Re: Utcák és terek

**Azumi Yuurei** Szer. Júl. 25 2012, 19:50

- Hm Kumo se rossz ott is vannak barátok és ismerősök. Hó országa is elégé kellemes volt abban az évszakban amikor egy új barátra tettem szert. Gőz országa is elég érdekes volt..... kiváltképp a szelem falu amit valami nagy harc döntött romokba. Tudod vannak helyek mind természetben és emberek építette helyeken amik igen csak elgondolkodtatják az embert néha.
Csak intek, hogy én nem kérek és ezt szóvá is teszem.
- Az én testem szent templom. Nem mérgezem magam dohánnyal és alkohollal kivétel néha van. Egyébként nem zavar.
Kacsintok és kortyolok a teámból ami lassan kezd elfogyni. Érdekes a fiú kezdi fel kelteni a kíváncsiságom egyre jobban. elgondolkodom, vajon mit szólna, hogyha bizalmasabb dolgokat is tudna rólam. Illetve tudná, hogy ki is vagyok és mi is az álnevem amikor épp dolgozom. Igaz még nem vagyok híres vagy épp hírhedt azon a néven. A fehér démon néven mutatkoztam be a múltban már 1-2 alkalommal.
- Tudod járom a világot és keresem annak értékeit. Magát az élet szépségeit és talán valami mást is amit már régen el vesztetem a múltban valamikor.

**Taidana Kaito** Csüt. Júl. 26 2012, 04:13

Kaito zavartsága elillant szinte véglegesen, ahogy a lány mesélni kezdett távoli helyekről ahol ő még nem járt, nem volt ezekről a helyről túl sok információja, és így elképzelni nem tudta, ám a Gőzországának egyik faluja fogta meg a fantáziáját, amelyet egy szellem városként írt le Yuurei, és már már lelki szemei előtt látta, és kissé el kalandozott a gondolata, ezen település felett melyet maga is szívesen meglátogatna, a kihaltság eszméjének manifesztálódott területe hátborzongató módon vonzani kezdte a fiút, és biztosra vette, hogy ha ideje tartja biztosan megnézi, hiszen élvezni az emberektől kihalt terület nyugodtságát, és kíváncsian vizsgálná, hogy a természet, hogyan foglalja vissza ezt a mások által lepusztulnak mondott helyet. Elmélkedéséből a lány barátságos intése zökkentette ki, máskor haragudna, ám most nem volt, így hisz a tovább mereng akkor udvariatlan lett volna azzal aki ily kedvesen asztalához invitálta, és Kaito tisztelte ezt. Habár a lány azt mondta, hogy nem zavarja a füst a fiú még is eltette cigarettás dobozzát, talán az előbb említett tisztelet miatt talán azért mert nem akarta megzavarni a beszélgetését azzal, hogy mohón pöfög, majd kíváncsian hallgatta, hogy a lány szervezetét, egy szentélyhez hasonlítja, és emiatt utasítja el az alkohol, és dohány szerezte örömöket. A lány ahogy kortyolt a teájából kacsintott egyet Kaitora amivel lehet, hogy azt akarta sugallni, hogy nem zavarja ha rá gyújt, ám Kaito ettől egy kicsit zavarba jött, ám továbbra sem gondolta, úgy hogy rá kéne gyújtania. Yuurei gondolatát egy komolyabb, mondattal zárta, amelyet komoly érzelmek, és elkötelezettségek öveztek, legalábbis a fiú ezt sejtette, amelytől eszébe jutottak azok a dolgok amit ő is szeret, illetve lázba hozzák. - Tudod érdekes, mind ketten hasonlítunk abban, hogy keressük az élet értékeit, én még részemről azt is hozzá tenném, hogy az élet apró örömeit, és ezért nem tagadok meg magamtól semmit, mondhatni ösztönösen élek.
Persze aki ismeri Kaitot azok jól tudják, hogy Kaito inkább racionális, mint ösztönös, bár az tény, hogy bizonyos örömöket hajszolni szokott, és az a lány és közte lévő ellentétet sem azért említette meg mert tiszteletlen lenne, vagy azért mert nem ért vele egyet, hanem azért mert talán kezd ezzel a barátságos lányba megbízni
Bár kettőnk között az a legnagyobb különbség, hogy te bátor vagy és magad járod a világot teszel azért, hogy megtaláld azt amit keresel, vagy az a mi szép míg, én inkább röghöz kötött vagyok, és nehezen lépek ki a komfort zónámból, egyet értesz velem ???
Kérdezte bátran, és talán sokak számára nyersen, ám a fiú nem szeret kimondatlanul hagyni dolgokat, mert szerinte akkor értelmetlen lenne másokkal találkozni, ha csak unalmas bókolásokból állna egy beszélgetés.

