Sans folyó

Genkou beljebb invitálta újdonsült barátját és leült az egyik székre a pultnál.
- Én egy adag rament kérnék ha lehetséges. - mondta és közben a pultot vizsgálgatta.
Genkou elgondolkozott egy kicsit. Hihetetlen nagy szerencséje volt mert nemrég tért vissza a faluba és máris egy újabb baráttal gyarapodott az ismerősei száma. Vajon Natsu mit fog enni?
- Te mit kérsz? - kérdezte Natsut.
Kivett egy eldobható evőpálcát az előtte található kis tálból és szórakozottan eljátszott vele. Egészen addig, amíg meg nem érkezett a rendelése. Ekkor azonban "átváltozott" emberből valami bélpoklos zabagéppé. Hihetetlen sebességgel nekiesett a kis tál ételnek ami néhány perc múlva már relytélyes módon nem volt a tálban.
- Még egy ilyet - mondta újra emberré "változva".
Arrébb tolta a tálat és csendesen figyelte újdonsült barátját. Valamiért nagyon érdekelte őt Natsu. Kicsit relytélyes srác.



( Bocsánat a késésért )

//Ti se gondoltátok komolyan, hogy az NJK jounin fog előállni egy tervvel. A ti kalandotok, egy NJK-nak nem oszthatok ki chakrát. //

A vezetőtök még mindig forrongott a dühtől, amikor elhagytátok a kúriát. Arca teljesen eltorzult, és amikor elsétáltatok egy nagyobb szikla mellett, mi az erdő és a folyó irányát hivatott táblával jelezni, ütésre emelte öklét. Az ütés romboló erejű volt, a szikla kettéhasadt, és a szikla mögött elterülő kis rét néhány fűcsomója szinte a levegőbe emelkedett a megerősödött szél hatására. A nő végül sóhajtott egy mélyet, pár másodpercet követően már ismét mosolyogva tekintett rátok.
A folyó mentén sétáltatok, és igaz, még közel sem vagytok az estéhez, elértétek a nagy sziklát, melytől két mérföldnyire van a találka hely nyugat felé. Mondandótokra felemelte tekintetét, majd gúnyosan mosolyogva megrázta mutatóujját.
- A Kazekage utasított, hogy hagyjak nektek teret a küldetésre, és csak akkor avatkozzak bele, ha veszélyessé fordul a helyzet. - Magyarázta a lány, majd tovább ment a megadott irányba.
- Persze, ha a tervetek része vagyok, akkor segítek, de az oroszlánrész a tiétek fiúkák. - Tette még hozzá ugrándozva, szinte olyan érzés keltve, mint egy kislány aki a rétre indul virágot szedni.

//PM-ben megbeszélhetitek a stratégiát, a tervet, ahogy tetszik, és a következő reagban álljatok elő vele. //

Csendben figyelem ahogy a nő dühöng, majd amikor elmondja, hogy miért van itt, bólintok egyet.
- Nos, ha csak besegíteni va itt, akkor lenne is egy ötletem. Mivel emberrablókról van szó, tárgyalunk velük. Pontosabban csak Ön tárgyal, Sensei. Natsu és én elrejtőzünk a környéken. Az álpénzt semmiképen se adja oda, amíg meg nem vizsgálta a gyereket. Pontosabban, addig amíg a gyerek nincs elég közel magához, addig ne adja oda a táskát. Ha a kölyök közelébe ér, akkor ragadja magához és vigye el a környékről, helyezze biztonságba. Ekkor jövünk mi! Amint a gyerek magánál van, mi előugrunk és a rablókra támadunk. Lecsapjuk őket, majd a foglyainkkal együtt vissza megyünk a megbízóhoz. Milyen terv? Fantasztikus vagyok, vagy fantasztikus vagyok? - kérdezem egy hatalmas vigyorral az arcomon.

//Elnézést a késésért!//

Mindenki elvégzi a reá bízott feladatot, Tessei csapdát állít, míg Natsu azon elmélkedik, hogy is lephetné meg a gyerekrablókat. Ez idő alatt a Jounin a szikla tövében élvezi a napfényt, és valami kellemes kis nótát dúdolgat.
- Legalább lesz egy kis színem a randim előtt. - Motyogott magában két szólam között, majd nem is törődve azzal mit csináltok, folytatta a zenélést.
- Jut eszembe srácok. - Üld fel a földről, miután végeztetek feladataitokkal.
- Milyen elemitek vannak, és hogy akarjátok megtámadni a rossz fiúkat? Csak, hogy tudjam milyen képességeitek vannak. Még a végén nekem kell végezni a küldetés oroszlán részét, akkor nagyon pipa leszek. - Mondta a leányzó fintorogva, majd mutatta nektek üljetek le. Sok idő van még a megbeszélt időpontig, addig van idő egy kis tanácskozásra.

