Re: A Hokage rezidenciája

**Kage** Vas. Márc. 04 2012, 18:25

A nap első sugarai beszűrődnek az ifjú ANBU hálószobájának az ablakán, aki még nagyban az ágyat nyomja. Mikor nagy nehezen végre rászánta magát, hogy kimásszon és magára vegyen valamit már érezte a reggeli illatát beszűrődni a résnyire nyitott ajtón keresztül. ~Hmmm ismét egy kellemesen induló reggel.~ Lassú léptekkel elindult a konyha felé, bár alig érte el a konyhát halk kopogást hallott a bejárat felül. ~Vagy talán annyira még sem lesz kellemes. ~Kage lassan az ajtóhoz lépett, majd félretolva azt egy maszkos ANBU-t pillantott meg.
Tudom, hogy még korán van, sürgős üzenet a Hokage-tól. Azonnal indulnod kell.
Értettem azonnal indulok, csak még gyorsan elköszönök. Alig, hogy elhagyták ezen szavak a száját az előtt álló ANBU már köddé is vált. ~Ejjj...néhányuk igazán megtanulhatna rendesen elköszönni~ Kage nagyot sóhajtott, majd belépett a konyhába és csókot nyomott Kagome és kislánya arcára.
-Sajnálom drágáim, de hív a kötelesség,legyetek jók. A közös reggelit pedig később bepótoljuk. Kicsim te pedig vigyázz magadra az akadémián és vigyázz anyura amíg távol vagyok.
-Úgy lesz apu, de te is vigyázz magadra!
-Tudod, hogy vigyázok!
-De ezúttal tényleg úgy is legyen!-tette hozzá Kagome, majd szelíden megcsókolta Kage-t.
-Úgy lesz ígérem.
Kage visszatért szobájába és lassan, komótosan magára öltötte páncélzatát és elmaradhatatlan maszkját az arcába húzta. ~Ha már megint hosszú ideig távol leszek akkor legalább hadd készüljek fel rendesen.~ Minden egyes felszerelését ellenőrizte, majd pillanatokon belül már úton is volt a Hokage palota felé. ~Kíváncsi vagyok, hogy mi az ami ilyen fontos lehet, Hokage-sama nem szokott ilyen korán küldetni senkiért sem. Minden bizonnyal elég nagy súlyú dologról lehet szó.~Ezen elmélkedve alaposan beletaposott a gázba. Konoha utcái szinte még teljesen kihaltak voltak. Az emberek többsége ilyenkor még nagyban reggelizik. ~Ha...kénytelen leszek megint harci pirulákon élni. Pedig a Kagome főztjénél nincs is jobb a világon. Az ifjú ANBU árnyékként suhanva szelte át az utcákat míg végül elérte a palotát. Belépve a főkapun lassan léptekkel indult a Hokage irodája felé vette az irányt. Mikor végre elérte a keresett ajtót kétszer kopogott és várta, hogy az Ötödik engedélyt adjon a belépésre. Odabenn féltérdre ereszkedett:
-Hívatott Hokage-sama?
Tekintetét az Ötödikre függesztette és várta, hogy mi is lesz a feladata. ~Merem remélni, hogy tényleg sürgős dologról van szó.

Uzumaki Kushina Kedd Márc. 06 2012, 17:28

<Kage>

Unalmas percek voltak ezek a Hokage számára. Unalmas, monoton percek - magyarán olyanok, amik ráncot hoznak majd egy nap a szép arcára, aminek már amúgy is ráncosnak kellene lennie, és mégsem.
Az épület maga üresnek hatott, miközben folyt benne a nyüzsgés, noha nem nyíltan, csupán a lepel alatt. A megjelenő fiatal férfin kívül még sok más ANBU is leledzett az épületben, de főleg azért, hogy küldetések jelentéseit adják be, vagy vegyenek fel új küldetést, míg voltak, akiknek a feladata a Hokage őrzése volt. Na nem mintha a nőnek lett volna különösebb szüksége egy testőrgárdára, de hát protokoll...
A Hokage szorgosan körmölte a hiraganákat egy tekercs lapjára - ismét egy nemzetközi közlemény, pontosabban szólva egy olyan, amit majd a szövetségeseiknek kell kiküldetnie. Majd... ha egyszer készen lesz. Mindenesetre a sok apró írásjel szorgosan és sűrűn sorakozott fel, s távolról apró hangyahadnak tűnhetett.
Mikor az ifjú ANBU belépett a takaros kis irodába - ami valljuk be, több generáció óta sem változott -, máris el kellett hajolnia egy repülő tintatörlő elől, ami a feje felé haladt kecses, de annál gyilkosabb ívben. A Hokage felmordult, miközben rá se pillantott a férfira:
- Korábban is jöhettél volna! - na igen, az a híres temperamentum. Hogy hangsúlyozza elégedetlenségét - ami az arcán már az ajtóból is látszott -, egy agresszív pontot nyomott az egyik mondat végére. Az anyag azonban nem szakadt ki. Kész csoda.
Kage felmentőserege ekkor érkezett meg, méghozzá a teát hozó Shizune személyében, aki mögött a földön TonTon kocogott nagy hűségesen.
A barna hajú kunoichi a kegyetlen szőke elé helyezte a teát az asztalra, mire a nő egyenesen lesöpörte a munkáját az asztalról. Aztán az asztalának egyik fiókjából egy üveg sake-t húzott elő, s nem sokat, de idegnyugtató mennyiséget adott a teájához. Miközben a teáját kavargatta elővett egy tekercset, s a teljes felszerelésben álló Kage felé tolta az asztallapon.
- A kémeink egy igen kellemetlen jelenséget észleltek lassan két hónapja. Az első csapat, amit az ügy felderítésére és megoldására küldtünk, egy két fős osztag, nos... nem jött vissza azóta se, de még csak hírt se hallottunk felőlük. Nyomtalanul eltűntek. Négy személy felkutatása lesz a feladatod, mint ahogyan az elődeid is megpróbálkoztak azzal. Utoljára a Hegyek országából küldtek jelentést - most egy fehér dossziét csúsztatott a shinobi felé -, de annyi eddig bizonyosnak mondható, hogy több személyt próbálnak maguk közé toborozni. Ez már csak azért is aggasztó nemzetközi szinten is, mert a csoport egy kisebb nemzet megtámadását vette célba, habár arról, hogy melyiket, még nincs információnk. Ami Konoha számára okozhat személyes problémát és vonhat maga után közvetlen megtorlási kísérleteket az az, hogy a négyes közül az egyik Konohából származik. Négy éve tűnt el, pontosabban szólva: hagyta el a falut, s vált Elveszett Ninjává. A neve Kirio Yuko, tűz-szél specialista. Az orvosai labilisnak tartották, ezért az elődöm "felmentette" a szolgálat alól. Ezért a férfi elhagyta a falut. A többi tagról nincs információnk, semmi. Mindezek miatt még két ANBU-t választottunk ki melléd a küldetésre.
Shizune az ajtóhoz sétált, kinyitotta azt. A szobába két maszkos alak lépett be: egy macska és egy kutya - érdekes páros, nemde? A Hokage intésére azonban levették a maszkokat. A Neko maszk egy fiatal nőarcot takart, míg az Inu maszk egy sebhelyes férfit. Shizune Kage-hoz fordult, hogy bemutassa a két jövevényt a shinobinak:
- A hölgy Ukare Shiji, az úr pedig Ashoi Shiji.
S valóban, a két alak között volt hasonlóság: mind a ketten mogyoróbarna hajjal ékeskedtek, melyet mindketten rövidre nyírva hordtak, a szemszín is hasonló volt: gesztenyebarna. A nő azonban pár évvel fiatalabb lehetett, mert a férfi hajába már vegyült pár őszhajszál.
- Neko ügynök szenzor képességei végtelenül hasznosak lehetnek a küldetés során - értesítette Kage-t a Hokage, majd pedig egy mosolyt villantott Neko-ra. - A feladatotok tehát a következő: elfogni a négy Elveszett Ninját, behozni a főhadiszállásra kihallgatás végett. Minden más ellenálló vagy akadályozó faktort el kell állítani az útból; nincs helye a hibának! Oszolj!