**Azumi Yuurei** Vas. Júl. 29 2012, 20:35

- Bátorság.. néha az ember nem is tudja igazán mit jelent ez a fogalom, de teljes mértékben egyet értek veled. Nehéz szakítani azzal, amit ismerünk, és ahol biztonságban érezzük magunkat. Ezt felcserélni az ismeretlenre.... néha életünk legnehezebb kihívása.
Elő veszem a kis könyvem és fellapozom majd elmosolyodom és felolvasom.

"Csillag fényes éj borulj reám.
Takarj le fátyladdal s őrizd álmom
Légy te a lámpásom álmomban.
légy te a fény mi vezet utamon.

Te légy az én remény sugaram
kihez imádkozhatok ha kell.
ki reményt az a sötét éjszakában
S ki utat mutat a remény felé."

- Gondoltam ha már ennyire helyhez kötött vagy kíváncsi vagy néhány dologra a nagyvilággal kapcsolatban. Ezt még Hó országában írtam mikor a nagy fenyvesben táboroztam és egy másik vándor nin meg lepetés szerűen majdnem rám pottyant. Tudod ez egy példa rá, hogy néha legváratlanabb helyzetekben talál az ember jó barátokra. Tudod én se jó kedvemből indultam el a vándorok útján.
A könyv elejére lapozok és arcom most kicsit komolyabbá válik picit szomorúbbá. Nagyot sóhajtok majd elteszem a könyvet.
- Tudod hiába a sok apró öröm néha nagyon elszomorít, hogy ez emberek puszta féltékenységből vagy valami más okból szörnyű tettekre képesek. Agyar országában egy teljes falut rombolt le három szökőt ninja.

**Taidana Kaito** Vas. Júl. 29 2012, 21:29

A lány egyet értett azzal amit Kaito mondott, és ebből is látszik, hogy fontosnak tartja a bátorságot. Egy könyvet vessz elő, melyből egy fohász verset olvas fel, amely egy csillagról szól, bár ezt ilyen egyszerűen nem lehet kijelenteni, ám a fiút megfogja a vers. A lány abba hagyja, és elmondja Kaitonak, hogy a verset ő írta még a hóországában, fiú gondolkozik, hogy megtapsolja, de feleslegesnek tartja, hisz a lány nem vágyik ilyesmi fajta elismerésre, és ezen túl a vers túl fontos, és mély gondolatokat tartalmaz ahhoz, hogy Kaito ilyen egyszerűen és póriasan fejezze ki az elismerését, így hát hallgat, hogy a lány befejezze mondani valóját ... Kiderült az is, hogy egy másik vándor ninja társaságában írta ezt a verset, és az is, hogy nem örömébe tért vándor útra. Könyvben egy másik oldalra lapozott, majd elszomorodott, ám Kaito nem kíváncsiskodott, hogy mitől, bár az is érdekelte, hogy miért kezdet vándorolni, a lány ilyen fiatalon, ám ezek a kérdések, még túl koraiak. Majd elmondott egy kegyetlen történetet, az Agyar országáról, amit Kaitot nem lepte meg egyáltalán.- Tudod szerintem, az ember ellentétes egy lény mivel kettő dolog végtelen benne, a ráció és a hülyeség, ám igazából, csak az egyik választhatjuk, és ez a mi választásunk, ezért nem tudok sokszor megbocsájtani másoknak, bár tudom ez túl idealista elképzelés, és tisztába vagyok azzal is, hogy a világ nem fekete fehér, és nem is teljesen szürke. Ennek ellenére, én úgy gondolom, hogy a tudás fegyver, míg a tudatlanság átok, és az utóbbiból fakadó dolgok, ezért szörnyűek a számunkra. Ám abban is biztos vagyok, hogy jobb a dolgokat leegyszerűsíteni, mint bonyolítani, ha már egy egyszerű a kép akkor ketté tudjuk választani az ellentétes dolgokat, az én esetemben a tudást ás a tudatlanságot, ám az ne feledjük el, hogy a fagyi vissza nyalhat, és kiderültet, hogy az a bizonyos másik oldal, ugyan így gondolkodik, csak ellentétesen, na de mindegy nem akarok ma bölcs lenni ... Ami a veresedet illeti, nagyon szép tetszhet, és érzem, hogy a vándor lét ihlette,ha tippelne kéne akkor, még az elején írtad, már mind vándorlásaidnak. Ha szabad megkérdeznek ki volt az a másik ninja, bár biztos, hogy nem ismerem attól még érdekel.

