Re: A Hokage rezidenciája

**Chrono** Pént. Feb. 15 2013, 23:02

Az elveszettség érzés nem tartott túlságosan sokáig, mert az őrangyalom résen volt és felém küldött valakit, aki legalább tudja, hova megy... gondoltam én, elvégre a helybéliek csak tisztában vannak a járással. Megállítottam és megkérdeztem tőle, merre kell menni és mint kiderült, nagyon is jól tudta az utat. Éppenséggel ő is a Hokagéhoz tartott, így csatlakoztam hozzá sétája során. Igaz, elkövettem azt a dőreséget, hogy megint nem tartottam fejben az útvonalat. Mondjuk minek? Remélhetőleg az életben nem fogok többet oda menni... majd igyekszem nem ürügyet adni rá. Szóval megérkeztünk, én pedig természetesen nem tolakodtam, beengedtem a fickót előre. Nem lenne jó úgy indítani remélhetőleges új életemet. Mondjuk... oké, még nem akartam semmit se előre mondani. Ki tudja, miket vesznek figyelembe. Szerintem nincs bennem semmi fenyegető rájuk. Ugyanakkor az ő szempontjaik számorma rejtélynek számítanak, így nem tudom, mit néznek. De aztán az ítélet kiderült, amikor behívtak. Ah, na most leesett egy bizonyos nagyságú kő a szívemről, amikor a Hokage pozitív visszajelzést adott. Amikor meglátom a fejpántot, kissé elszorul a torkom. Már egyszer viseltem egy fejpántot, Sunáét... de az nem tartott sokáig... mára már biztosan elnyelte a sivatagi homok. Csak remélni mertem, hogy ez tovább fog rajtam lenni, mint amaz. Míg elvettem a fejpántot és elkezdtem felkötni, elmorfondíroztam a Hokage szavain a szállást illetően... és talán hosszú idő óta először, de elmosolyodtam.
- Az eddigi életemet figyelembe véve... egy bútortalan lakás kész luxushotel - mihelyst végeztem a művelettel és a Hokage is végigmondta, amit akart, meghajoltam felé. - Köszönöm a bizalmat, Hokage-sama. Igyekszem a falu hasznára lenni.
Aztán pedig, ha a hölgynek már nincs mit mondania, akkor elmegyek, hogy az ígért kísérővel felkeressem azt a bizonyos szállást, melynek kulcsát is elvettem... de ha még akar mondani valamit, akkor természetesen meghallgatom.

Kakuzu (Inaktív) Vas. Feb. 17 2013, 18:41

Hokagénak már nem volt több mondanivalója, így nyugodt szívvel hagyhattad az irodát. A falu befogadott, szállás is volt a fejed felett és ha dolgozol akkor fizetésed is lesz. Kísérőd az út során több mindent is megosztott veled. Elég beszédes fickó volt, de így legalább megtudhattad, hogy hol találod a szállásodhoz legközelebbi boltot, hol érdemes fegyvert vásárolni, a könyvtár, a kórház és egyéb fontosabb hely elhelyezkedését. Az apartmanhoz érve búcsút vesz tőled és te felfedezheted újdonsült otthonodat. Eléggé szerény otthon, de a legszükségesebbek megvannak benne. Hogy a jövőben milyenre formálod az rajtad áll, de egyet biztosan tudsz. Most már van egy hely, amit az otthonodnak nevezhetsz.

// Nos, ennyi volna akkor. Mivel semmi különösebb nem történt, meg nem is erre ment ki a játék, nem tudok chakrával szolgálni. További játékért keress fel nyugodtan bizalommal. ^_^ //

**Chrono** Kedd Feb. 26 2013, 14:00

Elköszöntem a Hokage-től, majd újdonsült kísérőmmel elindultam a várható szállás felé. Nem tartott túlságosan sokáig az út, pedig valószínűleg nem a szomszédba mentünk. Amennyire megkönnyebbültem most, hogy pozitív visszajelzést kaptam, kissé elmélyültem magamban. Most már nem volt visszaút. A falu szolgálatába álltam, az öncélú életnek pedig vége szakadt innentől. Már nem magánzó vagyok, hanem egy faluért és a benne lakókért felelős ninja. Jobban belegondolva, aligha tudhatom, mik várnak rám. Világéletemben egyedül csináltam mindent, mióta elvittek a családomtól... valamiért van egy olyan sanda gyanúm, hogy jó sok mindent kell majd tanulnom, hogy valóban hasznára lehessek a közösségnek... uh... ez bizony nem lesz egyszerű a részemről. Miután a kísérőm mindent megmutatott, elérkeztünk leendő lakhelyemhez is. Nem túloztak, valóban egyszerű hely volt... de mint mondtam, a korábbi lakóhelyemhez képest valóban luxushotel kategóriába ment. Azok után, hogy évekig éltem a vadonban, távol a civilizációtól és kényelemtől, most teljesen más közegbe keveredtem. A férfi hamarosan távozott, de előtte természetesen megköszöntem a segítségét. Távozását követően kinyitottam az egyik ablakot, majd a párkányra kiülve szemléltem ki a távolba. A legjobb lesz most már hozzászoknom a gondolathoz, hogy véget ért a vándorlás.

//Köszönöm a mesélést és elnézést a vontatott tempóért. Annyit szeretnék még kérni, hogy egy körülbelüli leírást a lakásról küldj nekem PM-ben. Előre is köszönöm Smile

//

**Aburame Chou** Csüt. Márc. 21 2013, 23:52

/Hó ország-Olvadás/Küldetés/

Hónapok, napok, hetek teltek el Midoriko halála óta. Újra képes lettem arra, hogy elvégezzem a shinobik napi teendőit. Küldetésekre járok, bár a sensei-emnek köszönhetően egyik sem veszélyes. Attól fél, hogy még mindig instabil vagyok lelkileg, csak mert nem beszélek sokat, de hát ki kérem magamnak, végül is Aburame vagyok. A családom már alapból egy csendes népség. Csak egyszer ülne be hozzánk egy ebédre, jóformán egymáshoz sem szólunk -.- Jah, és még azt is állítja, hogy szerinte nem kéne annyira magamba is fordulnom, tch… pedig nincs is igaza. Csak azért nem beszélgetek újabban másokkal, vagy töltöm az időm a csapat társaimmal, mert edzenem kell. Új jövevényeim folyamatos odafigyelést kívánnak annak érdekében, hogy a későbbiekben felhasználhassam őket saját jutsuk kifejlesztéséhez.
*kopp, kopp* ütöm neki finoman az öklöm az ajtónak. Hogy hol vagyok? Nos, természetesen a Hokage rezidenciáján. Tegnap ugyan is betelt a pohár. Megelégeltem, hogy a csapatom vezetője csak olyan küldetéseket ad nekem, amik mindig csak öregek megsegítéséből áll vagy bolti tolvajok elkapásában. Nincs bennük kihívás és ráadásul sosem fejlődhetek 100%- osan ha még egy igazi ellenfelet sem kapok egy küldetés alkalmával. Így hát tegnap addig-addig szekáltam, hogy végül beadta a derekát. Na, persze nem tagadom, hogy erre rásegített egyedi kisugárzásom is, ami hamar dominánsabbá vált, mint a sensei-é aki maga is erősen próbálkozott ellenállni, de végül csak nem tudott.
- Elnézést a zavarásért, Aburame Chou vagyok és egy bizonyos küldetés miatt vagyok itt, amelyre Sakurai-sensei* ajánlott be. – hajolok, meg illedelmesen miután beengednek. Szavaim tiszták és érthetőek, pedig kissé zavarban érzem magam Tsunade-sama szemei előtt. Csak remélni tudom, hogy ildomosnak talál és rám bízza a küldetést.

