.::Fenyves::.
+8
Rabada Genkou
Orochimaru (Inaktív)
Hiyama Takeo
Misaki Kiyoko
Unazaki Ashura
Kakuzu (Inaktív)
Nozara Shiba
Tenten
12 posters
3 / 3 oldal
3 / 3 oldal • 1, 2, 3
Re: .::Fenyves::.
Naoya - A múlt bilincse
A szavaid mögött talán kétségbeesés rejlik, de mindezek ellenére, próbálod tartani magad a lehető legjobban és elhinteni az igazságot, mely remélhetőleg képes csírát vetni. Nem hazudtál, őszinte voltál, bár nem mondtál el mindent. Nem tudhatod, hogy szavaid miként érintik a férfit, mert csak egy recsegős „Hmmm” hagyja csupán el száját. Egy ideig látod, hogy méreget és érzed rajta, hogy bizonytalan. Ekkor a szemei a kislányra tévednek, azonban látszólag nem azért, hogy a fejpántod felől érdeklődjön. Az aranyhajú csöppség kissé megszeppent, és lesütve a fejét, egy ideig nem mozdulva, magához szorítja az övtáskádat, majd végül felemeli a jobb kezecskéjét és a mutatóujját felemelve, behajtja annak végét, mintha kampót akarna formálni vele. A férfi erre ismételten csak egy „Hmmm”-öt enged meg magának, és mintha megnyugodni látszódna, de ettől függetlenül a fegyverét nem engedte le.
Szemeit ismét rád emeli és furcsa elhatározást vélsz megcsillanni a szemében. Érzed, hogy az eddigi bizonytalanság szertefoszlik benne, majd mikor megszólalt, hangja is kissé másképp hatott. Sokkal… fenyegetőbb.
- Azt mondtad ex-ninja vagy. Láttam a fejpántodat, valóban az vagy, akinek mondod magad. De mit keresel erre? Azt mondtad vándor vagy, mégis a falud jelét viseled. Őszinte választ várok. Hűséges vagy még a falud felé?
A hangja hideg volt és tisztán érezheted benne, hogy mindössze egy Igen/Nem választ vár semmi többet, illetve egyik válasz esetén pedig, szinte biztos, hogy meghúzza a ravaszt. Ezúttal nem hazudhatsz. Érzed, ha hazudsz, akkor meghalsz. Hiába kapná azt a választ, amit vár, szinte biztos lelő, ha úgy érzi, hogy hazudsz neki. De melyik választ várja? És miért érdekli őt ennyire a dolog. Nem tudhatod, de egy biztos: El kell határoznod magad az egyik válasz mellett. Bármi is legyen a végeredménye, oldalt kell választanod. Hűséges vagy még a faludhoz? Elszöktél, de ezt csak te tudhatod. Igen, vagy nem. Két lehetséges válasz, és az egyik a biztos halálhoz vezet. Ha szereted a szerencsejátékokat, most biztos izgatott lehetsz, hisz ennél nagyobb szerencsejáték nem létezik a földön, ahol a nyeremény nem más, mint az életben maradás lehetősége.
// Haku lemondása nyomán, én vettem át a kalandot //
Gamabunta- Adminisztrátor
Adatlap
Szint: S
Rang: Békafőnök
Chakraszint: 667
Re: .::Fenyves::.
Gamabunta - A múlt bilincse
Nagyon értékelem ahogy “emberünk” konstans próbál értékelni. Nem tudom eldönteni, hogy pontosan mit akar megtudni. Ugyanolyan érzésem van tőle néha, mint ahogy egy-egy oktatónk nézett az akadémián. Ez a “Tudom hogy valamit csináltál, mind a ketten tudjuk, de nem én fogom mondani,” típusú hozzáállás, és ez egész életemben felhúzott. Miért nem lehet megmondani kerek perec? Miért nem lehet rákérdezni? De nem baj, erre nem kellett sokáig várnom.