**Azumi Yuurei** Vas. Júl. 29 2012, 21:55

Értékelem, hogy nem vágott közbe és figyelmesen végig hallgatott. Bár hallgatása sok mindent jelenthetett. Mind ez most nem érdekel szeretném egy kedves már nem teljesen idegen ember közelségét élvezni. Ahogy beszélgetünk és isszuk egymás szavait számomra felemelő érzés. Lehet talán csak természetemből fakadtan érzek így. Mindenkivel barátságos vagyok többnyire.
- Ahogy mondod a tudás fegyver de néha épp a tudásunk miatt leszünk áldozatok. Megesik, hogy amit nem értenek meg vagy mitől félnek elpusztítják. Pedig egy ilyen dolog eltűnésével a világ kevesebb lesz.
Rejtélyes mosoly és tekintet majd eltűnik egy sütik.
- Sajnos azt nem árulhatom el. Meg ismerte a titkom és én is az övét. A barátom lett ezért is védem a nevét és testi épségét, ha kell ennek érdekében az erőszaktól sem riadok vissza. Vissza térve a versre igen még az elején írtam valamikor. Nos igen a fagyi tényleg vissza tud nyalni. erre van két nagyon jó történetem is. Néha a nyuszi nagyot tud ütni.

**Taidana Kaito** Vas. Júl. 29 2012, 22:23

Kaito ismét végig hallgatta a lányt, ám előzőleg többet beszélt mint szokott, lehet, hogy azért mert kivételesen kényelmesen érzi magát a lány társaságában. A lány ismét egyetért a fiúval, de inkább csak félig meddig, legalábbis a helyzetet, így lehet leírni a legkönnyebben. Egy kisebb mosoly közepette eltüntet egy süteményét, majd tovább folytatja. A Yuurei nem árulja el a másik shinobi ki létett, bár erre Kaito nagyon kíváncsi volt, ám nem fog erősködni, ilyen a barátság, és a fiú tiszteli ezt. A lány befejezésül elárulja, hogy a fagyi vissza nyal témával, már találkozott, és most Kaitot leginkább ezek a történetek érdeklik. - Tudod a tudással együtt jár az is, hogy képesek vagyunk felismerni az értékeket, pusztítás vágya inkább az elvakultságból származik és a fanatizmusból, amely végül tudatlansághoz vezet. Majd int a pincérnek, és reméli, hogy majd ki is megy hozzájuk. - Vissza térve a versedhez, érdekelt volna a kiléte az illetőnek, de nem erőszak, és amúgy is csak most látjuk egymást először, így nem kérhetem azt, hogy áruld el annak a kilétét akinek nem akarod, ha tolakodó lettem volna akkor bocsájts meg. Kaito kifújja magát mivel hosszú volt a mondat, majd nagy levegőt vesz, és folytatja gondolatai közlését. - Azok a történetek viszont rendkívül érdekelnek, amikkor a nyuszi vissza ütött említetted, hogy van kettő nagyon jó történeted, és mondanom se kell ismét felkelteted a kíváncsiságomat! Mondta Kaito szinte már izgatottan, majd mikkor a pincér odaért rendelt egy üveg félédes Zweigelt, és mellé kettő poharat. Bár ismét furcsa tőle, hogy ennyit beszél ...

**Azumi Yuurei** Vas. Júl. 29 2012, 22:58

- Annyit elárulhatok, hogy nem nagyon kedvelik bizonyos helyeken amiről csak az emberek elvakultsága és butasága tehet. Ha a múltban élnék egy bizonyos időszakban akkor bizony nagy valószínűségél én ugyan ezen az elven már rég nem élnék.
Ismét csak mosolygok és legyintek.
- Ugyan nem voltál az. Hát akkor hol is kezdjem az egyik legizgalmasabb mint már említettem amikor barátra leltem. Ezt a barátságot azonnal el is akarták tiporni. Hó országában két idegennel találkoztunk. Egy férfi és egy nő mind kettő fenyegetőén közeledett katanát tartva kézben.
Meg sebesítették öt egy kunai al. Aki pedig ismer az tudja, hogy barátaimat családtag ként testvérem ként kezelem. Lenétek minket mert gyengének tűntünk és törékenynek. Az egész közdelem nem tartott sokáig csak pár perc volt, de meglepetés mi oldalunkon állt. Kicsit eldurvult a helyzet. Amikor szét váltunk a páros szerencsésebb tagja vállán vonszolta a másikat egy falu felé.

**Taidana Kaito** Vas. Júl. 29 2012, 23:57

Már ő is halott lenne mondta a lány, természetesen feltétlese módban, ezt sem akarta a fiú feszegetni bár érdekelte. "Lojalitás" ez az szó amire asszociált Kaito miközben a lányt hallgattatta, bár annak örült, hogy a beszélgetés elterelődött komolyabb témákról. Az igazat meg vallva ez sem volt éppen egy könnyed téma, de még is csak elmondható az, hogy szakma béli, így Kaito számára nem volt terhelő, bár az előző sem volt az, viszont örül annak, hogy ismét csendesebbre veheti magát, nem szeret sokat fecsegni, habár tudd, de ez most lényegtelen ... Annak ismét örült, hogy nem zavarta meg a lányt a különböző kérdéseivel, és élvezettel hallgatta, Yuurei történetét arról, hogy hogyan védte meg az egyik barátját. - Látom teli, vagy érdekes történetekkel, bárcsak nekem is lennének ilyenek, de majd idővel talán ... Amúgy látszik rajtad, hogy te nem csak beszélsz hanem cselekszel is, már mint megvédeni egy újonnan megismert ember, nem semmi ... Közben a pincér megérkezett letette a nyitott bort és a kettő poharat, majd Kaito óvatosan megfogta őket, az egyiket kapzsin tele töltötte , a másikat csak lazán félig. -Tudod kutyaharapás szőrivel, remélem szereted a bort. Mondani valója be fejezetével a poharat amelyben a kevesebb volt a lány felé tolta, a másikat meg emelte biccentett, és egy jó nagy húzással ki itta a pohár tartalmának felét.