*Amint több időm lesz be fogom nyújtani két másik genin-nel karöltve NJK-nak, mint a csapatom amibe beosztottal genin-né válásomkor.

Sai Szomb. Márc. 23 2013, 20:43

Ahogy megérkeztél és beljebb merészkedve fel is hívtad magadra a figyelmet, az Ötödik már is rád pillantott, majd türelemre intett, tájékoztatva, hogy még várnod kell másokra is, így félreálltál a fal mellé. Hamarosan, pár percen belül megérkezett a követ, aki maga is shinobi volt, okulva a Hó Országában történt korábbi incidensre, egy jounin kíséretében. Hozzájuk fogsz csatlakozni te is, és még egy genin, egy tőled egy évvel fiatalabb genin. Amint mindenki megérkezett, az Ötödik bele is kezdett a követségjárás céljának ismertetésébe.
- Mint tudjátok, pár hónappal ezelőtt komoly hatalmi átrendeződés zajlott le Hó Országában. Most, hogy a helyzet rendeződött, ismét szeretnénk felvenni velük a kapcsolatot, hiszen nem engedhetjük meg magunknak, hogy szövetségesünk veszítsük az egyre kiélezettebb fegyverkezési versenyben és hagyjuk megborulni az egyre vékonyabb hajszálon múló egyensúlyi helyzetet. A fő feladat tehát a kapcsolatok megújítása. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg régi szövetségesünkről, Koyuki hercegnőről sem, így szeretném, ha megpróbálnátok a lehetőségekhez mérten kivizsgálni, mekkora a támogatottsága az új vezetőnek, Yukibi Mara-nak, illetve hogy milyen lehetőségei vannak Koyuki hercegnőnek. Gondolom, nem kell magyaráznom, hogy a legelőnyösebb számunkra egy restauráció lenne, ugyanakkor nyílt konfliktust nem kívánok kezdeményezni, így legyetek körültekintőek, és kerüljetek minden konfliktust. Ez nem jelenti, hogy ne kellene hangsúlyoznotok a nagyhatalmi státuszunk, de a felesleges feszültségkeltést kerüljétek akkor is, ha várhatóan az ellenséges tömb országai inzultálni is fognak titeket, vagy megpróbálnak kellemetlen helyzetbe hozni. Kudarcot pedig nem fogadok el!
Zárta le az ismertetést a nő, fontosabb aktákat és követi utasítást a követre bízva.

//Ha van kérdésed, tedd fel ide, ekkor a határidő márc. 26, ha nincs kérdésed, akkor írj egy hosszabb postot Hó Országa - Aisu Szálloda helyszínre, amelyben összefoglalod az odautad. Ott majd fogadnak, ezt a vendégfogadást már nem kell megírni. Ekkor a határidő márc. 29.//

**Kenshiro Suiren** Hétf. Május 06 2013, 21:41

[Jiraiya - Újra a fronton]

A fehér hajú kunoichi óvatosan, szinte láthatatlanul közlekedett a folyosón. Senkivel sem akart találkozni, csupán a Hokagével, hogy megkapja tőle az utasítást, amiért ide utazott. Tekintete állandóan a környezetet vizsgálta, hogy ha kell, gyorsan ki tudjon térni a kíváncsi szemek elől. Suiren maga sem tudta, hogy mit is keres itt pontosan, a Tűz országának rejtett falujában, amit korábban annyira igyekezett elkerülni. Az új családja sokkal több változást hozott az életébe, mint azt korábban gondolta volna. Külsejét ugyan eléggé elváltoztatta, de még így is látott egy apró esélyt arra, hogy felismerjék. Elvégre a Chuunin vizsgán hatalmas alakítást nyújtott, biztos sokan az emlékezetükbe vésték létének minden mozzanatát. Nagyon kevés chakrát irányított a lábába, majd még jobban megszaporázta lépteit. A lépcsőkön gyorsan felrohant, majd egy gyors mozdulattal megtorpant az ajtó előtt. Kezét felemelte és már majdnem koppintott, amikor mégis meggondolta magát.
*Nem vagyok normális.* Jegyezte meg magának az elveszett ninja, aki ugyan már hivatalosan is a Kenshiro klán tagjának számított, ám lelkiekben még mindig csak egy egyszerű szökevény volt. Szeme összeszűkült, majd eszébe jutott, hogy miért is van itt. A klán szolgálói túlságosan is ismerték a gyenge pontját, így rendkívül egyszerűen tudták rábeszélni, hogy jöjjön el Konohába és jelentkezzen egy feladatra.
*Remélem megéri.* Sötétlila, hosszú ujjú felsője eltakarta a karján lévő senbon kilövő eszközt. A kunoichi azért odanyúlt, és leellenőrizte, hogy biztosan a helyén van-e. Talán nem lett volna sok esélye, de mégis azon gondolkodott, hogy egy szorult helyzetből miként tudna majd kitörni. Hirtelen olyan érzése támadt, mintha a falu vezetője ellen szervezett volna merényletet. Hófehér arca rezzenéstelen maradt, amikor újra felemelte a kezét, hogy kopogjon. Bármennyire is utálta, hogy alá kell rendelnie magát egy nagyobb hatalomnak, a tudat, hogy keresztbe tehet Kirigakurének, túlságosan is feltüzelte. Már amennyire egy legtöbbször jéghideg embert, ez izgalommal tudott eltölteni. A parancsokat sem akarta teljesíteni, hiszen világ életében a saját akarata szerint cselekedett, még Namigakure sem tudta annyira betörni, hogy teljesen az alárendeltjük legyen. Végre eljutott odáig, hogy kezével kettőt koppintson a fából készült ajtóra. Mivel tizenkét évesen szökött el, sosem tudhatta meg, hogyan is működik az a rendszer, ezért csak várt. Nem lépett be, inkább megvárta, hogy valaki szóljon bentről.

