcsúzkodik. Kinyitom a szemem, ahogy kért. Látásomat könnyek hada torzítja el. Enyhén szipogok miközben kezemmel megtörlöm szememet… de nem szólalok meg. A hosszú hónapok, melyeket átszenvedtem, a fájdalmas pillanatok amiket átéltem, a magány sötétje, mi utamon kísért, míg végre rátaláltam mesteremre, melyet aztán elfeledtetett az újra látás megnyugtató öröme, most ismét veszélyesen közel került a látóhatáromhoz.
Próbálom visszatartani zokogásom, még ha a könnyeimet nem is tudom. Kezemet felemelve finoman megérintem a férfi kezét, mikor végleg elbúcsozott, majd lehunyom a szemem.
- Érted bármire hajlandó vagyok… Mirubi-sama.
Ezek voltak az utolsó szavaim, majd ahogy a mesterem chakrája átjárja az elmém, minden eltompult körülöttem. Bár csak testben éreztem a zuhanást, mely egyszer csak elért, majd egy tompa ütődés, majd minden elsötétült.

**Hasegawa Zauki** Csüt. Ápr. 09 2020, 16:16

// Feldúlt végeken //

~ Doton?! ~ Mozdul meg lábunk alatt a talaj, mely enyhe pánikra ad okot.
Ugyan szabadulni nem tudtunk előle, legnagyobb problémánk nem ez lett. A földből előtörő falak fejünk fölé emelkedtek, majd összezártak. A kevéske fény, mely eddig segítségünkre volt, most eltűnt... mint hajdan a remény sugarai, úgy szöktek ki helyzetéből... A kétségbe esés börtönébe ilyesmi nem férkőzhet be, a fájdalomból, kétségekből és indulatból épült falai elzárták minden hasonlótól. Persze, nem itt ért véget a manőver. Egy fuvallat söpört végig, melyről nem mondhatjuk azt, hogy nem túl erős... Bizonyos értelemben rosszabb volt, mint egy tornádó.
~Méreg... megmérgeztek? Ezt nem hiszem el... Ennyi tökölés, ennyi tervezés, csak ezért?! Inkompetencia felső fokon, ennyit tudnak, mérgezni, meg rejtőzni. Civilekkel mernek kekeckedni, velünk viszont már nem képesek kiállni... Férgek...~ Poroltam le magam viszonylagos nyugodtságot sugározva.
-Nem tudjuk, milyen hatása van a méregnek... talán halálos, talán altató... talán több is van még belőle, talán ízelítő volt és keményebben fognak támadni legközelebb. Egy efféle technika... A használó képzelete szab határt csupán ennek, de hogy elég bonyolult legyen, ahhoz elég sok chakráját kell feláldoznia, erősnek kell lennie hozzá... Könnyen lehet, hogy bőven egy átlagos jounin szintjén van a használó, de lehet, hogy épp csak megüti azt. Számoljunk a legrosszabbal, s próbáljuk megtalálni társaink.- Lépnék közelebb az egyik falhoz. -Nem éreztem, hogy az alattunk lévő földréteg elmozdult volna bármerre, így feltételezhetően társaink még földrajzilag mindig ugyanott vannak, ahol eddig... Keressük meg őket valahogy.- Mérnék ütést a kőfalra, miután kezem betekertem ruhám egy leszakajtott darabjával.
A haru no shurai erejét próbálnám erősíteni egy "alap" gouwan-al. Ha a technika nem jönne össze, így a taijutsu technika végett az alap ütésem is adna elég erőt egy efféle kőfal áttöréséhez, feltételezhetően. Döntésem emellett egyszerű. Yamato magára hagyása súlyos taktikai öngól lenne, hiszen egy értékes erőt vesztenénk el a csatasorból. Kibogarászni az utat pedig igencsak körülményes lenne, s sok időbe telne. Egyetlen erényem van, hogy erőnlétem és technikáim megengedjék, hogy egy emberi tank legyek... jutsuk nélkül nincs más hasznom... most könnyen lehet, hogy csak rám számolhatnak ezúttal. Jutsu használata nem lenne túl előnyös, hisz az igazi harc még hátra van, ám minél hamarabb kell csoportosulnunk, máskülönben túl sokáig maradnak előnyben... Meg kell fordítanunk az ütközet állását. Amennyiben sikerül, úgy tovább folytatnám a szövegem.
-A sötétben szerencsére jól boldogulok... a hallásom elég... különleges. Maradj velem kérlek, így közös erővel többre megyünk- Utalnék a néma gyilkolás technikájára.
Ezen technika egyfajta passzív állapot, melyre speciálisan edzik az embert, s nem kizárt, hogy akár társaink pontos helyét is tökéletesen észlelném. // Zabuza hallása ugye. Lehet vitázni hogy ez csak sötétben jön-e elő, illetve rossz látási viszonyok közt, de most elég rosszak a látási viszonyok, s kétségtelen, hogy használhatom, ahogy az is, hogy nem alap szinten van ez már alkalmazva. // A továbbiakban addig haladnék légvonalban, míg Arata-ékra nem bukkanok, s velük össze dolgozva haladnék tovább... persze ez már más történet... a kérdés, hogy ez így sikerül-e? Amennyiben kezem megterhelné már a fallal való találkozás, a ruhadarab ellenére is, úgy Zanbato-m elővéve folytatnám az előrehaladást, s a súlyos fémpallos felhasználásával törném a falakat. Miközben haladunk előre, pedig feltennék társamnak pár kérdést.
-Még egyszer... miben is vagy jó? Illetve... észrevettél bármi különöset a technika létrehozása előtt, esetleg azelőtt még valami gyanúsat? Minden fontos lehet a későbbiekben.- Tenném fel higgadtan a kérdést, miközben fejemben szinte csak egy dolog kavarog.
Mind meg fog halni, minden gyáva féreg, akik ezt tették velünk. A mérgek nem tarthatnak vissza... felhúztak, s ezt még megkeserülik.

**Hattori Arata** Pént. Ápr. 10 2020, 16:30

/Sai - Feldúlt Végeken/

~ Gondolkodj, gondolkodj, gondolkodj! ~ verte lassan a fejét a falba. ~ Számítások helyesek, csapdaállítás esélye az ellenség részéről maximális, be is jött. Bekészített technika fuccsba ment. Ez is be volt tervezve. De az azért nem, hogy egy istenbevert tengernépi mitológiában találom magam.... ~ nézett körül a labirintuson Arata. Az őket gyengítő léghullám talán még inkább zavaró volt. - Nyugalom - intette csendre a társát, mielőtt bármit is mondott volna. Egy shinobinak nem szabadott pánikolnia. Minden helyzetben fel kellett találnia magát és száztíz százalékot nyújtania. Ez is egy várható, de mégis azért zavaró helyzet volt, amiből ki kellett verekedniük magukat. Lehetőleg a legkisebb eséllyel a veszteséggel, ami azt jelentette, hogy nem csak neki, hanem társának is élve ki kellett kerülnie innen. Egy halottal csökkennek az esélyeik az ellenséggel szemben, márpedig az, aki ilyen labirintust képes felhúzni.... nos, ellene mindent be kellett vetni. Persze, szívesen itt hagyta volna a lányt meghalni, sőt: meg is fogja tenni, hogyha ezen múlik az ő kivergődése a labirintusból. De egyelőre életben kellett tartania: ez volt legalábbis az érdeke jelenleg.

Zavarta a koncentrációcsökkenés, ezért kitapogatná a nála lévő energiatablettákat és bevenne kettőt, majd egy szál cigarettáról letörné a füstszűrőt és a dohányt az alsó ajka és az ínye közé tenné, hogy némi nikotinhoz jusson. Függőségén kívül még egy oka volt erre: a nikotin segített az idegeit lenyugtatni és egy ilyen helyzetben szükségszerű volt a teljes koncentráció. Még akkor is, hogyha a szél miatt (mert csak amiatt lehetett Arata szerint) elfáradt. És, hogy miért nem gyújtott rá? Fene se tudta, hogy ez a kotyvalék, amit belélegeztek, berobban-e. ~ Egy magyarázat van erre a fáradtságra, az pedig a chakraelszívó hatás ~ kezdené magában elemezni a helyzetet. ~ Esetleg lehetséges, hogy a tenketsu pontjainkat bénítja le, vagy megzavarja a kommunikációt közöttük. A lényeg, hogy ez gyakorlatialg méregként is felfogható, és mint minden méreg, semlegesíthető. Sötét van, megpróbálkozhatok valamivel.... de nem, mégsem. Már a szervezetünkben van. Nem tudni a hatóidejét, nem tudni, hogy mit fog okozni. Felesleges chakrapazarlás lenne egy buborékkal levédeni magamat és a lányt.... Nézzük, hogy miből gazdálkodhatunk....

Mivel a szemére nem hagyatkozhatott, Arata más érzékekkel igyekezett volna felderíteni a környezetüket. Milyen magasan van a tető, milyen szűk a terem - ha egyáltalán terem az - amibe kerültek és így tovább. Mindent megpróbálna meghatározni. A levegő lehetséges páratartalmától elkezdve, egészen a labirintus falának összetételén át, még a sötétséget is. Ha nem szokik hozzá a szeme, akkor nem természetes. ~ A labirintus vélhetően doton. A szél vagy fuuton, vagy fuutonnal keltett méregfelhő. Magyarán, kell egy összekötő járatnak lennie, hiszen a réseken keresztül ilyen mértékben nem jöhet át. Ez vagy azt jelenti, hogy az ellenség még így is közel van hozzánk, vagy pedig azt, hogy van egy egyenesebb út és annak a végéről csinálja a technikát. Persze, lehet, hogy bunshin alkotta. Semmit sem tudhatunk. Mindazonáltal nem maradhatunk itt sokáig. Minél tovább vagyunk és tesszük ki magunkat ennel a szélnek, annál nagyobb az esélye a chakránk teljes elszívására, vagy annak, hogy az illető berobbantja. Azt pedig jól mondta a lány, hanyagolnunk kéne nekünk is.

Ha ez doton, akkor.... lényegében föld. Szép megállapítás, Ninzaburuo.... na szóval, a föld gyenge egyes elemekkel szemben. Persze, kérdéses a használó ereje is, no meg egy ekkora labirintusba valószínűleg nem kis chakrát kell ölni. Ami azt jelenti, hogy.... gyűlölöm a negyvennégy kézjelet.... ~ És belekezdene, de előtte válaszolna a lánynak, hogy "igen, de állj hátrébb". Suiton chakráján kívül a levegő páratartalmát igyekezne felhasználni a technika sikerességéhez, továbbá a talajvizet igyekezne kivonni, hogy tudjon spórolni a chakrájával. Ha nagyon sokba kerülne az előállítása, majd úgyis bevesz egy energiatablettát, bár már nem kéne... Mindenesetre a Suiton: Suiryuudan no Jutsu-val próbálkozna első körben; lényegében a hatalmas vízsárkányt a tetőre irányítaná. Persze, semmi sem garantálta, hogy nincs felettük még egy szint, vagy éppen ne húznának fel még egy szintet, miután kivergődtek, de a semminél több.

Ha ez nem jönne be bármilyen módon, akkor Arata a Suiton: Ja no Kuchival, azaz a Kígyó Szájával próbálkozna, hátha az megoldja. Ha csak meggyengítené a tetőszerkezetet, akkor egy Suiton: Mizurappát is ráengedne. - Ha tudsz bármilyen hasonló technikát, akkor ajánlom, hogy szállj be - szólna oda a lánynak. Ha minden technikája fuccsba menne, tehát nem jönne létre, akkor Arata a négy-öt robbanójegyzetet helyezne el a falakon, a lányt maga mellé állítaná és létrehozná a a Bogou Baburu Domu technikát maguk körül, majd berobbantaná a jegyzeteket; a buborék megvédené őket a robbanástól még akkor is, ha a gáz robbanékony. A robbanást követően azonnal feloldaná a buborékot, nehogy észrevegye a másik és kiugrana felül.

Technikák:: Suiton: Suiryuudan no Jutsu
Ez a Ninjutsu beletartozik a legnehezebb Suiton Ninjutsuk közé. Ennek összesen 44 kézjel kell, ami miatt a technikát minimum tíz másodpercig tart véghezvinni. Ez nagyon nagy hátrány is lehet egy ütközet során. A technika másik hátránya, hogy megköveteli a vízben való tartózkodást a technika végrehajtása alatt. Ha nincs meglévő víz, akkor a ninjának nagyon sok chakrába kerül a technika létrehozása.
Magyar név: Víz Elem – Vízsárkány Jutsu
Típus: Támadó
Besorolás: B rangú
Kézjelek: Ökör, Majom, Nyúl, Patkány, Vadkan, Madár, Ökör, Ló, Madár, Patkány, Tigris, Kutya, Tigris, Kígyó, Ökör, Kos, Kígyó, Vadkan, Kos, Patkány, Majom, Madár, Sárkány, Madár, Ökör, Ló, Kos, Tigris, Kígyó, Vadkan, Patkány, Majom, Nyúl, Vadkan, Sárkány, Kos, Patkány, Ökör, Majom, Madár, Vadkan, Patkány, Kígyó, Madár
Chakraszint: 300
Használói: Hatake Kakashi, Momochi Zabuza, Shibuki, Hoshigake Kisame, Oki, Nidaime Hokage

Suiton: Mizurappa
A használó a szájából egy intenzív vízsugarat köp a szükséges kézjelek után. Ennél a jutsunál a vízsugár igen keskeny és nagy nyomású. Így speciális esetekben is jól alkalmazható.
Magyar név: Víz elem: Heves Vízhullám
Típus: Támadó
Besorolás: D szintű
Chakraszint: 110

Suiton: Ja no Kuchi
Egy közepes erõsségû speciális víz technika, a kézjeleket követõen a víz gejzírszerûen tör elõ és egy támadó kígyó alakját veszi fel. A technika kivallóan alkalmas szûk, körülhatárolt területek elárasztására. Jól alkalmazható pl.: barlangok esetében.
Magyar név: Víz Elem: A Kígyó Szája
Típus: Támadó
Besorolás: C szintű
Chakraszint: 190

Awaton: Bogou Baburu Domu
Bougu Baburu Domu // Védelmező Buborék Dóm
Egy meglepően erős védekező technika. A ninja képes maga köré egy buborékgömböt vonni, melyet elképesztő módon úgy képes megszilárdítani, hogy az akár a komoly robbanásoknak is ellenáll.
Besorolás: B
Típus: Védekező
Chakraszint: 450

**Nara Akane** Szomb. Ápr. 11 2020, 04:11

Akane szíve egyre és egyre nyugtalanabb ritmusra jár, ahogy kénytelen szembesülni az eszelősen dúdolgató kunoichi hátborzongató közönyével. A Nara tudja, hogy alkalmatlansága ezúttal minden eddiginél nagyobb slamasztikába sodorta... Ráadásul a hiba árát lehet nem csupán a saját életével fogja megfizetni, de még egy ártatlan kölyök is áldozatul esik tévedéseinek.

Game over. A lány ajkait fanyar fintorba húzza a kudarc keserű íze. Az események árjának kiszolgáltatva, magatehetetlenül figyeli a földből sebesen kiemelkedő falakat.

~ Nem csoda, hogy kibasztak a színjátszó szakkörből az Akadémián...~

A levélfalusi jouninban vadul kavargó negatív emóciók pillanatról pillanatra jobban feszítik bensőjét. Pont elég szar az élete ilyen hitvány gennyládák nélkül is. Az egész háború alatt arról álmodozott, hogy ha egyszer vége lesz a Shinobi Világot sarkaiból is kifordító őrületnek, talán szögre akaszthatja egy ideig a kunait és fejpántot... Elment volna valami szép, távoli és nem utolsó sorban meleg helyre. Naphosszat süttethette volna a hasát, drága koktélokat szürcsölgetve és füstkarikákat eregetve a langyos, trópusi szélbe. Ehelyett mit csinál? Versenyt fut az idővel, hullákban turkál és olyan eszelős szarháziakkal egyezkedik, akik jóízűen, gondtalanul szalonnáznak a tábortűznél csaknem tízezer ártatlan élet kioltása után. A tehetetlenség érzése fokozatosan, mégis a pillanat törtrésze alatt mérgesedik fortyogó, gyűlöletteljes haraggá.

- Tévedsz ribi. Még csak most kezdődik!

Válaszolja nyakát ropogtatva, eszelős vigyorral sápadt szívarcán. Ahogy farkasszemet néz az égett arcú nővel, nyelve érzékien szalad körbe vékony ajkain, mintha valami különösen ínyenc vacsora elébe nézne éppen. Vérben forgó tekintetében tébolyult, parázsvörös táncot jár a tábortűz lángjainak halvány fénye.

- Égjen vagy ne égjen a villany, amikor rozsdás ollóval baszom meg az anyádat?!

Kérdezi hisztérikus kacagással a feltörő falak felett átkiáltva. Aztán hirtelen minden vaksötétbe borul.

~ Az egymáshoz viszonyított helyzetünk látszólag nem változott a jutsu hatására, tehát még mindig pontosan előttem áll a sonkaarcú rüfke. Fény híján az árnyéktechnikáknak lőttek... De a chakratartalékai nagyjából azonosak az enyémmel, így kétlem hogy a falak egy ekkora kiterjedésű technika esetén kibírnának egy jól irányzott ütést. ~

Summázza gyorsan a helyzetet, majd hüvelykujjába harap, elmutogatja az idézés kézjeleit és egy kisebb rajnyi Fürgét idéz maga mellé. A Kōnōri Seichū segítségével folyamatos chakrakapcsolatot létesít a fénytelen folyosókban is tökéletesen navigáló szárnyas jószágokkal, így mozgásukból könnyedén következtethet a falak és az ellenség pozíciójára még vakon is. A technikát kiterjeszti a falakon túlra is, arra utasítva az elhagyatott városhoz korábban küldött rajt¹, hogy árasszák el a környéket és a Rezgő Sikoly és az Ultraszonikus Elme Hullám technikákat vegyesen használva² próbálják genjutsuba ejteni a labirintuson kívül tartózkodó elveszett shinobikat.

Egyúttal a készenlétben várakozó Nimruilnak is üzenetet küld, amelynek lényege, hogy amennyiben a doton használó kunoichi az általa létrehozott jutsu hatókörén kívül tartózkodik, akkor zuhanórepülésből alkalmazza rajta a Senpō: Kawazu Naki technikát. A jutsu okozta bénulás elég időt kellene hogy szerezzen az óriás bőregérnek ahhoz, hogy a földön fekvő Hanaét elragadja túszejtője mellől. Amennyiben a fiút biztonságban tudhatja, az állat menekülés közben hatalmas szárnyainak meglendítésével létrehozná a Fuuton: Atsugait. A támadás célja nem is a közvetlen sérülésokozás lenne, hanem az elterelés és zavarkeltés az ellenség soraiban. A szél elemű jutsu így nem is a lépcsőn ülő csapatot célozná, hanem a romos épület oldalát, lehetőleg ott, ahol strukturális gyengeségek mutatkoznak.

A rövid előkészületek elvégzése után a Nara nekifutásból ront a vele szemközt álló falnak, chakráját ökleibe vezetve a Gouwan stílus segítségével. Amikor ellenfele létrehozta az Uitenpent, a jouninnak volt ideje felmérni a közte és az őket elválasztó fal közti távolságot, így remélhetőleg még a vaksötét ellenére is sikerül majd jól időzítenie pusztító erejű csapását. Ha elsőre nem megy, akkor addig veri a falat, amíg le nem omlik. A nőnek minden egyes csapás után újra kell erősítenie a meggyengült pontot, ha nem akarja átengedni Akanét. Mivel kevesebb chakrája van a konohainál, előbb-utóbb kénytelen lesz feladni a fal erősítését.

A sikeres áttörést követően feltehetően szembetalálja magát az égett arcú csinovnyikkal. Ha a labirintuson belül találkoznak, úgy a folyosón mögötte rajzó denevércsapat alkalmazná a Chouompa Shinjit. Ha sikerül kitörnie a labirintusból, akkor Nimruil Béka Dala biztosítaná számára a harctéri előnyt. Mindkét esetben a belső fül járataiba vezetett, kis mennyiségű chakrával próbálna védekezni az ellen, hogy bőrszárnyú familiárisai támadásának ő is áldozatul essen. Ezzel ugyan még egy lényeges érzékszervétől fosztja meg magát, tervei szerint az erőviszonyok így is neki kedveznek majd. Ha a kunoichi közelébe ér, akkor kevésbé pontos, nagy ívű és erejű közelharci támadásokkal próbálja átrendezni a némber fogsorát.

Ha egyik fenti opció jár sem jár sikerrel és Akane a labirintusban ragad, akkor a denevérrajt küldené előre felderíteni, hogy segítsenek megtalálni társait.