**Makenshi** Kedd Márc. 20 2012, 11:03

// Shino //

Miközben a Hokage samahoz tartottam azon gondolkoztam vajon milyen megbízatást fogok kapni!? Most, hogy az előző csapatom elveszett vajon kiosztanak egy új csapathoz esetleg önálló küldetésre mehetek? Tudatában voltam annak is, hogy előző csapatom tragédiájával kapcsolatban még semmi sincs letisztázva legalábbis az én fejemben.
Amikor odaértem elfogott valami féle tisztelet. Az egész épület tiszteletet parancsoló volt, ahogy a Hokage sama személye is. Shinobik tettek vettek mindenfelé... Mindenki végzi a maga dolgát ezekben a vészterhes időkben csak én nem tudok mit kezdeni a fennálló helyzettel. Akármit is gondolok magamban az utóbbi hónapokban a kényszer pihenő alatt csak szenvedtem otthon. Nem szeretek tétlenül ülni. Remélem ezúttal simábban mennek a dolgok és nem lesz megint balszerencsém. Vajon miért csak én maradtam életben? Engem miért nem öltek meg? Simán levadászhattak volna.
Amikor odaértem leültem egy félre eső kis padra és megvártam, hogy szólítsanak. Aggódtam azért, hogy vajon valami levezető küldetést fogok kapni és szépen burkoltan közlik, hogy a ninja út nem nekem való inkább menjek el földművesnek... Tudtam, hogy a következő pár óra meghatározó lesz a jövőm szempontjából!

**Urufu Djuka Okami** Kedd Márc. 20 2012, 17:10

A Hokage rezidenciája felé tartva azon gondolkoztam, hogy milyen küldetést fogok kapni. -Talán el kell utazni külföldre?- gondoltam -Vagy valami helyi küldetés?- ekkor odaértem az épülethez. Beléptem, majd felmentem a lépcsőn, csak most vettem észre, hogy szinte rohanok, lelassítottam, sajnos túl hirtelen, elbotlottam, beleütköztem egy másik ninjába. -Bocsánat- mondtam, tovább mentem. Odaértem az ajtóhoz, beléptem.

//Kicsit rövidre sikeredett.//

Aburame Shino Kedd Márc. 20 2012, 21:14

/Makensi és Okami/
Miután Okami belépett az ajtón egyből rá meredt minden egyes tekintet. A teremben a hokagén kívül csak egy számára ismeretlen jounin állt. Az ismeretlen shinobi tekintetében félelem és alázat tükröződött, amíg a tiszteletreméltó hokage szemében düh tajtékzott. A hokage egy szempillantás alatt lereagálta e helyzetet és mit mondhatni eléggé rossz hangnemben tette mindezt. -Kifelé de azonnal! Mordult Okamira. Majd miután a gyermek bezárta az ajtót és a folyosóra szorult körbenézett és megpillantotta azt a ninját akiben az előbb majdnem fel esett. Ő szintén egy genin volt bár számára ismeretlen. Pár perces kínos hallgatás után az iroda ajtaja kitárult és kilépett rajta a riadt tekintetű jounin. Abban a pillanatban mikor bezárta az ajtót szemi megteltek élettel és felvették valós énjének tükrét. Hideg és megvető pillantása elbizonytalanította az embert. A két geninre nézett majd érdes hangja zengeni kezdett. -Makensi! Okami! Amennyiben önök azok kövessenek, uraim.- Furcsa, hogy a termetes alak milyen mogorva és, hogy magázva szólítja a kért fiatal ninját az aztán még sokkal furcsább. Hisz a tapasztalt jouninon látszott a kora és elmondaható volt róla, hogy már több mint 50 év kemény munka állt a háta mögött. Alkata még mindig robusztus és tekintélyt parancsoló volt, sok ember szeretne így kinézni ennyi idősen. A ráncokkal tarkított arcán kecskeszakállat és bajuszt viselt ami őszes színével még több bölcsességet és tapasztalatot sugárzott a világ felé. A folyosón haladva a mester nekikezdett az ismerkedésnek és a küldetés ismertetésének. -A nevem Tsumemasa Baisotei. De nektek csak Baisotei kapitány! Megértették? Én nem barátkozom, viszont remélem önök jóban vannak mert maximum egymással fognak beszélgetni a küldetés alatt. A lényeg, a küldetés egyszerű egy három fős szerzetescsoportot kísérünk el méghozzá a fű országának rejtett falujába ott is a vezetőhöz. A küldetés itt nem ér véget! Miután megérkeztek visszakísérjük őket, a tűz országának kikötővárosába. Ha onnan biztonságban kihajóztak akkor a küldetésnek vége is. Rendben egy óra múlva gyülekező a falu bejáratánál! Szedjenek össze minden szükséges felszerelést. Majd indulás. Ne késsenek!- Utolsó szavait követve a jounin kitárta maga előtt az épület ajtaját majd egy pillanat alatt eltűnt a semmibe magára hagyva a két genint.
/Ide kérek még egy postot utána a falu bejáratához nyissatok a sorrend mindegy de én zárok. Köszönöm/

