Re: A Hokage rezidenciája

**Miyamoto Musashi** Szer. Okt. 16 2013, 16:37

*Hinata-chan*

Miután fény derült a titkokra Remiyu gyorsan búcsúzott és elrohant. Az érdekes napkezdés után elindultam a hokage rezidenciájára. Az út csaknem négy óráig tartott a sok eltévedésem miatt. A kellemes közvetleh kezdés csak a kampány volt konoha részéről. A falu belselye ugyan olyan volt mint a többi. Itt is hallottam hogy a hátam mögött kibeszélnek suttogva. Néha még pontosan hallottam is mit mondanak. Segítség nem érkezett de a táblákról megtudtam előbb utóbb hogy mi hol van és lassan oda is találtam. Kör alakú épület. Az őrség kérdés nélkül felengedett. Igazából próbáltak észrevétlenek maradni(csak próbáltak). Lehet tudnak az új jövevényről. Felmentem és az első adandó ajtón beléptem kezemben a levéllel.

Hinata Hétf. Okt. 21 2013, 17:31

*Musashi*

- Már vártalak.
Szólalt meg egy kedves női hang. Nem hinném, hogy ismered. Még is rájössz aki a szobában rád köszönt az Shizune.
- Vigyáz jobb oldalt a dobozokkal, tele van íratokal régi térképekkel.
Közli ezt tény ként miközben tovább foglalatoskodik valamivel. Éles halásoddal halhatod ahogy a papír gyűrődik. A toll tinta csíkot húz betűket formálva. Halkan serceg a papiroson nyomot írást hagyva maga után.
- Nos mi járatban van Miyamoto?
Kérdezte a nő tőled, amikor be fejezte az írást. Immár teljes figyelmét neked tudta szentelni. Nem volt olvasgatás vagy írás. Fel is állt halhattad ahogy a szék lábai meg nyikkannak a padlón. Majd érezheted ahogy meg fogja karod a nő és egy székhez vezet.
- Ülj le nyugodtan és meséld el mi járatban vagy.

**Miyamoto Musashi** Hétf. Okt. 21 2013, 19:16

Egy kedves hölgy fogadott. tudta a nevemet. Lehet hogy mégis csak ismernek? Mondjuk amit eddig a ninjákról megtudtam abba nem illik bele a rossz hírszerzés. Valószínűleg az egész falu tisztában van a kilétemmel. A hölgy hellyel kínált amit szokásomhoz híven gyorsan elfogadtam. Beletúrtam a kimonómba és előkotortam a képet és a levelet. A közelben éreztem hogy egy asztal van és ügyetlenül a lapjára csúsztattam miközben beszámoltam a levélről és a képről. Egyenlőre nem említettem a pénzt. Amikor befejeztem a mondandómat hosszas csend telepedett a szobára. A hölgy valószínűleg olvasta a levelet. Szűk szoba volt. Behallatszott a zaj az utcáról és meleg volt. Nem éppen a hokagénak való hely. Dehát ki látott már nőt hokageként. Haha milyen képtelen ötlet. Valószínűleg egy ügyintéző lehet a hölgy. Sebaj. Ha tud eligazítást adni akkor felőlem a magasságos shogun is lehet.

**Kusuki Eiko** Pént. Okt. 25 2013, 17:17

Már jó ideje nem volt részem küldetésben az edzéseim miatt. Nem tanultam különösebb jutsukat csupán csak az éppen meglévőket fejlesztettem jobbra és jobbra. Időközbe persze erre is rá szoktam unni, így egy új küldetés elvállalása érdekében elment a Hokage irodájába. Az utam nem volt olyan hosszú odáig, de időközben azon gondolkodtam mihez lenne most éppen kedvem.
*Jó lenne valami lazább, kevésbé harcokkal teli, nyugisabb küldi. Tele voltam máig veszélyes, sőt halállal teli feladatokkal úgyhogy most nem szeretnék egyből belevágni még egy ilyen feladatba ráadásul, ha úgy van talán még béna társakkal is. Ehhez most nincs sok humorom.
Közeledtem a cél felé és hamarosan be is léptem az épületbe. Mellette még a lépcsőn felfelé menet észrevettem valakit, aki számomra ismerősnek tűnt. Kiköpötten nem jutott eszembe ki is az, de már biztosra vettem, hogy láttam. Na szóval mikor felértem a lépcsőn és az irodához értem bekopogtam és miután valaki szólt bentről, hogy szabad-e akkor beléptem.

Deidara Pént. Okt. 25 2013, 21:15

Kusuki Eiko

Eiko belépett a Hokage irodájába, ahol egy tetemes mennyiségű papírkötegektől roskadó asztal mögött meg is láthatta Tsunadét. A nő láthatóan nagyon örült, hogy felpillanthat a dokumentumtornyok mögül.
- Áh, Eiko! Feltételezem, küldetést szeretnél. Van is valami talán pont neked való. Nemrég egy szekerekből álló karaván érkezett. Árusok, bűvészek, miegymás. Egyikőjük pedig a segítségünket kérte. Azt szeretné, ha egy ninja képességeivel növelné fellépéseiket, valamint segítene az elő- és utókészületekben. Mindezt titokban, a nézők nem tudhatják meg, hogy shinobi segíti a fellépőket. Ahogy a versenytársaik sem. Nem törvényellenes ugyan, de némi csalásnak számíthat. A showbiznisz ilyen. Na szóval a fejpántod és fegyverzeted ne vidd magaddal, vagy ha igen, ne legyen szem előtt. A kocsikat a főtér környékén fogod megtalálni. A szolgálatért cserébe igen jó pénzt ajánlott a fiatalember. Katsurounak hívják, és azt állítja, hogy ha a főtérre mész, ő majd megtalál. Ha mégsem, neked kell megkeresned őt. Ennyiről beszéltem csak vele, ha bármi kérdésed van, azt már neki kell feltenned.
Miután végzett veled, tekintete még rajtad maradt, majd miután elhagytad a helyiséget, noha ezt már nem láttad, egy nagy sóhajjal visszatért korábbi elfoglaltságához.