**Azumi Yuurei** Szer. Aug. 01 2012, 11:21

Csak pislogok az ital láttán de nem szolok egy szót sem.
- Akad egypár, de néha a legjobb történethez nem kell kalandokba keveredni. Elég ha találkozol valakivel egy bárban.
Tétován de elfogadom a bort és mosolygok mikor számhoz emelem. Kicsit kortyolok csak nem viszem túlzásba fő a mértékletesség.
- Hm nem rossz, nem nagyon szoktam inni mint már említettem. Ez a bor most épp kedvemre való. Igaz ha néha inni támad kedvem teljesen más kategóriát választok.
Nyugodtam borozgatunk és beszélgetünk, az egész kezd egyre érdekesebb lenni.
- Most mesélj magadról egy kicsit, hogy meg ismerhesselek jobban, de csak ha nem félsz tőlem. Egyébként nem harapok csak egy kicsit.
Mosolyom sejtelmes és ki hívó.

**Taidana Kaito** Pént. Aug. 03 2012, 18:07

A lány lassan bele kortyol a borba, majd miután megízleli, és meg dicséri azt, Kaito számára kicsit meglepő volt, hogy elfogadta a bort, mivel miután ki öntötte azután jött rá, hogy a lány nem szokott inni. A lány megkérdezte, hogy milyen is Kaito valójában, a fiút érdekesnek találja, hogy a lányt érdekli ez. - Nos igazából nem vagyok egy érdekes ember, és nem is történnek velem annyira érdekes dolgok sem, csak annyi, hogy mostanában egyre több küldetéssel bíznak meg, amelyek némelyike érdekes is, de igazából erről nem beszélhetek, remélem megérted ... Szeretem az életet, és annak apró örömeit élvezni, néha lehet, hogy kicsit túlzásba viszem, de nem érdekel, a túl nagy emberi zsongást nem preferálom annyira, hmmmmm még mit mondjak nem is tudom, lusta vagyok, de talán ezért is hasonlítok kicsit a macskákra. Igazából ennyi, nem tudom mit mondjak még, nem gyakran kérdeznek tőlem ilyet, de ha van valami kérdésed akkor tedd fel bátran !!!

// Bocsi a késésért, csak közbe jött pár dolog ... , és bocsi a minőségért is ! //

**Azumi Yuurei** Vas. Aug. 05 2012, 23:09

- Pusztán csak illedelmesség. Ismerek és ismertem olyan embereket akik sértésnek vélték, hogy ha vissza utasítottak egy-egy kínált ételt vagy italt.
Remélem ebből meg értette, hogy részben ezt azért csináltam, hogy véletlen se sértsem meg. Az, hogy meg kóstoltam még nem jelenti azt meg is kell innom az összes pohárban lévő bort. Közben végig hallgattam a rövid választ a kérdésemre. Figyeltem minden apró részletre.
- Ugyan semmi baj persze, hogy megértem. Mindenkinek van titka amiről nem igen szeret beszélni. Főleg ha az otthonára vonatkozik. Nem beszélve, hogy mindenkinek vannak egyéni kicsi sötét titka. Ahogy a magány a csendet is sokan szeretik. Ahogy minálunk mondták:

"Csillapítsd tested és elméd zaját s halld meg a természet zenéjét."

**Taidana Kaito** Szer. Aug. 08 2012, 21:01

A lány egyből átlátott Kaito gátlásain, és azon, hogy még mindig zárkózott egy kicsit. A fiú örül annak, hogy a lány elfogadta a bort, majd figyelmesen hallgatta tovább a lány szavait, amelyek kissé megnyugtatóak voltak, illetve ismét mondott egy érdekeset, egy mondás formájában, amelyen Kaito kissé elgondolkodott csendben, majd csak utána szólalt meg.- Érdekes mondás, ismét megleptél valami újjal. Tudod azért nem mondtam magamról többet, mert nem vagyok az a végtelenül szociális típus, ez nem azt jelenti, hogy nem szeretek ismerkedni pusztán, nem szoktam, így ennek "szabályait" nem ismerem, így nem tudom mit mondjak, ezért ajánlottam fel, hogy kérdez nyugodtan, mivel nem tűnsz annak a sértődős fajtának.
Fejezte be hosszú gondolatát mert hát mivel számára ez hosszabb volt, és remélte, hogy a lány tényleg nem az a sértődős fajta, és majd kérdezni fog, mivel tényleg nem volt ötletesem, hogy mit tud mondani magáról a lánynak.

