Lakások, Ninja szállások, Magánházak

// Isha Dansei //

Mintha egy árnyék mozdulna a sötétben, miután Dansei befejezte a színjátékát. De valószínűleg csak a képzelete játszott vele. A férfi látszólag nem fogta fel, hogy most akkor mi is van. Tulajdonképpen Danseinek sincs túl sok ideje gondolkodni rajta.
Két ANBU tűnik fel a színen. Az egyiket -maszkja alapján - Dansei nagyon is ismeri. Ott volt abban a kis csetepatéban, az erdőben. És többször is kihalgatta utána a fiút. Pech.
A fekete ruhások hamar átlátják a helyzetet. Nem kéretik magukat és eltüntetik a foglyot.
- Ha jól emlékszem, akkor Danseinek hívnak, ugye? - kérdezi az egyik ANBU, miközben Dansei biztos benne, hogy a kérdés csak udvariasság - Érdekes, hogy megint egy igencsak kellemetlen helyzet kellős közepén találkozunk. Nyúzottnak tünsz... Nos, itt az ideje, hogy hazamenj. A féréfi fejéből úgy is kiszedünk mindent, ha pedig mégsem, akkor megtalállak. Remélem nem kell aggódnod semmi miatt...
Megint az itt vannak/nincsennek itt játékot játsszák. Volt ANBU, nincs ANBU. Kellemetlen.


Tizenkét hosszú órával később Dansei lelke még nem feltétlenül nyugodtabb. De, hogy legyen mind aggódnia, megjelenik a közelében ugyanaz az ANBU-tag. Most is szigorú a hangja, a modora sem változott.
- A Hokage-sama úgy döntött, hogy itt az ideje képviselned Konohát. Várnak a fronton.
Ezzel egy levelet nyújt át, amiben benne vannak az egyéb információk. Mire Dansei felnéz, persze az ANBU már mintha ott sem lett volna. Élményszámba megy egy szétdúlt szoba közepén háborúba hívó levelet kapni. Talán a fiú mosolya most sem lesz őszinte.


// Humoros és karakterhű játékod + 20 chakrát ért, még ha nem is volt hosszú. A Fronttal kapcsolatban Jiraiya az illetékes, sok sikert, az Arcos harcos már vár.  //

Ginoo most is a megszokott katonás rend szerint éli a napjait. Apja már elment dolgozni, ő megreggelizett most pedig egyszerű, itthon hordott szürke pólójában, melegítő alsójában és papucsában kimegy az udvarukra és nekiáll a mai edzésnek. Nem rozsdásodhat be és kötelező fejlődnie. Tisztában van saját gyengeségeivel amik miatt nem engedheti meg magának a lazsálást. Ezért is, ma azzal kezd, hogy igyekszik a számára egyik legkevésbé kedvező harci helyzetet eljátszani, sajnos csak képzelt ellenfél ellen. Egyszerre igyekszik Kígyót és Majmot irányítani és velük különböző szituációkat eljátszani. Ez azért kellemetlen számára mert ebben a szituációban ő védtelenül hátra van hagyva. Pedig Kígyó célja pont ennek az elkerülése. Úgy lett kialakítva, hogy könnyen, észrevétlenül a közvetlen közelében tartsa és megannyi helyzetben segíthesse őt. De nem gyakorolhatja vele csak, azt amire kitalálta. Muszáj számításba vennie a váratlan szituációkat is. Vagy, azt hogy a két báb szerepet cserél egy küldetésen. Majom marad vele hátra és Kígyót engedi messzebb. Ő ugyanis meglepetéstámadásokra sokkal alkalmasabb. Akár magasabb fűben is el tud tűnni. De egy olyan helyzetben ahol ő maga biztonságban érzi magát, vagy az ellenfél ügyessége megköveteli, előfordulhat, hogy mindkét bábot egyszerre kell bevetnie. Ezt gyakorolja most velük. Ezzel kicsit a határait is feszegeti és a két báb lehetőségeit is növeli. Például azzal, hogy Kígyót megpróbálja Majom mögött elrejteni. Ez egy olyan ellenfél ellen, aki már kiismerte, vagy azt gondolja kiismerte a jelenleg még egyszerűbb Majmot hasznos taktikai húzás lehet. Egy farok támadás és az mellé meglepetésnek Kígyó is lecsap. A bábmester igyekszik képzelt ellenfelének mozgását is irányítani. Ha egyszerre ketten támadnak valakire akkor nehezebben tudja tartani a pozícióját és könnyebb meghátrálásra kényszeríteni. Ehhez megfelelő kombinációkat gyakorol Ginoo a két bábbal. Teljesen bele is merül ezekbe a gyakorlatokba. Igyekszik minél precízebb és gyorsabb támadásokkal meglepnie láthatatlan ellenfelét. Aki, nem adja könnyen a bőrét. Szintén ismer pár trükköt amivel megnehezíti a bábmester dolgát. A fiú mindig analizáló bábmesteragya most ezen a küzdelmen jár.