Nem igazán értem, hogy pontosan mi történt, de akkor a kislány nem tud beszélni? Mármint egy izmos vágás a nyakán azt feltételezné valóban... De kalózosdit játszani azért más, mint egy jelelés. Vagy kunichi lenne? Akkor felismertem volna. Legalábbis éreztem volna valami változást a chakrájában legalább. Annál azért képzettebb vagyok, mintsemhogy egy lánka jobban tudná elrejteni a chakráját, mint én, nem?
Voltam már hasonló helyzetben, és eddig nagyrészt megúsztam őket, de egy dolog nem változik soha: az érzés. Ugyan ezt mondom, de élvezem az ilyen szituációkat. Egy kis ultimátum itt, egy csöpp nyilacska ott. Azt viszont nem élvezném, ha megvakargatná vele belülről az artériáimat, azt garantálom. De hogy csak ilyen egyszerűen válaszoljak? Jól ki kell találnom. Annak ellenére, hogy a válaszom egyértelmű, tudnom kéne, hogy ő mit vár. Nézzük az opciókat: egy, a helyes válasz igen. Ez feltételezné azt, hogy ő is vagy ninja, vagy Ame-i. Kettő, nem. Itt millió opció van, és mindegyikbe belefér az öreg. Vagy ex-ninja, mint én, amit az is alátámaszt, hogy pontosan tudja mit csinál, de azt nem, hogy miért ilyen gyenge kötéssel vagyok idefogva, és miért nem egy enyhe Mizurappát akarna beleengedni a torkomba. Három, és ezt tartom legvalószínűbbnek: az igazat várja.
Eddig, amit észrevettem, hogy több szituációban is a kislány fele tekintget. Lehet, hogy ő meg tudja érezni az igazat? Vagy, esetlegesen a hazugságot? Ha ez igaz, akkor egy opcióm van csak: vallani. Nagyon remélem, hogy nem vagy valami partizán, vagy a legnagyobb snitch az öreg. Mind a kettő eléggé fárasztó lenne, és egyikhez sincs kedvem.
"Nem," válaszoltam őszintén, "Ezt a haszontalan vasat pedig azért tartom, hogy tudjam hol basztam el mindent."
Mindeközben, mivel azért nem bízom meg benne, megpróbálom kikötözgetni a kezeimet lefogó kötelet. A számszeríjat sokáig tart újra betölteni, ha el tudok legalább hajolni, még a fájdalommal együtt is gyorsabban tudok reagálni, mint ő. Francnak van kedve ebben a szobában feldobni a pacskert. Ha megkímél, akkor pedig felemelem a kezeimet, mutatva, hogy nem akarok semmi agressziót. Lássuk, hogy igazam volt-e, vagy valamelyikünk itt meg fog-e halni.
Nem igazán értem, hogy pontosan mi történt, de akkor a kislány nem tud beszélni? Mármint egy izmos vágás a nyakán azt feltételezné valóban... De kalózosdit játszani azért más, mint egy jelelés. Vagy kunichi lenne? Akkor felismertem volna. Legalábbis éreztem volna valami változást a chakrájában legalább. Annál azért képzettebb vagyok, mintsemhogy egy lánka jobban tudná elrejteni a chakráját, mint én, nem?
Voltam már hasonló helyzetben, és eddig nagyrészt megúsztam őket, de egy dolog nem változik soha: az érzés. Ugyan ezt mondom, de élvezem az ilyen szituációkat. Egy kis ultimátum itt, egy csöpp nyilacska ott. Azt viszont nem élvezném, ha megvakargatná vele belülről az artériáimat, azt garantálom. De hogy csak ilyen egyszerűen válaszoljak? Jól ki kell találnom. Annak ellenére, hogy a válaszom egyértelmű, tudnom kéne, hogy ő mit vár. Nézzük az opciókat: egy, a helyes válasz igen. Ez feltételezné azt, hogy ő is vagy ninja, vagy Ame-i. Kettő, nem. Itt millió opció van, és mindegyikbe belefér az öreg. Vagy ex-ninja, mint én, amit az is alátámaszt, hogy pontosan tudja mit csinál, de azt nem, hogy miért ilyen gyenge kötéssel vagyok idefogva, és miért nem egy enyhe Mizurappát akarna beleengedni a torkomba. Három, és ezt tartom legvalószínűbbnek: az igazat várja.