A következő posztod mehet az utcák és terek topikba, de ide is írhatsz még egyet, ha akarsz

Hinata Hétf. Okt. 28 2013, 11:31

Miyamoto Musashi írta:Egy kedves hölgy fogadott. tudta a nevemet. Lehet hogy mégis csak ismernek? Mondjuk amit eddig a ninjákról megtudtam abba nem illik bele a rossz hírszerzés. Valószínűleg az egész falu tisztában van a kilétemmel. A hölgy hellyel kínált amit szokásomhoz híven gyorsan elfogadtam. Beletúrtam a kimonómba és előkotortam a képet és a levelet. A közelben éreztem hogy egy asztal van és ügyetlenül a lapjára csúsztattam miközben beszámoltam a levélről és a képről. Egyenlőre nem említettem a pénzt. Amikor befejeztem a mondandómat hosszas csend telepedett a szobára. A hölgy valószínűleg olvasta a levelet. Szűk szoba volt. Behallatszott a zaj az utcáról és meleg volt. Nem éppen a hokagénak való hely. Dehát ki látott már nőt hokageként. Haha milyen képtelen ötlet. Valószínűleg egy ügyintéző lehet a hölgy. Sebaj. Ha tud eligazítást adni akkor felőlem a magasságos shogun is lehet.

- Tsunade sama most nincs a faluban ezért nekem kell intézkedni az ügy kapcsán.
A levél végig olvasása után azt össze hajtotta a nő és Musashi elé helyezte. A képről nem tudott mit mondani, nem volt számára ismerős a nő.
- Rendben és pontosan mit szeretne tudni a levéllel, a házal illetve a nővel kapcsolatban aki a képen van?
A kérdések egyszerűek voltak, és szükségesek. Mert Shizune még nem tudta a férfi mit is szeretne pontosan. Sejtései voltak, de néhány benyomás egy érzet kevés.
- Talán a nő és a ház előző tulajdonosának nevét akarja tudni? Vagy azt mi lett velük? Illetve a levélben szereplö egyénre lenne kiváncsi akinek címezték?
Ezek kövül bármelyik kérdés lehet, vagy mindegyik akár egyik sem.

Az idő eközben oda kint remek volt, pompás időjárás és napszak. Az utcán emberek igyekeztek elintézni minden napi dolgukat. Gyerekek rohangáltak hangosan kacagva. Egy szóval zajlott az élet, konoha utcáin.

**Miyamoto Musashi** Csüt. Okt. 31 2013, 13:52

Tsunade sama nincs itt. Rendben. Fogalmam sincs ki az a Tsunade. Valószínűleg rendes esetben ő foglalkozna az ügyemmel. Sokmindent meg kell tudnom még az itteni életről. Sebaj. Ráérek nem sietek sehova. Az elkövetkező hétek körbenézek a faluban. Kiokosodok. Talán Remiyu-chan is visszajön addigra. Lehet másokkal is megismerkedek. Az ismerkedésnek a legjobb módja pedig a beszélgetés. Mivel egy maszkos ágrólszakadt vak öregember nem túl jó beszélgetőpartner ezért az emberek álltalában elkerülnek. Ez a nyomozás azonban leheőséget biztosít majd a kapcsolatteremtésre.
- Rendben és pontosan mit szeretne tudni a levéllel, a házal illetve a nővel kapcsolatban aki a képen van?-kérdezte a nő kis halgatás után. Valószínűleg a levelet olvasta. Mit szeretnék tudni? Ez egyszerű. Mindent.
-Nos…! A házam érdekel igazából.-kezdtem. -Csakhogy azzal minden összefügg. Találtam bent hatezer ryut. Azt a hölgy a fiának szánta. Ki az a fiú? Visszajön? Ki a nő? Mért adott ennyi pénzt a fiúnak? Ki volt ninja a családból? Mért akarja elküldeni a fiát? Mért menekül konohából? Mért lett ninja? Mért ellenzi a ninja rendszert? Minden érdekel. És ha itt nem kapok kielégítő választ (márpedig nem fogok hisz ön nem tudja hogy ki az a nő) akkor nyomozni kezdek. Szeretném a konohai vezetés engedélyét és segítségét kérni. Valaki biztos van a faluban aki tud egyet s mást. Már csak valakinek össze kell rakni a kirakóst. Ez a kirakós lehet hogy egy ember nyomorúságos életét menti meg.
A hosszú és érzelmes kifakadás végén jöttem csak rá hogy fogalmam sincs hogy kivel beszélek. Az hogy nő az hallatszik. Az hogy irodista és régen harcolt az egyértelmű. De mi van akkor ha valami főfejes. Lehet hogy a testőrsége már mögém is lopódzott hogy levágjanak amint gyanúsat teszek. Rövid szünet a beszédben. Körbekémleltem. Sehol egy árulkodó nesz. Az ablak nyitva. Végső esetben arra is futhatok. Az ablak egy nagy falra nézett.(/*hokage emlékmű*/) A visszhangok egész pontos képet adtak a fal állaptáról és helyzetéről. Elég messze van de még megugorható táv. Ha átugrok oda akkor fel tudok mászni. De egyanlőre nyugalom. Senki nem fenyegetett. A bal kezemből a maszkot az arcol elé húztam és a szíjjal felerősítettem a helyére. Közben a jobb kezemmel a kardomat ellenőriztem. Minden rendben. Mindent megtettem hogy a kis érzelmi megingásom észrevétlen legyen. A szék mély stabil helyzetet biztosított így nem láttam értelmét felkelni. Vártam a választ.

Hinata Vas. Nov. 03 2013, 16:08

*Musashi*

- Amit kér az kicsit hosszadalmas procedúrát igényel. Végül is megoldható a dolog.
Gondolkodott el az asztalnál ülő nő és papírt vett elő. Halhatod miközben a nő akivel beszélsz valamit ír. Közben még beszél is, ami meg a veszélyt illeti olyan nincs. Senki sem lopakodik a hátad mögé így nyugodt lehetsz.
- Vannak akik ellenzik a ninja rendszert. Tudják ha nem lenne ez a rendszer, talán már nem élnének. Sőt mi több meg sem születek volna. Ezért egyes szülök akiknek rossz tapasztalatuk van féltik gyermekük. Ez végül is érthető mindenki félti a szeretteit.