 
Gyakorlatozásod közepette szüntelen halni véled, a környezeted neszezéseit. Talán ég szokatlan számodra a helyzet, melybe belekeveredtél a megannyi konohai lakossal egyetemben. A falutok rekonstruálása, mi a Pein támadása óta romokban hevert, csak kezdeti fázisában tartott. A lyuk, melyet az esőországi „Isten” hasított a földbe, mostanra már befoltozódott az országotok Dotonspecialistáinak keze alatt és néhány faház is felhúzásra kerül Yamato által, ki a híres Mokutont használta, hogy minél több szálláshelyet létre tudjon hozni a falusiak számára. Te és családod is azon kevesek közé tartozott, kik saját kunyhóval rendelkezhettek, mely nyomán kissé talán furcsán hathatott a távolban sorakozó megannyi sátor, mi az egyelőre hontalanok számára lett fenntartva. Viszont, mint egy jó shinobi, nem hagyod, hogy a kétségek és a szomorúság nyomot hagyjon rajtad és a gyengeség erőt vegyen feletted. Te felkelsz a mocsokból, még ha el is tépték a Gyökered szárát, te készen állsz, hogy tovább lép. Bábjaid reggeli rutinod közepette törtek előre és mozdultak parancsaid szerint. Kifinomult és precíz mozdulatokkal próbálod eme nem túl szokványos mozdulatsort végbe vinni, több-nagyobb sikerrel, de fókuszod képzeld ellenfele(i)dre tartott ki, mely nyomán kissé lankadt figyelmed a közvetlen környezetedre.
Egy alak támaszkodott helykén a kerítésetek falára és enyhe mosollyal az arcán figyelte a mozdulataidat. Nem feltétlen hívja fel magára a figyelmet egy darabig, így ha nem vagy figyelmes, nem igazán veheted észre, hisz nem kívánja megzavarni edzésedet. Az első interakciója csupán akkor jön létre veled, miután meg-megpihentés hosszúra nyúlt edzésedből. Egy apró csilingelést vélhetsz felfedezni ekkor a jobb vállad környékén, melyet egy különös fa szerkezet okozott. Egy furcsa, leginkább tücsökre emlékeztető kis fabáb, mely nem lehetett nagyobb a mutatóujjadnál. Ha esetleg meglepődnél vagy leráznád magadról, úgy az ismeretlen férfi, mélyebb, lágy hangján felnevetve szólal meg elsőként.
- Elnézést, hogy megzavartam az edzésedet, de túlságosan elmerültél a mozdulataidba, hogy észre vegyél. – mondja mosolyogva a borostás férfi.
Az alak csendesen vitte át a figyelmét rólad, a bábjaidra. Gyermeteg kíváncsiságot félsz felfedezni a szemébe és jól láthatóan érdeklődik a bábjaid felől és hallhatod, ahogy elmerülve gondolataiba elemzi meglepő képzettséggel a bábjaidat felépítését és funkcióit, majd mintha észre venné magát, visszanéz rád és bocsánatkérően elmosolyodik.
– Elnézést, olykor nagyon könnyedén el tud kapni a munkám heve. – ezzel kiegyenesedve ujjának egy tompa mozdulatával a tücsökszerű lényt a földről/karodról ugrásra késztetve a tenyerébe szökkenteti azt – A nevem Amaken Yoshimitsu. Bábkészítő vagyok és egy egykori sunagakurei shinobi is, örvendek a találkozásnak.
A szavak, amelyek a férfi száján át távoztak kényelmetlenül zengtek és nagy eséllyel tudod te magad is miért. Alig pár napja, hogy a Daimyouk magukhoz ragadták a kezdeményezést, melyből Sunagakure nem igazán kért. Bár nem tudod, talán nem is akarod tudni mi lesz a falu sorsa ezután, de az biztos, hogy a veled szemben lévő férfi, nem akarta ezt megvárni saját bőrén megtapasztalva azt. Viszont, hogy fogsz reagálni a hirtelen „betoppant” idegenre? Elüldözöd, hogy folytathasd a beszélgetést? Vagy talán tudhat dolgokat a világról, melyeket te nem ismerhetsz? Vagy rokonszenvezel vele, mint bábhasználó? Ezt csak te tudhatod.
 