//Hamarosan leadok egy élményt, amiben megmagyarázom az itt leírtakat. Suiren már hivatalosan is Kenshiro klán tag és Kusagakure, tehát egyben Konoha szövetségese is.//

Jiraiya Hétf. Május 20 2013, 15:18

// Újra a Fronton //

Gyönyörű nap virradt a Tűz Országára. A természet boldognak és elégedettnek tűnt, ugyanis egyetlen egy felhő sem volt az égen, a szél sem fújt, így a Nap melege akadályok nélkül érhette el a Földet és a rajta élő embereket, akik a jó időtől fellelkesülve, örömmel teljesítették mindennapi, unalmas teendőiket. Egyedül a Hokage Palotában volt némi izgalom és sürgés-forgás. Iratok tömkelege hagyta el a Hokage-sama irodáját és ugyanennyi irat érkezett oda. Egy külön szoba is be volt rendezve a Háborúra, hogy majd ide tegyenek be és rendszerezzenek minden olyan dokumentumot ami a Negyedik Nagy Ninja Világháborúval kapcsolatos. Nemsokára a Hokage is átköltözik a rejtett bázisra, azonban még néhány ügyet el kell intéznie. A csendes, szerény árnyék, éppen egy olyan perccet fogott ki, amikor is, senki nem kereste fel a Hokage irodáját és senki nem jött ki. Ugyan csendes lépteinek zaját a tapasztalt fülek meghallották, de mégis... A kopogást megvárta a szőke hölgy, majd amint megérkezett a bebocsájtási kérelem, mély és magabiztos hangon érkezett a válasz is.
- Gyere be!
Szólt az utasítás, majd a lány kinyitotta az ajtót és belépett az irodába, ahol a Hokage, valamint az asszisztense várta, egy halom irat közepette. Megvárták míg a lány teljesen beér és elhelyezkedik, majd az iratokról fel sem nézve, a Hokage-sama elkezdte a feladatod ismertetését.
- Suiren igaz!? Nos nem tudom, hogy miket követtél el Kirigakure ellen, és azt sem, hogy milyen kapcsolatok fűznek hozzá, de biztosíthatlak, hogy a Tűz Országában a bűneid nem számítanak innentől fogva. Persze, ha sikerrel teljesíted a feladatod, ami nem mást, mint támogatni Konoha és Wasabi csapatait a Tea Országában. Mint talán tudod, a Negyedik Nagy Ninja Világháború kitörni készül. Sőt! Egyes helyeken már ki is tőrt. Ilyen ország a Tea Országa. A Wasabik és a Tűz Szövetsége, Kirigakure és a Wagarashik ellen megy, hogy megszerezzék a Tea Országának irányítását. A Tűz Szövetségének meg kell védenie ezt a félszigetet, ugyanis innen már csak egy köpésre van a Tűz Földje. Ezért Kiri és Getsu, valamint a Wagarashik meg akarják szerezni a Tea Országát. Ezt nem szabad hagynunk. Több Konohai és Kemurigakurei csapat is Wasabiban van már. A Te feladatod, hogy megkeres Asaya Yoh-taichout, aki szintén valahol az Országban tartózkodik. Ezt a levelet kell kézbesítened neki - Nyújtott át egy tekercset, amin a Hokage címere szerepel - és segítened kell őt, alárendeltjeként! Ha a Küldetésed sikerrel jár, akkor a Tűz Országának teljes bizalmát élvezheted. Ha cserben hagyod Konohát, akkor a falu, ellenségként fog rád tekinteni a továbbiakban. Van kérdésed?
Fejezte be végül a Hokage, majd várta a választ, vagy az elköszönésed.

**Kenshiro Suiren** Csüt. Május 23 2013, 12:55

[Jiraiya - Újra a fronton]

Kissé kényelmetlenül érezte magát a kunoichi és nem csak a múltja miatt. Elvállalt egy hivatalos küldetést, s innen már nem volt visszaút. A Hokage túlságosan is sokat tudott róla, pont úgy, mint Hama Kanko. Arca továbbra is rezzenéstelen maradt, lila szempárja pedig hidegen tekintett a nagy kupac iratra, ami a falu vezetője előtt tornyosult. A nő hangja valahonnan ismerős volt neki, de egyelőre nem tudta hova tenni. Hirtelen beugrott a jelenet, amiről már azt hitte, végleg elfeledte. Eszébe jutott a chuunin vizsga, az utolsó küzdelem, amiben majdnem meghalt. Egy nő kiáltott le a tribünről, meg akarta menteni az életét.
*Ő volt az.* Jegyezte meg magának Suiren. Hirtelen meg akarta köszönni, ám még idejében nyelte le a szavakat, amik elárulhatták volna őt. Elég, ha annyit tud csak róla, hogy Kirigakure elveszett shinobija.
*Nem tettem semmit, csak elhagytam a falut.* Ez éppen elég bűnnek számított, viszont a lány nem érezte annak, főleg amiatt, amit vele és a családjával tettek. Amikor a Hokage befejezte a mondandóját, nem könnyebbült meg, sőt még csak idegesnek sem látszott az eljövendő feladata miatt. Higgadt maradt, már-már túlságosan is közönyös, de csak így volt esélye életben maradni. A felfogása csak annyiban változott, hogy elfogadta, immáron egy magasabb rangú ember alárendeltje lett. Nem szándékozta cserben hagyni Konohát, de ezen gondolatának nem adott hangot.
*Az ellenségem ellensége, a barátom.* Ritkán alkalmazta ezt a stratégiát, mert általában egyedül dolgozott. Belül bármennyire is tiltakozott ellene, hogy egy másik ninja beosztottjaként, vagyis inkább az ő felfogásában szolgaként tevékenykedjen, meg kellett ragadnia ezt a lehetőséget. A tekercset elvette, majd pedig elrejtette a ruhájában, ahogy azt korábban tette, amikor Akazuni szintén rábízott egy titkot. Egyáltalán nem érdekelte, hogy mi lehet a tekercsben, küldetést kapott, erre kellett koncentráljon.
- Honnan fogom felismerni a személyt? - kérdezte Suiren, hiszen nem ismerte a shinobit, akit meg kellett keresnie. Szándékosan nem a nevén szólította, mert ameddig nem szolgált rá, addig csak egy Konoha-i ninjának fogja tartani a sok közül.