Befejezi az írást és halhatod ahogy az irományra fúk párszor.
- Nem túl sok, de ez is egy kis segítség. Az írásban engedélyeztem, hogy belépj a levéltárba, Ahol meg találhatod amit keresel, illetve az ottani egyik ember segíteni fog neked a keresésben. A levél tár pár szinttel lejjebb van keresd Juurit.
A nő el is bocsájtott, de még a maradék kérdésed fel teheted neki a haszertnéd.

**Takeuchi Sachiko** Hétf. Nov. 04 2013, 10:00

*Hinata*

Sietős tempómnak köszönhetően hamar elértem a hatalmas épületet, ahol a Hokage is székelt. Többek között ezért is volt jó ötlet magammal hozni a kolibrijaim. A kis szárnyasok olyan tempósan verdestek, hogy egyszerűen nem lehetett nem igyekezni mellettük. A kellemes időjárás igen jó hatással volt rájuk, ahogy énrám is. Jó érzés volt minden izmot beleadva szaladni a napfényben, rohanni valami felé, amiről még nem tudjuk, hogy micsoda, de izgatottan várjuk. Az épületben azonban már figyelmesebbnek kellett lennünk, a kolibri testvérpár is látta a nagy sürgés-forgást, a sok idegent és az ajtókat, így megpróbáltak a közelemben maradni, szárnyaik verdeséseinek számát alább redukálva.
Egy ismeretlen férfi lépett oda hozzám, majd úti célomhoz kísért. Egy ajtó előtt hagyott ott, azzal, hogy Shizune odabent van.
- Rendben, köszönöm. – válaszoltam neki, majd a kilincsért nyúltam, de hamar meggondoltam magam.
Szerencsére már nem lihegtem úgy, mint amikor az épületbe léptem, de egy gyors küllemjavítás azért nem árthatott. Megrántottam a hajgumim, hogy álljon már valahogy a loboncom, majd intettem a két madárnak, hogy kövessenek. Azok a vállaimra szálltak, apró lábaikkal a ruhába kapaszkodva, és izgatottan csipegtek. Én magam is kíváncsi voltam, így vettem egy mély lélegzetet, majd lenyomtam a kilincset.

Hinata Hétf. Nov. 04 2013, 17:35

*Sachi*

- Akkor nem is tétovázunk. Vágjunk a közepébe és indulhatsz is utána a feladatra.
Szolt a nő, vagy is akit nyilván ismersz. Ez a nő nem mást mint Shizune pontosan éppen hogy. Elő is vesz egy papírt amit át vizsgál a szemei elkerekednek.

- Ezt nem gondolhatták komolyan.... már megint elszúrták a papírokat.
Rád nézet Shuzine, és végig mért lassan madarakat is szemügyre vette.
- Nos a feladat össze tett lett volna. Kolibrijeid miatt az egyik felét nem kell elvégezned, kévén nem jönnének ki jól a macskákkal. Normál esetben ezt egy veled egykorú geninre bíznám. Aki szintén állat mániás, de most egy idézhető állat faj a Békák nagy főnöke miatt hang országában van. Hmm mi is legyen akkor most.
Gondolkodik el a nő és elmosolyodik.
- Meg van szóval így talán egy testhez álló feladat lesz a számodra. A lényege a kaputól hozd el a jelentést ami a napi be és kilépőket tartalmazza. Aztán a feladat következő része....
A nő elő vesz egy térképet amin három pont van meg jelölve.
- Szét nézni az edzőterepeken, hogy minden rendben van-e, illetve lehet az is akadémiai tanulóknak kell majd segítened. Nap végén körbe járni újra, hogy minden rendben van-e.
Rád néz, de most nem mosolyog.
- Ki tudja lehet majd lesz egy csapat társad is. Az említett lány aki helyet most feladatot végzed. Bár ez nem olyan biztos, ő kissé fura.
Nos van kérdésed?

**Takeuchi Sachiko** Kedd Nov. 05 2013, 14:06

A helységbe lépve hamar megláttam Shizunét és jó néhány papírt is, melyek bizonyosan a megbízásokat tartalmazták. Hamar kiderült, hogy valójában hiba történt, nem is nekem akarták adni a feladatot. Az eredeti egyén azonban nem tartózkodott Konohában, így szerencsére végül megkaphattam küldetésem. Itt volt a lehetőség, hogy bebizonyítsam, képes vagyok ellátni shinobi feladatokat. Persze ne kiabáljuk el, messze van még a nap vége, addig jó néhány galibát okozhatok.
Shizune azt is megemlítette, hogy akinek eredetileg küldetésem szánták, később még csapattársammá is válhat. Igen jól jönne már egy ilyesmi, hiszen a chunin vizsgát csapatokban szokták megpróbálni. Noha az még azért messze volt, időben el kellett kezdeni összeszokni a többiekkel. Mindez azonban a távolabbi jövőre vonatkozott, jelenleg igyekeztem kizárólag a feladatra összpontosítani.
Átvettem a térképet, noha valószínűleg magamtól is megtaláltam volna az edzőterepeket, bár való igaz, ebben azért nem voltam száz százalékig biztos. Számos kérdésem lett volna, de egyik sem volt olyan fontos, és Shizune is elfoglaltnak tűnt.
- Értettem, jelentést elhozni, majd akadémiai tanulóknak menőzni… akarom mondani, edzőterepeket leellenőrizni.
Hogy több hülyeséget ne is fecseghessek, gyorsan távoztam is az irodából.
- Na majdnem macskavigyázás lett. – jegyeztem meg a kolibriknek, majd kiléptem a nagyajtón, és valamivel lassabban, mint idefele, elindultam a kapu irányába.