// Időrendbe Iwagakurei és Kirigakurei nyomozások és a Daimyo bejentések után járunk, de a Sunai ostrom előtt némileg. A haderő már megindult, de te nem veszel részt köztük. //

Fókuszálás. Egy anbu nem hagyhatja, hogy bármi elterelje a figyelmét a feladatról. Legyen az-az aktuális küldetés vagy létének egyetlen célja a haza szolgálata. Ez igaz az érzelmekre is. Harag, félelem, bizonytalanság. Ezek csak annak a nyomai, hogy valaki alkalmatlan a feladatára. Ginoo nem engedheti meg magának. Hogy ez a szigorú és rideg szabály tényleg betartható-e és meddig képes valaki érzelmek nélkül gépiesen élni anélkül, hogy hosszútávon beleőrülne jó kérdés. De megvan ennek a maga könnyedsége is. Ha nem kell túlgondolni a dolgokat akkor aggódni se kell rajtuk. Azon, hogy hány ismerősét vesztette el a fél faluval együtt, hogy Danzou-sama nincs már, hogy a maradék falu meggyengült, hogy apja mit érezhet amiért mostani hazája a régi ellenségévé vállt, hogy vajon őt bizalmi okokból nem merték oda kivezényelni? Ezeken nem kell gondolkodnia. Csak felkelnie és tennie a dolgát. Ő egy anbu. Ő egy fegyver. Ez a mantra megnyugtatja. Talán ezek a nem létező aggodalmak lehetnek az okai annak is, hogy nem veszi észre ahogy megfigyelik. És bár nem fizikailag nem, de a koncentrációját és a chakra tartalékait ezek a gyakorlatok le tudják fárasztani. Mikor az egyik képzeletbeli küzdelem után fúj egyet akkor lesz figyelmes valami csilingelésre. Egyből odakapja a fejét és első dolga lerázni magáról a bábot majd Kígyót a kezére tekerni és szétnézni. "Látogatója" nem próbál meg rejtőzködni. Ginoo sose szerette az ilyen bemutatkozásokat. Nehéz figyelmen kívül hagyni az üzenetet, hogy ennyi erővel egy kunai-t is a torkának szegezhetett volna. Arcvonásai viszont nem mutatnak semmi érzelmet. Ahogy az idegen elemzi az ő bábjait, ami nem tetszik neki, ő is hasonló megállapításokat tesz a másikról. Ruházat, fegyverzet, a képesség amivel észrevétlen tudott maradni, a báb amivel a közelébe került. Hasznos és veszélyes szerkezet. Apróbb teste tökéletessé teheti orvtámadásokra. Igaz nagy fegyver nem fér el benne, de méreg vagy akár egy robbanójegyzet igen. És még Kígyónál is könnyebb elrejteni. Ginoo figyelme ezek után az idegen ujjaira irányul. Ritkán találkozott másik bábhasználóval, de meg Fubuki bácsi megtanította a bábhasználó-bábhasználó küzdelmek egyik legfontosabb módszerére. Ha látod az ellenfeled és azt ahogy a bábját mozgatja akkor könnyebben átláthatod a mozdulatait is. Elméletben. A gyakorlatban is megállja ez az elmélet a helyét mert látja ahogy az idegen is visszahívja a bábját. Ezek után bemutatkozik. Érdekes szituáció. Veszélyes és érdekes. Nem túl szimpatikus bemutatkozása ellenére a fiú úgy köszönti a másikat mintha nem történt volna semmi.
-Ginoo Yukizaki. Üdvözlöm Yoshimitsu-san. Minek köszönhetem a látogatását?
Szavai barátságosak, testtartása nem árulkodik semmiről, de feszülten figyeli a másik válaszát. Egy kis állítólag egészséges paranoiát belevertek a kiképzése során.