//Bocsi a reag minőségért, gondoltam jól jönne egy kis szockodás is, mielőtt belekezdenétek az akcióba.//

A sensei hosszan elgondolkodik a válaszaitokon, majd az ég felé néz és kinyújtja nyelvét.
- Unalmas...de tudjátok mit? Vannak nálam chakraérzékeny papírok. Nézzük meg melyik elemhez kötődik a chakrátok. - Ült fel ujjongva a lány szinte olyan büszkeséggel az arcán, mintha megmentette volna a napot. Nem is teketóriázik, előkapja a papírokat táskájából, és felétek tartja, de mielőtt bármibe is belekezdhetnétek, Natsu elhadarja az ötletét, amire a Sensei is felkapja a fejét.
- Na látjátok fiúkák erre gondoltam én is. Tudtok ti, ha akartok. - Kacsintott felétek, majd megvárja míg elintézitek a csapdát, már, ha Tessei is belemegy a dologba.
A csapdák készen állnak, szépen felépítettétek, semmi gond nem volt vele, más kérdés, hogy mi fog belőle kisülni, de ez is hamarosan kiderül.
Pár óra eltelt mióta ideértetek, és máris kész vagytok, így mostmár figyelhettek talán a hölgyre is és felajánlására, már, ha úgy érzitek mindent elintéztetek.
- Vegyétek a kezetekbe a papírt, majd engedjetek bele chakrát. Ha az elemetek szél, akkor a chakra megvágja a papírt, ha víz, az benedvesedik, ha tűz, megpörkölődik, föld esetén megkeményedik és villám esetén összegyűrődik. Jujj, de izgalmas! - Kezdett neki tapsolni a leányzó, majd epekedve várta, mit alkottok.

//A csapda felállítása után, utaljatok rá, milyen elemet szeretnétek és megadatik. Szockodjatok még kicsit, ha nem akartok, akkor írjatok PM-et és mehet az akció.//

Végre valahára a társam is előadja az ötletét. Érdeklődve hallgatom, majd átgondolom a helyzetet. Megoldható a dolog, így hát hatalmas vigyor terül az arcomra.
- Nos, ez simán megoldható. Csak jegyezzem meg, hol van a drót. Utána viszont simán a kezedbe dobom! - jegyzem meg a társamnak.
Ezután segítek neki elásni a dróttal ellátott fegyvert, a dórt végét pedig az egyik közeli bokorba rejtem. Majd leellenőrzöm a többi csapdát is. Nem lenne jó, ha besülne a dolog. Végül vissza térek a Sensei-hez, aki a chakra elemeinkre kíváncsi. Sajnos nem tudjuk azt, de szerencsére van nála olyan papír amivel ezt képes kinyomozni.
Így hát elveszem tőle az egyik papírt, majd koncentrálni kezdem a chakrámat. Most is nagyon jó érzéssel tölt el az, ahogy átjárja a testem az energia, majd a kezemben összpontosul. Érdeklődve figyelem a papírt, ami rövid idő múlva egyszerűen csak ketté szakad.
- Azt hiszem én szél elemű vagyok! - jelentem ki, majd a társamra nézek, hogy ő vajon milyen elemmel rendelkezik.

//Azt beszéltük meg, hogy nem kívánunk szockodni //

//Ez nem szockodás lett volna, te kérted, hogy derüljön ki milyen az elemed. //

Miután mindketten megtudtátok, milyen elemre van affinitásotok, mesteretek ujjongva feküdt vissza a hirtelen fabrikált ágyba, de még mielőtt valóban pihenni kezdett volna, felétek fordította tekintetét.
- Őrködjetek, míg én kipihenem a nap fáradalmait, nemsoká eljön az idő, és megfelelően akarok felkészülni a harcra. Még sem jelenhetek meg az emberrablók előtt ráncosan, és kisimulatlan arccal. Még az is lehet, jóképű férfi is van köztük, én pedig bukom a rossz fiúkra. - Kacsintott játékosan, majd le is hunyta szemeit, ezzel elintézve, hogy ti lesztek az őrszemek.

//3 órátok van, ha ez idő alatt még kitaláltok valamit, írjátok le.//

A vezetőtök szinte varázsütésre nyitotta fel szemeit, míg ti eközben elvoltatok foglalva saját kis dolgaitokkal.
- Bújjatok el gyorsan, közelednek. - Mondta, majd ő is felugrott ülőhelyéről, és az út felé lépkedett. Levette magáról a taktikai mellényét és a fejpántot, majd a sziklák mögé hajította, megigazította haját, és kierőlködött szemeiből az álmosság segítségével néhány könnycseppet. Kezébe vette a pénzes tasakot, mely jelenleg papírokat tartalmaz és várta az idegeneket.
Mikor rejtekhelyeitek mögül felnéztek a hosszú, kanyargós útra, valóban láthatjátok, hogy két alak közeledik. Egy vékonyabb fickó és egy nagyobb darab, utóbbi pedig a vállán egy zsákot cipel, ami folyamatos mozgásban van. A vékony fickónak a kezei hátul vannak, így sétál, olyan mintha meg lenne kötözve, minden bizonnyal érdekes jelenségek.