**Miyamoto Musashi** Pént. Nov. 08 2013, 12:09

/*Hinata*/
Nem volt több kérdésem. Megkaptam amire szükségem volt. Elköszönttem és elindultam kifele. Az ajtóbaj jutott eszembe hogy nem tudom hova megyek pontosan. A hölgy a kérdésemre rövid útbaigazítást adott. Most már semmi nem gátolja meg a nyomozásomat. Elindultam a levéltárba.
/* http://narutohun.niceboard.org/t1354p30-konoha-konyvtara#35218 */

Hinata Vas. Nov. 17 2013, 16:10

*Sachi*

Nos az idő szép, bár nem tökéletes vagy gyönyörű. A gyönyörtől távol van, de az eső legalább nem esik és nincs hideg sem. Szóval kellemesnek mondható időben indulsz útnak a kapuhoz. Ki lépvén a rezidencia ajtaján rögtön egy csapat akadémiai tanulóba futsz. Nem sodornak el, de csivitelésük elégé hangos felhívják magukra a környék figyelmét. Vannak akik hangosak és vannak akik meg sem nyikkannak. Mindannyian, vagy is a népes csapat legtöbb tagja téged figyel miközben elhaladsz mellettük. Mind annyian látják madárkákat, amik igazán figyelemre méltóak. Vagy is náluk nagyon bejön az ilyesmi. Ami még leköti a figyelmük a fejpántod, hisz mind annyian vágynak egyre.
- Nézetek! VAOOOOOOOÓÓÓÓÓ!
Hangzott egy felhívás majd kórusban Vaaooo. Egy elismerő és csodáló hanglejtéssel kiejtet hangok sorozata. Látszik, habár nem ismernek de a puszta megjelenésed a viseleted csodálatra méltó, tiszteletet sugároz.

( következőt a kapuhoz kérem )

**Taidana Kaito** Kedd Nov. 26 2013, 18:12

///Hinata - Bodyguarding///

Késő őszi hideg várta a reggelt, és vele együtt Kaitot, aki szokásos reggeli kávéjával bíbelődött, miközben cigarettát füstölt. A kávéja éppen főt miközben körbe nézet a konyhán, és fáradt elméje konstatálta, hogy bizony itt takarítani kéne, ám meg ahhoz is lusta volt, hogy hamuzót használjon. A kávé lassan rotyogni kezdet amikkor kopogtattak ~Ilyen korán?~ tette fel magában a kérdést, ám nem kellet sok ahhoz, hogy rá jöjjön, hogy fontos lehet. Cigije maradékát a mosogatóba dobta miután nagyot szívott belőle, és gyors léptekkel a bejárati ajtóhoz sietett, amin ismét kopogtak. -Jövök már jövök! szólalt meg rekedtes hangon, majd kinyitotta az ajtót. Az idegen egy másik konohai shinobi volt, szemüveges fiú volt, aki körülbelül egy fejjel lehetett alacsonyabb, mint Kaito. Az idegen nem pazarolta egyikük idejét sem, és az ajtó nyitás után, gyorsan és harsányan tájékoztatta a túlkoros fáradt genint, hogy Shizune a hokage asszony jobb keze minél előbb várja, a hokage hivatalában. Kaito megköszönte az információt, majd egy biccentéssel, és halk motyogással elköszönt az illetőtől, az ajtót gyorsan bezárta. Kissé lomha léptekkel ment a konyhába, és az időközben lefőtt kávét csészébe öntötte, majd cukrot öntött bele, és megkavarta azt. A kávéját kitette az erkélyére, hogy gyorsabban lehűljön, majd öltözni kezdett. Miután utolsó felszerelését is magához vette, kiment az erkélyre, és meg itta kávéját, miközben a kijárati ajtójához sietett. Lent lassan éledezni kezdet az utca, az üzletek kinyitottak, a gyerekek meg iskolába siettek. Kaitot a hideg még gyorsabb léptekre kényszerítette, így pillanatok alatt elérte célállomását , ahol egy kettő ismerős arc köszönt neki. Szerencsére senki nem állította meg beszélgetni, mivel mindenkinek valamilyen sürgős elintézni valója volt. Bent egy kicsit lelassított, hogy ne hogy fel lökjön valakit, ám így is gyorsan a legfelsőbb emeletre érkezett. A hokage irodája előtt a reggeli fiú állt, aki ajtót nyitott, és bement rajta. Amikkor Kaito az ajtóhoz ért, a másik shinobi intett neki, hogy bejöhet, miután Kaito átlépte a küszöböt a fiatal fiú meghajolt, majd kiment és becsukta az ajtót. Kaito egy kisebb lépés után mély meghajlással üdvözölte Shizunét.

**Hejvanasi Zej** Vas. Dec. 01 2013, 20:09

// Oro, Hiro, Hatami//

A három majdnem barát, együtt érkezett meg a hokage rezidenciájára. Út közben Zej lába meg-meg ingott, hisz bár feje az adrenalintól és a hidegtől egy picit tisztult, józannak még közel sem lehetett nevezni. Az alkohol és fű szag áradt testéből, és ezen az sem segített sokat, hogy az út alatt egy újabb jointott fogyasztott el. Már javában benne voltak az éjszakába és figyelme olykor elkalandozott a város fényeire. Bár késő volt álmos még egyáltalán nem volt, de lassan kezdet kiszáradni és ha alkoholt nem is egyéb innivalót már szívesen látott volna.
-Lehet kicsit pofátlanság ilyenkor ide jönni. Pláne, hogy egyikünk sem helybéli, de remélem, hogy a falú vezetője tudja mi az az empátia.- Mondta a többieknek, miközben elpöckölte a cigicsikket. ~Azt hallottam róla a korához képest jól néz ki. Úgy is ma beszéltünk egy buliról, és ha nem tud nekünk segíteni Hatami szüleinek megkeresésében akkor majd körbevezethet minket Konoha legfergetegesebb bulijaiban.~ Ábrándozott naivan ifjú hősünk. Bár tudta, hogy esélyeik igen csekélyek, még is bizakodó volt. Sokat hallott már az úgynevezett tűz akaratáról és őszintén hitte, hogy ez az akarat falutól függetlenül bárkiben meglehet. Hitte, hogy a benne lévő akarat a boldogság és az egyetemes béke iránt meg fogja találni a falu legnagyobb eberének a szívéhez vezető utat. Hatalmas eredmény lenne részéről, ha igazából négy nemzet fiai és lányai összefognának, hogy megtalálják egy kislány szüleit. Ez olyannyira szépen meg is fogalmazódott a kis buksijában, hogy úgy döntött meg is ossza a többiekkel.
-Tudjátok nem is lehetne szebb és nemesebb dolog annál mint hogy négy különböző nemzet szülöttei összefo...- Itt sajnos félbeszakadt a mondat, mert az alkohol nem kívánt úton igyekezett távozni a testéből. Nincs mit szépíteni a helyzeten, a bejárat előtt öt méterrel szépen össze hányta a járdát. Szerencséjére a cipőjét nem találta el, így a szagélményen kívül más következménye nem lett. Miután össze szedte magát, megnyugtatott mindenkit, hogy jól van és besétált a rezidenciába. Mondhatni kihalt volt a helység, de ezen nem igazán szabadott meglepődniük, hisz ilyenkor a legtöbb ember már otthon, ha nem ágyban van. Az emelet felé vette az irányt, és csakhamar meg is találták a hokage irodájának ajtaját. Belülről fény szűrődött ki és hallani lehetett a körmölés hangját. Társaira nézett, majd háromszor nagyot koppantott az ajtón. Ha bebocsátást nyer igyekszik minél józanabban és barátságosabban felvázolni a jelenlegi helyzetet.