**Makenshi** Szer. Márc. 21 2012, 12:16

Tsumemasa Baisotei egy elég agresszív jouninnak tűnt nekem. Szegény Okami még a hokagétól is megkapta a magáét. Remélem azért ez nem vette el a srác kedvét a küldetéstől.
- Szevasz az én nevem Makenshi Naizen, de szólíts nyugodtan Makenshinek. - Mutatkoztam be a vártnál barátságosabban.
Miután Baisotei kapitány ismertette a küldetést hozzátette azt is, hogy ő nem fog barátkozni velünk... Ez elég váratlanul ért mert az eddigi jouninok akikkel találkoztam készségesen segítettek, és barátkozó típusok voltak. Az öreg valószínűleg pont úgy időzítette a kis monológját, hogy mire kiértünk az épületből éppen végzett is. Faképnél hagyott minket mielőtt bármit is szólhattunk volna. Nekem meg az járt a fejemben, hogy pont jó ez az egy óra szünet mert belefér otthon még egy röpke ebéd csomagolás, és úgy is el kell mennem tűket venni az új jutsumhoz amit nem rég tanultam.
- Azt hiszem akkor egy óra múlva találkozunk a bejáratnál, de ha van kedved gyere velem! Én hazamegyek aztán el kell még szaladnom venni apró tűket (meg lehetőség szerint mérget is).
Megvárom a társam reakcióját aztán elindulok mivel még sok dolgom van és az óra ketyeg!

// Okami javasolnám, bár nem tudom mit beszéltetek Shinoval, de a posztjaid minőségére figyelj oda mert a kaland végén az is beleszámít az értékelésbe! Ez csak egy jó tanács! //

**Urufu Djuka Okami** Szer. Márc. 21 2012, 15:45

A Hokage jól leszidott, amiért kéretlenül mentem be. A kapitány nem tűnt barátságosnak, de Makenshi viszont igen. -Én Okami vagyok, az Urufu klánból.- mutatkoztam be én is. -Úgy tűnik elutazunk a fű országának rejtett falujába.- állapítottam meg.
Örültem neki, mert most hagyom el először a tűz országát. -Sietnem kellene haza, mert, még fogpiszkálót is kéne vennem, az új jutsuhoz- gondoltam -Főleg azért, mert hajlamos vagyok a késésre, még ennem is kéne a nagy út előtt.-
-Azt hiszem, még nekem is be kéne csomagolnom, remélem az úton össze ismerkedünk majd. Akkor találkozunk egy óra múlva!- köszöntem el, elindultam kifelé az épületből, amikor kiértem a sensei-be botlottam -Sensei!- köszöntem -Okami légy ügyes - mondta, majd eltűnt -Nem értem, hogy ezt hogyan csinálja.- gondoltam, elindultam haza.

**Usake Hiachi** Szer. Ápr. 18 2012, 17:05

/Jiraiya/

Ahogy mindig hősünk most is mélyen, takaróval a fején alussza az igazak álmát, amikor hangos kopogtatás ébreszti. Persze ez semmiség és - mintha meg se hallotta volna - fordul egyet és tovább folytatja a szunyókálást. Ám szerencsétlenségére a váratlan látogató elég kitartó és ismét kopog - immár sokkal hangosabban - amit már az ifjú shinobi sem tud figyelmen kívül hagyni így nagy küzdelmek árán és igen kelletlenül, de sikerül kinyitni a szemeit és felül az ágyban. Ezután bár eltart neki néhány percig - amit a látogató erős, kitartó kopogtatással jutalmaz - sikerül felfognia, hogy valaki dörömböl az Ő ajtaján reggel hajnali 11 órakor. Végül valahogy kikászálódik az ágyból és levánszorog a lépcsőn, majd második próbálkozásra kinyitja az ajtót, ami addigra már-már kiesni látszik a keretéből az erőteljes dörömbölés hatására. Az ajtó másik oldalán egy igen ideges shinobi áll, feldúlt arccal és amit meglátja ifjú hősünket, aki - nem kertelek tovább szerény személyem - olyan szúrós tekintetet ölt magára, hogy akár egy elefántot is át tudna vele szúrni.
- Jaj, kérlek. Ha tovább bámulsz ilyen szúrós tekintettel félek, hogy a végén még átlyukasztasz és akkor teljesen felesleges volt a kitartó dörömbölésed - szólalok meg végül, megtörve a kínos csendet.
- Tudod, nem kellett volna ilyen kitartóan dörömbölnöm, ha az első öt percben sikerül kimásznod az ágyból és kinyitni ezt a tetves ajtót.
- Ne legyél morcos. Te is nagyon jól tudod, hogy a felkelés soha nem tartozott az erősségeim közé, főleg akkor nem, ha mások keltenek fel.
- Neked nagyon sok minden nem tartozik az erősségeid közé, de olyan hosszú ideig tartana felsorolnom mindent, hogy holnapra sem végeznénk és ebben a pillanatban egy percet sem vesztegethetünk tovább. Ahogy szerintem azt már te kitalálhattad azért vagyok itt, mert az Ötödik hívat, mégpedig azonnal - mondja vádló hangon, nyomatékosítva az "azonnal" szót, majd egy másodpercet sem várva eltűnik.
A "vendég" távozása után becsukom az ajtót és ásítozva felsietek a lépcsőn a fürdő irányába. Egy gyors ruha után magamra kapom a "szolgálati" ruhám és összeszedem a fegyvereim, majd egy gyors ellenőrzés után konstatálom, hogy minden megvan. Ezután gyors léptekkel kisietek a házból, bezárom magam mögött az ajtót és a Hokage rezidenciája felé veszem az irányt. Az átlagosnál kicsit gyorsabban haladok, mert biztos vagyok benne, hogy a - magamhoz képest igen gyors - felkeléssel eltöltöttem azt az időt, amit az Ötödik még tolerál és ha ennél és többet kések akkor egy csészénél vagy tekercsnél nagyobb dolog fog a fejem felé repülni belépéskor.
A gyors tempónak hála öt percnél nem tart tovább, míg elérek a célig. Néhány embernek köszönök, miközben besietek a kapun, át az előtéren, végig néhány hosszú folyosón és lépcsősoron, majd megérkezem a hatalmas, aprólékosan kifaragott ajtóhoz, ami az Ötödik irodájába nyílik. Egy kisebb réteg port eltávolítok magamról ami a nagy sietségben került rám, majd egy határozott ám rövid kopogás után belépek az irodába.