//Bocsánat a késésért! Majd szeretnék arról egy kis infót kérni, hogy az igazi Akanéval mi a helyzet, elő tud-e jönni a Kage Bunshin árnyékából, amíg sötétben vannak, ilyesmi.//

Hivatkozások:

Használt technikák:

Sai Hétf. Ápr. 20 2020, 01:16

//Elnézést a késésért, sajnos a hiányzásokba írt infó egyelőre halmozottan érvényes :<

A megjelenő ellenfeleket a random generátor biztosította - kivéve Akanét, akinek adott volt Very Happy

Senkivel nem volt szándékom kiszúrni, de életszerűbb, hogy nem én döntöttem az ellenfelekről, akik rólatok vajmi keveset tudnak, így nem tudnak taktikusan fellépni ellenetek.
A mérgezésben érintettek meg a kezem szidhatják, mert a dobókocka segítségét vettem igénybe, sikerült vagy nem sikerült-e a jutsujuk létrehozása - bár perpill egész kegyes volt fortuna. Very Happy

Szintén él, hogy ha valami hibát véltek felfedezni, jelezzétek! //

[Mitsuko, Arata]

Kettesben maradtatok a vaksötétben, két alapvetően ellenséges nemzet tagja, most kényszerűségből és a küldetés parancsa okán egymásra utalva. Bár ez inkább csak az egyik oldalról volt ennyire végzetes fintor a sorstól. Egyelőre azonban származásotok nem vert éket kettőtök közé.
Míg erről Mitsuko meggyőződhetett beszédet kezdeményezve, addig Arata a válasz mellett arra is igyekezett figyelmet szentelni a környezetének, bár több erőfeszítést követelt tőle, míg be nem vette az energiatablettáit. Mivel látni nem láttatok az orrotokig se bejutó fény híján vaksötétbe burkolózva, első körben a furcsa, édeskés illat - a méregfelhő - mellett Arata azt is megállapíthatta, hogy a szellő mögülük érkezik, azaz a járatrész arrafelé nyúlik el legalább egy darabig. Ebből következtetve tért ki jobbra, hogy kitapogassa a falat. Ahogy ez megvolt, meg is tudta nézni, hogy milyen széles, illetve ha nagyon akarta, szintén kitapogatva milyen magas a járat, ami köréjük "született": pontosan 4 méter magas és 3 méter széles. A fal maga nagyon keménynek tűnt, és hűvöse olyan érzetet árasztott, hogy minden bizonnyal igen vastag is. Ezt persze megtippelni csak ennyiből nem lehet, de mégis az lett volna a logikus, ha nem egy kis papírvékonyságú falacskát emelnek köréjük ellenfeleik. A levegőből még azt is meg lehetett állapítani, hogy bár a méreg gáz halmazállapotú, a levegő mégis párás, mint, mikor köd telepedik a tájra.
A megfigyelés után Arata dönt, mit lép, s felszólítja Mitsukot is a cselekvésre, azonban mielőtt eljuthatnának addig, hogy cselekedhessenek, létrehozva a jutsuikat - ami Mitsukonak elsőre amúgy se sikerült volna, mert elveszti a koncentrációját -, nesz üti meg a fületeket hátulról, ahonnan a szellő is érkezett. Nem futólépés, nem is kifejezetten emberi, hanem olyan, mint egy nagy hullám, amely végignyalja a területet. Azonban ha élesebbek az érzékeitek, megérezhetitek, hogy a hullámot valaki meglovagolja (Suiton: Mizu Kamikiri), sebesen közeledve felétek. S amikor kellő közelségbe ér, a víz hangját kihasználva, abba elrejtve maga mellett a mozdulatsorait is, senbonokat hajít felétek, plusz veszélyfaktort víve a támadásba ezzel.
Látni nem láttok semmit, de vajon ennek ellenére vagytok elég tapasztaltak, és elég éles a többi érzéketek ahhoz, hogy kivédjétek az alattomos támadást?

//Chakra:
Arata: 100% - nálad úgy vettem, hogy még nem hoztad létre a technikát idő szűkében + ugye a tabletták, amik miatt a gáz hatása egyelőre úgymond nullázódik
Mitsuko: 98% - ugyan elbukott volna a technika - olyan értéket dobtam a kockán -, de mivel elvileg időrendben Arata jutsujának kellene előbb megszületnie az értelmezésemben, mert úgy segítenél neki, így úgy vettem, hogy meg sem próbáltad. //

[Yamato, Zauki]

Frusztrációtok érthető. A kialakult helyzet kellemetlen és sértő. De legalább ti ketten együtt maradtatok, ha más nem is. Ki tudja, a többiekkel mi a helyzet, főleg a képzetlenebb geninekkel... Igaz, Zaukinak legalább annyi könnyebbsége van, hogy érezheti a jelenlétük. [Kivéve "Ai-t" és Aratát, emlékeim szerint más nem dobta el a magokat.]
Gyors helyzetértékelés után, a vaksötétbe zártságot törekedve megszüntetni - hiszen semmi fény nem jut be a folyosórészre, ahol álltok, ezért olyan, mintha megvakultatok volna - a falat megtalálva próbáltok kitörni, komoly erőt összpontosítva abba, hogy ledöntsétek az ellenség emelte akadályaitokat. A fal kemény és vastag volt, bő egy méteres, mégis a duplán (de mondhatni triplán) megerősített ostromotok sikerrel járt, Ugyan nehezebbnek tűnt létrehozni a jutsut, mint alapjáraton kellett volna, ezt - jogosan - a méregnek tudhattátok be. A fal a kombinált ütésetek után megrepedt, és az ütés középpontjában körülbelül fél méteres lyuk is keletkezett, ami már a külvilágba mutatott. Ez azonban nem tartott sokáig, épp csak vettetek egy nagy levegőt, s a lyuk el is tűnt, újabb fal emelődött elé, ismét visszazárva benneteket a sötétségbe. Az, aki a technikát létrehozta, egyáltalán nem akarta, hogy csak úgy elpárologjatok a labirintusból.
Hogy megpróbáltok-e még egyszer áttörni, vagy más mellett döntötök, majdhogynem mindegy, mert mire cselekedhetnétek - vagy gondolkodhatnátok egy kicsit a cselekvés mikéntjén - Zauki, élesebb érzékei révén előbb, Yamato később érezheti meg a körülbelül 10 méterre tőletek "felbukkanó" alakot. Nem látjátok, azt se, hogyan bukkant elő, de a földből emelkedik fel, máris üdvözölve benneteket:
- Doton: Iwayado Kazushi!
Technikája nyomán most kivételesen nem törnek elő újabb sziklafalak vagy -darabok, hanem maga a folyosórész két fala kezd mozdulni, hogy egyszerűen összepréseljen benneteket, miközben a jutsu irányítója - logikus mód - fedezékbe vonul. Amennyire a kőfalak zajától hallani, mozgása olyan, mintha ő látna a sötétben...

//Chakra:
Yamato: 87%
Zauki: 72% //

[Inako, Jaken]

A koromsötétben Inako számára megnyugtató volt Yoshitaro gepárdjának közelsége. Valóban, az állat kiszalgolta volna, és jobban hallotta is volna, ha valaki ártó szándékkal közeledik hozzájuk. DE az állat egyelőre nyugalomban volt.
Inako kérdésére is csak játékos kedvességgel mutatkozik be, talán még mindig azt gondolja a kis cukiság, hogy valamiféle játékot játszanak, még ha kicsit komolyabb is a játék.
- Hívj Su-channak! Most bújócskázunk? Nekünk kell rejtőzni vagy inkább mi legyünk, akik megtalálják a rejtőzőket? Mindkettőben jó vagyok! - fecseg lelkesen, de aztán ahogy valami mozdul, elhallgat. Ugyanúgy Inako is megmerevedik egy pillanatra, de aztán Su-chan nem reagál ellenségesen, így Inako hiába nem lát az orráig sem a fény hiányában, megnyugodhat.
- Daijoubu, Inako-san, Jaken-san az, érzem az illatát - tájékoztatja a lányt, így ő már bátrabban jelezheti a férfinek kilétét. Ugyan egyikőtök se lát egy fikarcnyit se, mivel a titeket körülvevő falak miatt egy csepp fény sem jut be, így teljes a sötétség, de azért sikerül eljutnotok egymás mellé. Egyelőre szerencsétek van, úgy tűnik, mivel se Su, se ti nem hallotok semmi gyanúsat. Hogy kiszabaduljatok, Jaken úgy dönt, hogy maga is doton technikával próbálkozik. A Chidokaku technikára esik a választása, amellyel megemeli felettetek a plafont. A kis járatot ismét kevés éjszakai fény tölti be. Azonban mielőtt jobban megörülhetnétek, vagy kihasználhatnátok a szabadulásra a helyzetet, a mennyezet újrateremtődik. Nem, nem azzal történik valami, amit Jaken kiemelt, hanem egyszerűen az oldalsó falakból ismét kinő a mennyezet a korábbi helyére. Amit vagy kiemeltek megint, vagy nem, de ha megpróbáljátok, hasonlót kell tapasztalnotok.
De ha tanakodtok ezen, ha nem, Su vonja magára a figyelmeteket.
- Valaki érkezik jobbról! - figyelmeztet benneteket. S máris ti is halljátok a neszt, a neszt, ami emberhez (is) tartozik, de még inkább halljátok azt a légmozgást, ami megelőzi az érkezőt. Ugyan nem láttok semmit, de még így is, ha volt dolgotok szél elemű ellenféllel barátságos vagy véresen komoly küzdelem során, rá lehet ismerni a szél jellegzetes hangjára, ahogy a erőteljes légtömegként érkezve sodor magával mindent, titeket is a falnak vágva - hacsak nem léptek időben még valamit. Akárhogy is, a Fuuton: Reppusho széllökete után újabb, apróbb de ugyanolyan veszélyes lövedékekkel kell szembenéznetek vakon, a Kajou Kazemari technika szél gömbjeivel, amiket az ellenfél egész pontosan repít felétek, még ha ti ezt nem is látjátok.

//Chakra:
Inako: 95%
Jaken: 94%
Su: 100%
Ha az első széllöket eltalál benneteket, akkor némi zúzódás a falba csapódástól, de egyelőre komolyabb sérülés nincs.
Illetve mivel vaksötét van, Inako egyelőre nem tudja használni a klántechnikáit, mert nem teremtődik meg a kontaktus.//

[Yoshitaro]

Ahogy a falak felhúzódtak körülötted, s a mennyezet lezárt, ott maradtál egymagad a vaksötétben. Nagyfiú voltál már, ezért kétségbe nem estél, de azért a harag benned is lángra gyúlt a kevésbé fair lépésre. De a shinobik világa ilyen, általában semmi sem fair, legfőképp egy mindkét fél számára élethalál harcban.
Arra azonban hiába vártál, hogy a szemed hozzászokjon a sötéthez, a labirintus folyosójára egy fikarcnyi fénysugár sem jutott, így épp olyan áthatolhatatlanul sötét volt, mint egy barlang mélyén, messze a bejárattól. Ugyan a furcsa illat birizgálta az orrod is, a szaglásod, a hallásod, tapintásod - és ízlelésed is, bár nem valószínű, hogy most bármit is nyalogatni támadna kedved - működött.
Hogy szabadulj a méregtől, s potenciálisan ne legyen más hatása még rád pluszban, egy szél technikát vetsz be, a Daitoppa-t. Segítségével kipucolod a labirintusrészt - bár arra nem gondoltál, hogy az elsodort gáz állapotú méreg esetleg rátalálhat más társaidra, hiszen - hacsak nem jut ki valahol a labirintusból - szükségszerűen szétterjed jobb híján akkor máshol.
Neked viszont most inkább az volt a fontos, hogy az ellenkező irányba angolosan kumoi stílusban távozz. Valószínűleg ezt is teszed, ha nem üti meg az amúgy is kiélezett füled a hang, ahogy kő csikordul kövön. Aztán léptek keltek, vaskos, nehéz léptek, amikhez lágy kabátsuhogás társult. Mielőtt azonban belemerülhettél volna abba a gondolatba, hogy vajon milyen távol lehet, hiszen fényt nem láttál, hogy kívülről lépett volna be valaki, egy ponton egy századmásodpercnyi fény villant, annyi, amennyi egy fegyver elsütésekor minimálisan keletkezik, hogy aztán valami irdatlan sebességgel süvít feléd. Ahogy becsapódik, robbanva borul lángba az egész, feltépve a ruhát, bőrt, húst a válladon, hiába mozdultál Shunshintól felgyorsítva, s egyben akkorát is taszít rajtad pördítve, hogy fájdalmas nyekkenéssel csapódsz a falnak. S máris hallod az újabb kattanást, ahogy a fegyvert élesíti ellenfeled előtted, nagyjából ott, ahol korábban is állt.

//Állapot: a jobb vállad elülső fele teljesen felszakadt a húsig, s meg is pörkölődött, büdös, égett szagot áraszt magából, a becsapódás miatt maximum kisebb zúzódásaid lesznek később, s most kissé fáj.
Chakra: 86% - + a gyűjtött 100%
Ha jól megindoklod, akkor elkerülheted a golyó becsapódását, hiszen a lépések miatt lehet terved, de mindezt úgy próbáld lemodellezni, hogy a karaktered nem tudja, amit te a poszt vége okán igen, ha hiteles, akkor elfogadom esetleges hárító manővernek, de ebben az esetben két feltételezéssel írd a posztod, az egyik szerint, hogy megúsztad, a másik szerint pedig hogy eltalált a golyó. //

[Akane]

A terved nem jött be, és te is a fal csapdájába estél. Mivel teljesen körbevettek a falak, koromsötétbe kerültél, így kivetődtél a Kage Bunshinod árnyékából, a technika megszűnt, mivel megszűntek az adott feltételek hozzá. De nézd a jó oldalát, legalább nem voltál egyedül, ott voltál magadnak. Igaz, a helyzet nem volt alkalmas eme derűlátásra, s sokkal inkább voltál dühös, mintsem vicces kedvedben. S amikor egy ninja így érez, akkor természetes, hogy vissza akar vágni az ellenfelének. Elsőnek a denevéreid idézted meg, illetve törekedtél utasítást adni a kintieknek is. Aztán pedig, míg történtek az események, Gouwannal megerősített ököllel dörömböltél, hogy "engedjenek ki". Jól számoltál olyan szempontból, hogy a fal megadja magát előbb vagy utóbb, hiszen már az első ütésed során repedések keletkeztek rajta, de azért vastagnak és szívósnak bizonyult. Így előbb jutott a füledbe, mint pillantottad meg, hogy odakinn az ellenség nem maradt védtelenül, hanem egy hasonló falnak tűnő kupola alá "menekült" - azaz idézett maga fölé is védelmet. Minden bizonnyal főként időt kíván nyerni, hiszen veletek ellentétben az ellenfeleitek nincsenek tisztában a képességeitekkel, így bár magabiztosnak adják el magukat, biztosan óvatos duhajok azért egy súlycsoportba tartozó - vagy esetleg nehezebb súlyú - ellenfelekkel szemben. Így viszont majdnem ugyanott vagy, ahol a part szakad, hiszen ugyan nem temetett vissza a labirintusba ellenfeled, de még mindig falakba ütközöl, ha vissza akarod szerezni Hanaet és szét akarod rúgni a hátsó felét a nőnek.

//Chakra: +38 és +35 a bunshinodnak és neked a gouwan és az idézés után//

[Kenji]

A vaksötétben, mivel semmilyen minimális fényforrás sem állt a rendelkezésedre, szó szerint megvakultál. Hiába működött mindkét szemed, még a saját orrodat sem láttad. Minden volt ez, csak épp szívderítő nem. Ösztönösen is a falhoz hátráltál, hogy legalább egy oldalról védve legyél, s kezedbe fogtad a fegyvered. Ettől még védtelennek érezhetted magad egyik érzékszerved hiányában, de ennek köszönhetően a többi kiélesedett, mert jobban koncentráltál rájuk. Hallottad hát, ahogy halk robajjal valami mintha mozdulna, egy falrész, vagy valami hasonló súlyosabb. Azt is hallhattad, hogy léptek zaja kél, s a robaj ismét felzeng fojtottan, épp csak most "visszafelé", mintha egy igen nehéz rejtekajtó tárult volna ki, majd csukódott volna vissza. Épp csak a fény nem érkezett vele egy fikarcnyi se. Ettől még be tudtad lőni, hogy neked bal felől történt valami. Kétséget sem hagytak a tempós lépések. Valaki kocogós futással közeledett. Valaki, aki igyekezett elrejteni a lépéseit, hiszen nem dübörgött a földön, mint egy átlagos civil, de nem is mozgott olyan puhán és halálosan, mint egy ninja. Akárhogy is, nem állt jól a szénád, mert nem látsz semmit, ellenben a léptek közeledésének üteméből arra kell következtetned, hogy az ellenfeled valami módon nagyon is jól lát, pedig sehonnan nem dereng kis fény sem, s már közel jár, hamarosan pont eléd kellene érkeznie, s most már hallani vélted egy katana finom csendülését is, ahogy gazdája óvatlanul picit vagy a falhoz, vagy a földhöz érintette egy fél pillanat erejéig. Ellenfeled bizonyára azt tervezi, hogy egyszerűen levág a barlangok mélyére jellemző vaksötétben.

//Chakra: 95% //

[Atsushi]

A labirintus, ami körülvett, teljesen zárt volt, mennyezet és falak, akár egy folyosó, így konkrétan, ha nem használsz tűz elemű jutsut, teljesen vaksötétben kell lenned. Ennek ellenére, tapasztalt shinobihoz méltón nem esel kétségbe, helyette máris mérlegelsz, végiggondolva mind a saját, mind az ellenfél lehetséges legjobb lehetőségeit, felkészülve a labirintussal való megbirkózásra és egy esetleges támadásra is. Mivel te is csendben vagy alapvetően még akkor is, mikor jobb híján, mivel nem szándékozol végigtapogatni az egész helyet, s a helyzeted se fednéd fel feltétlen, a rejtekedként szolgáló, és a változások ellenére megmaradt szikladarabot kawarimivá téve is hallod, ahogy halk robajjal valami mozdul, kinyílik valami falrész és visszazárul. Te nem, de ellenfeled máris elárulta azt, hogy valahonnan elölről jön majd, még ha fényt nem is láttál a mozgás hangjai ellenére se. Minden bizonnyal úgy mozgatták a labirintus egyes kis részeit, hogy hiába hallasz, látni ne láss, s így ne tudd meg igazából, kire számíthatsz, még ha amúgy elég nyilvánvalóan tudomásodra hozták, hogy valaki jön. S valószínűleg a léptei hangjából következtetve egy valaki. De ez az egy igen magabiztosan, mintha nem is vaksötétben kellene botorkálnia. Halkan igyekszel feljutni a mennyezetre alapvető chakrairányítást hívva segítségül, a csalidat magára hagyva. Közben ha fülelsz, hallod, ahogy penge súrlódik halkan, mégis jellegzetesen: valaki katanát vont ki a hüvelyéből.
Azt ugyan már talán nem hallod, de nem csak egy katana, hanem vele párhuzamosan, egyidőben egy wakizashi is előkerült. azt viszont pontosan hallod, ha kivárod, hogy a támadó megérkezve a Kawarimid felé "robban" tempósan, valószínűleg, mivel a futássá váló léptek kihagynak egy ütemet, elrugaszkodva kaszabolva le a csalit, amely visszaváltozik szikladarabbá, viszont a pukkanása elrejtette, pontosan hova is érkezett az ellenfél, aki most minden bizonnyal körbekémlelhet, hogy felfedezzen, fegyelmezetten, maximum halálos csendben magában káromkodva azért, hogy rászedted.
Harcotok azonban megzavarja valami: légáramlat, egyfajta elhaló széllökés érkezik, amely már ugyan nem borítja fel egyikőtök se, de végigborzolja az ember szőrét, s vele furcsa illat lengi be a teret. Az illat mellett azt is rögtön érzed, hogy a koncentrációd romlik, s egész fáradtság, elnyűttség jár át.