**Aokaze Shin** Hétf. Május 27 2013, 19:08

//Aokaze Team//

Az utcán csend, már elült a kora reggeli vihar amely Konoha utcáin söpört végig. Lassan gyalogolok a vizes utcán egy papírt szorongatva a kezemben. Az arcomon a megszokottól eltérő komorság, ez remekül tükrözi a hangulatom. A fejemben milliónyi gondolat, amelyek némi keserűséggel töltenek el. Tudatában vagyok annak a hogy elkezdődött a IV. Nagy ninja háború és pont egy levelet kaptam hogy minél hamarabb jelenjek meg a hokage irodájában. Természetesen tudom hogy nem fognak kiküldeni a frontra harcolni.
* Ez így nagyon nem jó, rengetegen kivonultak a csatatérre. Aggódom hogy mi lesz velük...elvégre az a célom hogy megvédjem a falvam. De ha én is mennék harcolni, a mostani erőmmel csak a saját életem kockáztatnám. Nem jó ez sehogy sem, még nem vagyok elég erős a harchoz. De remélem azért hogy Hana-sensei és Atsushi rendben vannak.*
Nagyokat fújok, próbálok megnyugodni és csak arra koncentrálni hogy a kiróvott feladatot képes legyek végrehajtani. Mire a helyszínre érek teljesen át vagyok szellemülve, az arcomon a komorság még mindig látszik ám ez úttal nem tükröz semmit. Közvetlenül az iroda bejárati ajtójához sétálok és bekopogok, majd várom hogy ki nyit ajtót.

**Aokaze Atsushi** Hétf. Május 27 2013, 20:06

//Aokaze Team//

Konoha csendes, mintha régóta senki sem lakná. Mikor a reggeli vihar eltűnt és a sötét felhőket átszakítja a nap fénye a madarak is újra csicseregnek és az élet is lassan kezd visszatérni, de ez még most is távoli gondolatnak tűnik a boldogságtól most hogy elkezdődött a IV. Nagy Ninja Háború.
* Szívem szakad bele hogy nem tarthattam veletek bajtársaim, de tudom hogy ez így a legjobb most még csak hátráltatnálak titeket.* szememből a könny kicsordul -Miért nem vagyok csak egy kicsit erősebb!- Felkiáltok és beleütök egyet a falba erre édesanyám felszalad –Atsushi mi volt ezt?- -Most már semmi baj csak le kellet vezetnem a feszültséget. Sajnálom ha meg ijesztettelek.- -Jaj hisz eredetileg ezért indultam hozzád. Ezt küldték neked.- majd átnyújt egy levelet. A levélben a hokage irodájába hivatnak engem és a csapatomat. Gyorsan összeszedem a felszerelésem és indulok is.
*Remélem olyan feladatot kapunk amivel segíteni tudom valahogy a harcmezőn lévő társaimat.*
Mikor megérkezek az hely színre mintha teljesen ki cseréltek volna szomorúságom teljesen eltűnt kicsit vidámabb is lettem ,hogy végre nem kell a négy fal között sínylődnöm, de tudtam ha most küldetésre megyek a lehető legkomolyabban kell viselkednem. Mikor az iroda ajtajához érek látom Shint is aki éppen most kopog. – Szevasz … látom te is amiatt vagy feldúlt mint én nem rég.-

Hinata Kedd Május 28 2013, 13:01

Hokage irodájába hívatnak mind kettőtöket, egy férfi int nektek kövessétek. A nagy ajtohoz érve ki nyitja azt majd betessékel titeket. Oda bent egy számotokra ismeretlen nő ül. Az asztal mögött épp egy papírt olvas majd lecsapja azt és idegesen nyög fel.
- Ahhhh kelet ez nekem? Én bolond, most nyugodtan kóborolhatnék a táborban ÁÁÁÁÁHH!
A nő hajához kap és már pattanna is fel, de észre vesz titeket és pironkodva de vissza ül a székbe.

A Hokage rezidenciája - Page 6 T13042290503481e4452fc600dd1550637c6580ebe3df

- Végre valaki, talán meg tudunk oldani egy problémát. NAh ti ketten gyertek közelebb.
Szol rátok a nő és vadul kutat a papír tengerben. Majd diadal ittas tekintettel elő húz egy mappát és elégedetten tárja fel tartalmát.
- Mint tudjátok sok ember a fronton van, ezért néhányan kénytelenek szokatlan számokra idegen feladatot végezni. Kötettöknek a feladata a következő.
A nő lenéz a mappára és teljesen elvörösödik, rejtély mi lehet abban. Biztos nem olyasmi ami a küldetéssel kapcsolatos. Remegő kezekkel tesz odébb, de kéz közelbe.
- Hát szóval a feladat.... papírja...valahol itt van. AHHH Shura mér megint elszúrtad.....
Újabb hatalmas kutakodás ez utal sokkal tovább tart de végül meg lesz a papír és most már az igazi küldetésről szóló.
- Na szóval a feladat a falú tol nem mesze járőrözni, és a környék felügyelete. Bármilyen esemény, vagy dolog azonnali jelentése. Fontos feladat, mert ha nem végzitek jól abból nagy baj is lehet. Van kérdésetek?

**Aokaze Shin** Szomb. Jún. 01 2013, 17:00

Egy férfi bekísér minket a hokage irodájába ahol jelenleg a helyettes ül. Bíbelődik a papírmunkával, látszik hogy nagyon elege van az egészből és nincs is ínyére a munka, ezt a mondataiból is le tudtam szűrni.
*Minek vállalja el egyáltalán ha nincs kedve hozzá? Nem értem. Rendben hogy megtiszteltetés meg minden, de azért lehetne felelősségteljesebb. Na mindegy *
Elkezd minket tájékoztatni a háborús helyzetről és a küldetésünkről amikor belepirul a mondandójába. Nem találta a mi missziónkról szóló borítékot, látszik hogy új ezen a színtéren és szokatlan számára a papírmunka. Miután tájékoztat minket a teendőinkről fel is teszek pár kérdést amik felötlöttek bennem:
- Ez a küldetés milyen besorolású? Az ellenfelek várhatóan kik? És közvetlen tájékoztatáshoz kapunk valami segédeszközt?-

**Aokaze Atsushi** Szomb. Jún. 01 2013, 21:04

Bekísérnek a hokage irodájába de mivel a hokage a fronton van a helyettes van a helyén aki épen a
papírok között matat és szidja magát mikor meglát minket kicsit elvörösödik.
*Oh istenem miért nem mondott nemet mikor felkérték helyettesnek ha ennyire idegesíti a munkája*
A nő tájékoztat minket hogy mi a helyzet a fronton, majd a küldetésünkről beszél elkezd matatni a papírok között megfog egy mappát majd mikor kinyitja újra elvörösödik és elteszi.
*Mi lehet benne a mitől így elvörösödik? Koncentrálj most nem ez a fontos.* mondom magamban.
A nő újra elkezd keresgélni végre megtalálta a mi mappánkat. És elmondja mi lesz a küldetésünk majd feltesz még egy utolsó kérdést, amire Shin azonnal válaszol is.
- Hát az én kérdéseim is ugyanezek lettek volna, de ki kell egészítenem pontosan hol is kell őr járatoznunk?–