**Kagua Hatami** Hétf. Dec. 02 2013, 20:50

Miközben haladtak az úti céljukhoz, mindenki némán hallgatott. Valamit biztosan gondolhattak, vagy nem tudni, de üres egyikük feje se maradt. Legalábbis Hatami erre gondolt. Ő az út alatt gondolkodott. Pontosabban mondva jobban belegondolt abba, hogy mégis mennyi esély lenne a szülei megtalálására. Hiszen már 15 éve, hogy az történt, ami, és ez még talán-talán érthető is, de az a dolog, hogy semmi új információt sem szerzett... Nos, az kicsit kellemetlen probléma. Igaz, hogy csak két éve kutat utánuk tüzetesen, és, hogy már nem kevés faluban, nemzetben járt, de sehol semmi. Mindent felforgatott, de hiába.
Ezen gyötrődött magában, ami eléggé meglátszódhatott arcán, hisz' ha az ember a sírással küszködik, akkor nem éppen a legvidámabb fejet vágja. Hatami pedig ont így volt. Próbálta palástolni, nem kimutatni, hogy mennyire is fáj neki ez az egész dolog, de nem, nem sikerül neki.
Lassan egy könnycsepp csordult le arcáról, amit mielőtt a két közelében álló férfi észrevehetett volna, gyorsan letörölte. Még csaka z kéne, hogy gyengének, sebezhetőnek nézzék!
~ Tegyük fel, hogy a Hokage nem fog mit tudom én, ANBU-kat ránk küldeni meg kizavartatni a faluból, meg hasonlók, és meghallgat minket. Ez addig oké is, ha így van, de az, hogy az anyám elrablása nem küldetés volt, hanem csak úgy a hév kedvéért vitték el. Vagyis információim szerint. Egyértelmű, vagyis sejthető, hogy nem fogja a küldetésekről szóló dokumentumokat megmutatni nekünk. Elvégre nem csak, hogy nem konohaiak vagyunk, de még a falunkat is elhagytuk, így valószínűleg kerestetnek minket, ha minden igaz, bár remélem, hogy nem. Már csak azért se adná ide, mert minden áron elakarja kerülni a lehetséges Konoháról szóló információkat. Jól is nézne ki, ha csak úgy odaadná, megmutatná minden más faluból származó embernek ~ morfondírozott magában, miközben elmúlt a sírhatnékja és javában újra önmaga volt.
Zej valami empátiáról beszélt, de Hatami annyira el volt merülve gondolataiban, hogy látni látott, de hallani nem hallott semmit. Csak a gondolatát.
Majd nem sokára odaértek a rezidenciához, és Zej megint beszélni kezdett... Volna, ha nem szakadt volna félbe mondata, amikor is kihányta magából a sok ital.
Hatami egy fintorral az arcán elfordult, nem szerette az ilyet látni. Semmi olyant, ami undorító, ő bizony meg nem nézett, de még csak a közelébe se ment. Nem volt a legerősebb a gyomra, így nem csoda, hogy a társa által kiadott hangoktól is majdnem ugyanazt a tevékenységet vitte véghez, mint ő. Kis híján múlott, hogy nem hányt ő is, de szerencsére vissza tudta tartani.
Ezután nyugtatgatni kezdte őket, hogy nincs semmi baj. A lány arca olyan fapofává vált, hogy még a fák is megirigyelték volna. Vagy meg is irigyelték, csak nem mutatták ki. Nem tudni.
Nem sokáig álldogáltak kint, hanem beindultak, hogy véghez vigyék azt, amiért ide jöttek: beszélni a Hokagével.
Csendben haladtak, nem volt semmi beszélni valójuk, vagy volt, csak nem mondták ki. Ezt sem lehet tudni.
Majd pár perc múlva, mikor odaértek a Hokagét rejtő ajtóhoz - ahonnan tökéletesen hallani lehetett, hogy az ott lévő még fent van, és serényen dolgozik -, ahova Zej három koppintással bekopogott.
Hatami szíve szinte a torkában vert, izzadt, meleg volt a nem túl kellemes idő ellenére is. Félt, vagy izgult, nem tudta megállapítani, csak azt, hogy már valójában nagyon várta ezt a pillanatot, hogy esetleges információt kaphat a szüleiről. Odaállt Zej mellé és az ajtót kezdte szuggerálni. Átsuhant az agyán, hogy: ~ Szegény ajtó... Ha most szemmel ölni tudnék, akkor az ajtó már meghalt volna, vagyis elpusztult volna... Áhh.. Hagyjatok hülye gondolatok! ~ Majdnem fejen csapta magát, de még idejében észbe kapott, és így semmi fura cselekedetet se hajtott végre az esze legsötétebb bugyraiban rejlő idiótaságok visszatartására.

Hinata Csüt. Dec. 05 2013, 18:01

///Bodyguarding///

Szóval hogyaszondja papírok levelek és még több papír. Jobb és baloldalt egyaránt sorakoztak szép számmal az íratok. Teljesített, és új feladatok vannak a két oszlopban elosztva külön külön. Aki pedig a lapokat, tekercseket nézegette és szorgoskodott az Shizune. Felnézet amikor beléptél és intett is, de mélyen belemerült egy aktuális megbízás részleteibe.