//A karakter ugyan nem tudja, de Yoshitaro, ahogy elsodorta a mérget magától, a randomgenerátor közreműködésével te kaptad a nyakadba - innentől a jutsuid létrehozásakor neked is kockát fogok dobni az 1/6-nyi esélyromlásra.
Illetve: nem kötelező megvárnod, hogy a kawarimit kiiktassák, ha másképp cselekednél, megteheted.
Chakra: 98% //

[Hiroto]

Egyedül maradtál a vaksötétben. Kétségbe ugyan nem estél, de nem voltál különösebben boldog, mikor ráébredtél, hogy nem elég, hogy bezártak egy olyan helyre, ahova egy csepp fény se jut, így egy érzékszervedet lazán kiiktatták, de még valami mérget is benyeltél a "gondos vendéglátóidnak" köszönhetően. Hogy felmérd, egyáltalán hova csöppenhettél, és legalább fejben legyen elképzelésed, kitapogattad a falat, amire végül három lépéssel később bukkantál rá, kicsit "ferde volt", így enyhén átlósan futhat ezen a részen a fal, ami maga sima volt, tényleg olyan fal benyomását keltette. Ugyanakkor tömör volt, érezni lehetett azt, hogy nem egy átlagos, épületekben fellelhető falról van szó, annál robusztusabb, hűvösebb. Erről tanúskodott az is, ahogy a kunait bele próbáltad szúrni: ugyan belement, de az erőbehatással, amit belefektettél, nem jutott mélyre, a fal szerkezete keménynek mutatkozott. Nem áttörhetetlen, de kemény. Chakrával persze fel tudtál kapaszkodni, igaz, nehezebbnek tűnt a művelet, mint máskor, s sajnos hiábavaló is az igyekezeted, a méreggel teli levegő elborította az egész labirintusrészt, a gáz, ha nehezebb, ha könnyebb, mint a levegő, nem számított, mennyiségileg annyi volt belőle, hogy betöltötte az egész teret. S valószínűleg szétterjed, ameddig csak tud majd. Kérdés, táplálja-e még valaki, vagy csak jut, ameddig jut, benyelitek annyian, amennyien benyelitek, s ezzel gazdálkodnak ez jutott alapon.
Míg a terepet igyekszel felmérni és vizsgálgatni, a szemed világát "elvesztve" kiélesedő többi érzékkel, a füled megüti a hang, amely olyan, mintha kő csúszna el a talajon. A hang kétszer erősödik fel és hal el, s olyan érzést kelt, mintha valaki kinyitott volna egy ajtót, majd visszacsukta volna. Egy súlyos, falba vájt ajtót, ami maga is a fal anyagából készült. Fény nem érkezett vele a járatrészbe, ahol tartózkodtál, így látni semmit nem láttál egy pillanatig se továbbra sem, ugyanakkor ahogy a súrlódás elhalt, léptek keltek. Nem hangos, éppenséggel roppant halk, apró neszek, amelyek közeledtek egy darabig, majd elhaltak. Hogy azért, mert a valaki számára "látótávolságba" került, vagy mert elkezdett odafigyelni, hogy ne csapjon neszt, arról csak találgatni lehetett. Azt se sokáig, mert halkan, suttogva, mégis határozottan felhangzott:
- Katon: Hiendan!
A lángcsóva egyenesen feléd tartott, bár legalább nem töltötte ki teljesen a járatot, amit így egy rövid időre beláthattál, a jutsu által biztosított fénynek köszönhetően felmérve, hogy nagyjából 4 méter magas és 3 méter széles lehet. Az ellenfeled pedig férfi, akinek a szemén van valami szemüvegszerű.

//Úgy vettem, hogy mivel teljesen vaksötétben vagy, nem fogod bevetni a technikát, mert felesleges lenne
Chakra: 98% //

[Shiren]

A Hanaen végrehajtott technika után újabb előkészítésébe kezdtél, miközben figyelted az odalenti eseményeket. Megtehetted volna, hogy egyáltalán nem foglalkozol többet az egész üggyel, mégis inkább azt választottad, hogy még egy kis chakrát ölsz a helyzetbe, s nekiállsz megalkotni egy egyelőre még titkok homályába rejtőző technikát. Mered ezt tenni főként azért, mert nem számítasz rá, hogy bárki is meg akarna zavarni ebben, hiszen nem is tudnak nagyon a "létezésedről".
Ha közben szemléled az eseményeket, láthatod, hogy a labirintus mellett a bunshinod és a sebhelyes arcú, fiatal nő fölé szintén erős falból kupola növekszik. Illetve hogy társai megindulnak a labirintus bizonyos pontjai felé, és ott belépnek, miután egyrészt az Akane által leírtak alapján Suiton beállítottságú a fal mellett mérget hoz létre, s a gunbaios finoman belegyezte a gáz halmazállapotúvá váló mérget a járatba, amely egyedül nála volt eredetileg is nyitott, amire onnan fentről abból következtethettél, hogy ott egyáltalán nem kelt mozgás a falnál, mikor a méreg belegyezése utána nő belépett. Nem annyira ördöngösség összetenni a stratégiájuk alapjait. Kérdés, valóban olyan hatékony-e, mint gondolják.
Amit még megfigyelhettél, hogy mindannyiukon van valami szemüvegszerű, viszont hiába a méreg, egyikük sem visel maszkot. Nem mintha meglepő lenne, hogy esetleg már immúnisak rá, vagy esetleg bevettek ellene valamit, hogy rájuk ne gyakoroljon hatást a járatokba betelepedő méregfelhő.

//Chakra: 46% +49% a bunshin//

[Hanae]

Shiren/Mirubi jutsuja működésbe lépett, így a beszélgetésetek után, ahogy süllyedtél, úgy süllyedtek a vele kapcsolatos emlékek is az agyad mélyére, egy "zár" mögé, ahol többé nem fértél hozzá, s még csak azt sem foghattad fel sosem, hogy egyáltalán van ott valami, amihez hozzá kellene férned (még ha a dolog valójában ennél jóval bonyolultabb is). Az esés hatására még az eszméleted is elveszted egy kis időre. Ugyan nem tudod, de amikor felnyitod a szemed, voltaképp alig pár perc telt el. Ugyanakkor mivel egyáltalán nem fékezted az esésed, igen fájdalmas volt még a lélegzés is. Egy bordád eltörte egy faág még esés közben, s a fejed is vérzett a földre érkezés után. A látásod homályos volt, és hányinger kerülgetett a komolyabb agyrázkódás következtében, így bármire is koncentrálnod igen nehéz lett volna. (Bár ha szükséges lenne, nem lennél teljesen védtelen, elvégre kunoichiként az ilyen helyzetekben is felül kell kerekedned magadon, illetve még nálad van az Akanétól kapott tabletta is.)
Nem tudtad, hogy kerültél oda, ahol vagy, nem tudod, hogy szerezted a sérüléseid, csak arra emlékszel, hogy rád bíztak egy pici gyereket még a táborban, de hogy utána mi történt és hova tűnt a gyerek, arról már fogalmad sem volt. Csak a fákat láttad magad körül, s a romváros falromjait, de a táborhelynek nyoma sincs, ahol eredetileg az emlékeid szerint tartózkodtál korábban. Illetve láthatod - bár nem biztos, hogy képes vagy értelmezni ennyiből - a létrejött labirintus falainak részeit is a város általad látható romjain túl, a város belsejében. Azt viszont mindenképp meg tudod állapítani, hogy ez a "képződmény" igen kiterjedt ahhoz képest, a város jó részét magába foglalja. S ha esetleg össze akarnád hasonlítani az emlékeiddel, akkor felötölhet benned, ha van erre kapacitásod a zavarodottság közepette, hogy épp akkora, mint az első falu, vagy mint a második falu vagy harmadik falu java része.

//chakra: 60%, állapot: jobb oldali bordatörés, agyrázkódás, koncentrációs zavar//

//HATÁRIDŐ: május 4. //

**Osumi Hiroto** Pént. Május 01 2020, 18:46

Esetlenségemet bizonyítják tetteim. Rengeteg lehetőségem lett volna a terep felmérésére -aminek legnagyobb sikere az volt, hogy megtudtam, a kunai belefúródik a falba-, én mégis a legegyügyűbb megoldást választottam - tapogattam, mint egy kisgyerek. Néha mintha nem is lennék méltó a ninja megnevezésre. Habár ez először jutott el tudatomig, megpróbáltam hamar meg is szabadulni a gondolattól. Mit mondana erre Juro? - Kérdeztem magamtól gúnyosan. A hirtelen meglepetés válthatta ki belőlem, legalábbis szeretném így felfogni. Nincs azonban időm sokáig korholni magamat, hamarosan egy kisebb morajt, majd léptek zaját hallom. Nem tudom ugyan, kihez tartozik a hang, mégis készenlétben kell állnom, elvégre bármikor felbukkanhat az ellenség. Harcra készülve beveszek egy energiatablettát -nem szívesen, hiszen sem állapotom, sem chakratartalékom nem kényszerít rá, a levegővel elegyedő por azonban igen-, ha nem segít akkor még egyet, ám testi épségemre való tekintettel többet nem kockáztatok. Így is pazarlásnak tűnik, de ha valóban harcra kerül a sor, a legjobbat kell nyújtanom. Bár a Donot technika felállításakor minden tervünk romba dőlt, legalább tapasztalattal gazdagodhatok a téren, hogy mennyire felesleges gondolatban, cselekedetek nélkül előre tervezni. A Muon Satsujinnak köszönhetően vélhetően a vaksötétben is érzékelhetem ellenfelem mozgását, ám nem sokáig várat magára, hamarosan a léptek zaja elhla és meg is indítja az eldeformálódott tűzcsóvákat, amire én -tudatába jutva annak, hogy a mérgező por nem robban- hirtelenjében csak egy Katon: Karyuudannal tudok reagálni - már ha létrejön a technika. Amennyiben igen és robbanás keletkezik, úgy a Ranji Shigumival oldalt, a falakhoz lapulva manőverezek és indítok meg egy gyors támadást - egy, az egész folyosót lefedő tüskevermet próbálok létrehozni, azaz azt próbálom elérni, hogy hajam tüskéi mindenhova elérjenek a hatótávon belül. Ha úgy érzékelem, ellenfelem túl messze áll ehhez, úgy közelebb megyek, ha hátrálni kezd, követem és támadom az újabb és újabb előtörő hajzuhatagokkal, majd, ha úgy veszem észre, hogy csak hátrál és hátrál, próbál kitérni, egy Shunshinnal meglepve próbálok mellé kerülni és onnan a hasába vájni megkeményedett hajamat. Amennyiben nem keletkezett robbanás, vagy a lángok hamar kialudtak, úgy ugyanezt a technikát vetem be, azonban ekkor nem kell óvatosnak lennem a fel-felkapó lángok miatt. Ha a Karyuudan nem jön létre, a falhoz lapulva reménykedek benne, hogy nem pörkölődök meg túlságosan, majd a tűzcsóva eltűnésekor próbálom meg bevetni a jutsut, egy előrenyúló szörnyeteg szájának formájában, mely megpróbálja bekapni és így összezúzni, vagy legalábbis mély vágásokkal teletűzdelni a szemüveges férfit.

Használt technikák:

Muon Satsujin no Jutsu (Néma Gyilkolás Technikája)

Kirigakure sajátos taijutsuja, lehetővé teszi a használója számára, bármilyen látásviszonyok között, hogy csakis annak hangja és mozgása alapján is követhesse és közelítse meg az áldozatát, anélkül, hogy az észrevenné vagy akár csak meghallja, és úgy támadjon rá.
A technikát a legkorábbi tanulmányokkal együtt kell elkezdeni kifejleszteni a használóban, mivel csak ekkor fejlődnek ki olyan testi reakciók, amelyek engedik a technika végrehajtását.
Besorolás: D
Megjegyzés: Alapképesség Kirigakure shinobiknak
Chakraszint: -

Katon: Karyuudan

Önmagában is erős, de remek kiegészítő technika, pl. a Doton: Doryuudan-al kombinálva lángoló földrakétákat hozhatunk létre, melyek ereje elsöprő. A technikával lényegében egy sárkányra emlékeztető, lángcsóvát "okádhatunk" az ellenfélre. Tulajdonképpen a Ryuuka no Jutsu, közvetítő anyag nélküli változata.
Magyar név: Tűz elem: Tűzsárkány Rakéták
Típus: Támadó/Kiegészítő
Besorolás: B szintű
Chakraszint: 300

Ranji Shigumi no Jutsu (Vad Oroszlánsörény Technika)

Az előző jutsu támadó változata mellyel irányítani is tudjuk a tűszerű hajzuhatagot és a hatalmas sörénnyel csapdába ejthető, sebezhető, megfojtható az ellenfél. A hegyes hajfullánkok képesek lehetnek akár egy idézett lényt is átszúrni, hogyha a használó kellően képzett hozzá és elég chakrát fektetett a jutsuba.

Chakraszint: 350

Besorolás: B

Megkötés: Ninpo: Hari Jizou

Shunshin no Jutsu (Fürges Test Technika)

A shunshin alapvető chakrairányítási művelete: chakra testen belüli irányítása.

A technika alkalmazásakor a test emberfeletti, szemmel követhetetlen mozgásra teszi képessé a használóját néhány másodpercig, azonban ehhez a hatáshoz folyamatos és nagymértékű chakrafelhasználásra van szükség, illetve a technika használata az érzékszervektől (főleg a szemtől) és a reakcióképességtől függ. Lényegében egy robbanásszerű, láthatatlan, villámgyors mozgásra lesz képes a ninja "A" pontból "B" pontba. Ám ez a mozgás nem folyamatos, így csak néhány másodpercig lehet alkalmazni. Olyan, mint ha a használó teleportálna. Ha a használó nincs hozzászokva ehhez a mozgáshoz, illetve be nem látott területen mozog, könnyen katasztrofális sérüléseket szenvedhet. Az említett hátrányok miatt a shushin sok helyzetben lekövethető, illetve megakasztható, főleg tapasztalt ninják által, éppen ezért különböző elemi hatásokkal rejteni lehet a technikát. Az egyetlen megkötés az, hogy a használó rendelkezzen elemi technikákkal, illetve az azok létrehozásához szükséges körülményekkel. Így amikor az Animében azt látjuk, hogy valaki elég, majd eltűnik, vagy vízzé válik, akkor valójában a Shunshin no Jutsu rejtett formáját láthatjuk.

**Yamanaka Inako** Pént. Május 01 2020, 20:15

//Feldúlt végeken//

Amikor a csillagok fénye megvilágította a folyosót, Inako némi reményt érzett a szabadulásra. Lenyűgözte Jaken technikája, ahogy könnyedén utat nyitott a szabad levegőre. Öröme azonban rövid életűnek bizonyult, hiszen mintha csak valami élő dolog lett volna, a mennyezet egyszerűen újrateremtődött. A sötétség ismét körbevette, csupán annyiból tájékozódhatott, amit az a néhány pillanatnyi világosság adott. Semmit sem látott, viszont legalább tudta, a szőke hajú jouninon kívül még a gepárdra is számíthatott. Su-chan ugyan játéknak fogta fel az egészet, egészen pontosan valami bújócskának, mégis érzékei jóval túlmutattak a geninén.
- Milyen technika lehet ez? - tette fel a kérdést az ifjú Yamanaka. - Különleges Doton jutsunak tippelem, bár még sosem találkoztam ilyesmivel. Ez megmagyarázná a csapdák hiányát a város körül - tette még hozzá.
Látni ugyan nem látták egymást, az egyéb érzékszerveik működtek. Egyelőre.
*Jaken sem fogja bírni a végtelenségig, muszáj valahogy segítenem. Akárhányszor emeli majd ki a földterületet, újra be fog záródni a lyuk.* Inkább megtartotta magának ezeket a gondolatokat. Az volt az egyetlen előnye ennek a helyzetnek, hogy arckifejezései teljesen rejtve maradtak társai előtt. Aggódott, hiszen ebben a helyzetben vajmi kevés esélye lett volna a titkos klán technikáinak bevetésére. Vaktában pedig nem akarta használni a Shintenshin no Jutsut, mert ezzel csak még nagyobb terhet rakna a jounin vállára. Vigyázni a testére, amíg elméje vissza nem talál a testébe és újra magához tér. Vagyis a Yamanaka jutsukat elvetette, maradt a Katon, vagy az egyéb technikái.
A Ninjuu figyelmeztetése után a genin is meghallotta, valaki tényleg közeledett feléjük. Viszont másra is figyelmes lett, méghozzá ismerős hang ütötte meg a fülét. Néhány napja történt, egészen pontosan a Chuunin Vizsgán. Talán, ha akkor nem találkozik a támadással, most még nagyobb hátrányban lenne. A szél félreismerhetetlen hangja kúszott végig a folyosón.
- Úgy tűnik, a Fuuton használó lesz az ellenfelünk - hadarta el gyorsan.
Védekező technikának híján van, és bár számít rá, Jaken valami Doton jutsuval ki tudná védeni, mégis amilyen gyorsan csak tud, megpróbál lehasalni és a talajhoz szorítani magát. Ha így találja el a Szél elemű technika, talán nem repíti olyan messzire és kisebb sérülésekkel megússza az első rohamot.
Amennyiben a szőke hajú férfi gyorsabban reagál és biztosítja a védelmet, Inako sem tétlenkedik. Kézjeleket formál, majd a Ninpou: Oboro Bunshin no Jutsu segítségével létrehoz négy másolatot magából. Elterelésnek pont megfelelnek, ha esetleg később szükség lesz rájuk. A támadások áthaladnak rajtuk, tehát csak akkor semmisülnek meg, amikor a kunoichi feloldja a technikát.
Ugyan a Tűz elem erősebb a Szélnél, ezen a szűk helyen inkább nem kockáztatja meg a bevetését. Akane elmondása szerint Jaken is jártas a Katon jutsukban, vagyis ilyen téren megpróbálja támogatni a jounint. Ebben az esetben a Katon: Housenka no Jutsut vetné be.

Használt technikák::

**Shiren** Pént. Május 01 2020, 21:35

Minden, a tüdőmbe szívott levegővel érkező szagot elraktározok magamban.

Felerősített érzékeim okán igyekszem kiszűrni az odalentről és a környezetemből hallható hangokat. Lopott pillantásom a labirintussal ölni akarókra többnek tűnt, mint egyszerű időpocsékolás, így inkább nem csináltam. Nem figyeltem rájuk. Nem volt szükségem arra, hogy bármilyen érzelmet vagy gondolatot is kiváltsanak belőlem. Számomra ők: jelentéktelen voltak. Ahogyan a technikában eltűnők többsége is. Mindösszesen három személy létezése lehetett fontos számomra azok közül a lelkek közül, akik ebben az időben, ezen a területen tevékenykedtek. Közülük eggyel már hosszú-hosszú időkre elvégeztem a dolgom. A másik... - tekintettem szemem sarkából oldalra - És a harmadik... Az a Kunoichi.

- Hirudoki. Mika. Dan. Raku. Kou.

Eldöntöttem, hogy itt a vége és elmegyek. Mégis, amikor rá gondolok, összeszorul a mellkasom. Gondolataimban már az Óceán fölött repülök, de amint az emlékeim utat törnek előttem tulajdon érzéseim formájában, hiányérzet lesz úrrá rajtam. Olyasmi, amit még Hanaénál sem éreztem, olyasmi, mely soha nem hagyna nyugodni. Végre azt éreztem, hogy valahol van helyem a világban. Igen! Ez volt az...

- Azuma. Kame. Uzu. Kengen. Kara.

Úgy éreztem, hogy mások élete és akarata okán van valahol helyem a világban. Hogy nem azért vagyok valahol, mert én úgy akarom, s nem azért figyelnek rám, mert én úgy cselekszem ahogy. Hanem azért, mert törődnek velem. Mert nem is akarnak elnézni mellettem. Akkor még nem értettem, csupán hagytam, hogy ismeretlen érzéseim árja magával rántson, ám most tisztán látok. Nem kérek ebből!

- NISHI! - Ahogyan ezen óriási erejű és tucatnyi energiát magukba sűrítő szavak formálják a világot, úgy én sem ezen gyenge, gyarló és emberi létem tükrében fogom meglelni mindazt, melytől végre célt érhet átkozott életem! - HI! - A Tűz mely annyi önmagammal ez előtt bennem éget már eltűnt. Rájöttem kicsinyes világnézetem egoista okára. Nem vagyok Isten, de nem is vagyok már az az emberi lény, aki hajlandó az átlaggal foglalkozni! - KONGOU! - Az égből jövő villám is feltűnik, lecsap, s aztán eltűnik. Ami odalent folyik az a Ninják Játéka, egy hétköznapi harc, mely halállal végződik majd! A helyett, hogy jobbá próbálnák tenni a világot, itt ölik egymást a semmiért! - MIZU! - Fuldokolnak saját kicsinyes világuk negédes mocsarában, miközben megóvják magukat a sérülésektől. Ahogyan én is tettem, ahogyan elutasítottam minden lelki terhet annak érdekében, hogy a lehető legjobb döntést tudjam meghozni. De ennek itt vége! - HANA! - Ha sír a szem, a lélek boldog! Ha vérzel és közben mosolyogsz, megbékéltél önmagaddal! Én pedig...

- Higi Fuuinjutsu: Fusekken Hantei // Szertartás Pecséttechnika: A Tisztátalan Világ Jutalma - Én pedig megmutatom, hogy mennyire nem jelent a világ szemében semmit mindaz, ami odalent történik és történni fog!

[...]

Az utolsó sort már érzelmeim feltörő árjával fújtam ki fogaim közül.

Olyan ellentétek kavarogtak bennem, mint őrületem hajnalán. Olyan érzelmek, melyek ütik egymást és ezzel kergetnek a sötétségbe. Vagy elnyomod őket, vagy felemésztenek. Én annak idején elnyomtam őket. Mindet. Minden olyan érzelmet lelkem kútjának leges legmélyére száműztem, melyet úgy éreztem, hogy nem tudok összeegyeztetni világnézetemmel és higgadtnak akart, hidegvérűnek formált természetemmel. Meghazudtoltam önmagam. Sohasem voltam olyan, mint egy érzelmek nélküli gyilkos. Minden alkalommal csak megjátszottam. Megjátszottam magamat még önmagam előtt is. Az akartam lenni, s végül azzá váltam. Minden elfojtott részem testet öltött bennem és végül szétszakított.

Most azonban már más a helyzet!