Jiraiya Pént. Ápr. 20 2012, 14:51

Szép kis napnak indult ez a mai. Reggel dörömbölés, majd rohanást most pedig szembe kell nézni a kötelességgel. Ahogy benyitottál, hatalmas könyvtömeg zúdult le a Hokage asztaláról. Szépen stílusosan hevertek a földön. Volt köztük kék és zöld. Minden féle színű. A legtöbbjük leginkább orvosi technikákat tartalmazott. De már mindet belepte a por. Ennek következtében, hatalmas porfelhő támadt a szobában. A látásviszonyokat nem igazán korlátozta, viszont irtózatosan büdös és irritáló volt. A feldühödött nő hirtelen feláll, majd kinyitotta az ablakot. Habár ez nem volt igazándiból kinyitás. Inkább kivágta, mint sem finoman kinyitotta. A kifelé nyíló ablak visszacsattan a másik üvegről, így szinte az egész épület belerezgett. Csoda, hogy az ablaküveg nem tört ki. Nem sok hiányzott hozzá. Nah. Most hogy egy kicsit lecsillapodott, lehuppant a kényelmes kis székébe, majd elkezdte.
- Késtél! – Mondta szúrós tekintettel. – De legalább itt vagy. Mivel emberek szűkében vagyunk, így erre a feladatra csak téged küldelek el. Se csapattárs se segítő. Csak Te. Magadra leszel utalva. De gondolom, ez neked nem jelent akadályt. Hiszen mégiscsak közöd van az ANBU-hoz. A feladatod a következő. Már most is minden perc számít. Néhány genin beszökött a negyvennégyes kiképzőtérre. Igen, a Halál Erdejébe. A barátaik szerint, csábította őket a hely. Meg akarták mutatni, hogy mit tudnak. Két napja tűntek el. Tudomásunk szerint egy 12 éves lány és két 14 éves fiú. Mind különböző csapatból. Eddig a társaik nem mertek szólni, de most, hogy nem kerültek elő, egyenesen hozzám jöttek. Találd meg a három gyereket és hozd vissza őket. – Mondta a hangját felemelve – Minél előbb érsz oda, annál jobbak az esélyek, hogy még életben vannak. Már elküldtem egy kereső csapatot, de Ők nem találták meg őket és sajnos még sérüléseket is szereztek. De a Te képességeiddel még sikerülhet. Ha szerencséjük van, akkor megtalálták az épületet a Kiképzőtér közepén. Most menj.
Üvöltötte, miközben felállt és legyintett a kezével. Hát igen… Ő a mi jóságos Hokagénk. Kellően felspannolta magát. Szinte már hallani lehetett az ereiben a lüktetést. De komolyan kell venni a faladatot. Három gyerek sorsa múlik most rajtad. De az is lehet, hogy már késő. Igyekezned kell!

// Nyahh. A következő postot a Halál erdejébe kérném ^^ //

Kakuzu (Inaktív) Hétf. Május 07 2012, 12:52

/ Hakusho Hurima /

Belépve a megszokott látvány fogad. Rengeteg kitöltésre váró irat melyek száma csak gyarapodni fog az események bonyolódásával illetve a jó öreg Tsunade, aki kicsit zsörtölődik, kicsit kidobná az asztalát az ablakon, ám ennek ellenére mindenki szereti. A sok körmölésből és pecsét áradatból rád pillant, majd ennek hatására eddigi munkáját félre is teszi. Látszik, hogy örül jöttödnek, nem csak mert ő hívatott, hanem végre tarthat némi szünetet amíg felvázolja a feladatodat.
- Áh, Hurima örülök, hogy jössz. Kaptunk egy megbízást az ország egyik nemesétől, ami pont testhezálló feladat lenne számodra. Azok a gazdagok folyton csak fúrják egymást, ám ezúttal komolynak látszik az ügy, de a többit később, még sok a dolgom. A feladatod beépülni egy bűnszervezetbe mint összekötő, majd megszerezni és megsemmisíteni egy fegyvert amit a Hó országából csempésznek. Állítólag komoly fenyegetést jelenthet, így örülnék, ha kivizsgálnád a dolgot. Most menj a kórházba és keresd a recepción Takeda hakasét, ő majd informál mindenről.
A kiselőadás ideje lejárt, ideje volt, hogy visszatérjen a papírokhoz, melyeket szíve szerint felgyújtott volna. Neked mindössze búcsúzásul intett, hogy elmehetsz, majd féktelen írásba kezdett ismét.

**Hakusho Hurima** Hétf. Május 07 2012, 21:21

Belépésem követően kis meglepetést okoz a látvány, hisz minden szinte tökéletesen ugyan úgy fest, mint a legutóbbi látogatásom alkalmával. S mivel ennek időpontja jó pár hónappal a múltban volt esedékes, a helyiségbe való belépés úgy hat, mint egy kis időutazás. Hisz csupán néhány dolog változott meg, például a felső iratokon álló adatok, melyeket így röptében veszek észre, miközben pásztázom a terepet. Illetve a tény, hogy most a vén házsártos nem akar kireptetni az ablakon, hanem még örül is a jelenlétemnek. Ami azt illeti ez eléggé le is döbbent, hisz arra vártam, hogy ismételten végig kell hallgathatom a szokásos, meglehetősen hosszú hegyi beszédet. Amelyben elmondja, hogy rendkívül felelőtlen, és teljesen haszontalan vagyok, és ehhez hasonló szavak kíséretében ordítja le a fejem, hogy csak a fontosabb küldetések elvállalására vagyok hajlandó, s ha ilyen éppen nincs, akkor be sem méltóztatok jönni. De, ami azt illeti ebben tökéletesen igaza is lenne, de ilyen vagyok, s ezen valószínűleg már semmi sem fog változtatni. De az is igaz, hogy hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem örülök ennek a pozitív meglepetésnek, hisz ki örül annak, ha lehordják… De a lényeg most a küldetés felvétele, mely a gyors eligazítás végig hallgatása után elég érdekesnek és izgalmasnak ígérkezik. Végre ismét mozgósíthatom rejtett erőtartalékaim és egy újabb érdekfeszítő kalandban lehet részem, melyre már eléggé szükségem is van ezekben az unalmas és eseménytelen napokban.
- Ismételten köszönöm a bizalmát Tsunade-sama, most sem okozok csalódást Önnek. - fogadtam el a küldetést, miközben kissé meg is hajoltam a hokage előtt. Majd az instrukcióknak megfelelően a kijárat felé vettem az irányt, hogy ne akadályozzam tovább a munkája folytatásában, melyhez ha jól látom még a szokásosnál is kevesebb kedvet érez. Az ajtón kilépve még visszaintek a papírok között éppen elvesző alaknak, majd magam után becsukva azt indulok el a kórházba, hogy a további információk birtokába juthassak. Hisz lehetek akármilyen tapasztalt, minél több információ áll rendelkezésemre annál sikeresebben tudom végrehajtani a rám kiszabott feladatokat. Amint kiérek az épületből Erufut leemelem a vállamról és leteszem magam mellé a földre, had mozgassa meg a végtagjait kedvére, amíg el nem érjük a célépületet.