Eddig, amit észrevettem, hogy több szituációban is a kislány fele tekintget. Lehet, hogy ő meg tudja érezni az igazat? Vagy, esetlegesen a hazugságot? Ha ez igaz, akkor egy opcióm van csak: vallani. Nagyon remélem, hogy nem vagy valami partizán, vagy a legnagyobb snitch az öreg. Mind a kettő eléggé fárasztó lenne, és egyikhez sincs kedvem.
"Nem," válaszoltam őszintén, "Ezt a haszontalan vasat pedig azért tartom, hogy tudjam hol basztam el mindent."
Mindeközben, mivel azért nem bízom meg benne, megpróbálom kikötözgetni a kezeimet lefogó kötelet. A számszeríjat sokáig tart újra betölteni, ha el tudok legalább hajolni, még a fájdalommal együtt is gyorsabban tudok reagálni, mint ő. Francnak van kedve ebben a szobában feldobni a pacskert. Ha megkímél, akkor pedig felemelem a kezeimet, mutatva, hogy nem akarok semmi agressziót. Lássuk, hogy igazam volt-e, vagy valamelyikünk itt meg fog-e halni.
Tachikaze Naoya- Játékos
- Elosztott Taijutsu Pontok : 275
Állóképesség : 225 (C)
Erő : 175 (C)
Gyorsaság : 175 (C)
Ügyesség/Reflex : 125 (D)
Pusztakezes Harc : 125 (D)
Tartózkodási hely : Valahol az erdőben
Adatlap
Szint: C
Rang: Elveszett ninja
Chakraszint: 275
Re: .::Fenyves::.
Naoya - A múlt bilincse
Az agyadban lévő fogaskerekek ezrei szüntelenül nyikorognak, ahogy próbálsz kihozni a helyzetedből valamit. Valamit, ami megmenthet a szituációból. Úgy hiszed az öreg igazából a kislányra támaszkodik és ő a személyes „hazugságdetektora”, azonban erre semmi bizonyítékod nincs sajnos. Azonban, ha igazad van, akkor bajban vagy. Végül is a terved, miszerint fél igazságokkal játszadozol, csak bajba juttat téged.
Nem tűnnek shinobiknak a szemedben, egyszerű civilek csupán, akik jelenleg fölényesebb helyzetben vannak. Minden bizonnyal föléjük tudnál kerekedni, ha szabad lennél. Bár pontosan ezen van a hangsúly… ha szabad lennél. Végül azonban eldöntötted. Őszinte leszel. Szavaid nyugodtak voltak, bár csak te tudhatod, hogy csak a felszínen vagy mélyen belül is, de ha nem is voltál nyugodt, őszinte az mindenképp. Azonban hiába válaszoltál őszintén, azért készültél a bajra. Ez egy jó hozzáállás, mely jól tud jönni a bajban, főleg ha egy számszeríjat szegeznek a homlokodnak. Hiábavaló próbálkozásod, mely arra szolgált, hogy kiszabadulj a kötelek szorításából, csupán arra volt jó, hogy a hatékonyan lecsomózott kötél feldörzsölte a csuklódon és a lábszáradon a bőrt. Bárki is kötötte meg, erőskezű személy volt, aki érti a dolgát. Az öreg végül, nem néz a lánykára. Némiképp leengedi a fegyverét, ahogy a szemedbe néz, majd sóhajt egyet.
- Rendben van. Akkor végre megvan, hogyan állhatok hozzád. – mondja kemény hangon.