- Üdv, jó hogy jössz, pont a megbízásod van a kezemben. Nos a feladat egyszerű, de nagy jelentőséggel bír. Csak elkel kísérni egy igen csak gazdag kereskedő lányát. A kereskedő jó viszonyban van több nagy földes ural a tűz országában. Ezért elvárt, hogy mindent megtegyél a cél érdekében.

Át nyújtottak neked egy képet a lányról.

A Hokage rezidenciája - Page 7 Anime_Princess

- A feladat pedig, hogy elkísérd és kedvére tegyél Otafuku Gai-ig. Itt a cím, ahol jelenleg tartózkodik.

**Taidana Kaito** Csüt. Dec. 05 2013, 20:21

///Bodyguarding///

Shizune egyikük idejét sem pazarolta, és egyből tájékoztatta a genin-t, hogy mi a feladata. A feladat egyszerű volt, egy bizonyos célszemély Otafuku Gai-ig való élkísérése, és "kedvére tevés", bár utóbbit nem nagyon értette Kaito, és remélte, hogy a lány szereti az italt, bár mélyen legbelül sejtette, hogy nem lesz egyszerű a dolog. Köszönésképen ismét mélyen meghajolt a hokage helyettese előtt, aztán megindult, egy megadott címere, ahol nő várja majd. Szegény Kaito-nak nem volt egyszerű dolga, soha nem értett a nők nyelvén, soha nem volt velük szerencséje, és legutolsó sorba mindig is tarot tőlük. Ismét elővette a lány képét, hogy memorizálja az arcát, és ahogy lassú léptekkel közeledett a megadott helyre, egyre inkább izgulni kezdett. A lány szép volt veszélyesen szép, és ráadásul négyhatalmú is, ez a kettő dolog veszélye kombináció lehet még, aki ismerte Kaito-t tudta, hogy az ilyen nőket a fiú messziről kerüli, hogy még véletlenül se találkozzon eggyel. Körül belül félúton járhatott, amikor egy újabb cigire gyújtott, és elgondolkozott az egészen, majd a tenyerét az arcára csapta ~Nem kérdeztem meg a lány nevét...~ mérgelődött magában, és egy mérges mozdulattal a földre dobta cigijét, és határozottan gyors tempóban megindult a megadott helyre.

**Hejvanasi Zej** Szomb. Dec. 07 2013, 19:46

- Hökk- Csuklik egyet Zej. Nem kis meglepetést okozott neki az ANBU-k megjelenése. Be kell vallana, ennél jóval barátságosabb fogadtatást várt volna a Konohaiaktól. Az is tény, hogy egy kicsit meg volt illetődve, tudta hogy semmi esélye ilyen képzett ninják ellen és nagyon óvatosan igyekezett összeszedni a gondolatait. Nehogy az alkoholmámor miatt rosszul fogalmazzon. Lassan és tagoltan beszélt.
- Először is kellemes estét önöknek. A nevem Hejvanasi Zej. Nos a kérdésére felelve.- Fordult a bemutatkozó utána az őket kérdező személy felé. -Nem vagyunk merénylők. Bár gondolom önök is sejtik, hogy nem vagyunk azok, hisz az ANBU éles szemét nem kerülhette el, hogy habár nem a legillőbb időben, de a bejáraton jöttünk, be és az imént kopogtam is. Ha merénylő lennék még ittasan sem lennék olyan hülye, hogy szemtől szembe próbáljam megtámadni a falu legerősebb ninjáját.- Egy kis szünetet tartott, hogy rendezze fejében a gondolatokat. -Látogatásunk oka, hogy nemrégiben összefutottam ezzel a kis szegény lánnyal Hatamival. Mikor mesélt magáról úgy döntöttem segítenek neki. Azért jött az önök falujába, mert jópár éve, egy Konohai jelképeket viselő ninja elrabolta az anyját akik után ered az apja és azóta se hallott róluk. Így hát az egyetlen nyomon indult el ami volt, az pedig Konoha. Azt szeretnénk kérni, ha van bármi információ ennek a szegény gyermeknek a családjáról akkor segítsenek nekünk. Egy amúgy is háborús és gyűlölet uralta világban az emberi jóság aranyat ér, és úgy hallottam az önök falvában lakó embereknek helyén van a szíve, így merészkedtem ilyen kéréssel előrukkolni.- Mondta bár hangja a meghatottságtól a végére el el csuklok. Szemében szinte már kezdtek volna gyűlni a könnycseppek. Ám az átmeneti józanság varázsa hamar elillant, és egy nem hétköznapi gesztusra serkelte a szesz, miszerint térdere rogyott és egész testével meghajolt üdvözlői előtt. Ebben a pózban teljesen védtelen volt, de úgy érezte igaza bizonyítását nem válthatja úgy ki ha fejben már esetleges menekülést tervez.