Danzou Szomb. Aug. 25 2012, 18:40

//Gruczi Duneai, későbbiekben csak Dunakavics//

Egyre közelebb értél a Hokage szobájához az új küldetésért, amit a küldönc szerint direkt neked szántak, mivel te vagy a legalkalmasabb rá. Végig a küldetés részletei jártak az eszedben, így nem is vetted észre a nyíló ajtót, ami ez által arcon is vert téged.
- Jaj, nagyon sajnálom. Nem esett bajod ugye? - kérdezte tőled egy női hang.
A hangból megállapítod, hogy Shizune, Tsunade segítője lehet az. Segített neked felállni a földről, majd rohant is tovább a dolgára.
Belépve a szobába azonban nem láttál ott senkit. Már mentél volna haza, mikor egy újabb hangot hallottál a hátad mögül.
- Pszt. Shizune elment már? - kérdezte tőled egy női hang.
Megfordulva magát a Hokage-t láttad, aki az ajtón kívülről kukucskált be a szobádba.
- Na, mi van? Megnémultál vagy süket vagy? Várjunk csak. Te az a Gruczi Duneai vagy ugye? Mert akkor pont jó, hogy jöttél. Gyorsan fogom csak elmondani neked a küldetésed részleteit, mert Shizune bármikor visszajöhet.
- Szóval a küldetésed igen egyszerű. El kell vinned egy csomagot Namigakureba, és onnan visszahozni egy másik csomagot. Remélem, tudod, hogy hol van Namigakure, mert minél hamarabb el kell indulnod a csomaggal.
Gyors léptekkel elindult az asztalához, majd a fiókjából egy tekercset vett elő.
- Ezt kellene elvinned, de vigyázz rá nagyon, másoknak is fáj a tekercs tartalmára a foguk. Minden világos?

**Gruczi Duneai** Szomb. Aug. 25 2012, 19:13

Ahogy halad a fiatal katona felfelé, a Hokage irodájához vezető úton, csak azon járt az agya, hogy miféle küldetést szánhatnak neki. Pontosabban milyen lehet az a küldetés, amit pont ráméreteztek?
*Hmm… a küldönc szerint Én vagyok a legalkalmasabb erre a küldetésre, de miért? Felderítő képességeimmel kapcsolatos? Mindegy… Végül úgyis kid….” //csatt//
Nem bírta befejezni gondolatmenetét, mivel nagyon csúnyán félbe szakította egy nyíló és nem mellékesen igen kemény ajtó. Mivel az említett ajtó pont elkapta Gruczi orrát, így szeme igencsak bekönnyezett. ráadásul a váratlan lökéstől még meg is billent és fenékre esett. Először nem is tudta mire vélni azt a fekete foltot, amiről egy néhány pillanat alatt kiderült, hogy Tsunade-sama „jobb keze”, aki ahogy meglátta szegény fiút egyből bocsánatot kért és segített felállni, majd azzal a lendülettel el is viharzott.
„- Semmi gond Shizune! Örülök, hogy találkoztunk…”
De mire kimondta, már rájött, hogy igazából Shizune messze jár és nagyjából fölöslegesen nyitotta ki a száját, de végül is nagy nehézségek árán… de feljutott az elé a bizonyos iroda elé, ahova két kopogás után be is lépett, de rá kellett jönnie, hogy a szoba üres. Ideje nem volt még végig gondolni, hogy hol lehet a Hokage, de egy suttogás már megint megzavarta. Hátra fordult a hang irányába és rájött, hogy igazából a Hokage suttog, aki úgy látszik, bujkál Shizune elől, de ez a húzása abszolút nem meglepő.
Viszont végre eljött az a nemes pillanat amikor Gruczit szembesítették a küldetésével. Lényegében egy csomagot kell átszállítani egy másik városba és véletlenül sem szabad elhagynia.
*Remek… Pizzafuti lettem, de nem baj a sok kihagyás után legalább most lesz lehetőségem visszarázódni egy kicsit.*
A kedves idős hölgy ezután átadott neki egy tekercset. Egy tekercset, aminek tartalma igazából rejtély volt, csak annyit lehetett tudni, hogy nagyon fontos és hogy az utazás során számíthat majd társaságra.
*Hehhe, azt hiszem ez se lesz túl egyszerű, de vajon mi lehet a tekercs tartalma?? Kíváncsi lennék, hogy miért ilyen fontos.*
Állt egy pillanatig, majd lassan a tekercsért nyúlt és kérdőn nézve a Hokagera csak ennyit felelt:
„- Világos, az életem árán is eljuttatom, de meg tudhatnám mi a tekercs tartalma? Miért számít ennyire egy tekercs??”

Danzou Vas. Aug. 26 2012, 17:06

// Dunakavics //

- Nem mondhatom el, hogy mi van abban a tekercsben. Elég, ha annyit tudsz ez egy politikai ügy. A tekercs tartalmát meg nem ajánlom, hogy felbontsd, mert arról tudni fogok. Mivel elég fontos a tekercs tartalma, így nem a főkapun kell majd kimenned. Itt ez a térkép, ami segít kijutnod majd a határvidékhez egy másik útvonalon.
Tsunade átadta neked a térképet, amit azon nyomban szemügyre is vettél. Nem volt könnyű terep, de azért nem jelent gondot neked. Már épp indultál volna, mikor a Hokage megállított téged.
- Még valami. Bármi is történjen, nekem jelents először. Senki másnak. Megértetted? Namigakure-ba meg a Namikage-nak add oda a tekercset, vagy Kameko Yamatonak. Utóbbinak tudom milyen a híre, de ő felelős a hírszerzésükért, így nála biztonságban lesz. Most pedig menj, nincs vesztegetni való időnk. Ha van valami, még amit otthonról elhoznál, akkor siess, minél hamarabb el kell jutnia a tekercsnek a Namigakure-ba.