Hinata Vas. Jún. 02 2013, 17:28

- Hát C besorolású, de a helyzet az könnyen B besorolású is lehet belőle. Nem kaptok segéd eszközöket, szemiféle térképet vagy íratott.
A járőrözést a falutól mint egy 15 kilométeres sugarú körben kel elvégezni. A feladatot lehető legrövidebb idő alatt kell elvégeznetek.
A nő asztal mellöl fel emel egy dobozt és ki nyitja. Egy Nagyon apró tekercset emel elő belőle és óvatosan az asztalra teszi.
- Ez nem segéd eszköz. Csak és kizárólag akkor nyithatjátok ki ha bajban vagytok és nagyobb ellenséges csapatra leltek.
A nő hümmög látszik gondolkodik majd meg szólal.
- Ahh az ellenfelek. Nos sima emberek is lehetnek, de az is meg eshet ellenséges shinobik kószálnak a környéken. Ezek az ellenségek minden bizonnyal csak felderítők. Így nem fognak harcba bocsátkozni. Így kitudjátok őket szúrni minél csendesebben kell majd dolgotokat végezni. Persze lesz egy másik csapat akik majd minél nagyobb zajt csapnak a környéken, hogy ha van ellenséges őrszem környéken a figyelme elterelésre irányuljon.

- Van egyéb kérdésetek?

**Obotsu Ryu** Hétf. Jún. 03 2013, 15:53

//Jiraya - Fórumkaland//

A küldetésében kudarcot vallott, bevételétől elesett, a tekercset elvették tőle, és Kurono-t is elhagyta. Nem állt jól a kis Isten szénája, és pénz kellett neki, hogy finanszírozni tudja kisebb szükségleteit. Szerencséjére elfogott egy kis beszélgetést, miszerint a háborúba felfogadnak elveszett ninjákat is, különösen a Hokage, és így őket feláldozva próbálja nemzetét helyzeti előnyökhöz juttatni. ~Pénz kell, rajtam könnyen kifoghatnak, de én erősebb vagyok. Elsöpröm az utamból a kis shinobinak nevezett harci bábukat, ha utamat állják, és mivel kis falucskám az ellenség, lehet el kéne menni a bokrok közt rejtőző akármibe, hogy munkát kapjak. Á, háború, a világ legjobb dolga, ölhetek, dicsőítenek érte. Rabolhatok, szemet hunynak felette, kínozhatok, megköszönik az információszerzést, és ami a legfontosabb miden cselekedetem jutalmazzák. Kifordul magából a világ, az értékrendek felcserélődnek, a gyávák és gyengék elesnek, míg én hatalomra jutok, mintha szülinapom lenne minden nap, amíg ezek az idióták a hülyeségeikkel egymás ellen harcolnak.~ Útja így Konohagakure no Sato felé fordult, viszont tudta, arcát, ha látják azonnal felismerik, és a haja is elég feltűnő, így a régről maradt csuklyával ellátva lépett be a városba, chakráját tökéletesen "leárnyékolva". A képzettebb shinobik tudhatják mekkora erő lépett be a városba, viszont ők tisztában lehetnek okával is, illetve hasznosságával, a gyengéket meg nem akarta megijeszteni, még kevesebb pénzt kap a megbízásért. Gyorsan mozgott, ahogyan az egy jounin szintű ninjához illik, és így pillanatok alatt ért el a kívánt helyszínre. Amint belépett az épületbe egy fiatalabb embert keresett tekintetével, akitől megtudakolhatja, merre tovább.
- Hokage?! - kérdezte sziszegve az egyik bent lévőt, aki érezhette az idegen hangján a gyűlöletet. Talán a félelem, talán a tudás, talán a beismerés, hogy esélye sincs az idegennel szemben, de valami arra késztette, hogy elmondja az utat. Esetleg valami anyagi jutalomra számítva tette ezt, de ő még nem ismerte Obotsu-t, nem tudta, hogy az egyetlen ilyen anyag, ami jutalomként szolgálhat a wakizashija, de azt ha odaadja, a srác néhány vérző sebbel itt helyben meg is hal. Mikor az ajtó elé ér, és látja, hogy nincs senki a közelben, ámbár valószínűleg elég sokan figyelik, ilyen álarcos bábumadarak, akiket hobbija volt lecsapdosni, azért mégiscsak egy jobb belépőn gondolkodott. Obotsu Ryu nevét valószínűleg a falu vezetője ismeri, és erejét is érzékeli, így tudhatja, hogy ki áll az ajtaja előtt, de azért az elveszett ninja megkönnyíti a dolgát, és leveszi a csuklyát fejéről. Most jönne a kopogós rész, de az csak a gyengéknek való, így hősünk mindenféle jel nélkül kitárja maga előtt az ajtót, majd belép a szobába, és azt bezárva maga mögött a kilincset véletlenül letöri.
- Hopp, ez a kezemben maradt. - meg is indul az asztal felé, ahova majd le is helyezi a szép darabot. - Hallottam innen-onnan, hogy embereket keresel Hokage. A te gondod megoldom én, megölöm azt a pár "ködös" shinobit, akit kell, persze nem ingyen. És itt jön az érdekes rész, mennyit is kapnék érte? És ami még fontos lenne a számomra, fegyvereket ugye biztosítanak nekem. - mosolyog a bent lévő(k)re, és közben neki dől az egyik falnak. Sokszor van az, hogy valaki boldog, ezért mosolyog, és ez pozitív hatással van a körülötte lévőkre, és meleg érzéssel tölti el a mellette állókat, na, ez nem az a mosoly volt, Wanizame talán nem is ismeri az milyen.