**Azumi Yuurei** Szer. Aug. 08 2012, 21:12

Csak bólintok és egy kérdés fogalmazódik meg bennem.
- Mond te mit tettél volna régen nagyon régen ha van egy kicsi falu inkább én egy nagyobb föld birtoknak mondanám. Úgy mint egy hatalmas család végül is egy klának is nevezhetjük. Történetesen ez a klán békés nem harcias, de látszólag dojutsuval rendelkeznek. Mindenki azt hiszi, hogy az. Ami elégé különös dolgokra képes mintha gondolataikkal képesek lenének mozgásra bírni dolgokat élő lényeket. A háború pedig közeleg ami meg tépázza a legbékésebb és semleges nemzeteket is. Kíváncsi vagyok, hogy te hogyan reagálnál ezekkel az emberekkel kapcsolatban.
Kérdésem igen egyszerű volt. Egy elméleti dolog csupán semmi több. Közben újra nagyon aprot kortyoltam a borbol ami szinte majdnem csak ajkaim nedvesítette meg.

**Taidana Kaito** Szer. Aug. 08 2012, 21:47

Kaito örül neki, hogy lány kérdez, mivel kérdése komolyabb hangvételű, ezért bort önt magának, majd kortyol egyet.- Nem egyszerű kérdés ez, így válaszomat kettő részre bontanám. Az első része az lenne, hogy én, ha ezekhez, az emberekhez, vagy inkább klánhoz tartoznék mindenképpen próbálnám meg védeni őket, azzal, hogy össze fogom őket, és a komolyabb kérdéseket együtt beszélném meg velük. A válaszom másik része az az, hogy én egy külső szemlélő vagyok, és szerintem, te erre a vagy inkább kíváncsi. Szóval külsősként valószínüleg egy vezető lennék, ugyan is ha nem vagyok az akkor nincsen a klánhoz közöm, és így nem lenne bele szólásom abba, hogy mit csinálnak ezek az emberek. Tegyük fel akkor, hogy vezető vagyok, és azt is hogy annak a területnek a vezetője ahol ez a klán él, nos ha háború készül, és az én hazámat is háború fenyegeti, akkor megpróbálnám minden harcra fogható embert be vonni, és egyesíteni mivel, így könnyebben tudnánk megvédeni közös területeinek, de ettől függetlenül, nem kényszeríteném bele őket a harcba, racionális érvekkel próbálnék érvelni, hogy hiába békések vannak olyan konfliktusok amely alól senki nem tudja magát kivonni, és ha közelgő ilyen akkor nekik is harcolni kellesz, mivel egy kisebb nemzet sokkal gyengébb, mint a nagyobb, pláne, ha megosztott. Azt is elmondanám nekik, hogy sok ember tudatlan és féltéken, így lehet, hogy rájuk támadnának, vagy azért, hogy megszerezek a képességeiket, vagy azért, hogy elpusztítsák az ismeretlent Semmikép nem használnék ellenük erőszakot, mivel az további megosztottsághoz vezetne. Ez lenne a válaszom, egyébként te mit tennél ?
Miután a fiú elmondta a válaszét ismét ivott a borából, és megint újra töltötte a poharát.

**Azumi Yuurei** Szer. Aug. 08 2012, 22:24

- Az emberek ostobák gyarlók mind. Elpusztítják azt amit nem értenek meg vagy azt amitől félnek. Esetleg puszta féltékenységből eltörlik mert tudják soha nem szerezhetik meg. Én hagynám hagy éljenek békében, hogy ha akarnak harcolni a háborúban hát tegyék. De sajnos a múlton nem lehet változtatni.
Félre teszem a poharat és elrágcsálom az utolsó sütit. Tekintetem közben végig mintha a múltat fürkészné.
- Régen mikor még kisebb nemzetek még mindig forrongtak történt meg ahogy én ismerem e történetet a pusztítás és halál ideje. Élt egy kicsi klán létszámuk nem volt akkora mint a hyuugáké vagy más kláné. Ennek ellenére erősek voltak és egységesek. Ha vándort vagy rászoruló tévedt hazájuk befogadták meg segítetek. Ami később a vesztük lett. Egyik ilyen segítségre szoruló elárulta őket. Egy páran meg haltak de amit végül amit a támadó kapott arol még legbátrabbak is csak suttogtak. A végén végül is szét széledtek félve attól, hogy a klánt ki irtják az utolsó szálig. Megfogadták inkább híguljon fel vérük mint haljanak ki. Hisz az utódaikban tovább élnek így hitték.
Futólag pillantok Kaitora majd az utca forgatagát figyelem ami kezd kicsit felélénkülni. A pillantás alatt szemeimben az ezüst szín kör felizzik egy pillanatra.