//Írj a határvidékhez, hogy miként érkeztél meg, meg, ha valamiért még elmentél haza, akkor azt is írd majd le a postod elejébe//

**Kagemare Kuzomi** Hétf. Szept. 03 2012, 14:05

// Ji-chan, Kaito //

Egy hetes pihenőkurzus után már elég türelmetlen a magamfajta ember. Én tudást, tapasztalatot akarok szerezni, ehhez pedig nem ágyban feküdve kell léteznem, hanem menni gyakorolni és a többi. Az előző edzés, amikor is az a bizonyos sensei tanított, aki kicsit szigorúnak tünt - akkor, most már tudom, hogy csak az edzés miatt csinálta.
Vágyam teljesülni látszik, amikor is egy sólyom érkezik a már megszokott levélkével, na most, hogy a dolog már megszokás szinten ismert számomra, ezért annyira nem lepődöm meg azon, ami a levélben áll. Lassan, komótos tempóban pakolom össze a cuccaim, attól rettegve, hogy a Hokage-sama megint valami unalmas küldetés miatt hívott be, mint például takarítsak szemetet, vagy vigyázzak egy kis srácra, ugyan már, ezek nem geninnek való feladatok. Hol van ebben az izgalom, a rejtély és a tapasztalat? Ezekből nem lehet tanulni, vagy legalábbis olyat nem, amit én akarok. Na, meg ugye háború van, én shinobi vagyok és még csak komolyabb feladataim sincsennek, mint például átvizsgálni az erdőt, vagy részt venni a falon való őrködésben. De lehet ezzel csak engem súlyt Kagutsuchi-sama...
Most jut eszembe a fegyverzetemet sem ártana már felfrissiteni, meg anyámat rávenni, hogy alkosson nekem valami jó kis alatató mérget, amit rá tudok tenni a Senbonjaimra. De ez még ráér, mert a szemételtekarítás szintű feladatokhoz nem kellenek fegyverek. Remélem legalább egy kicsit komolyabb feladatot kapok, mint az előzőek.
Magamban tovább morfondírozva folytattam utamat, majd a Hokage-sama szobájának ajtaja előtt maszkom megigazítása után bekopogtam és válaszra várva ácsorogtam.

**Taidana Kaito** Hétf. Szept. 03 2012, 14:36

// Dzsirályá és Kuzo-kun részére //

Kaito a sajátos komótos lépéseivel halad előre. Mikkor haza ért szokásos rendetlenség fogadta. A felszerelését vette szemügyre, és gondolta át rendezi. Öt darab robbanó jegyzetéből hármat kunaikra rakott és egy piros kis tekercsbe zárta , majd egy zöld színű kis tekercsébe kettő farönköt zárt el. Mikkor minden kész volt a mai napon érkezett levelét bontja fel. A hokage pecsétje már ismerős volt számára, és így sejtette, hogy valami küldetésre, vagy tovább képzésre küldik. A levelet lassan bontja fel amelyben az írás egyértelmű a mai napon jelenjen meg a Hokage palotájában. Minden felszerelését magához veszi és így indul meg. Az út ismerős volt, és így gyorsan el is telt. Az épületben csak fel és fel és fel sétált amikkor egy nagy darab embert látott aki maszkját igazította, ahogy kicsit közelebb ment egyből felismerte Kuzot, aki éppen akkor koptatott az ajtón, akkor egy kicsit sietősebbre vette a tempót, és mielőtt válasz érkezett volna a szobából Kaito megszólította az előtte álló fiút: - Szervusz Kuzo-kun rég láttalak képzeld pont én is ide tartok! A mondandója mellé meg egy mosolyt is nyomot amelyet a fiú valószínűleg nem vette észre Kaito csuklyája miatt, de kitudja ezt meg mondani ...

Jiraiya Kedd Szept. 04 2012, 15:29

Reggel ahogy felkeltetek, egyből feltűntek a hatalmas esőfelhők, amik Keletről jöttek. Ilyenkor mindig izgatott lesz mindenki, ugyanis a Keletről érkező viharfelhők nem szokványosak. És ugyebár, mindenki tudja, hogy mi van keletre. Nem hiányzik egy támadás Kirigakurétől, akik ugye Suitonnal operálnak. Ezért is volt a biztonság sokkal kiélezettebb azokon a ritka napokon amikor a viharfelhők Keletről jöttek. Viszont, ez az is jelentette, hogy valószínűleg a mostani küldetést esőben kell majd véghezvinnetek. Szerencsére, a viharfelhők még nem érték el a Tűz Országának közepét, de egyre jobban közelednek Konoha felé.
Ahogy beléptetek a Hokage irodájába, nagy meglepetésetekre nem Ő fogadott. Egy rövid, fekete hajú, alacsony nő állt a Hokage asztalánál és a papírmunkát intézte. Egy furcsa malac is volt vele. Éppen aludt, furcsa, nyöszörgő hangot adva. Shizune felnézett a papírtömeg közül, majd folytatta a pakolást.
- Sajnálom, de a Hokage jelenleg távol van. De nem húzom az időt. A feladatotok, hogy eljussatok Tanzaku Gaiba. Híreket kaptunk, hogy készülnek kirabolni néhány kaszinó irodát. Sajnálatos módon, nem tudtuk időben megakadályozni, mivel kevés a bevethető emberünk. A feladatotok, hogy kinyomozzátok, hogy melyik kaszinót akarják még kirabolni és ha módotokban áll, el kell fognotok a bűnösöket. Kérdés? Ha nincs, akkor Menjetek a falu főkapujához. Ott fog várni rátok az, aki elkísér.
Mondta, majd folytatta tovább a papírmunkát.