Jiraiya Pént. Jún. 07 2013, 15:02

Kenshiro Suiren írta:[Jiraiya - Újra a fronton]

Kissé kényelmetlenül érezte magát a kunoichi és nem csak a múltja miatt. Elvállalt egy hivatalos küldetést, s innen már nem volt visszaút. A Hokage túlságosan is sokat tudott róla, pont úgy, mint Hama Kanko. Arca továbbra is rezzenéstelen maradt, lila szempárja pedig hidegen tekintett a nagy kupac iratra, ami a falu vezetője előtt tornyosult. A nő hangja valahonnan ismerős volt neki, de egyelőre nem tudta hova tenni. Hirtelen beugrott a jelenet, amiről már azt hitte, végleg elfeledte. Eszébe jutott a chuunin vizsga, az utolsó küzdelem, amiben majdnem meghalt. Egy nő kiáltott le a tribünről, meg akarta menteni az életét.
*Ő volt az.* Jegyezte meg magának Suiren. Hirtelen meg akarta köszönni, ám még idejében nyelte le a szavakat, amik elárulhatták volna őt. Elég, ha annyit tud csak róla, hogy Kirigakure elveszett shinobija.
*Nem tettem semmit, csak elhagytam a falut.* Ez éppen elég bűnnek számított, viszont a lány nem érezte annak, főleg amiatt, amit vele és a családjával tettek. Amikor a Hokage befejezte a mondandóját, nem könnyebbült meg, sőt még csak idegesnek sem látszott az eljövendő feladata miatt. Higgadt maradt, már-már túlságosan is közönyös, de csak így volt esélye életben maradni. A felfogása csak annyiban változott, hogy elfogadta, immáron egy magasabb rangú ember alárendeltje lett. Nem szándékozta cserben hagyni Konohát, de ezen gondolatának nem adott hangot.
*Az ellenségem ellensége, a barátom.* Ritkán alkalmazta ezt a stratégiát, mert általában egyedül dolgozott. Belül bármennyire is tiltakozott ellene, hogy egy másik ninja beosztottjaként, vagyis inkább az ő felfogásában szolgaként tevékenykedjen, meg kellett ragadnia ezt a lehetőséget. A tekercset elvette, majd pedig elrejtette a ruhájában, ahogy azt korábban tette, amikor Akazuni szintén rábízott egy titkot. Egyáltalán nem érdekelte, hogy mi lehet a tekercsben, küldetést kapott, erre kellett koncentráljon.
- Honnan fogom felismerni a személyt? - kérdezte Suiren, hiszen nem ismerte a shinobit, akit meg kellett keresnie. Szándékosan nem a nevén szólította, mert ameddig nem szolgált rá, addig csak egy Konoha-i ninjának fogja tartani a sok közül.

Obotsu Ryu írta://Jiraya - Fórumkaland//

A küldetésében kudarcot vallott, bevételétől elesett, a tekercset elvették tőle, és Kurono-t is elhagyta. Nem állt jól a kis Isten szénája, és pénz kellett neki, hogy finanszírozni tudja kisebb szükségleteit. Szerencséjére elfogott egy kis beszélgetést, miszerint a háborúba felfogadnak elveszett ninjákat is, különösen a Hokage, és így őket feláldozva próbálja nemzetét helyzeti előnyökhöz juttatni. ~Pénz kell, rajtam könnyen kifoghatnak, de én erősebb vagyok. Elsöpröm az utamból a kis shinobinak nevezett harci bábukat, ha utamat állják, és mivel kis falucskám az ellenség, lehet el kéne menni a bokrok közt rejtőző akármibe, hogy munkát kapjak. Á, háború, a világ legjobb dolga, ölhetek, dicsőítenek érte. Rabolhatok, szemet hunynak felette, kínozhatok, megköszönik az információszerzést, és ami a legfontosabb miden cselekedetem jutalmazzák. Kifordul magából a világ, az értékrendek felcserélődnek, a gyávák és gyengék elesnek, míg én hatalomra jutok, mintha szülinapom lenne minden nap, amíg ezek az idióták a hülyeségeikkel egymás ellen harcolnak.~ Útja így Konohagakure no Sato felé fordult, viszont tudta, arcát, ha látják azonnal felismerik, és a haja is elég feltűnő, így a régről maradt csuklyával ellátva lépett be a városba, chakráját tökéletesen "leárnyékolva". A képzettebb shinobik tudhatják mekkora erő lépett be a városba, viszont ők tisztában lehetnek okával is, illetve hasznosságával, a gyengéket meg nem akarta megijeszteni, még kevesebb pénzt kap a megbízásért. Gyorsan mozgott, ahogyan az egy jounin szintű ninjához illik, és így pillanatok alatt ért el a kívánt helyszínre. Amint belépett az épületbe egy fiatalabb embert keresett tekintetével, akitől megtudakolhatja, merre tovább.
- Hokage?! - kérdezte sziszegve az egyik bent lévőt, aki érezhette az idegen hangján a gyűlöletet. Talán a félelem, talán a tudás, talán a beismerés, hogy esélye sincs az idegennel szemben, de valami arra késztette, hogy elmondja az utat. Esetleg valami anyagi jutalomra számítva tette ezt, de ő még nem ismerte Obotsu-t, nem tudta, hogy az egyetlen ilyen anyag, ami jutalomként szolgálhat a wakizashija, de azt ha odaadja, a srác néhány vérző sebbel itt helyben meg is hal. Mikor az ajtó elé ér, és látja, hogy nincs senki a közelben, ámbár valószínűleg elég sokan figyelik, ilyen álarcos bábumadarak, akiket hobbija volt lecsapdosni, azért mégiscsak egy jobb belépőn gondolkodott. Obotsu Ryu nevét valószínűleg a falu vezetője ismeri, és erejét is érzékeli, így tudhatja, hogy ki áll az ajtaja előtt, de azért az elveszett ninja megkönnyíti a dolgát, és leveszi a csuklyát fejéről. Most jönne a kopogós rész, de az csak a gyengéknek való, így hősünk mindenféle jel nélkül kitárja maga előtt az ajtót, majd belép a szobába, és azt bezárva maga mögött a kilincset véletlenül letöri.
- Hopp, ez a kezemben maradt. - meg is indul az asztal felé, ahova majd le is helyezi a szép darabot. - Hallottam innen-onnan, hogy embereket keresel Hokage. A te gondod megoldom én, megölöm azt a pár "ködös" shinobit, akit kell, persze nem ingyen. És itt jön az érdekes rész, mennyit is kapnék érte? És ami még fontos lenne a számomra, fegyvereket ugye biztosítanak nekem. - mosolyog a bent lévő(k)re, és közben neki dől az egyik falnak. Sokszor van az, hogy valaki boldog, ezért mosolyog, és ez pozitív hatással van a körülötte lévőkre, és meleg érzéssel tölti el a mellette állókat, na, ez nem az a mosoly volt, Wanizame talán nem is ismeri az milyen.