Minden egyes tudatom peremének csapódó érzés ezernyi gondolat szikráját pattintja ki önmagából, s én őrlődök, de élvezem. Nem tudom mit tegyek, döntésképtelen vagyok, s most, hogy a Tisztátalan Világ Jutalmát idéztem meg odalent, kétségek gyötörnek afelől, hogy jól döntöttem-e. Magam előtt tartottam jobb kezemet, hogy a Fél Kos kézpecsétet megformálva aktiváljam a Jutsut, s ezzel egy olyan elementáris folyamatot indítsak el, mely tanúbizonyságot tesz a lent zajló értelmetlen dolgok jelentéktelenségéről. De ha így tennék... Amikor még elkezdtem megalkotni ezt a pecsétet, akkor más volt az indíttatásom. Akkor megint el akartam menekülni az érzéseim elől. Meg akartam szüntetni mindazt, mely gyengévé tesz, sebezhetővé. Ki akartam törölni a létezés materiális idővonaláról a lányt, hogy nyugtom lehessen, hogy ne kelljen vele többé foglalkoznom. De idő közben másra jöttem rá. Igen, ez alatt a néhány másodperc alatt szabadjára engedve a kesze-kusza érzelmeimet, úgy tűnik, mégis csak renddé szerveződött a bennem dúló... Óh! Igen.

Azt hiszem ezt hívják Katartikus Káosznak.

Egy őrült folyamat melynek se rendszere sem pedig értelme nem látszik, de a végén mégiscsak lelassulnak a folyamatok és renddé szerveződik minden. Sebezhetővé tettem magamat, pontosan annyira, hogy az utolsó szertartásszöveg elmorgása közben már nem is figyeltem a környezetemre! Most azonban elég ebből! Ami odalent folyik, az nem az én dolgom, így nem avatkozok bele. Ha Akane-san részt akar venni ebben az értelmetlen semmiségben, akkor csak tegye.

Ha majd újra találkozunk, megkérdezem, hogy mi értelmét látta.

[...]

Körbekémlelve a levegőben mérem fel a terepet.

- Katon: Haijingakure no Jutsu! - Fújnék ki egy óriási méretű hamufelhőt a levegőbe, akkorát, hogy már-már alakuló viharfelhőnek higgyék a lentiek, s ezt követően a Kasseifurappu technikámmal megindulok az Óceán felé olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak tudok!

__________________________

Spoiler:

**Hamacho Yoshitaro** Szomb. Május 02 2020, 17:59

// Fórumkaland - Feldúlt Végeken //

[A sötétség nem rossz és nem is jó. A sötétség egy állapot, amibe időközönként mindnyájan belépünk életünk során. Nem a fizikai, tapasztalható sötétség az igazán félelmetes, hanem amit lelkünkben élünk meg. Mi vihet rá egy gyermeknek tűnő embert arra, hogy gyilkolni kezdjen?Kell hozzá ok vagy a nélkül is tökéletesen végzi munkáját? Lelke ugyanúgy érintetlen marad és tiszta, mint a fehér hó, ha megtalálja benne az igazát? Vagy tényleg reménytelen az ilyen "szörnyek" számára a megvilágosodás? Talán ők a sötétségben érzik magukat igazán fényesnek... De hát hogy értheti meg ezt egy olyan ember, aki végig a fényben élt? Mikor ő maga a sötétség legmélyére zuhant, rémült volt. Érezte a fájdalmat. Hezitálva, de felvette lelkének fáklyáját és fényesen ragyogott vele. Nem maga miatt vette fel. Mások miatt. Azt akarta, hogy senki se maradjon abban a sötétségbe, amit neki kellett átélni. Ahelyett, hogy várt volna egy megmentőre, ő maga lett a megmentő mások számára.
Mert minél mélyebbre süllyedünk a sötétségben, annál inkább képesek vagyunk a nagy változásokra...]

Hősünk hiába várt arra, hogy sárgás szemei hozzászokjanak a barlang sötétségéhez, nem látta továbbra se túl jól. Ha lenézett talán éppenhogy meg tudta pillantani kezének körvonalát, ahogy hasa környékén mozgatta. A Fuuton technika sikere ugyan csak rövid ideig tudta megnyugtatni, tisztában volt vele, hogy az elszálló mérgező füstnek ki kell szállnia valahová: vagy a Jutsu létrehozójához söpri vissza, de rossz esetben egy társát is elkaphatja a megnövekedett gázlöket. Tudta jól, hogy ezzel könnyen hátráltathatja a többieket, de már csak a csapatjuk összeállítását nézve könnyen kiszámolható vált számára, hogy egy Jounin "elesése" óriási eséllyel csökkenti a többiek életben maradását.
~Csak kérlek Kami-sama, ne emiatt halljon meg egy társam...~ mondta magában, ahogy fogait egymásra préselte.
Díszes, családi kardját óvatosan kihúzza hátán lévő passzos tokjából és először elkezdi ütögetni a környezetét. Saját karjának hossza a markolatig kb. 60 centiméterre számolható, a pengéje pedig másfél méter hosszú. A karját nem tudja ütközésig kinyújtani, halk koppanással jelzi fegyvere, hogy elérte a sziklás falat. Ugyanezt a mozdulatot megteszi a másik irányba és maga fölött is és az alábbiakat tudja kiszámolni egy pillanat alatt: a falak közti távolság 3 méterre helyezhető, így ha kardjával akar suhintani kénytelen lesz valamelyik oldal közelébe helyezkedni, különben könnyen megakadhat a támadás a falban. Feje fölött viszont nem érzékelt semmit, így testmagasságát és a kard hosszát összeadva rájött, hogy a talaj és a plafon között több mint 3 méter lehet.
~Ezzel legalább tudom, hogy mekkora helyem van a harcra...~ jegyzi meg magának.
Szemei továbbra sem látnak semmit, a háttérben halk morajlást hallott az imént. Benne van a vágy, hogy csapattársai után menjen, de jelen helyzetben saját helyzeti pontjával sincs tisztában. Pár pillanatot vár, hátha meghall egy közeli bajtársa hangját, de semmi érdekes nem üti meg úgy a fülét.

Éppen lépne előre egyet, mire meghallja durva csikorgását, mintha két kőlap súrlódna egymáson*.
~Valaki...eltünteti a falakat? Van nálunk egyáltalán Doton Specialista?...Yamato?~ agya hevesen gondolkozik, mit tegyen.
Erőteljes és vaskos léptek hangját hallja meg maga felől, valahol a távolban.
~Semelyik társamnak nincs ilyen nehéz lépte...Ez...~ kardját maga elé emelné óvatosan, finoman Chakra-t vezetve bele.
Kabát suhogás üti meg a fülét...
~Egyikünk sem hordott kabátot!~ s pengéjét automatikusan maga felé emelné, a markolat a fejétől indulna és a penge a lába felé nézne.
A pillanat tört része alatt feltöltené kardját villám Chakra-val s ezzel egy időben használva a Hien: Goudai Isshin no Iki // Száguldó fecske: Megszelídített elemek útja technikát képes lenne a Katana pengéjének alakját - hosszát és vastagságát - Chakra-val annyira megvastagítani, mintha egy széles Zanbato-t forgatna (vastag Chakra burok venné körbe a pengét). Ezzel nem csak hogy egy nagyobb pallos volna közte és az ellenfele között, ami teljesen eltakarja őt az ellenféltől, de enyhe fénnyel is beborítaná az egész helyiséget...

*: Az aláhúzott részek jelentenék azt az információt, amiből Yoshitaro rájönne, hogy egy ellenféllel van dolga, nem pedig egy bajtársa az.

[Abban az esetben, ha talál a támadás...]
Egy halk kattanást követve apró fénypontot pillantott meg a folyosó végéről. Szemei a pillanat tört része alatt kitágultak és már előre borítékolt, mi várhat rá, mondjuk nem teljesen abban a formában... Érezte a hirtelen felrobbanó lángok melegét a feje mellett és az éles, sajgó váll heves lüktetését. A löveg vagy a technika rendelkezett akkora erővel, hogy a tapasztalt Jounin-t a háta mögötti falra csapja. Testét végigjárta a tompa fájdalom. Ekkor érezte meg az éget hús bűzlő illatát, mintha csak újra abban a lemészárolt városban lenne. Dühödten sziszegett egyet és sötétben megbúvó ellenfelére nézett. A fegyver által leadott fénypont hellyel-közzel megadta a területet, hol lehet ellenfele...

[Abban az esetben, ha nem talál a támadás...]
A kard elektromos szikrázásai miatt kevésbé láthatta a hirtelen felvillanó fénypontot, de a kard Chakra-val átformált pengéjén lévő robbanást már annál inkább érezte. A fegyver támadása olyan erővel csapódott neki, hogy a Kumogakure-i Shinobi-nak határozottan oda kellett figyelnie arra, nehogy seggre huppanjon.
~Hát így harcoltok ti? Sötétben, megbújva... Aljas férgek!~ vicsorgott egyet dühödten.
Ahogy a lövedék lepattanna a fegyveréről, rögtön ellentámadásba kezdene...

Mindkét esetben kardját feltöltené egy újabb adag Chakra-val s dühödten egy előre szúró csapást mérne. A hátra húzás pillanatában továbbra is alkalmazva a Száguldó Fecske: Megszelídített Elemek Útja Technikát a normál pengéje köré sűríti a már rajta lévő energiákat és a szúrás pillanatában szó szerint "kirobbantaná" belőle, módosítva ezzel a fegyver alakját. A kard pengéjének hossza folyamatosan növekedne és egyre gyorsabban csökkentené az ellenfele közti távolságot. Továbbá plusz Chakra-t alkalmazva kisebb leágazódásokat hozna létre a pengéből, melyek ugyan úgy szét ágazódhatnak és szélsebesen az ellenfél felé süvítenének. Röviden szólva, egy Villám elemű Chakra-penge áradatot zúdítana ellenfelére, ami erősen akadályozná abban is, hogy újabb támadást mérhessen hősünkre.

Ha sikerrel járna és kellemesen felkoncolta a technikájával, Katana-ját elengedné és felmútatná a jól ismert Bárány kézpecsétet. Ekkor alkalmazná a Kage Bunshin no Jutsu // Árnyékklón Technikát és létrehozna magából 2 klónt. A családi fegyvert gyorsan visszahelyezné hüvelyébe, majd mindhárman feltöltik testüket Raiton Chakra-val, előre szaladnának és először alkalmazva a Shikyaku no Jutsu // Négyláb Technikát, másodjára a Tsuuga // Metszőfogat, egymás köré fonódva egy jóvalta pusztítóbb technikává egyesülnének, a Raiton: Santsuuga // Villám Stílus: Tripla Metszőfoggá.
Ezzel képesnek kellene lennie áttörni a sziklafalakon és egy kiutat fúrnia magának a "kinti" világba...

Ha sikerül (vélhetőleg pár falat legalább képesnek kellene lenni áttörnie), első sorban fedezéket nézne és biztosítaná maga körül a terepet, nehogy újabb meglepetés csapás érje őt. Ezután az egyik klónja (ha életben maradt, ha nem, akkor ő maga) alkalmazná a Kuchiyose no Jutsu // Idéző Technikát és megidézné vele álltai társát, Chii-t. A nagymacska valószínűleg már rég várhatta ezt a percet, hogy végre nem egy helybe kell várakoznia. Az idézett állat hirtelen kilapulna, mintha csak egy vastagabb ruha anyag lenne és Yoshitaro magára húzná őt, akár egy vadász a megnyúzott prédáját. Kezeit összecsapná, majd alkalmazná a Senpo: Ryosei no Jutsu // Természeti Stílus: Részleges Átalakulás eggyé válna társával s megérezné magában a jól ismert Természeti erőket. Ezúttal ő menne vadászni a sötétben s feltérképezné a labirintus külső peremét...
Abban az esetben ha védekeznie kellene, alkalmazná a Shunshin no Jutsu // Fürge Test Technikát az elkerülésekhez, illetve az előbb leírt kardjának térfogat növelésével védene ki újabb támadásokat...

Használt technikák:

**Aokaze Atsushi** Vas. Május 03 2020, 20:56

// Sai - Feldúlt Végeken //

Sötétség, a shinobi jó barátja, de nem olyankor, amikor az ember az orráig sem lát. Szerencsére könnyedén létre tudok hozni fényforrást, katon beállítottságomnak köszönhetően, és egy kawarimihez is találok alapanyagot. Minden jól kezd alakulni, már csak fel kell derítenem ezt az alagútrendszert, a társaim és az ellenség után. Legalábbis ez lett volna a fő célom. De megelőztek, az alagút elejéből furcsa hang hallatszik. Olyan földmozgásra emlékeztet, mint amit akkor hallottam, amikor felhúzták ezt a játszóteret.
~ Máris jönnek, gyorsabban ment, mint vártam! Ideje eltűnni!
Felmásztam a falra, ellenfelemmel ellentétben halkan. Ügyeltem arra, hogy ne hallják a lépteim neszét, egészen félhomályig mentem, hogy ne szúrhassanak ki. A vajon ki lesz az ellenfelem, kérdést fel sem kellett tennem, mert az ellenfelemet látszólag nem érdekli a jelenléte elrejtése. És kardjának élességét már a falon teszteli, vagy éppen csorbítja.
~ Katana, szóval az egyik ronnin lehet az ellenfelem, a kapott információk alapján. Ennek talán örülnöm kellene, elvégre azt jelenti, ők maguk nem tudnak rólunk semmit, esetleg a létszámunkat és véletlenszerűen jönnek ellenünk. De ez azt is jelenti, az egyik újoncunknak nagyobb esélye van arra, hogy egyedül kell egy ninjutsu használóval szembe néznie. Gyorsan le kell ezt rendeznem és tovább állni!
A tudat miatt, hogy egy kardforgatóval kell majd szembenéznem, bal alkaromon lévő fáslit széthúzom, hogy elérhető legyen az alatta elhelyezett pecsét, amibe a chakra érzékeny katanám van elzárva. Felkészültnek érzem magam az ellenfelemmel szemben, így már nincs más hátra, mint várni az érkezését. Ahogy megjelenik a látómezőmben, fejben elkezdek számítani, hogy kiszámoljam hová célozzak az Ikazuchi Hakai(Villám Pusztítás) technikával. Ami a kawarimim előtt 2 méterre található, időben megkezdem a kézjelek formázását, majd végül nyitott tenyereimet a földre/falra helyezem, azokon keresztül áramoltatom a raiton chakrámat. Remélve, hogy sikerült jól kalkulálom és telitalálta lesz belőle. Nem sokkal a szándékosan gerjesztett elektromos kisülés után, ami egy villámcsapás képében ölt alakot,majd egy erőteljesebb szellő áramlik végig az alagúton. Ami önmagában még nem lenne akkora vész, elvégre az ereje arra sem elég, hogy kibillentsen egyensúlyomból. De valami furcsaságot hozott magával, egy ismeretlen illatot. A forrásának belélegzése után, enyhe fáradtságot érzek.
~ Jaj, ne mérgezés! ~ Gyorsan bal kezemre kapok a meggyengített fáslit, lehúzom és arcom elé kötöm, közben pedig a következő gondolatment zajlik a fejemben:
~ Meggátolni a mérget, ugyan nem tudja, de remélem legalább lassít rajta azáltal, hogy valamelyest megszűröm a levegőt. Ki kehet még arra, Yoshi harcolna és őt akarták megmérgezni? Emlékeim szerint csak neki van fuuton eleme. Mert nem hinném, hogy a társukat is megmérgeznék… Persze elő fordult már, hogy révedtem.
Közben vártam, hogy a villámcsapás okozta por leülepedjen és megnézzem, mi van az ellenfelemmel.

Amennyiben a villámcsapás eltalálta, a kardforgatót és ártalmatlanná tette, óvatosan visszatérnék a talajra. Közben jobb kezemmel előhúzom az övtáskámon díszelgő íves pengéjű tőrömet. Aztán ellenőrzöm a pulzusát. Ha még életben lenne elvágom a torkát. Ha már halott, akkor csak átnézem a holtestet. Bármi nyomot, ha van esetleges megbízókról elteszem, a fegyvereivel egyetemben, amiket egy a hátizsákomban található pecsétbe zárok el.
Akkor ha a jutsum betalál, de nem üti ki, vagy el sem találom újra megformálom a Kutya, Ló, Tigris kézpecséteket, hogy újabb Onidoro(Démonlámpás) lánggömböket hozzak létre, szám szerint 20-at. És azokkal támadok rá. Amennyiben ez nem sikerül, úgy az övtáskámból előhalászok egy korábban előkészített robbanójegyzetes kunait és az ellenfelemnek, hajítom. Majd amint elég közel ér a fegyver aktiválom a robbanójegyzetet.

Ha sikerült így, vagy úgy de megölnöm, akkor átnézem a holtestet. Bármi nyomot, ha van esetleges megbízókról elteszem, a fegyvereivel egyetemben, amiket egy a hátizsákomban található pecsétbe zárok el. Aztán ismét csali kawarimi és fény kíséretében elindulok arra amerről a széllükés indult.

Használt jutsuk:
Ikazuchi Hakai // Villám Pusztítás
Határvidék - Page 29 Latest?cb=20160715191342

Határvidék - Page 29 Latest?cb=20160715191342

A ninja a kézjelek után mindkét tenyerét a földre helyezi, majd ezt követően egy hatalmas villámcsapás sújt le az ellenfélre. Minél több chakrát ölünk bele, annál pusztítóbba a támadás. S-szinten a technika nagyobb távolságból is alkalmazható.
Típus: Támadó
Besorolás: A rangú
Chakraszint: 500
Használója: Hatake Kakashi

Katon: Onidoro

A technika segítségével számos kisebb lángoló gömböt hozhat létre a használó, amelyeket nem a száján, hanem az elemi chakra kiterjesztésével hoz létre. A létrehozott gömbök pedig lebegni kezdenek körülötte. A megfelelő kézpecsétek után irányíthatóvá válnak, az ellenfélnek csapódhatnak, a becsapódás pillanatában pedig hatalmas lángokat hoznak létre, ezáltal még nagyobb sérülést okozva. Lehet több kicsi, pingpong labda méretű gömböket is létrehozni, valamint focilabda méretűeket is és ezeket lehet fokozni a használó chakraszintjétől függően.
Magyar név: Démon Lámpás
Típus: Támadó
Kézpecsétek: Kutya, ló, tigris
Besorolás: B
Chakraszint: 380

**Naito Kenji** Hétf. Május 04 2020, 16:45

// Sai – Feldúlt végeken //

Nagyon nem festett jól a szénám. Semmit nem láttam, ezrét ösztönösen húzódtam a falhoz, hogy némileg védve legyek. Az időm fogyott, mert ameddig itt szenvedek a kijárat keresésével, addig az ellenség simán le tud vadászni. Már pedig azt nem szeretném. Fiatal vagyok még a halálhoz, no meg amúgy is ki szeretne még meghalni? A csapatból nem hiszem, hogy bárki, de az ellenség? Ők minden bizonyára tudták, hogy a halálos ítéletüket írják alá, amikor elkezdtek falvakat mészárolni. Most mégis lépés előnybe kerültek… ellenem minden bizonnyal. A szemeimre nem tudtam hagyatkozni, ezért óvatos léptekkel indultam meg előre a fal mentén, ám pillanatokkal később megtorpantam. Hallásom lett segítségemre: robaj keletkezett, mintha egy falrész mozdult volna el. Szuper. Nem elég, hogy labirintust kaptunk és nehezítik a kijutási esélyeinket… még a terepet is változtatják. Így soha nem fogok kijutni innen. Ráadásul lépteket is hallottam a bal oldalam felől, és ez még inkább cselekvésre ösztönzött. A fal újra mozdult, ezzel bebiztosította magát a hely, hogy ne menjek arra. Alapjáraton sem rohannék az ellenség karjai közé, már ha az illető az, de így aztán nem arra kerestem tovább a kijáratot. Az biztos, hogy elég gyorsan közeledik felém az illető, mintha látna valahogy a sötétben.
Chakrát kezdenék felszabadítani és létrehoznék két egyszerű klónt. Az egyik klónt azzal a paranccsal hoznám létre, hogy a hang irányába küldjem, de tőlem kb két méterrel álljon meg és vegyen fel védekező állást, mint egy védtelen, lekaszabolható áldozat. A másik klónt tőle hátrébb állítanám meg és az ő feladata az lenne, hogy amint társunk elmúlt, sarkon forduljon és kezdjen el rohanni. Természetesen a klón sem lát, de mivel az érkező elég jól tud a sötétben is tájékozódni, talán elhiszi azt, hogy az az igazi és üldözni kezdi. A klónok létrehozása után, gyorsan hátrébb szökkennék, levenném a felsőmet és chakrát koncentrálnék az anyagba. Mivel a falhoz közel vagyok, a Kakuremino no Jutsu minden bizonyára elrejt a kíváncsi szeme elől. A fegyvere óvatlan hangja egy katana volt, de akkor sem biztos, hogy képes lennék felvenni vele a harcot. Így egyelőre elrejtőznék és kitalálnék valamit, hogyan tudnám elkerülni az összecsapást és megmenekülni. Légzésemet pedig a leghalkabb módon gyakorolnám, hogy ne vegyen észre miatta.

[Ha a fent említett technikák sikeresek]
Hallásomra hagyatkoznék és amennyiben távolodik az ellenség léptének zaja, úgy felfedném álcámat és abba az irányba indulnék el, amerről támadóm érkezett. Természetesen ajándékot is hagynék neki: egy robbanójegyzettel ellátott kunai-t állítanék a felettünk húzódó falba, ha netalán lebuknék a klónnal s utánam eredne. Abban reménykednék, hogy szépen berobban, mikor elhalad alatta, de ha előbb robban és ezzel elzárja az utat, az sem baj. Tisztában voltam a kockázatokkal, de muszáj volt fényforrást és kijáratot találnom. A harcot kerülném és csak a kiút keresésével foglalkoznék, képességeimhez mérten figyelve a környezetemre.