**Taidana Kaito** Szer. Aug. 08 2012, 23:03

Yuurei szemei érdekesen felizzottak, ami új volt Kaito számára, és csak remélni tudta, hogy nem sértette meg őt a válaszával. - Azt, hogy a tudatlanság milyen pusztításra képes azt már beszéltük, és ezzel teljesen egyetértek. Az, hogy minden ember gyarló nem feltétlenül igaz, néz meg engem, itt ülök, és nem érdekel semmi, és senki, bár utóbbi hazugság mivel te még is felkeltetted az érdeklődésemet, nem érdekelnek mások, és nincsenek vágyaim, csak annyi, hogy azt érezzem, hogy éljek, néha én is úgy érzem, hogy szívesen vérben tapicskolnék, és ölném az embereket, mert mindegyik megérdemli a halált, valamiért, talán mindenki, de ilyenkor megrázom a fejem, és leiszom magamat ezzel is erősítve azt, hogy ne avatkozzak bele nálam túlmutató dolgokba, és hogy felesleges olyan dolgokkal foglalkozni amelyek elvakítani minket, mert akkor akaratlanul is mások vagyunk. Szerintem ami az emberekből hiányzik a megértés vágya, és a felfedezés, hogy képesek vagyunk alkotni is. Én szeretek megfigyelni, és tanulni, kérdezni ezzel is többet fedezek fel, és azért is, hogy tágítsam a fizikai, és elméleti spektrumomat, persze én sem vagyok tökéletes, és több mint valószínű, hogy nekem is meg van a magam gyarlósága, de mint említettem ami számomra tudás az más számára lehet, hogy hülyeségnek hangzik. De mondok egy példát: Tegyük fel, hogy belépsz egy erdőbe, ahol még nem járt sehol senki, csak azért mész oda, hogy megcsodálhasd, és hogy megismerhesd a világ ezen érintetetlen ártatlan csodáját, ám azzal, hogy végig mész az erdőn eltaposol valamit, bár menyire is könnyed a lépted, vagy egy apró baktérium a talpadról elszaporodik, és mivel ismeretlen, így lehet hogy elpusztítja azt az erdőt amely neked oly csodás volt. Emberek vagyunk, és ez a legfontosabb, mert hogy környezetben élünk, ami hatással van ránk, és mi is hatással vagyunk rá, ez az oda vissza hatás örök, amelyet nem szakíthatunk meg, és nem is irányíthatjuk, csak befolyásolhatjuk az általunk kiválasztott módon. Szerintem nincsenek jó és rossz döntések, mivel a világ nem fekete és fehér, de nem is szürke, csak döntések vannak, és azoknak meg következményei, semmi sem biztos, csak az hogy nincs bizonyosság, de mondhatnám úgy is, hogy semmi sem állandó, csak az, hogy minden mulandó.
A fiú befejezte mondandóját, kissé ki is száradt ezért nagyot kortyolt az italába.

**Azumi Yuurei** Hétf. Aug. 13 2012, 11:14

- Ez igaz, az erdővel kapcsolatban. Nekem nincs szükségem lábra, hogy járjak. Ha boldog vagy akkor felhők fölött jársz. Egy hasonló mondást halottam egyszer még régen. Valahogy úgy hangzót utálsz másnaposnak lenni kerüld el légy mindig részeg. Az illető tartotta is hozzá magát.
Felnézek a napra és hümmögök.
- Még van egy kis időm. Azután a kiképző terepre kell mennem, meg kértek egy kis sziveségre. Nem nagy dolog de ha akarsz elkisérhetsz.
Egyébként mint említettem ha egy bizonyos korban éltem volna már rég halott lenék, remélem érted az elöbbi kis mese alapján a célzásom.
Érdekes a fiú mint beszélgető partner és mint asztal társ egyaránt. Lehet ezentúl gyakrabban fogok konoha irányába kalandozni.

**Taidana Kaito** Szer. Aug. 15 2012, 16:16

Miután a lány befejezte Kairo is felnézet a napra, és azt mérlegelte, hogy mennyi ideje van, majd megszólalt:
-Hmmmm... Amíg nincsenek szárnyaim addig, nekem tökéletesen elég a száraz föld.
A lány felajánlotta neki a lehetőséget, hogy a fiú vele tartson, kiképző termekhez, amelyre Kaito a következőt mondta:
-Érdekes ajánlat, szerintem elnézek veled, egy időre, amúgy nekem is dolgom lesz, de felkeltetted az érdeklődésemet, szóval induljunk, amúgy is régen jártam már arra...
Miután befejezte gyorsan megitta a fiú a maradék borát.