A Hokage furcsán ráncolta a szemöldökét, egyik pillanatról a másikra. A lány, aki előtte állt, nem is igazán érthette, hogy mi történhetett. Talán Ő mondott valami rosszat? Az nem lehet... Hiszen csak egy ártatlan kérdés volt. Nem lett volna elég tárgyilagos? Az sem lehet. Mi lehet a baj? És ebben a pillanatban már nyílt is az ajtó, majd belépett rajta Obotsu Ryu. A Hokage valószínűleg hallott már róla, de fel nem ismerhette, hacsak nem foglalkozott volna vele, hogy milyen személyek tévednek be a falujába. A férfi jól sejthette. Mindvégig árnyékok követték őt, amerre csak járt. Nem tehetett volna semmi támadó jellegű dolgot a falu ellen. Efelől meg is bizonyosodhatott a férfi, ugyanis a Hokage mellett a padlóból, két ANBU tag emelkedett ki, valamint az ajtóban ahonnan az imént érkezett a férfi, szintén egy ANBU tag jelent meg. Bár Ő nem a férfit követte, hanem iderendelték de ezt a jelenlévő "gonosztevők" nem tudhatták.
- Hivatott Hokage-sama?
Tette fel a kérdését, ügyet sem vetve a benn tartózkodó két vendégre, valamint a testőrökre.
- Igen. Ezt a két fiatalt, kell elkísérned a Tea Országába. Válaszolva a kérdésedre... - Fordult Suiren felé - Különös ismertető jele, hogy a bal alkarjára a Tűz kanji van feltetoválva, jobb alkarjára pedig az igazság kanji. Kinézetét változtatja, szóval meg kell keresned, rá kell lelned. Ebben segítségedre lesz ez a férfi is. - Nézett Ryu-ra - Obotsu Ryu! A feladatod az lesz, hogy elkíséred ezt a lányt a Tea Országába és maradj vele addig, amíg meg nem találta Asaya Yoh ANBU parancsnokot. De vigyázz, mert egy rossz lépés és a torkodon a penge! - Nézett szeszélyesen a fiúra, majd az ajtóban álló ANBU tag felé fordította tekintetét - Téged Yamato, arra kérlek, hogy kísérd el útjukon ezt a kettőt... A többi utasítást megkapod nemsokára. TI ketten! Induljatok kifelé, várjátok meg Yamato-taichot Konoha Főkapujánál. Ha bármelyikőtök veszélyeztetni meri Konoha helyzetét, akár az Országon belül, vagy kívül, azt magam fogom agyoncsapni! INDULJATOK!
Parancsolt rátok a Hokage, majd a két ANBU tag eltűnt. Valószínűleg titeket szemmel tartva követnek majd titeket, legalább a falun belül. Tudjátok mi a dolgotok, meg kell várnotok azt a Yamato nevű ANBU-t a Főkapunál.

// Köv. post --> Konoha Kapuja //

**Aokaze Shin** Szomb. Jún. 08 2013, 17:03

A küldetésünk besorolása hallatára egy percre felcsillan a szemem, úgy érzem hogy köze van a háborúhoz.
* Megálljunk, hogyha C de könnyedén B is lehet belőle akkor... Ez az! Most nekünk kell megvédeni a falut a betolakodóktól.*
A nő egy kis méretű tekercset rak le elénk, mondván hogy csak vészhelyzet esetén nyithatjuk ki. Nem tudom elképzelni hogy egy ekkora tárgy akármilyen módon a segítségünkre is lehet. Csak meredten nézek rá, majd Atsushi-ra kérdően, a tekintetemből kiolvasható a gondolat : Ezt most komolyan gondolja? Inkább nem szólok semmit csak elveszem a tekercset az asztalról.
*Ez kész, elképzelésem sincs mit tudunk majd ezzel kezdeni.*
Arra hogy van-e egyéb kérdésünk nem adok választ csak megrázom egyszer a fejem.

**Aokaze Atsushi** Szomb. Jún. 08 2013, 19:28

- Ugh - nyelek egyet a nő válaszai után és közben felcsillan a szememben az a bizonyos fény is *C de akár B is lehet ezzel. Elég veszélyes ez két geninnek. Habár a mostani háború miatt érthető ha nehezebb szintű küldetéseket kapunk *
A nő elővesz egy dobozt és kivesz belőle egy tekercset. –Ezt csak akkor nyithatjátok ki ha sokszoros a túlerő.-
* Ugye ez csak egy vicc akar lenni miben lehetne a segítségünkre egy ilyen kis tekercs ugyan mit rejthet. De nem érek rá ezzel foglalkozni.* megvonom a vállam majd rápillantok Shinre ő pedig rám néz, majd elveszi a tekercset. Újra a nőre tekintek aki ismét megkérdezi van-e kérdésünk erre Shin megrázza a fejét. * Úgy látszik én leszek a szószóló.* majd válaszolok a nő kérdésére. – Nincs minden tiszta és világos számunkra. -

Hinata Pént. Jún. 14 2013, 16:53

- Akkor amint indulni tudtok induljatok.

A nő aki látszólag bohókás, szét szórt egy kicsit most elteszi a dobozt. Majd másik halom papírt kotor elő és elmerülten olvasgatni kezd. Talán fél perc telik el mikor felnéz rátok.

- Na még mindig itt vagytok, a küldetés nem oldódik meg magától!
Kicsit felemelte a hangját majd intet, hogy távozhatok. Újfent figyelme előtte álló papira terelődött. Halkan mormogva olvasta, majd papírt vett elő és jegyzetelni kezdett.

Az idő közben oda kint lassan egyre melegebbre fordult. A nap perzselte házak falait. Hűs víz vagy az árnyék adót némi enyhülés az embereknek. Közben a levegő nehéz volt párával teli, víz illatát hordozta magában. Apró jelek, hogy hamarosan talán egy elégé nagy vihar fogja áztatni a környéket.

( Köv.: Konoha kapuja )

**Uruma Kamuna** Pént. Júl. 12 2013, 22:16

//Killer Bee//

Kamuna úgy kezdte a napját, mint ahogy mindig szokta. Felöltözött, reggeli, aztán céltalanul elindult valamerre. Nem volt terve még a napra, és esetlegesen elvégzendő feladatokról sem tudott semmit, így rövid gondolkozás mellett az edzés mellett döntött. Elindult a megszokott az edzőhelye felé, amikor egy ismeretlen ninja állta az útját.
- Üdv Kamuna! Téged keresnek, van egy feladat amit feltétlen el kell intézned! - közölte, majd sietve távozott, valószínűleg azokat keresi fel, akiknek dolga akadt az adott napon.
- Végül is tök mindegy, ez is van olyan jó mint a céltalan gyakorlás. - gondolta magában a fiú, és elindult a Hokage irodája felé. A szoba ajtaján belépve még mindig furcsállotta, hogy nincs ott a Hokage, de persze ez már régóta így volt. Illedelmesen köszönt az ott lévőknek, és várta feladatát.