[Ha valami nem a tervek szerint alakul]
Igyekeznék elkerülni az esetleges támadásokat vagy kivédeni azokat. A végtelenségig viszont nem menekülnék. Próbálnám lehetőségeimhez mérten felmérni a mozgását és stílusát, esetleges gyengepontot keresve és csak akkor indítanék támadást, ha biztos találatot vagyok képes bevinni. Ha időm engedi, akkor ugyanúgy létrehoznék kettő darab klónt, kik közül az egyik egy ugrással indulna meg felé és fentről vinne be „csapást”. Így minden bizonnyal felfele fog vágni egyet, ha nem jön rá, hogy nem olyan klón, aki nem okoz neki gondot. A másik szemből rontana rá, de az utolsó pillanatban egy csúszással kerülne mögé megtévesztés céljából. Én pedig a kezemben lévő kunait hajítanám a hátába, egy másikat pedig azonnal a kezembe vennék védekezés miatt.

//Elhasznált fegyverek: 1 db robbanójegyzetes kunai vagy 1 db kunai//

Használt jutsu-k:

**Akihiro Jaken** Kedd Május 05 2020, 00:53

//Sai - Feldúlt végeken//

- Francba, ez így nem fog működni! – mérgelődtem egyet a korom sötétben, miután visszazárult a plafon egy pillanat alatt. – Nagyon úgy látszik, hogy csapdába ejtettek minket idebent – ugrottam vissza a talajra, elgondolkodva kicsit. – Igazad van, ez egy olyan Doton technika lehet, amihez még nekem sem volt szerencsém korábban… - reagáltam Inako szavaira, majd előhúztam hátamról katanámat, melybe Katon chakrát vezetve felizzítottam, így narancssárgás fénnyel megvilágítva legalább közvetlen közelünket.
- Ezek szerint kénytelenek leszünk az ő szabályaik szerint játszani, úgyhogy gyerünk elő… - akadtam el a mondatban, s tekintetemet az egyre közeledő és hangosodó, folyosót betöltő süvítő hang irányába fordítottam. ~ Fuuton technika, úgy tűnik ellenfelünk az a nő lesz... Leginkább egy Doton technikával tudnám megvédeni magunkat, de könnyen lehet, hogy egy pillanat alatt eltűntethetnék a védelmünket, ha valóban akkora kontrolljuk van efelett a labirintus felett, mint gondolom… ~ mértem fel gyorsan a helyzetünket.
- A legjobb opciónk, ha Katonnal szállunk most vele szembe – vetettem oda Inakonak, miközben már a Katon: Gouka Messhitsu technika kézjeleit formáltam meg. ~ Nagyon remélem, hogy nem az egyik csapattársunk tévesztett össze minket az ellennel… ~ szívtam tele tüdőmet levegővel, majd megindítottam a hatalmas lángtengert, amit hosszú másodpercekig kitartottam, s melyet a folyosó végig vezetne, így még koncentráltabbá és pusztítóbbá téve a szél által valószínűleg még inkább felerősített technikát.
- Maradjatok szorosan a nyomomban – fordulnék Inakoék felé ismét, ha sikerült visszaverni a támadást, majd elindulnék a végig perzselt folyosón a támadó irányába.
Ha szembe találnánk magunkat vele, úgy csökkenteni próbálnám közöttünk a távolságot, majd a Rai Issen technikával egy tucat chakrapengét indítanék felé, ha pedig ezt valahogyan kivédené, akkor közelharcba próbálnék keveredni vele. Amennyiben menet közben ismét Fuutonnal próbálkozna, akkor mindig pontosan a technika becsapódása előtt emelnék védelmet magunk elé a Doryuu hekivel, hogy elkerüljem az esetleges szabotálását a védelmünknek. Ha sikerül közelharcba kerülnöm vele, akkor próbálnék úgy helyezkedni az összecsapás közben, hogy Inako a segítségemre lehessen, akár egyik klántechnikájával is.
Amennyiben ellenfelünk belehalt volna a Gouka Messhitsuba, vagy megváltoztatták volna a labirintus szerkezetét, úgy minden bizonnyal csak tovább bolyonganánk a többieket kutatva.

Spoiler:

**Tsunomi Ai** Kedd Május 05 2020, 15:41

// Sai – Feldúlt Végeken //

Jó ideig nem láttam semmit a sötétségen kívül. Egymagam lebegtem a tudatlanság határán, félig ébren, félig kómásan. Úgy tűnt a trauma, melyet átéltem megviselte, alapjáraton gyenge testemet és eltartott egy ideig, míg sikerült magamhoz térnem. Mikor végül aztán tudatomba vissza-visszatért az élet és megmozdultam, agyam azonnal kitisztult, ahogy a testem megfeszült az egész lényemet támadó szúró fájdalomtól. Egy pillanatra még a levegő vétel is nehézkesnek bizonyult, ugyanis ahogy ösztönösen mély levegőt vennék, égető, belenyilalló fájdalom támadta meg mellkasom. Ahogy odakapok ösztönösen, egyszerűen csak rosszabb volt, ahogy finoman megnyomom mellkasom, hogy ellenőrizzem mi van, szinte azonnal kipattannak a szemeim, ahogy a tompa tapintásra érzem, hogy zsibbadok. Látásom azt hittem csak a kótyagosságom miatt homályos, de ahogy próbálok koncentrálni a felettem lévő ágakra, egyszerűen képtelen voltam kiélesíteni a fókuszom. Ahogy megpróbálok felülni, egyszerűen elkap a hányinger és majdnem ki is jött gyomrom csekély tartalma, de még sikerült visszafognom magam az utolsó pillanatokba. Elképesztően sokáig tartott, de végül sikerült talpra állnom. Lábam remegett és úgy éreztem bármikor megadhatja magát. Tudatomra ólomsúly nehezedett, mely során a legkisebb koncentráció is nehézkes volt. Szemhéjaimat nehéznek éreztem, mely miatt sűrű pislogási kísérletem, hogy kiélesedjen látásom, elég nevetségesre sikerült. Ezen felül éreztem, ahogy meleg nedvesség szivárog fejemből, mikor kezemmel fejemet fogom, hisz úgy érzem, bármikor leszakadhat a helyéről. Végül aztán sikerült rendszereznem a légzésem és felülkerekednem gyengeségemen. Az elmém zavaros volt, de próbáltam összeszedni a dolgokat, hogy mi történt és mi a fenét keresek itt ilyen állapotba, azonban az elmém nagyon zavaros volt. Emlékeztem, hogy elrejtőztem a fiúval és külső ellenfelek után kerestem, aztán képszakadás. Alapjáraton ez nem hiszem, hogy megtörténhetett volna akkor, ha nem a gyerek felelős mindezért. Ami megmagyarázná miért nem találom őt sehol se. Nem hiszem, hogy érte jöttek volna és engem itt hagytak volna élve, így nincs más választási lehetőség… ő volt a felelős mindezért. Azonban első dolgom az volt, hogy szabályozzam az állapotom. Nagy valószínűséggel bordatörésem van, minimum 1, de maximum két bordámnak annyi, a fejem vérzik, vagy vérzett, ami nyomán biztos vagyok, hogy agyrázkódásom van. Az megmagyarázná a nehéz tudatot és hányingert is. Ez nem tetszik. Főleg mert kitudja mióta voltam kiütve. Így hát kénytelen vagyok lerogyni a fa tövébe, és a környéket pásztázva próbálom összeszedni magam mielőtt bármit is csinálnék. Muszáj, hisz e nélkül semmit nem tudnék csinálni és a küldetés egyszerűen nem várja meg, hogy egyszerűen meggyógyuljak. Persze feltűnt a romvároson történt változás, de ezt betudtam annak, hogy a csapat többi tagja biztosan konfrontálásába kezdett az ellenséges csapatokkal, de ezzel egyelőre semmit nem tudok kezdeni, mert nem lennék hasznukra.

// A karimat mindig úgy játszottam ki, hogy gyengébb fizikailag, mint más, így úgy írtam le, hogy eléggé megviselte a dolog, főleg korára hivatkozva is //

**Aikaho Mitsuko** Szer. Május 06 2020, 17:39

//Sai- Feldúlt végeken//

Továbbra is a sötétség rabja voltam, mely alapból nehezítette a cselekvőképességemet, erre már csak ráadásként jött a gáz hatása. Már készültem volna a technikámhoz, amihez pillanatnyi koncentrációm egyébként sem bizonyult volna elégnek, mikor neszre lettem figyelmes. Annyit ismertem fel belőle, hogy valami víztömeg közeledik felénk. Reflexből előrántottam egy kunait, még úgy is, hogy az éltető folyadék ellen nem éppen hatásos fegyver, akkori helyzetemben más sem tűnt annak, mert az ismeretlennel álltam szemben. ~ Suiton? De kitől?~ Már nem a szabaduláson gondolkoztam, sokkal inkább arra fordítottam megmaradt kapacitásaimat, hogy az érkező támadást tudjam felmérni, és ellene védekezni. A helyzet teljesen ráutalt egy másik személyre, pörögtem azon pontosan mit tudnék csinálni, de jutsuim tárháza nem volt széles, és a meglévőekben sem rendelkeztem túl sok tapasztalattal. ~ Le kell győzni az ellenfelet, nincs választás… azonban nem lehetek teljesen haszontalan. A többiek is, biztos, hogy most bajban vannak, és ők sem tétlenek, ők is teszik, amit tudnak. Én lennék az, akit meg kell menteni, aki csak láb alatt van? Annak ellenére, hogy nekem kéne védenem másokat. Ninjaként nem támaszkodhatok teljesen a másikra, főleg nem most, amikor ha hátravonul a harcból ugyanúgy tűzvonalban maradok, és ez nem egy olyan küzdelem, ami elől ha nem futok el, akkor az öngyilkosság, támadnom kell, ez nem vitás. ~ Egy sóhaj, majd próbáltam átgondolni a lehetőségeimet. ~ Egy hullám, biztos, hogy valahol van a keltője is, aki most minket szemelt ki, vagy az alkotásával érkezik, vagy mögötte van… viszont szimplán ez a technika nem tűnik túl hatásosnak, valami csavar lesz benne, de mi?~

Mozgásommal próbáltam szinkronban maradni ideiglenes társammal, hogy ne hátráltassam őt. Az érkező senbonok ellen első sorban Arata technikájában bíztam, azonban ha az valamilyen oknál fogva ez nem jön be, akkor a kunaimmal próbálom hárítani az érkező tűket. (Természetesen így is jó pár el fog találni utóbbi esetben, és az sem biztos, hogy a gáz hatása miatt érzékelem egyáltalán ezt a támadást időben.) Amint fegyverei elértek minket, a senbonok érkezési iránya felé fordulnék, majd kézjeleket kezdenék formázni. ~ Akkor a hullámban van, ha az olaj felhőből érkező cseppeket a vízbe juttatom, és ha a robbanó jegyzettel ellátott kunait eldobom, és aktiválom, amikor a vízhez ér, akkor a robbanás energiájának nagy részét elnyelné a víz, de talán az olaj kap tőle szikrát, és lángra lobban.~

-Suiton: Kokuun no Jutsu- motyogtam magamban, majd küldtem felé az olajat, és tervem szerint a dobófegyveremet is, amin lévő cetlit csak akkor aktiválom, ha hallom, hogy a vízbe placcsan, ha nem, úgy hagyom, nehogy a falat robbantsam vele véletlen.

//Amennyiben Arata jutsujától támadásom nem végrehajtható, annyiban Mitsu semmit nem tesz, hanem társa, s ellenfele további lépését megvárja.//

[color=#000000]Használt technikák[/color]:

**Hasegawa Zauki** Szer. Május 06 2020, 21:07

/Sai /

Csalódottság, tehetetlenség, ingerültség lehelte be a teret. A teret, mely kőpor mellett egy adag kérdést kavargatott falai közt. Mi ez a technika? Hogy voltak képesek ilyen precízen megalkotni? Mi volt ez a gáz? Méreg, de milyen? Nem hagyta nyugodni a fiút, ám maga a tudat, hogy megtörtént, hogy valaki méreggel terítette le lábáról, sokkalta nagyobb hatással volt rá. A melankólia s bosszúvágy közös elegye feltörte a kőfal szerkezetét. Kisebb mint gondolta, szúrós tekintettel nézett be rajta, melyet ha látott volna partnere, talán más képet kapott volna személyéről. Most nem kellett aggódnia a maszkok miatt, de... nem is tudott volna ezzel foglalkozni. Ahogy az egyik falhoz értek, hirtelen fény, levegő tört be. Kijutottak volna? Hiú ábránd volt csupán, s egy pillanat alatt összeforrasztotta magát a fal.
~Vagy úgy... ilyen részletességgel lennének képesek manipulálni a falakat... mi több, ez azt sugallja, hogy érzékelésük van azon keresztül. Normál esetben ezt csak úgy tudnám elképzelni, ha beleolvadt volna egyikük egy iwagakure no jutsu vagy hasonló segítségével. Ez így nehezebb lesz, mint gondoltam. ~ Fordult sarkon, hogy megbizonyosodjon társa jelenlétéről.
Ekkor érte a meglepetés igazán. Mozgás, majd egy jutsu neve. Pánikszerűen kapta ösztönösen irányába fejét, bár nem sokat ért jelen helyzetükben. A lyuk maga pedig összeforrt magyarán menekülésre sem volt esélyük. Kellett valami, mellyel védheti maguk, kellett valami, mellyel képes kivédeni a sziklaomlást.
Mivel társának képességeit nem ismerte, vagy nem mondta, vagy elfeledte, vagy ezen a ponton szimplán, az események hevében nem számolhatott arra, hogy Yamato maga képes ellenállni a lezúduló szikláknak. Cselekednie kellett, s nem volt idő a bájcsevejre, hogy megkérdezze, mivel tudna hozzájárulni túlélésükhöz. Egyetlen technikát sem ismert, melyet jelen helyzetben... mondjuk úgy "legálisan" használhatna, s védelmül szolgálna számukra egy hasonló helyzetben... egy terve maradt csupán, mely kérdéses, mennyire fog működni. Választása nem volt, vagy sikerül, vagy meghalnak.
-Doton: Chidokaku!- Hangzott el a válasz a kevesek által gyakorolt technika formájában.
Csapta össze kezeit a jellegzetes föld domináns kézjel megalkotásához, mely során megmozdulna talpuk alatt a talaj. A gyors tempóban lezuhanó földrész meglepő lehet társa számára, amennyiben nem találkozott a technikával ám a következő lépés nem várathat magára. Oldalra nyúlva, mintha megragadná a kőzetfalakat, ismét chakrát szabadítana fel, majd egy hirtelen mozdulattal összecsapva tenyereit ismét megmozdítaná azokat. Jobban mondva egy kisebb részüket, fejük fölött, ezáltal egy dobozba zárva önmagukat.
A terv egyszerű volna, lemélyeszt maguk alatt egy talpalatnyi földrészt, nem nagyot, amin elférnek ketten, s kellően elfedi őket. A második része a tervnek hogy födémszerűen magukra zárja azt egy oldalasan eltolt földnyalábbal. Ezzel lényegében egy biztonsági zónát alkotna, s mivel kicsiny méretekben alkalmazná, chakratakarékosnak is bizonyulhat.
Amennyiben azonban nem jönne létre a kívánt hatás, úgy rohamos tempóban próbálna egy másik falat kiütni, hasonlóan a korábbihoz, s először társát tessékelné ki a lyukon, majd aztán maga is megpróbálna átjutni. Más nem igazán jutna eszébe, hisz végső próbája ugyan tény, hogy a mokuton alkalmazása lenne, ám ha a chidokaku nem jönne össze, semmi esély számára egy Fakupola megalkotására, mely elég erős, hogy kiállja a leomló földdarabok sokaságát.

// Azt nem tudom meddig tart majd a méreg hatása, viszont szeretném megkérdezni, hogy esetemben figyelembe van-e véve, a Hashirama sejtek hatása? Értem ezalatt hogy gyorsabban gyógyul, hamarabb heveri ki a mérgeket, nincs szüksége ételre és hasonlókra ugye. Nem gond ha nem, megértem teljességgel, csak érdeklődni szerettem volna ezzel kapcsolatban. ^^
Ui: Nem, nem az azonnali healről beszélek, ami Hashinak volt senjutsumódban, hanem a DNS azon tulajdonságáról amit a wikián is említettek.//

**Hattori Arata** Pént. Május 08 2020, 19:15

/Sai - Feldúlt Végeken/

A tabletták segítettek, Arata azonban tudta, hogy csak ideiglenes hatással bírtak, no meg ki fogja venni minden erejét, hogyha csak a hatóanyagra támaszkodik. Rövidre kellett zárni ezt az egészet, mielőtt még elérkezne az a pillanat, hogy a tabletták hatása kimegy belőle. Bár jók voltak ezek az energialöketek, de megvolt a maguk ára. Ez az ár pedig a későbbi fáradtság volt; nem lehetett ezeken élni egész idő alatt. Nem hiába csak vész esetére tartalékolták, viszont ez most pont egy olyan pillanat volt, amikor használni kellett; ezt Arata is felismerte. És épp ezért alkalmazta. Amint érezte, hogy a tabletták hatására a feje kitisztult, odaszólt a konohainak. - Vegyél be energiatablettákat - közölte vele. Ha nem lenne neki, Arata most az egyszer vajszívű lenne: adna neki kettőt a saját készletéből. Most a túlélésük volt a tét, a túléléshez pedig szüksége lesz a lányra is. Ha másnak nem, áldozatnak kiváló alapanyag, akit majd odavethet az ellenség elé. Esetleg még összezavarásra is jó lesz: ha az ellenség azt hiszi, hogy aggódik a társáért és mindenképp meg akarja majd védeni, hatalmasat fog nézni, amikor Arata egy szó nélkül engedni fogja, hogy megöljék a lányt. Ő itt mellette... feláldozható volt. Ahogy mindenki az volt a küldetés érdekében.

Senki élete nem ért annyit itt, mint az övé. Mindenki élete hátrébbvaló volt az övénél, az egyetlen fontos személyt ebben az egész hacacáréban úgy hívták, hogy Hattori Arata. Legalábbis az ő véleménye szerint. Ez pedig annyit tett, hogy mindent meg kellett tennie a túlélésért. Ha fel kellett áldoznia a társát, akkor azt fogja tenni. Ha meg kell mentenie, hogy később áldozhassa fel, akkor majd azt. Nem számított semmi és senki, csakis ő. Mert Arata shinobi volt.... míg ezek itt csak bohócok. Viszont a hely.... miután Arata felmérte a "tájat", döntött. Kirobbantja magukat innen, felesleges lenne a sötétben tapogatózva elindulni és részt venni ennek az őrültnek a játékában, aki a labirintust lérehozta. Három, kettő.... ~ Fenébe ~ konstatálta magában a hangot. Támadás. Arata agya szélsebesen kapcsolt. Nem volt idő holmi robbantgatásokra, és ha képes volt megállapítani a hangból, hogy valóban a Mizu Kamikirivel álltak szemben, akkor az ellenség tenni fog nekik egy hatalmas szívességet, az pedig nem más lesz, mint a terület lebontása. A Mizu Kamikiri hangos és feleslegesen hivalkodó, de kétségkívül hatásos technika volt. Egy módon tudott jelenleg védekezni ellene.... - Állj mellém és csukd be a szemed - vezényelne a lánynak, majd kézpecsétekbe kezdene, amilyen gyorsan csak lehet.

A Bogou Baburu Domu technikát hozná létre. A buborékdóm elég erős volt ahhoz, hogy több robbanást is kivédjen, legalábbis a gyakorlásakor több jegyzet detonációját is képes volt kivédeni, így egy éles vízpenge sem lehet akadály. Tekintve, hogy két másik elem fúziójából állt össze, így erősebb volt mind a Fuutonnál, mind pedig a Suitonnál. Remélhetőleg valóban így is lesz.... Ha ez nem sikerülne és még lenne elég ideje, akkor Arata egy erőteljes visszatámadást hozna létre a Gufuu Suika no Jutsu képében, ami kevert elemű technika lévén igen hatásos lenne az erőteljes chakrabefektetéssel. A célja ezzel az lenne, hogy a széllökéssel minden feléjük irányuló eszközt (ha sejtheti, hogy van ilyen) eltérítsen, míg maga a víz, amelyet a szél gyorsít fel, szétforgácsolja az ellenséget. Ha ezek közül egyik sem jönne be, akkor Arata a Suiton: Mizume Nabara, azaz a Keményített Szirup Elfogó Mező technikát használná úgy, hogy a vizet nagy lefedettségben köpné, ezáltal pedig pajzsot hozna létre maguk előtt, de egyúttal egy csapdát is. Ha megakasztják az ellenséget, a technikájának is annyi.... ebben reménykedett.