// Kövi post Falu főkapujához. Ha van kérdés, akkor azt ott tegyétek fel //

**Gawakatsu Hikuro** Vas. Szept. 23 2012, 12:23

//Zetsu-->küldetés//

Tegnap egy jounin érkezett a Tűz országának rejtett falvába, egy bizonyos küldetés miatt, amit a Raikage-sama bízott rá. Bár nem volt túl kedves tőle, hogy megengedte, hogy pihenjen előző küldetése után, most meg, rá három napra máris egy újabb misszióra küldi. De hát ez van, a háború, és a szükségállapot nem kedvez a lustáknak, így Hikuronak is bele kell vetnie magát ebbe a hajszába, ami természetesen nem szívesen tesz. Az itteni akadémia elszállásolta a jounint, így nem kellett egy napig alvóhely után nézni, amivel ugyancsak sok macera lett volna. Viszont így rendesen kialudta magát, és másnap reggel máris ment a Godaime Hokage elé eligazításra, bár előtte még beugrott egy rameneshez reggelizni, és miután megkapta az ételt, és elfogyasztotta elállt a lélegzete is. Megdicsérte az ételt, a szakácsot, és megígérte, hogy egész Kumoban elmondja mennyire is jó Ichiraku ramenezője, bár ezelőtt még sosem lehetett hallani róla északon. Busás borravalóval szolgált a férfinak, majd telt hassal indult el a piros tetővel rendelkező épület felé. Mikor beért láthatóan felismerték, és rögtön a Hokage ajtajához küldték. Ennek két oka lehetett, az egyik, hogy már megint elkésett, ahogyan szokott, a másik, hogy nem túl sok Kumogakure-it látni errefele, és őt sem akarják bámulni sokáig, így siettetik a távozását. Mikor az ajtó elé ért bekopogott rajta, és ha megkapja az engedélyt, belépne, és köszöntené a szövetséges falu vezetőjét. ~Raikage-sama azt mondta, hogy a Medvék országába kell mennem egy Konohai kitérővel, de többet nem árult el a küldetésről. Vajon nem tudta, és most leszek beavatva, vagy csak ott, az országban tudom meg, mit kell tennem. Vagy egyszerűen nem érdekelte, hogy átadja a részleteket, és arra számít, hogy rájövök, hogyan is kell cselekednem.~

**Mieiro Tenki** Vas. Szept. 23 2012, 19:42

Az ifjú genin megérkezett konoha szívéhez, a hokage palotájához. Nagyon izgatott volt már hogy kit jelölnek az ő sensei-ének. Továbbá furdalta a kíváncsiság hogy milyen küldetést fog kapni, vagy kap -e egyáltalán. Elkezdett befelé menni csodálkozva sétál végig az aulán különböző szobrok ékesítették a termet. Elért a lépcsőhöz tudta hogy a végén egyből ott lesz a hokage irodája az érzések kavarogtak benne sok kérdés miatt. Szép lassan elindult a lépcsőn arra gondolt hány éve vár erre hogy az első küldetését felvehesse. Tudta hogy a szülei most nagyon büszkék lennének rá ha látnák őt és köztünk lennének. Egy új szakasz kezdődik az életébe amire mindig is vágyott. Szerette volna ha nagyapja is vele jött volna ezen a fontos napon a shinobi élet legelején. Lassú léptekkel kezd felérni a lépcső tetejére mikor felért a hokage ajtaja állt előtte ökölbe szorított kézzel lépett az ajtó felé. Lassan odanyúl a kilincshez és elkezdte kinyitni az ajtót szép lassan aztán tett egy hatalmas lépést és bement a hokage szobájába. Majd köszönt a hokage-nak és mesternének akik a szobába voltak.

Orochimaru (Inaktív) Vas. Szept. 23 2012, 20:18

Mikor beléptél az irodába az asztalnál egy idősebb hölgyet véltél felismerni, akin nem látszik meg a kora, ő volt a Godaime Hokage, Tsunade-sama. Előtte papírhegyek tornyosultak, úgy tűnik, neki sem kedvez ez a háború. Az asztal előtt egy taktikai mellényt viselő, vörös hajú férfi állt, aki egyből rád mosolygott.
- Szerbusz, Tenki! - mondta, de nem fojtathatta, mivel a nő kezdett el beszélni.
- Tenki, ő lesz az új senseied, Wahor Gikuzo. Majd lesz időtök megismerkedni, de most a küldetésről beszéljünk. El kell utaznod az ország széléhez, mivel egy újabb bandita tábor veszélyezteti az egyik falut. Folytonos támadások és emberrablások a felismerhetők arrafelé, aminek gyorsan véget kell vetni, különben nem lesz esély a háború kezdetével egy egységes, biztonságban lévő országgal belépni a harcokba. Gyorsan kell cselekednetek, bízom bennetek. - mondta el a monológot, majd egy levegővételre abbahagyta, hogy feltegye a szokásos kérdést. - Esetleg van valami, ami nem tiszta? Kérdés, óhaj, sóhaj? - mondta neked és a jouninnak.

**Mieiro Tenki** Vas. Szept. 23 2012, 21:03

Miután elmondta Godaime az új sensei nevét ő is bemutatkozott de Tsunade már egyből rá is tért a küldetésre. Nagyon figyeltem mert az első küldetését kapta és szerette volna ha minden tökéletesen megy a küldetés során. Szimpatikusnak vélte a senseiét Tenki és tudta hogy gyorsan megfogják egymást érteni és talán valami új technikát is tanít majd neki a közel jövőben. Elmagyarázta Godaime a küldetésünk lényegét és kivitelezési módját majd ezt mondta:
- Esetleg van valami, ami nem tiszta? Kérdés, óhaj, sóhaj?
Magabiztosan és határozottan próbáltam válaszolni de nagyon gyors volt az egész és tudtam hogy ez egy nagyon fontos küldetés már a shinobi életem legelején és nem szabad hibáznom majd válaszoltam.
- Igenis! Részemről minden érthető és világos nincs kérdésem. Indulásra készen állok már indulhatunk is a küldetésre ha senseiemnek is megfelel.
Nagyon izgatottan vártam a küldetést és minél hamarabb el akartam kezdeni hogy bizonyíthassak a Hokagénak.

Orochimaru (Inaktív) Vas. Szept. 23 2012, 21:23

A nő mosolygott a válaszod után, láthatóan tetszett neki, hogy ennyire feltüzelt téged a feladat, és úgy érezte, nem is lesz itt probléma.
- Eleven kis diákod lesz Gikuzo! Valamiért emlékeztet valakire. - nevetett a jounin felé, aki viszonozta a mosolygást.
- Bizony Hokage-sama, mintha magamat látnám. Akkor mehetünk is. - felelte és mutatta az utat neked. Kiléptetek az épületből, és az utcákon sétáltatok, a férfi újra megszólalt. - És, Tenki, miért lettél ninja? - egyszerű kérdés volt, mégis annál nehezebb rá felelni. Hiszen, miért is lesz az emberből shinobi? Elvárások miatt, vagy azért, mert ő akar bizonyítani valamit, esetlegesen nincs más út a túléléshez, vagy a bosszú vezérli? Mindegyik egy opció, és mindenkinek meg kell választania a saját útját, gondolatai fonalán. - És mi a célod az életben? - fejezte be a jounin. Közben elértétek a hatalmas kaput, ami a falu bejárataként szolgált, és miután a férfi kijelentkezett a papírokkal, egyből mehettetek is utatokra.