Killer Bee Kedd Júl. 16 2013, 13:10

Kinyitod az ajtót, oda benn forognak a bajtól. Mindenki kezében hatalmas stócok rajzolódnak ki. Eléd lép egy fiatal kenter falas Jounin, nem szigorú, kedvesen kacsint. - Áhh kamuna, csak hogy ide értél! A szövetség idején sok küldetés halmazódik fel. Ideje oda lépnünk mint a legnagyobbakhoz méltó. Mindenhol vannak bejelentések rablások téren, nagy fegyverek tünnek el, otogakurei csapatok mászkálnak szerteszét. Ideje hogy a tettek mezeire lépjünk. - Szólt hozzád fülét száját felhúzva, majd az egyik épp mellette menő nagy pakolászó kezéből kikap egy papírt tökéletes precizitással, olyan szinten hogy a stóc egyáltalán nem dől össze.
- Ím ez lesz a te küldetésed. Mivel épp ostromolják szél országát oda nem vihették a küldetés célját, ezért neked kell átutaznod a végtelen sivatagon keresztül, majd érzékeidet kihasználva Déli területre felhalmozni magad, és ha oda értél a sans folyónak nyugati részén elterül egy kis laktanya. De nem is olyan csóró hely, mint ahogy hallatszik. Értékes korona díszek, és fegyverek ősi rejtekhelye. Amit immáron az ostrom alatt felderítettek. Viszont még sok kincs ott van, és feltételezzük a rablók vissza térnek. Siess hát Kamuna srác!
Tessékelt ki az ajtón, majd tértek vissza eredeti sűrgés forgásukba.

/bocsi a késésért Very Happy

irodába helyeztek át, ráadásul egy szép lány is szóba jött ^^ Konoha kapuja, 1-1 post, Határvidék 2-1, és onnantól további infó. A papírt majd a határvidéken lesed meg./

**Kusuki Eiko** Hétf. Júl. 29 2013, 13:54

//Bee-sama//

Az új techika megtanulása után nem volt kizárva, hogy ma küldetésre szánom rá magamat. Habár a Hoage jelen pillanatban nincs itt, de ettől függetlenül küldetésre még muszáj menni akkor is, ha otthon jobb henyélni egész nap. Én nem ez vagyok legalábbis az új technika óta nem. Nagyon örültem amiért egy fokkal feljebb kerülhettem a ranglistán még ha ez csa az én fejemben is létezett.
- Nah kutyuskám. Ma magammal viszlek, hogy lássuk megérte-e veled is foglalkozni, meg hogy mennyit értél el eddig.
Egy ugatás után kiléptünk a kapun és indultunk a Hokage irodához. Nem találtam ott sok embert, ami nem volt meglepő.
*Kár... Én is szívesen mentem volna ki harcolni. A francba, hogy ilyen sok időt elfecséreltem a kórházban, de így legalább még most élek- Aki meg int harcol azzal kitudja mi van...
Belegondoltam hátha valamelyik volt csappatársam is éppen ott üti valamelyik csatamezőn a szelet, vagy csak egy futó ismerősöm. Ezen tűnődve oda is értem, ahova eredetileg elindultam a mai nap folyamán kutyámmal együtt. Felbaktattam a lépcsőn és benyitottam az irodához, ahol Shizune várt.
- Üdvözletem! - köszöntem be. - Mint az sejthető egy küldetésért jöttem ma ide. Szóval Shizune-sama lenne valami feladata a számunkra?
Néztem le ekkor a kutyámra, aki csak leült mellém a farkát csóválva.

Killer Bee Hétf. Júl. 29 2013, 14:26

Beléptél, kaptál hangsúlyozott köszönést, majd a kis malacbarátunk oda csóválta magát kutya pajtársad mellé, hosszú nyújtott francia szavakat kiadva.
- Á Eiko, vártalak. - Szól fel a papír rengetegből. - Kérlek ne haragúdj a rumliért. De beleis vágnék. Van két lehetőséged, szeretnél utazni, vagy szimplán őrködnél ma? melyiket választod? - Tekerte fejét ide oda épp halászta a papírokat, majd elő kerültek és eléd rakta azokat.

/Dönthetsz hogy utazol (nyugi békés körülményekben) vagy maradsz és alakítod az őrszerepet./

**Kusuki Eiko** Hétf. Júl. 29 2013, 14:58

Kiderül, hogy már vártak rám, de hát ezen ma már meg sem lepődök szerintem. A választás a kezemben volt, hogy milyen kldetést válasszak éppen. Mindkettő nagyon tetszetős volt. Az utazás azon oknél fogva, mert nem kell a faluban lennem, viszont az örködésnél meg tudtam volna pihenni...
*Álljunk meg! Én nem lazsálni jöttem ide!
- Az utazást választom! - kiáltottam gyorsan el magamat. - De! Van egy megkötésem! Tudom nem mondott még semmi információt sem a küldetéssel kapcsolatban, de remélem kapok magammellé valami társat... - *Lehetőleg valami sráct... - Tudja nem szeretek egyedül utazni... - vágtam oda mentségént, hogy miért is nem menne egyedül. Az edzésem végett nem találkoztam az edzősmmel már, de nem is nagyon zavart a dolog, hiszen van még hal a tengerben. - Igaz, hogy mindenki a harcba megy, de gondolom itthon is akadnak még kapható ninjak - reménykedésem erős volt jelen pillanatban. Rossz lett volna egyedül utazni, bár nem tudtam mekkora távot is kell megtennem éppenséggel. - Szóval?
Ez volt az utolsó, amit mondtam. Innetől kezdve hagytam Shizune-samat beszélni, hogy tudjam pontosan miről is lesz szó.
*Na ja azt lehet a vesztembe megye végül, dehát az is jobb mint itthon lepzselni és azt nézni ki jön be, illetve ki.
Hát igen én manapság ez voltam, de nem zavart sose.

Killer Bee Hétf. Júl. 29 2013, 17:39

- Rendben hát Eiko! - Szólt fel a kis Shizune. - Akkor hát irány konoha kapuja, neharagúdj meg, de kicsit nagyon is sejtettem hogy majd a vándorlást választod, ott vár majd téged Fumisho, igen, nem titok ő akarta hogy menj vele, és valljuk be eléggé kedves srác, engem letaglózott! No de igyekezz, nála van minden fontosabb papír, igazából egy de áhhh sürgök forgok ne haragúdj minden a nyakamon van! - elővesz egy becsomagolt formát, ami úgy nézki mint egy kard. - Ezt kérlek add Fumishonak, lényegében minden ezen múlik! Siess Eiko! én is sietek ehhh. - A malac ismét franciául beszélt, mesélői jóvotból nem fogom utánozni, de mély levegőt fújt ki.

/konoha kapuja következő post :3 onnantól megpróbálok hosszabbakat írni :0 xd!/

Ajánlott tartalom