// Bocsi a késésért, és a gyenge reagért //

**Aokaze Shin** Szer. Aug. 29 2012, 11:46

Pár nap várakozás ,és semmi hír nem volt a mesterem felől, nem tudtam mit kezdjek, a legjobb megoldásnak az tűnt hogy felkeresem a lakásán és megkérdezem hogy akkor most mi is a helyzet, így hát ezt is választottam.
Szerencsére tudtam a címét így délután el is indultam a kunoichihez hogy érdeklődjem felőle.
Amikor az utcákhoz értem nem láttam semmi érdekeset , mindenki szokás szerint intézte a dolgát . Majd hosszan tartó keresgélés után megtaláltam Kara házát. *Ez is ugyanolyan lakás mint a többi,semmi extra. De remélem azért Kara vagy valami rokona otthon van hogy megkérdezzem a dolgokat.*
Ezután bekopogtam és vártam hogy valaki ajtót nyisson, de leginkább azt vártam hogy a saját mesterem nyisson ajtót.

Hinata Szer. Aug. 29 2012, 12:23

Aokaze Shin írta:Pár nap várakozás ,és semmi hír nem volt a mesterem felől, nem tudtam mit kezdjek, a legjobb megoldásnak az tűnt hogy felkeresem a lakásán és megkérdezem hogy akkor most mi is a helyzet, így hát ezt is választottam.
Szerencsére tudtam a címét így délután el is indultam a kunoichihez hogy érdeklődjem felőle.
Amikor az utcákhoz értem nem láttam semmi érdekeset , mindenki szokás szerint intézte a dolgát . Majd hosszan tartó keresgélés után megtaláltam Kara házát. *Ez is ugyanolyan lakás mint a többi,semmi extra. De remélem azért Kara vagy valami rokona otthon van hogy megkérdezzem a dolgokat.*
Ezután bekopogtam és vártam hogy valaki ajtót nyisson, de leginkább azt vártam hogy a saját mesterem nyisson ajtót.

Nyílt is az ajtó de talán nem úgy és azt találtad amit reméltél. Sensei biztos épp a fürdőből lépet ki amikor bekopogtál ki nyitotta az ajtót és testét csak egy hatalmas törököző fedte amit biztos csak a kopogás pillanatában tekert maga köré. Meg lepetten pislogót rád, látszik nem várt látogatott. Nem késet semmit meg ragadta a ruhád mielőtt reagálhattál volna és berántott a lakásba.
- Na nézzenek oda fiatal fiuk keresnek fel a lakásomon. Hmm biztos tudok valamit akkor.....
Jegyeztem meg pajzán hang lejtéssel majd hátat fordítottam neked és vissza mentem a fürdőbe. Természetesen, hogy felöltözzek.
- Egyébként miért is jöttél, hisz csak este kelet volna találkoznunk. Na se baj legalább előbb kezdünk talán Hiei is becsatlakozik majd.

**Aokaze Shin** Szer. Aug. 29 2012, 19:57

Nem sokat kellet várnom és kinyílt az ajtó, majd amilyen hirtelen kinyílt olyan hirtelen a házon belül is találtam magam.
Ugyanis nemes egyszerűséggel a sensei-em berántott , majd becsukta az ajtót, utána eszméltem csak föl hogy egy törölköző fedi csak a testét. A látvány már magában is zavarba ejtő volt, nem még amit mondott, ezekre csak úgy tudtam reagálni hogy összefontam a karjaim és elnéztem oldalra. Így a szokásos rideg látvány sikerült keltenem, közben csak agyaltam.
*Mi a célja ezzel? Állandóan zavarba akar hozni...attól tartok a végén még sikerül is neki...*
Majd a nő pár percre kiment a fürdőszobába és amikor kijött egy kérdést intézett hozzám amit már magamban jóval előbb megválaszoltam.
-Nos nem kertelek hanem egyből mondom a lényeget, azért jöttem hozzád sensei mert egy tűz elemű technikát szeretnék megtanulni.-

Hinata Csüt. Aug. 30 2012, 01:03

- Na mi van zavarba hoz egy meztelen nő teste.
Már össze is borzolom Shin haját alaposan jó kócosra és a konyhában folytatom csörömpölök csörgök és varázsolok két-két szendvicset. Az egyiket persze el is tüntetem pillanatok alatt. Míg másikat Shinek nyújtom, ha kéri.
- Akkor a legjobb ha a tópartra mennénk, hogy gyakorolni tud a katon jutsukat. Esetleg túl heves lennél... hát igen a fiatal férfiakban néha hihetetlen láng izzik.
Csillogó szemekkel jegyzem meg miközben a fiút nézem majd meg fordítom és kitessékelem az ajtón magam előtt. Az ajtó bezár és már indulhatunk is.
- Egyébként pontosan mire gondoltál, vagy válasszak én valamit?
Kérdezem mosolyogva miközben az utcára egymás mellett lépünk ki és elindulunk az úti célunk felé. t verekedjük magunkat az utca forgatagán, ahol megfordul minden féle fura ember a kicsitől az egészen nagyig.