//Írjátok le mit csináltok, hova helyezkedtek, észrevételeket is várok. Ne feledjétek simán elbukhatjátok a küldetést...nem lehet minden happy end. //

//Környezet bővebb leírása:
Az út körülbelül három méter széles, bal oldalon ahol a nagy sziklák vannak a folyó terül el, jobb oldalon néhány fa, mely megél a sivatagi földben és a gazos pusztaság. Az emberrablókkal szemben állva tőletek balra van a folyó, és jobbra a gazos terület. A Jounin pont az út közepén áll, tőletek jelenleg körülbelül harminc méterre az ellenfelek. Esteledik, a látási viszonyok is romlanak folyamatosan, a következő körváltáskor már félhomályban lesztek.//

Izgatottan nézem az elemi affinitásomat és már azt várom, hogy a Sensei tanítani fog nekünk, erre kijelenti, hogy lepihen... Ölbe tett kézzel állok és nézem őt(lásd az avi képemen). Rosszabb segítőt nem is kaphattunk volna magunk mellé.
- Natsu, nézzünk szét a környéken, nehogy előre küldjenek valakit kémkedni. Nem lenne jó, ha tudnának rólunk, oda lenne a meglepetés ereje. Tehát alaposan nézzünk körbe és legyünk óvatosak. - mondom, majd ha velem tart, akkor elindulok körbe nézni.
A nap további részét azzal töltöm, hogy a környéken szaglászok és próbálok minél többet feltérképezni a tájból. Ráadásul próbálom kideríteni, hogy vannak-e ellenséges őrszemek. Majd a találkozó előtt vissza érek a pihenő helyünkre. Úgy néz ki, a körbeszaglászásom felesleges volt, mivel a kunoichi megérezte, hogy jönnek... Na sebaj.
Gyorsan elbújok a jobb oldalon egy bokorban, pont ott, ahol a drót vége van, ami a társam Shurikenjéhez vezet. Csendben gubbasztok és figyelek. Egy vékony pasas van hozzám közelebb, akinek a társa valószínűleg a célpontunkat tartja a zsákban. Addig nem mozdulok, amíg a tervek szerint nem alakul a dolog. Tehát, ha meglátom, hogy a gyerek ott van a kunoichi társaságában, csak akkor robbantom fel a jegyzeteimet. Ha viszont ez az egész csapda és egyáltalán nem úgy alakul a dolog, mint vártuk, akkor felrobbantom az egyik fát és máris rohanok a vékony figura felé. Ha szerencsém van, akkor a robbanás elveszi a figyelmüket, így könnyedén megrohamozhatom a pasast és egy kunai szúrással leteríthetem.

A kis cselekmény, melyet ellenfeletek indított, lavina szerűen sodort benneteket a tettek mezejére, meg is indult a csata. A kisebb robbanás megrázta a hatalmas fatörzset, melyre fel voltak aggatva a robbanó cetlik, a nagy darab férfit meg is lepte a gyermeteg csapda, taszajtott is rajta egy keveset a robbanás hulláma, talán ennek tudható be a szerencse, hogy kezeit időben a fához emelte, meglepetésetekre viszont elég könnyedén meg tudta azt tartani, így a vékonyka fickónak egy haja szála sem görbült. Igaz a nagyobb darabot sem iktattátok ki, de el van foglalva azzal, hogy a farönköt megtartsa. //Egy körig van lebénulva//.

Eközben már Tessei repíti is a Shurikent Natsu felé, ki még előtte megpróbálja a bábot eltalálni senbonjaival, hogy ha még csak kicsit is, eltérítse azt röppályájáról. Viszont nem kellett volna ez az akció, maga a robbanás megzavarta a bábhasználót, a báb célt tévesztett, így a vezető ellentámadásba tudod lépni, megrohamozta a vékony fiatalembert, ki eközben hátrálni próbált a fa elől, talán, hogy társa probléma mentesen tudja letenni.
Tessei a mester felé rohan kunai-al a kezében, míg Natsu már kezében fogja a dróttal kiegészített Shurikent, a nagy darab fickó a fával viaskodik, míg a vékony már takarásban van a fa mögött.
Előnyben is lennétek, de a lerohanás pillanatában Tessei lábára csavarodik valami és nagy sebességgel kezd el csúszni a tó felé. Éles fájdalom is hasít az érintett testrészbe, mikor lenéz, látja, hogy drótcsévélő technikával ejtették fogságba, és már csak méterek választják el a vízbe pottyanástól.