Végül látod, ahogy a nyílpuska ismét megemelkedik, és rövidesen meghallod azt a kísérteties kattanást, melyet nagy eséllyel soha nem akartál meghallani. Kilőtte a nyilat. Lelki szemeid előtt a nyílhegy célirányosan a homlokod közepe felé irányul, de talán még képes lehetsz elkapni a fejed, talán megúszhatod, talán… és ekkor a vessző becsapódott. A tompa, mély dörrenés, melyet a fába való csapódása okozott, talán meglep téged, talán nem. Akár hidegvérrel követted a nyílvessző pályáját, akár nem, azért nagy eséllyel biztosan meglep a tény, hogy a vessző nem a fejedet célozta. Az ugyanis a karod irányába repült, és bár súrolta a karodat, gyakorlatilag vaskos kötelet lőtte át, ami foglyul tartotta a jobb karod. Mielőtt azonban bármit rossz dolog a fejedbe került volna az öreg a vállára veti a nyílvetőt.
- Kölyök. – szól oda a lánynak – Oldozd el és hozz neki valamit enni. Nekem vissza kell mennem dolgozni. – ezzel se szó se beszéd, hátat fordítva neked távozik az egyetlen ajtón, ami a szobába vezet.
Láthatod, ahogy a szőke kislány bizonytalanul a férfi felé bólint, majd a táskádba nyúlva, egy kunait vesz elő, és odasietve hozzád, ügyetlenül próbálja elvágni a lábaidat tartó kötelet. Természetesen, ha esetleg rászólnál, hogy adja oda inkább neked, akkor kissé megrémülne, de odaadja teneked rövidesen a fegyvert, látszólag nem is feltételezve azt, hogy esetleg ellene fordítanád az eszköz. Mindenesetre, ha így döntesz, akkor a poklok poklát járod át, ahogy megpróbálnád a lábadat tartó köteleket elvágni, mert bár a másik karodat könnyedén ki tudod oldani, a lábaidhoz előre kéne hajolnod, és félő, ha így teszel, biztosan felszakadnak a sebeid.
Akárhogy is, vagy így, vagy úgy, de ki fogsz végül szabadulni, mely után a lányka nagyjából egy negyedórára magadra hagyna, hogy aztán egy friss, forró zabkásával siessen oda hozzád. Az étel sűrű volt és csomós, de legalább valami volt és az ügyetlen elkészítés ellenére is megkordul a gyomrod. Gőzöd sincs mennyi ideig voltál kiütve, de az éhség hirtelen rádtörése jól mutathatja, hogy nagy eséllyel elég sokáig.
Tőled függ, hogy elfogadod (az amúgy kissé íztelen) zabkását, azonban a kérdés az, hogy mitévő leszel ezután. Látszólag a kislánynak nem adták ki, hogy siettessen, azonban nem is mondták azt, hogy maradhatsz, így tőled függ, hogy hogyan éled meg a helyzeted. De egy biztos, végre biztonságban vagy.
// Fontos megjegyeznem, hogy mások chakráját, azon méretét, illetve egyáltalán jelenlétét csak és kizárólag szenzor ismeretekkel tudod felismerni, és ez nem olyan, mint a Reitsu a Bleachben, ezt sajnos nem lehet csak úgy elnyomni, elrejteni. Ez alapjáraton nem egetverő hiba, szimplán jelzem, hogy tudj róla. //
Edit1: A játékot fagyasztottnak minősítem. Ha folytatni szeretnéd, kérlek keress fel privátba és folytathatjuk!
_________________
Meséléseim:
- Mellékszálkaland felügyelet - Zauki és Karu
- Katsumi Kawachi - Az Árulás Mocsarában
- Kamizuru Misaki
- Ginoo Yukizaki
- Skarlát Hegység
Gamabunta- Adminisztrátor
Adatlap
Szint: S
Rang: Békafőnök
Chakraszint: 667
3 / 3 oldal • 1, 2, 3
3 / 3 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.