*Következőt: IDDE*

**Matsuko Kiyomi** Vas. Nov. 25 2012, 18:38

Nah nah ki rója újra az utcákat. Természetesen én és nem más az aki meg tiszteli az utcát azzal, hogy itt vagy ott jár. Na jó ennyire nem vagyok beképzelt csak jól esik pukkasztani a polgárokat és annak is a férfi részét. Nem is értem miért néznek meg néhányan pedig teljesen átlagosan vagyok felöltözve.

Utcák és terek - Page 9 Images?q=tbn:ANd9GcS4-CZXxaf6mlpd5k9gorLjZzvq-81N7tQSA0s1y_xH24TV62Cz5ZGoyLujTA

( ruha )

Mit még kicsit se ki hívóan természetesen. Drága ikreket persze nehéz volt bele préselni ebbe a ruhába. Nem is tudom miért vert meg a chakra ekkora....
Mindegy is nem azért jöttem, hogy ilyeneken agyaljak. Inkább csak ejtőzöm egy kicsit talán egy csokit vagy fagyit is eszek. Esetleg némi gyümit vagy üdítőt. Este vagy is pár óra múlva meg ki tudja még mi lesz, lehet bulizok ma éjjel egy hatalmasat. Ami végül is már rám férne a sok munka után. Főleg kiváltképp a múltkori eset na az húzós volt.

**Aono Takefumi** Vas. Nov. 25 2012, 19:02

Azok az isteni takoyakik. Mmmm, hihetetlen és a fűszerezés valami mennyei. Takefumi a mennyekben járt, hogy ilyen finomságokat sikerült beszereznie. Elvégre fizetésnap volt és most szinte bármit megengedhetett magának. Ha már, pedig ott volt ahol, vett is három dobozzal a legjobb, legcsípősebb kis polipos golyócskákból. Elméletben nem is lehetett volna már jobb ez a nap. Van pénze, több mint tíz órát aludt és micsoda finomságra csapott le. Egyik karjával gyengéden, szinte már babusgatva tartotta a dobozokat miközben a legfelsőből elmélyülten falatozott. Bármennyire is volt jó a kaja, egy vagy inkább több dolog nem kerülhette el a figyelmét, ahogy még pár férfi társának se. A különbség csak annyi volt közte és az említett emberek között, hogy ő már találkozott a lengén öltöző hölgyeménnyel. Éppen csak arra nem emlékezett, hogy mikor és hol. Pedig mennyire is megtörtént ez az esemény. Afro barátunk lusta ember hírében állt, de ezt leszámítva, igen csak spontán egyén volt. Így hát nem kellett neki különösebb indok, hogy jól nevelt séró báró módjára, egyenesen a vonzó hölgyeménytől kérjen memóriafrissítést.
- Oy Nee-chan! – kiáltott oda Take-chan, ám mivel nem volt egyértelmű, hogy kinek is szól, betrappolt a nő elé.
- Hmmm… nem találkoztunk mi már valahol?
Spontán fickó volt nem egy gigolo észlény mézes mázos szavakkal éppen ezért nem a nő szemeibe nézett, hanem valamivel lejjebb elhelyezkedő ikerpárt mustrálta. Élettapasztalata azt mutatta, ha egy nőnek kis melle van, akkor ő padlót nyal. Ideje volt megbizonyosodni ennek ellenkezőjéről.

**Matsuko Kiyomi** Vas. Nov. 25 2012, 19:54

Nini hát nem egy csoda ...na tessék elfelejtettem mit is akartam. Le ültem hát egy padra, hogy lustálkodjak na jó inkább, hogy gondolkodni tudjak. Még le is néztem, hogy tanácsot kérjek az ikrektől. Jah igen meg van már, hogy mit akartam eszek egy banánt! Hol is találhatnék itt most valakit aki banánt árul vagy adna nekem egyet az még jobb lenne.
Elmélyült gondolataim egy furcsa ismerős hang zavarja meg. Ki is billent a nagy feladatból mi miatt felnézek a férfira. Mondani sem kell elég tipikus csajozós szöveg. Legalább nem fél és veszi a fáradtságot, hogy leszólítson csak úgy az utcán. Felnézek hát és az átható zöld szempár végig méri. Szemeimben mint mindig ott lappang valami huncut kihívó fény. A tűz lelkem lángja mi vad és zabolázatlan.
- BBQ Yashiki és meghívtatok egy italra.
Mosolyodom el, hisz ha a név memóriám nem is jó de ezt az arcot és frizurát nem felejtem el. Jobban mondva hárman voltak akkor három genin vagy két genin és egy chuunin. Nem tudom régen volt már jó pár hónapja is megvan, hogy arra jártam.
- Egyébként mi járatban..őő kedves?
Próbálok egy névhez jutni közben kezeim térdemre helyezem ösztönösen persze. Kisé előre is dőlök finoman pontosan úgy mint aki majd meg hal a válaszért, hogy hallhassa. Nekem fel se tűnik, hogy ezzel az idomaimat még jobban kihangsúlyozom.

Ajánlott tartalom