//Technikai helyzetleírás. A Mester 8 méterre van Natsutól, ki a szikla mögül előtörve kezében a Shurikennel vár a támadásra. Tessei jelenleg 3 méterre van mesterétől, aki későn kapcsolva vette tudomásul hogy a Gennin úszni indul, a fiatalt pedig mér csak két méter választja el a tóba eséstől. A nagydarab férfi a a fával viaskodik, míg társa elrejtőzött mögé, bábja pedig eltűnt szemeitek elől. Szép kezdés, csak így tovább.//

A harc kezdetét veszi, az idő látszólag lelassul és ezzel egy időben mintha a szokottnál gyorsabban telne. Totális ellentétek bombázzák az ifjú genin elméjét ahogy az adrenalin átszáguld az egész testén. Emlékei egy pillanatra megbénítják ahol robbanások sorozatával később eszméletét elveszítve jó ideig nem látta többé a napvilágot. Mindez azonban mit sem számít. Őt pont az ellentétek teszik majd nagyszerű shinobivá. Erre nevelték, erre edzették éjt nappallá téve hogy hely tudjon állni amikor eljön az idő. És most itt volt az egyik lépőkő. Az egyik a sok közül vagy épp az utolsó, nem tudta. Nem tudta még akkor sem, amikor elkapta a felé lendülő óriási shurikent és akkor sem amikor az övtáskájába nyúlt, azért a tekercsért mely a fegyver pontos mását tartalmazta. Nem tudott semmit, nem értett semmit, de a végre száguldott, az elméje nyugodt volt, az idő lelassult és őrülten száguldott egyszerre. A több évnyi gyakorlás most mutatja meg magát. Most amikor a fuuma shuriken párja előkerül a tekercsből, akkor amikor halálos pontossággal, képességei legjavát beleadva elhajítja a fegyvereket ezzel egyidejűleg alkalmazva a kage shuriken technikát. Célja nem más, mint a nagy darab fickó, akinek hamarosan nagyobb gondja is lesz, mint egy darab fa. Egyetlen mentsvára eme fiatal shinobi palántának, hogy sensei-e távol tartja a vézna alakot.

// Aztán lesz ahogy lesz. //

Tessei elgondolása jó lenne, ha nyugalmi helyzetben kelleni elvégeznie a Nawakune technikát, ráadásul csomó, vagy kötelék oldására, de még a vízbe pottyanáskor eléri a lábára tekeredett drót meglazulását, így már csak ki kell belőle vennie a lábát, már, ha ellenfele, kit ekkor már tisztán láthat a víz alatt, engedné azt. Egy maszkos férfi, furcsa szerkezettel a fején, ami valószínű a víz alatti légzést segíti elő, kezén egy hasonlóan bonyolult szerkezettel, amit éppen húzza fel a drótot. Másik kezében egy egyszerű kunai van, valószínűleg az a terve, hogy magához húzza a "tehetetlen" genint, és a megfelelő pillanatban leszúrja, persze, lehet ehhez lesz egy két szava még Tesseinek is.
A sensei tanácstalan, nem tudja, most a vízbe esett fiatal után induljon, vagy Natsunak segítsen legyűrni a két alakot. Becsukja a szemét, majd elremeg egy trágár szót, hiszen választania kell és amellett dönt, hogy egy embernek egy a párja, nem hagyhatja Natsu-t két veszedelmes ellenféllel, főleg, hogy a nagy darab férfi félre tudta lökni a fát.
Ekkor suhan el a genin által elhajított shuriken a mester mellett, célba véve a nagy darab férfit. Az ellenfél elkezdett nevetni, majd szinte nemes egyszerűséggel a karján lévő vastag "karpereccel" félreütötte azt, viszont nem számított a cselre, így az alatta, árnyékban lévő Shuriken egyenesen a gyomrába fúródott.
Tehetetlenül térdel a földre, majd jó adat vért köp fel. Felnéz még támadójára, majd akár egy korhadt fa darab, melyett kivágtak, elborul oldalra.
Siker, gondolhatná magában Natsu, mikor éles fájdalom nyílal a tarkójába. Bezuhan a lendülettől a bokrosba, s ahogy földet ér, veheti észre a felette lebegő ijesztő bábot. Megfeledkezett a védelemről és a bábról, talán ez lesz a veszte. Fejét csak felszíni sérülés érte, bár kicsit megszédült az ütés erősségétől.

//Tessei: 95% ch; Natsu: 95% ch. //
[Technikai helyzetleírás: Tessei és az ismeretlen a vízben küzdenek, ami az úttól 7 méterre van, jelenleg 1 méter mélyen. Natsu a mestertől immáron 15 méterre helyezkedik el az úttól 5 méterre, kit éppen a bábhasználó tart sakkban.]