**Kagua Hatami** Szomb. Dec. 07 2013, 22:16

Nem kicsit döbbent meg, amikor ANBU-k jelentek meg és velük együtt még két öreg is. Azonnal kérdőre vonták őket, amire legelsőre Zej... csuklott egyet.
Hatami elsőre csak pislogott párat, majd gondolkodni kezdett. Nem is annyira a válaszon, hisz' azt már a mellette álló elkezdte , hanem azon, hogy mióta is figyelhették őket, hogy tudják róluk; nem konohaiak.
Vagy ennyire látszódik rajtuk, vagy kerestetik őket és innen tudják, vagy nem túl régóta, de figyelik őket.
Zej bemutatkozott, majd magyarázni kezdte jövetelük okát is, aminek a végén inkább valami békére irányuló , vagy ahhoz hasonló papolást vitt véghez.
A monológ végén már a fején egy hatalmas vízcsepp volt, és az le is esett akkor, amikor is amaz letérdelt és mintha ez nem lenne elég, még meg is hajolt.
~ És már majdnem azt hittem, hogy kijózanodott... Tévedni emberi dolog, na de ennyire...! ~ gondolta, majd a nemrég alkalmazott fapofával pár pillanatig az érdekes viselkedést tanúsító Zejt leste, és csak azután kezdett beszélni ő is, immáron normál, emberinek nevezhető fejjel.
- Ahogy Zej is mondta, a szüleimről szeretnék, vagy szeretnénk megtudni információt. Elmagyarázom lehetőleg röviden és úgy, hogy minden benne legyen, de előtte bemutatkozok, elvégre így az illendő. Kagua Hatami vagyok Amegakuréből. A szüleim ugyanonnan származnak, és úgy tizenöt évvel ezelőtt rabolta el anyámat egy konohai ninja, akik keresésére indult apám. Ennyi információm, és egy az elrablásos dolog előtt készült képem van róluk. Sok helyen jártam már, de sehol se bukkantam semmire, ezért jöttem ide, ahol találkoztam Zej-jel - itt az említett fel bökött fejével, majd folytatta - és egy hosszúra sikeredett beszélgetésszerűség után itt lyukadtunk ki. Ahogy ő mondta, ha esetleg van valami információjuk, akkor, hát... Nos, sokat segítenének - fogta kicsit sem rövidre a beszámolóját a lány és szerencsére nem jutott eszébe segítőtársa érdekes tettét követni. Inkább állt egy helyben és az őket kérdezőt nézte.
~ Lehet, hogy sokat közöltem magamról, de így a jó, elvégre fő a bizalom! Ha eltitkolnák valami fontosat, akkor ezt az egészet úgy buknánk, hogy azt az életünk bánná. Azt meg valószínűleg egyikünk sem akarja. Ezért is jó, ha nem titkolunk semmit, hisz' a bizalom az fontos, és ha azt akarjuk, hogy segítsenek, akkor erre szükségünk van, hogy bízzanak bennünk! ~ tűnődött semleges arccal és tekintettel. Nem lehetett kiolvasni róla, hogy min tűnődik éppen - vagyis ő szerinte -, és közben még gondolatai a térdelő Zej felé is elkalandoztak, de egyből elúsztak onnan, amint semmi érdekes nem volt ott, csak annyi, amennyi egy újabb vízcseppet csalt a fejére, ami utána el is tűnt.
~ Ebből is vajon mi lesz? ~ suhant át még az agyán, de továbbra is fenntartotta azt a semleges ábrázatát.

Orochimaru (Inaktív) Kedd Dec. 10 2013, 11:14

- Elmehettek, nem lesz baj. - szólt az öreg nő, amit ti nem tudtatok, ő nem a Hokage, és a férfi sem az, bár ezt gondolhattátok, hanem ők a tanácsadók, de ez nem számított, az ANBU egy ember kivételével távozott, majd mindenki bement az irodába, és fáradtan ült le az idős személy. - Ha jól értem egy gyilkosság, vagy emberrablás az, amiért ide jöttetek, és szerintetek ezt Konoha végezte el. Ha szüleid shinobik voltak, akkor te Amegakure jóváhagyásával lehetsz itt, te pedig csak találkoztál vele. Mit óhajtotok, hogy tegyük körözési listára a személyt, de hát mi sem tudjuk ki volt az, az is lehet, csak egy álcázott shinobi tette, aki ellentéteket szítana a két ország között, erre nem gondoltatok? Nos, utána nézhetek pár dolognak, hisz jobb, ha a hangulat békésebb a két ország között, hátha békét köthetnék, és mellénk állnának, de az időbe fog kerülni, addig kérhetnék én is szívességet tőletek? Van egy küldetés, melyet nem hajthat végre Konohai shinobi, erre küldenélek el titeket, és mire visszaétek, az információ itt fog csücsülni az asztalon, nos benne lennétek? - valószynűleg úgy is belementek, hiszen nicns más választásotok, de azért megvárja a nő a válaszotokat, és ha helyeseltek folytatja.
- Kémeink azt a hírt hozták, hogy a Tea országának határán néhány Köd shinobi beépült a határőrökhoz, ezt kéne kiderítenetek, hogy mennyi, és mi a tervük, ezért elutaztok a határhoz, és Konohai fejpánttal beálltok az ottani seregbe, ezzel a tekerccsel... - mutatja föl a "jogosítványotokat". - ...egy hetet kaptok, hogy megoldjátok ezt a krízist, és eközben egy Konohai shinobi sem halhat meg, elvállaljátok? - kérdezte a nő rátok emresztve ráncos szemeit.

**Hejvanasi Zej** Kedd Dec. 10 2013, 15:53

//Bocs, hogy csak ekkora de most rohanok a buszhoz ami haza visz Magyarba Very Happy

//

Zej lassan feltápászkodott a földről, míg az emberek zöme kivonult. Az idős hölgy ki az imént kiengedte az embereit, gyorsan letisztázta, hogy jól értette e a kérésüket, majd egy két kivetnivaló után, mint egy rutinos üzletember máris az információk árára tért. A feladat egyértelmű volt és nem tűnt túlzottan nehéznek. Kifejezetten szimpatikus volt hősünknek, hogy a Konohaiak életét kell óvnia. Odasétált és átvette a tekercset, majd gyorsan megtekintette a tartalmát. Ha csak az engedély szerepel benne a zsebébe csúsztatja ha más is akkor rákérdez. Kis gondolkozás után ő is belecsapott az üzletben.
- Szíves örömest segítek. Megtiszteltetés, hogy egy ilyen feladatott ránk bíznak. Van esetleg némi információ arról, hogy kik vannak hivatalosan az őrségben? Illetve lehetne egy olyan kérésem, hogy a fejpánt a küldetés után is az enyém maradjon? Szeretnék, Konoha egy hű barátja lenni.- Mondta és egy kacsintást elengedett.