A megjelenő bábhasználó bemutatkozása látszólag nem nyerte el a tetszésedet, még ha ezt nem is mutattad ki felé. Jól láthatóan a veled szemben lévő férfit valamennyire szórakoztatta ez az abszurd jelenet és a pillanatnyi meglepődöttséged. Teljesen más kör lengte be a férfit, mint egykori mesteredet, de még is éber maradtál a közelében, hisz elég képzett volta ahhoz, hogy megközelítsen téged. A férfi a kérdésedre a fakunyhó felé nézett, mi jelenlegi otthonodul szolgált. Jól láthatod rajta, hogy egy pillanatra fájdalom kúszik át a szemén. Fájdalom és részvét. De ahogy jött, úgy távozott is ez a pillanatnyi elrévedés, mielőtt visszafordult volna hozzád. Testét takaró utazóköpeny megmozdult, ahogy az övéről leakasztott valamit, majd egy szakés üveget vett elő a textil takarásából.
- Atyád egyik jóbarátja vagyok. Együtt csiszoltuk anno a bábkészítés fortélyait, bár akkor még Sunagakure shinobija voltam. – itt elhallgatott egy kis időre – Bevallom volt egyfajta félelmem, hogy ideérve nem lelem fel azokat, kikkel összefújt még anno a sors. De örülök, hogy a családotok biztonságban átvészelte az esetet. - néz rád őszintén.
A férfi tartása nem sok mindent mond el, de nagy eséllyel igazat mond, hisz túlságosan jó színésznek kellene lennie ahhoz, hogy ilyen érzelmeket meghamisítson. A férfi öltözéke alapján tipikus vándornak embernek tűnt számodra. Egész testét fedő öltözete foltos a nap fényének „ártó” hatásai nyomán. Bár nem látsz rajta fejpántot, mi sunegakurei mivoltját bizonyítja, ám mivel egykori származására múltbeli időben hivatkozott, nem nehéz rájönnöd, hogy mi okozhatja ezt. Ezen felül borostás, kissé pimasz arcán kívül, túlságosan nem sok mindent látsz rajta, a köpeny miatt, azonba furcsa szögletes testalkata és az extra szövetköpenyből könnyen rájössz arra, hogy a férfi nagy eséllyel egy tekercstartót cipel a hátán, ami nem igazán meglepő egy bábhasználó esetében. Látod, ahogy a férfi végigmér a szája szélén lévő pimasz mosollyal az arcán.
- Szóval te vagy a híres Ginoo. Sok jót hallottam már rólad apádtól és valóban ügyesen használod a bábjaidat. Jó látni, hogy nem csak Suna rendelkezik képzett bábhasználókkal.
A férfi látszólag nem kíván beljebb jönni magától, úgy tűnik bár szavai alapján hozzátok jön, nem kíván visszaélni a vendégszereteteddel és nem pofátlankodik be a területetekre, még ha ez csak egy ideiglenes kunyhó is számotokra. Viszont talán ez egy jó pillanat számodra. Jól látod a férfin, hogy sokat megélt vándor, legalábbis az utóbbi időkben sokat utazhatott a felszerelésének állapota alapján. Talán kitágíthatod az ismereteidet a világról, ha megfelelően hajlítod a beszélgetéseidet és kitudja talán jobban meg is ismered azt az alakot, aki az atyád barátjának tartja magát.
 

Ginoo-t nem bájcsevegni képezték ki. Persze igyekeztek csiszolni silány szociális képességein, de amennyit javítottak rajta annyit rontott az időközben kialakult gyanakvása mindennel és mindenkivel szemben. Egy semmiből feltűnt jelzés nélküli képzett shinobi pedig szolgáltat is erre okot. Az udvariasság viszont olyan trükk, amit ő is, tud használni, hisz nem kell jól hazudni hozzá. A másik szavaira a fiúnak arcizma se rezdül, viszont egyáltalán nem tetszik neki az apja említése. Ha ez az idegen csak nagyon jól hazudik, akkor honnan szerezhette az információi? A szakés üveg láttán se érkezik semmi reakció. A bábjait megszégyenítő arcmimikával rendelkezik a fiú. Csak nála még a kidülledő zöld szemek is rontanak az összképen.
-Apám jelenleg a faluban dolgozik az károk javításán.
Olyan információ, ami magától értetődő lehet annak, aki ismeri annak szakmáját. Szerényebb házuk állapotán nincs mit szépíteni. Lakhatásra alkalmas és nekik legalább nem az utcán kell élniük vagy sebtében összerakott sátortáborokban. Arról nem is beszélve, hogy anyagilag sincsenek veszélyeztetve. Az idegen ezt követő szavaira se mozdul Ginoo egy arcizma se. Pedig elég kényes témát pedzeget. Először mikor Ginoo sunagakurei shinobikkal találkozott akkor ölték meg az anyját és bár a részleteket, hogy miért maradhatott itt nem tudja, de sejtése szerint úgy adták el, mint valami tehenet. Egyértelműen nem rajta múlt melyik ország shinobijává válik.
-Megtisztel Yoshimitsu-san. Viszont van még bőven hova fejlődnöm és sajnos Konohában nincs sok lehetőség más bábhasználóktól tanulni. Fáradjon be! Viszont csak némi teával tudok szolgálni.