**Yamato** Kedd Május 12 2020, 11:53

//Sai- feldúlt végeken//

Ötletem nincs, hogy mit kéne csinálni, így követem Zauki ötletét és elekezdjük kiásni magunkat az útvesztőből. Megerősítjük mind a ketten a képességeinket. Zau a ruháját áldozta fel, majd a fegyverével kezdte verni a falat, míg én az iwa no yoroi segítségével haladok előre. Már látom a fényt a fal másik végén. Még szerencse, hogy nem az alagút végén, még nem vagyok olyan öreg, hogy ilyeneken kelljen gondolkodnom és nem is akarok. Egyelőre sem a korom, sem a céljaim miatt nem akarom még alulról szagolni az ibolyát. Na de miután eltértünk a tágytól, így térjünk vissza a jelenbe. Éppen csak kiástuk magunkat a falon keresztül, amikor egy újabb jelent meg, majd egy pár másodperc múlva valaki megjelent és udvariatlan módon egy technikával mutatkozott be. Mi ez kérem? Semmi előjáték, meg bemutatkozás, csak bele a lecsóba. Nem vagyok olyan srác, hogy csak úgy bárkivel összeálljak, de ha egyszer ilyen történne, akkor megadom a módját. Nem csak úgy Dúrrbele Balázs módjára. Ellenség egyből támad és megpróbál összezúzni minket. Nem igazán félek a földtől, ugyanis én magam is rendelkezem föld technikákkal. Egy ötletem támadt, de rájöttem, hogy az nem túl jó ötlet, így mást kellett kitalálnom.

Ha megtörténik Zau dolga
Azonban nem sok időm maradt gondolkodni, mert társam egyből reagál a dologra és felemeli a földet, majd egy burkot von magunk köré.
- Biztos, hogy ez volt a legjobb ötlet? Így most nem látjuk, hogy mire készül az ellenség. Meg én át tudok menni a falon és a földben is elég jól mozgok.

Amennyiben nem sikerülne létrehoznia a föld kiemelését vagy a burkot, akkor én is reagálok a támadásra és ugyan társamat nem tudom védeni és bár tisztában vagyok a föld elemével, de magamat biztos, hogy védeném, viszont nem vagyok önző, sőt, így a Doton: Doryuudan technikát vetem be az ellenség vélhető irányába, így talán csökkentem a becsapódó kövek mennyiségét.

**Nara Akane** Hétf. Jún. 29 2020, 17:41

//Nagyonbocsi a késésért, nagyonköszi a haladékért!//

Akane öklei tompa visszhangot vetve a kanyargó folyosókon, vad elszántsággal csattannak újra és újra a makacsul ellenálló földfalon. A kunoichi ügyet sem vet az ujjain felhorzsolódó bőrre, a csontokba nyillaló fájdalomra, egy másodpercre sem lassít. Egyetlen cél lebeg a bakacsinfekete semmibe elszántan meredő, smaragd szemei előtt: bokától homlokig húzni a hullazsák cipzárját a vele packázó ribancon!

Még egy ütés. Majd még egy. Az akadály mintha engedett volna egy keveset csökönyös rugalmatlanságán...

~ Na még egy!~

Az éjszín hajú nő minden izomszálát a végsőkig feszítve sújt le újra és utoljára a rogyadozó labirintusfalra. S hirtelen... Világosság. Bár alig pár percet töltött az útvesztő éhesen ásító sötétjében, még a lidérckék felhőköpenybe öltözött csillagok álmos, vaksi fénye is sziporkázó, vakító áradatnak tűnik a hunyorgó Nara számára. Vérző, foszladozó kesztyűbe bújtatott kacsóit szeme elé kapva pásztázza az elhagyatott város gyökeresen megváltozott látképét. Minden látható jel arra utal, hogy az égett arcú luvnya egy földkupolával próbálja védeni magát az őt célzó offenzívától. Ez taktikai kvalitások tekintetében annyit mond Akane számára, hogy ellenfele hozzávetőlegesen egy vörösfülű ékszerteknős stratégiai géniuszával rendelkezik. Persze amatőr baklövés lenne a jounin részéről, ha pusztán a látszat alapján könnyű prédának bélyegezné a sebhelyes nőt. Elvégre '84 óta köztudott tény, hogy a teknőcök nem csupán mutánsok, de még harcedzett ninják is lehetnek.

~ És baszki, pont ilyenkor nincs nálam egy szelet pizza...~

Bár kézenfekvő a gondolat - talán túl kézenfekvő is -, hogy az elveszett kunoichi bezárkózott a kisebbfajta kupola alá, a levélfalusinak számolnia kell az eshetőséggel, hogy ez nem több mint csali, gátlástalan szemfényvesztés. Elemi képességek híján Akane keveset tud a dotontechnikák lehetséges alkalmazásairól... De minden ninja, aki teljesített már komolyabb küldetést egy elkóborolt macska megtalálásánál, tisztában van azzal, hogy a föld elemű ninják nem csak teknőcöset, de vakondosat is nagyon szeretnek játszani. Mindemellett ellenfele chakrája genjutsura utaló jegyeket is mutatott a korábbiak során. Ennek függvényében még abban sem igazán hihet a Nara, amit ő maga gondol. Elvégre az igazi shinobik legfőbb fegyvere sosem a penge, vagy épp a ninpou volt... Hanem a megtévesztés.

Kihasználva a küzdelemben kialakuló statikus helyzetet, a lány újfent a Kuchiyose kézjeleibe fog. Ezúttal Katsuyu egy egészen piciny, mindössze fél tenyérnyi aspektusát idézi meg.

- Katsuyu-sama, nincs időm részletekbe menni: most elduglak a cickófixembe, te pedig ha idegen behatást érzel a chakrafolyamomban, meggenjutsukaizod a habtestem. Capisce?

- Akane-san!

Sipítja vékony hangon a kinyomott fogkrémcsíkra hajazó, rendkívül guszta állatka.

- Ez Tsunade-himénél lehet hogy működne, de te meglehetősen deszk... Mphfm!

Veti ellen a meztelencsiga, de utolsó szavait érthetetlen hümmögéssé torzítja az arcába zúduló push-up szivacsbetét.

- Pofádat befogod. Ha nem tetszik mehetsz a seggembe is.

Akane és Árnyékklónja vállt vállnak vetve közelítik meg a kupolát. Mindeközben félkörös sasszékkal helyet cserélve próbálják szemmel tartani az összes lehetséges támadási irányt. A rájuk ereszkedő feszült, várakozásteljes csendet végül a Kage Bunshin fojtott hangja töri meg, ahogy válla felett hátrafordulva figyelmezteti létrehozóját:

- Ugye tudod, hogy a ribi nem falazta volna be magát, ha nem lenne valami terve arra, hogy megpróbálunk bejutni..? Mindenképp nála a lépéselőny.

- Én is ezen gondolkoztam. Ráadásul rá se robbanhatom azt a szart, amíg a kölyök is bent van vele...

- Pedig úgy szeretem a sorozatos explózió hangját! Olyan, mint a dábsztep, csak jobb, mert több embert öl meg.

- Valahogy úgy kéne kifüstölnünk onnan, hogy a srácot nem sodorjuk veszélybe. Emlékszel amikor Apa elvitt minket arra a rókavadászatra, a klánerdőbe...

- Arra gondolsz, hogy...

- Pontosan. Operésön: Mék It Bun Den. Hármas formáció.

- De mi lesz a gyermekvédelmisekkel?!

- Ilyen háttérrel a kölyök életútja ígyis-úgyis ki van kövezve egy kábszitól hanyatló élet felé. Különben is ráfér egy kis lazítás a történtek után.

- Ne vetíts ribanc! Olyan alja díler vagy, hogy nem kiépíted, hanem felneveled az ügyfélköröd!

- Pofádat befogod Terézanya. Maradt még hely a se...

- Háromra?

- Háromra.

- Egy. Kettő. Három!

Suttogják szinkronban, majd a következő pillanatban elszökkennek egymás mellől és nekiállnak a terv rájuk eső részének.

A Kage Bunshin pár gyors lépéssel a kupola mellett terem, és egy másodpercet sem vesztegetve a Kage Nui kézjelét formázza, létrehozva három vékony árnyékcsápot. Az éjfekete, tűhegyes nyúlványok egy nagyobb nyalábbá fonódnak, majd egyenes a földből emelt dóm falát célozzák. A korábbiakból tudható, hogy a doton technika ellenállóképessége közel sem végtelen. Most pedig nem egy embernagyságú lyukat készül ütni rajta, hanem nagyjából csupán egy két-három centiméter átmérőjűt. Az árnyékcsáp szűk átmérője által nagyobb erőkifejtést érhet el kisebb területen, nem beszélve arról, hogy a korábban idézett eső miatt feltehetően bár könnyebb irányítani a földet egy dotonspecialistának, a sáros talaj miatt keménysége nem érheti el a szokásos szintet. Ha szükséges, az egymásba tekeredő csápokat forgó mozgással próbálná eredményesebbé tenni, mintha egyfajta chakrameghajtású ütvefúrót használna.

Amennyiben terhe sikerrel jár, a lehető leggyorsabban a Doku Gasu kézjeleit formázza.

- Abrakagandzsa!

Suttogja maga elé költői magasságokat idéző szóalkotását, majd a katon technikákhoz hasonlóan felszívja magát és a rögtönzött glórihólhoz tapasztja a száját. Az Árnyékklón ajkán kilehelt, füstös állagú, karakteres bukéjú gáz olyan tömény mennyiségben tartalmazza a delta-9-tetrahidrokannabinol becenévre keresztelt hatóanyagot, hogy Snoop Dog kocsijának beltere a svájci Alpok lankás legelőinek kristálytiszta levegőjét idézi hozzá képest.

Amennyiben az égett arcú nő nem hagyja el rejtekhelyét, a Nara farmakológiai - értsd: narkós - ismeretei alapján a következő forgatókönyveket tudja elképzelni terve sikeres megvalósulása esetén:

1.) Teknőstermészetének és az agyi éhségközpont fitokannaoidindukált ingerültségi állapotának - utóbbit az orvosi zsargon kajaflessnek is csúfolja - engedve úgy dönt, hogy ő túl fáradt ehhez az egész hercehurcához és inkább rendel egy pizzát.

2.) Kábsziszűz illetőként alacsony rezisztanciát mutat és kidől, mint a keresztfa, hogy kendervirágos mezőkről és meggyilkolt földművesekről álmodjon édesdeden.

3.) Kvázi harcképes marad, de szenzoros és motors képességei jelentős deficitet szenvednek a következő pár órára.

Az igazi Akane alkalmazza magán a Meisai Gakure technikát, ami jelen fényviszonyok mellett csaknem tökéletes láthatatlanságot jelent számára. A megfelelő pillanatra vár, hogy klónja előcsalja az ellenfelet a kupola oltalmából. Amennyiben a kunoichi felfedné magát, úgy az árnyékmester a Kage Mane no Jutsuval próbálná mozgásképtelenné tenni. Ebben szükség esetén segítségére lehetnek a korábban megidézett Fürgék, valamint Nimruil is, a Rezgő Sikoly és a Béka Dal jutsuk segítségével. A nagyobb denevér prioritása azonban továbbra is Hanae biztonságba helyezése maradna, ha szükséges, a harc rovására.

Használt technikák:

Sai Csüt. Júl. 02 2020, 01:28

//Mély és őszinte bocsánatot kérek, hogy ez a poszt ennyire megcsúszott, kicsit kevésbé bírtam az irl rám nehezedő feladatokkal, mint terveztem, plusz szerettük volna kitenni a megújuló szabályzatrészt, így az élvezett elsőbbséget csekélyke szabadidőmben, de bízom benne, hogy a kaland végéig már nem lesz ilyen megtorpanás ˇˇ' (Nem, nem Akanéra vártunk, az csak véletlen egybeesés. De tényleg.)

Kollektív megjegyzés: Figyeljetek oda a jutsuk neveire, mert ha elírjátok őket, akkor nem fognak létrejönni! Ez elvileg alapvető - az én aktív mesélői időszakomban az volt, s nálam továbbra is él ez a hagyomány(?).//

[Mitsuko, Arata]

Mindketten képességeiteknek és jelenlegi állapototoknak megfelelően reagáltatok a vízzúgásra. Mivel a támadás ennek ellenére váratlanul ért titeket, Mitsukonak nem volt lehetősége még arra, hogy Arata megosztott tapasztalatát felhasználva energiatablettát vegyen be/elfogadja az eső falusitól a felajánlott tablettákat. Ezért kissé bizonytalannak hathat a mozgása, míg a fiatal férfi megpróbálja létrehozni a fejében megszülető buborékot. Azonban a mérges gáz az energiatabletta ellenére is kihathatott a gondolataira, mert végül a technika, hiába a gondos tervezés, nem jön létre. [indok alul]
A vaksötétben így már sokkal nehezebb kivédenetek a senbonokat, különösen, hogy közben nem feledkezhettek meg arról, hogy egy komolyabb víztömeg érkezik felétek. Szerencsére azért a hiba ellenére Arata reakcióideje még jól működik, s a második, támadó jellegű jutsuját alkalmazni tudja, így hatástalanítva a támadást - a technika születése közben születő szél pedig eltéríti a senbonokat. Mivel a Gufuu Suika erőteljesebb, mint a nekifeszülő Kamikiri, az ellenfél lendülete nem csak megtörik, hanem kénytelen hátrálni is - mert veletek ellentétben neki természetesen van eszköze rá, hogy lásson a vaksötétben.
Hogy a vész elhárul, Mitsukonak is van ideje a cselekvésre, s a kigondolt kis kombójának első lépéseként létrehozza a Suiton: Kokuun no jutsut, mert bár a támadást visszavertétek, kontratámadásként is egész jól működik a technika. A járatban a felhő nem tud igazán magasra emelkedni, csupán a mennyezetig levő 4 méteres magasságot tudja kihasználni, illetve a szűk tér miatt (3 méteres szélesség) az olaj eláztatja előttetek az egész folyosórészt. Így amikor a robbanócetli berobbantja az egészet, az olaj valóban lángra kap, a szűk térbe szorult detonáció viszont megdob titeket is, fájdalmasan nekivágva a falnak.
A lángoknak köszönhetően viszont végre láttok - igaz, csak korlátozott ideig (majd jelzem, ha elégett az olaj). A falak vastagnak, masszívnak tűnnek, ahogy gondolhattátok is, a folyosó egésze nedves és olajos, hiszen a robbanás miatt mindkettő fröcskölt mindenfelé.
Ami viszont lényegesebb, hogy veletek szemben, a folyosó másik "végében", ahol az újra elkanyarodik, egy fura burkot láttok - igazából nem teljes burok, csupán egy nagyobb pajzs ragacsos folyadékból (Nensui Kai), amely mögé az ellenfeletek rejtőzött a robbanás elől, igaz, az még így is megdobta őt is láthatóan, hiszen messzebb volt, mint nagyjából számoltatok volna vele. Ahogy a technika megszűnik, a 10 méteres távolból is ki lehet venni a tűzfénynél, hogy ellenfeletek nő. Mondjuk ebben nincs meglepő, hiszen Akane ismertette veletek, hogy az egyik nő Suiton beállítottságú, amit másról nem mondhatott el, így talán nem akkora meglepetés az illető kiléte.
Az már sokkal inkább kellemetlen, hogy láthatjátok, ahogy tempós mozdulattal felhúzza a gázmaszkját, s közben egy, az átlagosnál kisebb méretű tekercset kap elő az övéből - ahol több is sorakozik -, s máris előidézi a tartalmát, s a folyosórészt elárasztja a fehéres gáz halmazállapotú valami, ami minden bizonnyal nem tenne jót az egészségeteknek. De ezzel mgé nem elégszik meg az ellenfeletek, ahogy a lepecsételt ismeretlen hatású gázt előidézi, a tekercset eldobva mind a két kezébe vízből ostort idéz ki is ejtve a technika nevét: - Mizu no Muchi!
Célja vele, hogy elkapjon benneteket, a többit minden bizonnyal elintézné a gáz.

//A Baburu Domu azért nem jöhetett létre, mert el lett írva a technika neve, nem Bogou, hanem Bougu, egy egész estét elszórakoztam vele, hogy kiderítsem, hogy a jutsulistás-e a helyes, de igen, végül a szótár volt, ami meggyőzött, tekintve, hogy nem találtam konkrétan japán névvel rákeresve a technikát más hivatalos forrásból, illetve a Mizuame is el lett írva, de egyelőre úgy vettem, az nem került sorra.//
Chakra:
Arata: 96% - az elbukott és a bevetett technika.
Mitsuko: 94%
Semmi komoly sérülésetek nincs egyelőre. //

[Zauki, Yamato]

//beszéltük, hogy nem tudtam a sejtekről, de innentől figyelembe lesznek véve ;D még a körben nincs kihatással, de majd az ez utáni körtől kezdheted jobban érezni magad, és a koncentrációd javul majd. //

Gyorsan kellett cselekednetek, mert a támadó nem kérdezett, ahogy a technikája sem, pillanatokon múlik voltaképpen az életetek. Mivel Zauki reagál is tempósan, s technikája be is válik, ahogy "eldobozol" benneteket a "padló" alá, így Yamatonak nem szükséges egyelőre pazarolnia a chakráját. Az viszont lehet, hogy jogos meglátás, hogy így nem látjátok az ellenfeletek, ugyanakkor szerencsére ez kölcsönösnek tűnik, ő se látja, ti mit ügyködtök a kis kreált, elfedett lyukatokban. A technika végbemegy, még hallhatjátok, ahogy egymásnak feszül a két oldalfal, összepaszírozva mgé a levegőt is. Aztán minden bizonnyal megszűnik, bár ezt inkább csak akkor tudhatjátok meg, ha a fedelet eltávolítjátok a ki sbúvóhelyetekről - vagy esetleg valami trükköt bevetve a tarsolyból egyéb módon kandikáltok ki, megtapasztalva, maradt-e valami felettetek, vagy ismét csak a sötét az, ami berántott magával.
Támadótok annyit bizonyosan tud, hogy meg nem haltatok, legalábbis elég árulkodó mindenféle halálsikoly hiánya az összepaszírozódás előtti utolsó pillanatból. Nem látjátok, de halljátok a neszezéséből, hogy valamilyen technikát ismét használt, de nem értettétek az orra elé mormogott szavakat, hiába az extra hallás, talán nem is formálta igazán hangosabb szóvá a szavakat, csak a suttogásnál is halkabban tátogta el. A lényeg, hogy bár nem láthat benneteket egyelőre, hiába van rá eszköze a korábbiak szerint, hogy lásson a koromsötétben is, azt sejti, hogy valahogy megúsztátok a támadását, és úgy közelít meg benneteket, próbálva megtalálni vagy előcsalni benneteket, hogy azért készült valamivel. Úgy tűnik, ellenfeletek nem kimondottan öngyilkos merénylő típus. Bár ez nem jelenti azt, hogy száz százalékig okosan járna el veletek szemben.

//Chakra:
Zauki: 69%
Yamato: 87% //

[Inako, Jaken]

Bár a támadás váratlanul ért titeket, miközben a szabadulással voltatok elfoglalva, Su figyelmeztetése és az a sok-sok tapasztalat, ami mögöttetek áll, elég, hogy időben reagáljatok igen erőteljesen. Jaken Katon jutsuja a technikához mérten szűk folyosón még elsöprőbbnek hat, mondhatni a tűz beborít mindent, ahogy letarolja az egész folyosót pusztító forróságával. Szót se kell ejteni róla, hogy könnyedén elsöpri a két szél technikát, ezzel nagyjából jelezve is a támadótok felé, hogy igen komoly hátránnyal kell felvennie a versenyt.
Azt ugyan nem látjátok a lángtengertől, de valóban meg is rémül, hiszen hiába a folyosó, hiába a szél eleme, tulajdonképpen mégis ő van többszörösen is szorított helyzetben. Nem is tudja teljes mértékben kivédeni a lángokat, csak tompítani képes rajtuk azzal, hogy tempós kézjelsorozat után számos klónt hoz létre magából, amelyek a tűzzel érintkezve tompítanak rajta, miközben megsemmisülnek, s füstté válnak, majd a füstből újra eggyé alakulnak, egyfajta folyamatosan pusztuló és újra felépülő falat alkotva. Valamennyire hatásos a módszer, mert így bár a nő sérül, és a ruhái java is elperzselődik, de túléli a támadást.
A végeredmény felmérése közepette Inako is létrehozza bunshinjait, felkészülve egy esetleges kontra támadásra.
A tűz azonban a jótékony hatások mellett kevésbé kedves mellékhatásokkal is jár. A hirtelen égés miatt a zárt térben jelentősen megritkul a levegő - pontosabban szólva feldúsul szénmonoxiddal és más mérges gázokkal, ahogy a tűz elvonja az oxigént -, amíg a lángok élnek -, komoly légzési nehézségeket okozva, amitől megfájdul a fej, és enyhe légszomj miatt gyorsabban is kapkodjátok az átforrósodó levegőt fulladozva. Ami nem hűl le könnyedén, a szikla átforrósodott, s kis túlzással izzik a hőtől, pusztulat körülményeket teremtve mindannyiótok számára. Emellett a rengeteg füst, ami a füstklónokból szabadul fel, sem könnyíti meg a helyzetet annak ellenére sem, hogy a javát a nő visszaalakítja bunshinokká, ezzel rejtve el sérült és a chakraveszteségtől legyengült önmagát.
- Egyre távolodik az erőteljes, égett szag - jelzi is Su, a kis gepárd a kialakult helyzet miatt megkomolyodva, hiszen az, hogy alig kap levegőt, és majd meggyullad a bundájában a forró "sütőben", már neki sem tűnik játéknak, és látszik rajta, hogy azért meg van szeppenve, még ha bátornak is mutatja magát.