**Kagua Hatami** Kedd Dec. 10 2013, 17:11

Mikor az öreg nő jóváhagyásával egy ANBU kivételével mind elment, bementek az irodába, ahol az öregek helyet foglaltak. A nő beszélni kezdett és kifejtette, hogy úgy körülbelül mit is gondol, majd hozzátett egy amolyan küldetésfélét, ami ugyan nem tetszett Hataminak, de úgy gondolta, hogy ha nincs is hozz kedve, ő bizony megteszi ezt is, csak végre információhoz jusson a szüleiről. A küldetés részleteit is közölte, majd egy tekercset nyújtott át, amit Zej elvett és bele is olvasott. A lány végig mellette állt, így csak fejét kellett kicsit oldalra döntenie, hogy bele olvashasson.
Alig olvasta végig, amikor Zej megszólalt. Beleegyezett, majd kérdezett is és egy kicsit fura kérést intézett a "megbízók" felé, vagyis ez a fajta kérés Hatami számára furcsa volt, de aztán beugrott neki, hogy Zej egy amolyan békehívő és még mielőtt feltette volna magában a "Miért?" kérdést, már meg is kapta rá a választ.
- Rendben, benne vagyok - egyezett bele a lány -, de ez amolyan hálaféleség azért, hogy segítenek nekünk a szüleimről információt szerezni - magyarázta, hogy tudják beleegyezésének okát. Nem akart tévhitet sem ébreszteni, se semmit. Nem akart konfliktust sem, egyszerűen csak túl akart ezen lenni, hogy végre meglegyen az, amiért eddig küzdött. És már szinte csak egy hajszál választja el őt ettől.
A lány elhatározta magában, hogy most nem fog lankadni a figyelme, és, hogy komolyan fogja venni. Nem akart hibázni se most, se később. Egy hibázásával akár minden veszhet. Az meg nem kell neki. Ami neki kell az a szüleiről való információ.
Hatami tudta, hogy nehéz lesz megkomolyodnia, elvégre eddig sem volt túlzottan komoly, és most se fog neki egyről a kettőre ez menni. Vagy megy vagy nem. Ez majd kiválik.
- Azt szeretném még megkérdezni, hogy mikor indulunk? Szeretnék minél hamarabb túl lenni ezen. Ne értsenek félre, nem a küldetés vagy hasonló miatt, csak izgatott vagyok, hogy végre közel vagyok ahhoz, hogy tudjak pár információt a szüleimről - mondta a lány csillogó szemmel, és valóban nem hazudott, így van, nagyon izgult, hisz' ilyenre se mindennap adatik lehetősége, hogy ennyire közel álljon az információkhoz, amikhez csak segíteni kell. Nem utált segíteni, de eddig általában ha segítenie kellett valakinek, akkor abból neki nem volt haszna, de ez más. Itt ő is, és még Konoha is jól járna, hiszen akkor ők is valamivel kevesebb dologgal kell szenvedjenek.
Már csak remélni tudta, hogy nem lesz nagyon nehéz megtalálni a kémeket, és kideríteni a tervüket.

Orochimaru (Inaktív) Kedd Dec. 10 2013, 17:33

Miután mindketten beleegyeztek a feladatba a két öreg arcán mosoly húzódik végig, és a tekercset a fiú felé dobják, a tekercset, mely feljogosít titeket a Tűz országának képviseletében utazni, és két fejpántot, melyet viselnetek kell a küldetés alatt.
- Majd, ha visszatértél fiú, akkor tárgyalunk erről. - mondta, majd kitessékelt titeket az ajtón túlra, és megkezdődött az első közös feladatotok, a kapun gyorsan ki tudtok menni, nem állja útatokat senki, bár miért is tenné, és pillanatok alatt az erdőben köttök ki, a lány, mármint Hatami gyorsan túl akar esni a dolgon, míg Zej, békepártiként és részegként kicsit nyugodtabban akar haladni, így valamiféle gyors séta keletkezik ebből, és az út végén ott vár titeket a határ, egy háborús övezet. Ahogy haladtok annak is körvonalazódnia kell a fejetekben, hogy miként érkeztek, kinek adjátok ki magatokat, vizsgálóknak, vagy egyszerű határőröknek, hiszen, ha vizsgálük vagytok, mindenki tud eszélni mindenkivel, ha határőrök, akkor csak egy-egy szolgálat közben van erre időtök, más-más hatalom kerül a kezetekbe, meg kell egyeznetek, hogy ki mit csinál, és meddig mentek el, hogy az átszökötteket megtaláljátok, ugyanis az is lehet, hogy egy támadás készülődik az ország ellen, hamár köztük vannak beépített shinobik, a munkát sikeresen kell zárnotok, ha szeretnétek valamit megtudni Hatami-chan szüleiről.

// Post a Tűz országának határvidékére, és menjen le pár kör köztetek, amíg körvonalazódik a tervetek, utána szóljatok, és következem én is, esetleg a visszatérő, vagy jelentkező játékosok, akikről szó volt itt becsatlakozhatnak, ha veletek ÉS VELEM megbeszélik. //

Orochimaru (Inaktív) Vas. Feb. 02 2014, 02:39

// Ayokama Makoto //

Délután van, amikor egy levelet kapsz, hogy amint időt tudsz szakítani, térj be az irodába, Konohagakure-n belül, a háborús szövetséged legközelebbi eligazító szobájába. Láthatóan az előbbi megjegyzés nem ad sok lehetőséget, csak szépen fogalmazták meg azt, hogy sipirc oda, de most rögtön. Nyitott ajtó vár téged, és bent ül a gondterhelt Shizune.
- Áh, nagyszerű, ismertetném is a feladatod. Ezt nem a mi országunkért fogod végrehajtani, hanem minden országért ebben a szövetségben, köztük a sajátodért is. Már az első fázisa is nehéz, nem hogy a lényeg, ezért légy nagyon óvatos, sajnos egyedül kell, hogy küldjelek, nincs túl sok emberünk, de amint felszabadul valaki, utána küldöm. - sóhajt. - A feladatod elmenni a Medve országába, Hoshigakure-ba, mert kémünk utolsó jelentése egy hete érkezett, amiben egy mondat volt, "veszélyben a Hoshikage". Nem veszíthetünk el egy szövetségest az ellenség védvonalai mögött, így muszáj leszel odamenni, és tisztázni a helyzetet, de vigyázz, jelentések szerint a Szél országában csapatok portyáznak céltalanul, megtámadva mindent, ami Tűz szövetség. Indulj, ha nincs kérdésed. - mondta Shizune, majd leült a székre.

// Ha van kérdésed ide írj, ha nincs, akkor az Elhagyatott városba írjál. A postban legyen benne az is, hogy milyen felszerelést viszel magaddal.//

Ajánlott tartalom