A Hokage rezidenciája - Page 4 3706127741a6208167031l

Csak mert lemaradt véletlen az előző postban a kép a senseiről

//Következő post-ot-->Határvidék-re kérném, ahol ezt is lereagálod.//

**Yamato** Csüt. Szept. 27 2012, 13:57

//Zetsu senpai kalandja//

Alig, hogy túléltem a temetői kalandot és meg is javíttattam Ocút, a kazekage már is értem küldött, hogy feladata van a számomra. A napokban csináltam egy új bábot, de igazából még nem volt kész, így inkább maradtam a páncélomnál és a szokásos fegyverzetemnél. Ocú bekerült a tartójába és a hátamra került, mint a két ninjatom. Ami még nálam volt: 4 kunai a páncél könyök tároló részében, pengevetők a csuklómon, elsősegély készlet a térd résznél, 5 dobókés és 1 füstbomba a kunai tartóban. El is indultam az irodába, szinte rohanva. Lihegve értem oda, majd bekopogtattam és be is engedtek. Egy rövid felvilágítás után, hogy Konohába kell mennem, a részleteket pedig majd ott tudom meg. Kerestem egy, a tűz országába induló karavánt, amivel egy hét alatt sikerült eljutnom a célállomásra. Mivel még pár napig a küldetés nem kezdődik, így addig az akadémián szállásoltak el, ami nekem már megszokott volt, hiszen hiába van saját házam, mégis a suliba járok zuhanyozni. Szerencsésen eljutottam a küldetés kezdetének időpontjához. Reggel még gyorsan összeszedtem a cuccaimat, majd útbaigazítás alapján, amire nem volt túl nagy szükség, hiszen a Hokage palota volt a legnagyobb épület a faluban. Odaérve bekopogtam, majd vártam a választ, hogy beléphetek.

Zetsu Szer. Okt. 03 2012, 23:21

Ahogy kopogtok a Hokage ajtaján, egy pár másodperces várakozás után hallhatjátok a határozott, női hangot, ahogy behív titeket. Beléptek az irodába, Tsunade éppen berak egy köteg lapot az íróasztalának egyik fiókjába, majd egyenesen felül a székén, ahogy végignéz rajtatok. Kicsit ráncosabbra veszi a szemöldökeit, hisz nem megszokott látvány a két külföldi, ámbár mégis szövetséges faluba tartozó ninja, ahogy szolgálatra jelentkeznek előtte. Mintha kicsit meg is lenne lepve, el is felejtette volna, hogy más falu segítségét kérte? Aztán mint aki feleszmél, kisimítja arcán a ráncokat, egy kis borítékot vesz elő egy az előzőnél különb fiókból, majd azt az asztal felétek eső oldalára rakja.
- Üdvözlöm önöket Konohagakureban. Sajnos a formalitásokra nagyon nincs időnk, a legjobb ha minél előbb elindulnak - ismét végignéz rajtatok - Egy kumogakurei jounin és sunagakurei genin... remek, több mint elégnek kell bizonyulnia. Nos, a küldetés részletei: a Medvék Országával már jó ideje barátságos kapcsolatot tartunk fel, azonban ők még hivatalosan nem kötelezték el magukat egy oldalhoz sem a most kialakuló háborúban... Az a feladatuk, hogy írásbeli szövetségesi ajánlatunkat leszállítsák, és ezzel együtt, szóban meggyőzzék a Medvék Országának ninja vezetőjét, hogy ez a helyes lépés. Készek vagyunk terményeket, kiképzőtiszteket és védelmet - abban az esetben, ha megtámadják őket - ajánlani számukra, ha segítik a mi erőfeszítéseinket, kiképzett ninjáik képében - hátradől székében, ismét végignéz rajtatok, szeme megakad Gawakatsun - Maga fogja vezetni a tárgyalást. Hoshigakure vezetője hallgatni fog az észérvekre, de mindenek előtt az országa jólétét fogja szem előtt tartani, nem fog túlságosan tetszeni neki az ötlet, hogy ninjáit más országokért küldje, de szükségünk lehet a különleges adottságú katonáikra - a geninre néz - Maga pedig azért lesz ott, hogy tanuljon az eseményekből, és segítsen a jouninnak ha szüksége lesz rá - majd a borítékot közelebb tolja felétek - Ebben van a levél. Azt, hogy hogyan jutnak oda, hajóval, vagy bármi más módon, azt magukra bízom. Csak ügyeljenek a kirigakurei járőrhajókra. Kérdés?

**Gawakatsu Hikuro** Csüt. Okt. 04 2012, 20:20

Idők közben, míg a bemenetelre várt, megjelent egy Sunagakure-i srác is mellette, aki jóval fiatalabb volt a jouninnál. Először nem is sejtette, hogy mit kereshet itt, aztán eszébe jutott, hogy ő is itt van, tehát biztosan egy feladatot kapnak, amibe az összes országot bevonták, a szövetségükből. Mikor köszöntötte volna a fiút, megkapták az engedélyt a belpésre, ahol aHokage várta őket, íróasztala, és egy egy hatalmas papír tömeg mögül. ~Hogy én legyek a diplomáciai küldönc, a vezető, a tárgyaló. Nem mondták, hogy ez jár a jounin ranggal, akkor maradtam volna genin, és éltem volna az életemet egy fa árnyékában szunyókálva. Ilyet, egy egész ország, sőt egy egész szövetség sorsát tették most a kezembe, pedig onnan sok minden kiesik.~
- Igen, lenne kérdésem. - kezdte a szokásos kérdésre a választ. - Meddig mehetek el az ajánlatokkal, ha pontos adatot kérnek az érkező ninjákról, terményről? Emellett, számíthatok-e más segítségre is a határoknál, az ellenséges csapatok ellen, esetleg hazaúton, vagy az egészet én oldom meg. - ekkor jutott eszébe, hogy van itt egy társa is, a kis genin Suna-ból. - Pontosabban, csak mi? - mutatott a geninre sürgősen, hogy kijavítsa hibáját bár már ezzel is mutathatta a másik falu vezetőjének, hogy egy bohócra bízta a feladatot, és csak reménykedhet a sikerében, bár Hikuro még nem volt olyan küldetésen, aminek a vége a kudarc volt. Valahogy mindig összeszedte magát a végén, és akkor legyőzhetetlen volt, különösen, ha mellé feldühítették az ártatlanok bántásával, társai sértegetésével, és megsebesítésével. Akkor előjött belőle a sárkány, és, ha egyszer valaki ebben az állapotban látta, és tett is érte, hogy Hikuro ilyesfajta érzéseket éljen át, akkor az többet semmit sem látott a világból.

Ajánlott tartalom