//Chakra:
Inako: 93%
Jaken: 91%
Su: 100%

Nem vagyok nagy fizikus, kémikus, ha tudtok rá cikket, valamit, hogy ez nem teljesen így működne, akkor szóljatok, és átgondolom, de józan paraszti logikámmal helytállónak tűnik ez a reakciósorozat.//

[Yoshitaro]

A másodperc törtrésze alatt képes voltál nemcsak felismerni, de értelmezni is a neszeket, amelyek körülötted kéltek, mert hiába kapott telibe a mérges gáz bódító hatása, a kiélesített érzékeit ellensúlyozták a koncentrációs nehézségeket. Plusz a gázt el is hessentetted, így annak "mérgező" hatása is megszűnt kihatni a szervezetedre.
Ezért ugyan váratlanul ért a támadás jellege, maga a támadás nem. Kardod előkapva változtatod meg a tulajdonságait, feltöltve villám elemű chakrával azt, úgy helyezve, hogy a lehető legnagyobb felületen védje a tested méreteinél fogva. A villám elemű chakra fénye derengésbe vonja a folyosószakaszt, így láthatod, hogy az ellenfeled a folyosószakasz végében állva szegezi rád a fegyvert, s már el is süti. A másodperc töredékén múlik, hogy a kardod előbb megnövekedik méretben, minthogy a golyó eltalálhatna, így az iszonyatos erővel - amire a golyó robbanása is ráerősít - csapódik a chakrával felturbózott kardba. Ez utóbbi ténynek köszönhető, hogy nem tesz kárt a golyó sem a fegyverben, sem benned.
Egyikőtök sem rest, te visszanyerve az egyensúlyod nekilendülsz, ő kibiztosítja újra a pisztolyt, s lő a nyílt felületre, amit a pengéd mozgatásával szabadon hagytál - s amit ő pontosan lát, hiszen az arcának jó részét takarja egy google-höz hasonló eszköz, aminek a funkciójáról nem lehet kétséged, hiszen ki jönne be vakoskodni önszántából a vaksötétbe élethalál harcot vívni egy ismeretlennel. Azonban a kabátos férfi nem várja meg a lövése végeredményét, a rá zúduló pengék elől visszahúzódik az oldaljáratba leforgó mozdulattal, így a pengeáradat a falba fúródik, mélyen belemarva, de a férfit "nem találva".
Te nem találtál célt, de a férfi igen, a golyó robbanva csapódott a bal válladba (ha a kari balkezes, és úgy forgatja a pengét, arra az oldalra behúzva, akkor jobb válla sérült).
Bosszantó ügy, de ráadásul alig dördült el az újabb lövés, ismét hallod, ahogy a fal mögé rejtőző férfi kezében ismét kattan a fegyver, ahogy ismét kibiztosítja azt.

//Chakra: 84% + a gyűjtött 100%
A vállad elülső fele teljesen felszakadt a húsig, s meg is pörkölődött, büdös, égett szagot áraszt magából, és iszonyatosan fáj, így akadályoz a mozgásban, ha nem tudsz vele mit kezdeni.
Ha nem jól képzeltem el a kezdő mozdulatot, amibe bele tudott süvíteni az újabb golyó, akkor írj rám, átbeszéljük, de azt gondoltam, hogy mivel függőlegesen tartottad a kardot, amikor hátra húzod, akkor voltaképp vízszintesbe felemeled közben, kinyitva a védelmed, s mivel nem írtad, hogy elindulnál, még könnyebb célpont lettél egy előre jelzetten felhúzott pisztollyal szemben. (Pedig amúgy nagyon tetszett az, milyen apró jelekből következtet a karakter jogosan, hogy ellenséggel van dolga, az nagyon szép volt! Smile

) //

[Kenji]

A hangokra azonnal cselekszel, szerencsére ennyi lélekjelenléted van - nem is árt még akkor sem, ha nem vagy még egy agyontapasztalt shinobi, ahhoz, hogy az lehess, nem árt legalább csigavért és lélekjelenlétet növeszteni már fiatalon a túlélés érdekében. Bár alapvető technikák, nem feltétlen kell lebecsülni őket. A két klón, akiket létrehozol, elterelésként máris készen állnak, míg magad el is rejtőzöl még épp időben, mire felbukkan a folyosórészeden a férfi a katanájával. Harcművész öltözete, bár te nem látod, arra enged következtetni, hogy nem kimondottan szamuráj szellemben nevelkedett, de minden bizonnyal valamilyen kardforgatási stílust tanult valamikor - különben miért használna katanát ugyebár. Ő ugyan a speciális eszközével lát a sötétben, az viszont ennek ellenére megzavarja a két bunshin. Ahogy számolsz vele, először azt kaszabolja le, amelyiket vele szemben küldtél előörsként. Morgolódik is a pluszmunka, na meg a bunshin megszűnésével keletkező minimális füst miatt, de amikor a másik bunshin elszalad, te pedig elvileg rejtőzve állsz, feléd kezd tartani. Úgy tűnik, amivel lát, nem egyszerűen a világosságot pótolja számára, hanem annál több az eszköz (?). Akárhogy is csinálja, látható lehetsz számára - s nem azért, mert béna lennél egy ilyen alapvető jutsu alkalmazásában -, különben logikusan inkább a bunshin után ment volna.
Mikor már biztossá válik, hogy az ellenfeled támadólag és neked ront, feladod a technikát, és kitérsz a penge elől. Nincs könnyű dolgod, de nagyjából képes vagy tartani ellenfeleddel az ütemet, viszont érzed, hogy sokáig nem húzhatod, mert ha nem koncentrálsz, könnyen hibázhatsz, márpedig egy katana ellen minden hiba az életed jelentheti képzettebb kézben. Márpedig ez a fegyver abban van!
Nem is nagyon érsz rá, hogy kiötölj valami cifrát. Ennek ellenére megtalálod a módját, hogy újra a klónokhoz nyúlva taktikázz egy félreugrás közepette teremtve meg képmásaid. Ahogy számolsz vele, az első rá támadó klón miatt - nem kockáztatva - felfelé vág, ugyanakkor ahogy ki is tapasztalhattad, reflexei igen élesek és a teste képes követni az érzékelését - illetve míg te nem, ő pontosan látja, merre vagy(tok) -, így a becsúszó klónt is könnyeden átvágja szinte ugyanazzal a mozdulattal, a felfelé irányított pengét ívesen lefelé irányítva, majd ahogy tovább pörög a penge, követi testtel, tempósan, lendületesen, így a kunaid célt téveszt, igaz, súrolta, de ugyanígy téged is súrol a mozdulatból tovább fejlődő támadás, ahogy elugrasz, s már megint ott jársz, hogy fél pillanatot sem lankadhat a figyelmed, ha nem akarsz meghalni, mert a férfi folyamatosan támad, és a sötétben, a szemed kiesésével igen nehéz felvenni vele s fürgén táncoló pengéjével a versenyt.

//Chakra: 85% //

[Atsushi]

Mivel a sötétben előkészültél, a vakság ellenére előnybe kerültél. Ráadásul a sors olyan ellenféllel áldott meg, aki képzettségben ugyan biztosan kiemelkedő volt, de nem érte el a szinted a megszerzett információk alapján. Egy valami mégis az ő oldalán állt: míg te teljesen vak voltál, és csak a többi érzékszervedre hagyatkozhattál - amihez nem voltál szokva - addig ő valami úton-módon képes volt látni ebben az áthatolhatatlannak tetsző sötétben, ahol a fény teljes mértékben hiányzott. Ennyi és a gondos szamuráj reflexek elegendők arra, hogy amikor létrehozod a technikát, felfigyeljen a férfi rá, és igaz, csak egy paraszthajszállal, de időben váltson irányt a tervezetthez - s a számításaidhoz képest. Viszont mivel a csali kawarimi nem mozdult különösebben, vele így is "végzett", jelezve ezzel is, hogy merre mozdult tovább. Ugyan a pukkanás elnyomja, hol ért pontosan földet, de talán nem meglepő, hogy feléd lendül, hallod is a neszt, ahogy enyhén lobog a ruhája a lendülettől.
Nem késlekedsz, elintézed, hogy láthasd is, ne csak kalkulálj hollétével. A tűz elemű jutsu hamar megszületik, s így már mindkettőtök számára "azonosak" a feltételek. A gömbök megindulnak, s bár a hirtelen - méreg hatására - rád törő fáradtság és koncentrációs nehézségek ellenére is ennyi elegendő, hogy ha nem is mind, de a legtöbb komoly sérülést okozva találjon be. A férfi, bár bizonyára kiváló kardforgató lehet, ezt bizonyította azzal, hogy kitért a villám elemű jutsu elől, mégis csupán civilnek számít hozzád és a képzettségedhez képest, esélye sem volt igazán. Ugyan még van a férfiben élet, de olyan komoly sérüléseket szenvedett, hogy veszélyt már semmiképp sem fog jelenteni rád nézve, az is nagy szó, ha egyáltalán valaha felépül, és nem hal bele a sérüléseibe - főleg, mert ellátást egyelőre biztosan nem is kap. Rád viszont vár a döntés, merre tovább, mivel a férfinél semmi árulkodó nincs, csupán a ruhái, a fegyverei, s lényegében saját maga. Mehetsz arrafelé, ahonnan a méreg jött, de mehetsz az ellenkező irányba is. Már ha menni tervezel valamerre.

//Chakra: 90% //

[Hiroto]

A felhangzó léptek, a fura illatú gáz miatt érzett energiavesztés okán gyorsan bekapsz egy energiatablettát, ami egész jól segít helyrerázódni, nem 100%-os a hatásfok, de érzed, hogy azért segít. Újabbra viszont nem marad idő, hiszen közben befut az ellenfeled és egy igen impozáns lángcsóvával mutatkozik be. Tűzre tűzzel felelsz, technikád, mivel erősebb, mint az ellened használt, semlegesíti a férfi támadását, csupán a lég forrósodik fel és válik picit nehezebbé a termelődő szén-dioxidtól. Azonban most nincs idő ilyeneken filozofálni, máris átveszed a kezdeményezést, s a Ranji Shigumi no Jutsuval válaszolsz a kedves "fogadjisten"-re, amivel igyekszel elkapni a támadódat.
A férfi, mint taijutsuban jártasabb személy, és mint olyasvalaki, aki lát is a vaksötétben a többi érzékszerve mellett, sikeresen kitér az első, csak a korábbiakból kikövetkeztetett helyre összpontosított csapásod elől- hiszen időbe telik a folyosót behálóznod, az egészet nem is tudnád, ahhoz azért nagy a hely, illetve míg te a technikád miatt élesebb érzékekkel, képzettebben "látod" őt a többi érzékszerveddel is, így nagy hátrányba nem kerültél a sötéttel, ő szó szerint lát téged, s legfőképp a lecsapni készülő hajad, ami már önmagában a Muon Satsujin miatt nem marad rejtve. Azonban a vaksötét nyújtotta minimális előnyt is elengedi a férfi azzal, hogy újabb tűz technikához nyúl kitérés közben.
- Tenro Kaken - ejti ki az utolsó kézjel után is a technika nevét, aminek köszönhetően egy tűz elemű chakrából formálódó kard jelenik meg a keze meghosszabbításaként. A lángoló pengével már képes fodrászt megszégyenítő ügyességgel megzabolázni a lecsapó hajad. Egyelőre viszont más jutsut nem vesz elő, csak rohamoz, a pengével ritkítva a hajad, ha veszélyes közelbe érne, s igyekszik közelebb vágni magát hozzád, mintha szándékosan keresné a rést, a pillanatnyi figyelmetlenséget, az apró hibát, amit kihasználva kiiktathat egy "mozdulattal". Többi, hagyományos shinobi fegyvere amúgy se érne semmit a kemény hajtüskékkel szemben.

//Chakra: 84%//

[Akane]

Igencsak felpiszkált az égési sérülésektől csúfított nő, így a korábbi fifikásság és cselezés helyett most mondhatni bevetettél mindent, amid van. Na jó, a sajátságos stílusod megmaradt, de hát ez a védjegyed, nem csinálhatsz mindent átlag ninja módban. Terved mondhatni tökéletes volt, minden flottul is megy. A bunshinod sikeresen fúr lyukat a kupolába, majd megtelíti azt speciális, csak a különleges "vendégeidnek" tartogatott gázzal. Magad közben már rejtőzve várod a hatást, felkészülve a nő felbukkanására, de a hatásszünet csak nyúlik, nyúlik. Lehet, tényleg beszívott?
Mikor már talán mozdulnál türelmetlenül, hogy mi a franc van, hirtelen a kupola összeomlik, s széthullása közben szerteszét foszlik, ahogy az őt létrehozó technika megszűnni látszik. A robaj és zizegés közepette bunshinod nem veszi észre, mikor nyúl ki érte a kar, ami aztán lehúzza a mélybe magával (Doton: Shinjou Zanshu no Jutsu//Föld Elem: Lefejezés).
A nő viszont nem bukkan fel, megmarad "vakond üzemmódban" (Doton: Moguragakure no Jutsu//Föld elem: Vakond Rejtőző Technika). Hogy a kép problémásabb legyen, a melleid közé rejtett kis csiga is akcióba lendül, ezzel egyszersmind jelezve, hogy genjutsut érzékelt, s bár először úgy láthattad, hogy a kupola megszűnésével megpillanthatod Hanae-t, s talán ki is menthetitek, s a nagyobb denevér el is indul érte, a test végül, amit megpillanthattok a genjutsu feloldásával (Démonikus Illúzió: Hamis Terület Jutsu // Kokoni Arazu no Jutsu), nem Hanae-é, hanem a nőé. Ugyan nem igazán beszámíthatónak tűnik, de akkor se jutottál közelebb a fiú megmentéséhez első körben. Ráadásul a genjutsu megszűnésének másik hozadéka, hogy rájöhetsz, a nagy kupola alatt egy kisebb rejtőzik, amelyben még mindig elfér, igaz szűkösebben, akár két ember is.
Vajon ott lehet Hanae?
//Úgy számoltam, hogy rejtőzködésed miatt nem mozdultál el, ha elmozdulsz eredetiként is, akkor viszont számolhatsz azzal, hogy a nő megpróbál a főld alól téged is megtámadni, s a Doton: Fusha no jutsu - Föld stílus: Blokáddal igyekszika levegőbe repíteni, majd Doton: Iwadeppou no Jutsu - Föld Elem: Kőlövedék Technika segítségével tovább támadni - illetve védekezni az ellen, hogy esetlegesen rá támadjanak az állataid, de ha nem bír velük, vagy te visszatámadsz, akkor célja lesz ismét visszahúzódni a föld alá.

Chakra: 70% //

[Shiren]

Míg pörgeted a technikád előkészítését, gondolatok cikáznak át rajtad, gondolatok, amik miatt végül bár létrehoztad a technika feltételeit, nem élesíted azt itt és helyben. Helyette hamufelhőbe burkolva leplezed távozásod, ne tűnjön fel senkinek se. Távozásod közben érzékeled, hogy az előkészítés ellenére a jutsud elvész, mielőtt aktiválódhatna azzal, hogy távozol. Talán jobb is így, mert több esélyed van azt a személyt újra látni, akivel még szeretnél a jövőben találkozni.
Kalandod itt ugyan most véget ér, de az átélt élmények mélyebb nyomot hagytak benned, mint eredetileg tervezted, vagy mint valaha gondoltad volna. Ilyen lenne a pillangóhatás?
Az már viszont csak rajtad múlik, milyen irányba engeded terelni magad a megtapasztaltak hatására, engeded-e egyáltalán, hogy komolyabb hatást gyakoroljon rád ideig-óráig tartó elmélkedésnél, miközben haladsz tovább kijelöletlen úticélod felé, tovább koptatva a kilométereket épp úgy, ahogy korábban.

// Köszönöm a többiek nevében is, hogy színesítetted a játékot a példaértékű szerepjátékkal, különleges plusz fűszert adva az egésznek. Számodra a fórumkaland itt véget ért.
Jutalmad: 150 chakra, 150 TJP. További jó játékot!//

[Hanae]

Gyenge fizikumodnak nem tett jót az eszméletlen zuhanás. Elég megviselten roskadsz egy fa tövébe, odáig úgy ahogy elcipelve magad. Sorra veszed a sérüléseid, s belátod, hogy most nem tehetsz semmit, jobb, ha kicsit kimaradsz a dolgok sűrejéből. A környezet adott hozzá, s talán nem zavar meg senki ~ futtathatod végig a gondolatmeneted, hogy mindezt megszakítsa egy nő, aki egyszer csak leguggol melléd. Fogalmad sincs, mikor és hogy kerülhetett oda, nem is hasonlít egyik személyleírásra sem, amit Akane nagyjából adni tudott, s úgy egyáltalán, teljesen ismeretlen volt számodra.
Külsőre amúgy teljesen átlagos nő volt, de látszott rajta, hogy ő sem egyszerű civil, túl árulkodó volt a kunaitartó a combján.
Ahogy leguggol melléd, nem néz rád, helyette a frissen "emelt" falakat nézi egyfajta könnyed, majdhogynem büszke mosollyal.
- Innen kintről milyen nyugodalmas, pedig bent komoly élet-halál harcok folyhatnak, nem igaz? - szólal meg lágy, kellemesen dallamos hangon, végre feléd fordulva könnyed, de mégsem bizalomkeltő mosollyal.

//Keleten a helyzet változatlan Very Happy

chakra: 60%, állapot: jobb oldali bordatörés, agyrázkódás, koncentrációs zavar//

//Na, hát nem kíméltetek, a harcjelenetek a gyengéim, így dolgoztam rendesen, olvastam sokat, és molyoltam velük egy hetet, bocsi ˇˇ' De végre robogunk tovább Very Happy

Határidő: július 15.
(júli 19-25 között nyaralok, így most kevéssé fogom tudni elnézni, ha valaki késik, hogy legyen esélyem még nyaralás előtt befejezni a következő reagot. ˇˇ') //

**Osumi Hiroto** Csüt. Júl. 02 2020, 15:30

A bevett energiatabletta, ha nem is teljesen, de valamilyen szinten helyreráz és újra tudok koncentrálni, azonban továbbra is elsődleges feladatomnak tartom, hogy minél előbb kijussak innen. Ehhez pedig meg kell küzdenem ellenfelemmel, aki nem is hagy számomra más lehetőséget; jutsum erősebbnek bizonyul az övénél, ám áttörést nem ér el. A kisebb robbanás után, ami megnehezíti a levegőt a Ranji Shigumival "behálózom" a folyosót, amit sikeresen kikerül, ebből pedig arra következtethetek, hogy tapasztalt harcos, aki jártas a taijutsuban. Egy tűzkardot hoz létre, ami megvilágítja a szűk járatot, így végre láthatom őt rendesen.

Most nálam a kezdeményezés. Bár Katon beállítottságú, a tűz nyilván neki is árt. A Kasumi Enbu no Jutsut alkalmazva a talpamból terjesztem ki a földön tűz elemű chakrámat, ha először nem sikerül, akkor többedszeri próbálkozásra, egészen elvezetve hozzáig, még két méterrel túl is nyúlva rajta. Ha a tűzkardjával belobbantja, csak szerencsém van, ebben az esetben még nyilván van időm hátra is ugrani. Ha nem így történik, feloldom a Ranji Shigumit és a Bakemono Fūin no Jutsut használva összeütöm két összeszorított kezemet, amint a chakraláncok rátekerednek vállaira, majd lehúzom és egy gyengébb Karyuudannal, hátraugorva belobbantom a Köd Tánc Technika által szétterjesztett elemi chakrát. Ha ez sikerült, hogy ne kelljen a közelébe mennem, egy Fuuma Shurikent veszek elő és a Soushuriken no Jutsut alkalmazva a hátába irányítom a fegyvert, vagy, ha felkelt, a lábát próbálom meg úgy megsebesíteni, hogy kénytelen legyen visszarogyni a lángok közé. Ha az előbbi történik, akkor kegyelemdöfésként magam felé rántom a hátából kilógó shurikent, így végigszántva egész hátán, ha azonban képes volt felállni, akkor a lába megsebzése után visszahúzva állítom a hátába és az oldalán szántom végig a fegyvert, így súlyosan megsebesítve.

Amennyiben a Karyuudan nem jönne létre, mert még mindig nem 100%-os a koncentrációm, úgy egy Shunshin no Jutsuval odarohanok a földön fekvőhöz, Kanashibarival paralizálom és egy kunai-jal elmetszem a torkát. Az összes többi jutsu esetében addig próbálkozok, amíg sikert nem érek el. Időm úgy tűnik mindegyikre van. Ha a második tervem sikerül, melyben a tűz nem lobban be, átkutatom a felszerelését, hátha találok valami hasznosat, akár a küldetés, akár egy későbbi harc szempontjából. Igaz, ekkor vaksötétben és visszatartott lélegzettel kell tapogatóznom, ameddig tudok. Akár találok valamit, akár nem, rövid idő múltán ismét útnak indulok arra, amerre eredetileg terveztem.

Használt jutsuk:

Katon: Kasumi Enbu no Jutsu
A technika tulajdonképpen ugyan úgy szájon keresztül jön létre, azonban az elemi chakrát, nem alakítjuk át tűzzé. A kilehelt, láthatatlan chakramennyiséget egy eleve égő dolog tudja csak begyújtani, akkor azonban nagy meglepetésben lesz része annak, aki nem képes érzékelni és látni a chakrát.
Magyar név: Tűz elem: Köd Tánc Technika
Típus: Támadó
Besorolás: C szintű
Chakraszint: 180

Bakemono Fūin no Jutsu // Szörny Pecsételő Technika
A technika segítségével a használó képes a célpontját chakraláncokkal lefogni, aki ezután nem lesz képes mozdulni. Általában arra használják, hogy nagyobb bestiákat fogjanak el vele, de akár emberek elfogására is hasznos.
Chakraszint: 300
Besorolás: B

Katon: Karyuudan
Önmagában is erős, de remek kiegészítő technika, pl. a Doton: Doryuudan-al kombinálva lángoló földrakétákat hozhatunk létre, melyek ereje elsöprő. A technikával lényegében egy sárkányra emlékeztető, lángcsóvát "okádhatunk" az ellenfélre. Tulajdonképpen a Ryuuka no Jutsu, közvetítő anyag nélküli változata.
Magyar név: Tűz elem: Tűzsárkány Rakéták
Típus: Támadó/Kiegészítő
Besorolás: B szintű
Chakraszint: 300

Soushuriken no Jutsu // Shuriken Manipulációs Technika
A technika segítségével a nagyobb méretű shurikenekre erősített az ellenfél számára szinte láthatatlan, chakrával irányított szálakkal képesek vagyunk irányítani azokat.
Chakraszint: 140
Besorolás: D

Shunshin no jutsu (Fürge Test technika)
A shunshin alapvető chakrairányítási művelete: chakra testen belüli irányítása.
A technika alkalmazásakor a test emberfeletti, szemmel követhetetlen mozgásra teszi képessé a használóját néhány másodpercig, azonban ehhez a hatáshoz folyamatos és nagymértékű chakrafelhasználásra van szükség, illetve a technika használata az érzékszervektől (főleg a szemtől) és a reakcióképességtől függ. Lényegében egy robbanásszerű, láthatatlan, villámgyors mozgásra lesz képes a ninja "A" pontból "B" pontba. Ám ez a mozgás nem folyamatos, így csak néhány másodpercig lehet alkalmazni. Olyan, mint ha a használó teleportálna. Ha a használó nincs hozzászokva ehhez a mozgáshoz, illetve be nem látott területen mozog, könnyen katasztrofális sérüléseket szenvedhet. Az említett hátrányok miatt a shushin sok helyzetben lekövethető, illetve megakasztható, főleg tapasztalt ninják által, éppen ezért különböző elemi hatásokkal rejteni lehet a technikát. Az egyetlen megkötés az, hogy a használó rendelkezzen elemi technikákkal, illetve az azok létrehozásához szükséges körülményekkel. Így amikor az Animében azt látjuk, hogy valaki elég, majd eltűnik, vagy vízzé válik, akkor valójában a Shunshin no Jutsu rejtett formáját láthatjuk.

Kanashibari // Paralizáció
Ezzel a technikával a használó az ellensége testébe, pontosabban a teste köré irányított chakrával bénítja meg annak mozgását, amihez folyamatos koncentráció kell. A technika létrehozásához az ellenfél megérintésére van szükség, vagy egy közvetítő anyagra, amin át képes áramoltatni a chakráját a használó. Kivételesen magas chakrakontroll esetén a használó már képes érintés nélkül is létrehozni a hatást. Mivel a Kanashibari a támadó chakrájával blokkolja le az áldozat testének egészét, chakra felszabadításával lehet ellene küzdeni; azonos szintű használók esetén a hatás maximum pár másodpercig tart ki, ha az ellenfél próbálkozik megtörni azt.
Chakraszint: 250

**Aokaze Atsushi** Pént. Júl. 10 2020, 23:34

// Sai - Feldúlt Végeken //

Érkező ellenfelemre, ha nem is alaposan, de azért jól felkészültem. Sikeresen le tudtam szűkíteni 2 főre, hogy kik jöhetnek az Akanétól kapott információk alapján. A csapda is készen állt, csak várnom kellett. Ahogy az ellenfél alakja kirajzolódott a félhomályban megkezdem a kézjelek formálását, a sorozat végeztével nyitott tenyereimet a talajként használt falra helyezem. Úgy tűnt egy csapásos győzelemmel zárhatom a küzdelmet, egészen addig míg a szamuráj el nem kerülte a támadásomat. A pillanatnyi zavar, koncentrációs problémáim és a fáradtság amit a méreg okozott nem tudtam hamar reagálni. Csak füleimmel érzékeltem a puffanást és a földre csapódó szikladarab hangját, amik azt jelezték a kawariminak vége.
A sikertelen célba lövés után újabb kézjeleket formáltam, szerencsére nem is kellett sokat. Hamar a végére értem, közben testemből áramoltattam ki a chakrát és több focilabda méretű gócpontba tereltem őket. A harmadik és egyben utolsó kézpecsét megformálása után mind lángba borult. Nem volt más hátra, mint a felugró ellenfélnek irányítani őket. Célzás közben az enyhe fáradtság időnkénti álmos pislogást váltott ki belőlem.
~ Nem szabad! Ébernek kell maradnod, nem aludhatsz be a társaid számítanak rád!... Ayame, gondolj Ayaméra haza kell térned hozzá!
Szólítgatom magam fejben, dolgoztatom az agyamat, hogy ne érezze eljött a szundi ideje. Be is jött a dolog, de a pislogásoknak hála a célzásom nem lett tökéletes. Még szerencse, hogy a nagy számok törvénye ebben a helyzetben is beválik. Az első tűzlabda elrobog az ellenfél mellett, de a második már betalál, és még pár. A fellángoló robbanások súlyos sérüléseket okoznak az ellenfélnek, a levegőben hamar érezhető lesz az égett hús, és textil szaga. Lemászok a földre vissza eső nyomorulthoz, és távolról felmérem sérüléseit.
~ 2 és 3 fokú égések a teste legalább 2/3-án, ezekkel a sebekkel már nem harcolhat. Ha még észnél is van a fájdalomtól hamarosan elájul. Ha nem kap ellátást lassú, fájdalmakkal teli halállal nézhet szembe. Viszont még mindezt összevetve sem hagyhatom életben. Emlékeim szerint van medikus képességekkel megáldott egyén az ellenfelek közt. Nem adhatok neki esélyt arra, hogy használja rajta képességeit és újra harcba állítható állapotba hozza őt!
A döntésem megszületett, miközben közelebb lépek előhúzom íves pengéjű tőrömet övemen lévő hüvelyéből. Majd teste fölé hajolok, de akkor már éreztem, hogy amit tenni akarok az nem lesz egyszerű. Vettem már el emberi életet, de számomra ez sosem volt könnyű, akkor ráadásul dühből cselekedtem. Most higgadt fejjel érzem, hogy nehezebb megtenni. Főleg úgy, hogy az ellenfelem még harcképtelen is. De a társaim biztonságát kell szem előtt tartanom. Ez alapján hozam meg a döntésemet. Enyhén remegő jobb kezemet mellkasa fölé emeltem, végül inkább ballal is rányúltam, hogy rásegítsek.
– Sajnálom!
Majd megindítottam kezeimet mellkasa felé szívét megcélozva. A penge áthatolt, és a sebből meginduló vér alapján jó helyre ment a tőr. Kihúztam a pengét, aminek hatására a vér erőteljesebben tört ki a testből. Átkutattam, de hiába semmi nyomot nem találtam, végül összegyűjtöttem fegyverit(1 wakizashi és 1 katana)és egy a hátizsákomból elővett tekercsbe pecsételtem őket.
~ Na, akkor merre tovább? ~ teszem fel magamnak a kérdést ~ A szellővel érkezett méreg irányából biztos találkozok valakivel. De vajon barát lesz, vagy ellenség? Legjobb esetben belefutok Yoshitaroba, rosszabban ellenségekbe.
Végül élve a kockázattal, az érkező szellő irányába indulok. De megtartva jó szokásomat az óvatoskodással, ismét felhasználom a szikladarabot egy kawarimihez. Azt küldöm magam elé, egy a Katon: Onidoroból meghagyott lánglabdával.

Nem tudom fel kell e tüntetni elvégre előző postból maradt meg a jutsu, ezért itt hagyom még egyszer, biztos a mi biztos.

Katon: Onidoro

A technika segítségével számos kisebb lángoló gömböt hozhat létre a használó, amelyeket nem a száján, hanem az elemi chakra kiterjesztésével hoz létre. A létrehozott gömbök pedig lebegni kezdenek körülötte. A megfelelő kézpecsétek után irányíthatóvá válnak, az ellenfélnek csapódhatnak, a becsapódás pillanatában pedig hatalmas lángokat hoznak létre, ezáltal még nagyobb sérülést okozva. Lehet több kicsi, pingpong labda méretű gömböket is létrehozni, valamint focilabda méretűeket is és ezeket lehet fokozni a használó chakraszintjétől függően.
Magyar név: Démon Lámpás
Típus: Támadó
Kézpecsétek: Kutya, ló, tigris
Besorolás: B
Chakraszint: 380

**Hamacho Yoshitaro** Vas. Júl. 12 2020, 21:41

// Sai - Feldúlt Végeken //

A villámló pallos és a távolsági fegyver robbanásának találkozása akkora fényt bocsátott ki, hogy pár másodpercre ugyan, de teljesen bevilágította a sötét folyosót. Látta a kabátos férfit, aki egy furcsa szemüveg kíséretében vicsorít rá s nem is kellett konkrétan belenézni a lélektükreibe, hogy lássa az elszántságot ellenfelében a megöléséért.

A lövedék mesteri pontossággal száguldott el a folyamatosan növekvő pengeáradat között és hiába látta Yoshitaro előre a röppálya alapján a becsapódás helyét, nem volt már lehetősége elmozdulni. Az elsőt sikerült kivédenie ugyan, de a második találat fájdalmas nyomott hagyott a Jounin bal vállában. Érezte, hogy a lángok megperzselik a bőrét, de még a húsába is belekapnak és újra érzi a bűzt. Sajnálatos módon már többször volt tapasztalata a megégéshez, mint ahogy azt szerette volna. A legemlékezetesebb egyike, mikor egy Uchiha Katon technikája majdnem porrá égette a két alkarját, csak mert épp aktív volt rajta a Tájfun Ököl technikája. Sosem fogja elfelejteni azt a leckét, amit aznap megtanult: sose játssz a tűzzel.

A becsapódás lendülete újfent megtántorította egy másodpercre Yoshitaro-t, ám az előző támadása alatt fel tudta mérni a golyó erejét, így határozottan hamarább tudná újra felvenni a lendületet.

Kattanás a távolban.

Elméje egy pillanatra elcsendesült, az idő lelassult körülötte.

~Újra tüzelni fog!~ üvöltenek benne az ösztönök. ~Gondolkozz! Mérd fel a helyzeted! Eltalált, ezt ő is tudja. Újra lőni fog. Piszkosul fáj. Mit fog célozni? Tudja egyáltalán, hogy...Nem. Talán abba reménykedik, hogy valami fontosabb testrészt talált el, mint a vállam. A pengék miatt nem láthatta, hogy hova m...~ s itt ahogy a második elemi beállítottsága, a villám, úgy hasított bele egy ötlet.

A rengeteg villám elemű Chakra-penge elkezdett szétesni darabokra, a technika megszűnik, mintha csak apró pihékből állt volna, ám a kardja körül fenntartja a hatást.

Egy ötlet, ami annyira retardált, hogy még be is válhat.

~Remélem ezt nem hallja meg Akane, mert életem végéig hallgathatom tőle a szívózását...~ s ez volt az utolsó gondolata a terve kivitelezése előtt.

-A RETKES K*RVA ANYÁDAT! A SZEMEIM! TE FAS***OPÓ! GÁÁHR! - üvölti Yoshitaro e szavakat olyan haragtól és fájdalomtól ittasan, ahogyan csak el tudja játszani.

Bár a harag és a fájdalom minimális szinten, de jelen vannak érzelmi világában, sosem vetemedne igazából ilyen szavak használatára, ám ahogy csak tudja, felerősíti ezeket és kiereszti a "gőzt" magából. Megtévesztés, téves információ. A Shinobi lét egyik alapja a megtévesztés, amit sosem szeretett használni, jobban kedvelte a szemtől-szembe harcot. Most viszont, hogy hátránnyal indul, ráadásul a többiekről sem tud semmit, kénytelen ehhez a megoldáshoz vetemedni. A szükség nagy úr, szokták mondani. Még jó, hogy csak rövid ideje találkozott az ébenfekete hajú, káromkodós Kunoichi-vel s máris valami vulgáris dolog rátapadt tőle...

Ellenfele a "pontos" találata és az elkáromkodása után valószínűleg sokkalta magabiztosabban fog előre lépni, hisz azt hiheti így, hogy megvakította a Jounin-t. A ballonkabátos fickó be akarja majd fejezni a küzdelmet, hisz eddig is látható volt támadásain, hogy távolról öli meg az ellenségeit: ha nem így lenne, már rég mögé lopózott volna, hogy elvághassa a torkát. Nem erre vall egyszerűen a harc stílusa.

Hogy eddig mit csinált Yoshitaro? Mivel most jobban tudna reagálni az őt ért csapásból, abban a másodpercben, hogy visszaszerezte egyensúlyát, vadállatszerűen a föld közelébe "vetődik", lábai egy nagyobb terpeszben, kicsit sérült bal kezével óvatosan megtartja magát, remélve ezzel nem súlyosbítja a sérülést, míg jobb kezében családi kardját szorítja olyan erősen, hogy ujjai már-már lilulni kezdenének. A Hien: Goudai Isshin no Iki // Száguldó fecske: Megszelídített elemek útját továbbra is annyira hagyná aktívan maga mögött fényleni, hogy láthassa... várna, mint egy nagymacska a zsákmányára.

A terve az volna, hogy szavaival és a félreinformálódással felbátorítsa egy újabb távolsági támadásra, hogy magabiztosan kilépjen fedezékéből, majd abban a pillanatban, hogy újra látja felbukkanni az alakot / újra hallja a kabátsuhogást, pattanásig feszült izmait feltöltené villám elemű Chakra-val, s egy Raiton Shunshin no Jutsu // Villám Elemű Fürge Test Technikával a másodperc tört része alatt csökkentené le a távolságot köztük. Maga a kőfolyosó 3-4 méter széles, így volna hova manővereznie.

Miután ez sikerülne, egy villámgyors vágással ellenfele kezét célozná meg izzó kardjával, hogy tőből levághassa azt, s ha volna még ezután ideje, ellenfelének a feje lenne a következő cél: vagy elmetszi a kobakját a vállától, vagy csak nyársra húzza, úgy próbálná csinálni, hogy a legjobban jöjjön ki a lépése.

[Ha sikerülne a terve...]

Első sorban biztosra menne, hogy a férfi tényleg halott - ma már annyi minden történt, hogy nem hagyja a véletlenekre a dolgot. Ki tudja, lehet még fej nélkül is harcolna tovább?

Ha úgy érezné tiszta végre a terep, a bal vállát vizsgálná meg gyorsban, hogy mennyire sérült s ha szükségesnek ítélné, nem habozna letépni egy darabot a ruházatából, hogy egy gyors kötést rárakjon. Legalábbis jobb, mintha szabadon hagyná.

Kardját a földbe szúrja egy pillanatra.

Ezt követően némi vért venne a sérült testrészről - már ha nem égett az is oda -, ellentétes esetben pedig a hüvelykujját harapná meg, gyors kézjeleket követően pedig a földre csapna létrehozná a Kuchiyose no Jutsu // Idéző Technikát, megidézve ezzel Chii-t.

Felkészülne az összeolvadásra. Ezt a küldetést már nem veheti fél vállról. // off: HÁH! Szóvicc.//

[Ha nem sikerülne a terve...]

Ha úgy érzi, nem tudja véghez vinni a tervét, ugyanúgy a megnövekedett "pallossal" védekezni, majd ha esélye lenne közelebb kerülni egy Raiton: Taishou Kawa // Villám Stílus: Ellentétes Árammal próbálná megrázni, megbénítani mozgását és aztán felszabdalni kardjával. Igaz, a technika első sorban villám technikák semlegesítésére jött létre, a közelében ugyan úgy megrázza az embereket.

Abban az esetben, ha nem tudja csökkenteni a távolságot, megpróbálja a Raiton: Raitongu // Villám Stílus: Villám Szórás technikával megsorozni, remélve ha nem is találja el őt, a villámcsapások sorával képes lenne a fedezékét elpusztítani.

Használt technikák:: Név: Raiton: Taishou Kawa // Villám Stílus: Ellentétes Áram
Típus: Ninjutsu
Kézjelek: Kígyó, Ló, Kígyó, Tigris
Leírás: A Hamacho-klán tagjai között rendszeres volt a napi közös edzés és párharc, mely során a Ninjutsu-ikat is bevetettek. Tudván hogy a klán elsődleges eleme 80%-ban a Villám volt, nem meglepő hogy Raiton technikával is csépelték egymást. Ennek hatására az egyik tehetséges családtag kifejlesztett egy olyan hárító technikát, mely során képes az ellenfél villám elemű technikáját semlegesíteni és egyben egy hatalmas villám löketet ad le környezetére. Két hátulütője van: ugyan annyi Chakra-t kell beleölnünk, mint az ellenfél technikája hogy semlegesíteni tudjuk; a másik, hogy csak „A” szintű technikánál nem nagyobb Raiton Jutsu-kat lehet megszüntetni.
Besorolás: C
Chakraszint: 180

Raiton: Raitongu
Ez a Ninjutsu leginkább több ellenfél elpusztítására lett kitalálva. Lényege annyi, hogy a kézjelek végrehajtása után a Ninja ujjai végén apró gömbök jönnek létre, amik addig szórják a villámnyalábokat, amíg el nem fogynak. Ugyanis minél több villám jön elő a kicsi gömbökből, annál kisebbek lesznek. Elsődlegesen távolsági támadás.
Magyar név: Villám Elem – Villámszórás
Típus: Támadó
Besorolás: B rangú
Kézjelek: Tigris, Vadkan, Kígyó, Ló, Madár, Tigris
Chakraszint: 250

Shunshin no Jutsu: Raiton (Villám): Talán a legtökéletesebb elem a Shunshin no Jutsu használatára. Ennél az elemnél nincs módunk leplezni a technikát egy Bunshinnal, azonban átvehetjük a villám sebességét. Az így létrejövő Shunshin no Jutsura csak nagyon kevesek képesek a Villám természete miatt. Lényegében Raiton chakrával vegyített Shunshin a Raiton no Yoroi // Villámfeloldás Pajzsa gyengített változata, ami Villámisten technikával is fel tudja venni az iramot. Ez volt a az a technika amely a Kumogakure Raikagékat híressé tette. Éppen ezért a Raiton Shunshin extra sebességet ad a használónak, valamint a mozgásakor elektromosság veszi körül, ami könnyen megrázhat bárkit. Senki ne értse félre, itt nem a Raiton no Yoroiról van szó, csupán annak a D szintű változatáról, amely kinézetben hasonlít rá, de a hatásfoka közel sem éri el.

Idéző Jutsu // Kuchiyose no Jutsu

Ezzel a jutsuval a használója állatok megidézésére képes. Amikor a megidézett társra már nincs szükség füst és pukkanás keretében eltűnik. Az idézéskor mindig vért kell áldozni, valamint a technika tanulásakor is a kiválasztott állatfaj tekercsével kell vérszerződést kötni. Fontos megemlíteni, hogy magát a jutsut megtanulhatjuk vérszerződés nélkül is, azonban ha ekkor, hajtjuk végre a jutsut komoly bajba kerülhetünk; az így végre hajtott technika közben a használó egy köztes dimenzióba kerül, és véletlenszerűen szinte bárhol kiköthet, bármely megidézhető lények által lakott tájon.
A technika fordított változata az úgynevezett Gyaku Kuchiyose no Jutsu. Ezzel a jutsuval a szerződést kötő emberi felet az állatok képesek segítségül hívni, erre azonban csak akkor van mód, ha a ninja már képes megidézni az adott faj legerősebb képviselőit is, mivel általában csak ezek képesek a fordított idézésre.
Besorolás: C
Chakraszint: 250

Hien: Goudai Isshin no Iki (Megszelídített elemek útja)

Ha valaki a fegyverbe vezetett chakra formázásával és elemi manipulációjával is törődik egyszerre, akkor kiemelkedően nehéz dolga lesz a technika begyakorlásával, megszokásával és fenntartásával, azonban ötvözheti az előző két előnyt.
A leghírhedtebb úthasználó Sarutobi Asuma volt, aki legendásan könnyedén forgatta a pusztító szél-energiákat, és kedve szerint változtatta a szél elemmel megerősített láthatatlan pengéit, melyek gyakorlatilag bármit képesek voltak átvágni.
Megkötés: Godai no Iki, Kaizou no Iki ismerete!

Besorolás: A
Chakraszint: 350

Ajánlott tartalom